Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-11 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGÍfl$$L^T®K! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxix. évi. 35. szám Ára: 1,40 Ft 1984. február 11. szombat NEHÉZSÉGEK A VASÚTI ÉS A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBEN Hótorlaszok, viharos szél Csütörtökről péntekre virra­dóra gyökeresen megváltozott hazánk időjárása. A regnap haj­nalban kezdődött szélvihar je- jentps károkat okozott több me­gyében. Zalában a széllökések ere. je 80—100 kilométer óránkénti sebességű volt, fákat csavart ki, és tört derékba. Sokfelé a kidőlit- fák leszaggatták a villanyvezeté­keket, másutt az orkán kidöntöt­te a tartóoszlopokat. A szél sok helyen a házak és a mezőgazda­sági épületek tetőzetét megron­gálta. Televíziós antennákat szag­gatott. le, és megtépázta a fák koronáit. A legfrissebb jelentések sze­rint a reggeli órákiban erősen havazott Csongrád és Békés1 me­gyében. A hő torlaszokat épített az utakra. A legrosszabb a hely­zet a Viharsarokban. Ott szinte valamennyi út járhatatlan. Sze­geden a trafóállomásba be­hordott hó majdnem az egész vá­rosra kiterjedő áramszünetet oko­zott-. A mihtegy kétszáz tfaföál­lomás szellőzőnyílásán hatolt be olyan mennyiségben, hogy átíve­lések. zárlatok keletkeztek. Az áramkimaradást, a déli órákig jórészt megszüntették. Jóval na­gyobb gondot okozott a DÉMÁSZ szerelőinek a- Maikó, Mezőhegyes és Battonya környéki távveze­tékek szakadása. A 20 kilovoltos távvezetékek közül 18 rongálódott meg. s Makó környékén több órán keresztül meg sem tudták közelíteni a szakadások helyét. Makó határában, a méteres hó­fúvásban beteget szállító men­tőautó akadt el. Hámaróval siet­tek a kiszabadítására. Heves, 100—120 kilométer órán­kénti sebességű széllökések, el­sodort ú t irá n y mu tat ó - táblá k, árokba borult autóbusz és sze­mélygépkocsik jelezték, hogy pénteken megyénket is elérte az időjárásváltozás. Bács-Kisklun délkeleti részén, sok helyen hava­sak, hókásásak és latyakosak az (É'oiytatds a 3. oldalon.) Javulnak a technikai feltételek a kereskedelemben A kiskereskedelem és vendég­látás a nagy anyagi áldozatokkal járó beruházásokkal és apróbb figyelmességekkel egyaránt jobb feltételeket igyekszik teremteni a lakosság bevásárlásaihoz, a kulturált kiszolgáláshoz. A keres­kedelmi hálózat az utóbbi öt év- beh csaknem 10 százalékkal bő­vült, az üzletek, vendéglátóhe­lyek mintegy 30 százaléka 15 év­nél nem régebben épült. Az or­szágban 177 áruház, és 1900 kor­szerű ABC várja a vásárlókat, két és félszer, illetve csaknem öt­ször annyi, mint 15 évvel koráb­ban. A kereskedők munkáját 30 ezer korszerű . pénztárgép, . szá­mos árkijelzős mérleg, 122 ezer hűtőpult és szekrény, s 24 ezer mélyhűtőláda segíti. A vásárlási * körülményeket azonban sok más tényező is befolyásolja, egyebek között olyan apróságok, amelyek­hez figyelem, körültekintés kell. Fqntos például, hogy az árun, vagy a tárolórekeszek alatt-fölött megfelelően elhelyezik-e a min­denkori tényleges árat jelző fel­írást, a legtöbb vita ugyanis eb­ből adódik vevők és eladók kö­zött. A Belkereskedelmi Minisz­térium ezért szorgalmazza a PIÉRT árazógépeinek széles kö­rű használatát, ezekből jelen­leg 15 ezer van a hálózatban. Ezenkívül a közelmúltban két hazai szövetkezet is megkezdte a cserélhető feliratokkal, szá- , mokkái ellátott műanyag árjel­zőtáblák gyártását. A MÚÁRT pedig már forgalomba hozta az önkiszolgáló üzletekben hasz­nálatos könnyen tisztántartható, jó minőségű kosarakat, guruló kocsikat, amelyeket szintén egy hazai szövetkezet állít elő. Hiába azonban a korszerű áruház, a viszonylag áttekinthető üzlettér, a jó áruválaszték, ha a vevők­nek a pénztáraknál huzamos ide­ig sorba kell állniuk. Egyre több a gyorsan működd elektronikus pénztárgép, s ezért várható, hogy rövidesen csökken az önkiszolgáló boltokban a pénztárak előtti zsú­foltság. A kisüzletek és a magánkeres­kedők árukínálatát javítják az önkiszolgáló raktárüzletek f is, amelyekből néhány évvel ezelőtt még csak 8 volt az országban, 10 ezer négyzetméteres alapterület­tel, az elmúlt évben már 70, 50 ezer négyzetméternyi területen, s a tervek szerint jövőre számuk 80-ra gyarapszik, s alapterületük meghaladja a 60 ezer négyzet- métert. A kereskedelem kulturáltsá­gát javító technikai beruházá­sokat a SZÖVOSZ saját üzleí-5 hálózatában évi 120 millió fo­rinttal támogatja, az állami ke­reskedelem pedig a Belkereske­delmi Minisztériumon keresztül 20 százalékos központi hozzájá­rulást kap egyebek közt boltre­konstrukciókra, technológiai korszerűsítésekre, a hűtőhálózat fejlesztésére, valamint tankból történő sörértékesítésre. ELHUNYT JURIJ ANDROPOV MOSZKVA, 1984. FEBRUÁR 10. (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa mélységes fájdalommal tudatja, hogy 1984. február 9-én 16 óra 50 perckor hosszú betegség után elhunyt Jurij Vlagyimirovics Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Jurij Vlagyimiróvics Andropovnak, a kommunista párt és a szovjet állam kimagasló személyiségének a kommunizmus eszméjéért, a békéért vívott küzdelem állhatatos harcosának emléke mindörökre megma­rad a szovjet emberek, az egész haladó emberiség szívében. WfflÓy tervei váltak, óriási y J akaraterővel próbálta le­gyűrni betegségét. Az utolsó pillanatig küzdött, mint élete 69 esztendejében mindig ... Tizenhat éves korában munr Teásként kezdett dolgozni, olyan messzeségben, amely a mi fogalmaink szerint szin­te felfoghatatlan: az Észak- Őszét Autonóm Köztársaság Mozdok városkájában. Nyug­hatatlan fiatalember volt. Matróz a volgai hajózásnál. Hogy világot lásson. Ekkor már Komszomol-tag. és megfogad­ta, amit Lenin hagyott az ö korosztályának örökségül: ta­nulni, tanulni, tanulni. Elju­tott a felsőfokú végzettséghez, hogy azután a kommunista mozgalom hivatásos harcosa legyen. Tulajdonképpen ‘ szinte az iskolában kezdte a politikai életet, amikor egy hajózási technikum Komszomol-szer- vezete függetlenített titkárá­nak választották. Nem sokkal később megbízták Ribinszk- ben a Volodárszkij Hajógyár ifjúsági szervezetének létret- hozásával. Ifire lett a Kom- szomolban. Jó csengésű nevet szerzett, s 1938-ban már egy területi bizottság titkára. 1940- ben pedig a karéliai központi bizottsáa első titkára. Ekkor már egy esztendeje múlt, hogy felvették a Szovjetunió Kom­munista Pártja tagjai sorá­ba. Karéliában érte a Nagy Hon­védő Háború. Szinte az első napoktól kezdve részt vett a, helyi partizáhmpzgalomban. így élte át a háborút. Ért­hető, hogy a felszabadulás után 1944-ben ismét pártmun­kával bízták meg: megvá­lasztották a Perozavodszk városi pártbizottság másod- titkárává. Következő előre­lépése: 1947-ben a Karéliai Kommunista Párt Központi Bizottságának felelős munka­társa lett. Ilyen hosszú tapasztalatok előzték meg Andropov Ma­gyarországon különösen jól ismert diplomáciai pályafu­tását. 1953-tól hazája magytr- országi nagykövetségének ta­nácsosaként, majd egy évvel később rendkívüli és megha­talmazott nagykövetként dol­gozott. Mindazok, akik ismer­ték őt ezekben az éveikben — és sokan ismerték — a szívük­be zárták. Meg is maradt éle­te végéig hazánk őszinte ba­rátjának, aki mindig rokon- szenvvel és segítő szándék­kal kísérte országunk törek­véseit. Aztán 1957-ben elszó­lította tőlünk a kötelesség, amikor az SZKP Központi Bi­zottságának osztályvezetőjévé nevezték ki. mminden kommunista funk- ciomárius életének nagy pillanata, amikor beválaszt­ják pártja központi bizottsá­gába. Ez Jurij Andropov éle­tében a XXII. kongresszuson, 1961-ben következett el elő­ször. Azóta az SZKP minden kongresszusa a Központi Bi­zottság tagjává választotta. Dolgozott 1962 és 1967 között a KB titkáraként is, majd pedig kinevezték a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett mű­TsMmmzty/ //' ködő Állambiztonsági Bi­zottság elnökévé. A Politikai Bizottság póttagja, majd 1973 áprilisálban a Politikai Bi­zottság tagja lett, s 1982 májusában mint az SZKP Központi Bizottságának tit­kára, ismét a párt .belső ügyei­vel foglalkozott. Mint jól is­mert: Leonyid Brezsnyev ha­lála után. 1982. november 12- én választotta egyhangúlag főtitkárává az SZKP Közpon­ti Bizottsága. Nincs itt helyünk arra, hogy ennek a nagy életútnak minden mozzanatára kitérjünk. De azért hadd említsük meg, hogy aki most elhunyt, annak ko­porsója előtt vörös párnán vi­szik a Szocialista Munka Hő­se kitüntetést, a négy Lenin- rendet, az Októberi Forrada­lom többször is kiérdemelt, ér­demrendjét, a Munka Vörös Zászlórendje három érmét, és számos más kitüntetés mel-. lett a Magyar Népköztársa-. ság Zászlórendjének első fo-, kozatát. Ez utóbbit azoknak a rendkívüli érdemeknek az el­ismeréséért kapta, melyeket az ellenforradalom után, a konszolidáció, a politikai és gazdasági élet újjáépítése, a szovjet—magyar barátság fej­lesztése érdekében fejtett ki Budapesten. Jurij Andropovot persze a világtörténelem elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártja élén 15 hónapon át be­töltött, viszonylag rövid, ám történelmileg mély nyomokat hagyott tevékenysége alap­ján ítéli majd meg. Ezalatt - is' bőségesen talált alkalmat nyilvános szerep'éseiben, el­vi jellegű Írásaiban nemzet-1 közileg publikált interjúk for­májában és újságcikkekben, hogy kifejtse f Hozói iáját, po­litikai alapallá-ál. A világ, megismerhette gyors reagá­lási képességét és azt a tulaj­donságát, hogy gyűlöli a sal­lang- ' at, ellenben a világos okfejtést szereti. A Marx Ká­roly halálának 100. évforduló­ja alkalmából írott átfogó cik­ke tulajdonképpen az a szel­lemi-ideológiai bemutatko­zás volt, amelyet — mert meg­érdemelte — bizonyára ceru­záiról a kézben tanulmányoz­ták Keleten és Nyugaton egy­aránt. Ott fejtette ki, hogyan látta a marxizmus—leninizmus akkori helyzetét, a világ tár­sadalmi megújításának. a munkásosztály forradalmi cél­jai és eszméi megvalósításá­nak útját. wrilágképében a főszerepet y a Föld újjáalakult poli­tikai térképe kapta. Nem győzte hangsúlyoz­ni, hogy a tudomány ha­talmas eredményeket szül, lélegzetelállitóak a tech­nika vívmányai. Ugyan­akkor az emberiség sok új, köztük igen bonyolult gond­dal találta magát szemben. Reális gondokról van szó — hangsúlyozta a Der Spiegel nyugatnémet hetilapnaik adott interjújában —, amelyek a globális nyersanyagé, ener­getikai, élelmezési és környe­zeti problémákhoz fűződnek. De — mint kifejtette —, „a né­peket ma leginkább nyugta­lanító gond: hogyan őrizhető meg a béke. miként hárítható, el ,a termonukleáris kataszt­rófa”. Jurij Andropov nyilvános szerepléseire az volt jellemző, hogy mind szélesebb, átfo-1 góbb megvilágításba helyez­te a jelenségeket. Akkor is, amikor — jóval a tárgyalások felfüggesztése előtt — előre látta az amerikai magatartás várható genfi következmé­nyeit. Már sokkal korábban felvetette az összefüggést a fegyverkezési hajsza részlet- kérdései és a globális ameri­kai katonai .tervezés között, amelynek célja az erőfölény helyzetébe kerülni, mégpedig olyannyira, hogy reális lehe­tőséggé váljék a Szovjetunió­val, a szocialista országokkal szembeni úgynevezett „első csapás" . Andropovnak a főtitkári :ckben eltöltött 15 hónapja i rjkívüli nemzetközi fe- ség körülményei között t] és cselekvési szabad- múlhatatlanul korlá­tozta é,te vége felé a hosszú, fájdal ias betegség is. Prog- i mégis mindvégig vilá­gos és egyértelmű volt: meg­győzni a világot — mindenek­előtt a vezető amerikai politi­kusokat, s a mögöttük álló üz­leti és más tényezőket — arról, hogy a nukleáris háború a Szovjetunióval szemben fel­tétlenül magával vonná az ag- resszor pusztulását is. Kemény ember távozott az SZKP éléről, aki nagyvona­lúan egyesített két világpoli­tikai tényezőt: egyrészt a Szovr jetunió gazdasági és katonai erejének a szükségleteknek megfelelő növelését a béke vé­delmében, másrészt a kapcso­latok és a közeledés elemei­nek ápolását a két világrend­szer között annak érdekében, hogy — mint mondotta — „minél távolabbi legyen az in­dítógomb megnyomásának kí­sértése”. Szorgalmazta pél­dául, hogy találkozzanak a szovjet é az amerikai tudó­sok. Előtérbe helyezte azt a gondolatot, hogy megállapo­dásra kell jutni az erő alkal­mazásáról való lemondás ügyé­ben, s ebbe be kell kapcsolni a világűrt is. mint a másik oldal által megjelölt újabb le­hetséges hadászati környeze­tet. Ha van kulcsmondata egy ilyen viszonylag rövid főtit­kári tevékenység külpoliti­kájának, akkor az így hang­zik: „A Szovjetunió a továb­biakban is következetesen fog­ja keresni a közös nyelvet az amerikai féllel, arra fog töre­kedni, hogy megtalálja azt”. S ami ezzel egyenrangú hitval­lás: „ne kezdődjön fegyver­kezési hajsza ott. ahol eddig nem volt, é.$ tiltsák meg ott, ahol most van”. O lyan politikus távo­zott az SZKP és a szov­jet állam éléről, aki mindenfajta merevségnek még a látszatát is igyekezett elke­rülni. Aki lefektette egy ru­galmasabb gazdaságpolitika alapjait hazájában, s aki éle­te utolsó percéig sugallta azt a szándékot, hogy az egyenlő biztonság elvének jegyében pozitívan kell megvizsgálni minden olyan kezdeménye­zést. amely a világbéke javára válhat. s Az ilyen embereknek nem kell túlságosan hosszú idő ah­hoz, hogy beírják. nevüket a történelembe. Emlékét a világ örökké megőrzi. K Is Sg 1 A MAGYAR VEZETŐK RÉSZVÉTTÁVI RAT A A A bácsalmási üzletházban is a korszerű kereskedelmi technika szerint alakították ki a bolt belső terét. (Pásztor Zoltán felvétele) A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának MOSZKVA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész népünk mély megrendüléssel értesült Jurij Vlagyimirovics Andropov elv- társ, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének elhunytéról. őszinte rés%p vétünket és együttérzésünket fejezzük ki a Szovjetunió Kommunista, Pártjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szov­jetunió Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek, az elhunyt családjának. Mély gyászukban osztozunk, A magyar kommunisták, népünk is régóta személyesen ismerte, őszinte barátként tisztelte Jurij Andropov elvtársat. A legnehezebb időben segítette népünk harcát a munkásosztály hatalmának megvé­déséért, szocialista vívmányaink megszilárdításáért. A testvéri szov­jet nép hűséges fiá volt, azé a népé, amply elhozta Magyarország számára a felszabadulást és oly sok áldozat árán megteremtette a lehetőséget a magyar nép társadalmi felemelkedéséhez, boldogulá­sához. ' Jurij Andropov elvtárs elhunytával nagy veszteség érte a szovjet népet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat. Andropov elvtárs elévülhetetlen érdemeket szerzett a szovjet társadalom min­den oldalú fejlődésében, a kommunista épitőmunka sikereiben. Sze­mélyében a haladó emberiség azt a kiemelkedő államférfit, igaz kommunistát gyászolja, aki fáradhatatlanul tevékenykedett a Szov­jetunió Kommunista Pártja politikájának következetes megvalósí­tása, a társadalmi haladás ügyének előmozdítása, az emberiség bé­kéje, biztonságos jövője érdekében. A magyar kommunisták, egész népünk » nehéz órákban is együtt van önökkel, kész mindent megtenni a szocializmus, a haladás ügyének előbbreviteléért, megbonthatatlan testvéri barátságunk és együttműködésünk további elmélyítéséért. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép eredményesen oldja meg a szocializmus építésének soron következő feladatait, megsok­szorozza erőfeszítéseit közös, nemes ügyünk folytatásáért, amelynek egész életét szentelte igaz élvtársunk és barátunk, Jurij Vlagyimi­rovics Andropov elvtárs. KÁDÁR JÁNOS, LOSONCZ1 PÁL, a Magyar Szocialista Munkáspárt a Magyar Népköztársaság Központi Bizottságának Elnöki Tanácsának első titkára elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents