Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-09 / 58. szám
4 • PETŐFI NÉPE 6 1984. március 9. 1 HAZUNK TAJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Cseresznye, meggy A cseresznye- és a meggyfák terméshozamát a rendszeres növényvédelemmel és az okszerű tápanyagellátással növeljük. A két kultúrát elsősorban a gom- bábetegségek, például a monilia, a levéllikasztó és a levélfoltosságot okozó gombák, kisebb mértékben a kártevők, a cseresznyelégy, - az aknázómolyok pusztítják. Tápanyag-utánpótlás: Átlagos tápanyag-ejlátottsági szintet feltételezve száz négyzetméterre 400-450 kilogramm szerves trágyát, 1,8—2,9 kilogramm 34 százalékos ammóniumnitrátot vagy 1,3—2,1 kilogramm karbami- dot, 1,6—2,2 kilogramm 18 százalékos szuperfoszfátot és 1,6—3,3 kilogramm 60 százalékos kálium műtrágyát adjunk évente. Homoktalajokon célszerű a nitrogén műtrágyát két-három részletben kijuttatni. Nyugalmi időszak: Legfontosabb a gyümölcsmúmiák összeszedése, a pajzstetves ágak, vesszők levágása tőből, valamint az elégetésük. A kéreg kaparása, drótkefézése a rovar- kártevők áttelelő alakjait gyé- ríti. A sebzési felületeket mindig fedjük le Santar SM, illetve a Cellcid sebkezelővel. A beteg, lehullott levelek elégetésével a levélbetegségek és a lombosfa fehérmoly áttelelő bábjai ellen védekezhetünk. Rügypattanás előtt: Az úgynevezett téli lemosó permetezést téli hígítású mész- kénlével, öt százalékos Bárium- poliszulfiddal, Neopollal vagy 0,5 százalékos Rézoxiklorid 50 WP- vel végezhetjük. Rovarkártevők ellen eredményesen használhatjuk áz Ágról három százalékos dózisát. Rügypattanáskor: A gombabetegségek ellen Rézoxiklorid 50 WP (0,5 százalék), vagy öt százalékos Neopol, vagy egy százalékos Bordóilé, illetve Bordói por kijuttatásával védekezhetünk. Fehérbimbós állapot: A védekezés központjában a moníliás betegségek megelőzése áll. A felhasználható gombaölő szerek: T opsin Metii 70 WP (0,08-0,1 százalék), Orthocid (0,2 százalék), Ronílaml 50 WP (0,1 százalék). 4 A. megjelenő sodrómolyok, araszolóhernyók és le- véltetvek ellen a következő szereket ajánljuk: Bi 58 EC, illetve Sinoratox 40 EC (0,1 százalék), vagy Unifosz 50 EC (0,1 százalék). A jövő héten a cseresznye és meggy virágzás utáni növényvédelmi munkáival foglalkozunk'. Névreszóló Kovács József kecskeméti olvasónk érdeklődött: hol kapható mérőlombik a növényvédő szerek adagolásához. Az AGROKER tájékoztatója szerint üzleteikben beszerezhető egy dobozos mérőkészülék, amely tartalihaz műanyag mérleget, mércével osztott műanyag mérőedényt és adagolókanalat. A készülékeket folyékony és por alakú szerek adagolásához egyaránt használhatjuk. Ára sem elérhetetlen, alig több mint száz forint. Használat után mindig alaposan tisztítsuk meg,. így a következő alkalmazásnál nem lesz gondunk vele. Készülődés Rövidesen megkezdhetjük a gyümölcsösben a lemosó permetezést. Kilogrammos és literes kiszerelésben kapható a Novenda, a Bárium- poliszulfid és az Ágról. Valamennyi használatánál ügyeljünk a munkavédelmi előírások betartására! A Novendát az almatermé- sűek, a. Báriumpoliszulfidot inkább a csonthéjasok, az Agrolt mindkét terméstípusú gyümölcsfára javasoljuk. Ha véletlen elkésnénk a lemosó permetezéssel, még rügyfakadáskor is használhatjuk az Agrolt. CSEREPES NÖVÉNYEK Amaryllisz Nagy, »tölcséres virágaiból egyszerre akár 2—5 is nyílhat. A virág egyszínű, világos, vagy sötétpiros, hófehér, esetleg csíkozott. Mérete változó. • A vetőmagboltokban időnként megvásárolható az előnevelt hagyma. • A tűzpiros növény szép dísze a lakásnak. A viráigszár elsángulása után ültessük át a növényt friss földbe. A hagyma felső harmada álljon ki a-főidből. Szeptember elejétől fokozatosan csökkentsük az öntözést, aimíg a levelek teljesen el nem száradnak. A hagymát továbbra is hagyjuk a földben, s 18—20 Celsius-fokos helyiségben tároljuk. A pihenési időszakot nem szabad öntözéssel megszakítani. Inkább teremtsük meg a párás környezetet: a cserepet koksszal bélelt tálba állítjuk és a kdkszot tartjuk .nedvesen. Ez elegendő áhhoz, hogy a száraz szobalevegőn a hagyma nem szárad ki túlságosan. Január elején az Amaryllisz hajtani kezd. Először a bimbó tör elő a hagyma oldalán, majd középen a leveleik is. Ekkor kezdjük újra rendszeresen öntözni. A növény tartását csak azoknak javasoljuk, akik szabad idejüket szívesen .töltik szobai kertészkedéssel. Jó tudni, hogy a magoncról nevelt növényt az első három esztendőben nem szabad télen pihentetni. A nyíló növényt világos helyre állítsuk. Rendszeresem öntöztük. Elvirágzás után a virágfejet vágjuk le, az üreges szárat hagyjuk meg és csak akkor távolítsuk el, ha már elszáradt. A domboságyás alapja a komposzt A domboságy építésének időszaka az ősz. De'arra, hogy ehhez a nyárutón hozzáfoghassunk, egész esztendőben ajánlatos készülni. Így már jóval előtte meg kell kezdeni a komposztálandó anyagok gyűjtését. Első feladatunk a halom helyének kitűzése. Az alapból érdemes jó néhány lapát földet kidobni. Erre az 5—15 négyzetméteres területre 20 qentiméter vastagságban terítsünk szerves trágyát. Ezt jól nedvesítsük át. A trágyára lapátoljunk kevés földet. Maid 60—80 centiméter távolságra egy-egy vastagabb karót szúrjunk le. Ezután körülbelül.30 centiméteres rétegben rakjunk kerti, konyhai hulladékokat. A nagyobb darabokat érdemes felaprózni. A hulladékot is jól át kell nedvesíteni. Végül kerti földdel takarjuk. A trágya- és a hulladékrétegeket addig kell ? egymásra rakni, míg a halom el nem éri a 80—100 centiméteres vastagságot. Ha ezzel elkészültünk, takarjuk be az egészet lótrágyával, vagy lekaszált fűvel, esetleg szénával. A leszúrt karokat most már kihúzhatjuk, a helyükön maradt lyukak jó szellőző csatornákat biztosítanak. Néhány nap elmúltával megkezdődik a gőzölgés. Á domb 3—4 héten át „érik”. er\y- n’ú idő alatt már jócskán meg is roggyan. A keletkező 65 Celsius- fokos hőmérséklet a gyommagvakat, kórokozókat és kártevőket is elpusztítja. Négy-hat hónap alatt a többféle anyagból igen kiváló minőségű anyag keletkezik. A halmot célszerű már júniusban, júliusban összerakni.' Ebben az időszakban ugyanis jócskán akad komposztálásra alkalmas zöld anyag. Újfajta levéltrágya Üj fajta karbamid és ammónium-szulfát alapú, az egyes mikroelemeket nagy koncentrációban tartalmazó levéltrágyát ajánlunk a kiskerttulaj donosoknak. A Voligop termékcsalád bármely tágja bármilyen szántóföldi, kertészeti, szőlő-, gyümölcs- és dísznövény-kultúrában felhasználható. Ha a növényeken különleges hiánytünet nincs, akkor a fel- használásra folyékony és szilárd formában a Voligop normál és a Voligop-2-t javasoljuk,; mivel ezek optimálisan tartalmazzák a növényeknek fontos mikroelemeket. A javaslat szerint az első kezelést a vegetatív növekedés idején, a másodikat és a harmadikat a generatív szakaszban, vagyis a virágzáskor és a terméskötődéskor kell alkalmazni. Az új fajta levéltrágya márciustól kapható az üzletekben. Összeállította: Gál Eszter Tavaszi vásár a kiskunfélegyházi Centrum Áruházban 20—30% engedmény férfizakó , férfi terlister' öltöny 1370 Ft helyett 959 Ft 1650 Ft helyett 1320 Ft 2280 Ft helyett 1820 Ft 2120 Ft helyett 1700 Ft 1480 Ft helyett 1180 Ft 696 Ft helyett 557 Ft 145 cm széles cseh PVC padlószőnyeg 220 Ft helyett 176 Ft Egyes mintás jersey anyagok 30° (l engedménnyel. AMÍG A KÉSZLET TART. 1121 400 cm széles padlószőnyeg 300 cm széles padlószőnyeg ERDŐSÍTÉS ÉS KUTATÁS Beszélgetés az ÉRTI főigazgatójával Keresztesi Béla erdőmérnök Kiskunfélegyházán született, 1953 és 1960 között a Földmüvelődésügyi Minisztériumban az erdészet szakmai irányítója volt. A következő évtől kezdve az Erdészeti Tudomány®® Intézet — az ÉRTI — főigazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia 1973-ban levelező, 1982-ben pedig rendes tagjává választotta. Az akadémia elnökségei Az erdészet fejlesztése és a kutatás címmel megtárgyalt egy előterjesztést, melynek alapján fontos kérdésekben < foglalt állást. Az előterjesztést Keresztesi Béla vezetésével készítette egy munkaközösség. Felkerestük a kiváló szakembert és tájékoztatást kértünk az elképzelésekről. — Mi indította a Magyar Tudományos Akadémia elnökségét arra, hogy foglalkozzon ezzel a témával? — Erdészetünk tervszerű fejlesztésének kezdetei az első világháborút követő .időszakban alakultak ki. Az osztrák—magyar monarchia felbomlása után hazánk fából behozatalra szorult. A fenyőfaszükségletet importból kellett fedezni. Ez a körülmény is parancsolóan szükségessé tette az erdészet fejlesztését. — Hogyan kezdtek e nagy feladat végrehajtásához? — Az erdővagyon bővített újratermelésének módszerei: a terület növelése, a meglévő erdők belterjes művelése, felújítása. E vonatkozásban a felszabadulás után nemzetközi szempontból is számottevő eredményeket értünk el, az élőfakészlet 1950 és 1980 között kétszeresére növekedett. Ez lehetővé tette az éves kitermelés 3,1 millió köbméterről 7,5 millió köbméterre történő emelését, ami elősegítette a feldolgozás nagymérvű fejlesztését is. Ebben az időszakban az összes fafelhasználás is csaknem kétszeresére nőtt. Hasonlóan emelkedett a fenyőfaimport is. Az erdőgazdálkodás és a faipar fejlesztésének hatására nőtt a hazai források szeszepe, részarányuk 1950-ben még 57 százalék volt, 1980-ban már 67 százalék. Míg előzőleg nem exportáltunk fát, addig négy évvel ezelőtt már 1,3 millió köbmétert szállítottunk külföldre. — Mindezek ellenére szükség van még fenyőfaimportra? — Igen, de az, ezredfordulóig mód nyílhat a fenyőfabehozatal szintentartására, illetve az import egy részének hazai lombos fatermékekkel, elsősorban rostlemezzel és forgácslappal, vala-' mint lombos fából készült fűrészáruval történő helyettesítésére. Meg lehet kétszerezni a faexportot, javítani tudjuk az export—import forintegyenlegét. Az eddigi eredmények és lehetőségek keltették fel a Magyar Tudományos Akadémia érdeklődését, ezért vitatta meg az említett előterjesztést. — Hogyan lehetne összefoglalni az elnökségi állásfoglalás lényegét? — Az elnökség megállapította, hogy az erdészet — erdő- és vadgazdaság, valamint a faipar és -kereskedelem — felszabadulás utáni nagymérvű fejlesztésében, az erdővagyon nemzetközi • viszonylatban is számottevő gyarapodásában jelentősen közrehatott a kormány erdészetpolitikája, a magasszintű szakképzés és kutatás, ez Utóbbi kapcsolata a gyakorlattal, valamint a hagyományos s’zolgálati fegyelem, továbbá az erdészek szakmaszeretete és eredményes munkája. Az elnökség célszerűnek tartja az országos távlati tudományos kutatási terv keretében kormányszintű program kidolgozását, az erdővagyon további növelése, jobb hasznosítása, a fenyőimport csökkentése, valamint az erdők társadalmi és környezetvédelmi szerepének fokozása érdekében. Az elnökség célszerűnek tartja az országos távlati tudományos kutatási terv keretében kormány- szintű program kidolgozását, az erdővagyon további növelése, jobb hasznosítása, a fenyőimport csökkentése, valamint az erdők társadalmi és környezetvédelmi szerepének fokozása érdekében. Ilyen komplex program nagymértékben elősegítheti a hosszú termelési ciklusú erdőgazdaság, a faipar, valamint a vadgazdaság és a fakereskedelem összehangolt fejlesztésének tudományos megalapozását, — Milyen szerepet tőit be Bács-Kiskun megye a hazai erdészet fejlesztésében? — Nem a szülőföld szeretete mondatja velém, tényekkel kimutatható, hogy igen számottevő a szerepe. A megye összes erdőterülete 1920-ban 48 ezer, 1980- ban pedig már 134 ezer hektár volt, vagyis 60 év alatt 86 ezer hektárral nőtt. Hat évtized alatt az országban 519 ezer hektár új erdőt hoztak létre, aminek egy- hatodát Bács-Kiskunban telepítették, ezzel a teljesítménnyel a megyék között az első. Másképpen kifejezve: 1920-ban a megyében az összes földterület 6 százalékán volt erdő,. 1980-)jan pedig Í6 százalékán. Ez az arány közéi van az országos átlaghoz. Á kiterjedt, új erdőtelepítések, fásítások alapvetően megváltoztatták a kiskunsági táj arculatát is. Egyre inkább az erdei- ~ és feketefenyvesek válnak jellemzővé. Szerencsés a Kiskunsági Nemzeti Park megszervezése, a Petőfi leírta szépséges alföldi tájképekből minél többet meg kell őrizni az utókor számára is. A VII. ötéves tervidőszak alatt a megyében — 1986—1990 között — mezőgazdasági termelésre gazdaságosan nem hasznosítható földeken további 11 ezer hektár új erdő telepítését tervezik. — Ami az erdészeti kutatást illeti, növekszik-e az ÉRTI Kecskeméten működő Duna—Tisza közi Kísérleti Állomásának a jelentősége? — Az Alföld-fásítás tudományos megalapozásában Kecskemét fontos szerepet tölt be. A földművelésügyi miniszter már 1920-ban Homoki ásító Kísérleti Telepet hozott itt létre. Ennek utódaként a jelenlegi kísérleti állomást 1954-ben Kerekegyházán létesítettük, majd 1965-ban Kecskemétre helyeztük át. Az említett nagy erdőtelepítéseket ez az állomás alapozta meg. Nemzetközileg is elismert kiváló kutatók dolgoztak itt, közülük csak Faragó Sándort, Simon Miklóst, Papp . Lászlót, Szodfridt Istvánt és Paíotás Ferenbet említem meg hév Szerint, ök választották ki a homokfásításban az adott termőhelyeknek megfelelő fafajokat, kidolgozták a homoki fenyőtermesztés nagyüzemi módszereit, meghonosították a legígéretesebb, gyorsan növő nemes nyárfákat. Ezenkívül kikísérletezték á Du- na-ártéren és a Duna—Tisza közi homokon a nyárfatermesztési technológiákat, élenjártak az erdőművelés gépesítésében, vizsgálták az akác és a feketefenyő növekedését. Az állomás nagy részben annak is köszönheti eredményeit, hogy a kiskunsági erdő- gazdaság vezetői mindig igényelték és támogatták a kutatást. — Mit mondhatunk a jövőre vonatkozóan? — Ami az állomás jövőbeni munkáját illeti, szeretnék rámutatni, hogy a mezőgazdasági művelésre gazdaságosan ■ nem hasznosítható, gyenge szántók, legelők száraz, sovány homokjára telepített, javarészben erdei- és feketefenyő' erdő törékeny ökoszisztéma, állandó törődést, gondozást kíván. Ezek ugyanis sokkal inkább ki vannak téve az időjárás szélsőségeinek és a különféle kórokozók károsításának, mint a természetes erdők. Nem kis gond továbbá az említett erdőkből a ritkítóvágások során kikerülő nagy mennyiségű vékony fenyőfa hasznosítása, feldolgozása. A három-négy évtizeddel ezelőtt telepített ilyen erdőket' fokozatosan kitermeljük. Felújításuk során nagyobb arányt kell biztosítani a termőhelynek megfelelő lombos fafajoknak, a lombbal vegyes fenyőerdők ugyanis ellenállóbbak lesznek a környezeti károsítókkal szemben. A kutatnivaló tehát nem kevés — fejezte be a beszélgetést Keresztesi Béla főigazgató. K. S. MUNKANÉLKÜLISÉG A TŐKÉS ORSZÁGOKBAN Várakozók és reményvesztettek... A Gazdarági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) legújabb prognózisai azt állítják, hogy a tőkés országokban nines visszaút a teljes foglalkoztatottság aranykorához. A szakértők úgy ítélik meg a helyzetet, hogy az Egyesült Államokban, az NSZK-ban és az Angliában mutatkozó javulás ellenére 33 millió ember — vagyis I a munkaképes korú lakosság; 9 százaléka — 1985 derekán, hiába keres majd munkát. Végeláthatatlan folyamat A kormányok felismerték, hogy az élénkülésnek nem lesz kellő ereje ahhoz, hogy- kielégítse a munkahelyekre irányuló keresletet. A legnehezebb helyr zetben Nyugat-Európa államai vannak. Az előrejelzések szerint kontinensünk nyugati részén a jövő esztendő közepén az állástalanok száma meghaladja majd a húszmilliót. A kép nem is a jelenlegi helyzet és a közeli kilátások miatt sötét, hanem mert egy régóta tartó, erősödő és a jelek szerint egyelőre megállíthatatlan folyamat bontakozik ki. Amíg ugyanis az Egyesült Államokban 1973—80 között 15 millió —■ ebből kétmillió a nettó növekmény — Japánban pedig hárommillió munkahely létesült, addig a Közös Piac országaiban 1970 és 1982 között egyetlen többletmunkahely sem jött létre. Különösen nagy problémákkal kell szembenézniük a fiataloknak. A statisztikai adatok szerint a Közös Piac országaiban például a jelenleg mintegy 14 millióra becsült munkanélkülieknek a fele 25 esztendősnél fiatalabb. De egyes országokban ezt a szomorú átlagot is örömmel fogadnák el saját valóságuknak. Angliában, Franciaországban, Belgiumban például egész korosztályok készülnek kilépni az iskolakapun az elhelyezkedés minimális reményével. Lehetséges kiutak ? Bizonyos mértékig kivezető útként sokan hangsúlyozzák: a következő években erősíteni kell az átképzési rendszereket, javítani azok programját. Nagy kérdés azonban, hogy a dolgozók hogyan fogadják ezeket a terveket. Az átképzéssel kapcsolatos magatartásokat Ugyanis nagymértékben befolyásolják nemcsak a várható elhelyezkedési lehetőségek, hanem a fizetések alakulása is. Az eddigi felmérések szerint á szellemi dolgozók átképzés utáni keresne változatlan maradt, csak egyes esetekben nőtt, míg a munkásoké többnyire csökkent. Sokan azt vallják, hogy a harminc év körüliek hajlandók új ismereteket befogadni, megbirkózni az ismeretlen tananyaggal, a 45 {éven felüliek 'már nehezen vállalkoznak er- re._ Egyre több országban az állástalanok számának mérséklésére a munkaidő-csökkentéssel, az úgynevezett osztott' munkáidő bevezetésével kísérleteznek, (Ez utóbbi lényege, hogy ugyanabban a munkakörben fél-fél munkaidőben két embert foglalkoztatnak.) Ezeket a megoldásokat azonban a szakszervezetek elutasítják-, mondván, nem teremtenek újabb munkahelyeket és hosszabb távon nem kínálnak igazi megoldást á munkanélküliség gondjaira. Tettek helyett — fogadkozások A kormányok most fogadkoz- nak, hogy az infláció mérséklése, a költségvetési deficitek leénítése után miqden erejüket a foglalkoztatottsági helyzet javítására, összpontosítják. A baj csak az. hogy nincs egyetértés a már-már sorscsapásnak számító munkanélküliség tényleges okainak meghatározásában és még kevésbé van összhang a kivezető út felvázolásában, a konkrét tettek pedig egyre csak késlekednek. A kormányoknak a munkaadókkal és szakszervezetekkel közösen lehetne — és kellene — kidolgozniok a megoldásokat, amelyek természetesen csakis kompromisszumokkal érhetőek el. Egy biztos: sürgősen cselekedni kell, mert ebből, a már-már vadban ördögi körből egyébként nincs kiút. Az állástalanok kénytelenek visszafogni fogyasztásukat, ami gátolja a munkaalkalmakat teremtő keresletélénkülést. Ugyanakkor mert kiestek a termelésből, a nemzeti termelés is csökken, vagy a lehetségesnél kisebb mértékben nő, ami ugyancsak meggátolja a gyorsabb növekedést. A tőkés országokban az állástalanok Serege várakozókból és reményvesztettekből áll, de már az utóbbiak vannak többen. Faragó András : ffií. >'*
