Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-31 / 25. szám
* • PETŐFI NÉPE • 1984. juuir SÍ. Az Egyesült Államok stratégiai programja a katonai fölény elérését célozza (Folytatás az 1. oldalról.) leárls fegyverkezési hajsza korlátozásáról. valamint a nukleáris leszerelésről. Mir\d gyakoribbak az olyan esetek, amikor az amerikai fél kitér az általa is elfogadott kőnk* rét jogi és politikai kötelezettségek szigorú megtartása elől. e kötelezettségektől eltérő módon cselekszik, sőt egyenesen megsérti azokat. O Az Egyesült Államok a SALT—2 szerződés aláírása után nem volt hajlandó azt életbe léptetni. Obetnukciós magatartása következtében nem valósult meg a szerződésnek az a lényeges eleme sem, amely a SALT—2 szerződéshez csatolt jegyzőkönyvbe iktatott kérdések megoldására vonatkozik, s amely ismeretes módon annak szerves részét alkotja. Ily módon az Egyesült Államok nem teljesítette azt a kitételt, amely kölcsönösen elfogadható megoldások kidolgozását irányozza'elő a hadászati fegyverek bizonyos kategóriáiban, mindenekelőtt a tengeri és a szárazföldi állomásoz- tatású nagy hatótávolságú robotrepülőgépek esetében. És — miként ez már teljesen világos — mindez azzal a céllal történt, hogy az Egyesült Államok szabad kezet kapjon a nagy ható- távolságú robotrepülőgépek tömeges kifejlesztéséhez. Ez viszont csakis rendkívül destabilizáló hatással járhat. Felvetődik a kérdés: a SALT— 2-vel szemlbeni ilyen maga-tartás hogyan egyeztethető össze az Egyesült Államoknak azzal a kinyilvánított szándékával, hogy tartózkodik minden lépéstől, amely alááshatná a hadászati fegyverzet kérdésében meglevő egyezményeket ? O Az amerikai lél- azzal. hogy Nyugat-Európában hozzálátott a földi állomásozta. tású Pershing—2 ballisztikus rakéták és a nagy hatótávolságú robotrepülőgépek telepítéséhez, amelyek elérhetik a Szovjetunió területén levő célpontokat, rálépett a SALT—2-ben foglalt előírások megsértésének az útjára. Ezek ugyanis tiltják a szerződés megkerülését harmadik ország vagy országok bevonásával, vagy bármi más módon, s tiltják a szerződéssel ellentétes nemzetközi kötelezettségek elfogadását. Világos* hogy a nukleáris eszközök nyugat-európai telepítése egyértelműen az Egyesült Államok hadászati támadó fegyver, tárának kiegészítését szolgálja, és semmiképpen sem egyeztethető össze az Egyesült Államoknak azzal a kötelezettségével, hogy tartózkodik a SALT—2 szerződés aláásását célzó lépésektől. Már ebből is kitűnik, milyen magatartást tanúsít az Egyesült Államok az általa aláírt egyezmények. a vállalt kötelezettségék betartásának kérdésében. Képtelenség az amerikai fél minden olyan próbálkozása, hogy beárnyékolja azt a becsületes és felelősségteljes magatartást, amellyel a Szovjetunió teljesíti kötelezettségeit; ezek a próbálkozások csa'kis a szovjet—amerikai kapcsolatok megrontására irányuló közvetlen lépésnek minősíthetők. © Joggal lehet kételkedni abban, hogy az Egyesült Államok megfelelőképpen tiszteletben tartja az 1972-ben. kötött ideiglenes megállapodás néhány pontját. Ezzel összefüggésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok bevett gyakorlattá változtatta az interkontinentális rakéták kilövőhelyei- nek álcázását. Mint ismeretes, a Szovjetunió már több ízben fölvetette annalk szükségességét, hogy a íz Egyesült Államok mondjon le az interkontinentális M'l- nuteman—2, valamint a Titan— 2 rakéták indítóállásaioak álcázásáról, mivel az ilyen lépések sértik a hatékony ellenőrzéssel kapcsolatos megállapodás előírásait. . , . Súlyos aggodalomra ad Okot ezen a területen a Miniuteman típusú rakéták silóink'k ilyen álcázása. Az amerikai fél hosszú időn át kittért az elől. hogy lemondjon az álcázásról. Mint ahogy később kiderült, ez arra szolgált, hogy leplezzék az említett kilövőállások átalakítására Irányuló munkálatokat. Ameny* nyiben a Minuteman 2 rakéták ily módon átalaloított kilövőállásai gyakorlatilag semmiben sem különböznek a külön-külön cél ra irányítható robbanófejekkel rendelkező Minuteman—3 rakéták kilövőállásaitól, feltételezhető. hogy ezekben, a silókban valójában Mtautemajjs—3 típusú rakétákat tartanak. Ha pedig ez így van, akkor az ellenőrzésről szóló ideiglenes megállapodás amerikai részről történt közvetlen 'és kirívó megszegése egyúttal azt is jelenti: az Egyesült Államok nem tartja be a SALT—II megálla podásban foglalt egyik alapvető — a külön-külön célra irányítható robbanófejekkel ellátott in terkontinentális ballisztikus rakéták számának korlátozására vonatkozó — kötelezettséget. O Volt példa más esetekre is. amelyek komoly kételyeket ébresztettek azzal kapcsolatban, hogy betart ja-e az Egye sült Államok a hadászati tama- dófegyverzetre vonatkozó kötelezettségeit. A szovjet fél szóvá tette ezeket az eseteket. A hadászati fegyverzetkorlato- zás feladatainak — amelyeket a megállapodásokban is rögzítettek — egyáltalán nem felel meg az az amerikai szándék, hogy létrehozzák az interkontinentális ballisztikus rakéták két típusát _ az MX-et és a Midgetmant. Ez közvetlen összefüggésben van azzal is, hogy a hadászati fegyverset korlátozásáról és csökkentéséről folytatott tárgyalásokon az amerikai fél ragaszkodott ahhoz: semmiféleképpen se korlátozzák az interkontinentális ballisztikus rakéták és a tengeralattjárókra telepítendő ballisztr kus rakéták új típusainak a kifejlesztését. III. Ugyancsak aggodalmat keltők az Egyesült Államoknak a rakétaelhárító rendszerek korlátozására vonatkozó határidő nélküli megállapodással kapcsolatos lépései is, amelyek miatt a Szovjetunió többször is az amerikai félhez fordult. O Nyilvánvaló ellentmondásban a megállapodásban rögzített kötelezettségekkel, az Egyesült Államok nagy radarállomást fejlesztett ki Shemya szigeten, amelynek felszereléséhez rakétaelhárító rendszerek céljára kikísérletezett radarelemeket használt fel; az elhárítórakéták indítósilóinál álcázást alkalmaztak; folynak a munkálatok mozgó rakétaelhárító radarállomások, kozmikus telepítésű rakétaelhárító rendszerek létrehozására; Minuteman—1 interkontinentális ballisztikus rakétával kísérleteznek azzal a céllal, hogy rakétaelhárításra tegyék alkalmassá; a rakétaelhárító fegyverekhez több robbanótöltetes részeket hoznak létre stb. O Noha kötelezettséget vállalt arra, hogy nem fejleszt ki országa területén rakétaelhárító rendszert, s nem teremti meg az alapját egy ilyen védelmi rendszernek, az Egyesült Államok atlanti-óceáni és csendes-óceáni partjain, valamint-az ország déli részén új, nagy radarállomást (Pave Paws) fejleszt ki, amelynek adatai megfelelnek a rakétaelhárító rendszerek radarállomásaival széniben' támasztott követelményeknek, s amely alapja lehet az Egyesült Államok területi rakétaelhárító rendszerének radarral való biztosításának. Washingtoni részről nem tettek semmi olyan intézkedést, amellyel csökkentették volna az amerikai lépések keltette aggodalmat. O Végül szükségszerűen felmerül az a kérdés: milyen céllal fejlesztik ki az Egyesült Államokban a rakétaelhárító rendszereket, amelyek alkalmazásuk esetén túllépnék a megállapodásban rögzített kereteket, s lényegében a megállapodás felborulásához vezetnének? Hiszen az amerikai fél éppen, ilyen nagyméretű rakétaelhárító rendszer létrehozásáról tett hivatalos bejelentést 1983 májusában. Nehéz elképzelni, hogy_ az amerikai fél ne lenne tisztában azzal, milyen rendkívül messzemenő következményekkel járnának az ebbe az irányba tett lépések, nevezetesen: a védelrni és a támadó hadászati eszközök szerves kölcsönviszonyának fölborítása, ami a lehető leghátrányosabban hatna a védelmi és a támadó hadászati fegyverzet csökkentésére és korlátozására. A szovjet fél- elvárja, hogy az Egyesült Államok gyakorlati lépéseket tegyen a rakétaelhárító védelmi megállapodás szigorú teljesítésének biztosítása céljából, egyebek között hagyjon fel a nagyméretű rakétaelhárító védelmi rendszer kifejlesztésének előkészítésével. O Az amerikai fél rendszeresen megszegi azt az elfogadott elvet, hogy a hadászati fegyverzetkorlátozási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos kérdések megvitatását bizalmasan kezeli; ez károsan hat a szovjet—amerikai állandó konzultációs bizottság tevékenységére. O I Ugyancsak az amerikai félnek a fegyverzetkorlátozás ügyével szembeni kétértelmű — lényegét tekintve negatív — hozzáállásáról tanúskodik a föld alatti atomkísérletekről és a békés célú atomrobbantásokról kötött 1974-es és 1976-os megállapodásokkal kapcsolatos állásfoglalása; ezeket az Egyesült Államok mind ez ideig nem is ratifikálta, megakadályozva ezzel, hogy érvénybe léphessen egy sor fontos, a szerződések pontos teljesítésében való bizonyosság fokozását szolgáló intézkedés. Az ilyesfajta állásfoglalás csak kétségeket támaszthat a célokkal szemben. Ezek a kétségek határozottan megerősödnek azáltal, hogy a szovjet fél rendelkezésére álló adatok szerint előfordult: az amerikai fél többször túllépie a kísérleti atomtöltetek megengedhető erejét. Bár az Egyesült Államok határozottan kijelentette: betartja a 150 kilotonnás korlátozást, folytatódik az a gyakorlat, hogy túllépi a kísérleti atomtöltetek erejének megengedett felső határát. O A szovjet fél megkereséssel fordult az Egyesült Államokhoz amiatt, hogy az amerikai föld alatti atomrobbantások következtében az amerikai felségterületen túl csapódtak le a radioaktív szennyezőanyagok; ezzel Washington megszegi a légköri, a világűrben és a víz alatt végrehajtott atomfegyver-kísérletek betiltásáról szóló 1963-as megállapodást. ■Ügy tűnik, hogy ezek a tények egyáltalán nem véletlenszerűek. Az atomfegyverek nagymérvű növelésének és korszerűsítésének' programja, az a körülmény, hogy nem akarnak tárgyalásokat folytatni az atomfegyver-kísérletek teljes és általános betiltásáról szóló megállapodás megkötéséről, és elutasítják a Szovjetunió által javasolt, az összes atomtöl- tet-kísérletre kiterjedő moratóriumot — mindez önmagáért beszél. © Hasonló irányvonalat követsz amerikai fél a vegyi fegyverek kérdésében. Az Egyesült Államok elzárkózik az elől, hogy kétoldalú tárgyalást folytasson, és megállapodásra jusson a Szovjetunióval a vegyi fegyverek betiltásáról . és készleteik megsemmisítéséről. A genfi leszerelési konferencián pedig gyakorlatilag megakadályozza, hogy többoldalú alapon Teális megegyezés szülessen, Az Egyesült Államok nem ad pozitív választ a Varsói Szerződés tagállamainak arra a javaslatára sem, hogy Európát teljesen mentesítsék a vegyi fegyverektől, márpedig e javaslat elfogadása fontos lépés lenne a probléma végleges megoldása szempontjából. 'Nehéz megszabadulnunk attól a benyomástól, hogy ezsaz irányvonal nem véletlen, hiszen Washington ugyanakkor fokozza a kétkomponensű mérgező vegyi anyagok gyártását, és kétszeresére kívánja növelni vegyifegyver- tartalékait. Ismeretes az is, hogy az EgyesüLt Államok nagymeny- nyiségü vegyi töltetet tárol európai országokban. :: v. A helsinki záróokmányban Washington kötelezettséget vállalt: részt vesz azokban az erőfeszítésekben, amelyek a katonai szembenállás csökkentésére és leszerelési együttműködésre irányulnak. A valóságban azonban az utóbbi években az Egyesült Államok több olyan lépést tett, amelyek növelték a háborús veszélyt Európában. Elsősorban szó van az alábbiakról: új, etsőcsa-. pás-mérő amerikai rakétákat telepítettek Európába, megteremtették a feltételeket az itt állomásozó amerikai csapatok létszámának lényeges növeléséhez, s folyamatosan tömegpusztító — nukleáris, vegyi és más — fegyverékkel látják el őket. Ezenkívül az Egyesült Államok évente nagyszabású hadgyakorlatot szervez Európában, s ezeket egyre nehezebben lehet megkülönböztetni a fegyveres erőknek a valóságos, hadviselést célzó felvonultatásától. Az ilyen hadgyakorlatok egyszerű bejelentése — anélkül, hogy korlátoznák méreteiket — egyáltalán nem küszöböli ki az ilyen csapatmozdulatok veszélyességét. Az Egyesült Államok fent említett lépései, az utóbbi években folytatott egész európai politikája aláássa az európai biztonság megszilárdításának azt a folyamatát, amelynek alapjait a helsinki záróokmányban fektették le. A záródokumentumot többek között az Egyesült Államok is aláírta. Egyre komolyabban és élesebben merül fel az a kérdés, hogy mi az Egyesült Államok viszonya a vállalt kötelezettségeihez. A szovjet fél ezt nem a vita kedvéért kérdezi. Nagyon fontos dolgokról van itt szó — mindenekelőtt a bizalomról. Ha az amerikai fél — miként ezt kijelenti — érdekelt a fegyverzetcsökkentés folyamatának hatékony előmozdításában, le kell vonnia a megfelelő gyakorlati következtetéseket. Felhívás Európa dolgozóihoz Egyiptom visszatér az Iszlám Konferencia Szervezetébe Egyiptom hgtfőn hivatalosan közölte, hopy visszatér az Iszlám Konferencia Szervezetébe, amelyből a Camp David-i alku miatt 1979-ben kizárták. Hoszni Mubarak elnök előzőleg fogadta azt a háromhatalmi küldöttséget, amely Ahmed Séköu Touré guinea! elnökkel az élen érkezett az egyiptomi fővárosba. Mubarak a küldöttséggel két órán át tárgyalt. Utána az egyiptomi és Rónáid Reagan, az Egyesült Államok elnöke vasárnap este hivatalosan közölte: újabb négy évre jelöltetni kívánja magát. Bár hivatalosan Reagan csak a republikánus párt augusztusi konvencióján kaphatja meg pártja jelöltséa guineai államfő közös sajtóértekezletet tartott. Egyiptom természetesen elfogadja a meghívást — jelentette ki Mubarak, majd cáfolta, hogy a casablancai konferencia, amely január 19-én szavazással határozott Egyiptom visszahívása mellett. feltételekhez kapcsolta volna ezt a döntését. „Egyiptom kitart kötelezettségei mellett” — mondta. gét, jelenleg vetélytárs nélkül élvezi a párt vezetőinek bizalmát. Az elnök a maga és George Bush alelnök számára az amerikaiak további támogatását és együtUnűködését' kérte. Prágában hétfőn közzétették a szocialista országok szak-szervezeteinek Európa dolgozóihoz éis szakszervezeteihez intézett nyílt levelét. A dokumentumot a szocialista országok szakszervezeti központjai vezetőinek január 16-án tartott prágai tanácskozásán fogadták el. A nyílt levélben egyebeik mellett a következő olvasható : A berlini felhívás után ismét önökhöz fordulunk, hogy rávilágítsunk korunk legégetőbb prob: lémájára, a háború és béke kérdésére. A nemzetközi helyzet fokozódó feszültsége késztet erre bennünket. Az Egyesült Államok semmibe véve a dolgozók és a szakszervezetek, az összes bé'ke- szerető erő jogos követelését és vágyát megkezdte a Pershing— 2-es és a cirkáló rakéták telepítését az NSZK, Nagy-Britannía''és Olaszország területén. Ez a genfi tárgyalások megszakadására és arra vezetett, hogy, a Szovjetunió és a többi szocialista ország válaszintézkedéseket fogadott el.' Célunk azonban az atomfegy- vermentes Európa, valamint az emberiségnek a nukleáris katasztrófától való megmentése volt •és marad. Európa az otthonunk, és min- den dolgozónak, minden szakszervezetnek közös gondja, hogy megmentsük a háború lángjaitól. A kialakult helyzetben a küzdelem legfőbb célja az a követelés, hogy állítsák le az új amerikai rakéták nyugat-európiai telepítését. vonják ki a már elhelyezett rakétákat és térjenek vissza a rakétatelepítés megkezdése előtti állapothoz. Ez utat nyit a tárgyalások újrakezdése feltételeinek kialakulásához, ahhoz, hogy visszatérjen a népek közötti bizalom légköre, és Európa teljesen megszabaduljon a nukleáris fegyverektől. Reagan újra jelölteti magát Szovjet küldöttség Romániában Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese, külügyminiszter vezetésével hétfőn délben szovjet párt- és. kormányküldöttség érkezett Bukarestbe, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a román kormány meghívására. A küldöttséget az otopeni repülőtéren Gheorghe Uprea, az RKP KB PVB tagja, első miniszterelnök-helyettes, Stefan Andrei, az RKP KB PVB póttagja, külügyminiszter, Miu Dobrescu, az RKP KB PVB póttagja, a KB titkára, loan Totu, az RKP KB PVB póttagja, miniszterelnök-helyettes, valamint Traian Dudás, az RKP KB tagja, Románia moszkvai nagykövete fogadta. Arhipov párizsi látogatása A francia kormány meghívására vasárnap este Párizsba érkezett Ivan Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnök- helyettese. Francois Mitterrand elnök ma délután fogadja a szovjet vendéget, aki látogatása során mások között megbeszélést folytat Pierre Mauroy miniszterelnökkel, Claude Cheysson külügyminiszterrel és a kormány több más tagjával. Ivan Arhipov látogatásának politikai és gazdasági szempontból egyaránt nagy jelentőséget tulajdonítanak Párizsban. A francia kommentátorok általában azt hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben Franciaország a kelet—nyugati párbeszéd fenntartására törekszik , és az elmúlt években tanúsított tartózkodás után most ismét aktivizálni igyekszik kapcsolatait a Szovjetunióval. A nemzetközi helyzet és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése minden bizonnyal nagy súly- lyal szerepel majd Mitterrand elnök és Arhipov megbeszélésén — vélekednek a kommentátorok. Szovjet részről több ízben is hangsúlyozták, hogy megfelelő feltételek esetén készek a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére. Szolgáltatások nélkül nincs versenyképesség Versenyképességünk realista szemmel címmel a salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskolában tegnap megkezdődött a fiatal közgazdászok országos konferenciája. Elsőként Káplár József külkereskedelmi miniszterhelyettes tartott előadást; témája nemzetközi versenyképességünk a KGST- ben. Már bevezetőjében eloszlatta az esetleges illúziókat, rámutatva, hogy a magyar áruknak a szocialista országokban is meg kell küzdeniük a kedvező fogadtatásért, részint az adott ország saját termékeinek, részint más KGST-beli vagy tőkés országból származó hasonló áruk konkurrenciájával. Az ugyan tény, hogy a KGST-orszá- gok áruforgalmának túlnyomó részét államközi megegyezések szabályozzák, koordinálják és garantálják, csakhogy a gyakorlati lebonyolításban már termékcsoportok, illetve vállalatok állnak egymással szemben, és magától értetődően mindkét fél a számára legkedvezőbb feltételek elérésére törekszik. Ebből következik, hogy a KGST-árucsere forgalomban hazánk sem hagyatkozik régi, idejét múlt beidegződésekre. Országos szinten ezzel már nincs is probléma, egyik-másik vállalatunk azonban még nem érzékeli az új követelményeket. Ezzel összefüggésben az előadó a többi között a minőségre irányította a figyelmet. A minőségnek mint mondotta, mindinkább párosulnia kell a , széles körű szolgáltatásokkal. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a magyar agrárgazdaság teljesítőképességét elemezte. A továbbiakban előadások hangzottak, el Magyarország nemzetközi, ezen belül nyugat-európai versenypozícióinak javításáról. Autóbusz-karambol Vámospércs határában Hétfőn reggel fél nyolc előtt a Debrecen és Vámospércs közötti 48-as úton, a 17-es kilométerkőnél súlyos szerencsétlenség történt: a Debreceni Volán Vállalat két autóbusza a nagy ködben és a csúszós úton frontálisan ütközött. Az ok: a Debrecen felől érkező autóbusz vezetője, Szabó János nyíracsádi lakos szabálytalanul előzött egy kerékpárost. A másik, szabályosan közlekedő autóbusz —, amelyet Dzsudzsák János nyír- bélteki lakos vezetett — Nyírbél- tekről Debrecenbe tartott. Az ütközés következtében az utasok közül hatvanketten meg- í sérültek, akiket a mentők a debreceni klinikákra szállítottak. Az 1-es számú Sebészeti Klinikán a nagyszámú beteg gyors ellátása érdekében szükségambulanciát is berendeztek. Szabó János, a vétkes gépkocsivezető is súlyos sérülést szenvedett. Vezetői engedélyét a rendőrség a helyszínen bevonta, szakértők közreműködésével megindította ellene az eljárást, s megkezdte a szerencsétlenség okának a kivizsgálását. Huszonkét beteget jelenleg is klinikákon ápolnak. Közülük négyük állapota életveszélyes, kilen- cüké pedig súlyos. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI Érvényben isit január 31-töi. Devizanem vételi Közén Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol (oxí\’; 6378,20 6384*5$ 6390,96 Ausztrál cfph&r 4123,79 4127,92 4.132,05 , Bellii írank 78.97 79,05 . 79,13 Dán katona 446,91 447,36 ' . 447,81 . Finn, márka . 765,52 ■ 766,29 Franoter iránit zwm , 537.99 528,33' ' - Hollandi forint 1433,77 1 1436,21 1 1436.65 japán'.van (iooo) ; 194,69 194,88 195,07 | Kapa el ál, r 3629.23 ,3632,86 3636,49 , ; Kuvaiti dihár" - | 1 15481.60 15497,30 15542.80 " Nbryég'Mvórnna 577.04 ; 577,62 ' 378.20 lg $&2SK 'márka. 1616.JÖ2' 1617,64 1619,26 Olasz líra (iooo).. 28,63 | ■ 26.33 . 26.58 | , Osztrák'í$c'nHHnit 229,10 229,33 ?29,36 7 Portugál escudo 33.63 33,56 33,59 S pnnyóV - pesc 1 a , 23,53'. ' V: /.< ,£8,5S 28,59 ' S-Víájci f ralik- ffifj >2024,08 § 2026.11 2928,14 | Svéd kprbftáf - : 535.12 '553.98 536.54- ’tv* < ás Cl. rubel 2597/40 2600,00 v 2602,60 /USA áctflár 453(1,17 4.3í0í71 ’4343,33 VALUTA. (BANKJEGY- ÉS CSEKK.) ÁRFOLYAMOK ■ Érvényben mi. JANUAR 31 •TOL Pénsnm • Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban ' Angol font * ; $133,04-,.; ,6576.12" |ff§|| Ausztrál dollár 4004.08:7 Belga, frank w'. ; .76.68 81,42/ Dán jtdrana 433,94 . » $ 460,78 Finn márka* ' ggf» 788.49 Francia, frank' ■ 1 | ÉplÉ 343,83 | Görög drachma** 39,42 41,86 Hollandi forint I ' 139&Í5, 1478.27/ Japán yon (iftOíft ' É 189,03 {200,73 jugoszláv dinar 31.67 33,83 Kán adat dohár «111 3741,85 Kuvaiti dinár , 15032,38 15962,22' NoryAg korona £60,29. 1 594,95 NSZi, .márka 1 1569.1,1 ;/ 1666,17 Olasz lira UOOO) 23,75 1 .27,33 Osztrák Schilling. < 222,45 236,21 Portugál escudo '32',55 $4,37 Spa.nyol peseta § Kp • 29.47 2Ö8Ő..89 Svájci* frank 1 i §|f»É Svéd korona* ' | 539,30: §§ 573,66/ USA dollár 4404.49 4676,93* Vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: ioo-*s •• Vásárolható legmagasabb bankjegy-cimie(: 500-aa
