Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-06 / 55. szám
4 • PET0FI NEPE • 1984. március 8. HAZÁNK ÉS A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK Kihasználatlan lehetőségek A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL Éjszakai vonattal a taggyűlésre Magyarország évek óta fokozott érdeklődést tanúsít a fejlődő országok iránt. Kereskedelmi kapcsolataink dinamikusan bővülnek és a fejlődő országok többségével mindkét fél számára előnyös gazdasági együttműködés alakult ki. An^ nak ellenére, hogy ez a törekvés ma is érvényes, az utóbbi időben nem kis erőfeszítést igényel a kapcsolatok szinten- tartása, s még többet azok fejlesztése. ‘ Ennek okai ismertek. Az elhúzódó világgazdasági recesz- szió következtében a fejlődő országok exportbevételeinek döntő részét adó nyersanyagok, mezőgazdasági termékek ára — bár az utóbbi időben bizonyos fokú élénkülés már tapasztalható — évtizedek óta a legalacsonyabb szinten van, s 1972 óta először nagymértékben csökkentek a kőolajárak Magyar aktívum A fejlődő világ problémáinak egyik jele az adósságállomány gyors növekedése, amelynek összege már meghaladja a 650 milliárd dollárt, s az éves törlesztési kötelezettség is elérte a százmilliárdos nagyságot. A fejlődő országok fokozódó nehézségeik miatt rákényszerültek beruházási programjaik és importjuk széles körű visszafogására. Jellemző, hogy a GATT, vagyis az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény nevű nemzetközi szervezet statisztikai adatai szerint az olajexportőr országok importja 3 százalékkal, az egyéb fejlődő országoké 10 százalékkal csökkent 1982- ben, s feltehető, hogy az 1983- as év adatai még kedvezőtlenebbek lesznek. Sajnos lényeges változás 1984-ben sem várható. Hazánk e nehéz piaci helyzet ellenére 1982-ben még jelentősen — csaknem 16 százalékkal — volt képes növelni ' kivitelét e térség országaiba, s ezzel külkereskedelmünkben csaknem 580 millió dolláros aktívumot érünk el. Figyelemre méltó, hogy ennek majdnem felét a gépexport jelentette. A másik fontos tétel a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kivitel volt. Sajnos tavalyi kivitelünk előreláthatóan már nem éri el a korábbi szintet, sőt a gépek és berendezések részaránya is csökkent. A fejlődő országokkal folytatott kapcsolat bővítését szolgálja az a kiemelt figyelem is, amellyel a magyar vállalatok a Világbank által finanszírozott létesítmények versenytárgyalás-felhívásait kísérték. Eddig a magyar vállalatok több mint száz verseny- tárgyalás kiírására jelentkeztek, s bár az esetek nagyrészében még nem született döntés, máris több, mint 6 millió dolláros megrendelést szereztek. Kezdeti lépések Ez annál is inkább előnyös, mert a Világbank olyan beruházások megvalósulását segiti elő a fejlődő országokban, amelyekben mi partnerek tudunk lenni. Ilyen például az energiatermelés és-elosztás, a mezőgazdaság, az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, valamint a hírközlés fejlesztése. Természetesen ehhez elengedhetetlen, hogy ezekben az ágazatokban növekedjenek az exportképes árualapok és tovább javítsuk a versenyképességet. A fejlődő országokkal folytatott kereskedelem egyik fontos eszköze lehetne a termelési együttműködések létrehozása. Ezt nemcsak mi tekintjük fontos célkitűzésnek, de számos fejlődő ország is szorgalmazza, főleg a gazdasági fejlődésükben alapvető ágazatokban — textil- és ruházati iparban, a fogyasztási cikkek gyártásában. Furcsa módon e téren a magyar vállalatok nem fejtenek ki említésre méltó tevékenységet. Miután a fejlődő . országok többségében jelentős könnyűipari fejlesztéseket hajtottak végre, amelynek eredményeként gyorsan növekedik versenyképességük is, a magyar könnyűipari ágazat csak úgy tudja megtartani és esetleg bővíteni piaci pozícióit, ha időben felkutatja és kihasználja a termelési kooperációk kialakításában rejlő lehetőségeket. Mindez természetesen a BARÁTAINK ÉLETÉBŐL könnyűiparon túl más ipari kooperációkra is érvényes. A fejlődő országokkal kialakítandó együttműködés terén eddig még a gépipar területén is csak kezdeti lépések történtek. Így autóbuszok összeszerelése folyik Irakban és Angólában, illetve hamarosan megkezdődik Líbiában és Mo- zambikban. Vákuumtechnikai gépgyártásban alakult ki együttműködés Indiával és ugyancsak egy indiai céggel jött létre megállapodás urh- rádiótelefonok összeszereléséről. Vegyes vállalatokat alapítottak Brazíliában és Nigériában az ott eladott magyar orvosi műszerek, készülékek szervizelése céljából. Indiával és Nigériával termelési együttműködés alakult ki a gyógyszeripar területén. A magyar vegyipari szakemberek Líbiában pvc-üzemet működtetnek és hasonló jellegű együttműködésről folynak tárgyalások több más közel-keleti országgal is. Hatékonyabb piacpolitikát E példák is jól mutatják — lehetőségeinket még nem merítettük ki teljesen. A kapcsolatok bővítését szolgálják azok az államközi megállapodások, amelyek kizárják a kettős adóztatást, megteremtik '£ a vámegyüttműködés lehetőségét, védik a beruházásokat, de ezt célozzák a jogsegély, valamint az egészségügyi, társadalombiztosítási, légügyi és hajózási, állategészségügyi és növényvédelmi egyezmények is. Az elmondottakat összefoglalva, a jövőben aktívabb magyar piacpolitikára lesz szükség a fejlődő országok kapcsán. Arra, hogy vállalataink, szövetkezeteink, — s nem utolsósorban külkereskedelmünk — szenteljenek nagyobb figyelmet erre a térségre. Hiszen népgazdasági érdek,- hogy termékeinknek piacot találjunk, amelyekért számunkra nélkülözhetetlen termékekkel és nyersanyagokkal tudnak fizetni ezek az országok. A. T. Atomkilowattok milliói A "Szovjetunióban elfogadták az új energetikai programot, amelyben hosszú távra előiránypztálk az ország fűtőanyag-energetikai komplexumának gyorsított fejlesztését és gyökeres szerkezeti átalakítását. Ennek alapja — az atomenergetika gyors növekedése. A hatalmas erőművek két-három évtized alatt az energiagazdálkodás első számú forrásaivá válnak a Szovjetunió európai területén, majd a keleti országrészben is. S mindez független attól, hogy | a világ bármely más országánál többet termelnek a hagyományos t fűtőanyagokból is. (A Szovjetunióban van a világ összes ismert kőolajlelőhelyének csaknem a harmada, a világ földgázkészleteinek 45 százaléka, a szén 55 százaléka, a tőzeg 60 szá- . zaléka stb.> A szakemberek számításai szerint az atomerőművek minden millió kilowattja évente mintegy kétmillió tonna kőolajterméket, vagy hárommillió tonna szenet takarít meg. Ez azért is fontos, mert az európai terül éteken összpontosul az összes energiafelhasználó 80 százaléka, míg az alapvető fűtőanyagA Vízkutató és Fúró Vállalat lajosmizsei üzemvezetősége egy a nyolc közül. Speciális országos feladatokat látnak el az itt dolgozók. Nagy átmérőjű kutakat fúrnak és tisztítanak mezőgazdasági, ipari üzemek, városok részére. A munkahelyek az ország különböző részein helyezkednek el, hosszabb vagy éppen rövi- debb ideig. A vállalat nem nagy létszámú, mindössze .kettőszáznegyven dolgozója van, de termelési értékük eléri a 90 milliót. — Sajátos a helyzetünk — mondta Tapodi Sándor, a vállalat pártalaipszervezetének titkára, a / gépjavító és> építőműhely vezetője. — Brigádjaink Nyíregyházától. Szombathelyig 18 helyen dolgoznak. Ebből adódóan a párt- alapszervezet is különleges, ugyanis minden párttagunk ehhez az egy alapszervezethez tartozik. A huszonhárom párttag közül öt brigádban.— tehát kinti munkahelyen — heten dolgoznak. — Ez valóban ritka eset. Miképpen jelenik meg a gyűléseken a tagság, hogyan gyakorolja jogait? — Munkaterviünk semmiben sem tér el más pártalapszerveze- tekétől. A taggyűlésiek időpontjáról .10—12 nappal hamarabb a munkahelyre, illetve a' lakásra küldött meghívóval értesítjük j a kommunistákat. Miért kell a két meghívó? Ezt a technológia indokolja. Fúrásnál folyamatosan kell dolgozni, ezért ott nem ritka a kétszer tizenkét órás műszak. Amikor befejeződik, természetesen hazautaznak a munkások, közöttük a párttagok is. Ezért a lakásra is küldünk meghívót,' ismertetve benne a napirendet. — A Lajosmizsére, illetve a visszautazásra — Nyíregyházáról vagy Szombathelyről — legalább másfél—két nap kell. Mit szólnak ehhez a brigádok tagjai, hogyan számolják el a párttagoknak a kiesett munkanapot? . — Taggyűléseiinken a megjelenési arány kilencvenkét százalékos, vagyis Legfeljebb egy-két hiányzó van. Kétségtelen, hogy a kinti munkahelyen dolgozó kommunistáknak legalább egy munkanapkiesést és két vonaton töltött éjszakát jelent a részvétel. A párttagok vállalták, hogy a kilt esett munkanapot ledolgozzák, .illetve amíg távol vannak, helyet- I tesiítik őket. Nem kis áldozatot • Tapodi Sándor, a pártalapszervezet titkára — jobbról — a gépjavítás ellenőrzése közben szót vált Szabó Mihály csoportvezetővel politikai kérdésekről is. vállalnak a kommunisták, hiszen azért dolgoznak többet, hogy ott legyenek a taggyűléseken. Ez a speciális helyzet alapos munkát kíván a pártalapszervezet vezetőségétől. A gyűléseket — kéthavonta tartjuk — jól élő kell készíteni. Olyan témákat kell napirendre tűzni, amelyek lényegbe- vágóak, politikai állásfoglalást igényelnék. — A tanácskozásaink általában háromórásak — hallottam a titkártól —, s inkább termelés-köz- pontúak. Persze, nagyon vigyázunk az arányokra, a politikumra, nehogy termelési tanácskozásokká váljanak. A pártoktatást hasonló módon szervezzük. A beutazásnak más haszna is van. A párttagok, akik közül négyen vezetők, szocialista brigádvezetők, információkat is hoznak magukkal. Beszámolnak a munkahelyek gondjairól, az előrehaladásról, az eredményekről... Eddig nem szóltam a két nyugdíjas párttagunkról, akik ragaszkodnak a vállalathoz és az alapszervezethez. Az egyikük Budapestről, a másikuk Hódmezővásárhelyről utazik a taggyűlésre. Számítunk is szakmai, mozgalmi tapasztalataikra. Az összejöveteleket jól előkészítjük. Februárban a műszaki értelmiség helyzetéről — a pályakezdő nálunk fél évig külső munkahelyen dolgozik, utána egy termelésirányító mellett segít, s ezután kerül beosztásába —, a KISZ-fiatalok községi, itteni tevékenységének eredményeiről tárgyaltunk. Erről csak annyit, hogy a szocialista brigádokban töb'b mint 200 órányi társadalmi munkát végeztek a fejlődés érdekében. — Milyenek az eredmények a pártépítésben? — Három év alatt öt új tagot vettünk fel. Ebben az évben két munkahelyi vezetőt, szocialista brigádvezetőt készítünk elő felvételre. Amire különösen nagy gondot fordítunk, az a káderutánpótlás. Szeretnénk már párttaggá nevelt fiatalokkal betölteni a vezető posztokat. Gazdaságpolitikai munkánkat a jó együttműködésre építjük, s ez a módszer, mint eredményeinkből is kitűnik, bevált. Speciális helyzet, s lám a pártalapszervezet, a munkahelyi politikai vezetés alkalmazkodott a bonyolult termelési körülményekhez s nem is rosszul .., . Gémes Gábor, JAVÍTJÁK A GAZDASÁGOSSÁGOT Faipari kisszövetkezetek Ezekben a napokban zajlik a megyében az ipari szövetkezetek mérlegzáró közgyűléseinek sorozata. A vezetőség beszámolóját a múlt évi gazdálkodásról és az idei tervekről meghallgatta és jóváhagyta már két faipari kisszövetkezet tagsága is. A tanulságokból azt a következtetést vonták le, hogy még következetesebben kell az idén javítaniuk a termelés hatékonyságát, jövedelmezőségét. •A kerekegyházi 'Fa-, Fém- és Szolgáltatóipari Kisszövetkezet két éve működik ebben a szervezeti formában. A vezetőség beszámolt arról, hogy azóta a közös vagyon 1,2 millió forinttal, mintegy tíz százalékkal nőtt, és sikerült megszabadulni a közöst terhelő adósságoktól is. A múlt évben beruházásra közel egymillió forintot fordítottak, ebből épült egy szolgálati lakás, új műhely és vásároltak négy új gépet. A 68 tagú kollektíva minden erőfeszítése ellenére sem tudta teljesíteni múlt évi tervét. Kooperációs partnereikkel árvitáik voltak, késve kaptak megrendeléseket, több alkatrészt és alapanyagot csak nehezen tudtak beszerezni, és más ezekhez hasonló akadályok nehezítették a termelést. Szeptemberben változott a helyzet, sikerült elegendő munkára szerződést kötni a Kőbányai Faipari Szövetkezettel, de ez már az év végéig nem sokat segített. A szövetkezet 12,6 millió forintos árbevételi tervét ezek után csak .11,7 millióra tudta teljesíteni és a nyereségük is mintegy 300 ezer forinttal kevesebb lett a tervezettnél. A szövetkezet vezetősége erre az évre — miután kapacitásuk jelentős része máris lekötött — 13,5 millió forintos árbevétel elérését tervezi, s bíznak abban, hogy a nyereségük 1,5 millióra kerekedik. Eredményes esztendőkről számolhatott be a kiskunfélegyházi Asztalosipari Kisszövetkezet vezetősége. Szakmunkásgárdájuk tovább stabilizálódott. Nem utolsósorban azért, mert a bérszínvonalat 7.5 százalékkal sikerült növelni, és az egy főre eső éves jövedelem elérte a 60 ezer 309 forintot. A 34.5 millió forintos termelési tervet 35,1 millióra túlteljesítették. A száztagú szorgalmas kollektíva az idén szintén jó eredményekre számít. Az általuk gyártott szekrénysorok, különböző célra használható asztalok és egyéb termékeik iránt növekszik a kereslet. Az idén árbevételük várhatóan meghaladja majd a 39 trillió forintot. O. L. • A belojarszki atomerőmű reaktorterme. energetikai tartalékok (a kőolaj,' a gáz és a szién) az Uraitól keleitre helyezkednek el. Ezzel magyarázható, hogy 1981-től a Szovjetunió európai részén gyakorlatilag abbahagyták a szénre, pakurára, földgázra alapított új hőerőművek építését. Így már kért esztendeje az atomerőművek biztosítják az energiaikapaoifás teljes nöyekedését. Az 1980-tól 1985-ig terjedő öt Esztendőben a Szovjetunióban 25 -millió kilowatt új atomerőmű-kapacitást helyeznek üzembe. Részarányuk az ország energiamérlegében csaknem eléri a 15 százalékot. A Szovjetunióban változatlanul nagy figyelmet fordítanak az újfajta energiatermelés fejlődésére. Az országban széleskörűen elterjedtek a sorozatban gyártott urán—grafit-reaktorok. 1981-ben a világ egyik legnagyobb atomerőművében, a leningrá- diban elérték a négymillió kilowatt tervezett kapacitást. Sikeresen működik a milliós reaktor a szmolenszki atomerőműben is. Azt tervezik, hogy a következő pár-reaktor is ide kprül, s az a másfél millió kilowatt kapacitású erőmű a legnagyobb lesz egész Európában. mm • A kiskunfélegyházi Asztalosipari Kisszövetkezet keresett termékei közé tartoznak a rusztikus kisbútorok. Öngyógyító kiskert Közelebb a természethez, avagy alapozzunk- jobban a paraszti hagyományokra — ez lehelne a mottója annak a kitűnő könyvnek, amely az ön- gyógyitó kiskert elmet viseli. A szerzője Gertrud Franck nyugatnémet asszony, aki negyven éven át kísérletezett saját kertjében annak érdekében, hogy miként lehetne minél többet kisajtolni a rendelkezésre áuó földterületből ügy, hogy a talajt ne „zsaroljuk” ki. A Kertünk—Házunk—Otthonunk sorozatban megjelentetett mű túlzás nélkül lenyűgöző olvasmány azok számára, akik szenvedélyes kertbarátok. S főként azoknak, akik a mezőgazdasági munkát nem csupán kedvtelésből . végzik szabad idejükben, hanem egyúttal — a kellemeset ösz- szekötve a hasznossal — a hozam növelésére, gazdaságosságra is törekednek. A szerző egyik alaptétele, ‘hogy a természet a legfőbb példa és tanítómester. Erre az elvre építi fel valamennyi javaslatát, elképzelését. Sok egyéb mellett azt, hogy megfelelő komposztálással, szecskázott nyesedék és trágyalé összekeverésével a talajforgatás — ásás — szinte teljes egészében feleslegessé válik. De nemcsak ezzel, hanem többek között a biológiai körforgás természetesebbé tételével. Ezzel kapcsolatban — ez nyilván sokaknak furcsának tűnik — óva int attól, hogy minden gyomot nyakló nélkül irtsunk. Sőt határozottan állítja, hogy ezek talajjavító hatása nélkülözhetetlen. S emellett — írja soksok kísérlet és tapasztalat alapján a szerző —, a kártékonyoknak tartott gyomnövé- nek közül akad olyan, amely egyenesen hasznos; például a ’ kártékony férgek elűzésére. Ráadásul növelik a kert esztétikai értékét. Gertrud Franck asszony a szenvedélyes szakmaszeretők elfogultságával igyekszik meggyőzni az olvasóit arról, hogy az ember gyönyörűségére és gazdagodására szolgáló kert akkor lesz igazán célszerű és hasznos, ha a jó gazda tudatosan és tervszerűen végzi benne napi munkáját. Méghozzá úgy, hogy századok alatt felhalmozódott paraszti tapasztalataira épít. Miközben ez utóbbiakat nem győzi hangsúlyozni, lebeszéli olvasóit a vegyszerek indokolatlan használatáról. Jelképesen erre utal könyvének cí- me Is. Külön érdekessége és értéke a kötetnek a legutolsó fér jezet, amelyben a gyógy- és fűszernövényeket jellemzi a rokonszenves és itudós alaposságú szerző. Varga Mihály
