Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-10 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKVN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évi. 1. szám Ára: 1,40 Ft 1984. január 10. kedd Bács-Kiskun me­gyei Tervező Válla­lat híre, munkája a megye határain túl is is­mert. A kétszáz főnyi szakembergárda az elmúlt évben 36 millió forint ér­tékű tervet készített. Köz­tük olyan különleges meg­bízásoknak is eleget tetteik, mint a majki műemlék- együttes helyreállítása, a kecskeméti Egészségügyi Szakiskola és Kollégium, a színház üzemviteli épü­letének tervezése. Ezen kí­vül az iroda rendszerter­vezője a mélykúti UNIVER Ipari Szövetkezet könnyű­szerkezetes csarnokainak. Mint ilyen, az egész ország területén végez tervező munkát. Itt dolgozik Báner József építészmérnök. 1969-ben, az akkori magasépítőktől került a tervező vállalat­hoz. Azóta számos jelentős tervet készített. €sak néhány az utóbbi években megvalósult „álmok” közül: a Kecskeméti Gyógypedagógiai Intézet, a kis­kunfélegyházi központú gyógyszertár, vagy a most készülő ka- rapancsai vadászkastély felújítása. Jelenleg is különleges fela­daton dolgozik: fedett jégpálya tanulmánytervét készíti a kecskeméti városi tanács részére. A tervezés mellett a munka­társai gondját, baját mint szakszervezeti bizalmi képviseli és intézi. Többször megkapta a Kiváló Dolgozó címet, legutóbb az Űjkollégium felújításának tervezéséért építészeti nívódíj­ban részesült. (Pásztor Zoltán felvétele) A. BOVIN STOCKHOLM ELŐTT: Csökkenteni kell a katonai szembenállást Az a tény, hogy a stockholmi konferenciára olyan körülmé­nyek között kerül sor, amikor Nyugat-Európában megkezdődött az új amerikai .rakéták telepíté­se, aligha segíti elő a kölcsönö­sen elfogadható megállapodás el­érését — jelentette ki Alekszandr Bovin, szovjet politikai szemle­író vasárnap a moszkvai tévé Panoráma című adásában. Jelenleg reménnyel írnak és beszélnek a január 17-én Stock­holmban megnyíló konferenciáról, amelyen az európai bizalom és biztonság megerősítésével és a leszereléssel összefüggő kérdése­det vitatják meg — mondta Bo­vin. A konferencia első fordu­lójának feladatait pontosan meg­határozták a madridi találkozó záródokumentumában. Eszerint a stockholmi konferencia felada­ta lesz, hogy megvitassák és el­fogadják az európai katonai szembenállás csökkentésére irá­nyuló és kölcsönösen kielégítő bizalom- és biztonságerősítő in­tézkedéseket, amelyek Európára és a földrészhez tartozó tengeri körzetekre és légtérre is kiterjed­nének. i Miről van szó konkrétan, ami­kor a bizalomerősítő intézkedé­sekről beszélünk? — tette fel a kérdést Bovin a műsorban. A szemleiró válaszában rámutatott, hogy itt mindenekelőtt szó lehet a nagyszabású hadgyakorlatokról és csapatmozgásokról való előze­tes tájékoztatásról; a hadgyakor­latok méretének csökkentéséről. Nagy jelentőségű lenne, ha Euró­pa különböző részeiben atom­fegyverektől mentes övezeteket hoznának létre, vagy Európa' kö­zepén nukleáris fegyverektől mentes folyosót létesítenének. Természetesen az ilyen intéz­kedések nem helyettesíthetik a leszerelést. Mindaz, ami Stock­holmban fog történni, nem le­het egyenrangú sem Genffel, sem pedig Béccsel. A leszerelés to­vábbra is elsőrendű probléma marad — mondta Bovin. A stockholmi konferenciára bonyolult helyzetben kerül sor. Maga a tény, hogy azt megtart­ják, arról tanúskodik, hogy a Helsinki folyamat mély gyökere­ket eresztett, amelyek megőrzése elsőrendű feladat a jelenlegi ne­héz időszakban — mondta Bo­vin. Folytatódik a dél-afrikai beavatkozás A dél-afrikai hadügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy öthe­tes bevetés után fokozatosan visszavonják Angola területéről a dél-afrikai csapatokat. Magnus Maian hozzáfűzte, Pre­toria bármikor kész újabb invá­zióra Angola ellen, ha Dél-Afri­kát fenyegetnék a nemzeti fel­szabadító mozgalmak, főként a namíbiai SWAPO. A TASZSZ pretóriai értesülé­sekre hivatkozva vasárnap ar­ról számolt be, hogy a dél-afrikai rezsim folytathi akarja katpnai beavatkozását Angolában annak ürügyén, hogy „üldözi a SWAPO partizánjait”. Az ANGOP ango­lai hírügynökség jelentéseiből idézve megírta, az agresszorok figyelmen kívül hagyják az ENSZ Biztonsági Tanácsának arra Vo-, ngtkozó határozatát, hogy hala­déktalanul vonják ki Angolából a dél-afrikai csapatokat: az ag­resszorok folytatják katonai ak­cióikat Angola egyes térségei el­len, veszélyeztetik Angola függet­lenségét és szuverenitását. A dél­afrikai légierő tömeges bombatá­madásokat intéz angolai telepü­lések és gazdasági objektumok ellen. Falugyűlés Bátyán £ Folytatódnak a téli falugyűlé­sek. Hétfőn Szakmáron, Csátalján és Császártöltésen volt falugyűlés. Bátyán, a Piros Paprika Tsz-ben a napokban tartották meg ezt a hagyományos összejövetelt. A bá­tyai lakosság képviselői meghall- gatták és megvitatták a település­fejlesztésről, a társadalmimunka­végzésről és az áruellátásról szóló beszámolókat, s Javaslatokat tet­tek az Idei fejlesztési tervek meg. valósításával kapcsolatban. Ké­pünk a falugyűlésen készült. (3. oldal) A hétvége sportja (7. oldal) A kosárlabda csapatok Dánffy Antal Kupa emlékversenye jelentette az egyetlen olyan hét vég! eseményt« amely vasárnap kicsalogatta a néző­ket a kecskeméti városi sportcsar­nokba. Bár a különböző sportágak­ban szünetelnek a bajnoki küzdelmek« az előkészületek már megkez­dődtek. Megyeszerte értékelik az őszi szerepléseket« tervezik« alapozzák a tavaszi sikereket. Egyebei között a megyei labdarúgó-bajnokság élcsapa­tainak szerepléséről, az utánpótlás korú sakkozók országos sikeréről és a tegnap kezdődött műkorcsolya és jégtánc Európa-bajaokság nyitó­napjának eseményeiről is beszámo­lunk mai sportrovatunkban. # A Dánffy Kupa zárómérkőzé­sén a KSC szinte szórta a kosa­rakat az Alföldi Olajbányász el­len. Felvételűnkön: Csorvási cé­lozza meg a szolnokiak kosarát. Céljaink megvalósíthatók GAZDAGABB VÁLASZTÉK, MÁRKÁS TERMÉKEK Kommunista aktíva a megyeszékhelyen Kecskeméten, az Erdei Fe­renc Művelő­dési Központ­ban kommu­nista aktívát rendezett hét­főn az MSZMP megyei bizott­ságának .pro­paganda és művelődési osztálya. Ka- tanics Sándor, a megyei párt- bizottság tit­kára (köszön­tötte az ülés­termet zsúfo­lásig megtöl­tő résztvevő­ket, Bács- Kiskun politi­kai, gazdasá­gi, társadalmi szerveinek, ipa­ri, mezőgazdasági üzemeinek, szövetkezeteinek^ kereskedelmi, közlekedési vállalatainak, tudo­mányos és kulturális intézmé­nyeinek képviselőit, az elnökség- ben helyet foglaló Romány Pált, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagját, a megyei pártbizott­ság első titkárát, dr. Kovács Im­rét, az MSZMP Központi Bízott-• ságának osztályvezető-helyette­sét, majd 'körvonalazta a kommu­nista aktíva célját. Dr. Kovács Imre tartott ezután előadást. A KB osztályvezető-he­lyettese vázqlta a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Utalt ezzel összefüggésben a szocialis­ta és a tőkés országok gazdasági kapcsolatainak alakulására. Szólt a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország kezdeményezéseiről, hangsúlyozta, hogy hazánknak, az egész szocialista tábornak egyaránt érdeke a nemzetközi helyzet enyhülése. Részletesen elemezte az MSZMP KB 1978. márciusi határozata, majd a XII. pártkongresszus óta eltelt időszák eredményeit és azo­kat a gazdásági teendőket, ame­lyeket ezután kell megoldanunk. A pénzügyi egyensúly megterem­tése, a fizetőképesség fenntartása volt az elsődleges feladat, amely­ben a nehéz külső tényezők, bel­ső gazdasági gondjaink és az ele­mi károk okozta veszteség elle­nére sikerült előre lépnünk, adós­ságainkat törlesztenünk, orszá­gunk fizetőképességét megőriz­nünk. Az 1980-as évek elején a világgazdasági helyzet változásai gondjainkat továbbra sem csök­kentették, 1984-ben is végigkí­sérnek bennünket. Az eltelt öt esztendő még kevés volt arra, hogy a termelésben a piaci igé­nyekhez a kellő mértékben iga­zodjunk. A Központi Bizottság osztály­vezető-helyettese ezután az 1984. évi népgazdasági terv előirány­zatait ismertette, majd a foglal­koztatottság, a lakosság életkö­rülményeinek várható alakulá­sát, és mindezek megvalósításá­nak feltételeit elemezte. Szólt ar­ról, hogy az anyag- és energia­felhasználás 1 százalékos mérsék­lése a népgazdaságnak már 13— 14 milliárd forint megtakarítást eredményezhet. Szakolczai Pál, a megyei párt- bizottság titkára azt hangsúlyoz­ta hozzászólásában, hogy jobb munkával a termelés- és élet­színvonal-politikai célok meg­valósíthatók. Az iparban több kezdeményezés történt a termék- szerkezet korszerűsítésére. Né­hány vállalat az irányítás, a bel­ső szervezés megjavításával ké­pessé vált a gazdaságosabb ter­melésre. A megye mezőgazdasá­gát az országosnál nagyobb arány­ban sújtotta elemi kár, mégis csak néhány üzem zár veszteség­gel. Előreláthatólag egy gazda­ságban szükséges a szanálási el­járást lefolytatni. A tartalékok azonban mérséklődtek. A megle­vő műszaki eszközökkel, épüle­tekkel és egyéb javakkal igen ésszerűen kell gazdálkodnunk, s fejlesztenünk kell a piaci mun­kát, a külkereskedelmi tevékeny­séget. A megyei pártbizottság titkára az életszínvonal várható alakulá­sáról szólt, majd az áruellátás fontosságát hangsúlyozta. E te­kintetben a községi, városi szer­vekre is nagy feladat hárul — mondotta Szakolczai Pál. Az aktívaülés Katanics Sándor zárszavával ért véget. K. A. Jobban, kevesebb súrlódás­sal élhetnénk, ha a termelés­beníj a szolgáltatásban és a ke­reskedelmi ellátásban min­denki jobban dolgozna. Folytathatnám a gondolat­menetet úgy is, hogy a haté­konyság és a minőség: fejlődé­sünk fő kérdése, ám meggyő­ző erővel az hat igazán, ami­kor és ahol e követelmények aprópénzre váltásának va­gyunk a tanúi. Az év eleji munkásgyűlése­ken több helyen megdicsérték aiakat a dolgozókat, akik so­kat tettek azért, hogy 1983-at vállalatuk eredményesen zár­ja. Lapunkban hírt adtunk róla, hogy tanácsi jelzés alap­ján az áramszolgáltatók rövid idő alatt megtisztították az egyik utca lámpaburáit, javít­va ezzel a közvilágítást. Ér­tékmentő munkájukért elis­merést érdemelnek azok az épülettatarozók is, akik nagy hozzáértéssel állítják helyre a műemléki vagy Városképi je­lentőségű épületeket. A haté­konyság, egy település, a szü- kebb körzet lakóinak érdeké­ben cselekszik ezekben a he- - tekben az a kereskedelmi vál- i lalat, amely keresi a módját: ! hogyan nyithatná ki mielőbb egyik élelmiszerüzletét, amely­nek áruival a szerződésszegő bérlő hónapokon át rossz gaz­da módjára bánt? Ezekhez és más, előrevivő cselekedetekhez mindany- nyiunknak érdeke fűződik. A jó munkával pénzt tudunk megtakarítani. Erre látunk példát a jól megépített, jó aj­tó- és ablakszigetélésű laká­sokban, ahol a kinti hidegre belül nem kell drága fogyasz­tású viŰany hősugárzóval „rá- fűteni”. Felesleges kiadástól és fárasztó jövés-menéstől kímé­li meg az ügyfelet az a szol­gáltató, aki nemcsak megjavít­ja a magnetofont, a varrógé­pet és a többi használati esz­közt, hanem szakszerű taná­csot is ad azok kezeléséhez. A lapunkhoz küldött olvasói vé­leményekből kiviláglik, meny­nyire fontosnak tartják az emberek az ilyen — a munka minőségi ismertető jegyeként felfogható — szolgáltatói jó tulajdonságot. Igaz, ennek az ellenkezője is előfordult már, amikor valaki bosszús hangú levélben számolt be a szolgál­tatások valamely területén szerzett rossz tapasztalatáról. A jelekből ítélve a lakos­ság mind érzékenyebben fi­gyel a hétköznapok és a va­sárnapok kedvező és kedve­zőtlen jelenségeire. Elismerés­sel nyugtázza, ha egy építke­zésen télen is ütemesen halad a munka. De rosszallja, ha nemtörődömségből valahol „kimegy" ezer — ezer? — fo­rint az ablakon! Azaz, amikor valaki, vagy valakik gondat­lanságából betörik egy ennyit érő, vastag ablak. Hasonló, ezúttal a kereskedelmi ellátás változása (minősége) iránti érzékenység késztette véle­ménynyilvánításra tegnap­előtt reggel a kecskeméti piac- csamok sok vásárlóját. „Ho­gyan lehet az — hallottam a vásárnak beillő emberáradat­ban —, hogy vasárnap lévén, 8 órakor már nincs tej az egész piacon? Sem a BÉK üz­letében, sem a sütőipari szak­boltban nem lehetett zacskós tejet kapni!" Miért? — tesszük föl a kér­dést, jogosan, a kirívó alap- ellátási fogyatékosság miatt. Miként lehet az, hogy ugyan­akkor a piaccsarnok előtti, szaporodó számú mozgóboltok egyikénél a jó minőségű — Pest megyéből való ■— ke­nyér árusítása zavartalan, fennakadás nélküli volt? Ka­pott mindenki eleget a finom kenyérből! Ügy véljük: a tej­árusításban is elkelne — a ke­reskedelmi tevékenység haté­konyságát növelve — egy má­sik, kínálati egyensúlyt jelen­tő kereskedelmi partner, aki a szervezetlenség vagy az ér­dektelenség okozta hiányokat megszüntetné. Jobban, kevesebb súrlódás­sal élhetnénk, ha a termelés­ben, a szolgáltatásban és a kereskedelemben mindenki jobban dolgozna. A hangsúly a mindenkin van, hiszen a jól végzett munka — anya­giakban és erkölcsiekben is — a társadalom tagjainál kama­tozik és válik újabb hajtóerő­vé a szükségletek jobb kielé­gítésében. Kohl Antal A könnyűipar 1984. évi terve Idén a könnyűipari vállalatok alapvető feladata a lakossági el­látás színvonalának javítása. El­sősorban a keresett, divatos cik­kekből kell többet gyártaniuk, olyan termékekből is, amelyeket eddig jórészt importból tudott beszerezni a kereskedelem. Ugyanakkor az iparág Terve szá­mol azzal is, hogy ezek a gyárt­mányok az exportárualapot is növelik. Az ágazat termelése az idén — folyóáron számolva — 4—5 szá­zalékkal nő. Az egyes iparagak és termékcsoportok termelése el­térően alakul, részarányukat min­dig a piaci helyzet és a gazda­ságosság mértéke szabja meg. A könnyűipari fogyasztási cikkek exportja az idén tovább nő, a terv összehasonlító áron számol­va a szocialista 'kivitel 8, a kon­vertibilis elszámolású export 5— 5,5 százalékos bővülését irányoz­za elő. Ennék érdekében ver- . senyképesebb árualapra van szűk“ ség, amit az alapanyagot szállí­tó üzemek és a feldolgozó vál­lalatok az eddiginél sokkal ha­tékonyabb és összehangoltabb együttműködéssel állíthatnak elő. Az Ipari Minisztérium ágazati irányelvei szerint a bútoripar egyik legfontosabb feladata az olyan garnitúrák sorozatgyártá­sa, amelyek a házgyári lakások­ban praktikusan elhelyezhetők. Ezért az elemes bútorok részará­nyát növelik, a szekrénygyártás­ban .például a tavalyi 20—25 szá­zalékról 35 százalékra. A gyárak­ban több elemes kárpitozott bú­torcsaládot is kifejlesztenek. A technológiák már most is lehe­tővé teszik, hogy a megmunkált bútorlapok, lemezek és fűrész- áruk hulladékát a korábbinál nagyobb mértékben, gazdaságo­san dolgozzák fel, így az üzemek csökkenthetik termelési költsé­geiket. A bútorgyárak azzal szá­molnak, hogy néhány éves visz- szaesés után termékeik iránt megélénkül a külföldi kereslet, máris több a nyugat-európai és a tengerentúli megrendelés, mint amennyi tavaly ilyenkor volt. A textiliparban az idén a kö­tő- és a konfekcióipar anyagellá­tását — a kooperációs és szállí­tási fegyelem szigorításával — színvonalasabban és folyamato­san kell- biztosítani. Különösen nagy gondot fordítanak a mun­ka- és a védőruhák iránti igény kielégítésére. A pamutiparban előtérbe kerül a mesterséges szálak felhasználá­sa. A len- és kenderiparban a ha­zai, növényi eredetű nyersanya­gok mellett fokozzák a polipro­pilén gazdaságos felhasználását. A gyapjúipari vállalatok legfőbb törekvése a kötő- és a konfek­cióipar jobb ellátása, ezért töké­letesítik a gyapjúmosás, -fésülés és a -fonás munkafolyamatait. A selyemipari üzemek bővítik gyárt­mányválasztékukat, és ehhez több teohriplógiát — színező és szárító ' eljárást — korszerűsítenek. A rö­vidáru iparban a terv szerint főleg a kellékekből termelnek többet, s kiemelt feladat az egész­ségügyi termékek, kötszerek gyártásának növelése. A kötőipar választéka a kapacitások jobb kihasználásával, szervezettebb anyagbeszerzéssel' bővül. A bőr­iparban nagyobb hangsúlyt kap a gyártmányfejlesztés, főleg a ci­pőgyárak növekvő minőségi igé­nyeinek megfelelően. A vállala­tok felkészülnek a sertésbőrök nagyüzemi kikészítésére is. A cipőgyárak nagyobb tekintettel * lesznek a gyermekek, az idős ko­rúak igényeire. A textilruházati ipar közreműködik a méretrend­szer módosításában, s ennek megfelelően alakítja a kínálatot. A vásárlók formatervezett, tet­szetősebben csomagolt választé­kot sürgetnek a játékgyáraktól is. Ezek tervbe vették az elektroni­kai játékok kifejlesztésé*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents