Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-22 / 69. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxix. évi. 69. szám Ára: 1,40' Ft 1984. március 22. csütörtök HAZÁNKBA ÉRKEZETT WILLI STOPH Magyar—NDK tárgyalások a Parlamentben • Képünkön: Lázár György köszönti Willi Stophot. Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására tegnap hivatalos, baráti látogatásra ha­zánkba érkezett Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsának elnöke. A zászlókkal díszített Ferihe­gyi repülőtéren tíz órakor landolt az NDK kormányfőjének és kí­séretének különrepülőgépe. A lé­gikikötőben a fogadtatásra meg­jelent Lázár György, Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, és Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint politikai, gazdasági és társadalmi életünk több vezető személyisége. Jelen volt Karl- Heinz Lugenheim, az NDK bu­dapesti nagykövete és Nagy La­jos, hazánk berlini nagykövetsé­gének ideiglenes ügyviíője. Délelőtt a Parlament Delegá- ciós termében megkezdődtek a magyar—NDK tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport ve­zetője Lázár György, tagjai: Marjai József, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, Horváth Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának osztályvezető-helyettese, Kovács Gyula, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese, Vas Já­nos külkereskedelmi miniszterhe­lyettes és Nagy Lajos. Az NDK tárgyalócsoportját Willi Stoph vezeti, tagjai: Wolfgang Rauch- fuss ' miniszterelnök-helyettes, Herbert Krolikowski államtitkár, a külügyminiszter első helyette­se, Horst Tschanter, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bi­zottsága KGST-munkacsoportjá- nak* vezetője, Hermann Leihkauf, az Állami Tervbizottság elnök- helyettese, Dietrich Lemke kül­kereskedelmi miniszterhelyettes és Karl-Heinz Lugenheim. Az MTI tudósítójának értesü­lése szerint a szívélyes, elvtársi légkörű tárgyaláson Lázár György és Willi Stoph tájékoztat- -•ta egymást a két országban folyó szocialista építőmunka eredmé­nyeiről. Megállapították, hogy kapcsolataink — különösen a gaz­dasági együttműködésben — di­namikusan fejlődnek. Tovább ja­vult a két ország közötti terme­lési szakosodás és kooperáció, a v vállalatok közvetlen kapcsolata. Eredményesek az anyag- és ener­giatakarékosság érdekében ki­fejtett közös erőfeszítések is. Ha­zánk és az NDK egyaránt szorgal­mazza, hogy hosszú távra meg­alapozzák az együttműködés új formái további elmélyítésének feltételeit. A két miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy a Kádár János és Erich Honecker legutóbbi, tavaly őszi berlini találkozóján kijelölt célok újabb ösztönzést adtak együttműködésünk fejlesztésé­hez. A tárgyalócsoportok a teljes nézetazonosság jegyében tekin- S tették át a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Megállapítot­ták: fontosnak tartják a szocia­lista országok egyeztetett külpo­litikájának gyakorlati megvaló­sítását, s mindkét országban ak­tívan munkálkodnak ennek ér­dekében. Willi Stoph a délutáni órákban megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Este Lázár György díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Par­lament Vadásztermében. A va­csorán Lázár György és Willi Stoph pohárköszöntőt mondott. Ésszerű technológiával csökkenthetők a költségek Agrokémiai szakemberek tanácskozása A tavasz beköszöntével egy­re sokasodik a tennivaló a ha­tárban. így a szakemberek szá­mára is befejeződik a továbbkép­zés, az ismeretek gyarapításának időszaka. Tegnap délelőtt Kecs­keméten a megyei nö vány véd elrpi és agrokémiai előadáson a téli előadássorozat záróakkordja­ként a szakemberek az ágazat időszerű kérdéseiről hallhattak előadást. Dr. Baranyai Ferenc, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium növényvédelmi és agrokémiai főosztályának veze­tője' az egész országot érintő tá­jékoztatójában hangsúlyozta: idén a népgazdasági tervek megvaló­sítása érdekében a növényvédelem és a talajerő-gazdálkodás szak­(Folytatás a 2. oldalon.) 9 A megyei növényvédő állo­más számítógépe kapcsolódik az országos központhoz is. Az ügyes gép nagy segítséget . jelent a technológiák ^ gyors elkészítésé­hez. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSÁNAK 65. ÉVFORDULÓJÁN Emlékünnepség a megyeszékhelyen # Koszorúzás a Tanácsköz­társaság! emlékműnél. Ifjúgárdisták fogadalomtétele, koszorúzás Szerdán országszerte megünne­pelték a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulóját. A Forradalmi Ifjúsági Napok március 21-i központi ünnepségét az idén Tatabányán rendezték meg, ahol a délelőtti koszorúzási ünnepségen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára he­lyezte el a politikai és társadalmi szervek megyei és városi képvise­lőivel együtt a megemlékezés ko­szorúját a Mártírok Emlékművének talapzatán. Este az 1500 személyes sportcsar­nokban ifjúsági nagygyűlést tartot­tak, amelyen részt vett Havasi Fe­renc is. Az ünnepi szónok Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottsá­gának titkára volt. A megyeszékhelyen, tegnap dél­előtt 10 órakor több száz- ember gyülekezett á városközpontban, a Rákóczi úton, Herczeg Klára szobrászművész alkotása, a Ta­nácsköztársasági emlékmű előtt. A hagyományos koszorúzáson a párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetők is részt vettek, az üze­njek, vállalatok és más munkahe­lyek képviselőivel együtt. Az érdeklődők sokasága kísérte figyelemmel az új ifjúgárdista- század fogadalomtételét. Az egyen­ruhás fiúkat és lányokat Kiss András, a KISZ városi bizottsá­gának első titkára és Vegh György, az ifjúgárdisták megyei parancs­noka köszöntötte. A Tanácsköztársasági emlék­művet — a munkásőr-zenekar hangjainál — ezután sorra meg­koszorúzták a megyeszékhely dol­gozói. Elsőnek dr. Filius István, a párt megyei végrehajtó bizott­ságának tagja és dr. Glied Ká­roly nyugdíjas, a megyei pártbi­zottság tagja helyezte el a meg­emlékezés koszorúját a megyei pártbizottság nevében. Lerótták tiszteletüket a 19-es emlékműnél a megyei és városi tanács, valamint a városi pártbi­zottság képviselői. Koszorúztak továbbá a Hazafias Népfront, a munkásőrség, a szak- szervezetek, valamint a hazánk­ban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok küldöttei, s virágot tettek az emlékmű talap­zatára a kecskeméti gyárak, vál­lalatok dolgozói. Tegnap délután a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat kecskeméti, központi munkás­szállójának nagytermében ren­dezték meg a megyei emlékűn-- népségét. A Himnusz hangjai után Fabó Györgyinek és Kovács Gyulának, a kecskeméti színház művészeinek a szavalatával kez­dődött a megemlékezés. Ezután Kókai Ferenc, a DUTÉP Vállalat pártbizottságának titkára köszön­tötte a résztvevőket, közöttük dr. Kőrös Gáspárt, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagját, a kecskeméti városi pártbizottság első titkárát, Tohai Lászlót, a me­gyei tanács általános elnökhe­lyettesét, a megye és a város társadalmi és tömegszervezetei­nek a képviselőit. Ezt követően dr. Kőrös Gás­pár mondott beszédet: Hatvanöt esztendővel ezelőtt győzelem koronázta a magyar munkásmozgalom forradalmi bal­oldalának küzdelmét. Történel­münk folyamán először a mun­kásosztály vette át a hatalmat: megszületett a Magyar Tanács- köztársaság. A megemlékezés múltunk jobb megértését szolgál­ja, a tapasztalatok hasznosítása elősegítheti jelenlegi feladataink jobb megoldását, céljaink pon­tosabb meghatározását. A magyarországi szocialista forradalom győzelme jelentős volt a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom szempontjából, el­sősorban azért, mert -kapcsoló­dott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét követő ál­talános politikai fellendüléshez, ugyanakkor a magyar valóság talajából fakadt, a magyarorszá­gi osztályharcok természetes és szükségszerű velejárója volt. Az előadó ezután részletesen beszélt arról a társadalmi, politi­kai előzményekről, melyeknek a talaján egyre inkább érlelődött a (Folytatás a 2. oldalon.) 9 A megyei emlékünnepség résztvevőinek egy csoportja. IKR-gazdaságok a Kiskunságon Gépalkatrész-raktár, műtrágyaüzem, körzeti központ Gyarapodik a bábolnai IKR taggazdaságainak a száma. Az Iparsaerű Kukoricatermelő Kö­zös Vállalat érdekeltségi terüle­te az egész országot behálózza. A két és félszáznál több nagyüzem közül 38 Báqs-Kiskun, Pest, He­ves, Szolnok megye földjét mű­veli. Szűkebb hazánkból legutóbb az apostagi Dunamenti és a kecs­keméti Törekvés Tsz lépett a vál­lalat tagjainak a sorába. Velük együtt az idén a Kiskunság, a Bácska és a Duna mellék • terme­lési körzetéből már 18 szövet­kezet, állami gazdaság alkalmaz­za a kalászos gabona, a kukorica, a cukorrépa, az olajosmagvak és egyéb szántóföldi növények | ter­mesztésében az IKR technológiá-» ját. Ez csaknem 50 százaléka a négy megye gazdaságait magába foglaló 5000-es termelés-szerve­zési egység IKR-tagüzemeinek. Körzeti központja ez ideig Cég-, léden működött. A közeljövőben átköltözik Bács-Kiskun megyébe, ahol a kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Tsz területén létesít gépalkatrész-raktárat a termelé­si rendszerben alkalmazott erő­9 Az IKR-taggazdaság a hajósi József Attila Tsz-ben nagy tel­jesítményű géppel végzik a ve­tés előtti talajfertőtlenítést. és munkagépek, egyéb műszaki eszközök kiszolgálására. A 2000 négyzetméter alapterületű, úgy^ nevezett konszignációs raktár építését a Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz vállalta el. Ugyancsak a szövetkezet a kivitelezője a ter­melés-szervezési egység Cegléd­ről Kecskemétre áttelepülő köz­pontjának is. Az 1984-es évet / megalapozó munkákat az 5000-es körzet vala­mennyi IKR-itaggazdasága nagy gonddal végezte. A kedvezőtle­nebb talajadottságúak a kalá­szosok arányát növelték. Az őszi búzának 61 százaléka olyan ta­lajba került, amelyen a víztaka­rékosság érdekében, szántás nél­kül készítették magágyat. A 38 szövetkezet es állami gazdaság §3 korszerű, IH—6200 típusú gé­pet is munkába állított a vetés minőségériek javítására. A faj­(Folytatás a 2. oldalon.) Sokat hallunk ét olvasunk mostanában a helyi ■ érdekek­ről. Hamarjában nehéz, s valószínűen kilátástalan pró­bálkozás lenne salamoni dön­tést hozni abban, hogy kinek mi a legégetőbb problémája a lakóhelyén. Azé az idős taná­ré talán, aki egy nagyforgalmú és veszélyes körútszakaszhoz a gyalogosok érdemiében I zeb­rát és ■ villogó lámpát kért a legutóbbi tanácstagi beszá­molón? Azé a huszonegyné- hány emberé, akinek egy épí­tési terület mögül, a munka­gépek nyomában most nehe­zebb kijutnia a városba ve­zető útra? Vagy azoknak a gondja érdemel több '■ figyel­met és megértést, akiknek a településen időnap előtt meg­szüntették az orvosi ügyeletet? Korántsem gondoljuk, hogy ezekben az esetekben vala­miféle öncélú, önös érdekeken alapuló kívánságokról van szó. Méltányolható szükség- * leteket fejez ki mind a három példa. ■ Lakóhelyükön az em­berek szeretnének nagyobb biztonságban élni. Ragasz­kodnak a jobb úthoz. S ugyan ki vetné g szemére g hetven— nyolcvanéves községlakóknak, ha helyben gyógykezelhető bajával vagy egy injekciózá­sért hétvégén szívesebben keresné föl a falu orvosát, mint busszal és átszállással a külön­ben jól felszerelt kórház váro­si ambulanciáját? Döntéshozatalkor a körül­tekintő differenciálás talán so­ha nem volt annyira kívána­tos, mint éppen napjainkban. Az emberjek sok olyan kérdés­sel találják szemben magu­kat, amelyekkel korábban ke­vésbé, vagy egyáltalán nem. Az egyik községben például mostanában jutottak el ad­dig, hogy a termelői tevékeny­ségben és a lakosság ellátásá­ban fontos kiszolgálótelepek egy helyre telepítéséről hatá­rozzanak. Másutt javítanak az időskorúak helyzetén. Ám a leggyakoribb észrevételek mégis a kereskedelem mun­kájával kapcsolatban hang­zanak el. A fogyasztók érzékenyek az őket érintő , változásokra. Hogyne volnának érzékenyek, amikor vásárláskor,a zsebük­ről és nemegyszer az egészsé­gükről van szó! Az a csaknem kétezer szavazat, amellyel ed­dig megyénkben vásárlók a „Fogyasztó kiváló boltja” cí- ^ mért indított versenyben az % ABC-nek és más üzleteket mi- 1 nősítették, hűen jelzi a keres- s kedelemben tapasztalt előre- | lépést és a meglévő fogyaté- § kosságokat.' Megelégedéssel I számolnak be kedvező benyo- § másaikról. Örömmel veszik, | ahol tisztán tartják az ABC-t | egész nap, kedvesek, udvaria- * sak az eladók, készséggel áll- 1 nak a vevők rendelkezésére. ? Viszont nem kerüli el a figyel- I műket az sem, ha az olcsóbb J áruk választéka nem kielégí- 1 tő, vagy baj van a minőséggel. | A tej-, a tejtermék-, a ke- | nyér- és a péksütemény-ellátás 1 alapvető helyi és személyes ér- 1 dek — érthető, hogy a legtöb- | ben ezekről mondják el és ír- 9 ják le véleményüket. Ugyanígy | tudomásra jutott annak a | nyugdíjasnak az • észrevétele is, aki az egyik városban hiá- j ba kereste a gyógyszertárak- I ban a számára felírt vémyo- I máscsökkentő szert. S ha már az egészségnél tar- I tunk, ne sikkadjanak el azok I a környezetkárosító tényezők 1 sem, amelyek közérzetünkre, I kisebb-nagyobb mértékben 1 hatnak. Helyi, létfontosságú | érdek a tiszta ivóvíz és a jó j levegő is. Az előbbivel keve- i sebb a gond, de az utóbbival... I „Törődjön többet az egészségé- I vei!” — hallja a tévénéző . a | képernyőről az intelmet, mi- I alatt az jut az eszébe: vajon, 1 látják-e az adást azok, akik | olyan autóbuszokkal közle- 1 kednek az utakon, amelyek- I nek az utastere menet közben | kékesszürke — igen kellemet- I len — kipufogógázzal szeny- I nyezett? Hasonlóan kömye- I zetszennyezök, „kicsiben” (?) I azok a rosszul beszabályozott, I vagy hiányos szűrőrendszer- I rel működő gépkocsik is, ] amelyekkel lépten-nyomon I találkozunk. Számtalan összetevője van i a helyi érdekeknek. Mind- I' egyikre kitérni ezúttal lehe- I teilen volna. Legyen azonban % bármilyen természetű egy- I <egy probléma, a közéleti : fó- I rumok, ezekkel szoros kapcso- I latban a tanácsi vezetés, és I nem utolsósorban az érdekelt I vállalatok felelősen és meg- I értően sokat tehetnek a meg- 1 oldásért. A helyi érdek, leg- j több esetben, része a mind- ,8 annyiunkat érintő általános közérdeknek! Kohl Antal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents