Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-24 / 71. szám

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX, évi. 71. szám Ára: 1,40 Ft 1984. március 24. szombat Ifjúsági díjat kapott a Kecskeméti Filmstúdió Pénteken la Parlamentben Sar­lós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, az Álla­mi Ifjúsági Bizottság elnöke át­adta az ÁIB által adományozott 1984. évi Ifjúsági Díjakéit. Ez év­ben kilenc kollektív és tizenegy egyéni díjjal ismerték el az ifjú­ságpolitikai feladatok megvaló­sításában kiemelkedő munkát vég­zők tevékenységét. A kitüntetések átadásánál je­len volt Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője is. Az Ifjúsági Díj idei kitünte­tettjei között vannak a Pannónia Hlmstúdó kecskeméti műtermé­nek alkotói is. TAVASZ A FÖLDEKEN • Vetik az árpát az öregcsertői Petőfi Termelőszövetkezetben. Korszerű gabonatárolók Jánoshalmán A Bács-Kiskun megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vál­lalat az elmúlt években nagy gondot fordított a megyénkben megtermelt gabona korszerű tá­rolására. Szükség volt és van er­re azért is, mert az új berende­zésekkel jobban megvédhető a búza minősége és használatuk­kal sok nehéz fizikai munkát lehet kiküszöbölni. Jánoshalmán, a műemlék jellegű malom ud­varán 1982 elején kezdődött meg a nyolc darab, egyenként ezer tonna gabona tárolására alkal­mas fémsiló felállítása és a múlt nyári üzempróba után az év végére fejeződött be a silók feltöltése. Babinszki Jánossal, a vállalat főmérnökével beszél­gettünk erről az új telepről. — Szükségünk volt erre a te­lepre — mondta a főmérnök. — Korábban csupán másfélezer tonna búzát tudtunk -elhelyezni, jobbára elavult szükségtárolók- ban. A 43 millió forintos beru­házás jelentőségét fokozza, hogy kezeléséhez mindössze három személy szükséges. Az ömlesztett állapotban érkező gabona a ga­ratból önműködő tisztítóberen­dezésen keresztül jut a tárolóba, majd innen a malomba, vagy esetleg elszállításra. Hirtelen meg sem tudnám mondani, hogy hagyományos módszerekkel mennyi ember és zsák kellene ennyi gabona tárolására, illetve mozgatására. — Hány ilyen telepe van már a Vállalatnak? — Ezzel együtt öt. A telepek közötti különbség az, hogy a já­noshalmi silótornyok a legna­gyobbak. Az év második felé­ben Mélykútop kezdődik egy újabb telep létesítése, ott öt da- rgb, ugyancsak ezer-ezer tonna termény befogadására alkalmas tornyot építünk, s ezekben tárol­hatjuk majd a búzát. A beszélgetés végén Babinszki János elmondta azt is, hogy a nyolcvan éves jánoshalmi ma­lomüzem, amelyben negyven éve szinte semmi felújítás sem volt, a jövő év januárjában leáll. Mintegy tízmillió forintos költ­séggel korszerűsítik. Jelenleg huszonötén dolgoznak ott és hu­szonnégy óra alatt hatvan tonna gabonát tudnak megőrölni. A féléves munka befejezése után nyolcvan tonnára növekszik az üzem kapacitása. O. L. • A tárolótelep automatikus ve­zérlő berendezése. VISSZAPILLANTÁS AZ ELMÚLT ÉVRE Üj helyen a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége Hétfőtől új helyen kereshetik fel az érdeklődők a Kossuth Könyv­kiadó kecskeméti boltját. Eddigi Szabadság téri üzletüktől nemmesz- szire, a régi gyermekkönyvtár épületében, a Kisfalud! utca 2. szám alatt foglalták el tágasabb helyüket. A költözködés adott apropót arra, hogy dr. Székeli Imréné kirendeltségvezető visszapillantson az elmúlt esztendőben végzett munkára. 1982-ben 6 millió 500 ezer fo­rint értékű politikai kiadványt adtak el. Ez az összeg kimagas­lónak számít, s nem gondolták, hogy túlteljesítik 1983-ban. Azon­ban tavaly is bebizonyosodott az, ami az utóbbi években már az egész könyvpiacon ható jelen­ség K tovább fokozódott az ér­deklődés a tényirodalom, a me­moárkötetek, a közelmúlt törté­netébe bepillantást nyújtó 'ki­adványok iránt. Ennek köszön­hető,. hogy tavaly a korábbinál kétszázezerrel többre, . összesen 6 ,millió 751 ezer forintra rúgott a megvásárolt kiadványok érté­ke. Az ezért járó elismerés nem­csak a megyei kirendeltség dol­gozóit illeti; hanem főként azo­kat a könyvterjesztőket,— mint­egy ezren vannak Bács-Kiskun- ban —, akiknek lelkes, áldozatos szervező munkája eljuttatta a Kossuth-kadványokat az olva­sókhoz. Meglepetéssel, akcióval, • ren­dezvénnyel gyakran előrukkol­nak a kirendeltség munkatársai. Hagyományosan népszerű a téli politikai könyvpapok megyei „eseménycsomagja”.1 Az elmúlt télen több író—olvasó találkozón teremtettek alkalmat ismerkedés­re. Kecskeméten járt dr. Nonn György, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója, Kalocsán Döme Pi­roska, Tiszakécskén Lázár Ist­ván, Baján pedig Cserhalmi Im­re. Szeptembertől májusig nagy sikere van az Egy diák — egy könyv elnevezésű mozgalomnak. Eredményesnek látszik az ifjú­ság bevonása' az akcióba, már negyédik éve igyekeznek meg­nyerni a középiskolásokat, a fő­iskolásokat és az egyetemistákat. Hogy milyen figyelmesek a ki- rendeltség dolgozói és a könyv- terjesztők, azt bizonyítja például, hogy a zárszámadások alkalmá­ból is megjelennek a helyszíne­ken, s szép forgalmat bonyolíta­nak le ilyenkor. Régebben ötévenként egyszer adták féláron a Kossuth-könyve- ket, most rendszeressé tették ezt a kedvezményt. Az Alföldi Áru­házban például 450 ezer forintos forgalmat könyvelhettek így el. Dr. Székeli Imréné örömmel sorolta fel azokat a helyeket, ahol kiemelkedő eredményeket értek'el a terjesztők: Kecskemé­ten, a Fémmunkás Vállalatnál, Baján a Kismotor- és Gépgyár­ban, Kalocsán a Fékonnál és Ti­szakécskén, Soltvadkerten. So­kat tesznek a pártfolyóiratok, a Pártélet, a Társadalmi Szemig, a Béke és Szocializmus, a Nemzet­közi Szemle és a Propagandista népszerűsítéséért is. B. T., MÁRCIUS 26 -28. Építő kisiparosok szakmai napja Március 26—28. között megren­dezik Szentendrén az építő kis­iparosok II. országos szakmai napjait. A Kisiparosok Országos Szervezetének Központjában teg­nap megtartott sajtótájékoztatón elmondták, a hétfőn kezdődő ren­dezvény célja a kisiparosok szak­mai továbbiképzése, s ez, mint Neményi Endre, a KIOSZ elnök- helyettese a tájékoztatón hang­súlyozta, közvetlen összefüggés­ben van azzal, hogy az utóbbi években tovább nőtt a kisiparo- spk szerepe az építkezésekben. A magyar építőipar múlt évi teljes termelési értékéből a kis­iparosok már húsz és fél milliárd forinttal, azaz több mint 15 szá­zalékkal részesedtek. Tevékeny­ségük különösen a magánlakás­építésben jelentős,: a tavaly el­készült 30 ezer családi ház több mint egyharmadát, az új lakások 14 százalékát ők építették. Egyre jelentősebb a szerepük a felújí­tásban, a javításban és a karban­tartásban is. Most már ' évente mintegy 8 milliárd forint értékű szolgáltatómunkát végeznek, , s ennek több mint a felét a lakos­ság részére. A magánépíté­si kedv fokozódása, a fenntartá­si munkák, az építés, továbbá a szolgáltatások iránti kereslet növekedése, valamint az építő­iparral szemben támasztott mi­nőségi követelmények emelke­dése egyaránt megköveteli a kis­iparosok folyamatos szakmai fejlődését. (Folytatás a 2. oldalon.) OLCSÓBB LAKÁS KELL A FIATALOKNAK! A KISZ és az OTP megbeszélése Az épülő családi házak, illetve a különböző kivitelezési formában készülő társasházi lakások árát ma már csillagászati számokkal „mérik”. S ez elsősorban a családalapító fiataloknak okoz nagy — olykor megoldhatatlannak tűnő — problémát. Elismerést érdemel­nek az illetékes szervek azért, mert minden eszközzel enyhíteni pró­bálnak e gondokon. E törekvés jegyében tanácskoztak tegnap Kecs­keméten a KISZ és az OTP Bács-Kiskun megyei vézetői is. Kölcsönösen ismertették azo­kat az elgondolásokat, lehetősé­geket, amelyeknek a megvalósí­tásával, illetve kihasználásával az átlagosnál olcsóbban juthatnak családi otthonhoz a fiatalok. Szó esett a megyében kibontakozó KÍSZ-lakásépítési akciókról, s ezek szükségszerű felkarolásáról. Keresik az új formákat. Kecske­méten például — a felépülő mű- vész-garzonház folytatásaként — tervezik egy 30 lakásos ifjúsági ház építését oly módon, hogy azt 90 százalékos „készültségi álla­potban” adják át. Befejezését a leendő tulajdonosok vállalják majd. Ezzel is csökkenthetők a költségek. A megyeszékhely ta­nácsa — segítségként — két he­lyen ajánlott fel telkeket ked­vezményesen sorházak, illetve családi házak építésére. A KISZ kezdeményezi továbbá, hogy a vacsihegyi . társasházak tetőterét — ifjúsági akcióban — építsék be. Ezzel — többletberuházás nél­kül — mintegy 140 lakást nyerne a város. Baján 30 lakásos ifjúsági gar­zonházat építenek, s további 60 ilyen lakás kivitelezését tervezik. Déli városunkban egyébként sorházas építkezésekbe is be­társultak jelentős számban a fia­talok. Kiskőrösön 24 lakásos sor­ház épül a KISZ-akció kereté- ben. A telket kedvezményes áron kapták a városi tanácstól. Továb­bi 35 lakás megvalósítását ter­vezik ily módon. Kalocsán 30 fél­kész lakás kialakítását határoz­ták el. Ennek beépítési terve és költségvetése elkészült. Ugyan­itt egyszobás, komfortos lakáso­kat kívánnak tető alá hozni a hátrányos szociális helyzetben lévő fiatalok számára. Kiskunha­lason ifjúsági lakótelepet épí­tenek — sorházakkal és családi házakkal — közösségi formában. Az OTP gyors, rugalmas ügyin­tézésének is köszönhető, hogy az építkezés már megkezdődhe­tett. Tiszakécskén, Lajosmizsén és Jánoshalmán ugyancsak ered­ményesen szervezték, illetve szervezik a KISZ-lakásépítéseket. A megbeszélésen az OTP me­gyei vezetői részletesen ismer­tették a hitelnyújtás feltételeit, azokat a pénzügyi lehetőségeket, amelyeket igénybe vehetnek a fiatalok a különböző típusú la­kásépítésekhez. A hitelnyújtás kiterjedhet a félkész — de rész­ben már lakható — otthonok lé­tesítésére is. Az összes feltétéi megléte esetében támogatja az OTP a kecskeméti, vacsihegyi tetőtér-beépítéseket is. Megálla­podtak abban, hogy — a kivitele­ző DUTÉP Vállalat bevonásával — rövidesen kidolgozzák ennek részleteit. Egyetértés született abban is, hogy Kecskeméten, a Széchenyi- városban épülő 281 lakásos gar­zonház egy részét — kísérletkép­pen — 90 százalékosan kész álla­potban adják át. A belső munká­latokat — tapétázást vágy festést, csempézéseket, padlóburkoláso­kat — a lakók végzik, végeztetik majd eL A tanácskozáson megállapod­tak, hogy a jövőben folytatják a konzultációkat, folyamatosan ke­resik annak a lehetőségét, hogy a fiatalok kedvezményesen, ol­csóbban jussanak lakáshoz. Köl­csönösen szorgalmazzák — és be­számítják a lakásárakba — a sa­ját munka, illetve a társadalmi segítséget. R. M. Tudomány és településfejlesztés Akadémiai intézetet szerveztek — Fontos feladatokat kapott a kecskeméti csoport Bács-Kiskun megye elsőként kezdeményezte, hogy az irányításban, a tervezésnél az ágazati szempon­tok mellett a területi sajátosságokat is érvényesít­sék. Az azóta eltelt két évtized eredményei egyér­telműen igazolták e felfogás helyességét. Megterem­tették a helyi erőforrások feltárásának szervezeti kereteit. E folyamat egyik jelentős állomása a Ma­gyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja megszervezése. Az 1984. január 1-én megalakult tudományos szer­vezet részben több tudományágat érintő alapkuta­tásokat végez, részben a magyar gazdaság és tár­sadalom átalakulását formáló és kifejező társadal­mi térfolyamatok törvényszerűségeinek feltárása, értékelése és előrejelzése a feladata. Az új központ négy kutatási egységből áll. Szék­helye a Dunántúli Tudományos Intézet (Pécs). Az Alföldi Kutató Csoport Békéscsabán dolgozik, a Re­gionális Tudományos Osztályt Budapesten alakítot­ták, míg a Településkutató Csoport — mint erről lapunkban már többször írtunk — Kecskeméten munkálkodik. Az intézmények tevékenysége tematikailag és térbelileg különül el, illetve kapcsolódik. Az Enye- di György akadémikus, főigazgató irányításával működő Regionális Kutatási Központ a kutatási tervek kidolgozását, összehangolását és elvi meg­alapozását végzi. A budapesti tudományos osztály A térbeliség szerepe a társadalom fejlődésének nem növekvő szakaszában — a mai magyar társadalom a térben — című témán és hasonló feladatokon dol­gozik. A kecskeméti Településkutató Csoport a közelmúltban fejezte be a falu népességmegtartó szerepével kapcsolatos összegezéseket. Közreműködnek országos kutatási tervekben, így például az Alföld komplex gazdaságföldrajzának tu­dományos elemzésében. A Bács-Kiskun megyei Ta­nács megbízásából foglalkoznak az új falvak kelet­kezésének problematikájával, a Szolnok megyei Ta­nács felkérésére pedig az ottani falusi térkapcsola­tokat és azok fejlesztési lehetőségeit vizsgálják. Az idén fejezik be — szintén Bács-Kiskun megyére vonatkozóan — a tanyai térkapcsolatok felderíté­sét, megfelelő döntések előkészítését szolgáló kuta­tási témát. Tervezik a „megye-peremi” falvak helyzetének alaposabb megismerését, vonzáskörzeteinek vizsgá­latát, annak kimutatását, hogy a falu—város, a falu —falu, a tanya—falu és a tanya—város kapcsola­tok jellege és minősége miként változik a népesség térbeli mozgásának, a társadalmi szerkezetben, élet­körülményekben bekövetkezett változásoknak a ha­tására. H. N. ■■■■■HMBHHBBnMHnHnXiHHI A horgászok már túl vannak a „cejgok” babusgatásán: átkötötték a zsinórokat, az orsók olajozottan működnek, a botok megtisztogatva, felgyűrűz­ve, a hörgőik ragadósra, fenve várják a tavaszi idénynyitót. A tél nehezen adja meg magát, de már küszöbön a bevetés, az első tavaszi próba, amely biztatást, kedvet adhat az idei horgászat­ához. A különböző statisztikák sze­rint az elmúlt évben ismét to­vább nőtt a horgászok tábora. Megyénkben már több mint 17 ezer-ötszázain vetették be horgai­kat, s ez nem csekélység! Bács- Kiskunban él az ország horgá­szainak 6,6 százaléka. A horgász- létszám alapján harmadik helyen vagyunk az országos rangsorban. Tavaly 48 egyesület működött, J984 első hónapjaiban újabb ket­tő: a mátételki és a felsőszent- iváni alakult meg. s így már öt­Horgászok számvetése ven segíti a pecásokat ügyes-ba­jos dolgaik intézésében. Közülük harmincihat saját vízen, 830 hek­táron gazdálkodik. Mint emléke­zetes," tavaly további két nagy vízterület, az 50 hektáros tőser- dei Szikrai Tisza-holtág, és a 25 hektárnyi szalkszentmártani ka­vicsbánya-tavak kerültek hor­gászkezelésbe. Ezekkel összesen már több mint ezer hektáron folyik tervszerű horgászcélú halgazdálködás. De a saját vízterület hiányában sincs minden egyesület kedvezőtlen helyzetben, hiszen a Szelidi-tó a dunapataji, a Sárköz vízrendszere a dusnoki, a Kiskunsági csatorna a tassi egyesület tagjainak kínál horgászati, fogási lehetőséget. Várható, hogy a Szikrai holtág a tiszaalpári, a lakiteleki, a ""ti- szakécsked és a megyeszékhely horgászainak helyzetén javít a következő években. Bár panaszra így sem lehetők. Az elmúlt esztendőben nem ke­vesebb, mint 307 ezer 313 kg hal akadt horogra, s egy horgász át­lagosan 22,1 kg-ot fogott. Először fordult élő, 'hogy a kifogott ponty- mennyiség a halfaj lista élére ke­rült. A legjobb eredmények ezút­tal is ott születtek, ahol saját vízen termelték meg a horogra- valót. Természetesen az örömök mel­lett a gondokról, a jövőt alapo­zó tervekről is szó esik azon a mai küldöttközgyűlésen, amelyet az új idény előtti számvetés je­gyében tartanak a megye horgá­szai. B. L • A huszonnégy méter magas silótornyok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents