Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-14 / 62. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. március 14. OLCSÓ VAGY DRÁGA A SAJÁT TEHERAUTÓ? SAJTÓPOSTA Közületi flották Tovarobogó vagy meg-meg- állö teherautókat nézegetve több-kevesebb gyakorisággal elénk tárul az ország vállalatainak, szövetkezeteinek névjegyzéke. Kétségtelen sokkalta többször láthatjuk valamelyik Volán-vállalat spirális emblémáját, vagy a BSZV monogramot, de... És hadd ne soroljuk a neveket, mert egy ilyen felsorolásból csak fele- dékenységből maradhat ki akármelyik vállalat, szövetke-' zet neve. Szinte minden cégnek (vagy ahogy hivatalosan nevezik: közületnek) van saját teherautó-flottája. Miközben az erre szakosodott vállalatok igyekeztek tehergépjármű-állományukat bővíteni,' korszerűsíteni, a fuvarozók igényeihez illeszteni, addig a vállalatok, vagyis a közületek is szép számmal vásároltak kisebb- nagyobb, igényeiknek inkább megfelelő teherautót. Nincs kalkuláció összességében az elmúlt évtizedben a közületi gépkocsi- park nagysága megkétszereződött, míg a közhasználatú, tehát hivatásszerűen fuvarozó vállalatok állománya alig változott. Jelenleg az úgynevezett hivatalos fuvarozók a gépkocsipark mintegy 20 százalékával rendelkeznek, de a közúti áruszállítási teljesítmény felét adják. Első pillantásra tehát túlontúl nagy luxus a vállalatoknak alacsony kihasználás mellett teherautót tartani. Hogy még sincs így, arra egy közelmúltban végzett felmérés ad magyarázatot. A saját teherautó léte mellett szól a hazai ipar meglehetősen magas fokú szervezetlensége. „Adj uram, de azonnal”, így hangzik a jól ismert fohász. Van olyan vállalat, amely egy nappal előre sem tudja megadni, másnapra milyen járműre lesz szüksége. Ha sürgősen kell az alap- vagy segédanyag, egy pótalkatrész, akkor megy a kocsi és hozza az árut. Külön- figyelmet érdemel, hogy a gyakorlatban az eladónak kell gondoskodnia az áru elszállításáról, de a vevő költségére. Nos, az eladónak — legalábbis ez a magyar tapasztalat — nem sürgős a szállítás. Megrendeli például a vagont a MÁV-től, vagy a teherautót a Volántól, és jön, amikor jön. A vevőnek viszont sürgős az ügy, ezért autót küld az áruért. Es mivel nagyon sürgős, ezért a sajátját. De hát mindez pénzbe kerül, mégpedig egyre többe, hiszen emelkednek az üzemanyagba árai,, a saját tehergépkocsik után néhány éve járműpótlékot kell fizetnie a közületi szállítónak. Mennyi is a mennyi? Sajnos, a legtöbb vállalatnál bizony erről nem sokat tudnak. Azt állítják, hogy kevesebb a saját szállítás költsége. Ám kalkuláció — akár az egyes utakra, akár az egész esztendőre — csak elvétve akad. S az sem pontos. Vannak előnyei Anélkül, hogy itt elmélyednénk a vállalati költségelszámolás rendjében, annyit meg kell jegyezni, hogy valahol az igazgató bére, a propaganda költsége, a biztosítási díj, a bankkamatok között, tehát a vállalati általános költségek rubrikájában rejtőzködik a szállítás közvetlen és közvetett költsége is. Így azután, hogy az egyes tételeket gazdaságosan vagy gazdaságtalanul szállították, bizony nem derül ki. A legolcsóbb, a legésszerűbb szállítási útvonal, a fuvareszköz és fuvaroztató kiválasztásában szinte sehol sem érdekeltek a művezetők, üzemvezetők, gyáregységvezetők, márpedig sok helyütt ők intézkednek. Mindez nem jelenti azt, hogy valóban a saját szállítás volna a legdrágább. Ahol mégis végeztek számítást, ott kiderült, hogy bizony akár ötszörös is lehet a különbség a saját szállítás és a Volán szerződéses tehergépkocsijainak tarifája között egy 180—200 kilométeres távolságon. Talán túlzók és pontatlanok a számítások, irányzatunkban mégsem igazán mérhető előnyei a is igazak. Vannak azonban forinttal saját szállításnak. Ilyen például az áru védelme, a nagyobb gondosság a szállítás során. Vagy az — és ez ütemes termelés esetén is követelmény —, hogy a saját teherautóra biztosan lehet, számítani. Ebben ugyanis a megkérdezett textil- és gépipari vállalatok elmarasztalták a Volánt. Emellett a vállalat számára legmegfelelőbb méretű és felsze- reltségű kocsit tartja, ellentétben a nagy fuvarozókkal, amelyek kénytelenek nagyjából az átlagos igényre berendezkedni. Nem is beszélve a helyi szállításokról, amelyek a fuvarozóknak nem túlzottan kifizetődő, ezért — ha egy mód van rá — elhárítják a megrendelést. Űj piaci helyzet így láttatja a helyzetet la felmérés. Nem az idén készült, hanem még a múlt évben. Közben a Volán Tröszt feloszlott, a közúti szállításban tehát az eddig sem teljesen monopolhelyzet tovább lazult, sőt az elmúlt években megjelentek a kisfuvarozók, mint ver-, senytársak. Mindez együttesen talán olyan piaci helyzetet hoz létre, amelyben a vállalatoknak, ” szövetkezetéknek kevésbé teszi szükségessé és kifizetődővé a saját teherautók fenntartását és üzemeltetését. A különböző hatósági és piaci intézkedések hatására pedig egyfelől ma már nincs lényeges különbség — legalábbis a Közlekedési Minisztérium véleménye szerint — a fuvarozók tarifája és a saját szállítás bankköltsége között, másfelől az egész gazdasági környezet a szigorúbb költséggazdálkodásra serkent. Legyünk optimisták: egyre inkább számít, hogy mi mibe kerül, a vállalatok sem mehetnek el vállrándítással a saját szállításköltségeik mellett. Ennélfogva keményebben felléphetnek a fuvarozókkal szemben is érdekeik érvényesítéséért, de saját házuk táján is kénytelenek rendet csinálni. Legalább annyira, hogy ma meg tudják mondani, mit és hova kell vinni másnap ... B. M. SZÁMÍTÓGÉPES VÍZELLÁTÁS Kismamaként—hátrányosan? A név és lakcím, valamint az egyéb adatok közlésétől eltekintünk. S nemcsak azért, mert még nincs 18 éves az írás főszereplője, de arra való tekintettel is, hogy az eset senkiben se ébresz- szen előítéletet. Olvasónk 1982-ben végezte el az általános iskolát, s úgy határozott: vendéglátós, pontosabban felszolgáló lesz. Gyakorlati foglalkoztatója a helyi presszó volt. A pályán töltött első esztendő — de főleg az örvendetes tény, hogy mint a feladatát szorgalmasan pontosan, készségesen ellátó tanuló, hamar kiérdemelte a vendégek szimpátiáját, tiszteletét — megerősítette benne a tudatot: helyesen választott. Aztán kis társaságba került, ahol vonzódott valakihez. E kapcsolatának korai házasság lett a következménye. Már ez előtt felfedte azonban a titkot, hogy négyhónapos terhes, mire a főnöke nem tétovázott a határozott válasszal: nyomban' megszüntette a munkaszerződést. Így a szakmunkás- képzőben, sem maradhatott. A 16 éves fiatalasszony — akinek férje beteg — most aggodalommal néz a jövő elé, s nem tudja, hogyan gondoskodhat majd születendő gyermekéről, ha a gyes igénybevételére sem számíthat, mivel nincs munkaviszonya. Nos, tájékoztattuk őt levélben: ezt az ellátást megkaphatja méltányosság jogán is, amihez kérelmet kell benyújtania a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz. A létfenntartáshoz szükséges segítségnyújtásra tehát mód nyílik s ez megnyugvást jelenthet a kismama számára. A munkahelyéről történő eltávolításának megalázó érzését azonban képtelen egykönnyen elfelejteni. Hiszen eddig úgy tudta: nálunk nincsenek: hátrányosan megkülönböztetve az anyák. Ami vele történt, ennek cáfolata. Immáron tizennégy éves a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről szóló határozat. Végrehajtását számos rendelet szabályozza; Terhessége idején nem szüntethető meg a nő munka- szerződése! Miért lehetséges az, hogy e törvényes előírást még manapság is semmibe veheti némely munkáltató?! Félreértés ne essék, mi azt a családalapítást tekintjük helyesnek, amikor az életközösségre lépő fiatalok már nagykorúak, sőt rendelkeznek olyan végzettséggel,' képesítéssel, munkakörrel, mely garantálhatja a biztos megélhetést. Ám tudjuk, van ettől eltérő eset, amikor az ifjú házaspárnak a szokásosnál több megértésre, támogatásra van szüksége. És éppen ez utóbbit kénytelen nélkülözni olvasónk, a nagyon ifjú kismama, a voít szakmunkástanuló, 'akinek ügyében — úgy tűnik — az iskola sem tett sokat. A kérdés csak ismételhető: miért? K. J.-nek. Kiskunmajsá- ra: A hatályos jogszabály értelmében a gyermektartásdíj megállapításakor alapul kell venni a fizetésre kötelezett személy munkabérét, háztáji gazdaságából származó jövedelmét, vagyoni helyzetét és egyéb körülményeit. Ha ez utóbbi például azt jelenti, hogy az apa a saját háztartásában gondoskodik három kiskorú gyermekéről, a vérszerinti negyedik, de másutt éle? kisgyermeke után csak olyan mértékű tartásdíjat köteles fizetni, amely nem veszélyezteti a jelenlegi családjának létfenntartását. Leveléből arra. következtetünk, hogy az ön ügyében nem ilyen szempontok alapján döntött a területi bíróság, melytől kérje a tartásdíj összegének a csökkentését. Ha az újabb döntést sein tartja helyesnek, forduljon panasszal a megyei bíróság elnökéhez. Molnár Katalinnak, Kecskemétre: A Minisztertanács rendelete szerint a vállalatoknál fokozatosan lehet áttérni a heti negyvenórás munkaidőre. Erről — a termelési feladatok, a gazdálkodási feltételek és az érintett dolgozók érdekeinek szem előtt tartásával — önállóan határoznak a munkáltatók. mégpedig a kollektívával való előzetes tárgyalás után. A programot jóváhagyás és a végrehajtás folyamatpsságánák ellenőrzése céljából el kell juttatni a felügyeleti szervhez. yégül közöljük, hogy a munkaidő mérséklése sehol sem járha'f a kérésetek cspk- kenésével. M. M.-nek, Jánoshalmára: Az’ özvegyi nyugdíjban részesülő nőnek megszűnik az ilyen ellátásra való jogosultsága, ha az 55. életévének betöltése előtt újból házasságot köt. Soraiból úgy ítéljük meg, hogy ön ennél lazább életközösségi kapcsolatot », létesített, következésképpen nem kell tartania attól, hogy megvonják a jelenleg is folyósított özvegyi nyugdíját. LEVELEKBŐL RÖVIDEN Hirdetőtáblák kellenek! Feltehetően sók embert érintő ügyben ragadott tollat a Kiskunfélegyháza, Bercsényi utca 63. szám alatt , lakó Nagy József. Miint közölte, a megnövekedett vállalkozási kedv következtében ma már a napi teendők közé sorolhatók az adásvételek, a szolgáltatási és bérleti ajánlatok stb. Más városokban hatalmas méretű táblákon olvashatók az ilyen tartalmú egyéni közlemények, ám Félegyházán ez ideig xmég nem vezették be ezt a gyakorlatot. A következményeit és a teendőket így ecseteli olvasónk: Rengeteg fán, kerítésen, oszlopon éktelenkednek papírfecnik, melyeken sok mindent tudatnak — olykor a helyesírás legelemibb szabályait megsértve — a hirdetők. 'Nagyon csúnya ez a látvány, de kissé érthető is, hiszen nincs más mód a közlemények gyors híradására. Indokolt városunk központjában — vagy másutt is — egy nagyméretű tábla elhélyezése, amelyre végre felkerülhetnének a jelenleg szerteszét található magánhirdetmények. Bizonyára a városi tanácsnak van annyi pénze, hogy mielőbb sor kerüljön a kivitelezésre, a Magyar Hirdető, vagy más cég pedig szívesen lebonyolítaná a nyilvánosság elé kerülő szövegek megírásával és pénzügyi részével kapcsolatos ügyletet! Valaki intézkedett Az 1984. február 29-i Sajtóposta rovatban megjelent cikkel kapcsolatban szeretnénk elmondani, hogy a szabadszállási Nefelejcs úféa vízgondja megoldódott. Azt nem tudjuk, hogyanodé a cikk megjelenése előtti napokban hirtelen lett összekötő idom, es a szerelők sürgős munkához láttak. Az utca lakóinak legnagyobb örömére, február 29-én be is vezették a lakásokba a vizet. Köszönjük, hogy problémáinkkal foglalkoztak! A szabadszállási Nefelejcs utca lakói 9 Takarékos - : és üzembiztos megoldást találtak a város vízellátására Székes-' fehérváron. Számítógép ' szabályozza a vízszivattyúk működését — csak akkor ■ kapcsolja be szükséges. A? egy esztendeje üzemelő rendszer segítségével I már eddig i$ tíz s/azalék villamos energiát takarítottak 8 meg. . A képen: A kezelők ma már csalt * felügyelnek a szivattyúkra. Termelékeny töltőberendezés A. korábbi években, nemcsak a nyári szezonban, hanem télen is, gyakran akadozott a sörellátás. Abban, hogy erről már múlt időben beszélhetünk, jelentős szerepe van az UNIVER ÁFÉSZ Kecskeméten létesített palackozó üzemének is. Központi telepükön a múlt évben átalakították az egykori szikvízüzem használaton kívüli épületét, ahol elhelyezték az Izsáki Állami Gazdaságtól vásárolt töltő- / gépsort. Alig kétheti próbaüzem után szeptember elejétől két műszakban óránként 2500 tele palack kerül a rekeszekbe. A tervek szerint a nyári hónapokban három műszakban járulnak hozzá a sörellátás javításához. Képünkön a gépsor üvegmosó részét ellenőrzi Zsa- dányi Zsófia. □ □ □ KÉRDEZZEN — FELELÜNK □ □ □ A tsz-ben dolgozók munkaidejéről A tassi Dózsa Termelőszövetkezet gépjavító műhelyében keresik kenyerüket azok az emberek, akik levelet küldtek a minap szerkesz- tőségünbe. A kis kollektíva tagjai panaszkodnak, mert az előírt évi 2700 órás munkateljesítésen felüli túlóráért kapnak csak plusz díjazást. A vezetőség döntése ellen olvasóink határozottan felléptek a munkahelyi gyűlésen, mondván: a bőrükön tapasztalják, hoey a nani 13—14 órás feladatvégzésnél többet produkálni merő képtelenség, pedig effélét követelnek tőlük. Mivel ügyükben eleddig hiába kértek jogorvoslatot, lapunktól várják a hiteles tájékoztatást arr hogy egy esztendőben maximum mennyi óra lehet a tsz-dolgozó kötelező munkaideje. Előrebocsátjuk, nincs kellő értesülésünk arról, hogy a szóban forgó közös gazdaság munkaügyi szabályzatában foglaltak mit tartalmaznak, s azok mennyire vannak összhangban az országos érvényű jogi előírásokkal. Ezt egy alapos vizsgálat derítheti ki, mely alighanem elkerülhetetlen ott, ahol meglehetősen hagy a nézeteltérés a munkavállaló és a munkaadó között. Mi most csunán e témakört taglaló rendeletek legfontosabb tudnivalóiról szólunk: Nagyon fontos megjegyezni, hogy a tsz-ben dolgozóknak biztosítani kell az egybefüggő, legalább 11 óra pihenőidőt a napi munka befeiezése és a másnapi munkakezdés között. A helyi munkaügyi szabályzat csak kivételes esetben állapíthat meg ennél rövidebb, de minimum 8 óra pihenőidőt. Itt említendő meg, hogy a férfi tag évi kötelező munkaideje az 1500, a női tagé pedig az 1000 óránál nem lehet kevesebb. Viszont legalább 2180 munkaórát kell összesen teljesíteni a tagnak annak érdekében, hogy a fizetett szabadsága szempontjából folyamatosan dolgozónak minősüljön. És itt térünk ki a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 25(1983. (XII. 29.) MÉM számú, idén január óta hatályos rendeletére megtalálható a Tanácsok Közlönye tavalyi 31-es számában —, mely kimondja: a mezőgazda- sági termelő- és szakszövetkezetek dolgozóinak megállapított munkaideje a. túlórákkal együtt legfeljebb évi 2500 óra lehet. Ennél magasabb, maximum 3000 óráig terjedő munkaidőről a termelési feladatok maradéktalan teljesítése céljából határozhat- bizonyos munkaköröket érintően a vezetőség, mégpedig az érdekelt munkavállalókkal egyetértésben. Éz utóbbiakból következik, hogy az említett tassi gazdaságban voltaképpen lehet 2700 óránál több a túlórát is magában foglaló összes munkateljesítmény mértéke, pér- sze azzal a feltétellel, ha osztozik e döntésben a dolgozó. A hozzánk érkezett sorokból viszont az sejthető. hogy az új normát rákény- szerítette a vezetőség a gépműhelyben foglalkoztatottakra. Reméljük, az indokolt korrigálás nem várat magára sokáig! Mit jelent a szavatossági felelősség? Bőséges választékot, kitűnő minőséget és udvarias kiszolgálást tapasztalt eleddig a butitokban H. T.-né. Nemrégen azonban kétszer is pórul járt a kecskeméti Lugos- sy István utca és a Széchenyi körút sarkán levő kereskedelmi egység „jóvoltából”, s azóta elkerüli a magánárusítókat. Az történt ugyanis, hogy az ott vásárolt düftin-anyagú férfinadrág az első mosás után szűk lett és emiatt használhatatlan. Olvasónk ezután ugyanott vett egy nagyobb méretű nadrágot, melynek szintén ez lett a sorsa. Szeretné tudni, kötelező-e felvilágosítani a vevőt az értékesített áruk legfontosabb tulajdonságairól, s hogy esetében felelősséggel, kártérítéssel tartozik-e az eladó? A belkereskedelmi törvény szerint mindegyik üzletben — tehát a butikban is — részletesen kell informálni a vevőt az eladott áru minőségéről, méretéről, anyagösz- szetételéről, használatának és kezelésének módjáról stb. Mindez elsősorban a gyártók feladata, akik a termékükkel kapcsolatos ilyen tudnivalókat általában írásban közük. Ami korántsem mentesíti a kereskedőt abbéli kötelezettsége alól, hogy az áru használatát érintő legalapvetőbb tudni- 1 valókról — ruha esetében a mosás, vasalás lehetőségeiről — ne tájékoztasson szóban, vagyis a vásárláskor. Az a gyanúnk, hogy az utóbbi felvilágosításban nem volt önnek része, ezért is következhetett* be a baj, melynek orvoslása a szavatossági felelősség körébe tartozik. Miért? Mert'ebből adódóan felelős az eladó azért, hogy a v—'őt hibátlan minőségű áruval szolgálttá ki. Már pedig; ha egy mosás következményeként tönkremegy a mindennapos használatú holmi, az alighá lehetett kifogástalan minőségű megvásárlásakor, • Tanácsoljuk önnek, a két nadrágot vigye vissza oda, ahol vette azokat, s bízunk benne, kártalanítják. Vita esetén kérheti a boltot, hogy a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez juttassa el a reklamált termékeket. Itt mondjuk el; sajnos gyakoriak a magánárudákban 'lebonyolított vásárlásokkal összefüggő panaszok. így hát indokolt, hogy ezt a hálózatot a jövőben szigorúbban ; és köve tkezetesebben ellen- őrizzé — a kiskereskedők és a fór gyasztók megyei testületének bevonásával — az illetékes hatóság! Szerkeszti Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. ÜZENJÜK
