Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-22 / 95. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ w ki 7 m Wwfiw 1 Érf BSnOv J3 Jm Illik. f } J w ^ r AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 95. szám Ára: 1,40 Ft 1984. április 22. vasárnap NEM VÁRJÁK AZ ESŐT • • Öntöznek a Duna mentén Az áprilisi időjárás sem ké­nyeztette el a mezőgazdaságot bőséges csapadékkal. Megjieszerte változatlanul igen alacsony a termőföld vízkészlete. A vízvá­lasztótól nyugatra fekvő terü­leteken, három hét alatt csupán 30—35 milliméter esőt észleltek az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöksé­geinek műszerei. Sajnos, a Tisza mentén sem volt több természe­tes nedvesség, bár ezen a tájon az öntözési lehetőség még szű­kösebb. A legutóbbi napokban ezért megyeszerte megkezdődött az ön­tözés. Kalocsa térségében nemcsak a frissen vetett és lassan kelő zöldségfélét, hanem a gyepet, a lucernaföldet, sőt az őszi kalá­szosokat is locsolják. A Kalocsai Állami Gazdaság e hét elején őszi búzát öntözött. A főművek folyamatos vízel­látásáról jóelőre gondoskodott a vízügyi igazgatóság. Így semmi akadálya sincs annak, hogy az átlagosnál több mestereséges csa­padékhoz juthassanak a szántó­földi és a kertészeti növények. Á vízjogi engedélyt megszerzett nagyüzemek öntözési költségeit mérsékli ugyanis a kormányzati intézkedés, amelyet a közelmúlt­ban hoztak nyilvánosságra az ön­tözés fellendítése érdekében. Bács-Kiskun mezőgazdaságá­ban a gabonatermelés sikere az 1984-es terv teljesítésének az egyik kulcsa. Az előirányzott 1,2 millió tonnás kalászos gabona- és kukoricatermés, ^ ahol az ön­tözésre lehetőség van —, a mes­* Még mindig szomjas a kunszentmiklósi határ. Ennyire kicserepe- sedett a talaj felszíne. Sajnos, itt nincs öntözőfürt. [ FEJLESZTÉS ÖSSZEFOGÁSSAL Nemzeti zászlós települések terséges csapadékkal is előmoz­dítható- A Kalocsai .Állami Gaz­daságon kívül így számolnak a hartai Erdei Ferenc és a Lenin Tsz-ben is. Mindkét szövetkezet megöntözte a kenyérgabonáját, hogy erőteljesebb fejlődésre ser­kentse a kalászos növényt. Az Iszkra Tsz szintén előkészítette mesterséges csapadékszóró gé­peit egyelőre a takarmánytermő területein, a természetes és fel­javított gyepen, amelyet évek óta tavasztól őszig rendszeresen ön­töz. Rövidesen a 120 hektáros fű­szerpaprika-vetést is meglocsol­ják a kalocsai termelőszövetke­zet tagjai, ha a felhők ilyen szű­kén mérik az esőt. A dusnoki Munkás—Paraszt Tsz-ben zöldségfélét öntöztek az elmúlt napokban, a bátyai határ­ban a lucernát locsolták meg a Piros Paprika Tsz gazdái. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kom­binátban pedig húsvét után a nemesnádudvari kerület szőlőül­tetvényeire. juttatnak. me&tersé-„ ges csapadékot a helyi öntözőfürt vizéből. Nem várnak tovább a bizonytalan esőre. A kunszentmiklósi határt áp­rilis 11-én áztatta meg kissé az eső. Akkor 35 milliméter hul­lott, de még legalább háromszor ennyi kellene a rendkívül száraz, és kicserepesedett szántóknak. Annyi bizonyos, hogy a kukorica- vetést előkészítő talajmunka és a vegyszeres fertőtlenítés feltéte­leit javította az esőfelhők meg­nyílt csatornája. K. A. (3. oldal) Bács-Kiskun évek óta az elsők között — nem­egyszer az élen — végez az országos települ és- fejlesztési versenyben. De a megye csak úgy ké­pes megőnizni vezető helyét a ranglistán, ha a városok, községek külön-külön is kítésznek ma­gúikért. Nagy szükség van erre az összefogásra, hiszen az önként végzett munkának sokszoros a haszna. Amikor kevesebb a fejlesztésre fordítható központi- támogatás, a helyi kezdeményezés pó­tolhatja a hiányzó forintokat, s ezzel hozzájárul­hat a lakóhely gyarapodásához; klneik-kinak pe­dig a saját keze munkája erősíti a kötődését vá­rosához, falujához. Nem is szükséges- különösképpen biztatni a megye településeit a társadalmi munkára, mert azt ott élők tudják: az öröklött hátrányok miatt az átlagnál többéit kell tenni, hogy Bács-Kisikun is. felzárkózzék azon megyékhez, amelyek kedve­zőbb feltételek mellett indultak. De a megyei helyezés csak egyfajta mutató, a lényeg, hogy a közös erőfeszítés, munka a lakó- közösségnek és az egyes embernek is egyaránt kézzelfogható hasznot hoz. Bevezetik a községbe a földgiázit, azzal fűtik az óvodát, iskolát, az mele­gít a lakásokban, az ad energiát az üzemeknek. A járdaépítés összehozza az utcabelieket, a nap­közis konyhában nemcsak a diákok jutnak rend­szeresen jó ebédhez. A fásítás megszépíti az ut­ca, a kerület arculatát. Jelzi az erőt, hogy uszodaépítésibe mer kezde­ni egy város lakossága. A másik oldal: a vízgaz­dálkodásban nélkülözhetetlen záportározót úgy alakítja ki, hogy a itó és környezete majdan a pihenésre, sportolásra, szórakozásra is alkalmas legyen. Tavalyi eredményei alapján négy megyei település érdemelte ki saját kategóriájában a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa által odaítélt nemzeti zászlót. Jászszentlásaló, Tompa, Baja és Kecskemét lakosainak, munkahelyeinek össze­fogásából örökített meg néhányat' fotóriporte­rünk. A képösszeállítás a 3. oldalon látható. B. T. • A fákkal, virágokkal sze­gélyezett utcákban új járda épült Jászszentlászlón, s a MÁV-tól kapott hulladék zú­zottkővel kijavították az út­burkolatot is. Tavasz, hús vét, hagyományok (4. oldal) A hagyományokban gazdag tavaszi ünnep, húsvét alkalmával szokásos magazin-összeállításunkbam a régi és ma még élő nép­szokásokra hívjuk fel a figyelmet. Elkalauzoljuk az érdeklődőket a világ különböző tájaira, betekintést nyújtunk a tojásfestés mű­helyébe, és többek között „görbe tükörben” mutatjuk be a ma divatos hagyományőrző törekvéseket. iimini—■mi1!1 iiiiii i un miiiiin ■ ni iinii*iii i NÉGYSZÁZMILLIÓS FELÚJÍTÁS, KARBANTARTÁS Megszépülnek a lakóházak A lakásépítési program megvalósítása mellett a ta­nácsok nagy figyelmet for­dítanak, jelentős összegeket áldoznak a lakó- és az egyéb középületek felújítására, kar­bantartására is. Bács-Kiskun megyében csak a VI. ötéves tervben mintegy 400 millió forintot költenek e célra. A tekintélyes összegből 1750 állami lakás felújítása válik lehetővé. Sándor Béla, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályvezetője kérdésünkre vála­szolva elmondta, hogy a tervidő­szak első három évében időará­nyosan sikerült megvalósítani e programot. Kecskeméten és a me­gye több más városában egymás­után „öltöttek szép ruhát” az épületek. A munka eredménye­ként kellemesebbé, esztétikusab­bá váltak a városképek. Az utób­bi időben megszépítettek számos jelentős építészeti értékű házat, háztömböt is. Mindehhez hozzá tartozik, hogy korábban kapacitáshiány nehezítette e fontos és szükség- szerű munka ütemes végzését, de 9 Állványerdőben a megyeszékhely Kossuth téri üzlet- és lakó­épülete. (Méhesi Éva felvétele) az elmaradást mostanáig lénye­gében pótolni tudták. Ugyanis sikerült mind több kivitelezőt megnyerni az ügynek. 'Az osztályvezető a továbbiak­ban megemlítette, hogy egyidejű­leg megkezdték a VII. ötéves terv felújítási programjának az előkészítését. Ennek során újabb nagyközségekben — Tiszakécs­kén, Kiskunmajsán, Jánoshalmán és Lajosmizsén — hoznak létre ingatlankezelő szervezeteket. így ezeken a helyeken is felgyorsul­nak majd a felújítások. Egyéb­ként a következő tervidőszakban a mostanihoz hasonló nagyság- rendű felújítást szeretnének el­végeztetni a megyében. a m. Konyhakész zöldség, mustsűrítmény Kiskőrösről Az ÁFÉSZ-ek az áruellátási, termelési és felvásárlási felada­taik teljesítése mellett egyre több feldolgozott élelmiszert is előál­lítanak. A Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ tavaly jelentősen előrelé­pett ezen a területen, hiszen 80 százalékos termelésnövekedést ért el ipari ágazatuk. A szövetkezet 761 millió forin­tos árbevételéből mintegy 50 millió forint volt a nem alapte­vékenységből szármázó termelési érték. A nagyarányú növekedést új tevékenység honosításával, a piaci kereslethez igazodó termé­kek gyártásával sikerült elérniük. A tartósítóüzemben szakítottak az eddigi hagyománnyal. Április elején megkezdték az önálló ter­mékek gyártását és forgalmazá­sát. Egyelőre tisztított, darabolt, konyhakész zöldséget, zellert és (Folytatás a 2. oldalon.) BÁCSBOKOD, DUNAVECSE, SZÁNK, KECEL, RÉM Korszerűsítik B falusi mozikat Felmérések bizonyítják: ma, a falun élő lakosság szórakozásra szánt (vagy: jutó) idejének na­gyobb hányadát televíziózással tölti. Érthető is ez, hiszen az utób­bi időben1 sokat javultak a vételi lehetőségek, és nem jelent nehéz­séget a készülék megvásárlása sem. A fáradságos napi munka után kényelmesebb dolog a kép­ernyő elé ülni,' mint „házon kí­vül” keresni szórakoztató időtöl­tést. A falusi mozik túlnyomó több­sége a negyvenes és az ötvenes években épült. Szinte gombamód szaporodtak. 1935-ben még csak 242 ilyen létesítmény I volt a községekben, de 1958-ból már három és félezerről ad számot az országos statisztika. 1049-ben, az államosítások után, a megyei moziüzemi vállalatok vetjték át az egyenetlen színvona­lú hálózat kezelését. Az elsődle­ges cél az volt, hogy — ha ne­héz körülmények között is — minden településen legyen rend­szeres vetítés. A régi mozik mel­lett az újonnan szervezett „ván- dprüzemek” pajtákban, istállók­ban, iskolákban, vagy elha­gyott kastélyokban tartottak elő­adásokat. Csak a hatvanas években vál­tozott a. helyzet valamicskét, az új művelődési házak építésének időszakában. Sajnos azonban ezek az óriási nézőtérrel ren­delkező — több céllal épült — létesítmények sem adnak megfe­lelő feltételeket a vetítéshez. Mivel a hetvenes évek utolsó harmadától egyre nagyobb súlyt kap a gazdaságosság is, felújí­tásra ma már csak ott gondol­hatnak, ahol a helyi tanács is támogatja azt. A Bács-Kiskun megyei Mozi­üzemi Vállalat ellentmondásos helyzetben van. Ismeri a közmű­velődési törvényből adódó fel­adatait, de ennek a racionálisabb gazdálkodás érvényesítése mellett tud csak eleget tenni. Mérlegel­nie kell: van ahol be kell szün­tetnie a folyarhatos (naponkénti) vetítést, ugyanakkor olyan helye­ken, ahol nagy a látogatottság, kulturáltabbá, korszerűbbé kell tenni a mozit. E programnak megfelelően az elmúlt években felújították a bácsbokodi, a du- navecsei, a szanki és a keceli filmszínházat. Kisebb korszerű­sítés volt — a többi között — Solton, Katymáron, Apostagon és Kunszentmiklóson. Sok helyen elkelne még a gyors segítség. Ellentmondás, hogy a közművelődéséről is nevezetes Hajóson évek óta nem vetítenek játékfilmet, mert a filmszínházat bezárták. De nem sokkal jobb a helyzet Szabadszálláson, János­halmán, Garán és Madarason sem. Szép példa a községi vezetés és a Moziüzemi Vállalat ered­ményes együttműködésére a ré­mi. itt az MSZMP községi bizott­ságának nagytermében városi színvonalú filmszínházat alakí­tottak ki, a helyi üzemek és kis­iparosok segítségével. Ez a száz­húsz ember befogadására alkal-, más terenl — melyet csütörtökön délután adtak át —, ha nincs ve­títés, sok más közművelődési ren­dezvény lebonyolítására is alkal­mas. F. P. J. HOZZÁJÁRULÁS AZ ANYAGTAKARÉKOSSÁGHOZ Új módszerek és szolgáltatások a gépkocsik javításában A kecskeméti Autójavító Vál- T^jninvi ' i. ládát jól zárta önállóságának első tart* évét: tavaly 37 millió forint ér­tékű munkát végeztek, a magán és közületi autótulajdonosok ré^ szére. Tizenkét hónap alatt 23^ ezer 856 különböző típusú gépko­csi fordult meg az üzemcsarno­kokban, a garanciális javítások száma 2 ezer 693 volt. Csontos Attila igazgatótól arról érdeklőd­tünk, hogy az idén hogyan akar­ják még jobban kiszolgálni az autósokat. fia Elsősorban a korábbinál is nagyobb gondot fordítunk a mi­nőségi munkára — hangzott a válasz. — í-izeretnénk elérni, hogy azok, akik először jönnek hozzánk, máskor is minket ke­ressenek fel hibás járműveikkel. A gyorsabb és jobb munka érdekében az év elején megvaló­sítottuk a karambolos gépkocsik szalagszerű javítását. Egyik mű­helycsarnokban dolgozik egy hu­szonnégy tagú csoport, s ebben minden szakma képviselve van. (Folytatás a 2. oldalon.) Kiváló OTP-fiókok Az Országos Takarékpénztár Bács-iKiskun megyei egységei is évről évre részt vesznek az évti­zedes hagyományokkal rendelke­ző. munkaverseny-mozgalomban. A kollektívák többletmunkája megmutatkozik a lakásépítésben és az ingatlanforgalmazásban, valamint a megye betétgyűjtési tervének túlteljesítésében. Nép­szerűsítik a különböző korszerű szolgáltatásokat, a szakmai kép­zés eredményeként pedig szerve­zettebbé válik a munka, javul az ügyfelek kiszolgálása, gyor­sabb az ügyintézés. Az elmúlt esztendőben Bács- Kiskunban három OTP-fiók ér­demelte ki a kiváló címet. A kecskeméti körzeti fiók különö­sen a betétállomány növelésé­ben, a lakossági fogyasztási és termelési hitelek intézésében emelkedett ki a többiek közül. Bácsalmáson valamennyi üzlet­ágban túlteljesítették a tervet, emellett figyelemre méltó a kifo­gástalan adminisztráció, dicsé­retes az ügyfélszolgálat. Hason­lóan jól dolgozott Lajosmizsén is az OTP-fiók, amely — eredmé­nyeit tekintve — az első lett a megyei rangsorban. A Kiváló OTP-fiók kitüntetést elsőként a kecskeméti Arany Já­nos utcai egység vezetője. Szabó Sándor vette át a hét végén Dudás Ede megyei igazgatótól. ||MWHII|IIIIII|H|'| Ii'l »W JM|I i üiHMiiilH *• Vj típusú fúvópisztollyal jut­tatja a megfelelő helyre a védő­anyagot Csordás Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents