Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEBf! -SKEtiti AS MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 59. szám ' Ára: 1,40 Ft 1984. március 10. szombat Kádár János fogadta az NSZK szövetségi parlamentje küldöttségét Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bi­zottságának első titká­ra tegnap, az MSZMP KB emlékházában fogad­ta dr. Rainer Barzelt, a Német Szövetségi Köztársaság parlament­jének elnökét. A szívé­lyes légikörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet leg­fontosabb problémáiról, és ezzel összefüggésben a különböző társadalmi rendszerű államok kö­zötti párbeszéd _és együttműködés megőr­zésének fontosságáról. Áttekintették a Ma­gyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsola­tainak helyzetét, és to­vábbfejlesztésének le­hetőségeit. A találkozón jelen volt Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke a nap folyamán az Or­szágházban fogadta a dr. Rainer Barzel veze­tésével hazáinkban ’tar­tózkodó NSZK parla­menti küldöttséget. A megbeszélésen részt vett Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter hivata­lában találkozott az NSZK-belá parlamenti delegációval. Valamennyi esemé­nyen jelen volt Nor­man Denckér, a Né­met Szövetségi Köztár­saság budapesti nagy­követe. KÉP és HANG A rádió és a televízió jövő heti műsora (5 — 6. oldal) G Színházat játszunk. VI 1. rész. Olvasópró­bák. Jelenet Molnár Ferenc: Liliom című színművéből. Képünkön: Igó Éva és Pápai Erika főiskolai hallgató. Család — otthon—szabadidő (4. oldal) Munkaszervezés, munkaverseny Ülésezett az SZMT elnöksége Versenyezni is másképp kell ezután, mint eddig — ez a tanulság kristályosodott ki tegnap délelőtt a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa el­nökségének ülésén. A testület a felszabadulási ju­bileumi munkaversenyről tárgyalt. Mint ismeretes, tavaly ősszel 45 bányász szocialista brigád kezde­ményezte hazánk felszabadulásának 40. évforduló­ja tiszteletére. Gyorsan csatlakoztak felhívásukra vasas- és -más szakmai kollektívák, j Bács-Kiskun megyében is több üzemi közösség, ajánlotta fel: jobb munkával bizonyos többletfeladat teljesítésével segíti a VI. ötéves terv eredményes befejezését. A jubileumi .munkaverseny kibontakoz­tatására, a dolgozók szélesebb körű bekapcsolódásá­ra idén kerül sor. Szó esett ezekről bőségesen . <a bizalmi testületi üléseken és brigádvezető-tanács- kozásokon is. Az elnökség megállapította: az eddigi felajánlá­sok és eredmények általában összhangban vannak a népgazdasági és helyi célokkal. A kezdeményezé­sek kifejezik az ágazati sajátosságokat, a vállalati adottságokat is. Az Állatforgalmi és Húispari Vál­lalatnál — szaknyelven szólva — a húskihozatali tényező javítását, a hűtési veszteség csökkentését ajánlották fel a brigádok. A Kecskeméti Konzerv­gyárban 665 tonnával kívánják növelni a tőkésor­szágokba tervezett gyümölcsexportot. Hazai anyag­gal próbálják helyettesíteni a nyugati behozatalból származó műanyag fogaskerék gumialkatrészeit a BRG Magnetofon Gyárában. A Mezőgép Vállalatnál is a tőkés import csökkentése a legszámottevőbb felajánlás. Sorolhatnánk a hasonló jó példákat — hozzáté­ve természetesen: minden ígéret annyit ér, ameny- nyit megtartanak belőle —, de az összkép korántsem ennyire kedvező. A felszólalásokból kiderült, hogy nem mindenütt veszik igénybe a szocialista munka­verseny lehetőségeit. Némely vezető szemléletében és olykor a gyakorlatban is elkülönül egymástól a munkaszervezés és a munkaverseny-szervezés. Csak a vállalati és népgazdasági hasznosságú fel­ajánlások vihetik előre közös, ügyeinket. A tervek és a követelmények pontos ismeretében készíthetők érdemleges felajánlások. Az elnökségi tagok szerint törekedni kell arra, hogy szükség esetén módosítsák a felajánlásokat. Célszerűbb lenne a rövidebb távú elbírálás. Elfogadhatatlan az itt-ott megnyilvánuló nézet, amely szerint a munkaszervezés a gazdasági vezetést, a verseny előkészítése, lebonyolítása, pedig szakszervezeti feladat. Kiss Márton, a SZOT köz- gazdasági osztályának munkatársa kívánatosnak tartaná, hogy a •munkaverseny szervezése értékelési szempontként szerepeljen a vezetői tevékenység mérlegelésekor. Dr. Horváth Gyula, a m'egyei pártbizottság mun­katársa egyébek között a versenyek konkrétságának fontosságát hangsúlyozta. Csak a legfontosabb ter­melési feladatokhoz kapcsolódó kezdeményezések­kel és a megbízható értékelést lehetővé tevő sza­bályzattal töltheti be szerepét a szocialista munka­verseny. Ezért is örvendetes, hogy a megyei vezető testületek a jövőben nagyobb szerepet kapnak az elbírálásnál. (Folytatás a 2. oldalon.) M K Általános iskolai beiratkozások Népszerűek a tagozatok, elöregedtek a belső körzetek Tegnap reggel megyeszerte megkezdődtek az általános isko­lai beíratások. Bács-Kiskunban tavaly 9500 gyerek kezdte meg az első osztályt, az idén mintegy ötszázzal kevesebbre számítanak. Az előzetes felmérés szerint Ba­ján 600, Kalocsán 350, Kiskőrö­sön 240, Kiskunfélegyházán 570, Kiskunhalason 600, Kecskemé­ten pedig 1700 kisdiákot várnak: Tegnap déltájban, amikor a megyeszékhelyen körülnéztünk a Hoffmann János utcai iskolában, már jó néhány szülő szorongott az apró irodában. Varga Csilla jövendő első osztályos megszep­penve kapaszkodott édesanyja kabátujjába, nem lehetett szóra bírni. A megilletődöttség érthető, hiszen a kislány most a beirat­kozáskor lépte át életében elő­ször az iskola küszöbét. Az anyu­ka elmondta, hogy Felsőcsalános- ban laknak ugyan, de mégis ide járatná a lányát. Jó a buszközle­kedés, együtt indulhatnak regge­lenként, mivel ő is a városköz­pontban dolgozik. A közeli isko­la csak alsótagozatos, nem tenne jót a gyedeknek, ha ötödikben új helyet kellene keresni. Egy má­sik anyuka már ismerősként ko­pogtat, hiszen idősebbik csemeté­je ugyanitt harmadik osztályos. Nyelvi tagozatos, s a család a kisebbiket is ide szeretné járat­ni. — Nagyobb rohamra ebédszü­netben és munkaidő után számí­tunk — mondja Gyenes Tiborné igazgató. — Az idén megszűntek a körzethatárok, a szülők oda íratják a gyermeküket, ahová akarják. Ez főleg azokon a csa­ládokon segít, ahol a szülők távo­labb dolgoznak lakóhelyüktől, s persze nagy vonzereje van a ta­gozatos iskoláknak is. Ebből adó­dóan volt már egy érdekes ese­tünk; egy apuka biztos,' ami biztos alapon két helyre is be akarta Íratni a fiát. Mindez akkor derült ki, amikor az iskolaérettségi pa­pírt kértük, ebből ugyanis csak egy van. A városközpont az utób­bi években elöregedett, így az Itteni nagy iskolákban az előre­jelzések szerint kevés jelentkező lesz. A mi intézményünkbe pél­dául a körzetből mindössze 24, a Jókaiba 6, a Zrínyibe pedig 10 első osztályos várható. Iskolánk­ban az osztálylétszámok az új városrészekben lakó gyerekekkel fognak kiegészülni, ide a tervek szerint ötven széchenyivárosi kisdiák jár majd. Az intézmények már a jövő hét elején tájékoztatják a taná­csot a beiratkozottak létszámáról, egy-két héten belül pedig igaz­gatói értekezlet dönt a gyerekek elhelyezéséről. Április végéig ér­tesítik a szülőket, május első felében pedig szülői értekezletre küldik a meghívókat. Kecskeméten két év alatt ezer­rel gyarapodott az általános isko­lások száma: ezt a növekedést nem tudja ellensúlyozni, hogy a városban terven felül is építettek tantermeket. A megoldás — s ez az érintetteknek aligha jó hír —, hogy a gyerekeket nem feltétle­nül a lakóhelyükhöz legközeleb­bi intézménybe veszik fel. A széchenyivárosiakat szervezetten fogják buszoztatni az „elörege­dett” körzetekbe. H. K. E. KORSZERŰ MINISZTÉRIUMI IRÁNYÍTÁS Cél: a betegségek megelőzése Sajtótájékoztató a Parlamentben A szocialista egészségügyi el­látás korszerűsítése az integráció bevezetésével kezdődött: napja­inkra megteremtődtek a prog­resszív betegellátás szervezeti keretei. Az egységes elvi irányí­tás elősegítésére áz Egészségügyi Minisztériumban 1984. január 1-ével átszervezést hajtottak végre. A megújulás vezérelve az volt, hogy az országos intézetek a szakmai irányítás „műhelyei”, míg a minisztérium (csökkentett főosztály számmal és létszámmal) az egészségügyi irányítás elvei­nek kialakításában, az egészség- politika megismertetésében kap hangsúlyozottabb szerepkört. Töb­bek között'erről is beszámolt teg­nap délelőtt a Parlamentben tar­tott sajtótájékoztatón dr. Schul- teisz Emil egészségügyi minisz­ter, aki közvetlen munkatársaival állta a jelenlévő újságírók kér­désostromát. Aligha kétséges, hogy a szocia­lista egészségügy nagyarányú fejlődést mutathat fel. Minden kétezer-száz lakosra egy orvos, tízezer lakosra pedig 98 kórházi ágy „jut”. Mindezek ellenpólusá­ban: növekszik a megbetegedet­tek száma, S a korszerűnek mond­ható intézményekben gyakran jelentkezik — elsősorban az em­beri magatartásra visszavezethe­tő — feszültség. Bár az idevágó statisztikák torzítanak is — a számok tükrében Magyarország lakosságának 36 százaléka króni­kus beteg, gondozásra szoruló. Ám, ha az egyes embernél hal­mozottan jelentkező betegségek­kel „egyszerűsítjük” is a számot, akkor sem lehetünk elégedettek a lakosság egészségi állapotával. Az egészségügyi éllátás fejlesz­tésében az anyagiakat illetően nem ideálisak a lehetőségek, de a kormányzat mindenkor fontos­ságának megfelelően kezéli a fel­tételek javítását. Ezért is kell szembeszállni az időnként elural­kodó „minden rossz” hangulattal. Hangsúlyozta dr. Schulteisz Emil annak szükségességét, hogy a la­kosság önfttaga partnere is le­gyen: azaz egészsége megóvásá­nak érdekében többet tegyen, mint eddig. Ezért is kell az egész­ségügyi felvilágosítás . hatéko­nyabb módszereit megtalálni, al­kalmazni. Szóba került az akupunktúra jelenlegi, hivatalos megítélése is. Medve László, államtitkár a szervátültetések hazai gyakorla­táról, lehetőségeinek ■ behatáro­lásáról adott tájékoztatást. Több kérdés és válasz foglalkozott a fekvőbeteg-intézményekben gyógykezeltek panászával, akik nem az orvosi munkát, hanem az ápolás minőségét kifogásolják. Az államtitkár ■ szerint az osztályve­zető orvosók szigorúbb, követke­zetesebb ellenőrzéssel javíthatnak a helyzeteit, mert mint mondta: „arra nem lehet berendezkedni, hogy a betegek ápolják egymást". A folyamatos betegellátás új­szerű módszereként szorgalmazni kell azt a gyakorlatot, hogy ha az lehetséges, a műtét előtti Vizs­(Folytatás a 2. oldalon.) •í Elsődleges feladat a lakásépítés Feladategyeztető értekezletet tartottak tegnap Kecskeméten az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium és a megye ve- vezetői. Dr. Gajdócsi István, a megyei ta­nács elnöke köszöntötte a résztvevőket, kö­zöttük dr. Kádár József minisztériumi ál­lamtitkárt és Szakolczai Pált, a megyei pártbizottság titkárát. Ezt követően Sándor Béla, a megyei tanács osztályvezetője vá­zolta a múlt éviben elvégzett munkát, va­lamiint szólt az idei és a hosszútávú tenni­valókról, amelyek megvalósításában a minisztérium egyetértését, illetve támoga­tását kérte. Eredményes' volt az építésügyi ágazat kivitelező, tervező és beruházó munkája. Saját építési és szerelési teljesítményét a DUTÉP 13, a BÁCSÉPSZER 10 százalék­kal növelte. A Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyára az exportban ért el kiváló eredményeket: a tőkés exportot egy év alatt 60, a rubel elszámolásút 22 százalék­kal bővítette. A kiemelkedő eredmények elérését nagymértékben segítette a kísér­leti jövedelemszabályozás alkalmazása is néhány vállalatnál. A minisztériumi, tanácsi, szövetkezeti és házilagos építő szervezetek növelték termelésüket, s a korábbiaknál nagyobb részt vállaltak a felújítási és a korszerű­sítési feladatokból. Szó volt a megyei ál­lami építőipari vállalat gondjairól, vállal­kozási politikájáról, s arról is, hogy a ha­táridőcsúszások miatt a tervezettnél keve­sebb lakást építettek. A helyi feladatok teljesítésében a vállalatra jobban számí­tanak a megye vezetői. Fontos, hogy kivi­telező vállalkozásában mindez tükröződjön és maradéktalanul teljesüljenek a lakás­építési tervek. A tavalyi 10 százalékos lemaradásban több tényező is szerepet játszott. Ezért fontos feladat a telepszerű lakásépítés elő­relátóbb előkészítése, a kivitelező munka javítása, a szerződéses fegyelem erősítése, a jobb telekellátás, a sajáterős lakásépítés szélesebb körű segítése és a zökkenőmen­tes ebb anyagellátás. Az utóbbiban sem kedvező a megye helyzete. Annak ellenére, hogy az ipar növelte a termelést, az Alföldi TÜZÉP Vállalat nem jut annyi építőanyaghoz, amennyire szükség lenne, sőt a tavalyinál is kevesebbre számíthat egyes termékekből. A téglaeilátást javíthatná, ha a lakite­leki téglagyár rekonstrukciója megoldód­na. Az államtitkár mindkét említett té­mában segítséget ígért: megvizsgálják és megoldják ezeket a megyei gondokat. A lakásárak alakulása ugyancsak téma volt, s a csökkentésre javaslatok is el­hangzottak. A nehézségek ellenére a mi­nisztérium és a megye vezetői bíznak ab­ban, hogy a hatodik ötéves terv időszaká­ban felépül a tervezett húszezer lakás, amelynek érdekében már külön intézke­dési tervet is kidolgoztak. Dr. Kádár József az értekezlet után az építési és vízügyi osztályra látogatott, ahol Sándor Béla tájékoztatta munkájukról, ezt követően pedig a BÁCSÉPSZER Vállalat­nál dr. Gátay Ferenc igazgatónak a válla­latról szóló ismertetőjét hallgatta meg. Külön is értékelték a kísérleti jövedelem­szabályozás bevezetését, alkalmazását és hasznát. Délután ágazati tanácskozásra ke­rült sor, ahol dr. Kádár József találkozott a megyei építő szervezetek vezetőivel, s megvitatták az ágazat feladatait. Cf. I. CUKORRÉPA 7200 HEKTÁRON geszakad, és tartósan jóval a fagypont fölé emelkedik a talaj hőmérséklete, megye­szer te megkezdődik a kofa* tavaszi növények magágyké­szítése. Ezek közé sorolható 3 cukorrcpn is, melyet Bacs—Kiskun szövetkezeti es allami gszdssá^si ez utóbbi években 7—8 ezer hektáron műveltek. Ügy tűnik, hogy a felmele­gedésre még jócskán kell várni, ezért a répatermesztők sem hamarkodják el a cukornövény időszerű teendőit. Más években ilyenkor már az őszi szántás rögeit simítózták. Szerződés után, vetés előtt Az idén egyelőre a szerződéskötést fe­jezték be. A szolnoíki gyárral a kiskunsági szövetkezetek, a Mátra-vidéki Cukorgyá­rakkal pedig a bácskai és a Duna melléki nagyüzemek léptek kapcsolatba. Együtte­sen 7200 hektár cukorrépára szerződtek Bács-Kiskun gazdaságai. Ez a vetésterü­let párszáz hektárral kisebb a tavalyinál. Mind a két gyár körzetében akad olyan gazdaság, amelyik különböző okok miatt mérsékelte a vetési előirányzatot. A Du­na mellékén többek között a miskei Már­cius 15. Tsz is, mert nem tartja elégi jö­vedelmezőnek az ágazatot, ámbár tavaly hektáronként 40 tonna fölötti répatermést takarított be 211 hektárról. Még sem ez jellemző. A garai Vörös Csillag az idén is- annyi - répát vet, mint tavaly. A tataházi Petőfi, valamint a Felsőszentiváni Mezőgazdasá­gi Tsz továbbra is tartja a 400 hektáros, szerződéses területet. A dávodi Augusztus 20. Tsz. pedig az idei vetési előirányzatát 320 hektárra növelte a nagytérségi me­liorációval rendezett szántóin. A kisszál- lási Bácska, a hartai Lenin és az Erdei Ferenc Tsz, a solti Kossuth és a Szikra, a hajósi József Attila-, a szalkszentmártoni Petőfi, valamint az Állampusztai Cél-gaz­daság ebben az évben is a Heves megyei cukorgyárak szerződéses partnere lett. A felsoroltak többsége élenjáró gabonateí- mesztő gazdaság, és a vetési szerkezetükbe jól beilleszthető a cukorrépa-. Kevés kivé­teltől eltekintve, a juhászaiban, a szar­vasmarha-tartásban jól tudják hasznosíta­ni a répa melléktermékét. A kiskunsági nagyüzemek közül a Szol­noki Cukorgyár partnere továbbra is a Béke és Szabadság Tsz, amely év elején a helyi Tiszagyöngye és az Üj Élet Ter­melőszövetkezettel egyesült. A nagyközség határában 410 hektáron vet majd cukorré­pát. Az orgoványi Sallai kisebb területen már 1983-ban is termesztette a cukornö­vényt. Űj szerződésében 60 hektárra emel­te a vetésterületét. Lászlófalván, az Egyetértés Tsz évek óta táblásán, de a saját szervezésű szak­csoport ' keretei között termesztett répát a szolnoki gyárnak. A tavalyi 10-ről most 50 hektárra szerződött ez a közösség. Pál- monostorán, a Keleti Fény Tsz az előző években újította fel ismét a cukorrépa ágazatot. Kihasználva a műszaki fejlesztés korábbi előnyös lehetőségeit, gépsort vá­sárolt és 200 hektárról takarított be ter­mést. Az idén újból 200 hektárra szerző­dött. A szolnoki gyár Bács-Kiskun megyei termelési körzetében változatlanul tartja vezető helyét a félegyházi Vörös Csillag Tsz, amelyben évek óta 460—500 hektár között van a répa vetésterülete. Az idén 500 hektáros szerződést kötöttek a gyár­ral a Vörös Csillag Tsz gazdái. Teljesíté­sének a műszakj, biológiai, valamint mun­kaszervezési feltételeit példásan megte­remtették. Korszerűsítették a gépparkot, igen jó minőségű vetőmagot alkalmaznak, és összehangolták a kapásnövény termesz­tését a gabonaágazat fejlesztésével. A félegyházi.határ elég változékony idő­járási és talajaidottságai között, a Vörös Csillag Tsz-ben a cukorrépa számit a búza legjobb elöveteményének. Az állattenyész­tő telepekén összegyűlt szervesanyagot a répaföld kapja. A növény igénye és a ta­laj tápanyag-összetétele alapján adagol­ják a műtrágyát azon' a félezer hektáron is, amit a Cukorrépának készítenek elő, és a termés betakarítása után búzát vet­nek bele., A Vörös Csillagban évek óta jövedelmező volt a cukorrépa, kivéve az 1983-as esztendőt, amikor a csapadékhiány miatt, • hektáronként 10—12 tonnával ke­vesebb termett. A szövetkezet gazdái azon­ban számítva arra, hogy a következő évek időjárása jobban kedvez a szántóföldi nö­vénytermelésnek, fenntartják a jelenlegi vetésszerkezetet. Ügy tekintik, hogy a ke­nyérgabona-termelés fejlesztésének a cu­korrépaágazat az egyik tartaléka. A leg­jobb búzatermést mindig a répa után ve­tett szántókról takarították be. Emellett a közös gazdaság takarmánymérlegének ösz- szeállításakor figyelembe veszik a répa- termesztés, feldolgozás melléktermékeit is. Nem járn/ak vele rosszul. K. A. • NSZK-gyártmányú, RAU-Exacta gépet szerzett be a kisszáltási Bácska Tsz a ré­pavetéshez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents