Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-15 / 63. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 63. szám ÁfSK 1,40 Ft 1984. március 15. csütörtök Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap délelőtt az MSZMP KB székházában fogadta a Görög Kommunista Párt küldöttségét, amely Harilaosz Flo- rakisz főtitkár vezetésével március 12-től tartózkodott hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről és pártjaik tevékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. •A találkozón részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője. LAUSANNE-I ■ TtZSZÜNET Egyelőre tiszteletben tartják BÉJRÜT Szórványos lövöldözésektől eltekintve szerdán minden bejrúti és hegyvidéki frontszakaszon tiszteletben tartották a Lausanne-ban tanácskozó libanoni nemzeti megbékélési konferencia kedd pste meghirdetett tűzszüneti felhívását. A helyi idő szerint 21 órakor hatályba lépett megállapodás előtt azonban heves tüzérségi párbaj zajlott le Bejrut keleti és nyugati részé, a jobboldali és az ellenzéki fegyveres erők között. Nyugat- Bejrút ismert üzleti negyedét, a Hamra térségét is több találat érte. 1975 áprilisa, a libanoni polgárháború kezdete óta a lausan- ne-i sorrendben a 180. jelentősebb tűzszüneti megállapodás. A lausanne-i találkozó döntése alapján szerdán a bejrúti zöld vonalon ülést tartott a polgárháborús ellenfelek, egyfelől a libanoni kormányhadsereg és a jobboldali milíciák, másfelől a Haladó Szocialista Párt és a siita Amai-moz- galom katonai vegyesbizottsága, hogy konkrót intézkedéseket foganatosítson a szemben álló erők szétválasztására, ütköző övezetek kialakítására, a tűzszünet ellenőrzésére, a bejrúti repülőtér és kikötő megnyitására. Hogyan dönt az Arab Liga? BAGDAD Az Arab Liga 19 tagjának képviselői — többségében külügyminiszterek — szerdán Bagdadban megkezdték rendkívüli tanácskozásukat az iraki—iráni háború befejezésének lehetőségeiről. Irak azt várja a bagdadi kormány kérésére összehívott értekezlettől, hogy az hozzon határozatot Irak aktív támogatásáról. A tanácskozáson részt vesz 13 arab ország külügyminisztere. Emelkedik Bács-Kiskunban az államigazgatási munka színvonala Tegnap délelőtt ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Jóváhagyta a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról, valamint a tanács tisztség- viselőinek a két vb-ülés közötti — testületi feladatokat is érintő — fnunkájáról szóló jelentéseket. A testület ezt követően megvitatta és kiegészítésekkel jóváhagyta a községek népességmegtartó képességének elősegítésére készült hosszú távú intézkedési tervet. E témát a megyei tanácsülés elé terjesztik majd, március végén'. A program 15—20 évre előre megjelöli mindazokat a feladatokat, amelyeknek a megoldása nélkülözhetetlen a kulturáltabb, tartalmasabb falusi éléthez. Elfogadta a testület az 1983. évi mezőgazdasági aszálykárokról, a károk mérséklésére tett intézkedésekről szóló tájékoztatót. Ezután dr. Fonyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese ismertette a végrehajtó bizottság munkájával kapcsolatos felügyeleti vizsgálat megállapításait. Elmondta egyebek között, .hogy a Tanácsi Koordinációs Bizottság által végzett vizsgálat összességében fejlődőnek minősíti a vb tevékenységét, és a szélesebb körben értelmezett megyei államigazgatási munkát. Hangsúlyozta: elismerést érdemel a járások megszűnése, a közigazgatás korszerűsítése során végzett munka. Jellemző Bács-Kiskunra a távlatban gondolkodó tervezés, és az is, hogy tág teret enged a tudomány és a gyakorlat eredményeinek a széles körű érvényesülésére. Nagy előrelépésnek számít az állam- igazgatási tevékenység szakmai színvonalának emelkedése is. Befejezésül egyéb ügyeket tárgyalt a végrehajtó bizottság. R. M. A tanító úr bejött és mesélt. Arról, hogy ő gyerekkorában látott negyvennyolcas honvédőt. Töpörödött öregembert, aki reszketeg hangon énekelte, hogy Kossuth Lajos azt izente. A tanító úr később képeket mutatott, rajzokat: Petőfi Sándor, Jókai Mór, a márciusi ifjak. Mi, q, tanítványai — hétnyolcévesek lehettünk — feszült, figyelemmel hallgattuk. Csaták, diadalok és a szörnyű bukás, az aradi tizenhárom halála. Számolgattuk, hogy vajon élhet-e még valahol, valaki, aki akkor született. Ugyanr március 15-nek éppen a századik évfordulóját ünnepeltük akkor! Mai hetedik osztályos gyerek mondja a leckét. Előtte a tankönyv, benne március 15. eseményei. Honnan hová vonultak,^ Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elsza- - valta a Nemzeti dalt. Történészek többször protestáltak már, hogy nem így történt, kérem, legenda csupán az a szavalat. Baj, hogy a gyerek még a legendát tanulja? Kiszabadították Táncsics Mihályt a börtönből — halad tovább szépen, időrendben. Ellenőrző kérdések következnek, nem a tankönyv szerint, nem is a jobb jegyért, csak kíváncsiságból. Hogy vajon mit akartak azok a márciusi ifjak, és persze nem csupán az ifjak. Miért nevezzük szabadságharcnak is, forradalomnak is azt a másfél esztendőt? Mi a különbség a kettő között? És, választanál-e példaképet az ifjak közül? És ha igen, miért? Szülő beéri a félmondatnyi válaszokkal. Hiszen a gyerek egyelőre csak tananyagnak tekinti ezt is. Nevek, dátumok, megjegyezni nehéz események sorának. Mint a többi leckét. Talán majd később felfogja, hogy miért emlékezünk másként 1848-ra, mint a könyvben néhány oldalnyival előbbre és hátrébb leírtakra. Miért tud március 15-ről az is, aki rég elfelejtette az Árpádházi királyokat. Felfogja majd, hogy mitől nemzeti ünnep ez a nap. Megérti, hogy miért nem üres frázis dicsőséget emlegetni, hogy miért tekintett Európa haladó gondolkodású része reménységgel, bizakodással a' magyarországi történésekre. Majd megbirkózik azzal a minden korban érvényes kérdéssel, hogy a haladásért miként lehet,, kell küzdeni, hogy az áldozat mikor szükséges, hogy a haza sorsa lehet előbb- revaló az egyén érdekénél. Valamint, hogy a bukás nem mindig kudarc. Az elbukott ügy is lehet igaz, s mert igaz, a történelmi fejlődésben előbb- utóbb érvényre jut. Hiszen azt a szabadságharcot, azt a forradalmat is leverték, de semmi nem maradhatott úgy, mint előtte. Változásokat kényszerí- tett ki, ha nem is minden célja, de jó néhány közülük elérhetővé vált. Megtörtént, a mi hazánkban történt meg 1848:—49. dicső lo- bogása. A mi dolgunk, a kései utódoké, hogy méltó helyett, tudjuk hőseit. A hírnévtől öve- ' Zeiteket és a névteleneket is. Adjuk tovább az utánunk jövő nemzedéknek, ami bennünk él róluk. Ne csak az eseményeket, hanem az érméseinket. Kamaszkori álmodozásunkat is, a rég hallott legendákat, meséket, a tanító úr emlegette öreg honvédőt. Hogy tovább éljenek az emlékek. Hogy — patetikusan szólva — szivünkben legyen az ünnep március idusán,. M. D. KÉSZÍTIK A MAGÁGYAT, VETIK AZ ÁRPÁT, A LUCERNÁT ÉS A BORSÓT Tavaszi teendők a mezőgazdaságban Országszerte megélénkültek a tavaszi munkák a mezőgazdasági üzemekben. A határszemlék tapasztalatai szerint —a hóviharkárokat szenvedett megyék kivételével — általában megfelelően teleltek át az ősszel vetett növények, s fejlődésük elősegítésére eddig több mint 100 ezer hektáron végezték el a fejtrágyázást a gazdaságok. Befejezték a gépjavításokat, így a traktorok felújítva kerülhetnek ki a műhelyekből. A tavaszi vetés most a legfőbb tennivaló. Egyes helyeken, például Heves megye északi dombvidékein a fagyos föld miatt a szántás még nem “kezdődhetett el, ám ahol a talaj már kellően felszikkadt, megindulhattak a gépek. Vetik az árpát, a borsót, a lucernát, a tavaszi árpát többi között Zala, Bács-Kiskun, Pest és Somogy megye földjein. A Dél-somogyi Állami Gazdaságban teljes erővel folyik a burgonya-vetőgumó válogatása és kiszállítása, hogy mire a talaj hőmérséklete eléri a 9—10 fokot, mindenütt rendelkezésre álljon a vetőmag. Csongrád- ban a hóviharkárok helyreállításán dolgoznak az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek. Ahol a viharok nyomán az ősszel vetett zsenge búza- és árpavetések tönkrementek, ott most területvetéssel egészítik ki a táblákat, megközelítően kétezer hektáron pedig az újravetéshez láttak hozzá. Ugyancsak Csongrád megyében, Szeged és Makó környékén megindultak a fűszerpaprika és a vöröshagyma vetési munkái. A több mint négyezer hektáron termesztett fűszerpaprikának már nemcsak a fóliaházakba, hanem szabad földbe is vetik a magját. Ez annyit jelent, hogy nem az évszázados hagyomány szerinti palántázással, hanem korszerűbb módszerrel, közvetlenül a termőhelyen nevelik fel a növényeket, ezzel a tenyészidő némileg meghosszabbodik ugyán, de megtakarítják a palántanevelés, -ültetés költségeit. A Makó környéki nagyüzemekben tért hódít az apróhagyma duggatás helyett a helyrevetés. A tervezett két és fél ezer hektárnak csaknem 50 százalékán így termesztenek, s már ött is hozzáfogtak a vetéshez. A zöldségtermesztő gazdaságok közül jó néhány már elölj ár az aktuális munkákkal. Szentes környékén, valamint Baks, Csanyte- lek határában hozzáláttak a karalábé és a karfiol szabadtéri kiültetéséhez. Heves megyében többi között a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben — ahol az idén mintegy 800 hektáron termesztenek zöldséget — az első fóliaházakban már kibújtak a földből a paradicsompalánták. A szövetkezeti tagok most újabb fóliasátrakat építenek, ösz- szesen tíz hektáron rendezkednek be fóliázásra, a korai termés elősegítésére. Ugyanitt megkezdték a gyepkookák gyűjtését, amelyekbe néhány napon belül dinnyemagvakat helyeznek keltetésre. A gyümölcsösökben is megindult a munka. Bács-Kiskun megyében a gyümölcsfák és a szőlők rügyei általában egészségesek, ami bizakodást kelt a termelők körében. A kései tavaszodás is a jó termés egyik feltétele, most ugyanis csökken a rügyfakadás utáni fagyveszély. Amíg más években ilyenkor már duzzadtak a csonthéjasok rügyei, jelenleg csak a vesszők színváltása jelzi az éledést. Pest megyében is a tervek szerint halad a munka, s már végeztek a szőlő- és gyümölcsmetszési munkák kétharmadával. 0 Lucernamagágyat készít elő vetésre Tőzsér István traktoros a kerekegyházi határban. Ámint az időjárás kedvezőbbre fordul, a Kossuth Szakszövetkezet tagjai 50 hektáros homoktalajt telepítenek be évelő pillangóssal takarmánynak. ÜLÉST TARTOTT A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGA A forradalmi hagyományok ápolása Nem is tárgyalhatott volna aktuálisabb témáról a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottsága a tegnapi ülésén, mint a forradalmi hagyományok, a munkásmozgalmi múlt megismerésének, ápolásának az ifjúság körében szerzett tapasztalatairól. A tavasz nagy nemzeti ünnepei adtak apropót arra, hogy ezzel a témával foglalkozzanak. A hagyományok felkutatása és őrzése az ifjúság fontos feladata. Jelentős szerepe van a mozgalomhoz fűződő kapcsolatok, érzelmek kialakításában, a múlt a jelen és a jövő összefüggéseinek feltárásában, a közösségi munka szükségességének és lényegének felismerésében és kiszélesítésében. — Tudjuk, hogy ifjúságunk világnézetét, erkölcsét és politikai aktivitását szocialista eszméink és társadalmi gyakorlatunk határozza meg — hangsúlyozta Ta- racközi Katalin, a KISZ megyei bizottságának titkára. A hagyományápolás jó alkalmai azok a nemzeti ünnepeink, amelyek a múlt dicső eseményeinek, hősies példáinak felidézésére az ifjúság érzelmi kötődésének erősítésére, a tiszteletadásra hivatottak. A két évtizedes múltra visszatekintő forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatával történelmünk kiemelkedő tavaszi eseményeinek állítanak emléket a KISZ-esek. a mai napon is, szerte a megyében. A forradalmi hagyományok őrzésének, hasznosításának nélkülözhetetlen módja a dokumentum- és forráskutatás. Kiskunhalason például középiskolások vállalták, hogy a munkásmozgalom még élő harcosait, hozzátartozóikat felkeresik és megörökítik a visszaemlékezéseket, összegyűjtik, rendszerezik a még fellelhető dokumentumokat. A bajai Politikai Képzési Központ az ifjúsági mozgalom történetének kutatását 1982-ben kezdte meg azzal a céllal, hogy a megye haladó ifjúsági mozgalmának alapvető, jellegzetes dokumentumait felidézi, az elődök küzdelmét bemutatja. A (helyi) sajátosságok felkutatásával, kidomborításával hozzájárulhatnak a gyűjtők a mozgalomról alkotott árnyaltabb kép kialakításához. Az eredményeket a tudományos és a napi (Folytatás a 2. oldalon.) Mozgékony rakodógép A 2300 hektáron gazdálkodó kiskunfélegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben alig két hete vették használatba a képünkön látható mozgékony rakodógépet, amelyet külföldi licenc alapján a kaposvári MEZŐGÉP Vállalat gyárt. Kis helyen is tud dolgozni, s a szövetkezetben — embereket helyettesítve — főként a nehéz fizikai munkát végzik vele. Adapterei segítségével kiválóan alkalmas az istállók kitakarítására, raktárakba ömlesztett vagy zsákos gabona továbbítására, és más termények rakodására is. / Kádár János fogadta Harilaosz Florakiszt
