Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-13 / 61. szám

1984. március 13. 9 PETŐFI NÉPE • 3 Mindenkinek munkája szerint Indulatos szavak buktak ki az idős asszony ajkán az sz.-d falu­gyűlésen. Nem a község vezetőinek tevékenységét bírálta, még csak a kátyús járdákról vagy a hiá­nyos közvilágításról sem panasz­kodott. De — miint mondta — sokan nem értenek egyet azzal, hogy olyanok, akik egész életűik­ben szinte semmit sem dolgoz­tak, most különféle jogcímeken pénzeket kapnak. — Nem a betegek, az elesettek ellen vagyok én ... De aki 19pl- ben 40 éves volt, oszt’ mégse dol­gozott, most mégis ' többet kap, mint aki becsületesen végigküsz­ködte az éveket... Ügy látszik, hogy az egy köz­ségben élők még ma is jobban fi­gyelemmel kísérik a falubéliek életútjának efféle kacskaringóit. Mert a tízemeletes ház valame­lyik lakásában éldegélő „szom­szédnak” legfeljebb a fizimiskája ismerős, de ki tudja, hogy a bolt­ban, a piacon vagy a talponálló­ban a rokkantsági segélyből vagy a kis nyugdíjból fizeti-e a cechet. Ám a község kocsmáiban gyakor­ta megfordulók élete1 nyitott ' könyv. Az oda tett gyakori^ láto­gatások láttán aztán felerősödik a méltatlankodás: akkor a földek­re dolgozni nem jöttek, most meg a nyakukon maradnak? Aligha fogadja meggyőző érv­ként az idős parasztasszony, hogy a tanácsnál pártatlan személyek­ből álló szociális bizottság dönti el a segély odaítélését, azt csakis rászorulók kaphatják. Meg azt sem feltételezi józan ésszel, hogy a rokkantsági járadék megszer­zése célja lehet egyeseknek. Per­sze látott már ő is karón varjút! A leszázalékolt kocsmáros is csak addig rogyadozott orvostól bi­zottságig, amíg a papírt meg nem szerezte. Aztán a második gazda­ság felvirágoztatásában vissza­nyerte erejét, amit legfeljebb már csak az összeügyeskedett bankók számlálása kezdhet ki né-1 ha. No meg az is biztos, hogy a valóban szegény ember mindig szemérmes, nem a tenyere a ke­nyere. És a« faluban is jól ismerik azokat, akik „elidegeníthetetlen joguknak” tartják a részelést a közpénzekből. A tahács végrehajtó bizottsá­gának titkára sem tudott -mást mondani: sajnos, ebben a köz­ségben is élnek „jó emberek”, akik ha kerestek 300 forintot, megittak 305-öt. Aztán ebből az életmódból is következően, meg­rokkantak. Koldulni pedig neon küldhetik őket, a létminimumot, azt a havi 1500—1600 forintot, meg „kell” adni nekik. De ugyanott élnek azok is, akik­nek a férjük annak idején be­lépett a téeszbe, aztán az évek során meghalt, s az özvegynek talán annyit sem hoz havonta a postás, mint a ,„jó émbernek” ... Mindenki képessége szerint, mindenkinek a munkája szerint, így fogalmazódott meg a Ma­gyar Népköztársaság Alkotmá­nyában a szocialista elosztási elv, de ugyanott a munkához való jog mellett egyenlő súllyal esik latba a munkavégzés kötelessé­ge is! Az elvek és a gyakorlat között olykor föllelhető ellentmondások, mint a példának szánt esetben is, élénken foglalkoztatják az embe­reket. Szociálpolitikánk ezeket az anomáliákat mindenkor igyeke­zett felszámolni, természetesen az ország gazdasági helyzetének függvényében. Ha olykor-olykor megmosolyogjuk is a 70 forintos nyugdíj- és járulékemeléseket, ne felejtsük: a sok kicsi sokra megy. Milliárdokban számolják a nyug­díjakat, a szociális jellegű jutta­tásokat a „nagy pénztárkönyv­ben”. Ám mindezeken túl még na­gyobb figyelijnet kell szentelni azokra, akik a dolgos, szorgalmas emberek háta mögé bújva, erejük teljében semmittevéssel, ügyes­kedéssel lébecolnak át éveket. Azokra, akiknek nem fűlik a fo­guk a munkához, nemcsak akkor kell odafigyelni, ha már életük csődbe jutott, s a kegyelemke­nyérre szorulnak! Figyelmeztető erejű az a tény, hogy a lumpen- elemek „újratermelődése” falun és városon egyaránt tapasztal­ható. Rendőrségi hírekben is mind többet szerepelnek az életük leg­dinamikusabb korszakában lévő, de a rendszeres munka nélkül megélni próbálkozók ... Munkára nevelni — ha kell szo­rítani — őket nemcsak a társa­dalom érdeke, de a társadalom dolgos tagjainak határozott kí­vánsága is. Tulajdonképpen en­nek adott hangot a falugyűlésen az idős néni is. Nagy Mária MEGYEI KIÍRÁS Gyors- és gépírók versenye A Magyar Gyors- és Gép­írók Országos Szövetségé­nek kecskeméti csoportja, a Bács-Kiskun megyei Ta­nács, a KISZ megyei bi­zottsága és a Közalkalma­zottak Szakszervezetének Megyei Bizottsága gyors- és gépíróversenyt hirdet ösztönző díjak felajánlásán val. A feltételek közé tarto­zik egy sokszorosított szö­veg másolása 15 percen át, legalább 250 leütésnyi át­lagsebességgel, a leütés- szám 3 ezrelékén belüli hi­baaránnyal. Mindenki a magával hozott gépen dol­gozik. A gyorsíró verseny­zők 180, 200, 220, 250, 300 és 350 szótagos versenyfo­kok közül két szomszédos fokon indulhatnak. A dik­tátumok 5 percesek. A ver­senyzők saját sztenogram- papírjukat használják. Aki­nek 5 év feletti munkavi­szonya van, a haladó cso­portban, akinek kevesebb, a pályakezdők között indul. A nevezést április 6-ig kell eljuttatni a megyei pártbizottság titkárságá­ra. A verseny napja: ápri­lis 14. A siker érdekében csütörtökönként gyakorló­órákon vehetnek részt a szövetségi tagok. A rendezők a megye min­den részéből várják a je­lentkezéseket. Autóbusz-c somagok Alkatrészenként, részegységen­ként csomagolva exportál Gö­rögországba 145 autóbuszt az lka-1 rus székesfehérvári gyára. Az első ötven IK 260.22 típusú vá­rosi autóbusz felépítményének al­katrészei már készen vannak, s a jövő hét közepén 25 „busz-cso­magot” útnak is indítanak a gö­rög megrendelőknek. A FŐ CÉLT NEM SIKERÜLT ELÉRNI Iskolai házirend­módosítás után A KISZ KB kezdemé­nyezésére, a Művelődési Minisztérium előírta, hogy az iskolákban és a diákotthonokban a tanév első félévében tekintsék át a házirendeket, és végezzék el a szükséges módosításokat. Ez az el­múlt hetekben befeje­ződött. Szivi József, a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló ta­nácsának titkára a mun­ka KISZ-es tapasztala­tairól tájékoztatta az MTI munkatársát. — Eredményként ér­tékeljük, hogy jó néhány iskolában politikai „si­kerélményhez” jutottak a diákok, sokhelyütt kor­szerűbbé váltak a há­zirendek, változott azok nyelvé, stílusa. A módosítást kísérő viták lehetőséget adtak annak tisztázására, hogy mi a KISZ szerepe az iskola­vezetésben, a döntésho­zatalban. A fő célt azon­ban nem sikerült elér­ni: vagyis azt, hogy a tanulókat és a KISZ- szervezeteket minde­nütt partnernek tekint­sék, s a közösség lehe­tőségeinek, igényeinek, hagyományainak ala­pos elemzése után dol­gozzák ki a hatékony munka, 1 a színes, tar­talmas diákélet alapját jelentő követelmény­rendszert. — Az iskolák 15—20 százaléka egyáltalán nem foglalkozott a házi­rendekkel, többségük ar­ra hivatkozott, hogy az előző évben már módo­sították a szabályzatot. Azokban az intézmé­nyekben, ahol nem tér­tek, ki a feladat élői, a munka sikerét eleve meghatározta, hogy mi­lyen' az iskolai vezetés demokratizmusa, a ’ta­nárok, az igazgató szem­lélete, . nyitottsága a KISZ-vezetők tekinté­lye. — ff A felülvizsgálat legfontosabb fázisa min­denütt a nevelőtestületi értekezlet volt. amelyen a diákok képviselői gya­korolhatták — ha mód­juk volt rá — a KISZ egyetértési jogát a há­zirendekkel kapcsolat­ban, tolmácsolva a tár­saiktól összegyűjtött véleményeket. Ám elő­fordult, hogy ezeken a fórumokon a tanulók egyáltalán nem vehet­tek részt. Ilyen okok miatt az iskolák többségében csak házirendek, és azokból nem mindig tűnik ki, hogy a tanárok és a diá­kok közös munkája de- mokratikusábbá tette volna a házi jogszabá­lyokat. A legtöbb válto­zás olyan formai, vagy kisebb jelentőségű, tar­talmi kérdést érintett, mint például a köpeny-, az egyenruha-viselés, vagy >a jelvényhaszná­lat rendje. Néhány is­kolában azonban sike­rült a diákéletet való­ban befolyásoló tartal­mi módosításokat elérni. Ilyen volt például a na- pi dolgozatok számának maximálása. — A tapasztalatok alapján a KISZ KB kö­zépiskolai ás szakmun­kástanuló tanácsa a kö­vetkező, 1985. őszi házi­rend-módosításkor — a helyi KISZ-vezetők jobb felkészítése után — a fiatalok aktívabb fellé­pését szorgalmazza majd. A felnőttek szem­léleti változásához az if­júsági szövetség azzal kíván hozzájárulni, hogy tanácskozásokat, tanár —diák találkozót szer­vez, helyi kiadványokat, útmutatót készít. RÁDIÓJEGYZET Rendőrkabaré A Kék fény mintájára Kék hang címmel sugá­rozta a Rádió Kabarészínháza második rendőrkaba­réját március 5-én, hétfőn este a Belügyminiszté­rium Művelődési Házából. Az ismétlés tegnapelőtt volt. Az első produkcióban Sas József, egy sikerült poénon felbuzdulva, „az első magyar zsarucontryk- ból” énekelt egy csokrot. Ezt követte a szilveszteri kabaré egyik sikerszámának (Ellopták a Lánchidat) folytatása, kevésbé sikerült poénokkal, Megkerült a Lánchíd címmel, ugyancsak a képrablások ürü­gyén. Megszólaltatták a képrablókat és a terem-1 őröket is — megszemélyesítésükre Nádas György és Markos György vállalkozott —, de valahogy gyat­rábbra sikerült ez a poénvadászat azoknál a nagy­szerű produkcióknál, amelyeket e két fiatal humo­ristától megszoktunk. Viccelődtek a Rákóczi téri sarkangyalokról is, ami mint téma, eléggé „lerá­gott csont” már a kabarékban. Szilágyi György csujogatója — Koós János tolmácsolásában — sem volt olyan kacagtató, mint „elődje” a szilveszteri műsorban. Érdekes, úgymond húsbavágó volt azonban az a beszélgetés, amelyet a Kabarészínház rendezője, Marton Frigyes folytatott Tomhauzer László rend­őr őrnaggyal. Megkérdezte, miért nincs nálunk ön­álló gazdasági rendőrség, holott sok országban van. Ha felépül egy kacsalábon forgó villá, megjelen­nek a tulajdonosnál, átnézik a papírjait; mennyi jö­vedelem után mennyi adót fizetett, miből szerezte vagyonát, s ezt egyeztetik azzal az összeggel, amibe a villája került. Ha néhány milliócskával nem tud elszámolni, adó formájában kegyetlenül megbünte­tik. Nálunk ez miért nincs? — Talán azért, mért túl spk az ilyen villa... — válaszolta az őrnagy. A kabaré népszerűsége kétségtelenül szórakozta­tó jellegében rejlik; a könnyed, önfeledt kacagta- tásban. A politikai kabaréé pedig abban, hogy a humor segítségével feloldja azokat a keserűségeket, amelyek a társadalmi, gazdasági ellentmondások, hiányosságok láttán rakódnak le bennünk; azaz ne­vetségessé teszi ezeket az ellentmondásokat, hogy ily módon kinevethessük magunkból bosszúságain­kat. Ide iiyúlnak tehát a kabaré népszerűségének gyö­kerei. A bűn és a bűnüldözés ugyancsak sokakat érdeklő terület. Vagyis a hétfői rendőrkabare szer­kesztői a biztos siker tudatában dolgozhattak. En- nek ellenére — egy-kát produkcióját kivéve — nem volt olyan sikerült ez a műsor, mint amilyennek a témáját tekintve ígérkezett. „Büntetőjogi felelőssé­gem tudatában”: ez a vallomásom. Tanúim: rádió- hallgató társaim. K. E. BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL Gazdag színházi program Drámát, irodalmi estet, zenés játékot, operettet, bohózatot — változatos, különleges élményt is kínáló, új produkciókat láthat a közönség a- fővárosi színházak­ban a Budapesti Tavaszi Fesz­tivál rendezvényeinek sorában. A Vígszínház március 16-án mu­tatja be Schiller Don Carlos cí­mű drámáját. Az előadást Szi- netár Miklós rendezi. Don Car- ■losként Hegedűs D. Gézát, II. Fülöp szerepében Szilágyi Ti­bort, Posa márkiként Lukács Sándort, Erzsébet szerepében Bánsági Ildikót láthatja majd a közönség. Shakespeare III. Richárd című drámáját Iglódi István viszi szín­re a József Attila Színházban. A címszerepet Andorai' Péter alakítja. A premier március 17-én lesz. Szintén a József At­tila Színház tűzi műsorára Noel Coward Magánélet című színmű­vét. Március 24-én tartják a be­mutatót, s Szemes Mari mellett Fehér Anna, Káló Flórián és Üjréti László játssza a főbb sze­SZO VJET UNIÓ A szovjet parlament által 1984- re elfogadott gazdasági és szociá­lis program rekordnagyságú ösz- szeget, csaknem 30 milliárd ru­belt irányzott elő lakásépítésre és lakásfenntartásra. Még sohasem fektettek ebbe a szférába ilyen nagy eszközöket. Ezekből megkö­zelítőleg 24 milliárd rubelt új há­zak felépítésére fordítanak, s ez lehetővé teszi, hogy az év végéig további több mint tíz millió szov­jet állampolgár javíthassa lakás- körülményeit. Figyelemre méltó,'-'hogy a be­ruházások növelésére akkor ke­rül sor, amikor az ország lakás- helyzete általában is kedvező: a városi lakosság csaknem 86 szá­zaléka, és a falusi lakosság egé­repeket. A rendező — vendég­ként — Szabó József. A Radnóti Miklós Színpad március 22-én Weöres Sándor szerződ estjét mutatja be, egye­lőre egyetlen alkalommal. A Táncol a hold című irodalmi es­ten — amelynek anyagát Gosz- tonyi János rendező irányításával most szerkesztik — Weöres Sán­dor műveit a Radnóti Színpad társulata mellett két vendégmű­vész: Csemus Mariann és Gálffy László adja elő. A Pesti Színház március 24-én mutatja be Caragdale román író Farsang című bohózatát. Gothár Péter a Farsangot Rácz Gézával, Szombathy Gyulával, Balázs Pé­terrel, Reviczky Gáborral, Kém Andrással, Szegedi Erikával és Pap Verával a főbb szerepekben állítja színpadra. Márcdus 23-án a Józsefvárosi Színház Eisemann .Mihály Én és a kdsöcsém című, nagysikerű művét, a Fővárosi Operettszín­ház pedig ugyanezen a _napon (és március 30-án) — kettős sze­8i Üj épületek Alma-Ata, a Ka­zalt SZSZK fővárosa központjá­ban. sze jelenleg is külön házakban és lakásokban él. Ennek az évtized­nek a végére — a tervek szerint — gyakorlatilag a teljes városi népességet ellátják közművesített lakással. A cél realitásáról tanús­kodik az is, hogy az új otthonok építésének az üteme többszörö­sen is felülmúlja a lakosság nö­vekedését. Így az utóbbi eszten­dők során az ország lakossága éves átlagban kétmillió emberrel gyarapodott, ám több mint tíz­millió család költözött az előző­nél jobb vagy új lakásba. reposztásban — Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operett­jének felújított változatát mutat­ja be. A Vidám Színpad már­cius 20-án tartja Cy Coleman és Michael Stewart Szeretem a fe­leségem című, vérbő humorú darabjának premierjét. A Játék­színben márcdus 22-én mutatják be a Hyppolit, a lakáj című, fil­men nagy sikert aratott vígjáté­kot, amelyet szerzője, Zágpn Ist­ván eredetileg színpadra írt. A Budapesti Tavaszi Fesztivá­lon három külföldi társulat ven­dégszerepei. A Svéd Királyi Drámai Színház Strindberg Ha­láltánc című darabját március 16-án, 17-én és 18-án; Lars Nó­rán Éjszakákra nappalok című művét március 19-én . játssza a Thália Színházban. A svéd Cullberg-balett a Fővárosi Ope­rettszínházban március 15-én mutatja be három egyfelvonásos- ból álló táncprodukcióját. A bécsi Volkstheater március 18-án a Vígszínházban lép fel, Hermann Bahr A koncert című darabját adják elő. Tájvédelmi tanácskozás A KGST-országok 1971 óta mű­ködnek együtt az „Intézkedések kidolgozása a természet—környe­zet védelmére” című tudományos­műszaki programban. Ez a kör­nyezetvédelem technikai és bioló­giai kérdéseit kutató együttműkö­dést foglalja magába, tizennégy problémakörben rendszerezve. Hazánkban kerül megrendezésre március 20—22-én a Meghatalma­zottak Tanácsának ülése, melynek tárgyalási témaköre: „Az ökoló­giai rendszerek és a táj védelme”. A budapesti tanácskozás után az Országos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal, valamint az Erdészeti Tudományos Intézet szervezésében szakmai tanul­mányútra indulnak a résztvevők a kiskunsági Nemzeti Parkba, ahol a tanácsülés jegyzőkönyvé­nek aláírására is sor kerül. Angol—Magyar Baráti Társaság Londonban a hét végén tartotta meg idei közgyűlését az Angol— Magyar Baráti Társaság. A főtitkári beszámoló áttekin­tést adott az államközi politikai és gazdasági kapcsolatokról, s megállapította, hogy azok a vi­szonylag kedvezőtlen nemzetközi légkörben is jól fejlődnek. A tár­saság — hangoztatta a beszámoló — változatlanul kulturális jellegű felvilágosító-oktató tevékenység­gel, valamint számos rendezvény megszervezésével vette ki a ré­szét Magyarország nagy-britanniai népszerűsítéséből. Bányász Rezső, londoni magyar nagykövet, a közgyűlés díszvendé­ge felszólalásában azt emelte ki, hogy a brit—magyar politikai kapcsolatok élénksége és magas szintre emelése örömmel tölti el mindazokat, akik a két nép ba­rátságának ápolásán fáradoznak. Az Angol—Magyar Baráti Tár­saság tiszteletbeli elnökévé a köz­gyűlés ismét A. J. P. Taylor tör­ténész-professzort, »főtitkárává Charles . Ringrose-t választotta meg. Bányász Rezső a közgyűlés tisz­teletére a nagykövetségen filmbe­mutatóval egybekötött fogadást adott. Új lakás tízmillió családnak ÚJ FILM KÉSZÜL A „vörös grófnő” Vasárnap délelőttre filmesek vették birtokukba a Lánchíd kör­nyékét: itt zajlott le Kovács And­rás Kossuth-díjas rendező Vörös grófnő című új játékfilmjének el­ső forgatási napja. Dél körül már elbontották a „barikádot” a Lánc­híd pesti hídfőjénél, az „őszirózsás forradalmárok” a Gresham-palota előtt elvonulásra zárkóztak fel, s munkagépek kezdték takarítani, mosni az úttestet. A film Károlyi Mihály és Károlyi Mihályné éle­tének egyik szakaszát, az 1912— 19-es éveket idézi fel. Kellő számú jelentkezés esetén MIKROGÉPES szervezői és programozói tanfolyamot indít egyéni jelentkezők és vállalkozók részére a SZÁMALK. Jelentkezni lehet írásban a SZÜV Kecskeméti Számítóközpontjában. (Kecskemét, Irinyi u. 17.) A jelentkezőknek részletes tájékoztatót küldünk. 429 9 Lazáinak, Vilniusz (Litván SZSZK) új lakónegyede. (Fotók: APN —KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents