Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-07 / 5. szám
HORGÁSZOKNAK TÁPLÁLKOZÁS ÉS EGÉSZSÉG A falusi ember részben még ma is önellátó. Sokan hizlalnak és vágnak disznót, megtelik a kamra és ugrásszerííen megnő az elfogyasztott kalóriák száma. Hurka, kolbász, pecsenye — és egyéb finomságok! Ugyan ki tud ellenállná, míg akad hely a gyomorban? Fokozottabb feladat hárul ilyenkor az emésztésre. A fehérje emésztése a gyomorban, a zsíré a belekben kezdődik. A fehérjét a gyomornedv, a sósav és a pepszin, a zsírt az epe éa a hasnyálmirigy emészti. Az emésztőnedvek kiválasztása szakaszos. A bőséges zsíros-fűszeres ételek fogyasztása lökésszerűen megindítja a kiválasztást, keményebb munkára kényszeríti a gyomrot, a beleket, az emésztő mirigyeket. Az ember szervezete igen rugalmas, könnyen alkalmazkodik. De a lomhábban mozgó szervezetben az erősebb táplálkozás különböző zavarokat okoz. A heveny gyomorrontásnak a legtöbbször a bő táplálkozás az oka. A gyomor nem bír megbirkózni' a mennyiséggel, és az erős ingerre bőséges kiválasztás indul. A beteg ilyenkor savanyú és keserű szájízről, böfögésről, főfájásról, hányingerről, hányásról panaszkodik. Ezt a mohó tápNorvégmintás kötött sapka Kedves, vidám ötletnek ígérkezik, a maradék fonalak felhasználására Is igen alkalmas, színes, norvégmintás, pomponos gyermeksapka. (Párizsi divatbemutatón, felnőttek részére, sportos együtteshez is hasonlót láttunk !) Hozzávalók: 5 dekagramm fűzőid, paprikaplros, középkék, napsárga Firenze fonal, rövid zsinórú 3-as kör- kötőtű, vagy 5 darab mindkét végén hegyes harisnyakötőtű. Kötésminták: patentm-lnta: .2 sima, 2 fordított váltakozásával .kötjük. Alapminta: körbe haladó sorokkal, a munka jobb oldalán sima szemeket kötünk. Norvégminta: leszámolható ábra szerinti színekkel dolgozunk, az ábra jelzése szerint fel nem használt színű fonalat a miunka bal oldalán vezetjük. Szem-próba: 21 szem x 33 sor = 10 centiméter. Munkamenet: a feibőségnek megfelelően, 1H2 szemre kezdjük, zöld színű fonalból. Patentmintával 2 centiméter magas kezdő részt kötünk, majd alapmintával, a leszámolható ábra .SMTlrt 12 centin* *t *n k>tUnk. A kr>lalkozás is okozhatja. Főleg, ha az az étel nincs jól megrágva, felaprózva, és nem keveredik osz- sze eléggé a nyállal, az emésztőnedvekkel. A hevenytünetek elhúzódhatnak. Ilyenkor puffadt- ság, étvágytalanság, levertség, fáradtságéra» és rendszertelen bélműködés váltja fel a hevenytüneteket. Az óvatos család disznóvágás után Is csak fokozatosan és mérsékelten növeli étrendjében a kalóriákat, hogy a szervezetnek legyen ideje az alkalmazkodásra. A zsíros ételek mellett savanyú uborkát, paprika-, krumpli- vagy babsalátát, nyers savanyúkáposztát fogyaszt, hogy segítse a gyomor munkáját. A zsír és fehérje mellett szénhidrátot és vitamint is kell fogyasztani. Ha kenyeret, burgonyát, utána édes sült tésztát, vagy gyümölcsöt eszik valaki, elkerülheti a kellemetlenséget. A zsíros, fűszeres, bőséges étrend elsősorban a májat és az epehólyagot terheli. Ha valami régebbi betegség, vagy egyéb ártalom miatt az epehólyag károsodott, akkor a klilsebb munka- többlet is megterhelheti. Az epe- és májbeteg még jobban vigyázzon, mint az egészséges, mert a zsírosabb, nehezebb étrend öröme könnyen ürömmé válhat. Buga doktor :/ vetkező sortól, a fejtetőfogyasztás részére négyszer minden 3. sorban 10 szemet, hatszor minden 2. sorba-n 10 szemet elfogyasztunk. A következő sorban, a megmaradó 12 szemet, le- fogyasztás nélkül, merkelőtűvel ősz- szefogjuk, a nyílást eiivarrjuik, s a befejező tetőrészre 5 centiméter nagyságú piros színű pompom készítünk. P. v. Világítás a lakásban A mai lakások többségében rossz a világítás. Zömmel még mindig egy- egy többkarú csillár adja a fényt, helyi megvilágítás csak alig fordul elő. Rajzos útmutatóink azt illusztrálja, milyen a helytelen és a helyes követendő példa. 1. Az ideális távolság az étkezőasztal lapjától a fölötte levő lehúzható lámpáig 60 centiméter, azaz éppenosak a szemmagasság fölött valamivel ér vér get. Így összpontosul a fénysugár pontosan az asztalra anélkül, hogy vakítana. 2. Munkahelyi íróasztalnál az egyszerű asztali Lámpának nincs elegendő és megfelelő fényköre. Ezzel szemben egy ilyen ferdére állítható világítótestnek a fénykévéje kiterjed az asztal egész síkjára, és egyenletes, jó megvilágítást ad. 3. Televíziózás közben a több oldalról érkező és túl sok erős fény kimeríti a szemet, fárasztó. Sakkal helyesebb egy kis lámpa használata a tv-készü- lék mögött, s esetleg tompa fényként oldalt egy asztali lámpa. 4. Olvasásnál hasonló a helyzet, mint az íróasztali munkánál. A legerősebb fényű mennyezeti lámpa sem világítja meg kellően a könyv lapjait. A ferdén beállítható olvasólámpa' — vállmagasság fölötti, hátulról érkező — fénykévéje a könyv lapjaira összpontosul, és nem fárasztja a szemet. 'Mindazok számára, akiknek fontos a szemük egészsége és a lakás helyes megvilágítása, itt jegyezzük meg, hogy a jövő lámpateste mozgó, állítható fényű lesz. Ezekkel minden elfoglaltságunkhoz megfelelő fényt tudunk előállítani, amilyenre éppen szükségünk van. A tükörrendszerek- kel ellátott kis reflektorok és a megfelelő erősségű izzók oda világítanak, ahova kell. Éppen emiatt viszonylag kevés áramot is fogyasztanak, ami energiaszegény világunkban nem lebecsülendő előny. A mennyezeti vagy oldalfal! sínen végigfutó kis lámpák képesek egy falfelület, egy tárgy vagy a munkahely megvilágítására. B. K. PIACI KÖRKÉP ARAK KECSKEMÉTEN (Ft/kg) Burgonya 8—HO Sárgarépa lű—30 Petrezselyem 16—20 Vöröshagyma IB—14 Fejeskáposzta 12—CL.4 Kelkáposzta 10—au Korai saláta (db) 9—ilO Karalábé io—ie Karfiol 59—60 Heteik 10—IS Zöldhagyma (csomó) 5—6 Fokhagyma 40—60 Paraj 40—50 Sóska 100 Gomba 70 Alma 4—14 Körte 16—30 Dió 25—80 Mák 1:00—1120 S avanyúikáp oszta 16—20 Tej (Liter) 7 Telj föl (liter) 50 Túró 50 Juh. és tehénsaijt 100 Élő csirke (pár) 90—120 Élő tyúk (ipár) W0—.*10 Élő pulylka (pár) 300 Élő kacsa (pár) (1120 Tojás (db) 1,00—2,50 Arak kalocsan Burgonya 2 Vöröshagyma 10—112 Fokhagyma n Bab 35—40 Kelkáposzta 16 Káposzta 10 Alma 19—n ii Körte US Vegyes zöldség 20 Tojás (db) 2 Napraforgó 10— Iß Sikeres szezon után A MOHOSZ Bács-Kiskun megyei Intéző Bizottsága évvégi értekezletén Magony Imre elnök megnyitója után Selmecl Ernő titkár számolt be a legutóbbi ülés óta végzett munkáról, összegezte a horgászidény tapasztalatait és szólt az elkövetkező feladatokról is. Beszámolójában örömmel állapította meg, hogy jelentősen nőtt megyénk horgásztábora. 1983-ban 17 ezer hatszáznegyvenketten váltották ki a horgászengedelyt, ami ezernégyszázharminceggyel több, mint az előző évben. Az összefoglalóban szó esett arról is, hogy soha ilyen jól még nem sikerült a halasítás. — A Kiskunsági csatornába az elmúlt évben 38 744 kg kétnyaras pontyot, 4488 kg kétnyaras amúrt, 610 kg egynyaras kárászt és egy mázsa vegyes halat helyeztünk ki — mondta a titkár, majd tájékoztatta az IB tagjait arról is, hogy milyen munkákat végeztek eddig a Vadkerti-tónál. — A munkálatok nagy erővel folynak, eddig ötezer köbméter iszapot távolítottak el a tó medréből. Még nagy munka vár itt emberre, gépre egyaránt, de remény van arra, hogy a strandidényre minden készen lesz. Az értekezleten hallottunk arról is, hogy olajkutató fúrás alkalmával a Vadkerti-tóba vezető csatornában olyan forrást találtak, amely percenként ezer liter vizet ad. Remény van tehát arra, hogy megoldódik a népszerű tó vízellátása, egyelőre azonban a feltört víz összetételét vizsgálják. Kovács Árpád ifjúsági felelős dicsérettel szólt azokról a fiatalokról, akik részt vettek a tíznapos, nyári ifjúsági horgásztáborozáson. Húsz egyesületből negyvenkilenc fiatal példamutató magatartással bizonyította felkészültségét. Tóth Ferenc a fegyelmi bizottság munkájáról beszélt, megállapítva, hogy 1983-ban több dolguk volt. Kirívó szabálytalanságot öt esetben tapasztaltak, de megyénkén kívül is többen védenek a sportszerűség ellen. A beszámolókat. követő vita után Magony Imre összegezte az elhangzottakat, majd jutalmazásokra került sor. Az elmúlt évben végzett kiváló inunkájuk után adták át a díjakat azoknak a társadalmi munkásoknak, akik a legtöbbet tették megyénk horgászsportjának fejlődéséért. Az IB tagjai közül jutalmat kapott Szabó Tamás, Bodri Imre, Jäger Antal, Tóth Ferenc, dr. Bilekov Pál, dr. Hermann György, Szinnai Gyula, Bolvári István, Nagy Sándor, dr. Bozsó Ferenc, Regény! János és Czár Lajos. Ezenkívül 42 egyesület 83 társadalmi tagja kapott elismerést. Hegedűs Géza Jog és kötelesség Panaszkodnak a horgászok, hogy vontatottan kezdődik a jegyek árusítása. Szerintük az egyesületi pénztárosok téli álmukat alusszák. Sokan még át sem vették a horgászjegyeket. A legtöbb helyen tanácstalanok abban a kérdésben is, mikor nyissák ki a pónztárajtót az egyesületi tagok előtt. Ügy tűnik, baj van a szemlélettel. A hozzánk érkezett jelzésekből az derül ki, hogy egyes helyeken tisztázatlan: az egyesület van a horgászokért vagy a horgászok az egyesületért? A válasz persze nagyon egyszerű. A horgásznak, ha kedve éppen úgy tartja, január 1-tőí joga van a horgászjegyre, még akkor is, ha első bevetését csak júliusra tervezi. De meglehet, -hogy éppen a Szilveszter éjszakáját szerette volna a vízparton tölteni. Az országban forgalomban levő válamennyi horgászjegy január 1-tól december 31-ig érvényes. Ehhez kell(ene) igazodnia az egyesületi nyitvatartásnak, a pénztári óráknak. Ahol nem eszerint szolgálják ki azt a horgászt, aki százasokat, ezerförin- tokat áldoz azért, hogy szabad idejét a vízparton tölthesse, a saját egyesülete rövidíti meg. Amelynek egyik feladata éppen az, hogy jogainak érvényesítésében segítse tagjait. —banczik— Közgyűlés A l'ajosimizsei Alimiavlrág HE vasárnap 8.30-tói a művelődési háziban tartja egyesületi közgyűlését. NAPTÁR Január 7-től 11-ig jó, 12-től 14-ig gyenge kapást jelez a horgász naptár. Tóth István: Szegény diák — gazdag diák Emlék a harmincas évekből iután sok jeles dolgozatot megírt már Ferkó, az elsős gimnazista, egyik, szünetben a tanári szobába hívatták. Surján tanár úr mor- solyogva, széles mozdulattal intett neki a tiszteletet parancsoló szoba végéről, ahol több kollégájával diskurált. A félénk kisdiák közelebb ment, $ szorongva várt. — Nincs kedved tanítványt vállalni? — hangzott máris a kérdés. Ám hiába volt az derűsen ikönnyed, hogy a gyerek fél- szegségét feloldja, Ferkó majd megfulladt, míg nagy boldogan kinyögte. — Hh ... hhogyne, tanár úr. Szegényember diákfiának borzasztó jól jött akkoriban az a kis pénz, amit a gazdagok lustafejű csemetéivel való bajlódásért fizettek. S ami Ferkó esetében külön is fontos volt — az ajánlatból úgy érezte, hogy még biztosabban vetette meg lábát a „tudományok hajlékában", ahogy a gimnáziumot reggeli imájukban nevezték. A tanár eközben már noteszét lapozgatta, s honnan olvasta a címet. — Tompa utca hét... Osztálytársad, Cs. Nagy Sándor lakik ott. Ma járt nálam az anyja, s kért, hogy adjak n fia mellé egy jó korrepetitort... Hisz’ tudod, milyengyenge mindenből. Szabó Feri azt sem tudta, fiú-e vagy lány, szíve majd kiesett örömében. Hát hogyne, már az maga nagy szó, egyenesen .kitüntetés volt. hagy első osztályos létére tanítással bízták meg. Tízéves, és már pénzt keres! Ám amikor becsukta maga mögött tanári szoba ajtaját, még a lába is elnehezedett a kellemetlen érzéstől. Cs. Nagyot fogja tanítani. Meg tud-e egyáltalán moccanni abban a gazdag világban? Hogy fognak majd fintorogni, ha megérzik ruháján a rossz kályhától odahaza belé- ivódott füstszagot? Ha látják, hogy bár ,még javában tart a télvégi hóolvadás, neki csak elkus- bitolt tornacipő van a lábán, mert az ócska bőrcipő teljesen szétment a latyakban ... ! Lányok is vannak a háznál. A nagyobbik — iker Sandrival, de azt polgáriba adták. Nekik mostohájuk a gazdaasszony. A kis Eszti már édes gyereke. nyukám, apukám ... pénzt keresek — közölte otthon Ferkó kicsit szégyellösen és zavartan. És már csak ebéd után, amikor kurtán-furcsán elköszönt az ajtóból. — Mit beszélsz? — Majd elmondom ... Már ment is. Nem akarta megsérteni avia, a szegény kis szabó érzékenységét, akinek karácsony óta nem volt munkája. Akkor is adós maradt a .kuncsaftok zöme, hiszen a nagy világválság következményei alól az aprócska műhelyek sem mentesültek. Szurkolva nyomta le a gazdag ház ikovácsoltvas kilincsét. Bent megállt egy szempillantásra, figyelt, nem rohannák-e rá a kutyák. Ettől nem kellett tartania. Erős drótkerítés választotta el a ház előtti virágoskertet a gazdasági udvartól, s a nagy fehér komondorok meg se moccantak. Megint nehéz súlyokat érzett a lábában, míg felbaktatott a széles, fényes kőlépcsőn. A ragyogó műmárvány-kockás folyosó homlokát előkelő oszlopok tartották. Ahogy a magasban szürkéllő csatornára sandított, úgy tűnt neki, mintha a masszív, világossárga épület hátradűlve, meghökkentőn fogadná: „Hát téged ki hívott ide?" Azt se tudta Feri, hogy került a nagygazdáné elé, csak egyszer ott állt előtte. Se holt, se eleven nem volt, hiszen bárhogy dug- dosta is egyik lábfejét a másik mögé a tükörtiszta, barna padlón, a vásott tornacipő csak nem vált láthatatlanná. Amit a nagyasszony rajtakapó vércsepillantása is elórult. Pedig hogy abajgáttá, milyen mézesmázosan invitálta a plüssdíványra. — h\ít te leszel a mi buta fiunk tanárja? Apádat is ismerem — itt laktok nem messze —, majd találok neki is egy-egy kis igazítást, foltozást. Új gúnyát nem csináltathatok nála, hisz’ a mifélénk már a szalont, á földig érő tükröt szokta meg. Dusáné is azért pártolt el jóapádtól, mert az az egy szobátok van, amiben laktok ... Az a műhely is ■ ■. Tükör meg? ... hogy is lenne. Mondta, mondta szaporán Cs. Nagyné, és talán megsejtett valamit a gyerek arcszíne-változásából, mert Ferkó figyelmét minden átmenet nélkül fiáira, a kemencének támaszkodó Sándorra terelte. — Csak nézzed már, milyen bambán bámul ez az ökör!... Kell ennek gimnázium, a fene aki beleessen ... Mennyibe került már eddig is. pedig éppen- csak fél éve jár még ... Csak gondold el, kedves Ferenc. Ruha, cipő. táska, sapka, meg az a rengeteg könyv, irka ... Nekünk nem adják ám kölcsön, mint nektek, pedig ami száz pengő, az nálatok is, nálunk is száz pengő ... Most vettünk két pár lovat, egy vagyonba került az is. De mit csináljunk? Másképp megölne bennünket az a sok föld... Kati néni, a mosóasszony is most kért húsz pengőt előlegbe, operálják a lányát... Annyi, de annyi a kiadás! ... Az emberek azt hiszik: mert Cs. Nagyék virilisták, mindent kibírnak... Ez a világ lustája kölyök is csak kopaszt bennünket .... Hogy újfent ő lett a céltábla, Sandri elvörösödve, rebegő szemmel csavargatta nyakát, majd megbűvölten, kínosan vigyorgott mostohaanyjára. Aki váratlan és érdekesen tárgyilagos kérdéssel csapott le a gyámoltalanul guny- nyasztó ifjú „tanárra”. — Oszt mennyit kérnél a faty- tyúnk istápolásáért? Ferkót valósággal elkábította a szóáradat. Amúgy is megillető- dött‘ a sötét, súlyos bútorok társaságában. — Én ... igazán nem tudom — vallotta be őszintén is, bután is. Alig tudta ésszel felérni, mi történik vele. Az asszony pontosan érzékelt mindent. — Úgy gondolom, nem lesz kevés négy pengő havonta, meg kapsz ozsonnát is — döntött végérvényesen. — Kisegíted evvel apádékat is ■.. Akkor holnap be is állhatsz. Na, komázzatók! — kelt fel határozottan székéről a nagygazdáné, és már tódult is kifelé. Mikor Ferkó felocsúdott, halványan emlékezett, hogy 10—15 pengő a szokásos taksa egy-egy gyenge tanuló után... De nem mert szólni. — Meg ne mondd, hogy Dárdánál bezúgtam máma! — Ne félj . ■. Hol tanulunk? — Máma még ne!... Amoda, na gyere — indult neki Sándor, s a konyhán keresztül tágasabb, de még komorabb szobába érkeztek. Az ablak melletti sarokban majd a plafonig érő cserépkályha kevélykedett. Egyik felől, a szoba hosszirányában sötétzöld, selyemmintás rekamié nyúlt el. előtte hatalmas, nehéz barna asztal, túlfelén faragott, látásra is ólomsúlyú székekkel. Ezek egyikén ülve. könyökét a fényes lapra széttámasztva egy copfos, ragyogóan tiszta ruhájú lány tanult. Sanyi ikertestvérei, Angéla. Arca szinte lárvaszerűen mozdulatlan maradt, ahogy a belépőkre, elsősorban Ferkóra nézett. — Szervusz — viszonozta ép- pencsakhoqy a fiú köszönését, s a hangja olyan volt. mintha haját húznák. Szabó Feri szeme a sötété bb falrészen, a kettős ágy fölött lógó olajfestményre tévedt. Lilásbar- na háttérbe ragasztva — beteges rózsaszínű fiatal nő tekintett megkövült arccal az örökkévalóságba. Keskeny szájaszéle, fagyos-józanul világoló szeme az Angéláéra emlékeztetett. — Az volt az anyánk — ka- pirgálta orra hegyét Sándor, és röhintve tette hozzá. — Mikor mink születtünk, megbolondult 'belé. oszt meghalt.. A nézte egymást. Feri m már felélénkülve’, Só dór inkább meghunyászkod mintha félne. Furcsa, hegyes l ponyájáröl, majdnem két sze öldökéig, csúcsosodva nőtt le haj. Fejét félrehajtotta. Nem n solygott. csak tágra nyílt szem — melyek olyan élettelennek l tottak, mint két fakókék üvi golyó — osztálytársára mere tette, és kotorászott egyik z bében. Az ujjai közé akadt péi érmék csilingelésére nekibáto dott és tartózkodóan is. meg madóan is megszólalt. / dősb Szabó Ferenc szinte bátortalan tisztelettel hallgatta diákfiát, mikor az beszámolt élete nagy fordulatáról. — Fél év alatt megkeresel egy cipőrevalót, kisfiam! — püfölt rá vidáman .a már hosszú ideje tétlenségre kárhoztatott vasalópárnára. — Aztán majd zakóra vagy nadrágra valót veszünk belőle. — Azt már nem! Elkel az itthon is — szabadkozott Feri, .és a világért nem adta volna, hogy most gz egyszer nem egyezik az apjával. / fjú Szabó Ferenc hamar beleszokott az új életformába. Közben különös tapasztalatokkal gazdagodott. Nemsokára ráeszmélt, micsoda robot szakadt rá. Például a német szószedet kikérdezésénél. — Hogy van hát németül — ablak? — Das Fenster ... — Végre, huszadszorra -... De most már el ne felejtsd. — Az asztal? — Der Tisch. — Az ajtó? — Die Tür. — Az ablak? — Die ... nem ... der ... — Der a fenét... Das Fenster ... Huszonegyedszerre megint nem tudod. Próbáld már megjegyezni. Koncentrálj. Magától nem megy az a fejedbe ... — Gyerünk ozsonnázni — csapta be a szószedetet Sandri, és kiabált a szolgálónak. — Piroska. ehetnékek vagyunk! Kávészürcsölés közben viho- rászva lesett Ferkóra a bögre fölött. — Te, voltál már szerelmes? — Miért? — Én az vagyok — hagyta abba a kávézást Sanyi, és sebesen a rekamiéra hasalt. Fejét a di- ványpárnába fúrta, majd megfordult, s nekihevülve sugdosta. — Nem mondod meg...? Az éjszaka is vele álmodtam ... így megmarkoltam ázt a szép nagy mejjit — ni! — Ki az, te? — De meg ne mondd... ! Juliska néném. Ferkó nagyot nézett.. Ez a Juliska még megtermett férfinál is daliásabb nő, Sandri mostohaanyjának a húga. Aranyfogú, túlérett szépség, aki már jópár vőlegényt megemésztett. Legutóbb egy likőrgyáros fiáról mesélte kéjes visongással a nénjének, hogy Lóránt milyen pimaszul édesen erőszakoskodott vele, mikor az autó defektet kapott az erdőben. I, — Hülye vagy! — forrázta le Ferenc válasza Sándort, aki pirulva, lihegve dagasztotta a párnát, és szeme furcsán ködlött. f •4
