Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-18 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! to \( id'L NYUGAT-BEJRÚTBAN J NORMALIZÁLÓDOTT AZ ÉLET Dzsemajel elfogadta a szaúdi béketervet BEJRŰT Elie Szalem, a libanoni diplo­mácia vezetője Rijadban hivata­losan is közölte Szaud al-Fejszal külügyminiszterrel, hogy Amin Dzsemajel elnök elfogadta Szaúd- Arábia nyolcpontos rendezési ter­vét, amely egyebek között elő­irányozza a tavaly megkötött iz­raelit—libanoni megállapodás ér­vénytelenítését, a négyhatalmi nyugati haderő ENSZ-csapatokkal való felváltását, a tűzszünet meg­szilárdítását, a nemzeti megbé­kélési tárgyalások felújítás'áf, a Libanonban tartózkodó izraeli megszálló csapatod, valamint a szíriai és. palesztin katonai egy­ségek három hónapon belüli ki­vonását. Ugyancsak áldását adta a javaslatra Pierre Dzsemajel, az államfő apja, a Falangista Párt elnöke azzal a kikötéssel, hogy a többi érdekelt fél is változtatás nélkül magáévá teszi az egységes egészet alkotó csomagtervet. Szaud al-Fejszal vállalta magá­ra azt a feladatot, hogy megkí­sérli rábírni Szíriát a csomag­terv elfogadására, s latba veti hasonló jelleggel a befolyását a libanoni ellenzék vezetőinél. Va­lid Dzsumblatt, a Haladó Szo­cialista Párt elnöke elutasította a kompromisszum lehetőségét, rá­mutatva, hogy bíróság elé kell ál­lítani Amin Dzserhajelt a libano­ni néppel szemben elkövetett bű- ' neiért. Nabih Berri, a siita Amal- mozgalorh ' vezetője szintén úgy nyilatkozott, hogy mindaddig nem tanúsít érdeklődést a terv iránt, amíg nem állapítják meg, milyen felelősség terheli az államfőt a Bejrút déli külvárosa ellen indí­tott legutóbbi támadásért. Ami Szíriát illeti, kormánya több ízben világossá tette: nem tűri, hogy libanoni katonai jelen­létét egy kalap alá vegyék az iz­(Folytatás a 2. oldalon.) EMBERIESSÉG, EGÉSZSÉGVÉDELEM KITŰNŐ MINŐSÉGŰ FŰSZERPAPRIKA KALOCSÁRÓL Vöröskeresztes program 1984-re Minden esztendőben a vöröske­resztes világnap jelszava foglalja össze a szervezet tagságának ten­nivalóit. Az idei jelmondat: em­beriességgel a békéért. A mások iránt érzett emberiesség, a hát­rányos helyzetbe sodródott tár­saink megsegítésének igénye, a szocialista társadalom céljai moz­gósítják cselekvésre Bács-Kiskun megye vöröskeresztes tagságát, aktivistáit 1984-ben. Az egészségvédelemben fő célja a vöröskereszt megyei szervezeté­nek, hogy mind szélesebb körben fogadtassa el az egészséges táplál­kozás, az elegendő testmozgás és a káros szenvedélyektől mentes, életvitel szükségességét. Még eb­ben a hónapban a tanulóifjúság körében a dohányzás, és az alko­holfogyasztás következményeire felhívó előadásokat tartanak. No­vemberben a már hagyományos­nak tekinthető fogápolási és testi higiénés akciósorozatot rendezik meg. A fiatalok közreműködésére számítanak a faültetésnél, a par­kosításban. Környezetvédelmi szakkörök létrehozásával, a kör­nyezetvédelmi járőrözés kiterjesz­tésével szolgálják az ember és a természet együttélésének kiegyen­súlyozottá tételét. Kiskőrösön. Kiskunfélegyházán és Kalocsán, valamint a környe­ző községekben a tavasz folya­mán családvédelmi heteket ren­dez a vöröskereszt. Kiemelten tá­mogatják a különböző okok miatt hátrányos helyzetben élő családo­kat és egyéneket. Folytatták az időskorúak szociális helyzetének felmérését és az igények figye­lembevételével bővítik a gondo­zói, patronálój munkát vá"aló aktivisták körét. A véradómozgalom eddigi di­cséretes eredményeinek megtartá- (Folytatás a 2. oldalon.) Nyolcvan milliós nyereség A Kalocsa környéki Ag­ráripari Egyesülés Paprika- és Konzervgyárának dolgo­zói ezekben a napokban vi­tatják meg az 1983-as gaz­dálkodási tapasztalatokat. A héten elsőként a fűszerpap­rika feldolgozási főágazat termelési tanácskozása zaj­lott le Kalocsán. A Csomagolják a fűszer- paprikát a KAGE kalocsai gyárában. Hajdú János főmolnár elemezte a főágazat te­vékenységét. Tavaly az utóbbi évtized legjobb mi­nőségű fűszerpaprika termését takarították be a gyár körzetében. A szárazság ugyan számottevő ho­zamkiesést okozott, de az év eleji induló készlet, valamint az újtermésű paprika, amelyet a gyárban minőségromlás nélkül sikerült feldolgozni, fedezte a belföldi és a külpiaci értékesítés szükségletét. A gyárral kapcsolatban álló termelők olyan mi­nőségű nyersanyagot szállítottak 1983-ban, hogy a megelőző évek 6,2—6,7 kilogrammos átlaga helyett tavaly 5,5—5,7 kilogramm riyerspaprikából sikerüli egy kiló félkészterméket előállítania az üzemnek. Ehhez hozzájárult az is, hogy félterméket és őrle­ményt 1983-ban már nem tárolnak szabadban, ha­nem csak védett helyen. Ez nem jelentette azt, hogy minden készletet a saját raktáraiban tudott a gyár elhelyezni. Bértá­rolásra is szükség volt, ami növelte a költségeket, viszont mentesítette az árut az időjárás viszontag­ságaitól. Végeredményben a KAGE Paprika- és Kon­zervgyára 1737 tonna fűszerpaprikát szállított a hazai kereskedelemnek, 529Ö tonnát pedig külföld­re. Ez utóbbiból 4425 tonnát a tőkés országok vásá­roltak meg. A paprikaértékesités árbevétele 17,6 fo­rinttal haladta meg az előirányzott összeget. A fűszerpaprika-feldolgozás teremtette elő a gyár nyolcvan millió forintos nyereségének a 89 száza­lékát, ami a gazdaságosságát is mutatja. Tavaly rendszeresen százötvenen dolgoztak a paprika fő­ágazatnál, a csúcsmunkák idején azonban más mun­katerületek közössége is segített. A termékek irán­ti kereslet nem volt egyenletes, a készárut pedig minden körülmények között el kellett juttatni a vásárlphoz. A hazai, de különösen a külpiaci igé­nyek napjainkban már a paprikaőrlemények teljes választéka iránt megvánnak. A megrendelők jelen­tős része a közepes és az alacsonyabb árú fűszer- paprikát keresi, csupán egynegyede vásárolja a leg­jobb minőségű és természetesen drágább őrleményt. A kalocsai gyár 1983-ban már ehhez igazodott, és 1984-ben még inkább ezt a gyakorlatot kell követ­nie a választékának összetételénél. Ez egyúttal még igényesebb munkát követel az üzem dolgozóitól, akik az elmúlt esztendőben becsülettelt helytálltak. A KAGE Paprika- és Konzervgyára az lÜSS-as" gaz­dálkodás alapján az utóbbi évek legnagyobb nye­reségrészesedését fizetheti, ami az évi kereset 14 százalékát teszi ki. K. A. sasjOT Primőr­szezon előtt Kiskunfélegyháza és környé­ke Bács-Kiskun hagyományos primőrtermő vidéke. A legje­lentősebb megyei felvásárló vállalat, a ZÖLDÉRT az összes koraizöldség-forgalmának csáknem háromnegyedét eb­ben a tájkörzetben bonyolítja le. Még csendes a vasútállo­más szomszédságában megbú­vó kirendeltség. A dolgozók és vezetőjük, Laczkó Gyula azon­ban készülnek az egy-két hét múlva kezdődő szezonra. Meg­tudtuk, hogy az első kereske­delmi tételben jelentkező áru a retek lesz. A kirendeltség vezetője sze­rint a környéken mintegy 20 millió csomót nevelnek a fó­liasátrakban. Hosszú évek ta­pasztalata alapján ebből 12— 13 millió a szabadpiacon talál majd vevőre, míg 6—7 millió csomót a ZÖLDÉRT forgal­maz, főleg hazai piacokon. A külkereskedők tájékoztatása szerint márciusi 30-ig korlát­lan mennyiségben szállíthat­nának Csehszlovákiába, de eb­ben az időszakban, sajnos, csak néhány százezer csomót ve­hetnek át, ugyanis a termelők jobban megtalálják számítá­sukat a szabadpiacon. Az el­® Az utolsó simításokat végzik a megfelelő munkakörülményeket biztosító válogató csarnok­ban. múlt esztendő „jól sikerült”, ugyanis a tél végi hideg sok fűtetlen sátorban megszedte a dézsmát, a fiatal növények kií fagytak. Így aki némileg fűte­ni tudott, meglehetősen magas áron értékesíthette a retket. Ezért az idén joggal tarthat­nak túltermeléstől. Az induló szabadpiaci fogyasztói ár, úgy tűnik, 16—18 forint lesz cso­mónként. A retek után a legtöbb fó­liasátorban fürtös uborkát fog­nak termelni, kisebb felületen paprikát és paradicsomot. Megtúdtuk azt is, hogy a szer­ződéses fegyelem jó. A kap­csolat mindkét fél részéről korrekt. A i nagyobb forgalom érde­kében az elmúlt időszakban télipsítették az eddig szabad válogatószínt, így a primőr és a nyári áruféleségek csoma­golása kedvező munkakörül­mények, között folyhat. Az itt dolgozók az ötnapos munka-i hét bevezetése ellenére ebben \ a „feszített” időszakban vál­lalják a hétvégi felvásárlói fel­adatokat is, hiszen a négy-öt-« száz kistermelő főleg péntek­től« vasárnapig tud dolgozni kertjében. A primőröket ösz- szesen 28 helyen veszik majd át a Kígyóspusztától Tiszaal- párig terjedő területen. Cz. P. KÉP és HANG A Rádió és a Televízió jövő heti műsora Paul Newman a Fel­kavart víz című ameri­kai filmben, Lu Harper magándetektív szerepé­ben. (Szombat, tv 1: 21.25) (5—6. oldal) Körültekintő felhasználás (3. oldal) CSALÁD • OTTHON O SZABAD IDŐ (4. oldal) Régi fiókokból valami újat Itt a farsang, meg a fánk Ünnepi megemlékezés a magyar—szovjet barátsági egyezmény aláírásának évfordulóján Ünnepi megemlékezést tar­tottak pénteken a magyar—szov­jet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés aláírásának 36. évforduló­ja alkalmából Szolnokon a Ti- szamenti Vegyiművek művelődé­si házában. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnök­sége, valamint az MSZMP Szol­nok megyei és városi bizottsága által szervezett rendezvényen részt vett Apró Antal az MSZBT elnöke, Roska István külügymi- niszter-betjzettes és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. A résztvevőket Fábián Péter, az MSZMP Szolnok megyei bi­zottságának titkára köszöntötte, majd György Sándor, az MSZBT titkára tartott ünnepi beszédet. Bevezetőjében az 1948. február 18-án megkötött szerződés tör­ténelmi előzményeit idézte föl. Szólt arról a segítségről, amit a Szovjetunió - nyújtott az ország újjáépítéséhez. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kö­zött Moszkvában aláírt megál­lapodás fejlődésünk egyik meg­határozó tényezőjévé vált. E szerződésben rögzítették a jó­szomszédi viszonyt, az együtt­működési készséget és barátsá­got a két nép képviselői. A fe­lek kötelezettséget vállaltak ka­tonai és egyéb segítség nyújtá­sára is. A húsz évre szóló szer­ződés adta lehetőségeket min­den téren rendre kiaknázták. A szovjet segítség tette lehetővé a magyar iparfejlesztési program — Szovjet nyersanyagbázisa alapozott — megvalósítását. 1956 novemberében a magyar forradal­mi munkás—paraszt kormány a Szovjetuniótól kért és kapott se­gítséget az ellenforradalom le­verésére. 1967-ben a szerződés le­járta előtt kerülhetett sor a Ma­gyarország és a Szovjetunió kö­zött a megállapodás meghosszab­bítására. Az’ alapelvei nem vál­toztak de a kapcsolatok konkrét tartalma mindenkor« igazodik a fejlődés követelményeihez. A kapcsolatok ápolásában je­lentős szerepe van a Magyar— Szovjet Baráti Társaságnak; az év minden napján történik olyan esemény, ami az együttműködést és a barátságot példázza. A szovjet vendégek nevében Nyikita Darcsijev, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa kért szót, s köszöntötte a Tiszamenti Vegyiművek mun- káskallektíváján keresztül a ma­gyar dolgozókat. A szerződés je­lentőségéről szólva hangsúlyozta: az 1948. évi megállapodás hűen tükrözte a szovjet—magyar kap­csolatokban bekövetkezett gyöke­res változásokat, és az igazi test­véri kapcsolatok kialakításával az európai béke és biztonság fontos tényezője lett. BÁCS-KISKUN A KÖZÉPMEZŐNYBEN VÉGZETT Eredményes volt a hulladék- és másodnyersanyag-gyűjtés. A Hazafias Népfront Országos Tanacsa — csatlakozva a kormány másodnyersanyag- és hulladékhasznosítási programjához — a múlt év elején országos gyűjtési akció szervezésére hívta fel a megyék és a főváros népfrontbizottságait. A közelmúltban értékelték a gyűjtés eredményeit. Megállapították, hogy 1983-ban összesen .13 ezer tonna — az iparban jól hasznosítható — másodanyag gyűlt össze, amellyel 44 ezer tonna vasércet, illetve 22 ezer tonna feketeszenet lehet meg­takarítani. Az összegyűjtött hulladékpapír pedig 21 ezer hektár erdő kivágását teszi feleslegessé. Bács-Kiskun megye 21 telepü­lésén — három városban és ti­zennyolc községben — szervez­tek gyűjtéseket, összesen 570 ezer forint értékű hasznos anyagot vittek a. MÉH-telepekre. Ebből még hiányzik Kalocsa és Solt eredménye, ugyanis e két helyen még nem összesítették a teljesít­ményeket. Az akció legeredmé­nyesebb résztvevője az ezer la­kosú Harkakötöny, ahol 20 fo­rint az összegyűjtött anyag egy lakosra jutó értéke. Szép eredmé-. ny.eket értek el a szeremleiek, a mátételkeiek és a zsanaiak is. Ha csak az összegszerűséget nézz;ük, akkor Baja van az élen, 187 ezer forint értékű- hasznos­anyaggal. Kiskőrösön csaknem 80 ezer. Kiskunhalason 43 ezer fo­rintot tett ki a gyűjtés értéke. A megyei népfrontbizottságnál el­mondták, hogy a $IÉH-telepek — lehetőségeikhez mérten — min­den segítséget megadtak a társa­dalmi szervezőknek. Az országos értékelés szerint Bács-Kiskun megye közepes ered­ményt ért el. Pedig érdemes volt törekedni a jobb helyezésekre. A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal ugyanis — az Országos Tervhivatallal egyet­értésben — értékes jutalmakat helyezett kilátásba a legeredmé­nyesebb megyék népfrontbizott­ságainak, a MÉH vállalatoknak és a településeknek. A megyének most. meg kell elégednie azzal, hogy tizen pénzjutalmat kaptak, ketten pedig — a zsanai Stauth István és a kiskőrösi Trepák Já­nosáé —- a „Kiváló hasznosanyag- gyűjtő” kitüntetésben részesültek. Ám lesz még lehetőség a jobb helyezésekre. Az akció ugyanis nem korlátozódott 1983-xa. az idén is meghirdetik. S remélhető, hogy sokkal több település bekap­csolódik majd e hasznos . tevé­kenységbe. Az eredményesebb gyűjtés feltétele az is, hogy job­ban együttműködjenek' a nép­frontbizottságok a helyi tanácsok­kal, és mindazokkal, akik segí­teni tudnak. Bt M.

Next

/
Thumbnails
Contents