Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-28 / 49. szám

1984. február 28. • PETŐFI NÉPE • 3 JÓ BEFEKTETÉS A LAKOSSÁGNAK IS A kötvénykibocsátás tapasztalatai Harminchárom esztendő után A kibocsátott kötvények értéke már meghaladja az 1,2 milliárd forintot. Jelentős részük elsősor­ban a vállalatok közötti tőke-át- csopórtosítást teszi lehetővé, de egyre gyakoribbak az olyan köt­vényjegyzések is, - amelyekkel a lakosság az infrastruktúra fej­lesztését segíti elő. így. legutóbb az érdi iparcikk-áruház építé­sére bocsátottak ki értékpapíro­kat. Az Állami Fejlesztési Bank nagy részt vállal a kötvények ki­bocsátásának 'megszervezéséből. A bank közreműködésével jegyzett értékpapírok összege meghaladja a 800 millió forintot. Ilyen akciók szervezésére az ÁFB-n kívül vál­lalkozott már a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Váltó- és Hi­telbank Rt., a Magyar Külkeres­kedelmi Bank Rt., az Országos Takarékpénztár, az» Építőipari Innovációs Bank és'tobty takarék- szövetkezet is: A vállalatok köt­vénykibocsátásaik bonyolításá­val bármelyik bankot vagy pénz­intézetet megbízhatják, aszerint, hogy számukra melyik partner­rel ígérkezik a légkedvezőbbnek az együttműködés. A kötvénykibocsátás eddigi ta­pasztalatai biztatóak. Az ÁFB és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt gázkötvényei, . illetve a Magyar Posta telefonkötvényei Á Szegedi Akadémiai Bizott­ság nyolc szakbizottsága az idén több mint hetven témakörben hir­detett pályázatot. Ezek közül a népesedési problémák orvosi, bio­lógiái, szociológiai és pszichológiai vonatkozásait elemző tanulmá­nyokat 1985. szeptember elsejéig kell benyújtani. A további pálya­munkák benyújtásának- határide­je 1984. szeptember elseje. Ezek elsősorban dél-alföldi vonatkozá­sú témák, amelyek Bács, Békés és Csorígrád megye kutatóinak ér­deklődését kelthetik fel. Kiterjed­nagyrészt gazdára találtak. Gyor­san elfogytak azok a lakosság ál­tal megvásárolható értékpapírok is, amelyeket az ÁFB a Pest me­gyei Iparcikk Kereskedelmi Vál­lalat megbízásából a napokban hozott forgalomba 15 millió forint értékben. A befolyt pénzt a vál­lalat saját forrásainak kiegészí­tésére, az érdi iparcikk-áruház építéséhez használja fel. így az építkezést a tervezettnél egy év­vel előbb befejezhetik, s már az idén elkészül az új áruház. Mivel a kötvény — melyet, 11 százalé­kos kamattal 7 éves lejáratra bo­csátottak ki — kereslete lénye­gesen nagyobb volt a vártnál, további, a lakosság által megvásá­rolható hasonló értékpapírok for­galomba hozását tervezi a pénz­intézet. A lakosság számára a kedvező kamat- és lejárati felté­telek mellett azért is vonzó a kötvény, mert azok visszavásárlá­sát, az esedékes kamatok kifize­tését az állam szavatolja. A kötvények — ha egyelőre korlátozott mértékben is —, de mihdinkább elősegítik a vállala­tok közötti tőke-átcsoportosítást is. E téren azonban a kibocsátási kedv még lényegesen nagyobb, mint az értékpapírok iránti ‘vá­sárlási igény. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a vál­lalatok saját befektetéseik jöve­delmezőségét általában maga­nek környezettudományi, terület- fejlesztési, irodalomtörténeti, or­vosi, mezőgazdasági, történettu­dományi és más kérdésekre. Ajánlják, a kutatóknak például a Békés megyei mezőgazdaság szer­kezetében bekövetkezett változá­sok témáját, az ingázó dolgozók családi viszonyaira vonatkozó ta­pasztalatok összeségét; s a bioló­giailag aktív vegyületek haszno­sításával kapcsolatos témakörök elemzését. Feldolgozhatják á pá­lyázók a számítógépek orvostu­sabbnak ítélik a kötvények 11, vagy azt meghaladó százalékos kamatánál. Mivel azonban az ipar átlagos jövedelmezősége jelenleg csupán kilenc százalék körüli, így felté­telezhető, hogy 'a vállalati számí­tások egy része túlzott derűlátá­son alapul. Számos gazdálkodó egység — ha rendelkezik is szabad forrással — azért nem vásárol kötvényt, mert nem akarja hosszabb időre le­kötni pénzét. Az értékpapírok le­járata ugyanis többnyire 5—7 év. Az ÁFB szakemberei ezért nem­csak a kibocsátással foglalkoznak, hanem a kötvények visszavásár­lásával, újraértékesítésével is. Tervezik: más pénzintézetek ál­tal forgalomba hozott értékpapí­rokat is értékesítenek. Ezzel a kötvénypiac kialakulását igye­keznek. elősegíteni, s egyben nö­velni a vállalatok bizalmát azzal, hogy befektetett pénzükhöz — ha arra időközben szükségük len­ne — a kötvények értékesítésé­vé) még a lejárat előtt, bármikor hozzájuthatnak. Mindez végső so­ron jelentős mértékben hozzájá­rulhatna ahhoz, hogy a vállala­ti eszközök az eddiginél gyorsab­ban áramoljanak oda, ahol fel- használásuk és népgazdasági szin­tű hasznosításuk a leghatéko­nyabb lehet. dományban való alkalmazásának tapasztalatait is. A tanulmányokat a bíráló bi­zottság döntése alapján 5000 fo­rintos első, . 3000 forintos máso­dik, 2000 forint harmadik díjjal jutalmazzák. Kiemelkedő tanul­mányok esetében az első díj ősz- szege elérheti a 10 000 forintot. A pályázatok iránt érdeklődők részletes felvilágosítást kaphat­nak a Szegedi Akadémiai Bizott­ság Szeged, Somogyi utca 7. szám alatti székházában. Ennyit — több mint három évtizedet — ért meg a kecs­keméti járás a megszűnést ki­mondó párt- és kormányhatá­rozatok végrehajtásáig. Az új közigazgatás és pártszervezés jócskán eltér a régitől, de van örökség, amire bátran lehet építeni az újat, és reméljük, lesz megújhodás is. Szocialis­ta mezőgazdaság, iparosodott nagyközségek, felvilágosodott és új módon gondolkodó falu­si lakosság került új igazgatá­si körülmények közé, még na­gyobb önállóság és demokrá­cia adta lehetőségek között. Élni kell vele és töretlenül to­vább vinni, ami jó és eredmé­nyes volt: az emberek össze­fogását, munkaszeretetét, a „községemért", „falumért" dol­gozás szellemét. Ma és holnap is csak az lesz, amit a ma­gunk erejéből megteremtünk, ahogyan megértették ezt Ja- kabszálláson és ahogyan azt teszik ma Tiszaalpáron az is- ' kola építésénél. A járások megszüntetése után rengeteg feladat maradt, és támadtak újak is. Említ­hetem — a volt kecskeméti járásban — a földgáz külön gondot jelentő bevezetését ti­zenhárom községbe. El nem szalasztható lehetőség a lakos­ságmegtartó képesség növe­lésére, hiszen ez is csökkenti a várostól való elmaradást. Igen, de az embereket meg kell győzni előnyeiről, mert mélyebben bele kell nyúlni a zsebekbe, hogy összegyűljenek a forintok a korszerű fűtésre. Ezer szállal A járásoknál semmi nem maradt félben. Feladataikat átvették a megyei és a létre­jött új igazgatási központok, a városi jogokkal felruházott nagyközségek. A volt kecske- . méti járásban tehát Kecske­mét, Tiszakécske és Kunszent- miklós, valamint a két közvet­len megyei irányítású nagy­község. Az alpáriak visszake­rültek a „régi gazdához", és ahogyan egy évtizede Kecs­kemét kapta, most Kiskunfél­egyházának adta Bugac nagy­községet is. Felére csökkent a távolság az ügyes-bajos embe­ri gondok intézéséhez. És igaz az is, hogy ezelőtt is ezer i szállal kötődtek ehhez a vá­roshoz, mint Kecskeméthez Ladánybene, Kunbaracs, Ke­rekegyháza, Fülöpháza, Ágas­egyháza, Hetényegyháza, Bal- lószög, Helvécia, Városföld, Jakabszállás, Orgovány. A közvetlen megyei irányítású Izsák és Lajosmizse nagyköz­ségek is megállnak a maguk lábán, hiszen rendelkeznek csaknem mindennel, ami az emberek mai igényét színvo­nalasan kielégítheti. Viszont az új rendet szokni kell, és ehhez időre, türelem­re, megértésre van szükség. Az átállás sikerének biztosítéka valamennyi helyen megvan, hiszen a három évtized alatt felnőtt és jól dolgozik a köz­ségek és gazdaságok mintegy ezer embert számláló káder- ' állománya. Tudásban megnö­A Magyar Szakácsok és Cukrá­szok Szövetsége hétfőn tartotta közgyűlését Budapestem a Hilton Szállodában. Lontai Egon elnöki beszámoló­jában elmondotta: a vendéglátás az elmúlt évben teljesítette gaz­dasági tervét, s ehhez nem kis mértékben hozzájárult a szövet­ség 1500 tagjának munkája. Figyelembé. véve a lakosság jö­vedelmének alakulását, a vendég­látás pz idén is csak szerény, 2,5— 3 százalékos növekedésre számít, ami változatlan árakon 4—5 szá­zalékkal alacsonyabb forgalmat jelent a tavalyinál: Éppen ezért — mondotta beszámolójában a szö­vetség elnöke — az eddigieknél is gondosabb- kínálatra és ármegál­lapításra van szükség, hogy a sze­rényebb igényű és a tehetősebb vendégek, az egészségesek és a diétára utaltak, a belföldiek és a külföldiek egyaránt megtalálják a számukra legmegfelelőbb szolgál­tatást. A Magyar Tudományos Akadé­mia Elnöksége tavaly ajánlásokat .vekedett, a közösséget jól szolgáló, kiművelt emberfők sokasága dolgozik már a köz­ségekben. A maguk nevelte értelmiség végzi a mindénna- pok munkáját az iparban, szö­vetkezetekben, iskolákban, a tanácsok apparátusaiban. De őket is érteni, vezetni kell és törődni gondjaikkal, hogy munkájuk még színvonalasabb ' legyen, a falu közössége ja­vára. Együttes cselekvés A nagyobb öúállóság még nagyobb fegyelmet és felelős­ségérzetet követel minden községi vezetőtől. Kezdemé­nyezést és nem „sírást” a ba­jok miatt. Megoldásokat ke­resni és megnyerni az embe­reket, mert csak velük, a kö­zösen végzett jobb munkával lehet értük, az egész közsé­gért cselekedni. Ez pedig po­litikai munka a javából és igényli az együttes cselekvést a párt-, az állami, a tömeg­szervezeti és a gazdasági ve­zetőktől is. Ezt az egységet megteremteni és mindennap megújítani: a pártszervek és -szervezetek feladata. Közösen gondolkodni, mesz- szebbre látni és közösségeket formálni nem kevés munkát igényel a városi jogokkal ren­delkező körzetekben. Nem baj az, ha a pártszervek egy ki­csit „járásiul” tanulnak és al­kalmazzák a bevált pártmun­kás tapasztalatokat. Kevesebb papír és több meggyőző szó kell a pártmunkában. Az em­berek között lenni és érteni őket! Megértetni magunkat, el­fogadtatni a politikát és cél­jainkat, hogy kövessenek ben­nünket a teremtő munkában, amely valamennyiünk boldog­ságának forrása. Van erre is jó példa. Bár még a járásiak kezdeményezték, de a kécskei kommunisták győzték meg napjainkban a szövetkezeti . parasztokat a három termelő- szövetkezet egyesülésének ész- szerűségéről. Több mint ez­ren szavaztak, és alig akadt néhány ellenvélemény. Most viszont újra a kommunisták' gondja, hogy a tízezer 'hektá­ros gazdaságot az adottságok- kat legjobban kamatoztató módszerekkel vezessék — és ez nem kevés felelősség. Tanulni a helyi politikát Sok új fiatal káder van a városi jogú pártbizottságokon, akik most kezdik és tanulják a „hivatásos” politikai munkát. Felkészültek, iskolázottak, szándékban, lelkesedésben és munkabírásban sincs hiány. Szép számban kerültek az ap­parátusokba nők, a titkárok közé is. Az apparátusok szak­mai felkészültsége tükrözi a községek adottságait. Van ipa­ri szakember, mezőgazdász, ta­nár, számvitelhez értő és más szakértő is. Politikailag is is­kolázottak, politikai főiskolát, vagy marxista—leninista esti egyetemet végeztek. Mózes Er­fogalmazott meg táplálkozásunk korszerűsítésének javítására. A feladatok végrehajtására terv ké­szült, amely tartalmazza a tudo­mányos megfigyeléseken alapuló szükségletek meghatározását, az élelmiszerek tápanyag- és ener­giatartalmának felülvizsgálatát, valamint orvosbiológiai megítélé­sét. A terv foglalkozik a kórházi és a vendéglátói egységes diétásrend­szer kialakításával is, valamint azzal, miként építhetők be a kor­szerű táplálkozástudományi és dietetikai ismeretek a szakokta­tásba. Az akadémiai ajánlások alapján a szövetség feladata, hogy segítse elő a magyar konyha mo­dernizálását, valamint a központi­lag kiadott receptúrák felülvizs­gálatát. A közgyűlés megerősítette tiszt­ségében a szövetség vezetőségét; elnökké az elkövetkezendő öt évre ismét Lontai Egont választotta. nő Kunszentmiklósrdl, Mohá­csi Károly Tiszakécskéről most végzi levelező úton a politi­kai főiskolát. Ez az erő is ren­delkezésre áll, hadrafogható. Csak tanulni kell a helyi po­litikát. Igazi vonzást kell tudni gya­korolni a társközségekre, ér­teni gondjaikat és segíteni azok megoldását. Együtt kell gondolkodni, biztosítani az el­látást magasabb szinten és közmegelégedésre. Átlépni a határokat, összefogni, kiegyen­líteni a különbségeket, sok ap­ró tettet igénylő munka. Van, ahol nehezebb. Például a Du­nánál, mert Szalkszentmárton és Tass a szomszéd járásból kapcsolódott a kunszentmikló- si pártbizottsághoz. Valamennyi községnek meg­van a maga sajátos arculata, szokásai és, történelme. Ezek­ben is el keil igazodni, hogy jól értsük az ott élő embereket. De amit Szabadszálláson kell elvégezni, azért elsősorban az ott élő kommunisták és párt­szervek a felelősek. Helyettük a jövőben sem végzik el a kunszentmiklósiak, de azok segíthetik, ellenőrizhetik — és kell is, hogy ezt tegyék — a községben végzett munkát. A pártmunka eszközeivel Különlegesnek látszik a ta­nácsok pártirányítása. De itt is alkalmazhatók a régi, bevált módszerek, hiszen az a párt­szerv jogosult a községi ta­nács pártirányítására, amely a járások létezése idején. Az ap­parátusi pártszervek pedig a pártmunka eszközeivel segítik a határozatok végrehajtását. Ezt is lehet jobban, színvona­lasabban, az. önállóság adta nagyobb lehetőségekkel élve. Alkalmazni kell a koordináció jól megtanult és bevált mód­szereit az új helyzetnek és kö­rülményeknek megfelelően. Kialakítani a leginkább meg­felelő rendjét • és következe­tesnek lenni abban is, hogy rendeltetésének megfelelően működjön minden szervedet, hiszek ‘aj pártbizottságoknak most sem lesz lehetőségük he­lyettük dolgozni. Ehhez viszont rend és fegyelem kell, nagyobb odafigyelés valamennyi appa­rátus munkájában — működ­jenek azok akár a gazdasá­gok, akár a tanácsok irodái­ban. Az új közigazgatási igé­nyeknek megfelelő rend van a párt, a KISZ, a munkásőrség szervezeteiben, de nagyon sok probléma van még a tanácsok és más szervezetek területén. A megyei szervek felelőssé­ge a határozott, gyors rend­szerezés, mert a harmonikus működéshez ez mindenképpen szükséges. Nem tűr halasztást a szükséges döntések megho­zatala, mert a „nemtudomság" sok kárt okozhat. És nem szer- vezgethetünk egész évben, mert a figyelmet sok más fon­tosabb feladat megoldására kell fordítanunk. Horváth Ignác, a megyei párt vb tagja Ellenszolgáltatás az ideiglenesen átengedett dolgozókért A Munka Törvénykönyve lehe- ■ tőséget ad arra, hogy ha’egy vál­lalatnál, szövetkezetnél, intéz­ménynél valamilyen óikból — például anyaghiány, vagy a ter- mefliés szezonális ingadozása miatt — nem- tudnak munkát adni az ott dolgozók egy részének, akkor az érintetteket átmenetileg 'áten­gedhetik más vállalatoknak. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnöke most rendelkezett áriról, hogy a munkaerőt átenge­dő vállalatok milyen anyagi el­lenszolgáltatást kaphatnak. Esze­rint a dolgozóiknak ideiglenesen munkát 'adó szervezetektől kér­hetik az átirányított munkaerő­vel kapcsolatos, továbbra is fel­merülő szociális és igazgatási költségeik megtérítését. Ezzel biztosítják például annak az anyagi fedezetét, hogy az érintett . dolgozók továbbra is saját vál­lalatuk üdülőjében pihenhesse­nek. gyermekeik változatlanul igénybe vehessék a vállalati böl­csődét, óvodát. A munkáltatók az ilyen költségek átalánydíjas térítésében állapodnak meg egy­mással, ennek összege azonban nem haladhatja meg az átirányí­tott dolgozóknak kifizetett bér 15 százalékát. Nem minden jó, ha a vége jó E HETI REJTVÉNYÜNK, AVAGY „HOGY MEGY BE” A Füles egyike a legkeresettebb sajtótermékek­nek. Valamennyi napilap közöl időnként rejtvénye­ket. Matuzsálemi kort élnek meg a televízió fej­törőjátékai. Rejtvényfejtő ország lettünk. . Az illetékes hatóságok szíves közreműködésével — néhány megjegyzéssel — mi is bemutatunk egy talányos feladatot. Kérdésünk: hogyan kerültek a kecskeméti Lenin tér 6-os és 8-as számú házak — összesen 96 lakás — elé az 1-es képünkön látható és más gépkocsik, ha az odavezető út mindkét bejáratát lezárták. Jobbról távfűtő-vezetéket telepítettek néhány hó­napja az útra (2-es kép), a „kijáratnál” tilalmi táb­la (3-as kép) egyirányú forgalmat ír elő. „Felületes” válasz: mivel a repülő gépkocsik gny-, nyira ritkák megyénkben, hogy egy sincs belőlük, mivel elképzelhetetlen a KRESZ szabályainak meg­szegése, csak azt mondhatjuk: sehogy. No, erre ugyanúgy vélekednek tisztelt olvasóink, mint az említett két házban élők: ne nézzük őket csacsinak. Hivatalosan szólván a tárgybeli terüle­ten változó számú géperejű járművek találhatók minden napszakban. A titok: Hogyan kerültek oda? Nem csigázom tovább az érdeklődést. Nevezett házakhoz a Lenin téri játszótéren ke­resztül közlekednek a bátrabbak. (Ki kell kerülni ■ a hintákat, a mászókákat és a — ki tudja miért — ott ődöngő kisgyerekeket.) Eddig sikerült! Bravúrosabb, ha valaki átkel az E 5-ösön és a parkon át autózik úticéljához. Könnyű a dolga, ki­taposták az „ösvényt”. Még néhány fa zavarja a köz­lekedést. Meddig? A legegyszerűbb megoldás: be kell hajtani — til­tó tábla ide vagy oda — az egyirányú utcácskába. DÉL-ALFÖLDI KUTATÁSI TÉMÁK A Szegedi Akadémiai Bizottság pályázatai Ne csak a Lenin tériek törjék fejüket: olvasóink is. Tisztelettel kérem az alábbi feladványok meg­fejtését. Miként lehet a jövőben társadalmi munkára fölbiztatni a ki tudja hányadszor tönkretett par­kok gondozóit, a környéket önként csinosító, virá- gosító lakókat? Milyen jogcímen követelhető meg a szabályok betartására, ha az írott és a szokás­jogon alapuló előírások semmibe vételére kénysze­rülnek? * Már a cikk elkészült, amikor az alábbi tájékoz­tatást kaptuk a városi tanács műszaki osztályától. „A Kossuth körúti házakhoz a bejárás a régi út­vonalon biztosítva lesz, oly módon, hogy a terep- szinttől kiemelt távfűtő-vezeték 3 méter szélesség­ben kétoldalt rézsűvel lesz kialakítva. A Kossuth körúti és a lépcsőházakhoz vezető járda átvezetése .lépcsők kialakításával történik.. A Lenin tér további út-, járda és parkhelyre­állítási munkáit a fentiek elvégzése után folyama­tosan végzi a városi, tanács építési és kommuná­lis költségvetési üzeme. A terület teljes rendezé­séig a lakosság megértő türelmét kérik.” * Köszönjük a kicsit megkésett tájékoztatást. A jövőben ajánlatos lenne az életkörülményeiket be­folyásoló terveket előre ismertetni a lakókkal. Az meg semmiképpen sem engedhető meg; hogy akár átmenetileg is szabálytalanságra — ez esetben is el­kerülhető — bosszankodásra késztessenek tör­vény- és értéktisztelő polgárokát. Legnagyobb saj­nálatomra most ezért nem zárhatom azzal e kis rö­vid szösszenetet, hogy „minden jó, ha a vége jó”. H. N. Szakácsok és cukrászok közgyűlése Feladatuk a magyar konyha korszerűsítése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents