Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-30 / 76. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: Gyakran erősen megnövekszik a felhőzet.-------—----------— —W— Előbb nyugaton, később másutt is t őbbfélé várható eső, zápor, helyenként zivatar. A_sokfelé erős, főként a Dunántúlon időnként viharos délnyugati szél kiesé mérsék iődlk és északnyugatira fordul. A legmagasabb nappali hőmérsek let általában 11 és 16 fok között alakul. A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉN: VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 76. szám Ára: 1,40 Ft 1984. márcus 30. péntek Bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki üllésén Lázár György tájékoztatást adott Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. < A Minisztertanács a Szakszervezetek. Országos Tanácsával egyetértésben bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. Eszerint 1984. április 1-től a vállalatok meghatározott köre központi támogatásban részesül a melegüzemi bérpótlék bevezetéséhez, illetve a három- es több műszakban foglalkoztatottak éjszakai, valamint a folyamatos munkarendben dolgozók bérpótlékának emeléséhez. A központi támogatásban részesíthető vállalatok körét és a támogatás mértékét, valamint annak feltételeit a felügyeleti szervek az érdek- képviseleti szervekkel egyeztetve állapítják meg. A kormány áttekintette a Magyar Posta helyzetét és tevékenységét. Megállapította, hogy a Posta munkája javult, szélesedett szolgáltatásainak köre, a fejlődés azonban több területen nem elégíti ki az igényeket. A Minisztertanács meghatározta a fejlesztés — ezen belül a távközlési hálózat komplex fejlesztésének — hosszabb távra szóló feladatait. . _ ■ , < .. , A kormány határozott a Kiváló és Érdemes Művész kitüntető címek ez évi adpmányozásáról. (Háttéranyagaink a 2. oldalon) A TAVASZI ÜLÉSSZAK ELŐTT Megbeszélést tartott a képviselőcsoport Tegnap Kecskeméten tartotta ülését Bács-Kiskun megye Tanácsa. Dr. Gajdócsi István tanácselnök köszöntötte a megyei tanács tagjait, Bács-Kiskun ország- gyűlési képviselőit, a meghívottakat, köztük Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettest. A ..... . . . tanács — az előzetes tervezetet kibővítve — az alábbi napirendet fogadta el: — A Tudományos munkáért díjak átadása. _ A közművelődési törvény végrehajtásának megyei tapasztalatai. — Jelentés a megyei tanács tervgazdasági bizottságának tevékenységéről. ....... _ A Bács-Kiskun megyei Tanács es a Hazafias Népfront megyei b izottsága közötti együttműködési megállapodás végrehajtásának tapasztalatai. _ A megyei tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatának módosítása. — Személyi ügyek, interpellációk. Ezt követően dr. Gajdócsi István átadta a végrehajtó bizottság álltai odaítélt Tudományos munkáért díjakat: dr. Balázs Sándornak, a Zöldségtermesztési Kutatóintézet és Fejlesztő Vállalat igazgatójának a zöldségtermesztésben és kutatásban elért eredményeiért, dr. Iványosi Szabó Tibornak, a .megyei levéltár igazgatójának a történettudomány terén és a levéltári kutatásokban kifejtett tevékenységéért. dr. Lusztig Gábornak, a megyei kórház tudományos és oktatási főigazgató-helyettesének az érelmeszesedés kutatásában, valamint az orvos-gyógyszerész tudományos élet szervezésében végzett munkájáért. A kitüntetettek nevében Iványosi Szabó Tibor mondott köszönetét, imajd a tanács me@hallga.tta dr. Gert István elnökhelyettes vitaindítóját a közművelődési törvény végrehajtásának megyei tapasztalatairól. dr. Geri István vitaindítója A közművelődési törvény végrehajtásának tapasztalatai 0 A résztvevők egy csoportja. Kecskeméten, ^ megyei nép- frontbizottság székházában, tegnap délután tartotta soron következő ülését az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. Az ülésen részt vett Cservenka Ferencné, az ország- gyűlés alelnöke és Tér be Dezső, a megyei pártbizottság titkára. Farkas József megyei négfront- titkár köszöntötte a résztvevőket, majd az , országgyűlés tavaszi ülésszakával kapcsolatos — és egyéb — témákról hallgattak meg tájékoztatókat a képviselők. A parlament ülésének technikai előkészületeivel összefüggő kérdéseket, az országgyűlés bizottságainak ülésrendjét ér. Gajdócsi István, az országgyűl,és Jogi-Igazgatási és Igazgatási Bizottságának elnöke ismertette. Ezt követően dr. Arvay Árpád, a megyéi tanács végrehajtó bizottságának titkára — több képviselő előzetes kérésére — a járások megszüntetéséről, a közigazgatás korszerűsítéséről tartott tájékoztatót. Végül dr. Geri István, a megyei tanács elnökhelyettese a' közoktatás és a felsőfokú képzés távlati programját terjesztette az • ülés elé. A tanácskozáson felszólalt, illetve kérdésre kért választ: Ke- rényi József, dr. Molnár Frigyes, Nyers Rezső, Miskó István, Terhe Dezső, Sztrapák Ferenc és Cservenka Ferencné. A képviselőcsoport ülése dr. Gajdócsi István zárszavával ért véget. R. M. Az MSZMP Központi Bizottsága tíz éve, 1974-ben hozott köz- művelődési határozata, majd a Közművelődési törvény-olyan társadalmi állami programot adott, amelyben megélénkült kulturális életünk. E dokumentumokban megfogalmazott célok és szándékok — sokak alkotó munkájával — életünk minőségére ható változásokat eredményeztek. Bács-Kis- kun, amely a gazdaság és kultúra fejlettségét dokumentáló mutatókban örököltén az utolsó helyet foglalta el a megyék sorában — élénken reagált e stratégiai programokra. Széles körű társadalmi összefogás, tudatos szervező munka valósult meg az általános műveltség és szakmai képzettség, az iskolázottság új minőségéért. Ebben az időszakban a tanyákra már eljutott a villany, hétközi kollégiumba, korszerű iskolába került minden gyerek. A művelődés feltételei 1970-ben a dolgozók 50,8 százaléka (145 800 ember) a 8. osztálynál kevesebbet végzett, 1980- ra ez az arány 25,58 százalékra (68 757 fő) csökkent. 1970-ben a dolgozóknak még csak 6,7 százaléka (19 000 fő), 1980-ban 16,8 százaléka (45 000 fő) volt szakmunkás. Ezek a sokatmondó tények magukban rejtik gondjainkat, de tennivalóinkat is. Figyelmeztető, hogy az erőfeszítések ellenére is újratermelődik a 8. általánost el nem végzettek száma. A.megyei tanács és a helyi tanácsok — feladatukból adódóan — sokat tettek a művelődés feltételeinek megteremtéséért. Eszközrendszerünk szegénységéből adódóan ehhez létre kellett hozni azokat a szervezeti, intézményi kereteket, amelyek kisugárzó erővel bírnak, és alkalmasak arra, hogy sokakat vonzzanak maguk köré. A hagyományos intézmény- ' rendszer állapotát jelzi, hogy megépült ugyan az Erdei Ferenc Megyei Művelődési Központ, de nehéz körülmények között dolgozik a megyei könyvtár, a megyei múzeum, a, megyei levéltár, a színház. Kiskőrösön, Kalocsán új művelődési központ fogadja a látogatókat, Baján is megnyugtató megoldás ígérkezik, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán a feltételeket javítani kell. Nagyközségeink, községeink egy részében szép otthonai vannak a művelődésnek. Ugyanakkor a hajdani kocsmákból átalakított, vagy a régebben épített rideg, célszerűtlen épületek gyakran elriasztják a vendéget. és sajátosan gazdagítja megyénk arculatát a Kodály-intézet, a Zo- máncművászeti Alkotóműhely, a Kecskeméti Kerámia Stúdió, amely az Iparművészeti Főiskola mesterképző tagozata lesz, a múzeumok, a Szónakaténusz, a Naiv Művészek Múzeuma, a Népi Ipar- művészeti Tanács gyűjteménye, a Schöff er-ház, a Bozsó-gyűjte- mény, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műterme és a Forrás című folyóirat. Nem egyszerűen megyei művészetpártoló gesztus, amikor alkotóművészek letelepedését, munkáját támogatjuk. Ezek hatása, kisugárzó ereje többszörösen megtérül. Amikor közművelődésről beszélünk, gyakran szűkítjük le a dolgot a művészetekre. Az elmúlt évtizedben megváltozott gazdasági-társadalmi körülmények mind szélesebb körben igénylik a tudomány embereinek tevékenységét. A kutatóintézetek és a főiskolák sokat tesznek és tehetnek a termelési kultúra, az emberi élet- és munkaviszonyok jobbításáért. Megnőtt a közhasznú ismeretek iránti igény. Megyénk kulturális életét gazdagítja a népművészet, a néprajz. A néptánc, díszítőművészet, ének, zene, a népművészet minden ága él és virágzik. A népművészet alkotóműhelyei, csoportjai Bács- Kiskunban, de másutt is, igénylik a szakavatott munkásokat, szervezőket. A közoktatás reformja keretében hasznos lenne nép- művészeti szakközépiskolát létrehozni Kalocsán. Szakemberek — a szomszédos megyékből is — egyetértőén fogadták e gondolatot. Kérjük ehhez a Művelődési Minisztérium vezetésének támogatását. Az ismeretterjesztésben megkülönböztetett szerepet vívott ki magának a Petőfi Népe. Népszerűségét mutatja, hogy naponta több mint hetvenezer példányban jelenik meg, így a családok egyre nagyobb részéhez jut el. A politikai informálástól a tudományos ismeretterjesztésig, az állampolgárok számára hasznos tudnivalóktól az irodalomig sokoldalú ismeretanyaggal szolgál. Még jobban kell élnünk a láp és városi mutációinak a közművelődést szolgáló lehetőségeivel. csis Pál és mások életművéből árad. A közelmúltban értékeltük a Kodály-centenárium rendezvényeit. A közös cél elsősorban nem a megemlékezés volt, hanem az emlékezet ébrentartása, ami nem zárult le a születésnap megünneplésével, hanem az ország, a megye kulturális-művészeti életének teljességébe integrálva, zenei, képzőművészeti, irodalmi rendezvények összekapcsolásával komplex nevelési folyamattá tette a centenáriumot. Nagy Lajos 100. születésnapján igyekeztünk igazságot szolgáltatni az emberi becsület és igazságkeresés nagy írójának. Szobra emlékének, mellette az új iskola: harca értelmének a jelképe. A tartalmas megemlékezésekkel talán Pestnek is példát adtunk ... Most Kiskőrösön készülnek országos hatókörű Petőfi Sándor Társaság létrehozására, amely összefogja a Petőfi-emlékhelye- ket és a Petőfi nevével fémjelzett munkát. A kecskeméti futóhomokot gazdaggá tevő Kocsis Pál szőlőnemesítő tudós 100. születésnapját is ebben az évben ünnepeljük. Gazdag örökség Munkahelyi fórumok a két vízmű vállalatnál Nem szeretik az elnéző vezetőket Szellemi műhelyek A hagyományos intézmények mellett új szellemi, művészeti műhelyek jöttek létre. Értékesen A propagandamunka és ismeretterjesztés új eszközeként készítjük elő Kecskeméten a már kiépített hálózatban a kábeltelevíziót. Ebben helyi műsor szerkesztésére és adására nyílik lehetőség. Amire felfigyelt az ország, az nemcsak a mai nemzedék alkotása, hanem az a gazdag örökség, amely megyénk nagy szülöttei: Petőfi Sándor, Katona József, Kodály. Zoltán, Nagy Lajos, KoA falu lehetőségei Megyénkben három nemzetiség: délszláv, német és szlovák él; emberi és állampolgári jogaikat mindenki tiszteletben tartja. A nemzetiségi jogok között fontos helyet foglal el az anyanyelvi kultúra, a népszokások ápolásának lehetősége, a nemzetiségi iskolák fejlesztése. Azt tapasztaljuk, hogy a köz- művelődés vitáiban, útkereséseiben az utóbbi időben nagyobb határozottsággal jelenik meg a valóság. Keresik a tényleges kulturális igények, az emberekkel való szótértés formáit: a lakosság életkörülményeiben létrejött változások, a tv, a motorizáció, a szabad időt igénybe vevő vállalkozások lehetősége stb. mellett a hagyományos kulturális szolgáltatások elhalnak. Azt tapasztaljuk, hogy megnőtt az egyesületi élet iránti érdeklődés. Élénkülnek irodalmi társaságaink, a művészeti, értelmiségi klubok. Kalocsán és Baján népművészeti egyesület alakult, a mai napon alakul Bácsalmáson a közművelődési egyesület. A jövőben tovább kell erősíteni az oktatás, a közművelődés és a sport tartalmi, szervezeti együttműködését. Megkülönböztetett figyelemmel kell gondoskodnunk a falu közművelődési lehetősé- geirőL Az alapok megteremtésében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a szövetkezetek érdekvédelmi szervei sokat vállaltak. A kistelepülések lakosság- megtartó képességében meghatározó a szövetkezeti vezetők és az értelmiség közművelődési szemlélete és felelősségének erősítése. Ugyanakkor azt is joggal vethetjük fel, hogy a községek zömében a tsz az egyetlen gazdasági egység, s a tanács csak tőle vár támogatást. A pénzeszközök újraelosztására ma lehetőség nincs. De talán még mindig van olyan rejtett tartalék, amiből a falu támogatható. Például amikor a könyvtárak támogatására kevés a a pénz, eladhatatlan (alapjában értékes) könyvekkel vannak tele a raktárak. Lehetne-e községi, • tanyai könyvtárakat feltölteni eb- bői? Mind több igényt támasztunk az elképzeléseket megvalósító ember iránit. Kiművelt, politikánk iránt elkötelezett és amellett érvelni' tudó népművelőkre van szükség, és tovább kell növelni — tevékenységük elismerésével — a társadalmi munkások hálózatát. Gondot okoz, hogy drágái az * intézmények fenntartása, a működtetés. Élni kell azokkaL az új lehetőségiekkel, amelyek ösztönzik a bevételek növelését, a takarékos gazdálkodást, az intézmények együttműködését, kihasználtságát. Céljaink között szerepel — a meglevő létszámból — olyan munkacsoport kialakítása, amely összehangolja a megyében a rendezvényeket, kiszűri a párhuzamosságokat. * Ezután felszólalások következtek. Dr. Major Imre áttekintette az elmúlt 10 évet, s kiemelte az államigazgatás szemléletváltozását, amelynek eredményeképp megvalósult a termelés és a kultúra egysége. Ugyanakkor a kultúra a nehezebb gazdasági helyzetben sem lehet csak a közművelődési szervek, tanácsok ügye. Hegedűs István az értékelés kapcsán a szakszervezeteknek a munkásművelődésben betöltött szerepéről beszélt. Arról, hogy hozzá akarnak járulni az igények felkeltéséhez, a _ szakmaipolitikai kultúra növeléséhez, a közéletiségre neveléshez. Javasolta közös pénzügyi alap létrehozását a munkásművelődésben élenjáró társadalmi aktivisták jutalmazására. Angyal János, a művelődési bizottság tagja elmondta, hogy az előterjesztést a bizottság előzetesen megvitatta, s leszögezte: a gazdasági gondok megoldása még jobban igényli a közműveltség, (Folytatás a 3. oldalon.) mm A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének Bács- Kiskun megyei Bizottsága tegnap a múnkáhelyi demokráciáról, s az úgynevezett középvezetők véleményezéséről tárgyalt. A megyében működő két vízművállalatnál szerzett tapasztalatokról a szakág helyzetére is következtethettek, mivel e két helyen dolgozik a megyei -bizottsághoz tartozó dolgozók csaknem fele. A széttagoltság > és a munkahelyek szétszórtsága miatt mindkét vállalatnál nehezebb a tanácskozások szervezése, mint másutt. A jelentések és testületi vélemény szerint a Dél-Bács-Kiskun és az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnál többnyire mégis jó! sikerültek a vállalati fórumok. A kecskeméti székhelyű vállalat vezetői — például I— a dolgozók széles körű bevonása, alapos előkészítés nélkül nem érhettek volna el jó eredményeket a dolgozók élet- és munkakörülményeinek 'javításában, a kulturális, a sportolási alkalmak szaporításában. Elmarasztaló megállapítások is elhangzottak <p. ülésen, A bizalmiak' egy része sajnos magába rejti véleményét. A résztvevők — különösén a munkahelyi tanácskozásokon — szinte kizárólag a bérrel, a különböző juttatásokkal foglalkoznak. Általános vélemény szerint a jelenlegi bérszínvonal és a béralap sierény mértékű növekedése megnehezíti a megkülön- böztetetti bérezési elvek meggyő- (Folytatás a 2. oldalon.) Pályaválasztók A pálya, a hivatás megválasztása egyike a legfontosabbaknak az ember életében. A sorsdöntő lépést csak nehezíti az a tény, hogy erre már tulajdonképpen tizennégy éves korban sor kerül. Dönteni kell akkor is, ha a végleges életút kiválasztása középiskolai tanulmányok miatt még egy darabig elodázódik, hiszen már az sem mindegy, milyen iskolatípusba megy a végzős'nyolcadikos. Az érdekelteken kívül nagy felelősség nyomja a szülők és a pedagógusok vállát is. A tizennégy, de a tizennyolcéves pályaválasztóknak is szükségük van a megfontolt tanácsokra, a tapintatos irányításra. A továbbtanulási lapokat már néhány hete postázták az iskolák, most folyik feldolgozásuk. A nyolcadikosok két- intézményt jelölhettek meg; ha az elsőben nem sikerül felvételt nyerniük, még mindig ott egy másik — köny- nyen lehet: kevésbé vonzó — lehetőség. A kecskeméti Béke téri Általános Iskolában például az idén végző 76 nyolcadikos közül egy sincs, aki nem akarna továbbtanulni. Tizennyolcán készülnek gimnáziumba, huszonfcet- ten középiskolába — a népszerűségi listát a közgazdasági vezeti —, harmincegyen szakmunkásképzőbe, s öten az egészségügyi szakiskolába. A szakközépiskolába pályázók nagy száma miatt felvételi vizsgákat tartanaik. Erre kényszerül a kiskunhalasi Szi- lády Áron Gimnázium is, amelynek egészségügyi szakközépiskolai osztályába nyolcvannégyen jelentkeztek a harmincöt helyre. Sajátos beiskolázási problémával küszködnek Baján, ahol már az idén érezteti hatását a középiskolákban a demográfiai hullám. Úgynevezett „lányos szakmákat” kevés oktatási intézményben tanítanak, ami a helyi iskolai struktúrának a következménye. Halasi adatok a következők: a gimnázium kilencvennyolc érett- ' ségizőjéből nyolcvanketten szándékoznak továbbtanulni, az iskola harminckét féle intézménybe küldte él a pályázók anyagát. Továbbra is népszerű az orvosi, a pedagógus, a jogász, és a közgazdász pálya és végre a mező- gazdaság is felkeltette az érdeklődést. A kiskunfélegyházi Varga Jenő Közgazdasági Szakközép- iskolából a negyedikesek harminc százaléka jelentkezett felsőoktatási intézménybe. A korábbi évek tapasztalata szerint az innen pályázók hatvan' százaléka esélyes. Örömmel könyvelik el az iskolában, hogy a korábban főleg pedagógus pálya felé vonzódó negyedikesek közül egyre többen jelentkeznek a közgazdaságtudományi egyetemre. (Fiatalokról — fiataloknak rovatunkban — az 5. oldalon — pályaválasztókkal beszélgetünk.) ti. K. E.
