Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megalakult az Európai Kulturális Fórum Előkészítő Bizottsága Hazánkba érkezik a brit kormányfő Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökiének meghívására ma hivatalos látogatásira hazánkba érke­zik Margaret Thatcher, al brit kormány elnöke. (Élet­rajzát és a vele készített interjút a 2. oldalon közöl­jük.) ' A Madridiban megtartott Euró­pai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezleten elfogadott zá­ródokumentum alapján 1985-ben Budapest lesz a házigazdája az Európai Kulturális Fórumnak és 1084-|bari az előkészítő szakértői értekezletnek. A rendezvényeken a helsinki Záróokmányt aláírt 35 állam képviselői1 lesznek je­len. A Minisztertanács a fórum megrendezése 1 érdekében neves közéleti és kulturális személyi­ségek részvételével' előkészítő bizottságot hozott létre, amely tegnap; a Parlamentben tartotta alakuló ülését. A bizottság elnö­ke Köpeczi Béla művelődési mi- niszters alelnöke Nagy János kül- ügyiminisztér.i!umii államtitkár., titkára Nádor György, a Nemzet­közi Kulturális Intézet főiigazga­tója. Az előkészítő bizottság meg­vitatta a fórummal kapcsolatos ÖTÉVES SZERZŐDÉS EGY SVÁJCI CÉGGEL AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. év. 27. szám Ára: 1,40 Ft 1984. február 2. csütörtök Kommunista aktíva a testvérmegyei kapcsolatokról A testvérmegyei kapcsolatokba bevont intézmények vezetői ré­szére tartottak tegnap délután kommunista aktívát Kecskemé­ten. a megyei pártbizottságon. Az aktívát Gero Sándor, a propa­ganda- és művelődési osztály ve­zetője nyitotta meg, majd Ko­vács István, az osztály munkatár­sa tartott vitaindítót. Előadásában áttekintette annak a több mint két évtizednek az ese­ményeit, amelynek' során Bács- Kiskun kiépítette, élővé és tar­talmassá tette testvénmegyei kapcsolatait. Kiemelte, hogy me­gyénk az elsők között -1960-iban kapcsolódott, be a mozgalomba — Kecskemét . és Szimferopol testvérvárosi szerződésével — és mára már öt ország tartományá­val, vajdaságával, megyéjével alakítottunk ki — immár törté­nelmi léptékkel mérhető — kon­taktust Kovács István hangsú­lyozta, hogy a ■ jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben a tarto­mányok, megyék és ezen belül az intézmények, vállalatok közötti .párbeszéd, tapasztalatcsere, jó vi­szony kedvezően hat vissza az államközi kapcsolatokra is. *. Előadásában áttekintette az 1981-ben elhatározott munkai- prograjn megvalósulását' és meg­állapította, hogy az ala-pelveknek megfelelően a kapcsolatokat ,a kölcsönösség és a közös érdekű cselekvés jellemezte. 1982—83-ban megkülönböztetett szerep jutott a politikai kezdeményezéseknek, amelyek -révén gazdásági erőfe­szítéseinket, kulturális, tudomá­nyos életünket sikerült jobban megismertetni barátainkkal. A szervezési, technológiai módsze­rek megismerése, átvétele, hasz­nosítása. Ezt erősítheti az azonos profilú és több vállalatot átfogó gazdasági kooperáció. Példáiként a húsipar kapcsöiataii említette, amelyben négy megyénkben vá­ros üzemei vesznek részt. A jugoszláviai Vajdasággal folytatott együttműködést ele­mezve hangsúlyozta a megyénk­ben élő délszlávok kulturális ösz- szekötő szerepét és rámutatott a határmenti árucsere, a gazdasági kooperáció még kiaknázatlan te­hetőségeire. Az 1984—85-ös évek fő fel­adatairól szólva kiemelte a me­gyei pártbizottság munkatársa az ideológiai munka . jelentőségét. Eszerint következetesebbé és fo­lyamatosabbá kell tenni a tájé­koztatást, az információcserét, a nehezebb körülmények között is erősíteni kell az együttműködést, hiszen a tapasztalatok azt igazolják, hogy nő a testvérme­gyei kapcsolatok iránti társadal­mi, politikai, gazdasági igény. Kovács István előadása után Fazekas Károly, a Kecskeméti Konzervgyár párttitkára, Dániel Géza, a kalocsai Városi Pártbi­zottság ideológiai titkára, Vigh Sándor, a Helvéciái ÄG képvise­lője, dr. Mező Mihály, a kecske­méti Városi Tanács elnöke, Lisz­tes László, a megyei könyvtár igazgatója és Kucsora József,, az IBUSZ igazgatója szólalt fel. Az aktíva Gera Sándor zárszavával ért véget. H. Z. Importot helyettesítő 'M ellenőrzi termek a reszelőgyárból JrL O v minőségét. A Kéziszerszámgyár kecskemé­ti reszelőgyáregysége évről év­re több terméket gyárt külföl­di, főleg tőkés cégek megrendelé­sére. A reszelők, csípőfogók, franciakulcsok és egyebek jó mi­nősége — no, és az egyre aktí­vabb piackutatás, meg a válasz­ték bővítése — eddig meghozta a megfelelő eredményeket. Varga József igazgatótól arról érdek­lődtünk a minap, hogy a mérle­gükben miként szerepel a múlt évi export. — Tavaly örvendetesen emel-* kedett a külföldre került termé­.keink mennyisége — mondta az igazgató. — Míg 1982-ben 7,1 millió forint volt az exportár- bevételünk, s ebből 4,3 millió tő­kés megrendelőktől folyt be, ad­dig a múlt évben a százmillió forint értékű termelésünkből már 18,4 millió forint értékű ju­tott külföldre. A tőkés cégek ér­deklődése termékeink iránt je­lentősen növekedett, mert az előbb említett összegből ők fi­zettek 11,5 millió forintot. — Minek volt külföldön a leg­nagyobb keletje? — A gyáregységünk nevében is szereplő reszelőjknek. Tavaly az NSZK-ba — ahová mintegy tíz éve szállítunk —valamint az új francia és osztrák megrende­lőnek nyolcmillió forint értékűt adtunk el ebből a termékünkből. — A napokban érkezett haza egy külföldi üzleti kőrútról. Hasz­nos volt? — Igen. a FER.UNION és az INTEGRÁL külkereskedelmi vállalat képviselőivel Svájcban jártam. Az ottani HILTI céggel 1982-ben vettük fel a kapcsola­tot és elvállaltuk az általuk ké­szített ütve-futó berendezésekhez a vésők gyártását. Az 1982-ben elküldött néhányszáz darabos min­taszállítmány megnyerte a cég tetszését, amit az is bizonyít, hogy tavaly már 14* ezer vésőt gyártot­tunk, illetve szállítottunk ré­szükre. E termék gyártására való rá térés külön jelentősége, hogy hazánkban is használják ezeket az ütve-fúrókat és koráb­ban tőkés, importból kellett be­szerezni hozzájuk a vésőket. Ta­valy már négyféle vésőből 13 ez­ret adtunk át a hazai felhaszná­lóknak, és mintegy 3 millió fo­rint értékű importból mentettük meg őket. A HILTI cégnél tett látogatásunk alkalmával aláírtunk egy öt év­re szóló szerződést, melynek ér­telmében 1984-től kezdve éven­te ötven ezer vésőt gyártunk ré­szükre, ami évi 11 millió forin­tos árbevételt jelent. Bízunk ab­ban, hogy ezt a szerződést .telje­síteni tudjuk majd. A múlt év elején még voltak gondjaink az alapanyaggal, de azóta ezek már megszűntek. A Lenin Kohászati Művektől olyan'anyagot kapunk, ami megfelel a magas műszaki követelményeknek. Termelésün­ket várhatóan jelentősen növeli az a horonymaró célgép, ame­lyet a gyáregységünk és az eg­ri Finomszerelvénygyár szak­Retekkel kezdődik emberei terveztek és Egerben készítenek el. — A tervek szerint mennyi lesz az idei export? — Eddig 34 millió forint érté­kű exporttermékre kötöttünk szerződést. Ebből 23 millióért tő­kés megrendelőknek szálh'tunk. Ez lényegében kapacitásunk le­kötését is jelenti, de ha esetleg újabb cégek jelentkeznek, min­dent elkövetünk igényeik kielé­gítése érdekében. O. L. a primőridény Tavaszra készülnek a, zöldségtermelők az „ország kertjében”, Bács- Kiskunban. Az eddigi szerződéskötések szerint az előző évihez hason­ló mennyiségű és választékú áruval számolhat a kereskedelem és az ipar. A nagyüzemekben csökkentett zöldségtermő terület a háztájik­ban pótlódik, s a megtartott területeken is parcellás művelést alkal­maznak, vállalkozók részvételével. A zöldövezetekben megkezdődtek a termelési előkészületek, feszí­tik a fóliasátrakat és élénk a magvásár. Kiskunfélegyháza környékén a híres retektermő tájkörzetben, kétmillió csomó retket termelnek fólia alatt, s a szabadföldivel együtt mintegy nyolcmillió csomót Ígérnek a kereskedelemnek. Baja térségében salátával kezdődik a primorszezon, Kecskemét környékén viszont megvárják a fóliák fe­szítésével a tartósabban napfényes órákat. A szamócásokat már már­cius elején fóliák alá vonják, á főzeléknövényeket, a sóskát, a spe­nótot pedig már most nylonsátor alatt hajtatják. A megye legnagyobb zöldségkereskedelmi vállalata a ZÖLDÉRT az egységesebb árutermelés érdekében a kistermelőket kedvezményes vetőmaghoz juttatja, amelynek értéke az idén meghaladja a három­millió forintot. A zöldségtermelők 12 százalékkal olcsóbban kaphat­ják meg-a magvakat a ZÖLDÉRT felvásárlótelepein. A nagyüzemi gazdaságok pedig palántát nevelnek majd a kistermelés számára azo­nos fajtákból. V. E. kapcsolatok sokszínűségére és sokoldalúságára jellemző volt, hogy a delegációk hagyományos találkozóin túl egyre több válla­lati szakember cseré re is sor került, árui az általános ismeret­bővítés mellett komoly gazdasági haszonnal is kecsegtet. Ezután elemezte az öt testvér- megyével végzett hároméves kö­zös munkát, A szovjetunióbeli. Krím területtel, a romániai Álba megyével, a lengyelországi Tar- now vajdasággal, a jugoszláviai Vajdaság tartománnyal és az olaszországi Modena megyével kötött' megállapodásokat teljesí­tettük, néhány területen tovább­léptünk. Kiemelkedik a sorból a már gazdag hagyományokkal büszkélkedhető Bács-Kiskun— Krím testvérkapcsolat. A két évtizedes, múltra visszavezethető kulturális cserefellépések, kiállí­tások, előadások, táborok,' gya­kori tudományos gazdasági ta­pasztalatcserék mellett bővültek a szakszervezeti kapcsolatok, az ifjúsági szervezetek együttműkö­dése, sőt a szovjet elvtársak ál­lamigazgatási rendszerünket, módszereinket is tanulmányozták. Külön kiemelte Kovács István a Krímszkaja Pravda és a Petőfi Nép.e jó együttműködését. A. test-- vérvállalatok, partnerüzemek vi­szonyában előtérbe került a Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhe­lyettese, nemzetközileg is elis­mert bankár' és'közgazdász, a péntügyi nehézségek könnyí­tésére tavaly a svájci Davos- ban amolyan gazdasági tízpa­rancsot ajánlott megfontolás­ra. Ezek között épp úgy sze­repelnek a ;kamatök .és az energiaárak, valamint az inf­láció. és a fegyverkezés elleni módszerek, mint a különböző nemzetközi hitel- és pénzügy­ietek. A parancsolatok adósok és hitelezők számára egyaránt tartalmaznak előírásokat, hi­szen senki sem várhatja, ki­zárólag másoktól, hogy meg­oldják fizetési nehézségeiket. Ugyanakkor a hitelezőknek is be kell látniuk, hogy egy ha­jóban ülnek az adósokkal. Az egymásrautaltság arra kész­teti a józan belátással bíró kölcsönadókat, hogy újítsák meg rövidlejáratú hiteleikét, és vállalkozzanak új, középle­járatú hitelek nyújtására. A fizetési gondok fogalma néhány esztendeje Magyaror­szágon is hétköznapi szóhasz­nálattá vált. Mindazonáltal azideig ímaradéktaUmul eleget tettünk fizetési kötelezettsé­geinknek, és a •tervek szerint ez eztán is így lesz. Az átüte­mezés' (vagyis ha egy ország nem képes a vállalt időpont­ban törleszteni adósságait) ugyanis politikai presztízs- veszteséggel és nehezen visz- szaforditható gazdasági követ­kezményekkel jár. Az az or­szág, amely halasztást kér tör­lesztései visszafizetésére, ál­talában nem kap új hitelt. S ha ez így van[ csak készpén­zért vásárolhatja meg a ter­meléshez és a fogyasztáshoz elengedhetetlenül szükséges importgépeket és fogyasztási cikkeket. Mindez pedig óha­tatlanul zökkenőket idéz elő a termelésben, és növeli a hiánycikkek számát a fogyasz­tásban is. A hitei-átütemezé- sek további lehetséges követ­kezménye még: erősbödö inf­láció, csökkenő életszínvonal. Ezek után minden bizony­nyal a laikusok számára sem lehet közömbös, miért is sze­repel elsődleges gazdasági cél­jaink között is legelöl az or­szág fizetőképességének meg­őrzése. Hiszen a különböző belső gazdasági-pénzügyi in­tézkedések révén (amelyek végső soron a külkereskedel­mi és a fizetési mérleg egyen­súlyához vezettek) nyerte vissza az ország a nemzet­közi pénzügyi szervezetek és kereskedelmi. bankok bizal­mát. A pontos törlesztés és a. fi­zetőképesség megőrzésének szándéka nem jelenti azt, hogy a továbbiakban lemon­dunk a hitelfelvételről. Devi­zatartalékaink ugyanis jelen­tősen megcsappantak a nem­zetközi hitelválság hatására, és tartalékainkat a csökkenés előtti szintre szeretnénk nö­velni — egyebek között hosz- szú- és középlejáratú hitelek felvétele révén. Mindez idő­vel lehetővé teszi azt is, hogy lazuljanak a jelenlegi import- megszorítások, és visszatér­jünk korábbi importpoliti­kánkhoz. Esélyeinket javítja, hogy 1982. májusától tagja va­gyunk a Nemzetközi Valuta Alapnak (IMF), majd ezt kö­vetően beléptünk a Világ­bankba is. A két nemzetközi szervezet egyaránt javítja hi­telfelvételi lehetőségeinket, és exportesélyeinket is. Ami az előbbit illeti, a napilapok rö­vid' közleményben szokták tá­jékoztatni a közvéleményt a kölcsörifeltételekröl. Kiviteli lehetőségeink viszont azáltal javulnak, hogy vállalataink ■ részt vehetnek a Viágbank ál­tal finanszírozott beruházások versenytárgyalásain, ahol ter­mészetesen csak akkor nyer­hetünk, ha minőségben, ár­ban, szállítási határidőben jobbat ajánlunk és produká­lunk másoknál. M. P. hazai előkészítő munka irányel­veit és tenmiivalóR. Köipeczi Bé&a elmondta; a fórum feladata, hogy a résztvevők eszmecserét foly­tassanak a kulturális alkotások, a kulturális értékek terjesztése, az együttműködés kérdéseiről. a kulturális kapcsolatok és a csere előmozdításáról. A magyar kormány — mon­dotta Köpeczi Béla — köszönet­tel fogadta a bizalmat, a meg- ■ (Folytatás a 2. oldalon.) TANÁCSÜLÉS KISKUNFÉLEGYHÁZÁN, KISKÖRÖSÖN Takarékos pénzügyi tervek Több mint 256 millió forint költ­ségvetési és — a tervezett 40 mil­liós értékű társadalmi munkavég­zéssel együtt — csaknem 111 mil­lió forint összegű fejlesztési ala­pot hagyott jóvá 1984-re tegnap délután Kiskunfélegyháza város Tanácsa. Az ülésen hozott határo­zat hangsúlyozza: e pénzeszközök, takarékos gazdálkodással és a fej­lesztési célok helyes rangsorolása mellett — elegendőek lesznek az alapellátás megfelelő színvonalon tartásához, a tavaly átadott új beruházások kiegészítő létesítmé­nyeinek, valamint a középtávú tervben szereplő újabb fejlesztési elképzelések megvalósítására. Az idén tovább javul a város kommunális ellátottsága, folytató­dik az ötéves lakásépítési prog­ram, korszerű új üzletek megnyi­tására kerül majd sor. A kórház új műtő- és röntgenépülettel bő­vül, s folytatják az egészségügyi intézmény főépületének a felújítá­sát. Jelentős összegeket költenek oktatási és kulturális célokra. A tanácsülésen megjelölték azo­kat a lakókörzeti feladatokat, me- • lyeknek a megvalósításához a la­kosság társadalmi segítségére lesz szükség. Ilyenek egyebek között: a lakótelepi új iskolák udvarainak, környezetének rendezése, a bank­falui óvodabővítés, a gáz- és víz­vezeték. az út- és járdahálózat bővítése, a tanyavillamosítás, a fürdő bővítése, a parkosítás, fásí- , tás és a közterületek gondozása. Ezt követően a városi népi el­lenőrzési bizottság 1983. évi mun­kájáról szóló beszámolót, valamint az 1984. évi munkatervét, a váro­si tanács és a végrehajtó bizottság 1984. évi munkaprogramját, to­vábbá a vásárokról és piacokról szóló tanácsrendelet módosít" 'át , hapvta jóvá a testület. A tanácsülés bejelentésekkel, interpellációkkal ért véget. Az alapellátás körébe tartozó feladatokra fordítják a legnagyobb figyelmet az idén a kiskőrösiek is. Ez tükröződik az 1984-es esztendő gazdálkodási tervében, amelyet tegnapi ülésükön hagytak jóvá a városi tanács tagjai. A költségve­tésre több mint 105 millió forint jut. míg a különböző fejlesztések­re. 42,5 millió forint fordítható. Ezek az összegek célszerű felhasz­nálás mellett elegendőek az alap­ellátás szintentartásához, az intéz­mények gazdálkodásához, a fej­lesztési pénzből pedig befejezhe­tik a folyamatban levő beruházá- . sokat, javítják a lakashozjutás le­hetőségét, és több tanteremmel bővítik az általános és középisko­lákat. • Ezt követően beszámoló hang­zott el a városi tanács ügyrendi és igazgatási bizottságának há­rom és fél éves munkájáról. Az írásos előterjesztés részletesen fel­sorolta azokat a fontos területeket, amelyekkel a bizottság 1980 óta foglalkozott. Ezek között szerepelt egyebek mellett a tanács szerve­zeti és működési szabályzatának véle/nényezése, az építési,- lakás­elosztási és állattartási tanácsren­delet megtárgyalása. Vizsgálták a szabálysértési ügyek alakulását, a lakó- és utcabizottságok tevé­kenységét, a városi egyesületek- működését, s a bizottság tanács­tagi választások alkalmával hiva­talból felügyelte a választásokat, és hitelesítette az új tagok man­dátumát. A beszámolót a tanács elfogad­ta. majd az ülés bejelentésekkel ért véget. R. M.—V. T. Fizetőképesség ffe " - ‘ * i.-';

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents