Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-29 / 50. szám

\

\ 1

4 9 PETŐFI NÉPE » 1984. február 29.

KFP MÉRLEGE

A 'magyar ezüst másfél évtizede

A közelmúltban adta hírül a Minisztertanács üléséről kiadott közlemény: a kormány befejezettnek nyilvánította az 1970-ben indított Alumíniumipari Központi Fejlesztési Programot. Az,.hogy erre az eseményre kát évvel a megadott határidő előtt került sor — önmagában . is, sokat elárul. A tények egyértelműen bizonyítják: az Alumíniumipari

Központi Fejlesztési Program keretében nagyon fontos és jelentős változások mentek végbe.

Az 1970 óta eltelt nem egészen másfél évtized alatt másfélszeresére emelkedett a bauxitbányászat termelése. Ezt mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy új bányákkal gazdagodtunk. A Fejér megyei Bauxitbányáknál a Rákhegy II. és a Bitó II., valamint a fenyőfői bánya néven, míg a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál a Halimbá III., majd ennek bővítéseként, a* Deáki puszta, az Iza

II. és a Deáki IV/J. bányák neve jelezte, hogy több bauxit kerül a felszínre.

• A Székesfehérvári Könnyűfémmű japán gyártmányú alumínium szalag-gyártósora.

Új üzemek

A bauxittermelés növekedése lehetővé tette a timföldgyárak termelésének bővítését és a technológia korszerűsítését is. Az előbbire az ajkai új, 240 ezer tonna kapacitású timföldgyár a példa, a rekonstrukciókat viszont Almásfüzitő, Mosonmagyaróvár és a régi ajkai gyár neve fémjelzi. Ezek nyomán a timföldgyártás csaknem'kétszeresére növekedett, s bár a kibányászott bauxit minősége romlott, a korszerű technológia eredményeként a belőle előállított tiínföld minősége javult.

A következő technológiai i lépcső az alumínium-kohászat. Ennek továbbra is a magyar—szovjet timföld- és alumínium-egyezmény jelentette az alapját, amelyet néhány hónapja megújítottak.

Ez az egyezmény lehetővé tette a többi Jcözött azt is, hogy

alumíniumfeldolgozó-iparunk gyorsabban fejlődjék. A tárgyalt időszak elején fejeződött be Székesfehérvárott egy új, nagy kapacitású szélesszalag-hengermű építése. A hetvenes évek közepén bővítették a présműt és a szé- lesszalag-hengerműt. Bővült és korszerűsödött a fóliagyártás is, megismerkedhettünk a nemes fóliákkal.

Korszerű termékek

TJj készárugyártó üzemekkel gyarapodtunk Balassagyarmaton és Hódmezővásárhelyen, ahol többek között habosított és szerelt alumínium borítású panelek,

ívestetők, nyílászárók, bányatá- mok és radiátorok gyártását kezdték meg.

A Magyar Kábelművek ugyancsak Balassagyarmaton megkezdte az alumínium kábelek gyártását. Az Alumíniumgyár egy tiszafüredi egységgel egészítette ki tiszta alumíniumproíilú termelésre szakosított üzemét. Jászboldog- házán termelni kezdett a Jászberényi Hűtőgépgyár új radiátorgyára. A Mátravidéki Fémművek csavarmenetes alumínium kupakok előállítására profilírozta át füzesabonyi üzemegységét. A Fémmunkás Vállalat ablakkeret- gyárat adott át Székesfehérvárott.

Az Alumíniumgyár a mélyhúzásra, a Kábelművek a gyors huzalhúzásra, a Hűtőgépgyár pedig a hőcserélők automatizált nagyipari termelésére tért át, amely- lyel világszínvonalon áll. A Mátravidéki Fémmű a gyorsjáratú préseivel megalapozta a nagy teljesítményű tubus- és aeroszol palackok gyártását. Korszerűsítették az öntést Ajkán, a Likőripari Vállalat pedig gépesítette minipalackok alumínium kupakos zárását.

Az említett korszerűsítések, műszaki fejlesztések elsősorban az alumíniumipar technológiai folyamjának műszaki színvonalát javították. Ennek köszönhető, hogy javult a termékek minősége, és bővült a választéka.

Bővülő export

Különösen jelentős az alumíniumipar szerepe a magyar gazdaság tőkés exportjában. Kedvező változásnak tekinthető, hogy alumíniumkivitelünkben lényegesen nőtt a nagyobb feldolgo- zottságú termékek aránya. Miközben az alumínium félgyártmányok és készáruk együttes exportja az eltelt másfél évtized alatt megötszöröződött, a fémtömbbé nagyságrendekkel csökkent. Olyan. árualapot teremtettünk, amely még az utóbbi idők kedvezőtlen konjunkturális feltételei között is számottevően javította külkereskedelmi mérlegünket.

A program legfőbb eredményét mégis az jelenti, hogy a kiemelt fejlesztés lehetőséget teremtett a hazai adottságokhoz jobban' igazodó termelési struktúra kialakításához, hozzájárult a hazai felhasználás körének szélesítéséhez, és az egy főre jutó alumíniumfögyasztás nemzetközileg is magas szintjének eléréséhez.!

A program tehát az elmúlt év utolsó napjával véget ért. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy további tennivalók ne lennének. A nemzetközi piaci előrejelzések ugyanis már a világszerte fokozódó alumíniumhiányra figyelmeztetnek, s ez növekvő keresletet, magasabb árakat, előnyös exportlehetőségeket ígér. De ígéri az élesedő konkurrenciaharcot, a fokozódó versenyt is. Hogy ebben a versenyben ne veszítsük el az elmúlt másfél évtized alatt szerzett relatív előnyünket, ahhoz a mindennapok kemény munkája mellett rugalmas ,alkalmazkodó- képessé:gre és állandó megújulási készségre van szükség.

A. T.

VARRODA

BORKOMB1NÁT — GÉPMŰHELY ~

Eredményes év után a kiskőrösi

’W7r j a 1 •• i I j • Hófehér orvosi köpe'

Kossuth Szakszövetkezet ssr-rf*“;

— Nekünk a bor a kenyerünk — mondja félig tréfásan Volák János, a kiskőrösi Kossuth Szak- szövetkezet /elnökhelyettese, amikor a múlt évi eredményekről s az idei tevékenységükről beszélgettünk. A 8,5 ezer hektáros területükből 3,5 ezer hektáron jó eredményekkel termesztenek szőlőt, elegendő alapanyagot biztosítva saját borkombinátjuknak. A 107 hektáros gyümölcsös is meghálálta a művelést, almából például hektáronként 127 mázsa került a százhúsz vagonos hűtőtárolójukba, s innen történt a folyamatos értékesítés.

Rövid körsétára hív az elnök- helyettes, s ennek során benézünk a borkombinátba is, ahol egy-egy műszakban húsz dolgozó kezeli az óránként 4 ezer palack megtöltésére képes korszerű gépsort. ' ‘

' — Az általunk termelt és palackozott kiskőrösi kadarka, rosé és más borok nemcsak a hazai fogyasztók körében kedveltek. Az idén például a Szovjetunióból, Csehszlovákiából és Lengyelországból 20 ezer hektoliterre kaptunk megrendelést.

Végigjárjuk a hatalmas, tisztán tartott, 102 ezer hektoliter bor elhelyezésére alkalmas tárolót, majd a gépműhelyben kapok további tájékoztatást:

— Hatvan jól képzett szakemberünk teljes erővel . javítja a gépeket. Természetesen először azokat hozzák üzemképes állapotba, amelyekre leghamarabb lesz szükség. Amint az idő engedi, megkezdjük a téli lemosó permetezést. Jelenleg különben 25 tehefgépkocsi, 35 különböző traktor és szinte megszámlálhatatlan más munkaeszköz javítása a szerelők feladata.

A . szakszövetkezet eredményes gazdálkodását bizonyítja, hogy az

1982. évi 370 millió forintos árbevétel után tavaly elérték a 400 milliót.

— Az alaptevékenységen kívül más forrásokból is ,;szerzünk” pénzt — tér rá a melléküzem- ágak tevékenységére. — A tizenhat dolgozót foglalkoztató tekercselő műhely már lassan egy évtizedes múltra tekinthet vissza, s tavaly 4,2 millió forint értékű munkát végeztek el dolgozói.

Legfiatalabb üzemünk a varroda, ahol október óta a FÉKON kalocsai gyárának negyvenötén végeznek bérmunkát. A haszon többszörös. Dolgozóink családtagjainak munkát adunké illetve többen abbahagyhatták a kényszerű ingázást. Az itt dolgozók azután a csúcsmunkák idején jó segítséget jelentenek a szőlőben és a gyümölcsösben.

Hamarosan már a város másik szélén ismerkedünk a neonfényes munkateremben dolgozókkal. Itt találkozunk Rigó Lászlóval, a kalocsai gyár főmérnökével.

— örömmel tapasztaljuk, hogy az itt dolgozók egyre jobb eredményeket érnek el — halljuk tőle. — Egyelőre egyszerűbb termékek, orvosi köpenyek, munkaruhák stb. ■ készítését bíztuk rájuk, de \ remélhetően később az exportmunkákat is el tudják majd végezni.

A főmérnök a továbbiakban arról tájékoztat, hogy a 420 dolgozót foglalkoztató központi gyárukat és - a szabadszállási telepüket jól segítették eddig is a különböző termelőszövetkezeti melléküzemágak. Így a hajósi, a csengődi, a fülöpszállási és a sZalk- szentmártoni, valamint a géder- laki lányok, asszonyok is hozzájárultak a múlt évi 120 millió-lfo- rintos .árbevételhez es ahhoz, hogy az NSZK-ba a gyár 30 millió forint értékű női blúA, szoknyát és egyéb terméket szállíthatott. '

— Ebben az évben a tavalyinál is többet kell dolgoznunk, és reméljük, hogy az itteniek is egyre jelentősebb részt vállalnak céljaink elérésében — szól az idei tervekről Rigó László. — Árbevételünknek el kell érni, a 138 milliót, a tőkés export értékét pedig szeretnénk 45 millió forintra növelni, fiatmilliós megrendel- lésnek már eleget tettünk, március végéig ugyanennyi értékű termékünk kerül1 határainkon túlra.

Opauszky László

SAJTÚPOSTA 13^1

Kovács János, Fodor Sándor, Halasi Ferenc, Pandúr László és mások írták alá a szerkesztőségünkhöz minap beküldött levelet. A szabadszállási Nefelejcs utcában lakók panaszáról van szó, mélynek van egy általános tanulsága: többször is érdemé? végiggondolni a dolgot, s csak utána célszerű dönteni a házépítésről. Ha ugyanis valaki túlságosan derűlátó az ilyen vállalkozását illetően, könnyen járhat úgy, mint olvasóink, akiket az egyik kellemetlenség a másik után ért. De nézzük csak sorjában a 'történteket: >

Az érintett tizenegy család három évvel ezelőtt vette bérbe lakásépítés céljára a telkeket, melyekről úgy tudták, hogy közművesítettek. A valóságban sem a víz, sem az áram igénybevételének nem voltak meg a műszaki feltételei. A villamosítás gondja két évig tartó huzavonával megoldódott, ám a vízvezeték ügye gordiuszi csomónak hizonjfult. Az emberek végső lé- epésként külön-ikülön fúrattak kutat maguknak. Vizet találtak is, ám a KÖJÁL kiderítette, hogy nem alkalmas emberi fogyasztásra. Ez elkeserítette a zömmel, kisgyermekes családokat, s újra -nyákukba vették a vízvezeték-hálózat kiépítésének ügyét.

Többszöri sürgetésükre végül ezt felelte az illetékes: árokásó gÉjp híján nem kezdődhet meg a munka. Ezen ne múljon sem-: mi — gondolták olvasóink, s- hozzákezdtek nyomban a nagyarányú földmunkához, természetesen kézi erővel. Szorgosságuk, fáradhatatlanságuk eredményeként elkészült a megfelelő méretű árok, melybe lefektették a csöveket a szakemberek. Ám akkor hiányzott a házakba történő bevezetéshez szükséges összekötő idom, így a kivitelezés abbamaradt. Két hónapig reménykedtek a családok, hogy valahonnan előkerül az anyag, de hiába, mert az egyik szép napon egyszerűen betemették a baleset- veszélyes árkot az oda kirendelt munkások.

A Nefelejcs utcabeliek nem szimpatizáltak e félmegoldással, 'így elindultak anyag után. A vízmű kunszentmiklósi üzemmérnökségén megtudták, hogy a kecskeméti központ nem szállítja az idomokat részükre. Ezután felkeresték a központot, ahol ar-' ról értesültek, hogy a keresett anyagok már régen Szentmlkló- son vannak. A tény, hogy a jobbkéz "nem tudja, mit csinál a bal, rögtön szemükbe ötlött, de az ellentmondások tisztázása helyett egy ajánlattal rukkoltak elő: készpénzért veszik meg ott, helyben a meglévő anyagokat. Az ötletük nem váltott ki megértést, kaptak viszont biztatást, hogy két napon belül minden rendezve lesz. Azóta 3—4 hónap is eltelt, de idom sehol.

Olvasóink egyelőre nem tudják, mitévők legyenek. Elkeseredni, magukba roskadni persze nincs idejük, hiszen a szabad per- ceikben-óráikban nap mint nap fuvarozzák az egészséges, tiszta vezetékes vizet új otthonaikba, a távoli közkútról. Meddig tarthat ez az állapot...? Véleményünk szerint... Nos, nem merünk jósolni.

ÜZENJEK

Faragó Istvánnak, Szabadszállásra: A hatályos jogszabályok értelmében csiaik a 16 Hóerön felüli teljesítményű tnaikitor i^tám fizetendő jövedeliemiadó. Enineik nagysága attól függ, hogy ki- ziálrióLaigiosiain saját céljára,, vagy bér* mumikiária hasiznáiljia-e erőgépét a tu- íaudonosi, aki ez utóbbi esietben a ház-» táji és 'kisegítő gazdaságok jövedelemadóján ikivü! köteles fizetni általános jövedelemadót is,. Az összeg megállapításához szükséges adatokat minden év máncius l-iig keill bejelenteni a he? ly.i tanácsi pénzügyi szakhatóságához. Az évente ismétlődő bejelentési kötelezettség alól, mentesül' az, akinek a biintokáJbain változatlan darabszámú erőgép van, melyekkel Változatlanul ugyanazt a tevékenységet végzi.

Lakatos Istvánnénak, Jánoshalmára: Az egyetlen nyugellátásból ketten élők anyagi helyzetén könnyít az a rendelkezés1, miszerint havi 180 forint jövedielieimkiiegészítéiS jár a házastársi pótlékra jogosító összeghatárt (idén ez 2'8'0'0 foiriint) meghaliadió nyugdíjban resizes ülő személynek. Az ön nyugdíjas férije ist ebbe a 'kategóriába tartozik, — szintén megkapja az említett l)8'0 forintot — amelyre nem. terjedt ki a légiutóbbi 70 forintos emelési. (Ameny- nyiiben a szomszédok panaszai, illetve, jövedelmi viszonylati az önéhez hasonlóak, e válaszunk nekik is szól.)

Mészáros Jánosnak, Kiskunhalasra; A munkajoggal kapcsolatos fegyelmi büntetésiek sorában a legsúlyosabb az elbocsátás. Bizonyára' alapos oka lehelt annak, ha valaki mindezt a csaknem |)5 évig tartó folyamatos szolgálata uitán., s a nyugállományba kerülése eüőJtlt pár hónappal' „kiérdemelte”. A történtektől f ügigetltenül az ilyen személy is jogosuld a korkedvezményre, feltéve, ha a korábban betöltött munkakörié megfelel az ezzel összefüggő követelményeknek. A további tücLni- vailióikról kérjen tájékoztatást a megyei társadalombiztosítási igazgatóságtól.

„Szeretném tudni” jeligére,, Bácsbo- kodra: Testvérek és egyéb hozzátartozók adásvételi ügyletei lebonyolításához nem ad hitelt ai pénzintézet. EZ" alól kivételt képez a házassági vagyonközösség megszüntetése. Bővebb felívi- llágiosításént — a saját körülményeit részletesen ismertető — levélben forduljon az Országos Takarékpénztár Bácsi-Kiskun megyei Igazgatóságához.

V. Gy.-nének, Kunszent mi klósra: a Minisztertanács1 8 1Ö84. - (I. 23.) számú rendelietie alapján — megtalálható a Tanácsok Közlöny idei 2-es számában — ez év januártól kezdve havi 360 forint jövedelempótlékot kap a gyermekgondozási segélyben részesülő anya1, vagy apa. Ha az Ön részére nem ezt az összeget folyósítják, az sejteti' az ügyintézés körüli mulasztást. Hailiadéktaianul tegyen panaszt a mun- kiá'litatójániál.

KÉRDEZZEN — FELELÜNK ---------------------------------------1---------------C

IKKEINK

NYOMÁN

A leltár

halaszthatatlan

volt

Január 18-d Sajtópcsta rovatunkban az érintett kecskeméti vásárlók nevében szóltunk arról, hogy n az év első két munkanapT ján leltározás miatt zárva tartott a Hunyadiváros Csilléri-telep el- t nevezésű körzetének egyetlen nagy üzlete, az ABC-áruház. Következésképpen sokan — főleg a napi munkából délután, kora este hazafelé igyekvők — nem tudták beszerezni családjuknak áz olyan alapvető cikkeket, mint a kenyér, péksütemény és a tej. Kifejeztük meggyőződésünket: ha az egység gazdái idejében felkérik kisegítésre a szomszédos vendéglátóhelyet, bizonyára vállalkozott volna, hogy e napokon árusítsa az említett élelmiszereket is.

Bjasls0ánikik,a1 .kaipcsoJatogaín levelet kaptunk áz illetékestől1, a Konzum Kereskedelmi Vállalattól. Besenyi István i g azgató az alábbi a'krcM tájékoztatóit: A lakossági ellátás folyamatossága érdekében lehetőleg munkaszüneti napokon leltározunk. A Hunyadivárosban azért kellett eltérnünk e gyakorlattól. mert idén január I-től az úgynevezett jövedelemérdekeltségi rendszer alapján működik az ottani ABC- áruházunk, ahol tehát halaszthatatlan volt az árukészlet számbavétele. Erre hivatkozással sem akartunk azonban kellemetlenséget okozni a vásárlóinknak.

Az áruházvezetö értesítette a környékbeli boltokat — például az UNI- VER Szövetkezet e városrészben levő ABC-áruházát —, hogy a jelzett napokon készüljenek fel a megnövekvő keresletre, a másutt tahiiható üzleteink pedig a szokásosnál nagyobb mennviségü fogyasztási cikkel várták a vevőket.

Úgy ítélem meg, ezek az intézkedések elegendőek voltak ahhoz, hogy mindegyik környékbeli lakos zökkenőmentesen vásárolhasson azon a bizonyos hétfőn és kedden. Ha egy-két embernek mégis akadt' gondla ezzel kapcsolatosan, az Ingerült észrevételükben nem, lehet levonni általános következtetéseket. ■

E válaszhoz néhány megjegyzés kívánkozik:

A több ezer család lakóhelyéül szolgáló Hunyadiváros kereskedelmi ellátottsága egyáltalán nem nevezhető kielégítőnek', hiszen a meglevő üzleték kisebb alapterületűék. mint arra — elsősorban az új lakótelepen élőkre való tekintettel — szükség volna. Ebből következik, hogy bármelyik bolt zárvatairtása csak fokozhatja a tumultuózus jeleneteket a szomszédos egységekben.. Ilyesmire került sor ezúttal, is. És korántsem egy-két vásárló „ingerültségéről” van szó, hanem sokak panaszáról, akik tavály is átélték már e kínos helyzetet. Az a tény pedig, hogy a vállalat .távoli boltjai is várták a hunyadivárcsia- ka,t. azért nem jelenthetett megoldást, mert a napi munka után — érthető módon — csak kevesen' indultak el közülük árube- szerző körútra távolabbra.

Ha nem a kisgyermek beteg...

Elgondolkodtató levéllel kopogtatott szerkesztőségünkbe a Récéién lakó Kakukné Harnóczi Mária. Mint közölte, két kiskorú gyermek édesanyja, s jelenleg is gyesen van. E gondozási feladatát azonban bosszú ideje nem végezheti, mert kórházi kezelés alatt áll, amit otthoni ápolása követ. A háztartásában levő pöttömke emberkékről a férje gondoskodik,, mégpedig az évi rendes szabadsága árán. Csakhogy ez is hamar letelik, akkor pedig fizetés nélküli szabadságot kénytelen kérni a munkahelyén. Mindez nehéz anyagi helyzetbe juttatja a családot, hiszen a megélhetési költségek fedezése mellett rendszeresen kell fizetni a lakásvásárlással kapcsolatos OTP-tartozást is. Olvasónk az iránt érdeklődik: ilyenkor tán- pénzes állományba vehető-e a gyermek tényleges gondozója?

Hadd kezdjük azzal, korántsem •egyedi az eset. Arra következtetünk; a kisgyermekes szülő tartós betegsége főleg ott okoz nagy gondot, ahol nincs „kéznél” az idejével szabadon rendelkező és segítőkész anyós, . illetve após,*’ vagy más nyugdíjas rokon, szomszéd stb., aki vállalkozna a nót- mamai teendőkre./Jobb híján tehát a másik házastársnak muszáj otthon, maradnia a bölcsődébe és óvodába nem járó gyermekekkel, s a munkából való több hetes (hónapos) távoliét anyagi kihatá' •sa súlyos. Vajon mit lehet tenni?

A társadalombiztosítási törvény — a népgazdaság szűkös teherbíró képességéből eredően — sajnos, nem kínál megoldást, ugyanis egyértelműen leszögezi: csak a hat évnél fiatalabb beteg gyermek . ápolása idején jogosult táppénzre a szülő, kivéve a levőt, aki ilyenkor sem minősíthető keresőképtelennek. Más az elbírálás, ha ő betegszik meg, s amennyiben ennek ideje eléri a 30 napot, már kaphat táppénzt a gyermekgondozási segély -helyett. Ezt az ellátást persze csakis ak- kor érdemes választani, ha a gyesnél magasabb összegről van I Szó.

És most óhatatlanul felmerül a kérdés: ha nem a kisgyermek be- . teg, hanem az egyik szülő, akit a másiknak kell helyettesítenie, akkor elkerülhetetlen a család anyagi zavara? Nos, ez utóbbi meg- felőzésére közben járhatnak az érdekelt munkáltatók szakszervezeti bizottságai, hiszen segéllyel

siethetnek a rászoruló dolgozóik segítségére. Aztán igényelhető a tanácstól rendkívüli szociális támogatás is. Levélírónknak és a hasonló okból - bajba jutottaknak azt javasoljuk, bátran éljenek e lehetőségekkel.

Hol van munkaalkalom?

Az utóbbi időben jónéhányan — például a szabadszállási Bárány! Jánosné, a hajósi Kerpecsics- né és az akasztói G. N. — ugyanazon problémával kopogtattak szerkesztőségünkbe, nevezetesen, hogy a családjuk megélhetési körülményeinek javítása érdekében úgynevezett pluszmunkát keresnek. S bár tüzetesen körülnéztek a lakhelyükön, semmi kilátás a foglalkoztatásukra. Tőlünk kérdezik: hol található számukra megfelelő munkaalkalom, s ezzel kapcsolatban kitől remélhetnek segítséget?

Azzal kezdjük, hogy lapunkban nap mint 'nap megjelennek állás- hirdetések, melyeknél több inf^-- mációval nem rendelkezünk. A helyi tanácsok viszont mindenütt ismerik a munkaerő-gazdálkodás lehetőségeit, adottságait. A szak- igazgatási szerveknél ugyanis munkaügyi megbízottak dolgoznak, akik nyilvántartják a hatásköri területen (vagy annak környékén) levő vállalatokat, üzemeket stb., ahol felvesznek munkavállalót.

Személyesen jelentkezzenek az említett ügyintézőknél, akik önöket azonnal is kiközvetíthetik az igényük szerinti munkát kínáló cégekhez, s ha ez mégsem lehetséges, I feljegyzik az adataikat, majd küldik az értesítést, ameny- nyiben mód nyílik az alkalmazásukra. akár bedolgozói jogviszony keretében is. Persze előfordulhat, hogy egy^egy településen hosz- szabb ideig kell várakozni, munkaalkalomra. Ilyenkor célszerű megkeresni levélben a megyei tanács munkaügyi osztályát, amely szintén segítőén közreműködhet a kívánt állás megtalálásában.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér J/a.

Telefon: 20-111.