Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

/ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évi. 31. szám Ára: 1,40 Ft mi. február 7. kedd MÉRLEGEN A GAZDÁLKODÁS Szövetkezeti közgyűlések A BRIT KORMÁNYFŐ LÁTOGATÁSÁNAK VISSZHANGJA „Lehetséges és szükséges a párbeszéd” MADRID A spanyol televízió, rádió, a nyomtatott sajtó jelentős teret szentel a brit miniszterelnök ma­gyarországi látogatásának. A legnagyobb példányszámú napi­lap. az El Pais vasárnapi szá­ma arra helyezi a fő hangsúlyt, hogy „a budapesti találkozás je­lentősége nem a konkrét megál­lapodásokban, hanem abban van, hogy bebizonyította: lehetsé­ges és szükséges a párbeszéd.” A Kádár—Thatcher találkozón mind a két fél fenntartotta állás­pontját, de a jóakarat, a világ­béke féltése egy asztalhoz ül­tette a két politikust — írja a lap. PEKING A kínai hírügynökség részle­tesen, minden mozzanatra kitér­(Folytatás a 2. oldalon.) Hazánkban 1415, Bács-Kiskun megyében pedig másfél száz me­zőgazdasági szövetkezet és közös vállalat készít mérleget az 1983-as esztendőről, s dolgozza ki, vitatja meg az idei termelési, gazdálkodási terveket. A szám­adás faluin, városon közöslségi ügy. A tapasztalaitok szerint azok a szövetkezetek fejlődtek gyor­sabban, egészségesebben, ame­lyeknek: j a vezetési színvonala megfelelt a követelményeknek. Ezt bizonyítják azoknak a közös gazdaságoknak, társulásoknak a gazdasági eredményei is, melyek a legutóbbi napokban tartották meg évzáró küldött-, vagy köz­gyűlésüket. Lajosmizsén, Kiskőrösön, Bá­tyán, Dávodon, Balotaszálláson, Kunpeszéren, Madarason. Zsa- nán, Kiskunhalason, Jánoshal­mán zajlott le mérlegbeszámoló. A madaras! Béke Tsz közgyűlé­sén Bartos József elnök arról tá­jékoztathatta a megjelenteket, hogy a tavalyi mostoha időjárás ellenére egyes ágazatokban a vártnál jobb termelési eredményt értek el. Megtalálták azt az ér­dekeltségi formát, amely a tag­ságnak, a gazdaság egészének előnyös, önelszámoló egységeket hoztak létre, mindegyik maga gazdálkodott a költséggel, és a legfőbb mérce a nyereség volt. A sertéságazat 130 százalékos telje­sítést tudott felmutatni. Kedvező a szaporulat, a fajlagos takar­mányfelhasználás. A szövetkezeti közös telepről 12,7 ezer, a háztá­jiból 7,9 ezer sertést értékesíthe­tett a gazdaság. Madarason új keresetszabályo­zási módot vezettek be. Az el­végzett munka mennyiségéhez, minőségéhez igazodnak a kerese­tek és nem a jelenléthez. A Bé­ke Tsz-ben tizenegy szocialista brigád több száz tagja dolgozott ennek megfelelően, dicséretes igyekezettel. * Kiskőrösön a gépi adatfeldol­gozó közös vállalatnál 1983-ban 16 nagyüzem készítette el a fő­könyvi könyvelését. 8 a bérjegy­zékét, 13 az anyag-, a fogyó­eszköz, a termény, analitikus könyvelését, ami összességében egymilliónál több tétel feldolgo­zását jelentette. Bevezették a ru­galmasabb munkaidő-beosztást, hogy a megrendelőket még job­ban kiszolgálhassa a gépkönyve- zetei között. A közös vállalat nyomdája 1983-ban a számviteli nyomtat­ványokon. közgyűlési beszámoló­kon kívül, tankönyveket is ké­szített a Számviteli Főiskola és a PM Továbbképző Intézete részé­re csaknem háromnegyed millió forint értékben. Százötven válla­lat, szövetkezet, költségvetési szerv megrendelésére dolgozott múlt évben a társulás nyomdája. A közös vállalat az 1983-as gaz­dálkodás nyereségéből 200 ezer forintot oszt szét a tagszövetke­zetei között. Február második hetében újabb nagyüzemek mérlegzárója zajlik le. Többek között Bácsal­máson, Tataházán. Helvécián, Já­noshalmán tartanak közgyűlést. Téli vásár HELYTÁLLHATNAK A MUNKÁBAN, A TANULÁSBAN — ELŐADÁS KÉPMAGNÓRÓL • A Pajtás áruházból most sok kisebb-nagyobb gyermek kap aján­dékot. Újítás a szakszervezeti oktatásban A munkáját szerető ember rövid időre sem szívesen hagy­ja el munkahelyét. Személyes felelősséget érez az ott tör­téntekért, hiányzik megszokott foglalatossága. Arról nem is szólva, hogy a helyi irányítók számára olykor nem kis gon­dot jelent a valamilyen okból táyolmaradó helyettesítése. Másfelől az is igaz, hogy a hivatali, vállalati megbízatá­sok, társadalmi tisztségek jó ellátása szervezett továbbkép­zés nélkül elképzelhetetlen. Emiatt olykor a kollektíva is károsult, mert nehezen nélkülözték a tanfolyamra behívott munkatársukat. Nem csoda, hogy a tanulóasztalnál gyak­ran munkahelyi teendők forogtak a továbbképzésen részt vevő fejében Annak is a közösség látta kárát, ha valami­lyen ürüggyel otthonmaradt a meghívott, s friss ismeretek nélkül képviselte munkatársai érdekeit. Borongás, esőre álló időben kezdődött az idei téli vásár, amely országosan hétfőtől február 18- ig tart. Természetesen a Bács- Kiskun megyei üzletek i.s felké­szültek a várható nagy forgalom­ra. Aligha szükséges bárkinek magyarázni, a kereskedelmi ak­ció lényegét: a téli szezon vége felé közeledve 20—40 százalékos kedvezménnyel árusítják az üz­letekben azokat a holmilkat, ame­lyek még az idén, no meg termé­szetesen jövőre is hordhatók, hogy a vásárlóik mennyire kedve­lik a szezon végi vásárokat, azt a nyitás első percétől tapasztal­ható nyüzsgésen mérhetjük le ... Dr. Adorján Mihályné, a kecs­keméti Centrum Áruház áru­forgalmi osztályvezetője mond­ja: , , . ■ — Ez az első nagy vásár az áruházunkban, s a forgalom is a nyitás napjaira emlékeztet. Kü­lönösképpen az emeleten nagy a mozgás, pedig a kötöttáruosztály egy részét „leköttöztettük” a be­járat mellé. Kecskeméten 11, 5, Kiskunfélegyházán 4,5 „millió fo­rintos árukészlettel vágitunik bele a vásárba. Nagyrészt konfekció- árut kínálunk, de a divatáru-osz­tály sem va,Ll Szégyent: a férfi­ingektől a sálig sokféle cikket kínálunk. A méteráruosztályon a jersey- és a kártoltgyapjú szöve­tek kapósak, a cipőósztályon a női csizmák közül ig rengeteg lelt már vevőre. Damoíkos Gábor, az Alföld Áruház áruforgalmi osztályve­zetője így tájékoztat: — Az árukészletünk 6 millió forintnak felel meg. A felső- ruházati cikkek (női. gyermek- kabátoik, rövid női műszőrmebun­dák a legkelendőbbek, de sokan fordultak meg hétfőn délelőtt a méteráruosztályon is. Nagy az ér­deklődés a gyermek- és női csiz­mák iránt, valamivel langyosabb a forgalom a divatárukat kínáló polcoknál, pultoknál. Bácska Kereskedelmi Válla­lat néven „jegyzik” január 1-tőil a bajai székhelyű megyei ruháza­ti kereskedelmi vállalatot. De csak az elnevezés az új, a kíná­lat a megszokott, sőt. ha lehet hasonlítani, gazdagabb, mint a tavalyi. Eldől Schaffer Józseftől, a kecskeméti kirendeltség bolt- csoportvezetőjétől kaptáink fel­világosítást. ' — Tizennyolc üzletünkben 15 millió forint értékű áruval ké­szültünk a vásárra. Néha az idén árubeszerző útjainkon kevesebb portékát sikerült engedmény­nyel megvenni, a saját bőséges árukészletünkkel pótolni tud­tuk. Megítélésem szerint a taiva- lyinál nagyobb a készletünk: fő­leg konfekcióból, divatáruból. A kecskeméti Pajtás áruház végre nem olyan zsúfolt, mint amilyen lenni szokott. Új helyiü­kön, a régi Centrum Áruház épü­letében most először kényelmes körülmények között kínálhat­ják a sokféle és kapós holmit. Keblemen Ferenc üzletvezető örömmel újságolja, hogy kon­fekcióból lényegesen jobb a kí­nálat, mint az előző években. A dzsekik a legkapósabbak, meg a téliesített ballonkabátok. De a kétmillió forintos árukínálatba sokféle praktikus gyermekru­házati cikk belefért. A Bácska 252. számú divatáru- üzlete pár év alatt kalandos éle­tet élt. Elébb a szanálás miatt költöztették a Nagykőrösi utcá­ba, de most már méltó helyen, a Homydk János utcád formálódó üzletközpontban, úgy tűnik „név­be jutottak”. Kanyó Györgyné üzletvezető női és férfikötöttárut, valamint női fehérneműit ajánl, no meg sapkát, sáliat, kesztyűt. Több mint félmilliós árukész­lettel várják a vásárlóikat a ked­vezményes téli vásáron. A kiskőrösi szövetkezeti áru­ház divatosztályának vezetőije, Díszíti Jánosné arról tájékozta­tott. hogy náluk, a bőséges áru­készlet ellenére, némi csalódást ökozott a téli vásár első napja. A forgalom sokkal nagyobb volt, mint máskor, a leértékelt áru­cikkekből viszont (összeget még nem tudott mondani) mintegy negyven százalékkal kevesebb kelt el az egy évvel ezelőttinél. Bíznak azonban abban, hogy a következő napokban még foko­zódik az érdeklődés az olcsóbban kínált téli holmik iránt M. fi.—N. M. Eléggé nem méltányolható te­hát a szakszervezeti tisztségvi­selők levelező oktatását elhatá­rozó SZÖT-döntés. Becs-Kiskunban 14 tanfolyam közül csak kettőt rendeznek .benn­lakásos formában. Henczeg Jó­zsef erdész főbizalminak, a Ceg­lédről bejáró Retkes Béla műve­zetőnek, a kecskeméti Gálák Sán- dorné laborasszisztensnek nem kell töprengenie, hogy .melyik ujját harapja meg”; menjen-e vagy maradjon, mert munkakörük szinte zavartalan ellátásával el­sajátíthatják a főbizalmi, illetve információs felelők tisztségéhez kívánatos tudnivalókat. Kéthe­tente egyszer találkoznlak Kecs­keméten. Néhány témakörből nincs is előadás. A jegyzetekből, a ^könyvekből előre felkészül­hetnek, így több idő marad a kis­csoportos foglalkozásokra. Min­denki szóhoz jut. A résztvevőik fejleszthetik vita- és előadókész­ségüket. A beszámoltatás is hatékonyabb. Háromszázan készülnek szak- szervezeti bizottsági titkári, .Köz­gazdaság-felelősi. munkavédelmi, főbizalmi és más tisztségek mi­nél jobb betöltésére. Hátrányai is vannak ennek az oktatási for­mának: a hallgat ókból nehezeb­ben alakul ki olyan összetartó közösség, mint amikor egész nap együtt voltak. Sokkal fontosabb azonban, hogy így — munkahely­ről nem kiszakítva — több alka­lom adódik a friss elméleti isme­retek és a gyakorlat összeveté­sére. Ezt a tényt a tanfolyamok felépítésénél is figyelembe ve­szik. Az idő jobb kihasználására, az ismerettovábbítás korszerűsíté­sére beszerzett képmagnó segítsé­gével egy-egy témakör legtekin­télyesebb szakemberei szólnak a tanfolyamok hallgatóihoz. A résztvevők előre megkapják a megfigyelési szempontokat a lá­tottak, hallottak minél intenzívebb feldolgozásának megkönnyítésé­re. Tervezik, hogy Baján és Kis­kunhalason is létrehoznak egy- egy szakszervezeti levelező-ok­tatási központot. H. N. Magyarország—Románia 87—86 (50—46) Kecskemét, 800 néző, vezette; Berki, Bacsfay. Ld.: Horváth 31, Kiss 24, illetve Nicu- lescu 20, Netolitzkni 14. Izgalmas küzdelemben a magyarok a második félidőben már 17 ponttal vezettek, a hajrában a ro­mán csapat egyenlített és csak minimális győzelmet aratott a magyar csapat. Képünkön: Horváth Attila, a mezőny legered­ményesebb játékosa kosárra dob. (Straszer András felvétele) BŐVÍTIK AZ ÁRUVÁLASZTÉKOT A megyében több mint száz áfész-szakcsoport működik. A MESZÖV-nél a közelmúltban összesí­tették termelési eredményeiket. Tavaly is jelentős részt vállaltak a lakosság ellátásálban, sőt exportra is termeltek. Igaz, az aszály és gazdasági okok miatt lényegesen kisebb volt a kínálat, mint az előző esz­tendőben, de még így is csaknem 35 ezer tonna árut vettek át az áfészek a kistermelőiktől. A fel­vásárlás 165 állandó és mintegy húsz ideiglenes át- vevöhelyen történik minden esztendőben. Az árut főként saját üzleteik választékának bővítésére ve­szik meg, de kereskedelmi kapcsolatban állnak a ZÖLDÉRT-tel, a konzerviparral, a" megyei állatfor­galmi vállalattal és más intézményekkel is. A szakcsoportoknak 13 500 tagjuk van, közös alapjuk 22 millió forint. Csaknem egynegyed ré­szük kertészkedik, a többi állatot tenyészt. A leg­jelentősebb a sertéstenyésztés, de foglalkoznak juh-, baromfi-, nyúl-, és galamb tartással is. Sőt, a kecs­keméti méhiészáfészen kívül önálló méhészszak- csoportjuk van a bajaiaknak, ezen kívül még 15 hasonló szervezet alakult a megyében. Az áfészek sok segítséget adnak a kistermelők­nek, támogatják őket a szaporítóanyag, a termelé­si eszköz beszerzéséiben, szaktanáccsal szolgálnak, és természetesen elősegítik áruik értékesítését, szer­ződés szerint. örvendetes, hogy a tervezettnél többet exportál­tak a tőkés országokba. Zöldség, gyümölcs és liba­máj a vártnál nagyobb mennyiségben került' kül­földre. Méztermelésben a megye országosan is ki­emelkedő, csaknem 2200 tonnát vettek át az áfész- felivásárlók. A méhészek által kínált termék szinte a világ minden tájára eljut. A takarmányárak növekedése és az egyéb költsé­gek emelkedése előnytelenül hatott egyes ágazatok termelésére. Visszaesett a nyúl- és galamibtenyész- tés. A termelők nem találták meg számításaikat, mert az árak nem követték a költségeket. Az áfé- szeknél ezekben a napokban arról tárgyaltak a kis­• A jánoshalmi juhtenyésztő szakcsoport állománya. termelőkkel, hogy miképp tudnák a külföldi pia­con keresett áruk körét bővíteni. Több bogyósgyü­mölcsöt lehetne exportálni, s érdemes lenne meg­vizsgálni, hogy a fogyasztási szövetkezetek élelmi­szer-feldolgozó üzemeinek áruválasztékát miként bővíthetnék. A nyúil- és galamb tenyésztés fellendítésére a ter­melők és a felvásárlóik érdekeit egyeztetni kellene. Újabb társulások, szakcsoportok létrehozásával szándékoznak bővíteni a termelési lehetőségeket, javítani a minőséget és a kínálatot. Tárgyalnak a (külkereskedelmi vállalatokkal arról, hogy segítse­nek a piackutatásiban, mert ezáltal lehetőség nyílik kisebb, tételek exportálására is. K. S. Folytatódik a népfront fásítási akciója Az ország fásítása a fel- j ) szabadulás óta folyama- | j tos törekvés hazánkban. I | E programnak — a nép- | j gazdaság jobb faellátása j j mellett — környezetvé- I delmi, településszépítési I j jelentősége is van, s eb- j ' ben mindig szerepet vál- I lalt a Hazafias, Népfront, i A fásítás kiszélesítése, ; tervszerűbbé tétele hova- \ tovább megkövetelte a I szervezettebb együttmű- I ; ködést azoktól, akik eb- j < ben a legilletékesebbek. Így született meg 1981-ben I j a Hazafias Népfront Országos I Tanácsának és a szakmai fel- ! tételeket biztosító Mezőgaz- j dasági és Élelmezésügyi Mi- | n iszbériumnak a megállapodá ­1 sa és közös féUhívásia a társa - j dalmi munkával segített tele- | pülésfásítási akció kilbonta- | kozta tás ára. Ennek lényege röviden az, j hogy a két szerv évenként | meghatározott összegeket ad ] facsemeték vásárlására. Eb- j bői azok a települések része­2 sülnek, amelyek tervet nyúj- [ tanak be a megyei népfront- [ bizottsághoz. Milyen eredménnyel járt ] eddig ez a program Bács- ■ j { Kiskunban? Erre kértünk vá- j laszit Molitorisz Emiltől, a me- ] gyei népfrontbizottság illeté- j kés munkatársától. Elmondta, hogy az elmúlt I három év alatt összesen egy- | millió 40 ezer forint központi | támogatást kapott ilyen célra j a megye. Ebből mintegy 65 9 ezer facsemetét és díszcserjét I vásároltak csaknem ötven te- I lepülés számára az erdőgaz-­1 daságoktól. Az elszállítást 2 mindenütt a helyi gazdaság, a 2 faültetést pedig a lakosság vál- I lattá, társadalmi munkában. J A kömyezetszépító fásítá­1 sok során végzett önzetlen 2 munkavégzés értéke mint- | egy másfél millió forintot I tett ki a három év alatt. Számos település évről év- I 1 re benyújtotta igényét. Ilye-. I | nek a többi között: Szalk- | 2 szent,márton. Kiskunhalas, Ma- I daras, Bája, Kecskemét, Kis- J kunfélegyháza, | Bácsalmás. J Kunszentmiklós. Ordas, Ho- | mokmégy. Tavaly két helység- I ben § — Jakabszállásoü és I Szalkszentmártomban — jsko­I lai bemutatókertet létesítet- . I tek, a legváltozatosabb fa- I és cserjeféléket. A népfront által szervezett I településfásítás az idén foly- I tatódik. Erre Bács-Kiskun me- I gye 22 települése nyújtotta be I igényét. Új jelentkező Bátya, j ’Dunaszentbenedefc és Úszód. 1 Egyébként a legtöbb helyre 2 most is gyümölcsfa-, valamint | nyír-, platán-, hárs-. és juhar- I I facsemetéket, és tenmészete- I sen díszcserjéket kémek az I utcák, parkok díszítésére. A megyei népfrontbizott- I ság a tavalyihoz hasonló — | mintegy 30Ö ezer forint — ösz- | szegű központi támogatásra I számít. Ezt osztják majd szét I az akcióban részt vevő tele- | pülések között. A facsemeték | elszállítása és kiültetése ter- j mészetesen továbbra is helyi | — társadalmi — feladat. R. M. I f Magyar győzelem Kivitelre is termelnek a szakcsoportok

Next

/
Thumbnails
Contents