Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-24 / 96. szám

2 9 PETŐFI NÉPE * 1984. április 25. Sadli Bendzsedid életrajza Kiújultak a harcok Libanonban Sadli Bendzsedid, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársa­ság elnöke, a Nemzeti Felszaba- dítási Front (FLN) Pártjának fő­titkára 1929Aben paraszti család­ban született Annaba megye Bu- teldzsa falujában. Már fiatalon, középiskolai ta­nulmányainak elvégzése után csatlakozott a francia gyarmati elnyomás ellen kibontakozó füg­getlenségi mozgalomhoz. Szerve­zője és résztvevője volt az 1954. november 1-én kirobbant forra­dalomnak, amely nyitányát jelen­tette az algériai nép hétéves ál­dozatos függetlenségi harcának. 1956-ban az Algériai Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ALN) egységparancsnokaként, 1957-től körzetparancsnok-helyettesként harcolt a francia gyarmati had­sereg ellen. 1958-ban az ALN körzeti katonai parancsnoka volt. 1961-ben kinevezték a iHuari Bu- medien parancsnoksága alatt lét­rehozott vezérkar tagjának. 1962. július 5., a nemzeti füg­getlenség kivívása után a cons- tantini, majd 1964-ben az orani katonai körzet parancsnoki tisz­tével bízták meg. Sadli Bendzsedid részt vett a Huari Bumedien vezette „kiiga­zító forradalomban", és tagja lett az 1965. június 19-én megalakult Forradalmi Tanácsnak, Algéria legfelsőbb politikai irányító szer­vezetének. 1969-ben ezredessé lép­tették elő. A Forradalmi Tanács tagjaként — megtartva orani körzeti kato­nai parancsnoki tisztségét — ak­tivan részt .vett az algériai tár­sadalom és gazdaság nagyszabá­sú átalakítási programjának ki­munkálásában és végrehajtásá­ban, melynek során széles kör­ben elismert politikai és katonai tekintélyre tett szert. Neve mint politikusé, ismertté vált az arab, az afrikai országokban. Tizennégy kubai internaciona­lista vesztette életét a Huambo angolai városban múlt csütörtö­kön elkövetett terrorista merény­let következtében — jelentették be hétfőn Havannában. A Pren- sa Latina kubai hírügynökség — az angolai nemzeti rádió tájé­koztatására hivatkozva — közöl- i te. hogy az UNITA elnevezésű Huari Bumedien halálát köve­tően a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) Pártjának IV. kong­resszusa főtitkárnak, majd az FLN Párt jelölése alapján 1979. február 7-én az algériai nép köz- társasági elnöknek választotta Sadli Bendzsedidet. A következő kongresszuson, illetve szavazáson mindkét funkciójában megerősí­tették. E tisztségei' mellett köz­vetlenül irányítja a Nemzetvé­delmei Minisztérium tevékenysé- gét is. Sadli Bendzsedid köztársasági elnök, főtitkári időszakában fel­gyorsult a Nemzeti Felszabadítá­si Front párttá szerveződésének folyamata. Felülvizsgálva az or­szágnak a 70-tes évek torzulásai­hoz vezető iparosítási politikáját, megkezdődött a kiegyensúlyozot­tabb gazdaságfejlesztés megvaló­sítása, A gazdasági politika ten­gelyébe állította a lakosság szo­ciális helyzetének lényeges és gyors javítását, a mezőgazdaság gyors fejlesztését. Sadli Bendzsedid kiemelkedő személyisége az el nem kötelezett országok mozgalmának, követke­zetes híve az afrikai államok egy­ségének, a közel-keleti válság, va­lamint a palesztin nép ügye igaz­ságos rendezésének. (MTI) angolai ellenforradalmi szervezet által végrehajtott merényletnek — a végleges adatok szerint — 24 halálos áldozata volt. A 14 ku- bain kívül 10 angolai állampol­gár, köztük két gyermek, halt meg. Harmincán megsebesültek, közülük hatnak az állapota sú­lyos. „ideiglenes kormányt” kiáltsanak ki, amely aatán közvetlen és nyílt segítségért fordulhatna Washing­tonhoz. A múlt hét elején Costa Rica irányából bevetett ellenforradal- márok San Juan del Norte kikö­tőváros elfoglalását tűzték ki cé­lul és bejelentették, hogy az el­foglalt területeken néhány napon belül megalakul „az ideiglenes kormány”. A sandinista hadsereg és a népi milícia azonban a ki­kötőváros térségéből néhány nap alatt kiszorította az ellenforra­dalmárokat. Vasárnap és hétfőn este Bej- rútban, a főváros keleti és nyu­gati részét elválasztó „zöld vo­nal” mentén újabb összecsapások zajlottak le. A kormányerők és a muzulmán milicisták aknákkal és gépfegyverekkel lőtték egymás állásait .A vasárnap kezdődött lövöldözés háromnapos fegyver- nyúgvást szakított félbe. A harcok kiújulása feltehető­leg azzgl függ össze, hogy a tűz­szünet ellenőrzésére hivatott, ve­gyes haderők elhelyezése a zöld vonal mentén nehézségekbe üt­között. Helyenként a kormány- csapatok vonakodnak átadni ál­lásaikat, másutt viszont aknaaá­NAP1 KOMMENTÁR Párhuzamok Visszatérni a tárgyalások gya­korlatához, elejét venni a nukleá­ris katasztrófának. Tárgyalóasz­tal mellett és utcákon fogalma­zódott meg ismételten ez a kö­vetelés, Budapesten és a tőkés vi­lág jó néhány államában. Egy nappal azután, hogy fővá­rosunkban véget ért a Varsói Szerződés külügyminisztereinek tanácskozása és a telexgépeken megkezdték a közös közlemény közreadását, az NSZK és az Egye­sült Államok nagyvárosaiban tün­tetők tízezrei vonultak az utcák­ra. A húsvéti békemenetek ha­gyományait követve, a leszerelé­sért, az atomfegyverek eltiltá­sáért, az új nukleáris eszközök telepítése ellen emelték föl a hangjukat politikusok, munkások, értelmiségiek, fiatalok és nyugdí­jasok, tüntettek vallási szerveze­tek és pántok képviséletében, bé­kemozgalmak felhívására. Aligha véletlen, hogy a buda­pesti közlemény mondanivalója és a nyugat-leurdpai, valamint amerikai nagygyűlések szóhasz­nálata. között vajmi csekély a különbség. Mondhatnék, egyez­nek a követelések, egybeesnek a hangsúlyok. A Varsói Szerződés tagállamai — korábbi álláspont­juknak megfelelően — ismételten a párbeszéd folytatása mellett szálltak síkra. A közlemény vilá­gosan utal rá: nincs olyan kérdés, amelyet ne lehetne tárgyalások útján megoldani, ha e megbeszé­A Forradalmi Demokratikus Szövetség (ARDE) elnevezésű el­lenforradalmi szervezet elismerte, hogy a CIA amerikai kémszerve­zettől különböző formákban tá­mogatást kapott. Washington kérésére Izrael — a CIA közvetítésével — fegyve­reket szállít a nicaraguai ellen­forradalmároknak — közölte hét­főn este az NBC. Az amerikai te­levíziós társaság szerint az ellen- forradalmároknak eddig szállított fegyverek .egynegyede Izraelből származik. rak akadályozzák a semlegesnek tartott kormánykatonákból és' csendőri alakulatokiból álló erők hadrendbe állítását. Damaszkuszban Hafez Asszad szíriai elnök öt' órán át tárgyalt a libanoni ellenzék vezetőivel, köztük Rasid Karami volt mi­niszterelnökkel, Valid Dzsumb- lattal és Nabih Bercivel. Értesü­lések szerint a megbeszélésen a libanoni egységkormány létreho­zásáról volt szó. Szíria helyesli azt az elgondolást, hogy a fele részben keresztényekből, fele részben muzulmánokból alakítan­dó kormány vezetését Rasid Ka­rami szunnita vezető vállalja ed. léseket építő módon, pozitív ered­ményekre irányuló politikai aka­rattal, a béke és ajnemzetközi biz­tonság érdekeinek teljes figye­lembevételével folytatják. Az NSZK több tartományában, Hessenben, Baden-Württemberg- ben, Alsó-Szászországban és Ba­jorországban lezajlott demonstrá­ciók azt bizonyítják, hogy a Var­sói Szerződés a nyugat-európai közvélemény bizonyos alapvető kérdésekben azonos dolgokra he­lyezi a hangsúlyt. A világ sorsáért érzett aggodalom, a fegyverkezé­si hajsza megszállottjainak elíté­lése, a katonai erőegyensúly meg­bontására irányuló mesterkedé­sek leleplezésében, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásában szinte azonosak a nézetek. Már jó ideje egyesek azt próbálják el­hitetni, hogy a nyugati világ bér kemozgalma kifulladt, tekintélye megcsorbult. Nos, a húsvéti meg­mozdulások ennek az állításnak az ellenkezőjét bizonyították. Nemcsak Nyugat-Eurápában, ha­nem az Egyesült Államokban is sokan tüntettek az ünnepek alatt, hevesen bírálva Reagan elnök fegyverkezési politikáját, a nuk­leáris és a vegyi fegyverrendsze­rek fejlesztésének esztelen támo­gatását. A Varsói Szerződés tag­államainak Budapesten kiadott közleménye egyszersmind kiutat is mutat a jelenlegi roppant fe­szült és bonyolult nemzetközi helyzetből: Higgadt t hangnemben — amire " valamennyi külföldi kommentátor fölfigyelt —megis­métli a már korábban többször hangoztatott álláspontot: az euro- rakéták. ügyében a tárgyalások fölújíthatők, ha a már telepített közép-hatótávolságú eszközöket visszavonják. Biztató párhuzamok fedezhetők föl tehát a budapesti közlemény és a nyugat-európai húsvéti bé­kemenet követelései között. Olyan felelősségtudat olvasható ki be­lőlük, amelyet ma minden reáli­san gondolkodó ember érez, áki őszintén híve az egyenlő bizton­ságon alapuló békés egymás mel­lett élés gondolatának, a kelet— nyugati párbeszéd folytatásának, a bizalom légköre helyreállításá­nak. Gy. D. Terrorista merénylet Angolában A nicaraguai hazafiak megakadályozták az ideiglenes kormány kikiáltását ALGÉRIA Melyik a legnagyobb magyar falu — Afri­kában? Bármilyen furcsa, nincs szó tévedés­ről', vagy beugratásról. A különös találós, kér­désre megvan a válasz: Lamtar. Ezen a kis te­lepülésen ugyanis több tucat hazai agrárszak­értő él — családostól —, akik a TESCO szer­vezésében érkeztek Algériába. Másfél száz (más megyékbe került) társukkal együtt az észak-afrikai államban a mezőgazdasági haté­konyság javítására indított, öntözési, zöldség- és növénytermesztési programok valóra váltá­sában vesznek részt. Haladó reformok A példa kiragadott, azt azonban jól jelzi: a fiatal, dinamikusan fejlődő Algériában kö­vetkezetesen, szükség , esetén külföldi, baráti segítséget is igénybe véve folyik az ország­építő munka. A fiatal jelző egyébként kétsze­resen is indokolt. Hiszen Algéria, 130 eszten­dős francia gyarmati uralom után alig 22 éve nyerte el, helyesebben harcolta ki önállósá­gát. (A nyolc évig tartó véres, elkeseredett függetlenségi háborúban 1,5 millió hazafi ál­dozta életét.) Másrészt feltűnő az algériaiak életkor szerinti megoszlása: a lakosság minit- egy-fele 16 éven aluli! A magyarázat a világ- viszonylatban is kiugróan magas, 30 ezrelék feletti népszaporulat. A függetlenné válás ide­jén, 1962-ben 8 millió körül járt a lélekszámú, ma — a becslések szerint — eléri a 20 milliót, s a szakértők véleménye alapján az; ezredfor­dulóra meghaladhatja a 35 milliót is. A demográfiai robbanás összetett, nehéz fel­adatokat rótt az elmaradottság, a gyarmati múlt, s a felszabadító harc vérvesztesége miatt amúgy is ezernyi gonddal küzdő ország veze­tőire. Az irányítást kézbe vevő, s később párttá Fejlődés — átértékeléssel szerveződő Nemzeti Felszabadítási Front ha­ladó reformok sorát hirdette meg. Államosí­tották a franciák elhagyott birtokait, megin­dult a mezőgazdasági szövetkezetek szerve­zése. Nemzeti kőolajitársaságot alapítottak, majd fokozatosan társadalmi tulajdonba vet­ték a gazdag ásványkincs-vagyont. (Ennek fontosságát mutatja, hogy az algériai gazda­ság alapvető szektora napjainkban is a szén­hidrogének bányászata: az ország exportbevé­teleinek döntő hányada a kőolaj és a földgáz kiviteléből származik.) Államosították a kül­kereskedelmet, törvényt hoztak az agrárforra­dalomról és rátértek a 3—4, majd 5 éves cik­lusokra épülő tervgazdálkodásra. Bevezették az ingyenes orvosi ellátást, az oktatási, háló­zat kiterjesztésével pedig széles körű kampány indult az írástudatlanság felszámolására. Hangsúlyváltás Zökkenők, nehézségek természetesen a gyors fejlődés ellenére — néha épp abból fakadóan — akadtak. 1979-től, amikor Sadli Bendzsedid kerül az ország élére, megkezdődött egyfajta átértékelési folyamat: a túlzott iparosítás he­lyett mindinkább a mezőgazdaságra, a lakás­építés gyorsítására, a már meglevő gyárak jobb kihasználására helyezik a hangsúlyt. Történelmi léptékkel mérve mindenképp tekintélyes utat tett meg az ország a két év­tized alatt. A belső változásokkal párhuzamo­san Algéria jelentős pozícióra tett szert a nemzetközi politika porondján is. Pozitív sze­repet játszott az el nem kötelezettek mozgal­mában, illetve az arab világban, mindig aktí­van fellépett a neokoloniialista kísérletek ellen. Ma is támogatja a gyarmati maradványok felszámolásáért küzdő nemzeti felszabadító erőket, így a Nyugat-Szahara önrendelkezé­séért harcoló Polisario Frontot. Algír ugyan­akkor igyekszik — Sadli elnök személyes erő­feszítései révén is — harmonikus viszonyt ki­alakítani szomszédaival, a Maghreb-térség or­szágaival. Az ország kiterjedt kapcsolatrendszert épí­tett ki az évek során a szocialista közösség ál­lamaival. Gazdasági építőmunkája, társad»- lom-áitafekító tervei megvalósításában Algé­ria számít tapasztalataikra, segítségükre. Al­géria alkotmánya, az 1976-ban, országos vita után elfogadott úgynevezett Nemzeti Charta — amely összegezte a független fejlődés ad­digi menetét, s programot adótt a jövő tö­rekvéseire — kiáll a szocialista irányzatú to­vábbhaladás mellett. Szellemi export Hazánk és Algéria viszonyát a kölcsönös előnyök kihasználása, az együttműködés lehe­tőségeinek keresése jellemzi. Gazdasági és po­litikai kapcsolataink egyaránt, gyors ütemben bővültek. A főszerep a külkereskédelmé: az észak-afrikai ország ma egyik legjelentősebb partnerünk a fejlődő világban. Az elmúlt években különösen a mezőgazdasági, élelmi- szeripari gépek és berendezések (malmok, si­lók, hűtőházak) exportja nőtt meg. Magyar cé­gek működtek közre vágóhidak, csirkefair- mok, takarmánytermelő bázisok létrehozásá­ban. A szakemberek a gyógyszer-, textil- és konzervipar szférájában, az'egészségügyi be­ruházásokban is látnak fantáziát. Nem telje­sen kihasznált viszont egyelőre a lakásépítési programokban való részvételünk. Az árucsere-forgalom ezernyi csatornáján kívül igyekszünk előrelépni a szellemi export területén is — gondoljunk csak a TESCO em­lített tevékenységére, valamint a megannyi tervezési, kutatási, oktatási megbízásokra, ösz- szességében az a cél, hogy a gyümölcsöző, jól fejlődő kapcsolatainkat elmélyítsük, kiiterjesz- zü.k. Sadli Bendzsedid elnök mostani látoga­tása ehhez adhat jótékony ösztönzést. Szegő Gábor Nemzeti zászlót kapott Kecskemét és Jászszentlászló (Folytatás az 1. oldalról.) zenkilenc utca burkolatát javí­tották ki zúzottlkővel, hatban híg- bitumenes, portailamított utat ké­szítettek, a kettő együttesen nyolc • és fél kilométer. A háromszáz adagos konyhát társadalmi mun­kában tervezték, így szerelték a gázt, s kétszázezer forintnyi munkát díjmentesein végeztek a kivitelezők. Villanyvilágítás van má<r a kézilabdapályán, s új buszváró Móricgáton. 1983-ba,n 24 millió 424 ezer forint volt a társadalmi munka értéke. Idén, és jövőre is elkészül 2— 2 tanterem, várhatóan 1984-ben átadják a már tavaly lealapözott tornatermet,' s javítani akarnak a könyvtár helyzetén. Űj gázcse­retelepet nyitnak, elkezdik a földgázvezeték építését Móric- gátra. Szilárd burkolattal látják el a Szánk—Jászszentlászló köz­ti j utat. Orvosi lakást építenek, Szánkkal közösen gyermekorvom si rendelést szerveznek, s kiala­kítanak egy újabb felnőtt kör­zetet is. Régi vágya teljesül a lakosságnak a 400 négyzetméter alapterületű ABC-áruház létesí­tésével. E munka természetesen továb­bi községi összefogást igényel. Ehhez sok sikert kívánt, az el­múlt esztendő eredményeiért pe­dig elismerését fejezte ki dr. Do­bos László, a HNF megyei elnö­ke, amikor a község vezetőinek átadta a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa által odaítélt Nemzeti zászlót,' s a vele együtt járó egymillió forintot is. Az ün­nepségen Kiváló társadalmi munkáért emlékplakettet kapott a jászszentlászlói horgászegyesü-' let, s megjutalmazták a legszor­galmasabb kollektívákat, egyé­neket is. V. T. Fontos célokra jelentős hitelek (Folytatás az 1. oldalról.) lalatokkal megállapodva — mó­dosította, sőt fel is bontotta, a hi­telszerződést. Ahol lehetett, több vállalati forrást vontak be a fi­nanszírozásba. A bank a koráb­ban engedélyezett forgóeszköz- hiteleket is felülvizsgálta, indo­kolt esetekben rövidítette a hi- téllejáratot. A beruházási hitelek elsősorban a népgazdasági terv kiemelt programjait segítették. A legjelentősebb hiteleket a bank a konvertálható exportáru-alapok bővítésére, az idegenforgalom fej­lesztésére, az energiaracionalizá­lásra, az anyagtakarékosságra és -hulladékhasznosításra, valamint a fogyasztási szolgáltatások javítá­sára folyósította. A világbanki programokban szereplő beruházások belföldi hi­telellátása. folyamatosan történt. A forgóeszközhitelek iránt több okból nőtt az igény: emelkedtek az export-kintlevőségek; egyes termékekből túlzottak a készle­tek; az aszály több mezőgazdasá­gi üzemnek hitelvisszafizetéisi gondokat akozott, nőtt a szanálá­sok, veszteségrendezések száma stb. Megmutatkozik a mérlegben a kül- és belföldi árak kapcsolatát és az export ösztönzését szolgáló i árfolyampoli.tika keretében a fo­rintnak — a konvertibilis valu­tákhoz képest — többszöri, össze­sen 8,2 százalékos leértékelése is. A passzívák közül 1983 végén — az előző év végivel egyezően -r a részvénytőke összege 6 mil­liárd forint, a tartalékoké 4,5 mil­liárd forint Volt. A lekötött betétek záróállomá­nya 339,8 milliard forint, a látna- szóló betéteké 180,9 milliárd fo­rint. Előbbi 5,9 milliárd forinttal kevesebb, utóbbi 13,5 milliárd fo­rinttal több az előző év véginél. A vállalatok és szövetkezetek beté­tei 1983-ban 6,1 milliárd forinttal csökkentek. Ezen belül az elszá­molási betétek mérséklődése fő­ként a vállalatok pénzügyi nehéz­ségeire vezethető vissza. A ka­matozó betétek viszont a betéti kamatláb emelésének hatására va­lamelyest növekedtek. A pénz­intézetek betétei 7,7 milliárd fo­rinttal, a költségvetés összes be­tétei és követelései 6,1 milliárd förih'ttal nőttek. ­1983. december 31-én 97,9 mil­liárd forint értékű bankjegy és érme volt forgalomban, 10,6 mil­liárd forinttal több, mint egy év­vel azelőtt. Az erediménykimutatás szerint 1983-ban a Magyar Nemzeti Bank összes bevétele és jövedel­me 60,9 milliárd forint, összes ki­adása és ráfordítása 47,9 milliárd forint, s ezek különbözetéként nyeresége 13 milliárd forint volt, 5,5 milliárd forinttal több az elő­ző évinél. A devizagazdálkodást 1983-ban a nemzetközi fizetőképesség ja­vítására tett erőfeszítések jelle­mezték. Ezek mindenekelőtt a fo­lyó fizetési mérleg aktívumát elő­segítő, az előző évit meghaladó külkereskedelmi kiviteli többlet révén vezettek sikerre, igen ne­héz körülmények között. Ugyan­is a külpiaci értékesítési lehető­ségek nem javultak, az árak az exportban jobban csökkentek, mint S az importban, a csereará­nyok romlottak, s ez árvesztesé­get okozott. Az aszály is mérsé­kelte az aktívumképződést. E kül­ső okokon kívül a hazai termé­kek versenyképességének elégte­lensége is gátolta a nagyobb ak­tívum elérését. A külkereskedel­mi mérleg növekvő aktívuma e fékező tényezők ellenére ala­kult ki. Emellett — a feszült nemzetkö­zi hitelpiaci viszonyok között — külföldi források bevonásával, is sikerült növelni devizatartalé­kainkat. (A külföldi hitelfel véte­lekről a sajtó az év folyamán fo­lyamatosan hírt adott.) A bank hitelvisszafizetési kötelezettsé­geinek folyamatosan . és időben Aelégét'tett. A közgyűlésen a számvizsgálók — felülvizsgálatuk alapján — a mérlegnek és az eredményelszá­molásnak a törvényes előírások szerint történt helyes elkészítésé­ről, s ezeknek a bank könyvvite­lével való egyezőségéről nyilat­koztak. Ezután a bank elnöke ja­vasolta, hogy a közgyűlés a tar­talékalapot a nyereség terhére egymilliárd forinttal 5,5 milliárd forintra, a részvénytőkét pedig 4 milliárd forinttal tízmilliárd fo­rintra emelje fel. Egyben felkér­te a pénzügyminisztert, hogy az állam, mint részvénytulajdonos képviseletében intézkedjék: a költségvetés a részvénytőke-eme­lés összegét fizesse be a Magyar Nemzeti Banknak. Javasolta to­vábbá, hogy a közgyűlés a követ­kezőképpen módosítsa az alapsza­bályt: „A bank alaptőkéje 10 milliárd forint, amely 500 ezer darab, egyenként 20 ezer forint névértékű részvényre oszlik”. A közgyűlés a bényújtott szám­adásokat és javaslatokat megvi­tatta, majd szavazással egyhan­gúlag elfogadta. Megálllapította: a megnövekedett alaptőke és tar­talék, azaz a bank nagyabb tőke­ereje javítja a hitelútján forga­lomba kerülő pénz fedezetét, fo­kozza a bank saját hitelforrásai­nak részvételi arányát a tartós kihelyezésekben. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Óvári Miklós a Szovjetunióba utazott Övári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságának meghívására kedden a Szovjetunió­ba utazott. Búcsúztatásánál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Ivan Aboimov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követ-tanácsosa. * Vita a katonai költségvetésről Az amerikai, törvényhozás kedden, a húsvéti szünet után folytatta a vitát a jövő évi költségvetésről és Reagan elnök közép-amerikai politikájáról. A katonai költségvetés körüli harcok újbóli kiéleződésére vall, hogy hetvennégy képviselőház tag hétfőn levélben fordult az elnökhöz, kö­vetelve az amerikai hadászati védelem szempontjából jelentéktelen­nek vélt MX-rakéták gyártásának leállítását. Ez 3,1 milliárd dollár­ral .csökkentené a még mindig 200 milliárd dollár körülire tervezett ^költségvetés-hiányt 1985-<ben. * Magyarország utánpótlás — Szovjetunió utánpótlás 1:1 (1:0) Baja, 6000 néző. V: Jaczina. Góllövők: Farkas, ill. Putykov A 30. percben a könnyelműsködő Ivanovtól Kiprich elvette a labdát, Pechához továbbította, majd Farkas volt a labda útja, aki csak a szovjet kapussal állt szemben, s közelről már nem hibázott (1;0). A 69. percben egyenlítettek a vendégek. Balogh T. 18 méterre a kapu­tól buktatta Petrovot, a megítélt szabadrúgást Putykov nagy erővel a bal alsó sarokba bombázta (1:1). A nicaraguai fegyveres erők az ország északi rászán visszavonu­lásra késztettek 300 ellenforradal­márt, akik Hondurasból hatoltak be Nicaraguába. A Barricade, a sandinista népi hadsereg lapja ' hétfőn arról számolt be, hogy a fegyveres erők npgy erejű ellen- támadásba lendültek a Jinotega és Maitagalpa északi megyékben. A hondurasi támaszpontokkal rendelkező és amerikai támoga­tást élvező „contrák” arra készü­lődtek, hogy valamely nagyobb északi település elfoglalása után

Next

/
Thumbnails
Contents