Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

A SZOT ELNÖKSÉGI ÜLÉSE Tájékoztató az áruellátásról A SZOT elnöksége tegnap ülést tartott, amelyen a lakosság idei váirható áruellátásáról tárgyalt. A Belkereskedelmi Minisztéri­um írásos tájékoztatója és Juhár Zoltán miniszter szóbeli kiegészí­tése rámutat, hogy az élelmiszer- kínálat színvonalának megőrzése és az iparcikk-ellátás javítása alapkövetelmény. Az érintett mi­nisztériumokkal és a termelőkkel folytatott eddigi tárgyalások ta­pasztalatai szerint a szállítók a néhezebb körülmények között is eleget tudnak tenni ennek a fel­adatnak. Húsból és húskészít­ményből a kínálat körülbelül olyan lesz, mint az előző évben, a húsipar azonban megígérte, hogy fokozottan ügyel a minőség­re, a kereskedelem pedig arra, hogy olcsóbb húsfélékből is le­gyen elegendő. Tervezik, hogy az idén további száz, az állattenyész­tés szempontjából jelentős kiste­lepülést vonnak be a központi húsellátásba. Ez előnyös az adott (Folytatás a 2. oldalon.) A Szovjetunió magyarországi nagykövete Bács-Kiskunba látogatott A megyei pártbizottság meghí­vására tegnap hivatalos látoga­tást tett Bács-Kiskunban Vlagyi­mir Nyikolajevits Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi .nagy­követe. A vendéget — akit elkí­sért felesége is — Kecskeméten, a párt székházában Romany Pál. az MSZMP KB tagja, a megyei' pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei ta­nács elnöke fogadta. Ezt követően Romány Pál Bács-Kiskun társa­dalmi, gazdasági, kulturális éle­téről adott tájékoztatót, majd a vendégek dr. Kőrös Gáspárnak, a megyeszékhely pártbizottsága első titkárának kíséretében ellá­togattak »“Városi tanácsra, illetve kulturális*'rint'ézményeket tekin­tettek meg. | Délután V. Ny. Bazovszkij és kísérői Kiskunfélegyházára utaz­tak, ahol Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára és dr. Dobos Ferenc tanácselnök adott tájékoztatót. A városházán folytatott -eszmecsere-után. az Al­földi Cipőgyár kiskunfélegyházi üzemébe látogatott el a nagykö­vet és kísérete. A gyár 1983-ban 2 millió 344 ezer pár cipőt érté­kesített, amelyből 814 ezer pár rubelelszámolású expörtra ment. Az üzemben ígért János vállalat- üzemlátogatáson vettek részt, igazgató és Gulyás László gyári V. Ny. Bazovszkij és felesége az párttitkár tájékoztatta a vendé- esti órákban visszautazott Buda- geket, akik a megbeszélés után pestre. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! P ; } i wín Dm Égjjbt i ! W 0 r A AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 29. szám Ára: 1,40 Ft 1984. február 4. szombat Fontos a társadalmi igények KECSKEMÉTEN ■ alapos ismerete A Magyar Jogász Szövetség, a Közalkalmazottak Szákszerveze­te, valamint a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Bács-Kiskun megyei szervezete rendezésében jogásznapot . tartottak tegnap Kecskeméten. A megyei bíróság dísztermében dt. Greiner József, a megyei bíróság és a MJSZ Bács-Kiskun megyei szervezeté­nek elnöke üdvözölte a megje­lenteket. /Ezután dr. I)Iagy László, a Ma­gyar Jogász Szövetség főtitkára megnyitotta a XXII. kecskeméti jogásznapot. Hangsúlyozta, hogy a jogászok aktivitásának fokozó­dásával nőtt társadalmi jelentősé­gük is. Kiemelte: bármely terü­leten dolgozzék is a jogász, egy­szerre kell, hogy a szocialista jog­rend védelmezője és az egyéni ér­dek érvényre juttatásának szor­galmazója legyen. A megnyitó szavak ■ után ~dr. Szilbereki Jenő, a Magyar Nép- köztársaság Legfelsőbb Bíróságá­nak elnöke áz 1984. évi jogalkal­mazási feladatokról tartott elő­adást. Elöljáróban szólt - arról, hogy jogrendszerünk fontos sze­repet tölt be | fejlődésünk mai szakaszában. Nemcsak a társa­dalmi viszonyok védelmét szol­gálja a jog. hanem alakítja az emberek egymás közötti .kapcso­latát, a konfliktusok 'meeol]d$sát. Mindezek mellett előtérbe kerül tervező, szervező szerepe is a tár­sadalom, a gazdaság irányításá­ban. A bűnözés elleni fellépés kap­csán felhívta a figyelmet a bű­nözés fajtáiban és arányaiban je­lentkező kedvezőtlen változások­ra, arra, hogy mind a közvagyont, mind a személyi tulajdont káro­sító bűncselekmények körében a lopások, valamint a mozgó bűnö­zés új bűnözőkor kialakulásához vezetett. A közélet tisztaságát, a jövedelemelosztás rendjét tor­zító visszaélések társadalmi ve­szélyessége is fokozódott. A mun­kakerülő életmód és az alkoho­lizmus ugyancsak elősegíti a bűn- cselekmények elkövetését. Mind­ez a társadalmi védekezés haté­konyabb módszerét, a büntetőjo­gi eszközök fokozott alkalmazá­sát, sőt egész jogi' felelősségi rendszerünk összehangolt működ­tetését indokolja. Rendkívüli feladatokat'jelent a lakásjogi reform új szabályainak megfelelő értelmezése, az olyan joggyakorlat kialakítása, hogy a kitűzött lakáspolitikai célok meg­felelően érvényesüljenek. Külön szólt dr. Szilbereky Jenő az államigazgatási jogalkalmazási feladatokról, amelyek fokozottan jelentkeznek most, a közigazga­tási változás miatt. A tanácstör­vény módosítása, s az új válasz­tási törvény is számos feladatot ad a tanácsoknak a következő időben. A jogászságon belüli munkamegosztás és a funkciók megosztása az egyes jogászi fog­lalkozások.között — az államha­talmi, az államigazgatási, a gaz­dasági területen — nem csökken­ti, hanem növeli a jogászok közös felelősségét a jog, a törvényesség érvényesüléséért. Végül hangsú­lyozta a Legfelsőbb Bíróság el­nöke a társadalmi viszonyok, a társadalmi igények alapos isme­retének és elemzésének fontos­ságát. A délelőtti program befejező részeként a Közgazdasági és Jo­gi Könyvkiadó kiállítását dr. Tö­rök István, a Magyar Jogász Szö­vetség vállalati jogásztagozat or­szágos vezetőségének elnöke nyi­totta meg. Emlékeztetett arra, hogy hosszú évekre visszanyúló hagyomány a jogásznapon a ki­adói újdonságok bemutatása. A program délután szekcióülések­kel zárult. Előadások és korrefe­rátumok hangzottak el az állam­igazgatás fejlesztésének egyes kérdéseiről, a bűnmegelőzés tár­sadalmi és jogi eszközeiről, va­lamint javaslat a polgári eljárás új koncepciójáról.: T. B. KÁDÁR JÁNOS ÉS MARGARET THATCHER TALÁLKOZÓJA Megkezdődtek a magyar—brit tárgyalások Margaret Thatcher Nagy-Bri- tannia és Bszak-lrország Egye­sült Királyság miniszterelnöke — aki Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghívására hiváfalos látogatáson tartózkodik hazánkban — tegnap reggel meg­koszorúzta a Magyar Hősök Em­lékművét a Hősök Terén. Ezt követően Lázár György és , Margaret Thatcher — akinek sze­mélyében első-iízben «tesz hivata­los látogatást Magyarországon brit kormányfő — a Parlament­ben szűk körű megbeszélést foly­tatott. A program a délelőtti órákban a Parlament delegációs termében folytatódott: Lázár György; és Margaret Thatcher vezetésivel megkezdődtek a magyar—brit hi­vatalos tárgyalások, A magyar tárgyalócsoport tagjai: A., jai Jó­zsef, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-ihelyettes. vala­mint Bányász Rezső, hazánk lon­doni nagykövete. Nagy-Britannia képviseletében — a miniszterel­nök asszony társaságában — Sir Julian Bullard külügyminiszter- helyettes, John Coles magántít- kár és Peter William Unwin, Nagy-Britannia és Észak-lrország Egyesült Királyság budapesti nagykövete ült tárgyalóasztalhoz. A plenáris ülésen megvitatták az időszerű nemzetközi témákat. Megállapították, hogy bár a kül­politikai kérdéseket illetően a két kormány álláspontja eltérő, mindkét ország érdekelt a kelet— nyugati kapcsolatok fenntartásá- (Folytatás a 2. oldalon.) Az 1983. évi népgazdasági tenv fő célja, a népgazdaság , külső egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizetőképesség fenn­tartása megvalósult. A kiviteli többlet nagyobb lett az előző évi­nél. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az előző évi szinten maradt. A termelést és az ellá­tást szolgáló állóeszközök állo­mánya gyarapodott. Folytatódott a gazdálkodás szervezetű korsze- rűs'.'ése. A gTazdasági munka eredmé­nyeit mérsékelt,-; a tartósan ked­vezőtlen külpiaci helyzet, a kül­kereskedelmi áraik változása rrtiatf^éietRbgétL "árveszteség,' ak aszály. Emellett a munka haté­konyságának fokozása, a termé­kek korszerűsítése, a versenyké­pesség javítása nem mindenütt tartott Jépíést a követelmények­kel. Mindezek miatt egyes terü­leteken az eredményeik az elő­irányzottnál kisebbek. 1983-ban a nemzeti jövedelem összege folyó áron mintegy 730 milliárd forint volt, volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — valamivel meghalad­ta- áz 1982. évit. Az anyagi ágak­ban foglalkoztatottak száma 1.5 százalékkal csökkent. A munka termelékenysége emelkedett. A takarékosságra, az erőforrá­sok jobb hasznosítására" irányuló programok végrehajtása eredmé­nyes volt. Az ágazatok többségé­ben csökkent az egységnyi ter­melésre jutó anyag- és energia­felhasználás. Az energiaellátás az év folya­mán kiegyensúlyozott volt. • A népgazdaság energiafelhaszná­lása közel 2 százalékkal csökkent, az .energiagazdálkodási program. a\ termelési szerkezet változása, valamint az év eleji enyhe idő hatására. Mind az anyagi ágak, mind' a lakosság kevesebb ener­giát használt fel, mint az előző évben. Az energiaigények ki-, élégítésében nagyobb szerep ju­tott a hazai forrásoknak. Folyta­tódott a kőolaj 'kőolajtermékek helyettesítése más energiahordo­zóval, ígv földgázzal ás villamos energiával. A nemzeti jövedelemből bel­földön 710—715 milliárd forintot, volumenben 2—3 százalékkal ke­vesebbet használtak fel. -mint 1982-ben. A -fogyasztásra jutó rész változatlan-sgintje mellett a fel­halmozás — a beruházások Vo­lumenének csökkenése és-a kész­letnövekedés rflérséklődése követ­keztében — kb. 20 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A lakosság infrastrukturális el­látásának javítását szolgáló tár­sadalmi-gazdasági programok legfontosabb fejlesztési céljai megvalósultak. Az életkörülmé­nyek javítását szolgáló több te­rületen növekedett a lakossági, helyi erőforrások szerepe. A termelői és a fogyasztói ár­színvonal a tervezett mértékben a népgazdaság m3, évi FŐBB MUTATÖSZÁMAI: emelkedett.'. A vállalatok és sző® vetkezetek pénzügyi helyzete nem volt kiegyensúlyozott, a koráb­binál több vállalatnak voltak lik­viditási nehézségei. A behozatali árak növekedése, meghaladta a kiviteli árakét, a cserearány rom­lott. Az állami költség-vetés be­vételei a kiadásoknál gyorsabban nőttek, a költségvetési hiány az előző évinél és a tervezettnél ki­sebb lett. FEJLŐDÉSÉNEK Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljöve delem Lakossági fogyasztás A szocialista szervek beruházásai folyó áron Terv Tény 1982. év százalékában 100,5—101,0 100,0—100,5 96 — 97 97 — 98 101 —102 kb 101 97 — 98 t 97 — 98 101 —102 kb 97 98 — 98,5 100,0—100,5 99 — 99,5 kb 100 milliárd forint 170 —172 187 Ipar Az ipari termelés összességé­ben kb. 1 százalékkal, a tervelő­irányzat alsó határának megfele­lően emelkedett. Az állami ipar­vállalatok termelése 0,8 százalék­kal meghaladta az egy évvel az­előttit, az ipari szövetkezeteké 1.7 százalékkal csökkent. Az' új típusú gazdasági szervezetek — kisvállalatok és kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek — és a magánkisipar teljesítményei je­lentősen emelkedtek. Az ipari termelésben és értékesítésben nőtt az export aránya. Az ipari termékek kivitele mindkét fő el­számolási viszonylatban jelentő­sen bővült. Az ipar belföldi célú értékesítésé 1,9 százalékkal csök­kent. Ezen belül a lakosságnak lényegében ugyanannyit, beruhá­zási célra 6,2 százalékkal többet, a termelőif elhasználóik számára 2.7 százalékkal kevesebbet érté­kesítettek, A termelés és értékesítés na­gyobb arányú 'bővítését hátrál­tatta a korlátozott külpiaci ke­reslet, a kedvezőtlen világpiaci áralakulás, a verseny éleződése, esetenként a termékek egy ré­szének alacsony műszaki színvo­nala. nem kielégítő minősége és versenyképessége. Helyenként gá­tolta a termelést munkaerőhiány, egyes anyagok és alkatrészek hiánya, a kooperációs kapcsola­tok lazulása. A termékek korsze­rűsítése, a piaci igényekhez való alkalmazkodás a szükségesnél lassabban haladt. Az iparvállalatoknál és szövet­kezeteknél foglalkoztatottak szá­ma 34 800 fővel, 2,3 százalékkal kevesebb volt, mint 1982-ben, A fő ágazatok közül, legjelentőseb­ben a könnyűiparban, a kohá­szatban és a gépiparban csök­kent a létszám. A létszámcsök­kenésből eredő termelési nehéz­ségek enyhítésében jelentős sze­repe volt a vállalati gazdasági munkaközösségeknek. A vállalatok és szövetkezetek termelékenysége az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés alapján 3.1 százalékkal emelkedett. Gép­állományunk kihasználtsága né­mileg romlott. (Folytatás a 3. oldalon.) Mlílll I MEGYEI SIKER A KÖRZETDÖNTŐN * Versenyeztek az IKR taggazdaságainak szakemberei Bács-Kiskun. Pest, Szolnok és Heves megyebeli gazdaságok alkotják az Iparszerű Kukoricatenmesz- 'tési Rendszer (IKR) 5000-es körzetét. A rendszer­nek megyénkben harmincnyolc taggazdasága van, amelyeknél összesén 18 ezer hektáron az IKR in* tegrálja a főbb szántófc'di növények termelését. Minden évben valamennyi körzetben a fiatal szak­emberek részére vetélkedőt rendez. Tegnap az 5000-es területi versenyét Kecskeméten, a Magyar— Szovjet Barátság Tsz-ben tartották huszonnégy csápét részvételével. Az agrár- és gépészmérnök, gépkezelő és szerelő alkotta csapatok közül a teszt­kérdésekre legjobb válaszokat adó tíz együttes ve­hetett r&z,t.a' második fordulóban. Vagyis a döntő­ben. öt megyénkben csapat is közöttük volt, ló válászokal adtak a szakmai, vállalatismereti, poli­tikai kérdésekre, s szorgalmasan gyűjtögették a pontokat. Az izgalmas versenyben az utolsó kérdés döntött amely után a felsőszentiváni tsz fiataljai végeztek az első helyen. Tavaly szintén ők nyertek, sőt az országom IKR-vetélkedőn is a legjobbak voltak, s ezért tíznapos törökországi jutalomüdülésen ve­hettek részt. A második helyen a Szolnok megyei kengyeli Dózsa, csapata végzett, az ezutáni sor­rend: szaikszentmártoni Petőfi, kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz, Füzesabonyi Állami Gazdaság, kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz. A 2—6. helyezettek .pénzjutalomban részesültek, az első pedig a Bábolnán megrendezendő országos vetél­kedőm vehet részt. Cs. I. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1983. évi fejlődéséről • Kádár János az Országházban találkozott Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel.

Next

/
Thumbnails
Contents