Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-26 / 98. szám

1984. április 27. & PETŐFI NÉPE • 5

Kamaraszínházi esték

Óvatoskodva méltattam a Vetületek-et. Éltem a gyanúval: netán az előadás szokatlansága rántotta újra és újra tapsra a nézők kezét. Az újszerűség önmagában azonban gyorsan fonnyadó esztétikai érték, ha csupán felszínes ötletekből táplálkozik.

Rosszcsirkeff Mária emlékiratai

A kecskeméti társulat mozgásszínház tagozata második bemutatójával eloszlatta* az esetleges kételyeket. Bonyolult tartalmak, összetett jellemek közvetítésére is alkalmas Malgot István csoportjának — hogyan is mondjam — stílusa, megjelenítő eszköziára. Törekvéseik harmonizálnak az alakíormálás legősibb és legkorszerűbb fölfogásával, amely szerint a színpadi játéktól az életjelenségek kinagyítását, sűrített kivetítését várjuk, és nem a földhözragadt másolást. (A népművészet is kiemel, elvonatkoztat, jelképesít.)

A mozgásszínház tagozat első bemutatóján emberi értékek diadalmaskodtak, most egy alapvető ember' tulajdonság túlhaj- szolásával érzékeltetik a harmónémileg tébolyodott, képzelgés, túlfűtött érzékiségű, lány őszintébb, mint magasrangú környezete. a természetellenesen zárt, ernyedt cári udvar lakájíerege. A szellemileg kicsit visszamaradt, testileg szinte még gyerek Bascsírkeff életuntsága a századi vég Vrilágfájdalmas divatjának már-már karikatúrája.

Elképzelhető, hogy az irodalmi hátteret kevéssé ismerő nézők nem tudják pontosan kibogozni a nem túl bonyolult történetet, nem érzik valamennyi utalást, de mindez aligha csökkentheti a sugalló előadás hatását.

Szokatlanságukkal, erős jellemző képességükkel elsősorban a groteszk mozgások kötik le a figyelmet. A naiv művészet erős színeivel emelik ki e számunkra egyszerre , furcsa, egyszerre elgondolkoztató világ fonákságait, az egyediségükben is általános emberit.

& A Rosszcsirkeff Mária érdekes jelenete. (Straszer András felvétele)

nia megbomlását követő személyiségzavarokat.

Az érzelgősséget gúnyolta ki Leaccck (1869—1944) kanadai próza író ■ — . Karinthy Frigyes magyarításában — Rosszcsirkeff Mári'a > című- irodalmi paródiája. A múlt század második felében Párizsban működő, rövid életű, orosz származású festőművésznő világszerte keresett nyavalygós naplóján ironizált. Pontosabban, a beteg lelkületű, szerelemre vágyó. kicsit ütődött hölgy badarságain könnyezőket, vele szenvelgőket gúnyolta. A századfordulón világszerte ríttak unatkozó úriasszonyok, élettitkokat fürkésző hájadonck, ha kezükbe akadt a szomorkás Mária naplója. Leacock is észrevette, Malgot István is tudatosítja: ez a

A minden részletében gondosan kimunkált előadás valamennyi szereplője kitűnő teljesítményt nyújott. Koltai Judit és;, Balázs Mari személyesíti meg a szerelmi próbálkozásaivá!, újra és újra1 ‘kudarcot! valló 'naplóiról. Az előbbi a mozgásképekben, a vizuális, látványokban megjelenített tartalmat, mondandót előkészítő .információkat mondja. „Tükörmása” mozgással egészíti ki Rosszcsirkeff viselkedésében megnyilvánuló személyiségét úgy, hogy tétova kapkodását, reményeinek és kiábrándultságának zavaros vívódásait is feleseltetek. Az Apát és a szerelmes Ottót dramaturgiai okkal egy színész, Goda Gábor alakítja. A festenő ugyanis közvetlen környezetének meghatározó figuráját, az Apát képzeli szerelmese alakjába. A családot, a környezetet Juhász Anikó és Ábrahám Erzsébet kelti életre.

Az előadás joggal várható közönség- és szakmai sikeréhez a hangulatos orosz esztrádzenei motívumokat fölhasználó muzsika — Koltcty Gergely és Nagy Feró kompozíciója, összeállítása — is hozzájárul. Kifejezi a mű világának a hangulatát és a zd- néjiikikel kapcsolatos fiatalok életérzését. Balogh Csilla szce- iriikus kitágította a parányi színpadot. A képi humorban is gazdag, látványos produkció a kecskeméti színiévad eddig legegységesebb, legjobb produkciója. Malgot' István sokéves munkájának összegezése. Színházi élmény a tagozat gyönyörű programja.

Fagyrepedés

A modoros, érzelgős, mesterkélt versek nem álltak össze monodrámává. Nincs íve, nincs sodrása, nincs lélektani hitele. Rokonszenvvel figyeltem Holl Zsuzsa váltakozó sikerű küszködését. Kellemes, atmoszférateremtő tiszta lénye, lelkesedése azonban csak időnként feledtette, hogy rossz ügyre pazarolta energiáját. Az Egyedüli Kulcsár István rendezte. Erik von Balén zenéje jól hatott.

Egyedül

/

Már az alcím is bizarr: „Zenés játék két részletben”. Kellemes szórakozást ígér a Dómján Edit életéről, haláláról tudósító (azt ürügyként használó) színjáték. Jó, jó, megértem, hogy ez az életét is eljátszó gyönyörű asszony, a közönségkedvenc művész még a magány, a megcsa- latottság halálos ölelésében is színész volt. Talán még magamagát is áltatta az utolsó végzetes pillanatig. Mókázott, hitte a. csodát, „szerepelt.”

Meghamisította volna alakját, ha a hozzá sokáig igen közel álló Káló Flórián .könnyfacsaró drámát szerkeszt tragédiájából. Az sem várható, hogy mélylélektani vívódásokkal elégítse ki önkínzó kíváncsiságunkat: miért is, miért is, miért is ... Többet szerettünk volna tudni, hogy ki is volt Dómján Edit, színházi szituációkból vártuk a fogódzókat tovatűnt életéhez, a magány természetrajzának fölvázolásához, a dalok hiteles > környezetének megteremtésétd női i

És mit kaptánk? előadóestjét! Varázslatos pillanatokat és szenvelgő unalmat. Köz- ben-közben ^olt időnk arra gondolni, hogy ez a kivételes képességű művész mit produkálhatna tehetségét kihasználó szerepekben. Milyen szép tud lenni! Van hangja a gyengéd lírára, szívszorítóan elesett és diadalmas asszony, örök nő és korunk' asszonya.

Az előadást Madaras József rendézte, a stílusos díszletek, jelmezek Szakácsi Márta hozzáértését dicsérik.

Heltai Nándor

FILM JEGYZET

tói lénet szépsége lesz az, ami

Back Roads

Martin Rítt nem tartozik a hazánkban legismertebb amerikai rendezők közé, mostani filmje — A Kéjnő Kaliforniába készül —, mégis gyanúsan ismerősnek tűnik. Ismerős a garniszálló. a bevetésre kész, fiatal prostituáltak, a füstös, szerencsevadászokkal teli, mocskosszájú szórakozóhelyek, sot, a két főhős is: Amy Post, az utcalány, és partnere, I lecsúszott bokszoló is. A legismerősebb azonban nosztalgiájuk a „Nyugat” iránt, amely vezérmotívuma egy korszak film-, sőt irodalomtörténetének is. Jack Kerouac, a „road”-téma (1957-ben jeleni meg On the Road — Ütőn — című regénye) úttörője egy évtizeddel előzte meg , filmes kollégáit, akik az úgynevezett „motoros filmek” egész sorával (A vad angyalok, A pokol angyalai, Száguldás a semmibe) jutnak el

1969-ben a Szelíd motorosokhoz, amely - az amerikai filmtörténet mérföldköve lesz.

A tragikus végű utazás „Amerika nyomában” nemcsak műfajt teremtett, hanem az „utazós filmek” véget érni nem akaró sorát indította útjára. A kéj nő (aki Kaliforniába készül) természetesen egészen más utat választ az Alabama-állambeli Mo- bile-ból Kaliforniába, mint Dennis Hopper rés Peter Fonda Los Angelesből New Orleansbe. Míg a Szelíd motorosok, elindultak megkeresni Amerikát (s az elveszett szabadságot, melyet sehol sem találtak), megtagadva a1 fogyasztói ; társadalom értékeit és normáit, addig hősnőnk és barátja (a két számkivetett), útja végén alig várja, hogy ezekkel s 'ezek szerint élhessen. Bár ellentétes irányban ! haladnak, az út

;két oldalán majdnem ugyanazt látják, s megérkezésük, is csak illúzió. (Amy éppúgy nem lehet álmai netovábbjaként manikűrös, mint a két „szelíd motoros” a társadalomból kilépve — szabad.)

A film eredeti . címe Back Roads (Hátsó utak) többet' mond él, mint bőbeszédűbb magyár megfelelője. E hátsó utakról leplezetlenül tárgyilagos vagy költői képsorokban-lesznek láthatóak a társadalom mindennapi borzalmak A „road-pictures” (utazós filmek) jellegzetességei egyenként is fellelhetők: a cselekmény az országúira korlátozódik, az út szinte kizárólagosan képviseli azt a világot, ahöl .hősei j inkább csak mozognak,*, mint törekednek céljuk felé. , Tevékenységük mindössze annyi, hogy egyik helyről a másikra mennek. Az út nyilvános hely (ez alkalommal még nyilvános ház is), a társadalom mikrokozmosza. Bár néznivalóban nincs hiány, bizonyosan nem . a látvány, s nem a

megragadja a ; nézőt,

.Amy véletlenül olyan partnerre bukkan, akiről utólag derül 'kií,', hogy nincs egy vasa sem. Természetesen nyomban kidobja, de Pratt nem tágít mellőle, leüti jövendő kuncsaftjait, sőt a helyszínre érkező nyomozót is. Nem csotffi, hogy mindkettőjüknek menekülni kell. A legolcsóbb megoldást választják, stoppal vágnak neki az útnak. Már a legelső autóban megszabadítja a lányt pénzétől egy tisztes, pol- ggresemete. Kénytelenek hitelben folytatni az életet, ameddig csak lehet. Tisztességesebb , sztori ilyen 'tisztességtelen” filmtől persze, nem is várható. Martin Ritt, a film rendezője minden jelenetben feszültséget teremt (amit a jelenet végére fel is old), így lazán összefüggő epizódjainak sora bármikor megszakítható. A lány kissé közönséges figuráját Sally Field vérbű alakítása teszi emlékezetessé.

Károlyi Júlia

fiatalokról - fiataloknak

Mi a vélem énye(d):

az első szerelemről... ?

Van, aiki úgy véli: már óvodáskorban bekövetke- ' zik, mások a tizen éves kór kiváltságának tartják. És gyakorta látni az utcákon, tereken ezüstös hajú párokat, akik kézenfogva, csöndben élveiik a késői napsütést. .1, Mikor jön hát, és milyen is az az emlékezetes ELSŐ ... ? Nézzük, mit mond a pszichológus:

Dr. Komlós Ferencnél

— Való igaz, hogy már kisiskolás, sőt óvodáskorban kialakul egyfajta vonzódás a másik nem iránt. Ez lehet nagyon intenzív is, de van egy lényeges jegye, amely megkülönbözteti az igazi szerelemtől: az erotika hiánya. 13—14 éves korban kezd kialakulni a szexuális kíváncsiság, de valóban „felnőttes” szerelemre 17—18 éves korára válik képessé az ember, hiszen ennek nemcsak a festi érettség a feltétele. Sokan nem is ismerik fei önmagukban, ezt az érzést, csak tudják: „valami nincs rendben ...” Vagy pedig — napjainkban gyakori — nem merik bevallani, szégyellik is talán az „ósdi romantikát’’.

A megkérdezett középiskolások inkognitóját saját — mennyire jellemző! — kérésükre, megőrizzük.

— Azok, akik már túl vannak rajta, alábecsülik a jelentőségét, akik még nem, a végletekig idealizálják. Véleményem szerint az előbbi álláspont a helyes: az első szerelem rendszerint csalódást okoz. Bár, lehet, hogy van, akinek jól sikerült. Nekem nem. (J. T. negyedikes gimnazista fiú.)

— Az első nem a legszebb. Szerintem az igazi szerelem nem is korhoz költött. Olyan emberek között alakul ki, akik már elég jól ismerik egymást, azonos gondolkodásúak és a korkülönbség se túl nagy közöttük. Sajnos, mostanában túlságosan előtérbe került a testi kapcsolat. Ebben általában a srácok a hibásak. Eddigi kapcsolataim során még mindig engem hagytak ott: legtöbbször a szex miatt vesztünk össze. (16 éves lány.)

— Az első szerelem meghatározza az ember későbbi érzéseit, s végigköveti egész életén át. Sokan azt mondják, hogy a gyerek- és a diákszerelemből nem lehet hosszabb .távú kapcsolat. Én ebben nem hiszek, öt éve járok egy lánnyal, aki az első szerelmem. (18 éves fiú.)

— Az ötödik osztály utáni nyáron történt. Együtt nyaralt a családunk Cserkeszőlőn. ö szőke volt és zöld szemű, és nagyon-nagyon szép! Hintáztunk, pingpongoztunk, zenét hallgattunk és sírig t^rtó levelezést ígértünk a búcsúzáskor. Már az első levelemre se válaszolt... De én ma is szívesen emlékezem arra iaz egy hétre. Ez volt az első szerelmem. A legszebb ... (Egy bátor kislány: Soós Andrea — aki viszont a korát nem árulta el.)

Mi hát az igazság? Mit ér .az első... ? A válaszokból ítélve: mindenkinek mást. De ami ennél is fontosabb, kiderült, hogy a cinikusnak kikiáltott mai tizenévesek igenis vágyódnak az „ósdi romantikára”. S talán egyszer újra divat .lesz — a mostani flegmasággal palástolt szégyenlősség helyett — virágot vinni a kedvesnek ...

Sz. K.

Szükséglet?

Vagy inkább csak divat?

JÁTÉK NYEREMÉNYEKKEL

Pop-portrék

Április 13-án, pénteken -H szerencsés napon! kijelent meg rejtvényünk 2. fordulója. Ezúttal is szép számú megfejtést kaptunk. Sokan azt válaszolták, hogy a képen közölt énekes először a Tacskó zenekarral lépett fel. Tulajdonképpen ez a helyes válasz, de azokat is elfogadtuk, akik a Scam- poló együttest nevezték meg, mivel a Tacskó 1963-ban módos'í-' tóttá erre a nevét. A leveleket kalapba tettük, s a szeréncse Farkas András, kiskunmajsai pályázónknak kedvezett, neki küldjük el az énekes dedikált nagylemezét, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ajándékát.

Ne feledjétek, a szöveget és képeket párosítva, a hét forduló fotón egyszerre kell beküldenetek, s a fődíjak sorsolásán azok vesznek részt, akik a portrékat és az életrajzokat helyesen ismerik fel. A mostani fényképen közölt énekesnő dedikált nagylemezére pe- . dig azok áhítozhatnak, akik a pótkérdésre adnak választ.

3. forduló —

A magyar popzene eddigi e- gyetlen, Liszt-dijjal kitüntetett é- nekesnője. A Ki mit tud?-on tűnt fel, tizenhat éves korában. E- Icször az Omegával szerepelt, majd az Illéshez pártolt, s azóta is tart a barátságuk a nevessé vált szerzőkkel. Jogi egyetemet végzett. Tagja volt a KITT-egy- letnek. Megszámlálhatatlan dala lett sláger, s kitűnően énekli a klasszikus költők megzenésített verseit. Nem hallat sűrűn magáréi ennek ellenére kétévenként most is megjelennek nagylemezei. Jelenleg slágerlistás dala is van. Ö is szerepel a nosztalgia-filmben, bár a fiatalok által igen kedvelt — a hetvenes években született — dalát a meghatódottságtól nem tudta e- lőadni.

Pótkérdés:

— Mi a címe a pop-portrénkon látható énekesnő első nagylemezének?

A megfejtéseket egy hétig várjuk a következő címre: Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét, Szabadság tér 1 a. 6001. A borítékra, levelezőlapra írjátok rá: Pop-portrék 3.

Összeállította: Borzák Tibor

A melanéziai bennszülöttek nem tudják, hogy az embernek apja is van. Ügy képzelik, hogy a gyermekek szellemektől származnak: ők rejtik el a kicsinyeket az anyák testében, s idővel onnan kerülnek napvilágra. A családfát éppen, ezért csak anyai ágon tartják számon, hiszen az apák és a gyermekek közötti vérségi kapcsolatról fogalmuk sincs. Tulajdonképpen arra nem jöttek rá, hogy a születésnek és a közösülésnek köze van egymáshoz.

Mindez néhány nappal ezelőtt jutott eszembe, amikor az egyik könyvtárban kezembe került az Ifjúsági Magazin néhány száma, s böngésztem a Válogatott magánügyek című rovatot. Mi tagadás, érdekes ólvásrriány- nak bizonyult, csak azt nem tudtam eldönteni, hogy miből okulhatok többet: a válaszokból, vagy magukból a levelekből ?

Ami különösen azért elgondolkoztató, mert a feladók zöme

13—15 éves lány, mégpedig olyanok. akik — bár tanácsot kértek — soraikkal eléggé alapos „fel- világosultságról” tettek tanúbizonyságot. ‘ Találomra idézek egyet.

..16 éves vagyak és szerelmes lét-w tem egy férfiba, aki nős. Egy munkahelyen dolgozunk, s ő kezdeményezett. Sajnos, nyíltan nem mutatkozhatunk együtt, habár én legszívesebben minden percben mellette lennék. Eddig csak csókolóztunk. de biztosan kérni fogja, hogy feküdjek le vele. Én még arra is hajlandó vagyok. de aztán mi lesz?"

Nagy kérdés csakugyan.

Mert amilyen öröm, hogy serdülő fiataljaink a gyermekáldással kapcsolatosan nem táplálnak a melanéziaiakéhoz hasonló tévhiteket, olyan aggasztó, hogy már tízegynéhány esztendős lélükre is a szexuális élet áll az érdeklődésük középpontjában. Ügy is lehetne fogalmazni, hogy valóságos divat ez a téma, köreikben, akár a kívül zsebes nadrág.

. Egy i ilyen tanulmányban esett szó arról is, hogy a fiatal amerikai férfiak és nők körében egyre ijesztőbb méreteket ölt a szexuális élettől való idegenkedés. Az ok: korán kezdtek. A korai szexdivat tehát — úgy látszik — hamar megbosszulja magát.

Ami azt sugallja, hogy a szex divatját talán mégiscsak másként kell megítélnünk, mint a kívülzsebes nadrágét.

— káposztás —

A lány éppen félórája 1T1 • r

beszélt. Aprókat szusz- IdVÜSZl ZSOVIZCIS

szántva, sietősen. O

— Tudod, a nővérem

most Lajossal jár, á, az a Lajos olyan hülye, képzeld, állandóan sapkát hord és füstöl, mint egy gyárkémény, a nővéremnek kezd is elege lenni belőle, már nagyon unja a srácot, szóval fajosnak van egy barátja, na, öt hívják Karesznek, és ennek a srácnak az unokatestvérével voltam vándortáborban, egész nap grízes tésztát ettünk, ráadásul rengeteget kellett gyalogolni, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Karesz szeretett volna velem járni, de én mondtam neki, hogy jobb, ha szerencsét sem próbál, pedig írt három levelet, és képzeld, állandóan kísérgetett, én meg persze, hogy meguntam szegényt, különben is elálló fülei voltak és vörös orra, pedig igazán jó fej, de nagy marha és tudod, akkor ismertem meg Zolit, nem akartam a háta mögött Karesszel járni, ez nagy hülyeség lett volna, ráadásul Karesz és Zoli jó barátok voltak akkor, de később összevesztek, mert Zoli valahogy elrontotta a Karesz motorját, no de azért köszöntek egymásnak, most is köszönnek, figyelj már ide, szóval azt akartam mondani, hogy Zolinak is kiadtam az útját, mert olyan hülyeségeket beszélt, hogy én miért szeretem, meg ö miért szeret, szóval nagyon meguntam a szerencsétlent, na, akkor jött a nővérem osztálytársának a barátja, biztos ismered, olyan kefehajú, vörös és szeplős, na, nem baj, Lajos ismeri, mert együtt nyaraltak a Balatonon, de nem is ezt akartam mondani, hanem azt, hogy a nővéremmel moziba mentünk, velünk volt Lajos, Zolit akkor már ejtettem és mellénk csapódott ez a kefehajú, na, hogy epnek milyen hülye dumája van, mért nem figyelsz ide, pedig én utálom az olyanokat, akik be nem tudják fogni a szájukat, csak darálnak, mint a gép, szóval csak úgy ontotta magából a szöveget, meg a hülye favicceit, én nem tudom, az ilyen bunkók hogy nem veszik észre azt, hogy a dumájuk a kutyának sem kell, és képzeld, másnap azzal jön a nővérem, hogy járni akar velem Kefe, én meg mondtam neki, hogy hagyjon békén ilyen hülyeségekkel, de erre már ott volt Kefe levele, amitől úgy meghatódtam, hogy elhatároztam, végleg ejtem Zolit, aki visszajött hozzám, mert el akart vinni a motorján fagyizni, hogy megbeszéljük a dolgokat, szóval nem is ez a lényeg, hanem az, hogy irtó meghatott Kefe levele, és elhatároztam, hogy szépen, finoman adom ki az útját, az a szegény srác a lelkére vette, mármint Kefe, még egy verset is írt nekem, egy csuda klassz szerelmes verset, kár, hogy elfelejtettem, na várjál, megvan a két utolsó sor, azt egyszerűen nem lehet elfelejteni, figyelj már ide:

„megpróbáltalak levegőnek nézni,

de rájöttem nem tudok levegő nélkül élni” — na mit szólsz, igazi költő, kár hogy olyan béna, a nővérem még meg is könnyezte, és azt mondta annak a hülye Lajosnak, hogy na, ilyet írj te mafla, ilyet biztos nem tudsz írxii nekem, Lajos meg csak vigyorgott, az- tán jött Béla, de ő nem fontos, mert most Lacival járok, te ez a Laci olyan jó fej, barna haja van és zöld szeme, hogy milyen aranyos, mondta is a nővérem, hogy cseréljünk, tiéd lehet Lajos, az enyém meg Laci, erre mondtam, hogy naná, még csak az kéne, te, mondta nekem Laci, hogy olyan angyali nézésem van, na mit szólsz, nekem angyali, hé, hová szaladsz, az ember rászánja ma- QátI hogy kitárja a szívét, erre fütyülnek rá!

Rózsa Erika