Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-10 / 59. szám
1984. március 10. • PETŐFI NÉPE • 3 Közigazgatás — az átszervezés után Bács-Kiskun megyében ez év január elsejével öt járás szűnt meg, ugyanakkor öt járási hivatal dolgozóinak az elhelyezését, kellett megoldani. Köszönet illeti azokat, akiknek az átszervezésből a nagyon is hétköznapi feladat, az akták, irattári állomány, egyéb eszközök átadása, a sokszor nehéz fizikai munkával is járó tevékenység. Ezek a munkatársaink lelkiismerettel tettek eleget megbízatásuknak, többségük közhivatali pályafutásának zárása gyanánt. A járási hivataloknál folyamatban lévő, úgynevezett élő ügyek a hatásköri rendelkezéseknek megfelelően átkerültek a további eljárásra jogosult tanácsi szervekhez. Erről az érdekelt felek is értesültek. A járási hivatalok egyik funkciója* volt a területükön adódó, közigazgatási beavatkozást igénylő problémák feltárása és sok .esetben megoldása. Így megyei intézkedést csak egy részük igényelt. Az átszervezés révén az irányításban is döntő változás következett be. Kapcsolat községek, városok között A módosított jogszabályok, a tanács törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet nem tartalmazza, nem is tartalmazhatja részletezve az új helyzetnek megfelelő kapcsolatrendszer rendjét. Nemcsak technikád okokból, hanem az önállóságot is tiszteletben tartva lehetőség nyílik arra,' hogy mendegyik megye a jogszabályi kereteken belül a sajátosságainak megfelelően alakítsa ki az igazgatási kapcsolat- rendszerét. Alapvető szempont, hogy a helyi önállóság fokozása mellett érvényesüljön a központi és a megyei irányítás. Fontos cél a köziigazgatás stabilizálása, és a lehető legrövidebb idő alatt ki 'kell szűnni és meg kell szüntetni a bizonytalansági tényezőket. A jogi rendezés szerint, a községek irányításában — a környezetközponti tanácsok részvételét tekintve — csak a tisztség- viselőknek és a szakigazgatási szerveknek van szerepük. A nép- képviseleti testületeknél, a tanácsoknál, végrehajtó bizottságoknál együttműködés van. Ennek figyelembevételével kell részleteiben szabályozni, konkrétan meghatározni a mechanizmus működésének a rendjét. Ez a munka előrehaladott stádiumban van, rövidesen a megyei tanács végrehajtó bizottsága teszi rá a pontot. Az előkészítő munkával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a sok-sok éves tapasztalati tények mellett a tudományos kutatások eredményei, a különböző szintű tanácsi vezetők részvételei is gazdagították az új elképzeléseket. Szakmailag színvonalasan Bács-Kiskun megyében is, ugyanúgy, mint bárhol az országban, fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a tanácstestületek miinden szinten törvényesen - működjenek. Megállapíthatjuk, hogy a testületi döntések megfelelnek a törvényeinknek, a különböző . jogszabályoknak. Érzékeltetésül: a városi, nagyközségi, községi tanácsok végrehajtó bizottságai az elmúlt évben 5875 határozatot hoztak, amelyből mindössze 34 sértett valamilyen jogi rendelkezést, de amelyet megfelelő jelzés után korrigáltak. A megyei tanács végrehajtó bizottságának egyet sem kellett megsemmisíteni. Ebben az eredményben a 'helyi tanácsok jó munkája mellett a járási hivatalok segítő tevékenysége is benne van. A jövőben a városi tanácsok városi jogú nagyközségek szakigazgatási apparátusra, vb-titkáraira vár az a feladat, hogy támogatásukkal a községi testületek működése továbbra is 9 Az új közigazgatási rendszerben megnő az ügyfélszolgálati irodák szerepe. Felvételünkön: a modern soltvadkerti iroda látható. magas színvonalon feleljen meg a szakmai, törvényességi követelményeknek. Ebben kell nekik segítő módon közreműködni. A megyei tanács végrehajtó bizottságának kizárólagos jogköre maradt a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak beszámoltatása. Az új helyzetnek megfelelően nyilván módosul a beszámoltatások üteme, új módszerek kerülnek előtérbe, amelyek semmiképp nem lehetnek alkalmi jellegűek, s megfontolt testületi szabályozást igényelnek. A jó módszerek elterjesztéséért A megyei irányításban jelentős szerep jut a megyei szak- igazgatási szerveknek. így folyamatos feladatuk a helyi testületi munka figyelemmel kísérése, az ágazati célok érvényesítése. A komplex felügyeleti vizsgálatokat korábban a községek esetében a járási 'hivatalok önállóan végezték. A változás után ez a feladat a megyei szakigazgatási szervekre hárul, oly módon, hogy tervszerű munkamegosztással bevonják a városi, városi jogú nagyközségi tanácsok szakigazgatási szerveit. A közelmúltban az egyik politikai fórumon megtárgyalták a különböző tanácskozások, értekezletek gyakorlati hasznát, hatását. A résztvevők megállapították, hogy nem több, hanem a feladatok megoldása tekintetében hatékonyabb tanácskozásra van szükség. A tanácsi tisztség- viselők kapcsolattartásában a jövőbeni ezt az elvet fokozottan figyelembe kell venni. Ezt diktálja az élet, hiszen nem mind- * egy, hogy az ország 'Legnagyobb megyéjében mikor, miért kerül sor összevont tanácselnöki, vb- titkári értekezletre, vagy az ágazati feladatokat ellátok tanácskozására. E fontos témakör szabályozása nélkülözhetetlen. A napi intézkedést igénylő információk megismerése érdekében a megyei tanácsnál tíz főből álló csoportot hoztunk létre. Elsőrendű feladatuk, hogy a munkát nehezítő problémákat mielőbb eljuttassák az intézkedésre jogosulthoz, továbbá, hogy a jó, hasznosítható munkamódszereket feltárják és terjesztésüket elősegítsék. A kezdeti lépések után komoly reményeket fűzünk a működésükhöz. Dr. Arvay Árpád a megyei' tanács vb-ti tikára A FELE SEM ÉS SEMMI SEM IGAZ A cégér kötelez se csak a söröskorsók mellett üldögéljenek! Levelet kaptunk egyik olvasónktól. Egy büfében járt, és azt látta, hogy annak a cégére megtévesztő. Nemhogy szendvicset, pék-, vagy cukrászsüteményt nem kapott, de virslit, pogácsát, lángost és húskonzervet is hiába keresett. Az ajtó mellett reklámfelirat ígér jó falatokat a gyanútlan vendégeknek — de bent kiderül: egyik sincs! „Azelőtt volt két-három pogácsa” A levélíró — ahogy mondani szokás — fején találta a szöget. Csakugyan elképesztő az a választékhiány vagy szegényes választék, ami némelyik, főképp peremkerületi büfére jellemző. „Marika” büfé-falatozó a kecskeméti Jász utcában. Mit kínál ennivalóként ez a máriavárosi üzlet? Sült kolbászról és hurkáról, süteményről, üdítő italról és presszókávérót szól a boltajtó melletti tábla — ezzel szemben március 2-án délután a valóság igencsak lehangoló. Se sült kolbász, se sült hurka .nincs. Egyfajta füstölt kolbász és hosszú savanyúpaprika van. — Sütemény? — kérdem a kiszolgálótól, merthogy abból sem látok egy darabot. — Azelőtt volt két-három pogácsa — válaszolja az eladó. — Most nincs semmi. Fonák helyzet. Amint látom, az asztaloknál a „Marika” vendégei korsókból sört isznak. Ahhoz nem volna jó egy kis harapnivaló?! A kávé és az üdítő nem hiánycikk — de hát mi az egy büfében? Szombat István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának felügyelője éppen itt vásárol. Tőle tudom meg, hogy a Jász utcai üzletben szerencsére nem mindig ilyen szűkös a kínálat. Reggelente szokott lenni disznósajt és főtt esiülök is. Egyenletesebb és jobb árukínálattal alighanem megoldható lenne, hogy a fogyasztók délután Nagyfröccs és harapnivaló Míg a Jász utcai büfében nem teljes a választék, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet Kőhíd utcai italbolt—falatozójában nemcsak hogy fele, de semmi sem igaz abból, amit a büfé elnevezés takar. Az egyik vendég, Józsa István bádogos szerint itt az idén nem árusítottak egy falát ennivalót sem. Márpedig neki, meg a többieknek is' így, munkából hazafelé menet, a nagyfröccs, vagy a korsó sör mellé jólesne valami más is. Rádi Ferenc üzletvezető-helyettes azt állítja, hogy az ételeladással nincs szerencséje. Számtalanszor előfordult, hogy a virslit ki kellett dobni a hűtőszekrényből, mivel a vendégek nem kérték. — Sütemény? — Azt hagyjuk! — komorodik el beszélgetőpartnerem tekintete. — Szemben, ott egy cukrászda. — Valamivel azért mégiscsak próbálkozni kellene ... — Mivel? — kérdez vissza az eladó. — Ügy visítanak itt télen minden reggel a sertések a környéken, hogy akinek sonka, kolbász, vagy hurka kell, saját részére nem jön ide vásárolni. — Mióta hiányoznak az ételek? — Karácsony óta. Szendvics, sóssütemény Egyáltalán nem biztos, hogy a Szól ófürt üzlete épp hurkával, kolbásszal, vagy disznósajttal aratna sikert fogyasztói körökben. Talán a pörköltek se lennének most, tél végén kelendőek. Szendvics, sóssütemény, körözöttel töltött sóskifli, jobb fajta virsli, talán valami más (Budapesten például nagyon népszerű a molnárka) azonban jót tenne a nemcsak italra szomjazó vendégeknek és a kis üzlet — meg a többi — üzleti hírének. Végül is a cégér kötelez! Kohl Antal Biogáz a mezőgazdaságban Kaposvári kerámiák J ól megférnek egymással a népművészeti tárgyak és az idénytermékek a kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezetnél. A hazai és a külföldi piacokon keresettek az eredeti habán és sárközi motívumokkal díszített tálak, tányérok, bokályok, vázák és kályhacsempék. Ezek mellett azonban gyártanak kevésbé munkaigényes,' de legalább annyira keresett és jól fizető kerámiákat is. Így például párologtatókat, csibeitatókat, virágcserepeket. Munkájukkal az esztétikai szépséget és a célszerűséget kapcsolják össze, mint ahogy azt annak idején fazekas őseik tették. • Kiégetett kerámia dísztárgyak a kemencében. • Díszítő munka. 9 ti gyes kezek formálják az agyagot. Jól halad a mezőgazdaságban az energiagazdálkodással kapcsolatos 1980. évi kormányprogram megvalósításának a biogáz hasznosításával kapcsolatos része. A határozat különböző típusú nagyüzemi telepek építéséről intézkedett; ennek megfelelően háromféle változatban alakítják ki az új létesítményeket. Egy biogáztelep már működik és a szakemberek kedvező tapasztalatokat szereztek. A mezőgazdaságban — mindent egybevetve — évente 20 millió köbméter úgynevezett hígtrágya keletkezik az állattelepeken, a próbák és a kísérletek tanúsága szerint az anyag — és más hulladékok is — jól felhasználhatók a biogáz termelésére. A szécsényi Rákóczi Tsz-ben épült fel az első telep, 24 millió forintos beruházással. A gáztermelés alapanyagát itt hatalmas vasbeton tartályokban tartják, a keletkező biogázzal hat, egyenként 30 000-res befogadóképességű csirkeistállót fűtenek. Emellett még több mint 200 tonna műtrágyát is helyettesíthetnek a gázgyártás melléktermékével. A szécsényi telep „gázreaktora” Egy „nehézfiú” könnyű zsákmánya 1983. november 19-én szombaton este 8 órakor a műszakban lévő kútkezelő bezárta a solti üzemanyagtöltő-állomást. Másnap azonban nem nyithatott .ki, mert a kezelőépületbe reggelre virradóra betörtek. Az első meglepetés elmúltával az esetet telefonön bejelentette a helybeli rendőrőrsnek. A 30 éves szegedi Bella János gépkocsivezető nem kezdő bűnöző. Vagyon elleni bűncselekmények miatt két év tíz hónap szabadságvesztésre majd később tíz hónap javító-nevelő munkára volt már ítélve. Most előzetes letartóztatásban van, ugyanis a Csongrád megyei Rendőr- .főkapitányság a napokban félj ezte be ügyében a nyomozást, amely Bács, Csongrád, Fejér, Somogy és Zala megyében elkövetett, több mint két tucat, főként betöréses lopást állapított (meg terhébe. Több bűncselekmény elkövetésében segítőtársa is vélt. Az alábbi eset egy epizód a sorozatból. A múlt év őszén Bella összeveszett a feleségével, s Budapesten lakó nővéréékhez ment, aki befogadta. November 19-én este sógorát, a budapesti illetőségű Vindecker Józsefet (31 éves, garázdaság miatt három esetben volt büntetve összesen, négy év öt hónap szabadságvesztésre) szórakozni hívta. Határozott cél nélkül indultak el Bella gépkocsijával. Végül is Soltvadkertre autóztak, hogy Vindecker ott lakó anyját meglátogassák. Későn érkeztek azonban a községbe, ezért erről a szándékukról lemondtak. Solt felé vették az irányt azzal, hogy ott majd tan- kidlnak is. Bella az 51. sz. út melletti ÁFOR-benzinkúthoz állt, az' azonban már zárva volt. Körüljárta a kezelőépületet, s minthogy senkit sem 'látott, a kocsijából kivette az állandóan magával hordott csőfogót, és azzal beütötte iaz ajtóüvegét. A helyiségbe bejutva, szétnézett. Nehezen hihető vallomása szerint azt a kapcsolót vagy kulcsot kereste, amivel a töltőfejet üzembe tudta volna helyezni, hogy tankolhasson. Azt nem lelte ugyan meg, ellenben az egyik nyitott öltözőszekrényben talált két kulcsot, amelyekről mindjárt sejtette, hogy az ott levő páncélszekrényhez valók. Feszültséggel teld pillanatok következtek: ki tudja-e nyitni 'a „mackót”, és ha igen, mii van benne? Az események alakulása várakozását nemcsak kielégítette, hanem felül is múlta. A zár a kulcsnak engedelmeskedett, és a páncélszekrényben kötegelt száz- és ötszázforintosokat, meg több ezerforintost is talált. Az örömmel vegyes meglepetésből gyorsan felocsúdott, dobozostól magához vette iá nagy összegű pénzt, és azt a kocsiba téve sógorának csak annyit mondott: „Találtam, menjünk!” Dunaföldvár felé távoztak. Még a híd előtt megálltak és nagyjából megszámolták a pénzt. Úgy kalkulálták, 120 ezer forintot. Ezután a földvári kútnál üzemanyagot vettek, és vasárnap hajnalban hazaértek. A pénzen — jó rokonokhoz illően — igazságosan megosztoztak, s a gazdag zsákmány örömére csinálták egy görbe éjszakát. Bella János első kihallgatása alkalmával kissé átköltötte a valóságot. Nem beszélt sógoráról, az annak adott pénzzel pedig úgy akart elszámolni, mintha azt részben elverte, részben részegen elvesztette volna. A bizonyítékok ezt a rokoni mentőakciót meghiúsították. Pontosítást igényelt az is, hogy mennyi volt az ellopott érték. A benzinkúti mérleg 139 ezer forint készpénz és 19 ezer forintot érő gázolaj utalvány hiányát mutatta ki. Egyébként Bella a bűncselekményekkel • összesen mintegy 300 ezer forint kárt okozott, amiből eddig 71 ezer forint térült meg. Az olvasó is bizonyára értetlenül áll azzal a ténnyel szemben, hogy a nagy összeget tartalmazó páncélszekrény kulcsát a betörő tolvaj a Helyszínen megtalálta, és azzal nyitotta ki a kasszát. A megdöbbenés indokolt, bár nagyfokú hanyagságból, a munkaköri kötelesség súlyos megszegéséből eredő hasonló esetek — sajnos — előfordulnak. A vállalat megfelelően szabályozta a kulcsok kezelésének, átadásá- nak-átvételének rendjét, amit a dolgozók ismertek is, de — mint a kútkezelő csoport vezetője mondottá: „sajnos, az előírástól eltértünk”. Az eltérés azonbán nem csak ebben az egy esetben fordult elő, hanem gyakorlat volt. A rendőrség erről az állapotról az ÁFOR Tiszántúli Központjának vezetőjét a kellő intézkedések megtétele végett értesítette, aki a csoportvezető és a kútkezelő ellen fegyelmi eljárást rendelt el. A szigorú felelősségrevonás ilyen körülmények között természetesen nem mellőzhető. A társadalmi érdek azonban a megelőzés, aminek a lelkiismeretesen, pontosan végzett munka, és annak következetes számonkérése, a rendszeres ellenőrzés elengedhetetlen feltétele. rj ; _ aBKga f. i. 1800 köbméteres, a rendszert az osztrák Bima cég licence alapján építették. A dömsödi Dózsa Tsz- ben magyar tervek alapján létesítették és, már átadásra készítik elő az új telepet. Itt saválló és rozsdamentes acélból készített tartályokat szereltek föl, összesen 2400 köbméteresek a tárolók. A gáztermelő rendszerbe a kiinduló anyag száraz állapotban kerül be, ez a megoldás ebben is eltér a szécsényiétőL A telep évente 300 tonna olaj fűtőértékének megfelelő energiát ad, amelyet a termelőszövetkezet melléküzemágában hasznosítanak. Varsányiban épül a harmadik mintaüzem, ennek érdekessége: a gázt kisebb tartályokban állítják elő, viszont -magasabb hőmérsékleten. Az anyagok elbomlása ily módon gyorsul. A terv szerint negyedik üzemet is felépítenek, ebben a szántóföldi mellék- termékekből vonják ki a gázenergiát. Itt próbálják majd ki, hogyan lehet az üzem végtermékét távolabbra is elszállítható és jól kezelhető műtrágyává alakítani. A program megvalósítására megalakult a BIOINVESZT-tár- saság, amely már technológiát is ajánl az érdeklődő nagyüzemeknek, részt vesz a helyi megoldások kidolgozásában és a biotelepi beruházások megvalósításában. Mezőgazdasági épületekre, hétvégi házakra nádtetökészitést és -javítást vállalunk. HORTOBÁGYI ÁLLAMI GAZDASÁG Izsáki Nádtelep, Izsák, Kossuth út 122. 6070 448
