Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-04 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! H ryj éj "j i f / esm 1 / 9 é f 1 B f Ül :» AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 54. szám Ára: 1,40 Ft 1984. március 4. vasárnap munkában a faültetők Erdőt telepítenek agg • A kerekegyházi erdészet szabadszállási kerületében meg­kezdték 50 hektár új erdő telepítését, melynek fele akác, fele fekete fenyő. A felújításokkal, pótlásokkal 90 hektárral nő a kezelésükben lévő erdőterület. (Tóth Sándor felvétele) Megkezdődött a fásítás az Alföl­dön, a kecskeméti központtal mű­ködő erdőfelügyelőséghez tartozó Bács-Kiskun, Békés, és Csongrád megye mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területein. Elsőként, a hét közepén a Duna—Tisza közi homokhátságon láttak munkához a faültetők. A terület erdészetei, mezőgazdasági üzemei várhatóan mintegy 3000 hektáron pótolják a régit, s telepítenek újabb erdőket a'Szélhordta homokon. Az erdőgazdálkodás szerepe megnőtt az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben is. Az idén tavasszal harminc Bács megyei termelőszövetkezet kért és E m r i .. i a Társadalmi munka A tanácsok 1984. évi pénz­ügyi terveiben, a falugyűlé­seken — és mostanában min­denütt, amerre megfordul az ember — egybehangzóan fo­galmazódik meg a település- fejlesztés érdiekében végzendő társadalmi összefogás, mun­kavégzés növekvő jelentősége. Miért? Mert a népgazdaság a korábbinál szűkösebb anya­gi helyzetében a tanácsok is feszesebb gazdálkodásra kény­szerültek. Ma a legsürgősebb fejlesztési feladatokat is a leg­szigorúbban kell rangsorolni­uk. Hiába szeretnének — pró­bálnának — nagyóbbákat mar­kolni a közös kasszából, ha nincs benne több pénz. Eddig még soha nem ért, soha nem jelentett annyit a társadalmi munka, mint napjainkban. Az a kérdés, hogy kielégíthe- tők-e ilyen körülmények kö­zött is a növekvő lakossági igé­nyek, vagy nem? A válasz: igen, s ezért a lakó-, illetve munkahelyi kollektívák sokat tehetnek. A társadalmi munkavégzés keretei — némi túlzással — végtelenek. Nem sorolom, mi mindent lehet, megcsinálni részben vagy egészében egy­egy településen ilyen módon. Bács-Kiskun megye lakosságá­nak nagy gyakorlata van már ebben: igen szélesre tágította ezeket a kereteket. A megye hosszú idő óta országosan élen­jár a településfejlesztési, a társadalmi munkavégzési ver­senyben. A múlt évi teljesíté­seket még nem összesítették, de az előzetes közlések szerint az már biztos, hogy a megyé­nek most sem kell szégyenkez­nie visszaesés miatt. Sportnyelven szólva: Bács- Kiskun településeinek — ki­csiknek és nagyoknak — a zö­me kitűnő felkészülés után jól rajtolhat 1984-ben is \a társa­dalmi munkában. Ezt bátran merem állítani, saját tapaszta­lataim.' alapján is. Egy községi összejövetelen valaki azért korholta a taná­csot, mert hiába ajánlották fel lakásonként a tizenegynéhány ézer forintot a vezeték kiépí­tésére, még mindig nincs ott a gáz (nem a tanácson múlik). Másutt ugyanilyen alapon kér­tek vezetékes vizet. Sok he­lyütt utak és járdák építésé­hez ajánlottak fel pénzt és munkát a lakók. A megyében jól beváltak a társulásos ala­KONSZTANTYIN CSERNYENKO VÁLASZTÁSI BESZÉDÉNEK AMERIKAI VISSZHANGJA Remény a kapcsolatok javulására Az Egyesült Államokban nagy érdeklődést kel­tett Konsztantyin Csernyenkónak, az SZKP KB fő­titkárának péntek délután Moszkvában elhangzott választási nyilatkozata. Az első washingtoni reagá­lások kiemelik, hogy a főtitkár beszédében nagy teret szentelt a nukleáris fegyverkezési hajsza meg­fékezésével kapcsolatos teendőknek. A nyilatkozat­nak azt a részét elemzik, amely szerint van lehe­tőség a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti párbeszéd és együttműködés kiépítésére. A legnagyobb amerikai hírügynökségek gyors­hírben közöltek részleteket Csernyenko nyilatkoza­tából. Az AP első híradásában kiemelte az SZKP KB főtitkárának arról szóló szavait, hogy a Szovjet­unió mélységesen elkötelezte magát az enyhülés ügye mellett és a másik fél hajlandósága esetén kész tényleges lépéseket tenni a nukleáris fegyve­rek ellenőrzésére. A UPI hírügynökség a moszkvai beszédről szóló beszámolójában a hangsúlyt Csernyenkónak arra a megállapítására helyezte, hogy van lehetőség a két ország kapcsolatainak jelentős javulására, ameny- nyiben az Egyesült Államok az enyhülésről szóló szavait tényleges tettekkel támasztja alá. A hivatalos amerikai megnyilvánulások ezúttal is ázt sugallják, mintha az Egyesült Államok min­dig készen állt volna a párbeszédre és ehhez szov­jet lépéseket várna. E megfogalmazások figyelmen kívül hagyják az enyhülés érdekében az utóbbi idők­ben tett szovjet kezdeményezéseket. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma első reagálásként közzétett nyilatkozatában hangoztat­ta: Washington kész arra, hogy a Szovjetunióval közösen „jóhiszemű erőfeszítéseket tegyen a két or­szág előtt álló fontos kérdések megoldására”. „Az Egyesült Államok e kérdésekről már előtérj eszteitte javaslatait és készen áll a másik fél érdemleges in­dítványainak meghallgatására”. A külügyminisztériumi nyilatkozat ugyanakkor elutasította az atomfegyverek befagyasztására tett szovjet javaslatot, azzal a ködös megfogalmazással, hogy a befagyasztás most a „szovjet katonai erőfe­szítések megjutalmazása lenne”. Nők az iparban Ilyenkor, a nemzetközi nő­nap előtt fokozottabb figye­lemmel kísérjük a nőket, mun­kájukat, s egyáltalán létüket. Szinte minden családban, munkahelyen „szövetkeznek” a férfiak, hogyan, s mivel ked­veskedjenek. Csütörtökön a lányokat, asszonyokat, aftyá- kat, és nagymamákat virág­gal köszöntik helytállásukért, többletvállalásaikért, a máso­dik műszakokért... Nézem az asztalomra kira­kott fényképeket. Nem ünne­pi felvételek: az alkotó, a dol­gozó nő mindennapjait villant­ják fel. Régebben legtöbbjük feladata a család összetartása, a háztartás volt. Ma már rit­kaság a személyi igazolvány­ban a „háztartásbeli” bejegy­zés. Munkát vállalva veszik ki részüket a termelésből. Az elnőiesedett szakmák mellett sokan találták meg helyüket az iparban, ahol aztán a fér- mt fiakat is meghazudtoló módon ténykednek. Nélkülük aligha működ­nének a könnyű-, a házi-, az élelmi- szeripari üzemek. Természetesen ez nem valósulhatott volna meg az átgondolt ipartelepítés /nélkül. Ugyanis ez lénye­gesen megváltoztatta a községek arcu­latát, lerövidítve a munka- és a lakó­hely közötti távolságot. A többi között arról is — hogy mi­lyen lesz a nők helyzete az iparban — tárgyalt kedden az MSZMP Bács-Kis­kun megyei Bizottsága, s határozatot hozott a további feladatokról. A leg­több nőt foglalkoztató élelmiszeripar komplex fejlesztése cél, hiszen Bács- Kiskun megye természeti feltételei és termesztési hagyományai ezt lehetővé is teszik. A konzerviparban a fokozatos rekonstrukció végrehajtásával könnyeb­bé válik majd a gyakran nehéz fizikai munka. A kézmű-, házi- és népművé­szeti ipar, amely főleg női munkaerőre TÉGLAIPARI REKONSTRUKCIÓK TEGNAP ÓTA LÁTHATÓK: Lesznai Anna művei a Kecskeméti Galériában kapott erdősítésre engedélyt az egyéb célokra alkalmatlan föld- sávok, parcellák hasznosítására. Az izsáki Sárfehér Termelőszö­vetkezet, ahol a távlatokban ezer hektáron alakítanak ki új erdőt a homokbuckákon, ezen a tavaszon is hatvan hektárt fásítanak. Erdő- sít a kaskantyúi Homokgyöngye Szakszövetkezet is, s bővíti erdő- gazdaságát a halasi és az Izsáki Állami Gazdaság is. Zömében erdei- és feketefenyőt ültetnek, de egyre több a vegyes állományú erdő Bács-Kiskunban. A fásítás a tájformálási szerepen túl gazdasági célokat is szolgál. Tetöcser épgyár épül Békéscsabán A tégla- és cserépipar hagyomá­nyos gyárai most különösen nagy figyelemmel követik a meteoroló­giai előrejelzéseket, hogy minél korábban, a tartósnak ígérkező fagymentes időszakkal egyidő- ben, megkezdhessék a termelést. Az iparág gyártósorai a korábbi­nál felkészültebben várják az in­dulást, mert' nemcsak a szoká­sos téli nagyjavításokat fejezték be, hanem 16 hagyományos gyár legnehezebb fizikai munkáinak gépesítését, a szállítás nagyrészé­nek korszerűsítését is. Ez a fej­lesztés lehetővé tette, hogy az idén 19 millióval több téglát szál­lítsanak a magánlakásépítőknek, mint tavaly. Ebben az évben a rekonstruk­ciós program szerint további 16 hagyományos gyárban fejezik be a korszerűsítést: ez főként 1985- től növeli a termelést újabb évi 22 millió kisméretű téglával. Az eddig befejeződött korszerű­sítések közül a legjelentősebb a Baranya—Tolna megyei Tégla- (Folytatás a 3. oldalon.) pon történő lakótelepi útépíté­sek. Falugyűlésen történt, hogy az egyik kétkedő felszólaló so­kallta a tavaly végzett társa­dalmi munka értékét. A ta­nácselnök elmondta, hogy va­lóban rossz a számítás, mert egy jelentős tétel — amelyet a gyűlés előtt percekkel jelen­tettek a tanácsnál — még hi­ányzik az említett összegből... Bács-Kiskunban is vannak még olyan települések, ahol eddig kevésbé használták ki a lakosság által felajánlott se­gítséget. Pedig egyébként sok­kal többre mentek volna. A példák sorát említhetném ar­ra is, hogy egy-egy termelőszö­vetkezet, állami gazdaság vagy ipari üzem miként segíti a te­lepülés — települések — fejlő­dését hosszú idő óta. Amit tesz­nek, azt a saját dolgozóik lak­helyéért teszik. Ám ez ma még nem mindenütt természetes dolog. Ilyen esetekben a tele­pülések és az üzemek vezetői­nek a kapcsolatában keresen­dő a hiba, amelynek javításá­val értékes tartalékai tárhatók még fel a társadalmi összefo­gásnak. Az említett jó példák, a fel nem soroltak százaival együtt, bizakodásra adnak okot, arra, hogy a megyében ezután sem lesz különösebb gondjuk a társadalmi munka szervezői­nek. Rapi Miklós Ki is volt Lesznai Anna, eredeti nevén Moskovits Amália, a hozzá közelállók számára egyszerűen csak Máli? Festő, iparművész, köl­tő, meseíró? Valójában mindegyik, s a mű­vészettörténészek, irodalomeszté­ták szerint talán éppen ebben a sokoldalúságban rejlik a titok nyitja, ami a Lesznai-jelenséget létrehozta, s ami személyét ki­emelte a külön-külön legalább annyit tudó kortárs művészek kö­zül. Barátai közé tartozott Lukács György, Balázs Béla, hét évig a férje volt Jászi Oszkár. A Kecskeméti Galériában teg­nap megnyitott kamarakiállítás magángyűjtők és múzeumok anya­gából ad válogatást. Ízelítőt, az igaz, de olyat — mondotta R. Bajkay Éva művészettörténész Lesznai Anna életéről, munkássá­gáról szóló megnyitójában —, amelyik a tényleges értéknek, ará­nyoknak megfelelően képviseli a különböző művészeti ágakat. Ám a sokszínűségből is kiemelhető két terület — a tervezőé (textil és tipográfia), valamint a meseíróé. A tablókon a sajátos világképet bemutató párnahímzések, grafi­kák, festmények láthatók, míg az üvegtárlókban Lesznai-verseskö- tetek, könyvillusztrációk, az ál­tala szerkesztett kiadványok, és' olyanok, amelyeknek borítólapját tervezte. A megnyitó résztvevői megnézték felvételről a televízió­ban 1965-ben készült portréfilmet, majd Lesznai-mese hangzott fel magnóról, diaporámára vetített Lesznai-képekkel illusztrálva. Ez utóbbit kérésre a tárlatlátogatók is megtekinthetik, április 16-án pedig meghallgathatják Vezér Er­zsébet irodalomtörténész előadá­sát Lesznai Annáról, az íróról, és a Vasárnapi körről. V. T. Befejeződött a zárszámadás A most záruló hét Bács-Kiskun megyében a mezőgazdasági szö­vetkezetek, közös vállalatok 1983-as évet záró mérlegbeszámo­ló gyűlés-sorozatának a végét is jelenti. Március második hetére csupán egyetlen közös gazdaság zárszámadója maradt. Számos nagyüzem ez alkalommal ünne­pelte fennállásának negyedszáza­dos jubileumát is. Megemlékeztek az 1959—1961 között létrehozott szövetkezetek alapítóiról, az újat- kezdés nehézségeiről, a gyakran késő éjszakába nyúló beszélgeté­sekről, gyűlésekről, vitákról. Az MSZMP gazdaságpolitikáját gya­korlatban válthatták valóra szű- kebb hazánk mezőgazdasági nagy­üzemeinek dolgozói. Ez tűnt ki az 1983-as mérlegbeszámolókon, kül­döttgyűléseken. A szövetkezeti közösség képes volt az időjárás és az egyéb külső tényezők által oko­zott nehézségeket többé-kevésbé áthidalni. Soltszentimre Az Ezerjó Szakszövetkezet .ve­zetőségének zárszámadási beszá­molóját Ficsor Balázs elnök is­mertette. A súlyos aszálykár elle­nére, az 1982-es esztendeinél ma­gasabb szövetkezeti eredményt tu­dott elérni a közösség. Ez minde­nekelőtt annak köszönhető, hogy jó együttműködést teremtettek a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kom­bináttal. Bérbeadták a borpalac­kozójukat, ily módon az eredeti­leg tervezett 18,5 ezer hektoliter helyett 50 ezer hektoliter bort vett át tőlük a kombinát. A közös gaz­daság az 1983-as beruházást is úgy szervezte meg, hogy az leg­jobban szolgálja a gazdaság ér­dekeit. Az előirányzott 10 ezer hektó helyett 20 ezer hektoliterre bővítette a szövetkezet a bortáro­lóját, gyarapította a szállítójár­műparkot. Mindezek eredménye­ként szüretkor nem volt fennaka­dás a termés szállításában, átvé­telében, feldolgozásában és elhe­lyezésében. A szakszövetkezet tagsága a ta­nulságot is levonta. Tenyésztési problémák miatt a sertéságazat alulmaradt a tervteljesítésben. Ezt azonban az idén' helyre lehet hozni. .(Folytatás a 2. oldalon.) támaszkodik, hosszú távon megőrzi a megye iparművészeti hagyományait, a szép és tetszetős holmik nemcsak bel-, de külföldön is kelendőek. Ezért ahol erre mód és lehetőség van, ezt a tevé­kenységet bővíteni kell. Tehát a jövőben is lesz dolga annak a csaknem hanmincháromezer nőnek, aki hivatásul az ipari munkát válasz­totta. Cz. P. (Képösszeállításunk a 3. oldalon ta­lálható.) Szabadabb mozgás a helyieknek — városok és községek együtt: Papp La­jos államtitkár a közigazgatás átszer­vezéséről (3. oldal) 9 Magazin: oldal a kereskedelemről 9 Szakonyi Károly díjnyertes novellája: Egy igazi prole­tár; Művészportré: Goór Imre (4—5. oldal) SZEBB, JOBB, ELLENÁLLÓBB Új fűszerpaprika hibridek Beértek az új nemesítésű fűszerpaprikák a kalocsai kutató állomás növényházá­ban, ahol téli termesztéssel gyorsítják a fajtaelőállítást. A több mint hat évtizedes múltú telepen eredményesen munkálkodnak azon, hogy a magyar fűszerpaprika meg­őrizze hegemóniáját a világ­piacon. Az utóbbi tíz évben olyan új kalocsai és szegedi fajták kerültek a közter­mesztésbe, amelyek növel­ték az ágazat jövedelmezősé­gét — az ebből eredő túlter­melés olykor gondot is oko­zott. Napjainkra a piachoz igazodva, országosan 3500 hektárral csökkentették a fűszerpaprika-termő terüle­tet, s a hozamnöveléssel szemben a minőség került előtérbe. Az utóbbi években ugyanis megnégyszereződött az ételízesí­tő hektáronkénti átlagtermése, s szintentartásához új, értékesebb fajtákat ajánlanak a kutatók. Ele­get téve a többirányú termesztési, feldolgozási igénynek az egyszer­re és a folyamatosan érő hibridek közül válogathatnak a nagyüzémi és a háztáji gazdaságok. Az el­várásnak megfelelően ezek nem­csak bőtermőek, s újátadók szín- és beltartalmi értékben, hanem a kártevőkkel szemben is ellenál­lóbbak. A V—3 jelű csípős hibrid­del együtt öt olyan fajtajelöltet tartanak számon a kalocsai ne- mésítők, amelyek a betegséggel szemben ellenállnak, nem igény­lik a növényvédelmet. Ugyanak­kor a V—2 hibridjük folytonérő, arasznyi kevésmagvú csövet ér­lel, amelyben minden” eddiginél több festékanyag, aroma és C-vi- tamin képződik. Az újak az idén üzemi területet kapnak és meg­kezdik magszaporításukat. Őrle­ményüket pedig a fogyasztók is minősíthetik. Az intézet kis mal­mában a legújabb fajtákat őrlik értékesítésre. Ä felhasználók visz- szajelzését figyelembe veszik majd a további nemesítő munká­nál. Növényházukban, a leért pap­rika helyére a nemesítésre szánt fajtákat ültetik. Az idén három­ezer törzset használnak fel az újabb keresztezésekhez, a jövő paprikafajtáihoz. Ismét vissza­nyúlnak a kutatók a vadtörzsek­hez, hogy a paprikák ellenállóak legyenek a betegségekkel szemben és jobban viseljék az időjárás vi­szontagságait is. V. E.

Next

/
Thumbnails
Contents