Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-29 / 50. szám

2 9 PETŐFI NÉPE © 1984. február 29. Usztyinov választási beszéde Konsztantyin Csernyenko fogadta Vidoje Zsarkovicsot Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára kedden Moszkvában fogadta Vidóje Zsar­kovicsot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöksé­gének alelnökét, aki hétfőn érke­zett baráti munkalátogatásra a szovjet fővárosba a Legfelsőbb: Tanács Elnökségének meghívásá­ra. A megbeszélésen a szovjet— jugoszláv kapcsolatokról, vala­mint több időszerű nemzetközi kérdésről volt szó.' A felek hang­súlyozták mindkét ország szándé­kát, hogy továbbra is kitartóan törekszenek a béke megszilárdí­tására és a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítására. Ismételten rámutattak, hogy tovább kívánják fejleszteni és mélyíteni az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti gyümölcsöző együttműködést a két ország között fennálló meg­állapodások alapján. A találkozó szívélyes, baráti légkörben folyt le. A tárgyalásokról közleményt adnak ki. Kamionossztrájk Az osztrák—olasz határon változatlanul tart mintegy 1300 kamionos sztrájkja az el­torlaszolt utakon szünetel a teherforgalom. Az egyetlen, még nyitott határállomást, Thörlnél ugyancsak el akar­ják zárná a sztrájkolok. Arra a követelésükre, hogy az olasz hatóságok írásban kötelezzék magukat az egyszerűbb és gyorsabb vámeljárás beveze­tésére, még nem érkezett vá­lasz. Ebben a helyzetben a nyugatnémet fuvarozó cégek a sztrájk feladását javasolják, míg az osztrák vállalatok még alkalmazottaik mellett van­nak. Az osztrák hatóságok, a Vö­röskereszt eddig példásan gon­doskodtak az utakon, zord időjárási viszonyok között . megrekedtekről: nemcsak éle­lemmel, hanem fűthető sát­rakkal, fehérneművel is ellát­ták őket. A változatlanul válságos helyzetről, a tervek szerint, a hét végén Bécsben tárgyal az NSZK, Ausztria és Svájc köz­lekedési minisztere. Moszkvában találkozott kedden választóival Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere. A szónok hangsúlyozta: minden szovjet ember egyöntetűen he­lyeselte, hogy az SZKP KÖ 'feb­ruári rendkívüli ülése Kbnsztan- tyin Csernyenkót egyhangúlag megválasztotta a Központi Bi­zottság főtitkárává. Csernyenko az SZKP és a szovjet állam, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom kiemelkedő szemé­lyisége, olyan lenini típusú veze­tők harcostársa, mint Leonyid Brezsriyev és Juríj Andropov' volt. Minden poszton, ahová a párt állította, tehetséges vezető­nek, hozzáértő szervezőnek, Le­nin ügye, a kommunizmus ügye áldozatos harcosának bizonyult. A nemzetközi helyzet bonyolul­tabbá válásának oka az Egyesült Államok agresszív, imperialista politikája — mutatott rá. — Az imperializmus fel akarja számol­ni a nemzeti-felszabadító és de- rrfokratikus mozgalmakat, nyíl­tan beavatkozik szuverén álla­mok belügyeibe, amelynek során fegyyeres erőt vesz igénybe, a provokáció, a terror és a felfor­gató akciók eszközéhez folyamo­Igazán nem pihen a közös piaci diplomácia. Már a kudarc­cal végződött athéni csúcstalál­kozón (decemberben) megmutat­koztak a jelei annak, hogy Fran­ciaország soros elnöki tisztsége — mint mondani szokás —r fel­pörgeti az EGK belső mozgását. Persze, nem öncélúan. A tízek­nek súlyos problémákkal kell ^szembenézniük: Mindenekelőtt: az agrárkérdések változatlanul meg­oldatlanok, amit tetéz az a kö­rülmény, hogy a Közös Piac költ­ségvetése aggasztó mértékben apad. Ha netán a nyárra teljesen kimerülne, roppant feszültség tá­madhat a közös mezőgazdasági politika anyagi támogatásának hiány a. miatt ............. H elmut Kohl nyugatnémet kancellár kedden Londonban Margaret Thatcher brit kormány­fővel elsősorban a Közös Piac belső gondjairól folytatott eszme­cserét. Hétfőn a tízek külügymi­niszterei tanácskoztak Párizsban. Noha elsősorban a nemzetközi helyzet elemzésére helyezték a hangsúlyt, arra is alkalmat talál­tak, hogy a kelet—nyugati pár­beszéd, az európai szocialista és tőkés államok közti kapcsolatok fényében saját ügyeikről szót váltsanak. Mitterrand francia el­nök nagy lendülettel és nem tit­kolt egyéni becsvággyal látott munkához, amikor a soros elnöki tisztséget átvette. dik. Az -Egyesült Államok eddig soha nem látott méretű fegyver­kezési hajszát kezdett, amire óriási összegeket fordít. A Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere leszögezte, hogy. az első csapás mérésére szolgáló új ame­rikai nukleáris rakéták telepíté­se a nyugat-európai országokban további veszélyt jelent a Szovjet­unió és szövetségesei biztonságá­ra. A telepítés megkezdése lehe­tetlenné tette az európai nukleá­ris fegyverek korlátozásáról Genfben folytatott tárgyalások folytatását. A Szovjetunió és az Egyesült Államok, illetve a Varsói Szerző­dés és a NATO között hozzávető­leges katonai-stratégiai egyen­súly van. A Szovjetunió ezt nem sértette meg, és nem is szándé­kozik megsérteni. A népek fél­revezetését szolgálják azok a wa­shingtoni kijelentések, hogy az Egyesült Államok a rakétatelepí­tés folytatásának körülményei kö­zött kész tárgyalni. Emögött nincs konkrétum.' A tárgyalások újra­kezdéséhez vissza kell térni a szovjet—amerikai kapcsolatok ko­rábban kölcsönösen elfogadott el­veihez, szigorúan tiszteletben kell tartani az égyenlőség és azo­nos biztonság elvét. ­Egyelőre azonbqn a legfőbb gondokat nem sikerült legyűrni. A franciák és az olaszok válto­zatlanul nehezményezik a tizek agrárpolitikáját, amely parasztsá­gukat, egész mezőgazdaságukat rendkívül hátrányosan érinti. Bo­nyolítja a Közös Piac agrárvitá­ját a két belépésre váró ország: Portugália és Spanyolország sa­játos helyzete. Mindkét állam nö­veli a piacra kerülő agrártermé­kek választékát,' s a francia— olasz borháború újabb két rivá­lissal gyarapodik általak. Márpe­dig — legalább is Mitterrand el­nök így érvel — az EGK-nak mi­előbb zöld utat kell adnia Mad­rid és Lisszabon belépése szá- úrnárá. ':.<u... ■11 Ha á francia törekvés az volt, hogy 1984 első harmadában tisz­tázzák a tízek belső nézeteltéré­seit, majd június végéig, vagyis a mandátum lejártáig, ujult erő­vel siettessék a tagállamok együt­tes fellendülését, nos, ez az el­képzelés aligha válik valóra. Mit­terrand elnök a vártnál is súlyosabb nézetkülönbségekkel találta szemben magát. S a rend­kívül élénk közös piaci diplomá­cia csupán a fellendülés útjában álló akadályokra világít rá. A kibontakozás ösvényét még min­dig, lázasan keresik. ' Gy. D. Hangsúlyozva, hogy á lenini bé- • kepolitikától a Szovjetunió jottá­nyit sem ,tér el, Dmitrij Usztyi­nov kiemelte: nemzetközi színté­ren a Szovjetunió együtt cselek­szik megbízható szövetségeseivel, a szocialista közösség testvéri ál­lamaival. Emlékeztetett azokra a- nagy- jelentőségű szovjet kezdeménye­zésekre, amelyek célja a nukleá- ' ris háború veszélyének csökken­tése, s végső soron teljes elhárí­tása. A Szovjetunió például egy­oldalú kötelezettséget vállalt ar­ra, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. A NATO-or- szágók egyértelműen elutasítják, hegy maguk is ilyen kötelezett­séget vállaljanak. A Varsói Szerződés tagállamaival közösen a Szovjetunió javasolta, a két szövetség tagállamai kössenek megállapodást arról, hogy köl­csönösen lemondanak a katonai erő alkalmazásáról. A NATO-tag- . államok elutasították ezt a kez­deményezést. Az Egyesült Álla­mok továbbra is válasz nélkül hagyta a nukleáris fegyverek be­fagyasztására, a fegyverkezési hajsza világűrre történő kiter­jesztésének megakadályozására, Európának a nukleáris és vegyi fegyverektől történő teljes men­tesítésére vonatkozó Szovjet ja­vaslatokat. A Szovjetunió kész konkrétan megállapodni a fegyvérzetkorlá- tozásról és fegyverzetcsökkentés- ről. Nem hajlandó azonban tár­gyalni csupán a tárgyalások ked­véért. A Szovjetunió abban az 1 esetben kész a tárgyalásokra, ha az Egyesült Államok és a NATO kifejezi hajlandóságát, hogy visszatérnek a Pershing—2 raké­ták és a manőverező robotrepülő­gépek európai telepítésének meg­kezdése előtti helyzethez. Meglepetés New Hampshire-ben? Meglepetést ígértek kedden az utolsó közvéleménykutatások az egyesült államokbeli New Hamp­shire állam demokratapárti elő­választásain. A papírforma sze­rint az előválasztásoknak az or­szágos felmérésekben magasan vezető és az egy héttel ezelőtt Iowában győztes Walter Mondiale volt alelnök fölényes győzelmét kellett volna hozniuk. Meglepetés Gary Hart colorádói szenátor esélyeinek minden vára­kozást meghaladó felszökése köz­vetlenül a szavazóhelyiségek meg­nyitása előtt. A választások reg­gelén néhány —( nem tudományos — felmérés már azt mutatta, hogy Hart teljesen felzárkózott, s Mondalehoz hasonlóan a szavaza­tok mintegy harminc százalékára számíthat. John Glenn szenátor, a volt asztronauta és Jesse Jackson néger polgárjogi vezető küzd a harmadik helyért. A New Hamp- .shire-i előválasztások eredményei ma válnak ismertté. NAPI KOMMENTÁR KözŐsffiac^kSzösákdoiife AMERIKAI KATONAPOLITIKA Reagan szólamai — és a valóság Ronald Reagan amerikai elnök mostanában még többször jelenik meg az amerikai’ televízió képer­nyőjén, mint egyébkor. Egyre sű­rűsödő nyilvános szereplései so­rán minden áron azt próbálja be­bizonyítani, 'hogy országlása ide­jén „a béke alapjai tartósabbak lettek”, meg hogy azóta „biztonsá­gosabb világban élünk”. Nukleáris felelőtlenség Az I ilyen szóvirágok, szónoki fordulatok a már ismert kortes- fogásokhoz sorolhatók és semmi közük a valósághoz. Averell Har- rimann, 'a nagy tekintélyű ,és ta­pasztalt amerikai diplomata (volt moszkvai nagykövet és öt ameri­kai elnök egykori tanácsadója) Reagan három évét egyszerűen a nukleáris felelőtlenség periódusá­nak minősítette. Vajon módosul­na-e ez a roppant veszélyeket ma­gában rejtő konfrontáció^ irány­vonal a jövőben, ha a katonai­ipari komplexum kegyeltjét, Ro­nald Reagant újraválasztanák? Maga az elnök jelentette ki" rö­viddel ezelőtt, hogy amennyiben hivatalában marad, megingás nél­kül folytatja az USÄ katonai ha­talmának kiépítését, vagyis annak a programnak végrehajtását, amelyet ő maga hirdetett meg 1981 októberében. Már pedig, ha ezen a nyomvonalon halad ,to- wább, aligha lehet reális kilátás a W A légierőt a legújabb B—1B bombázókkal erősítik meg. feszültség enyhítésére, a szovjet— amerikai katonai szembenállás mérséklésére. Ehelyett áldását adta az 1984— 1985-ös rekordösszegű, több mint 300 milliárd dolláros katonai költ­ségvetés tervezetére. Ez a mere­deken felfelé ívelő előirányzat különben összhangban van azok­kal a nagyvolujnenű katonai programokkal, amelyeket Reagan ■— röviddel hivatalba lépése után — ismertetett és amelyeknek költ­ségigénye 1986-ig meghaladhatja al 1500 milliárd dollárt. Totális szembenállás A nagyjából már 1982 első felé­ben körvonalazódott új amerikai katonai doktrína a „totális szem­benállás” a szocialista közösség­gel, mindenekelőtt a Szovjetunió­val. tartalmi elemeit lényegében az 1984—1988-as évekre összeállí­tott szigorúan bizalmas ..Védelmi Irányelvekében és a Nemzetbiz­tonsági Tanács 1982 májusában jóváhagyott memorandumában fo­galmazták meg. A „Védelmi irányelvekében például kimondják, hogy a 80-as években a nagyaránvú katonai versengés új területeire kell ki­terjeszteni - a fegyverkezést egy­részt azért, hogy „kimerítő” gaz­dasági erőfeszítésekre kényszerít­sék a Szovjetuniót, másrészt azért, hogy I ki lehessen. vívni az egyol­dalú hadászati fölényt. E .törek­vés, egyik első lépéseként értékel­jük a Nyugat-Európában a múlt év végén megkezdett rakétatele­pítést. Szorosan összefügg ezzel az amerikai katonái doktrínának 'az az alaptétele, amely lehetséges­nek, adott feltételek között egye­nesen célszerűnek mi több: rneg- nyerhetőnek tartja az atomhábo­rút. Fegyverkezés a világűrben is A már elfogadott haderőfej­lesztési tervek — egyebek között a B—1-es új hadászati bombázók, a Trident haditengerészeti raké­ta-nukleáris fegyverrendszerek, az MX-ek és az ezt követő Midget- man-rakéták szolgálatba állításá­val kapcsolatos döntések — min­denben rácáfolnak Reagan béke- frázisaira. Emellett nemcsak itt, a Földön, hanem a világűrben is meg akarják teremteni a hadvi­selés feltételeit. Már 1982 őszén- megszervezték a kozmikus háború irányítására hivatott úgynevezett világűr-parancsnokságot, majd 1983 elején a Világűr Technológiai Katonai Központját. És ha még mindehhez azt is hozzávesszük, hogy gyors ütem­ben korszerűsítik az általános (te­hát a nem-nukleáris) réndelteté- sű erőket, növelni kívánják lét­számukat és modernizálni fegy­verzetüket, akkor’nein nehéz le­vonni a következtetést: a Reagan- féle csapattól nem várható semmi jó, hiszen minden stratégiai tar­talék mozgósításával arra törek­szik, hogy a jelenlegi viszonylagos katonai egyensúlyt 1 megbontva, olyan előnyökre tegyen szert, amelyek révén rákényszeríthetné akaratát, a szocialista közösségre, az egész .világra. Ebben az össze­függésben | érthető meg’ igazán, mennyire indokoltak és szüksége­sek ,a Varsói Szerződés tagálla­mainak a lehetséges támadót fé- kentattani képes ellenintézkedé­sei. Serfőző László alezredes Megalapozottabb tervezéssel a versenyképesség javításáért (Folytatás az 1. oldalról.) különféle műanyag csomagoló­eszközök előállítását is. Nagyobb figyelmet kell fordítani a hidrau­likus, a pneumatikus elemek és szerelvények, valamint a szerszá­mok választékának bővítésére és minőségének javítására is. A miniszter ezután arról szólt, hogy /a gazdaságtalan termelést tudatosan kell, leépíteni,,a kapa­citásokat átcsoportosítani. Erre annél is inkább nagy szükség vari, mert az utóbbi időben to­vább nőtt a veszteséges vállala­tok köre, ezek összveszteságe, 1,2 milliárd forintról 3 milliárdra .emelkedett a múlt évben. Több­ségében önerőből igyekeznek ki­lábalni nehéz Helyzetükből. Kapolyi László rámutatott, hogy az erőforrásokat néhány helyen még mindig pazarolják, ,és sok gyártmánycsalád esetén igen ma­gasak a ráfordítási költségek. A racionálisabb gazdálkodás világ­piaci pozícióinkat is lényegesen javíthatja. A magyar iparnak minden eddiginél tudatosabban kell alkalmaznia a tudományos és műszaki eredményeket. Mint mondotta, a legfejlettebb ipari országokban az elmúlt éyek re­cessziós időszakában is gyors volt a műszaki fejlesztés. Azt is tu­domásul kell vennünk — mon­dotta —, hogy jó néhány fejlődő ország ipara versenytársunkká vált Nyugat-Európában és a ten­geren túlon is. A miniszter végül arról szólt, hogy a továbblépés, a fejlődés elengedhetetlen eleme az emberi kapcsolatrendszerek javítása, bi­zalom az irányító szervek és a vállalatvezetők között, a helyzetek közös és kölcsönös, elemzése. Csakis a .szoros együttműködés, a tudatos iparfejlesztés vezethet eredményre. Az ipari miniszter beszédét széles körű vita követte. A vitában felszólaló Hoós Já­nos tervhivatali államtitkár el­mondta, hogy az utóbbi egy-két évben nem növekedett kellő mér­tékben az ipari termélés, s az erőfeszítések ellenére a vártnál kisebb volt az export., Csökkent az ipar jövedelmezősége. Sok ka­pacitás kihasználatlan. Mint mondotta, a tanulságokat már most, s a VII. ötéves tervidő- * szak során még inkább le kell vonni. Beck Tamás, a Magyar Keres­kedelmi Kamara elnöke e témá­hoz kapcsolódóan megjegyezte, hogy egyes nézetekkel éllentétben mind a nagyvállalatok, mind a kisvállalatok érdekeltek az irá­nyítási rendszer, a reform to- " vábbfejlesztésében. Ez ugyanis nagyobb mozgásteret jelenthet majd számukra, ami javíthatja a gazdálkodás hatékonyságát. Gál László, a SZOT főtitkár- helyettese a szocialista munka- verseny-mozgalomról szólva hangsúlyozta, hogy valójában azok a munkafelajánlások hasz­nosak, amelyek szorosan kapcso­lódnak a vállalat mindenkori fel­adataihoz. Azt is elmondta, hogy az idén első ízben — a többi KGST-országgal közösen — a nemzetközi együttműködésben élenjáró kollektívákat nemzetkö- .zi munka verseny elismerésben részesítik. Vifazárójában Kapolyi László miniszter felhívta a vállalatok ügyeimét arra, hogy a megalapo­zott tervezés, a különféle fej­lesztési alternatívák kidolgozása kellően megalapozza a döntéselő-, Készítésit: Minden üzemben, min­den vállalatnál vállalni kell a szelektív fejlesztést, s áz elkép­zeléseket mielőbb valóra kell vál­tani.. Zavartalan ellátást ígér a húsipar Változatlanul kiegyensúlyozott, zavartalan ellátást ígér a hús­ipar 1984-re is; a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők te­nyésztői kedve továbbra is élénk, és így a feldolgozó üzemek kellő mennyiségű alapanyaghoz jutnak,. Erről tájékoztatta a sajtó mun­katársait kedden Faludi Endre, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója, 1984-ben csaknem 9 millió ser­tést vesz át az ipar, amelynek termelési értéke az idén eléri a 60 milliárd forintot. A konverti­bilis kivitel a tavalyihoz képest 8 százalékkal bővül. Az, értékesítés­nél gondot okoz, hogy az előrejel­zés szerint .a világpiaci árak 10— 12 százalékkal csökkennek. Ami a belkereskedelmi ellátást illeti: a hivatalos terméklistán 250-féle áru szerepel, ezek egy időbep és egy helyen természete­sen nem vásárolhatók meg. Egy­re inkább kialakul a helyi vásár- ! lói kör és a vásárlói szokások is rögzülnek. Igyekeznek ennek megfelelően szállítani az árut az üzletekbe. Mindenesetre az ipar törekszik az olcsóbb, kilónként 76 forintos, vagy ennél kevesebbe kerülő termékek választékának bővítésére. Az ilyen árukból öt- J venhatfélét tartanak számon, és bármikor tudnak szállítani belő­lük. Az ipar számol a húskészít­mény-fogyasztás növekedésével, s mindenekelőtt azzal, hogy az olcsóbb termékek iránt élénkül a kereslet. Növekszik a szövetkezetek nemzetközi árucseréje A szövetkezetek nemzetközi árucsere-forgalma tavaly Üteme­sen növekedett, értéke összessé­gében elérte a 171 millió rubélt és az 55 millió dollárt.. Az áru­csere jelentőségéről, továbbfej­lesztésének lehetőségeiről volt szó' tegnap a SZŐ VOSZ. elnökségének ülésén. A tervek szerint az idén tovább bővül a szövetkezeti árucsere­forgalom. Az elnökség hangsú­lyozta: főként a rubelelszámolá­sú országokkal célszerű a vál­lalatoknak erősíteniyk a kapcso­latokat, s ennek nyomán várha­tóan a tavalyinál 12 százalékkal több árucikk érkezik majd az or­szágba. Különösen jó lehetőség kínálkozik a magyar—szovjet kapcsolatok bővítésére, ezen be­lül is az ukrán., a moldáviai, az azerbajdzsáni, a grúz Szovjet köz­társaságok szövetkezeti szervei­vel való szorosabb együttműkö­désre. Űj színfolt lesz, hogy a szövetkezeti árucserébe bekap­csolódnak az egyiptomi szövetke­zetek. Ennek első lépéseként | a Skála-COOP a Magyar Kereské- delmi "Kamarával együtt -részt vesz áprilisban a kairói áruházi héten. Letartóztatták a képrablók bandavezérét (Folytatás az 1. oldalról.) nyomozók rátörtek rejtekhelyére, egy szekrény mélyéből húzták elő a szándékos emberölés és rablás ■miatt körözött 39 éves bűnözőt. Érdernes felidézni a január kö­zepén Rómában tartott ^sajtókon­ferencián elhangzottakat: a ma­gyar rendőrség adatai vezettek el Sciantihoz, valamint bandájának más tagjaihoz. Az- olasz hatósá­gok ugyanis összefüggést láttak a budapesti képlopás és a múlt év' januárjában, Modena mellett végrehajtott rablógyilkosság kö­zött. Ott mintegy félmilliárd lí­ra értékű műtárgyát — képeket, antik bútorokat — raboltak 1 el, miután előzőleg agyonlőtték' az őrt. Az olasz rendőrség Ivano Scianti és a budapesti képlopás­ban is'részt vevő Graziano-lóri. után nyomozva jutott el Giacomo Mérirphez, akiről kiderült, hogy ő volt a Szépművészeti Múzeum­ból ellopott, képek szállítója, Az ő letartóztatása és vallomása in­dította el a további letartóztatá­sokat. Scíantiról időközben az is tu- domásukrá jutott az olasz rend­őröknek, hogy a budapesti lopást már 8-rlO évvel korábban, meg­bízásból, végre akarta hajtani. A nyomozókat informáló' műkeres­kedő szerint azonban akkor, a képek túlságosan is közismert volta miatt, elállt" a tervtől. A banda még bujkáló egyetlen tagja, Graziano lóri kézrekerítér sérg folytatják.a nyomozást.

Next

/
Thumbnails
Contents