Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-13 / 10. szám

« • PETŐFI NÉPE • UM. január 13.

HÁZUNK TÁJA

KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK

Szobanövények

A múlt .uralommal a tartási hibákról irtunk, most szabad szemmel Is látható kártevő rovarokról és lomhákról.

PAJZSTETVEK. A fertőzött növények gyengén fejlődnek, leveleik sárgulnak, elszáradnak: a megtámadott részeken csillogó, ragacsos mézharmat is látható. Nagylevelű növényeikről^ például a fikuszokról vizes ruhával is letörölhetek az állatok. A fertőzés maradéktalan felszámolása érdekében azonban szükség van vegyszeres kezelésre is. Ezt szabadban kell végrehajtani Bi 58 EC-vel (0,1 százalék), Sinoratox 40 EC-vel (0,1 százalék) vagy Se- vin 58 WP-vel (0,2 százalék). Szobában a Pyrotox spray alkalmazható.

TRIPSZEK. Kártételük nyomán a leveleken és a virágokon ezüstös vagy világossárga apró foltok láthatók. A károsítás helyét apró, fekete ürülékszemosék is jelzik. A levelek fonákján sokszor megtalálhatók az 1,5—2 milliméteres karcsú állatkák. Védekezni a pajzstetveknél leírt szerekkel lehet, 4—5 naponként 2—3- szor megismételve a permetezést.

TAKÁCSATKÁK. A leveleken apró, sárgás, majd elbarnuló foltok láthatók, s a levelek elsárgulnak, lehullanak. Az apró sárgászöld vagy vöröses állatok is észrevehetők, amint pókhálószerű szövedékükben mászkálnak. A Bi 58 EC-n (0,1 százalék) és a Sinoratox 40 EC-n (0,1 százalék) kívül egy speciális atkaölő szerrel is lehet védekezni, a Mi- tac 20 EC-vel (0,3 százalék). Mindhárom készítmény alkalmazásakor ki kell vinni a növényeket a szabadba.

MOLYTETÜ (LISZTESKE). A megtámadott levelek lankadnak, súlyos esetben elszáradnak. A fonákjukon körülbelül 2 milliméteres fehér színű szárnyas állatkák láthatók, melyek apró

zavarásra is felröppennek. A molytetvek által kibocsátott mézharmat miatt a levelek ragacsosak, fényesen csillogók. Szobában Pyrotox-szal, szabadban Actel- lic 50 EC-vel (0,1—0,5 százalék) is védekezhetünk ellene. Mivel a szerek többnyire csak a repülő imágókat pusztítják el, szükség van a kezelés 2—3-szorl megismétlésére.-LE VÉLTET VEK. A levelek, a hajtások és virágok torzulnak, deformálódnak szívogatásaik nyomán, s a növényt ragadós mézharmat borítja. A károsítás helyén megtalálhatjuk a különböző színű és nagyságú szárnyas és szárnyatlan állatokat. Szobában Pirimor aerosollal védekezhetünk, a szabadba kivitt növényeket Pirimor 50 DP-vel. (0,05 százalék) is lepermetezhetjük.

UGRÓVILLÁSOK. A nyirkos, tömött talajok kártevői. A fehér színű apró, ugráló állatkák megrághatják a gyökérnyaki részeket, s emiatt a növények gyengén fejlődnek. A védekezés megoldható a ritkább öntözéssel, a talaj felső rétegének friss földre való kicserélésével, illetve Basu- din 5 G-vel (0,5 gramm szer kell egy tíz centiméter átmérőjű cserépbe, jól bedolgozva).

GOMBABETEGSÉGEK. A leggyakoribb gombabetegségek ellen — fuzártumos hervadás, lisztharmat, szürkepenész — egyaránt felhasználható a Chinoin—Fun- dazol 50 WP, 0,08 százalékos (8 gramm szer 10 liter vízbe) töménységben. Levélfoltosodás, rozsdabetegségek ellen a Zineb 80 WP vagy a Dithane M—45 0,2 százalékos (20 gramm szer 10 liter vízbe), lisztharmatfélék ellen a Karathane FN—57, vagy a Ma- restan 0,03—0,05 százalékos töménységben (3—5 gramm szer 10 liter vízbe).

A következő héten a szamóca növényvédelmére és tápanyag-utánpótlására adunk tanácsokat.

Gazdaságos sertésfajták

A hatvanas évektől kezdve az állomány frissítésére és a választék bővítésére behoztuk a világ szinte valamennyi jelentősebb sertésfajtáját. Ezek nagy része"ön- álló fajtaként mind a mai napig fennmaradt. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban ma már eldönthető, melyek azok a fajták, amelyekre hosszabb távon is számítani lehet mind a nagyüzemekben, 'mind a kiste- nyésztőknek. Mert fontos, hogy a szakosított sertéstelepek mellett a háztájiban is olyan jószágot tartsanak, amelyik szapora, viszonylag kévés abrakot fogyaszt, kevésbé zsírosodik és gyorsan hízik, mert csak így éri meg a sertéstartással . foglalkozni. Ennek — sajnos — helyenként ellentmond a gyakorlat. Ügy tűnik: a klstenyásztők nem ismerik eléggé, hogy az adott tartási és takarmányozási körülmények között, mely fajták termelnek a leggazdaságosabban. Különösen hibás szemléletre vall, ha egyetlen megtörtént eseményből vonnak le általános következtetést. . Például ha egy fehér hússertés — amely köztudottan szapora fajta — netalán négy malacot fial, rossz lesz róla a gazda véleménye. Vagy esetleg a jó tanács ellenére is tenyésztésbe fogja a duroc keresztezésből származó kocasül- dőt, aminek szaporasága nagyon alacsony.

Az „agyonkeresztezett” kocák nem jó malacnevelők, az utódok általában satnyák, lassan fejlődnek, a húsuk értéktelenebb és hosszú ideig tart a hizlalás. Ez pedig a takarmányozási költségeket növeli.

A kistenyásztő vagy saját maga neveli, vagy másik kistenyász- tőtől, illetve nagyüzemből vásárolja a kocát. A legjobb, ha a törzstenyészetektől vemhesen vásárolt koca első fiaiásából származó malacok közül választják ki a továbbtenyésztésre szánt süldőt. A törzsteny ászetekben

ugyanis a párosítási terveknek

U Az orgoványi Egyetértés Szak- szövetkezet vágóhídján főleg a háztájiban hizlalt sertéseket dolgozzák fel.

megfelelően folytatják a tenyésztést, így az utódok is öröklik szüleik jó tulajdonságait.

A tisztavérű fenntartásra javasolt fajták a nagy fehér, az észt, az öves, a duroc sertés és a svéd lapály. Sok helyen tartják a cornwallt, pedig termelési eredményei jelentősen elmaradnak az egyéb fajtákétól. A takarmányokat rosszul értékesíti, ezért tartása drága és húsa sem a legértékesebb, zsírosodásra hajlamos. Érdemes tehát felváltani a cornwallt az öves sertéssel vagy keresztezéseivel, valamint az észt sertéssel. Ezek a fajták is ugyanolyan jól .tűrik a hagyományos tartásmódokat, mint a Cornwall, viszont szaporábbak, legeltetésre és tömegtakarmányok etetésére kiválóan alkalmasak.

Barkácsoljunk kerti bútort!

A szép kert egyúttal otthon is, ahol a tulajdonos és családja nemcsak dolgozik, hanem pihen, barátokat, ismerősöket lát vendégül. A kert hangulatát kedvünkre változtathatjuk filagó- riával, pergolával, lugassal, térelválasztóval, különleges bútorokkal, paddal, asztallal, virágládával, s mindezek sajátkezűleg is elkészíthetők. Ehhez sokféle anyag használható föl, leginkább a terméskő, a fa és a nád. Mindegyik természetes külsejét, kedvező tulajdonságait előnyösen hasznosíthatjuk kertünkben.

Szabadtéri tűzhely vagy kártyaasztal köré rönkfából készült ülőkéket tehetünk. A fatörzsből megfelelő számú, . 40—50 centiméter nagyságú darabokat vágunk, s tetszés szerinti alakzatban a földre állítjuk. Érdemes háttámlát is készíteni, hogy még kényelmesebbek legyenek. Csupán kellő szélességű, élein leka- ■nyarított deszkalapot kell az oldalukra szögelni. Az ügyesebbeknek azt ajánlhatjuk, hogy a fa elfűrészelésekor messék ki a háttámlát is.

Az ilyen ülőkékhez hasonló asztal is kívánkozik. A 15—20 centiméter vastag, 70—90 centiméter átmérőjű fatörzsmetszetet középen vagy kisebb átmérőjű, földbe ásott rönkhöz rögzíthetjük és kész a praktikus, hangulatos kertigarnitúránk.

Rusztikus kerti berendezések készíthetők vastagabb fatörzsekből, melyeket hosszában hasítottunk ketté. Könnyebben mozgatható, kecsesebb bútorokat gyalult fenyődeszkából készíthetünk. A falapokat csiszolópapírral dörzsöljük át, hogy simává, szálkamentessé tegyük. Könnyen előállíthatunk asztalt úgy is, hogy négy rövid oszlopot ásunk a földbe, és tölgy- vagy akácdeszkából készítünk rá asztallapot. A jobb vízelvezetés és a vetemedés miatt nem szabad összefüggő lappá dolgozni, célszerűbb az egyes deszkák között 1—1,5 centiméternyi hézagot hagyni.

A kertünkben kitermelt fatörzsekből és fatuskókból tetszetős virágtartók készíthetők. Belsejüket kivéve beültethetjük különféle egynyári - virágokkal vagy más dísznövényekkel. Különösen a petúnia, á muskátli, a fukszia vagy a gumós begónia lehet kedves dísze így a kertnek. Ugyancsak tetszetős virágláda az oldalára fektetett és kivésett rönkfa. Ezt azonban két keresztirányú fatörzsre érdemes felhelyezni, hogy jobban kiemelkedjék környezetéből. Fúrjunk lyukat is a virágládák aljára, hogy a felesleges víz lecsuroghasson.

Többnyire színes vászonból készített napernyőkkel találkozhatunk a kiskertekben. Eredeti ötlet, ha például fa vázszerkezetre nádfedelet rakunk napernyőként. Egy tartóoszlopot a földbe ásunk, erre rögzítjük a tető váz- szerkezetét, majd fölrakjuk, mindig a szélétől kezdve, a középirányba haladva, a nádtetőt. Ha csupán napernyőnek kívánjuk használni az így elkészített tetőt, elegendő 8—10 centiméternyi nádréteg. Minél vastagabb a nád, annál jobban véd az esőtől. A nádat a tetőn körbevezetett szorítóláccel rögzítjük, egyszerű vékony, hajlékony drót vagy műanyag zsineg segítségével.

Nagyobb munkával jár a fila- gória készítése. Mégis megeri a fáradságot, hiszen a kertben kellemes pihenőhellyé, vonzó hangulati elemmé válhat. A faragott, színesre festett fenyődeszkából készített vázra ugyancsak nádat rakunk föl, 15—20 centiméteres vastagságban. A fUagória szsllős oldalfala is készíthető nádból, de ajánlható az erős léc, melyet esetleg díszesen megfaragunk, befestünk. A tetőfedésre fazsindelyt is használhatunk,, cserép azonban ide nem való.

A gyümölcs, zöldség, bor téli raktározása, tárolása sok kiskert- tulajdonosnak okoz gondot. Pedig a kert egyik sarkában földbe ásott és téglával kifalazott tágas, hűvös veremben, sok mindent eltarthatunk, ha a tető jó hőszigetelő. A nád-a vermek tetőfedésére is kitűnően bevált. A V alakban elkészített tető vázára a korábban már ismertetett módon rakhatjuk föl a nádtetőt.

ELEKTROMÁGNESES ROVARIRTÓ

Számos rovarfaj egyedei elektromágneses hullámok közvetítésével érintkeznek egymással. Angol méhészek próbáltak meg először elektromágneses hullámokat a méhek rovarkártevői ellen felhasználni. .

Az olyan kártevő rovarfajok ellen, amelyek a kaptárba hatolva a máheket pusztítják, nem lehel, a közönséges rovarirtó szerekkel védekezni, hiszen ezek a méhekre is veszélyesek. A kutatók készítette „elektromágneses csapdák” azonban a méhe- ket n3m károsítják. Ezek a kártevők nőstényei által kibocsátott elektromágneses hullámokat utánozí

va odacsalogatják a hímeket. A nagy tömegben ösz- szegyűjtött hímeket elpusztítják, s emiatt 1 következő évben — megtermákenyülás hiányában — erősen csökken a kártevők száma.

Az új rovarirtó módszer fölbecsülhetetlen értéke az, hogy csak a célba vett rovarfajra hat, és a környezetet nem károsítja.

összeállította: Czauner Péter

t

A konjunktúra hőmérője

Az esztendő első napjaiban elég sok politikai aggódnivaló- ja van a világnak. A politikai kérdéseken túlmenően azonban minden országban félénk reménységgel lesik: hogyan alakul a gazdasági helyzet. Napjaink világgazdaságában az egymásrautaltság olyan nagymértékű, hogy (egy-két országtól eltekintve) tartós gazdasági stabilitás és fellendülés csak a helyzet általános javulásával érhető el.

A leköszönt 1983-as év — különösképpen a második félesztendő — jelezte, hogy a legerősebb tőkés gazdaságokban elkezdődött némi "ozitív irányú folyamat. A fejlett tőkés országokat tömörítő legszélesebb szervezet,' a mintegy két tucatnyi taggal rendelkező OECD legfrissebb statisztikái szerint 1982-ben ezeknek az államoknak a gazdasága még nemcsak stagnált, 'hanem zsugorodott is, 1983 ezzel szemben már több mint kétszázalékos növekedést hozott.

Az európai szocialista országok szemszögéből vizsgálva a helyzetet azonban kedvezőtlen jelenség, hogy éppen az Egyesült Államokban volt a legnagyobb és leggyorsabb a konjunktúra élénkülése, amely számukra Nyugat-Európa országainál lényegesen kisebb jelentőségű kereskedelmi partner. Az Egyesült Államokban 3,5 százalékkal növekedett tavaly a gazdaság, Japánban pedig 3 százalékkal. Ez a tény erősen javított az átlagon, hiszen az Egyesült Államok egymagában az egész OECD-ter- melés 40 százalékát adja.

A fejlett európai tőkés országok gazdaságnövekedése már lényegesen alacsonyabb volt: mindössze egy százalék. Ezen belül a szocialista országok legfontosabb kereskedelmi partnere, a Német Szövetségi

Köztársaság 1,25 százalékos növekedést ért el, s a hasonlóképpen fontos semleges Ausztria másfél százalékot. A nem kevésbé jelentős partnernek számító Olaszország gazdasága viszont még mindig visszaesést mutatott — az előző esztendőhöz képest 1,5 százalékosat.

A konjunktúra élénkülésé- / nek megoszlása tehát rendkívül egyenlőtlen volt és éppen a kelet-európai szociális-1 országok exportlehetőségei szempontjából döntő nyugat-európai partnerek növekedése nem volt különösebben meggyőző.

Sajnálatos módon, 1984-ben is ez várható. Az OECD által január első napjaiban készített előrejelzés szerint a világ két tucat legfejlettebb tőkés országa a most kezdődő esztendőben már nem 2, hanem 3,6 százalékos gazdaságnövekedéssel számolhat. A konjunktúra tehát élénkebb lesz, mint 1983-ban. Továbbra sem változik azonban a helyzet abból a szempontból, hogy az Egyesült Államok és Japán gazdaságnövekedése az átlag felett marad (5, illetve 4 százalékkal).

Az európai OECD-országok növekedése csak alig lesz gyorsabb, mint tavaly volt: egy százalék helyett másfél százalék. Ezen belül a külkereskedelmi szempontból legfontosabb partnerország, az NSZK 2 százalékos gazdaságnövekedést vár, Ausztria 1,5 százalékot. Olaszországban az előrejelzések szerint az 1981 óta tartó gazdaságcsökkenés megfordul és a tavalyi évhez képest 2 százalékos gazdaságnövekedés várható.

Azt természetesen jelenleg még nem lehet megbízhatóan előre jelezni, hogy miképpen csapódik le mindez a nyugat - európai országok külkereskedelmi lehetőségeinek növekedésében. A konjunktúra némi

növekedése önfnagában véve biztató jel. Nem lehet azonban elfelejteni, hogy a beruházási tevékenység a gazdasági élénkülés ellenére jóformán minden nyugat-európai országban rendkívül gyenge maradt. Az OECD jelentése szerint 1983- ban a beruházási tevékenység semmilyen szerepet nem játszott a gazdaság élénkülésében, és szerepe 1984-ben is lényegesen szerényebb lesz, mint a fogyasztásé”. Ez azt jelenti, hogy Nyugat-Európa, mint exportpiac 1984-ben is egyenlőtlenül fejlődik majd és mindenekelőtt a személyi fogyasztás területe nyújt a külső szállítóknak esetleges exportnövelési lehetőségeket.

A beruházási tevékenység viszonylagos gyengesége hosz- szabb lejáratra is kedvezőtlen jelenség. Azt mutatja ugyanis, hogy az 1984-re jósolt konjunktúra nem lesz feltétlenül tartós és a következő évben ismét megtorpanhat. Ennek legjellegzetesebb mutatója, hogy az élénkülés ellenére 1984-ben sem csökken a munkanélküliek száma. A fejlett tőkés országokban jelenleg több mint 32 millió ember van állás nélkül, és 1984-ben is legalább ennyien v^r-ak majd munkára. Az Európa számára kedvezőtlen változás ezen belül az, hogy Észak-Amerikában (USA és Kanada) a jelenlegi 12.5 millióról 10 millióra csökken a munkanélküliek száma — Ny\jgat-Európában viszont 18 millióról 19 millió fölé emelkedik.

A végső következtetés tehát az, hogy a konjunkturális fejlődés szempontjából 1984 egy szerény árnyalattal kedvezőbb lehet, mint az előző esztendő — a fellendülés szilárdságára és tartósságára azonban egyelőre semmi biztosíték sincs.

—i—e.

Halljuk, olvassuk a híreket: itt*is, ott is földgázra állítottak egy gyárat, egy várost. Mondhatjuk: a gáz korát éljük. Igen') csak aki ezt hallja, annak óhatatlanul eszébe juthat, ugyanezt egyszer már az olajról is mondták-mondtuk... A következményeket nem kell részletezni, ma is érezzük. És a gáz, mármint a földgáz is ugyanúgy szénhidrogén, a messzi múltban keletkezett, készletei végesek. És mi lesz, ha ez is kimerül? Űjabb energiaválság? Egyáltalán, meddig tarthat a gáz kora?

A gáz holnapja

E kérdésekre kerestük a választ az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által készített tanulmányban, amelynek címe: A földgáztermelés és -felhasználás komplex fejlesztési feladatai 2000-ig. Kiegészítő kérdéseket is tettünk fel Francia József OMFiM-főosztályvezetőnek, a tanulmány koordinátorának.

ra állítják át. Ma a gáz 15 százaléka vegyipari alapanyag. Ez 2000-ben változhat, ha a tervezett új, nagy műtrágyagyár beindul. Számottevő növekedés várható viszont a mezőgazdasági felhasználásban, az olaj és származékai helyettesítése céljából, s a könnyebben használható, olcsóbb műanyag gázvezetékek és kisebb gáz-átadóállomások elterjedése révén.

Készletek és termelés

Nézzük előbb a készletek, a termelés adaitait: 25 —30 éven belül a számítások szerint nagyabb gond a készletek miatt nem várható. Igaz, hogy a jelenleg ismert és kitermelés alatt álló gázmezők foko-‘ zatosan kimerülnék, részarányuk már a 2000-re tervezett forrás-megoszlásban is csökken, de ez több már ismert, de még ki nem termelt gázmezőkből és a prognosztizált, kutatás alatt álló készletekből pótolható, sőt a tervek a jelenlegi összes hazai földgáztermelés mintegy 10—15 százalékos növelésével számolnak 1990-re, és az addigra elért termelési szint 2000-ben is tartható lesz. Más kérdés, hogy a termelés egy részét (mintegy egyhetedét) a jelenleginél jóval mélyebben fúrt gázkutakból kell majd biztosítani, ami nyilvánvalóan a termelési költségek növekedését jelenti, de még így is olcsóbb lesz, mint az import olaj, vagy a nagy ráfordítással termelhető szén.

Gazdaságos import

A hazai szükséglet oldaláról nézve azonban az is kitűnik, hogy 2000-ben már jelentős, az összes szükséglet felét kitevő importtal is számolni kell. És ez ismét olyan kérdés, amelytől sokan tartanak: import — a jelenlegi fizetési gondok mellett?

A tanulmány megnyugtató válasza erre: olcsóbb import, mint amit most importálunk, illetve olyan import, amelyért nem fizetésimérleg-ramlással kell fizetni. Pontosabban: a Szovjetunióban hatalmas, még nem: hasznosított földgázkészletek vannak. Ezek várhatóan 25 évig nem merülnek ki, a jelenlegi szintnél intenzívebb kitermelés esetén sem. Nyugat-Európa, ezzel számolva, nagy üzleteket is kötött szovjet földgáz vásárlására. Ha a kitermelés beruházásaiban rés^t vészünk, valamint a nyugati irányú szállítások részben hazánkon — mint tranzitországon — keresztül történik, akkor ezért eleve földgázt kaphatunk, és a nyugati irányú vezetékekből leágazással a szállítás is megoldható. De bizonyos mezőgazdasági szállítások ellentételeként is kaphatunk szovjet földgázt — annál is inkább, mert a szovjet külkereskedelem tendenciájában a kőolajexport szintentartása, azaz relatív csökkentése mellett a földgázexport növelésének szándéka figyelhető meg.

Nézzük részletesen, mire használjuk a földgázt? Például lakossági fogyasztásra. A földgáz 21 százalékát ma ipari technológiákhoz használják fel, itt jelentős növekedés a részarányban nem várható, mert nagyobb kohászati vagy építőanyag-ipari beruházás a következő években nem indul, ami ezt indokolná. Legfeljebb arról van szó, hogy a meglevő olajtüzelésű ipari berendezéseket az esedékes felújítás alkalmával szánportüzelésrs vagy földgázMire számíthat a lakosság?

A lakossági fogyasztás a jelenlegi 7,8 százalékos részarányról 15, de optimális esetben 25 százalékra is nőhet. És ez már meglepő arány —, de indokolt. A fejlett ipari országokhoz hasonlítva komoly az elmaradás a vezetékesgáz-ellátáshan. (A magyar lakások 26,2 százalékában van vezetékes gáz, ugyanez az arány Ausztriában és Olaszországban több mint 40-, Belgiumban közel 60, Angliában csaknem 90 százalék). A palackos pb-gáz akármilyen elterjedt, nem távlati megoldás, ezzel fűteni, fürdőszobát ellátni nemigen lehet, egyébként is kényelmetlen a szállítás, a palackcsere. És még valamiről nem szabad elfeledkezni: a magyar háztartásokban ma több mint 2 millió qlajkályha és olajkazán működik; ahogy ezeket kiselejtezik, és átállítják a terjedő vezetékes gázra, úgy csökken az olajfogyasztás is a jövőben.

Ma még az erőművekben sok földgázt használnak, az országos fogyasztói igény közel 30 százalékát. Ezt jelentősen — akár egyharmadával is — csökkenteni lehet az atomenergia és a szénerőművek révén, a felszabaduló mennyiséget a lakossági fogyasztásra lehetne felhasználni.

Mindehhez az is szükséges, hogy hatalmas föld alatti földgáztárolókkal, (Hajdúszoboszló, Puszta- ederics, Rardoskút) biztösítsák a téli fogyasztást.

Mindezeket figyelembevéve 2000-ig a helyzet megnyugtatónak tűnik. De mi lesz azután? Hiszen például a lakosságnál a vezetékes gázhasználat életformává is válik, lakóházak tízezreiben erre épül minden, hely Sincs a modern lakásokban másfajta tüzelésre. Mi lesz, ha 30—35 év múltán a földgáz elfogy? A vegyiparnak szintén szüksége van szénhidrogén-alapanyagra. Nem kellene-e már most takarékoskodni a földgázzal, a jövőre gondolva?

A szakemberek szerint, figyelembe véve gazdasági teherbíróképességünket, ez most nem járható út. A földgáz térhódítása egyszerűen létszükséglet. A jövő pedig más energiahordozóké lesz.

Az újságíró részéről egyetlen megjegyzés kívánkozik ide: a jövőre gondolva nem kellene már most megkezdeni a kutatást a mostaninál hatékonyabb, szán-alapú gázgyártásra, hogy amikor esetleg 2010- ben már nem lesz elég sem a hazai, sem az import földgáz, a meglevő vezetékekbe, a panel-házakba épített több százezer konvektorba mégis jusson gáz? Mart egész városnegyedeket akkor átállítani mondjuk melegvizes távfűtésre, elektrorrjos konyhára — nos, ez akkor sem lenne, könnyű feladat, ha addigra az országnak a mainál sokszorta több erőforrás állna rendelkezésére. És szenünk még ' 2000 után is lesz elegendő, a prognózisok szerint...

Szatmári Jenő István