Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

/ V­1984. március 21. O PETŐFI NEPE • 3 NÉGYSZÁZMILLIÓS TERMELÉSI ÉRTÉK Gazdasági munkaközösségek az élelmiszeriparban Az élelmiszeriparban megtették az első lépéseket a válla­lati gazdasági munkaközösségek; átütő sikert egyelőre még nem mondhatnak magukénak, ám bebizonyosodott, hogy a munkaközösségek korábban nem egyszer megoldhatatlannak bizonyult feladatokat viszonylag hamar valósítanak meg. Mindenekelőtt a régi gépek felújításánál, új üzemrészek, részlegek építésénél, általában a vállalatok szűkös termelési lehetőségeinek bővítésénél érnek el jó eredményeket — ezt igazolta a MÉM és az ÉDOSZ együttes értékelése. HATVANÖT ESZTENDŐ TANULSÁGA liRRRi ■ Az eszmét nem győzhették le Az elemzés szerint 1982-bén az élelmiszeriparban 2200 részt- vevővel.,1.77 munkaközösség mű­ködött, egy évre rá már 307-et tartottak számon és a szerveze­tekben 4000-en tevékenykedtek. A munkaközösségek- termelésé­nek értéke egy év- alatt 120-rpl 400 millió íörintra növekedett. EZ az eredmény önmagában nem va­lamiféle kiemelkedő teljesítmény, hiszen az élelmiszeripar egyéves termelésének értéke 230 milliárd forintot tesz ki. Ám a munkakö­zösségek az üzemeknek műszaki szempontból gyakran kritikus helyein vállaltak munkát, így teljesítményük nagy hasznot hoz. Annál is inkább, mert a legtöbb helyen hosszú évekig nem talál­tak szerződéses partnert a mű­szaki berendezések felújítására vagy a „külső” vállalkozók olyan összegeket kértek, amelyeket az üzemek — szűkös fejlesztési alap miatt — nem tűdtak teljesíteni: Érdekesen alakul a munkakö­zösségek száma a szakágazatok­ban. A legtöbb munkaközösség a húsiparban alakult, itt 62 kis­vállalkozást tartanak számon és számuk szinte hónapról hónapra A Tűzoltóság: Országos Pa­rancsnoksága az idei- esztendőt a lakóházi tűzvédelem évének nyil­vánította. Miért volt erre szükség? A sta­tisztikai adatok szerint hazánk lakásállománya 1973—83 között megközelítőleg 10 százalékkal növekedett: 1982-ben viszont csaknem hatszor nagyobb tűzkár érte |a lakóházakat, mint 1973- ban. Tavaly az országban száz- ötvenhárman — megyénkben ti­zenhármán — vesztették életüket és 361-en (megyénkben kilencen) szenvedtek sérülést lakóházi tűz következtében. Az 5352 lakóházi tűzeset, több .mint 73 millió — Bács-Kiskunban 21-2 lakóházi tűz­eset 3,2 millió forint — kárt oko­zott, A főbb keletkezési okok a tüzelőberendezések szabálytalan használata, a -dohányzás, a nyílt láng, az elektromos áram, vala- minf a gyermeki.;-' tevékenység volt. Ezek az adatok különösebb 'kommentárt, nem igényelnek, hi­szen a tűzesetek, így a lakóházi tüzek legtöbbje is, az emberi gondatlanság miatt következnek be. * A keletkezési okok sorrendjé­ben nem voltak látványos válto­zások. Továbbra is vezetnek azok, amelyek valamilyen gondatlan, nemegyszer kirívóan felelőtlen cselekmény következményéi. Kü­lönösen szomorú és aggasztó tény a lakóházi tűzesetek halálos áldo­zatainak és sérültjeinek magas növekszik. ■ összefüggésben, azzal, hogy az élelmiszeriparnak ebben az ágazatában különösen nagy szükség van a részfolyamatok .tökéletesítésére, a rugalmas, szer­kezetváltásra. amely-ötletes kez­deményezéssel és gyors építő-, szerelőmunkával érhető el. A baromfiiparban is terjed a kis­vállalkozás rendszere, itt első­sorban a műszaki karbantartás és szállítás ad munkát a vállal­kozóknak. A tapasztalatok szerint — erre mutat rá a MÉM és az ÉDOSZ közös elemzése — a továbbiak­ban szükség van a főtevékenység és a munkaközösségekben végzett munka egyértelmű elkülönítésé­re és arra, hogy minden esetben a többletteljesítménnyel arányo­sak legyének a kisvállalkozásban szerzett jövedelmek. Egyes mun­kahelyeken a munkaközösségek tagjai havi átlagban 80—100 többletórát is dolgoznak — vagy még ennél Is többet —. ami a dol­gozók egészségét, fizikai állapo­tát is veszélyezteti; erre a kedve­zőtlen jelenségre a továbbiakban fokozottabb figyelmet kell fordí­tani. száma, a többi ágazatban bekö­vetkezett halálesettel, vagy sé­rüléssel járó tűzesetekhez viszo­nyítva. Aggasztó az is, hogy az elmúlt évtizedben a lakóházi tűzesetek száma és a kár összege -«agyon megnövekedett. Ilyen okok és előzmények alapján megállapítha­tó, hogy az eddiginél eredménye­sebb intézkedéseket kell tenni. Következetesebben kell fellépni a tűzvédelmi előírások megsértői­vel szemben és mindent meg kell tenni a tűzbiztonsághoz nélkü­lözhetetlen állampolgári fegye­lem megszilárdításáért. Ä megelőzés mindenkinek ér­deke. A tűzesetek, ezen belül a lakóházi tüzek számának jövőbe­ni csökkentéséi, csak állampolgá­ri összefogással lehet elérni, még­pedig azzal, hogy a lakóépületek­ben maximálisan betartják az élet- és vagyonvédelmet szolgáló tűzvédelmi előírásokat. A tulaj­donosok, a fenntartók tegyenek meg minden lehetségest a tűz­veszélyek csökkentéséért és azért is, hogy tűz esetén készen legye­nek a gyors és hatékony beavat­kozás feltételei. Ebbe beletartozik a késedelem nélküli tűzjelzés JS! A tűz megfelelő keretek kö­zött az emberiség barátja. A tűz­védelmi előírások megszegése esetén azonban értékeinkben, la­kásunkban, munkahelyünkön nagy pusztítást okozhat. A gondatlan­ság súlyos tragédiához vezethet. Sz. A. Hatvanöt esztendővel ezelőtt I a népért küzdő harcosok; a I forradalmár elődök először I mutatták meg magyar földön,- hogy mire képes a kommunis- I Iák vezette munkásosztály ön- j tudata és ereje. A fényes 133 v nap története j bizonyította, m hogy korunk haladó elmélete, p a marxizmus—leninizmus a tö­I megekbe hatolva nemcsak ma­li gyarázza, de meg is változtatja p a világot. A legigazibb tavasz kezdetét jelezte 1910 márciusa: nemcsak I a természet indult megújho­II dúsnak, hanem az ország .tár­ig -sadalmi rendje is. Annyi érzés. Éj annyi tűz sűrűsödött közös aka­I rúttá, hogy az akkori hetek he- | ve azóta is melegít, biztat, tet- p lekre ösztönöz. Magyarország elnyomott né- j pe az orosz példában kereste I és találta meg a függetlenség- gj nek, a társadalmi haladásnak, I a szabadságnak az. útját. Sok P ezer munkás és szegényparaszt 1 hrosz földön, a szovjethatalom j bölcsőjénél ismerte meg a szó­lj cialista forradalom eszméjét, ■ mások itthon, a Nagy Októberi 1 Szocialista Forradalom hatásá- I ra értették meg. hogy nem biz- I tosítható a népnek a kenyér, a j föld, a béke. Ez a meggyőződés lg vezetett el a Magyar Népköz­ig társasághoz. A sorsdöntő napokban szüle- I lett a Kommunisták Magyaror- 1 Szögi-Pártja, élén a Kun Béla I vezette Központi Bizottsággal, I rövid idő alatt megnyerte a I munkások és parasztok nagy I tömegét, maga mellé állította jjj n nemzet sorsáért aggódó értel- I miségieket. A Habsburg Mo- I narchía csaknem négy évszá- I zados uralmát megdöntő Őszi- I rózsás Forradalom győzelmével I hatalomra jutott polgári kor- % mány nem tudta megoldani - a I felhalmozódott társadalmi j problémákat, nem tudott és I nem mert ellenállni a győztes j| imperialista hatalmak diktátu- I mának. így a tömegek forra- I dalmasodása, a kommunista j párt és a 'szociáldemokrata j Párt egyesülése lehetővé tette, I hogy március 21-én, viszonylag I békés úton a nép nagy több- I ségének akaratából győzzön a I szocialista forradalom. A munkáshatalom intézkedő­Szerződés a fuvarozók érdekében Együttműködési, szerződést kö­tött a Volán 22-es Vállalat és az AUTÖKER; ennek értelmében az AUTÓKER által forgalomba hozott import tehergépkocsikat és autóbuszokat a Volán 22-es veszi át, vizsgáztatja le, s rend­számmal és a szükséges kiegészí­tő felszerelésekkel ellátva adja át a megrendelő vállalatoknak. Ugyancsak a Volán -22-es látja el az új haszongépjárművek vevő- szolgálatát, vagyis eleget tesz a garanciális idő alatti különféle kötelezettségeknek. A szerződés mindkét félnek előnyös: az AU- TÓKER-nek — elősorban a ha­tékonyabb készletgazdálkodás szempontjából — érdeke, hogy lehetőleg egyetlen vállalattól, s ne elaprózottan, a különböző fu­varozó vállalatoktól külön-külön' kapja a megrendelést. A Volán 22-esnek a kapcsolat - azért ked­vező, mert ez az üzletág segíti a kapacitások jobb kihasználását. A fuvarpiac szűkülésével a Vo­lán 22-es vállalat keresi azokat a lehetőségeket, amelyek a kedve­zőtlen gazdasági helyzetben is megteremtik a talponmaradás feltételeit, A vállalat vezetői az eredeti fuvarozási főprofil mel­lett igyekeznek a meglévő mű­szaki és egyéb adottságaikat, va­lamint gyakorlati tapasztalataikat sokoldalúan kihasználni. Ehhez járul hozzá a most kötött szer­ződés is, amely egyúttal a meg­rendelők érdekeivel is találko­zik, hiszen a járművek átvételé- vel-átadásával kapcsolatos szol­gáltatások minősége őket a leg­közvetlenebbül érinti. >A szerződés alapján a Volán 22-es vállalat a Csehszlovákiából korábban vásárolt gépjármű­vek Csehszlovákiában történő felújíttatás^ban, műszaki átvé­telében ás levizsgáztatásában is közreműködik. A megállapodás egy másik lényeges eleme, hogy a kát vállalat egyesíti- erőit a hiányalkatréjszek belföldi gyár­tásának szervezésére. seiben az addig végsőkig ki­zsákmányolt éíf megalázott néptömegek vágya testesült meg. A Forradalmi Kormányzó Tanács erőfeszítéseket tett a népre nehezedő roppant terhek enyhítéséért, s egy úi jövő megalapozásáért. Törvényben biztosította a ■ munkához való jogot, bevezette a nyolcórás munkaidőt, a társadalombizto­sítást, a fizetett szabadságot. Állami kezelésbe vette a bá­nyákat, nagyüzemeket, a ban­kokat, a közlekedési vállalato­kat. A nagybirtokosok földjein szocialista termelőszövetkeze­tek alakultak. Rendelet lépett életbe a tanácsok megválasz­tásáról, a kultúra és az egész­ségügy fejlesztéséről. A szocia­lista forradalom az ország gaz­dájává tette a dolgozó népet, győzelmével a munkásosztály, a nép vált a hatalom birtoko­sává, az állami és a közügyek intézőjévé. A magyar proletárforrada­lom az önvédelem és a világ­forradalom jegyében fogant, alkotásai harcban születtek. Minden pillanatban várható volt az imperialista hatalmak beavatkozása, s így csak fél kézzel lehetett építeni, a másik kezet a puskán kellett tartani. Az első magyar proletárha­talmat —, amelyet a munkás­tömegek, a népek Európa-szer- te rokonszenvvel fogadtak — külső erő, a nemzetközi impe­rializmus túlereje verte le. A magyar nép nyakába ültetett ellenforradalmi rendszer elti­porta a Tanácsköztársaság vív­mányait, sok százan estek á1- dozatul a fehérterrornak, a horthysta pribékek vadállati kegyetlenkedésének. Azonban a legkíméletlenebb terror sem tudta megsemmisíteni a Tanács- köztársaság emlékét. Az esz­mét nem győzhették le: hu­szonöt éven át szakadatlanul folytatódott az illegalitásban dolgozó kommunisták és más demokratikus erők harca a nép Magyarországáért. Az első proletárdiktatúrát követni fogja a második — mondta Lenin a magyar Ta­nácsköztársaság leverése után. Történelmi előrelátása beiga­zolódott. A II. világháborúban megsemmisítő vereséget szen­vedett a fasizmus, a Szovjet­unió Vörös Hadserege hazánk számára is-elhozta a felszaba­dulást. A népi demokratikus átalakulás vezetője a Magyar Kommunista Párt volt, amelv az illegalitás negyedszázada után is életerősen, határozott programmal lépett a politikai élet porondjára. Három évvel rr felszabadulás után az osztálv- harp eredményeként, a Tanács- köztársaság hagyományait kö­vetve, másodszor is győzött és hatalomra jutott a munkásosz­tály, hazánk a szocialista fej­lődés útjára lépett. Az új társadalom építése nem bizonyult könnyűnek, el­lenkezőleg : nehéznek, bonyo­lultnak és fáradságosnak. Sza­bad, szocialista országunk fej­lődése arról tanúskodik, hogy érdemes volt küzdeni. A Ta­nácsköztársaság hatvanötödik évfordulóján jogos büszkeség­gel állapíthatjuk meg, hogv örökre véget ért a kizsákmá­nyoló osztályok uralma, hazánk agrár-ipari országból szocialis­ta nagyiparral és nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező ipari-agrár országgá vált. tár­sadalmunk osztályszerkezete gyökeresen megváltozott.' né­pünk általános és szakmai mű1 veltsége. életkörülményei lé­nyegesen megjavultak. Kádár János elvtárs mondta a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyár munkásainak gvűlésén: „Népünk most összehasonlítha­tatlanul másképp él, mint a régi rendszerben. Nem csupán jobban, hanem egyenes gerinc­cel, szabad emberként élhet nálunk minden dolgozó. A munkások, a parasztok és az értelmiségiek tömegeiben erős az elhatározás, hogy a ne­héz nemzetközi gazdasági kö­rülmények ellenére, a szilárd politikai egységre és teherbíró gazdaságunkra alapozva meg­véd jük és tovább gyarapítjuk szocialista vívmányainkat. A magyar nép híven folytatja az első magyar proletárállam ügyét, következetesen halad az MSZMP XII. kongresszusán ki­jelölt úton, munkálkodik nem­zeti programunk valóra- váltá­sán, a fejlett szocialista társa­dalom építésén. T. I. Viták az idegen nyelvi oktatásról Az ’ utóbbi hónapokban sorra megkezdték érdemi munkájukat az elmúlt év nyarán alakult Mo­dern Filológiai Társaság szakosz­tályai. A már működő 13 szakosz­tályból 10 a különböző — például német, francia, olasz, angol — nyelvterületek és a különféle kul­turális régiók irodalmi, nyelvésze­ti kérdéseivel foglalkozik. Ezeken kivül a társaság létrehozta a for­dításelméleti, illetve a nyelvek és az irodalmak egymásra hatását vizsgáló interkulturális szakosztá­lyát, s most szervezik a legújab­bat: ez a nyelvoktatással foglalko­zik majd. Az utóbbi három .tudo­mányos műhely módszertani szempontból kíván segítséget nyújtani az összes többi szakosz- tálynak. A Modern Filológiai Társaság —. amelynek munkájába eddig több mint hétszázan kapcsolódtak — megkezdte vidéki tagozatainak szervezését is. A közeljövőben várhatóan az akadémiai és eeve- temi székhelyeken, így Debrecen­ben, Szegeden, Pécsett, valamint Veszprémben kezdik meg munká­jukat a vidéki tudományos műhe­lyek. A szervezeti keretek szélesí­tésének az a célja, hogy a társaság soraiba tömöríthesse az idegen nyelvet tanító pedagógusok több­ségét. A társaság — az összes szakosz­tály bevonásával — évente 4—5 alkalommal tart majd vitaülést. Júniusban az orosz- és az angol- tanítás iskolai tanterveiről vitat­koznak a társaság tagjai, s ennek kapcsán az iskolai idegennyelv­tanítás gondjait is bonckés alá helyezik. Ősszel a szaknyelv okta­tásának kérdéseivel foglalkoznak, s végül, a tél elején, a fordítókép­zés problémáiról folytatnak dis­kurzust az össztársasági vitaülé­sen. Ezeken az eszmecseréken a nyelvtanulás, a nyelvhasználat, a nemzetközi érintkezés kérdéseit vizsgálják. Az üléseken, a társaság munká­jában nemcsak a szakmabeliek szűk csoportjának, hanem azok­nak az érdeklődőknek is fórumot kívánnak adni, akik felelősek az idegennyelvek iskolái, illetve is­kolán kívüli tanításáért. MINDENT EGY HELYEN Központi orvosi rendelő épiil Kiskunmajsán. Itt végre megfelelő körülmények között, egy helyen tudja a betegeket fogadni hat kör­zeti, két gyermek- és két fogorvos. Kisebb laboratóriumot is beren­deznek, hogy az egyszerűbb vizsgálatokat a helyszínen tudják elvé­gezni. A kivitelező kiskunmajsai kommunális üzem építőrészlege ez év szeptemberére készül cl a munkákkal. Az emeleten épülő négy lakással együtt csaknem tízmillió forintba kerül ez a beruházás. (Pásztor Zoltán felvétele) Közös érdek 2 a lakóházak tűzvédelme TAVASZVÁRÁS SIÓFOKON (Straszer András képriportja)

Next

/
Thumbnails
Contents