Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-27 / 22. szám

1984 január 21. • PETŐFI NÉPE • 8

ORSZÁGOS HELYI MŰSOROK AZ ÚJ SZEGEDI STÚDIÓBAN

Változatos tervek 1984-re

<9 A stúdió. (Straszer András (elvétele)

— Kívülről jól mutat — szóltam helyeslést, megerősítést várva kollégámhoz, amikor a parkolóhelyet keresve körülautóztuk a Magyar Televízió új szegedi stúdióját.

— Másfél éve-jártam erre: meglepő gyorsan fölhúzták az új épületet, felújították a régit — tudatta meglepődve fotoriporter barátom.

Regős Sándor stúdióvezető is dicsérte az építőket.

Elnézését kértük.

— Halasszuk él negyedórával az 1983-as műsorok fogadtatásáról, az idei tervekről javasolt beszélgetésünket. Kíváncsiak vagyunk az első pillantásra modernnek látszó műsorkészítő üzemre.

— Magam is ajánlani akartam: nézzenek körül.

— Köszönjük.

Nem sikerült betartani ígéretünket.

Csaknem félóra múltán kopogtattunk a stúdióvezető irodájába. Alaposan szemügyre kellett vennünk a műszakiak birodalmát, a filmvetítő helyiségeket. Megmutatták: hová szerelik föl — ha majd kapnak — a körzeti műsorok sugárzására is alkalmas mikrohullámú berendezést. Jártunk a karbantartó műhelyekben, irigyeltük kitűnő munkakörülményeikért a szerkesztőket. Bekukkantottunk a vágószcbák- ba, a gyártásvezetőkhöz. A garázsban éppen a közvetítőkocsit reparálták. Kinyitották kedvünkért a hangfelvételekre készített helyiséget. Elüldögéltünk az interjúk rögzítésére is alkalmas társalgóban, finom szendviccsel csaptuk el éhségünket a tágas büfében. Tetszett a stúdió is, bár kicsit nagyobbnak képzeltük.

— Céljainknak pillanatnyilag megfelel —, közölte Regős Sándor beszámolója végén. A régi úttörőház nagyterméből alakították ki. A hozzáillesztett háromszintes, 60 méter hosszú épület egy, a mostaninál nagyobb kiszolgálására is alkalmas le$z—

— Mintha a meglévő adottságokat sem tudnák teljesen kihasználni.

— Havonta mintegy 3 órát kapunk az itt készült produkciók sugárzására. Célszerű lenne, ha szokott programjainkon kívül a központi sorozatokban több feladatot kapnánk. így a pesti kapacitáshiány is csökkenne. Hálásak vagyunk minden alkalomért, hiszen fiataljaink sokat tanulnak a tapasztaltabb rendezőktől, operatőröktől, műszakiaktól. Szívesen bedolgozunk más műsorokba, ha erre mód nyílik. Az Ablaik nézői sűrűn találkoznak munkatársainkkal. A zenei főosztállyal közösen készítettük el Ciró Pinsutti Mátyás királyról szóló operájának keresztmetszetét. Kiegészítésre szoruló műszaki kapacitásunkat időnként budapesti szerkesztőségek iá hasznosítják. Bízunk abban, hogy még az év első felében lényegesen javul technológiánk. Megígérték színes technikai berendezésék gyors szállítását.

— Elégedett-e a stúdió 1983- as munkájával?

— A közvélemény-kutatási adatok, a szakmai kritikák egyaránt elismerték fejlődésünket. Bizonyító példák hosszas sorolása felesleges — vagy emlékeznek ezekre a nézők, vagy nem? —, csupán műsortípusaink, törekvéseink érzékeltetésére mondok néhány címet. Az országos politika fő irányait segítette — például — a termékszerkezet-váltást Csongrád megyei üzemi tapasztalatok elemzésével vizsgáló riport. A soltvadkerti helyszínű Csettegő a háztáji gazdaságok megváltozott lehetőségeit vizsgálta. A kivagyiság ellen tiltakozott a Móring. A helyi sajátosságokról sem feledkeztünk meg: a Bácska táncai természetes környezetben dolgozta fel a hazai és a vajdasági néptánchagyományokat. Dél-alföldi kulturális műhelyek — a szegedi kisopera, a kecskeméti Forrás — népszerűsítését is föladatunknak érezzük. A szomszédos népek egymásra utaltságának az érzését erősítette a gyulai irodalmi műsor. Országom i éfiYúnyű ,-ügyekfpl mondták iés: mondják' élt véleményüket a Szegedi beszélgetések résztvevői. A Dél-Alföldi Krónika — szakmai kifejezéssel szólván — mind nézettebb. Magunk sem gondoltuk, hogy a román nyelvű magazinunk már az induláskor ilyen érdeklődést kelt.

Weisz Károlyt, a műsorkészítő osztály vezetőjét kértük az 1984- es tervek ismertetésére.

— Műsorpolitikai elveink változatlanok. Természetesen figyelembe vesszük a társadalmi, gazdasági, ideológiai és kulturális időszerűségeket. Szeretnénk bemutatni az új követelményekre leggyorsabban és legésszerűbben reagáló gazdaságokat, irányító, szervező és kezdeményező készségükkel példamutató vezetőket. Az életmód javítását szolgáló helyi kezdeményezésekre is jobban odafigyelünk. Két nemzetiségi műsorunkban a lenini nemzetiségi politika elvei szerint szólunk a hazánkban élő román és szlovák nyelvű lakosokhoz. Készülünk hazánk felszabadulásának közeledd negyvenedik évfordulójára.

— Szívesen hallanánk néhány, különösen érdekesnek ígérkező műsor címét, rövid bemutatását.

— A „Falrahányt borsó?" a

nagyüzemi zöldség-vetésterület folyamatos csökkenésének veszélyeire figyelmeztet. Bács-Kis- kun megyei felmérés tapasztalatai alapján készül a Tömegsport falun. Dél-ALföldön található a holtágak több mint fele. Mikénti hasznosításuk, környezetvédelmük össznépi ügy kellene hogy legyen. Jelentőségük felismerését reméljük elősegíteni a Holtágak élete című filmmel. A Faluház az ismert hajósi kísérletről tájékoztat. A művészi mecenatúra időszerű kérdéseit vizsgálja a Művész elvtárs. Érdemes lenne Baján, Kecskeméten élő alkotókat, támogatókat is megkérdezni. A Tisza dalai a szőke folyót meg- éneklő népdalokból összeállított válogatás. Az Alföldi antenna- műsorban — előreláthatóan — megismerkedhetünk dr. Szegedi Sándor szőlőnemesítővei, a megyénkkel is kapcsolatos Donár szy Kálmánrendkívül, érdekes, visszaemlékezéseivel, az egykori magyarországi szabadkőműves páholyokkal. Kissé megújul a Szegedi beszélgetés-sorozat,

amelyben a Mit iszunk a fröccs- ben? című összeállítás az 1982-es kecskeméti konferencia alapján — Csikós Nagy Béla, Romány Pál és mások közreműködésével — a hazai szőlő- és bortermelés gondjairól, lehetőségeiről szól. A negyedévenkénti megjelenésre tervezett gerontológiai sorozat az -idős korúak egészségével és egyéb problémáival foglalkozik.

Köszönjük a tájékoztatást. Búcsúzóul szíves hozzájárulásukat kérjük még egy körsétához. Az új, a szép fölvidítja az embert. Az ígéretes tervek, a szép munkaszobák látványának biztatásával szeretnénk hazautazni.

Heltaí Nándor

A magyar nemzeti opera megszületése

Operakultúránk alighanem legjelentősebb mozzanata volt Erkel Ferenc operájának, a Hunyadi Lászlónak a bemutatója száznegyven évvel ezelőtt, 1844. január 27-én a Nemzeti Színházban. Nem kevesebbnek, mint a magyar nemzeti operaköltészet megteremtése ünnepi pillanatának tekintjük ezt a napot, amelyet természetesen megelőzött az az érdeklődési folyamat, sőt harc, amely a hazai irodalmi, zenei és színházi életben zajlott akkoriban a magyar nyelv és kultúra uralkodóvá tétele, a német hatás háttérbe szorítása érdekében.

A század negyvenes éveiben, mialatt sokan lelkendezve szemlélik Pest-Buda mind jobban kibontakozó világvárosi kontúrjait, költőink, íróink, zeneművészeink egyaránt a sajátos nemzeti kifejezési eszközöket kutatják. A zenei életben akkor már Erkel Ferencé a yezető szerep, akinek új, készülő operájáról az egész hazai muzsiku.,társadalom tud, s amelynek bemutatóját hazafias lelkesedéssel, türelmetlenséggel várják. Az első híradás az operáról 1843 februárjában jelenik meg a Honderű hasábjain, de feltehetőleg a zeneszerző már 1840 végén hozzákezdett a komponáláshoz. A felfokozódott érdeklődés után érthető, ha a várva várt mű a bemutatón kirobbanó sikert aratott, hiszen — miként az egyik kritika írta 1— „a dalművet eleitől végig magyar szellem lengi át, és zené- sseti tekintetben igen sok ielenW Schodelné, Szilagyi Erzsébet első megszemélyesítője (korabeli rajz).

séggel bír”. Pedig ,a kritikákból az is kiderül, hogy az előadás színvonala jóval alatta maradt a Hunyadi László értékének, annak ellenére, hogy | bemutatón „Pecz úr, a pozsonyi színháztól, mint vendég, a címszerepben lesz szerencsés fellépni”, s hogy Erzsébet, Hunyadi János özvegye szerepében Schodelné Rozália, a kor ünnepelt operaprimadonnája énekelt, akiről az 1910-ben kiadott Erkel-évkönyvben ezt olvasható juk: „Szilágyi Erzsébeté mindenkinek, aki őt hallotta, felejthetetlen alakítás". A bemutató további szereplői között találjuk Füredi Mihályt, Molnár Leopoldinát, Havi Mihályt, Udvarhelyi Miklóst, s az opera szövegkönyvének szerzőjét, Egressy Bénit. Ám, ha az alakítást illetően a kritikák egy része feltehetően rosszindulatú volt is, a mű igazi értékeire némelyik kritikus felhívta a figyelmet. A Honderű hangsúlyozta, hogy Erkel európai ‘ rangú zenévé emelte „a csárdák gyönyörű melódiáit”, s hogy művével olyan alapkövet rakott le, „melyre épü- lend egykor a magyar zenedicsőség valhallája", továbbá, hogy „ha van a magyar zenének jövője ..., úgy annak megalapítását Hunyadi László szerzőjének fogja köszönni nemzetünk".

A Hunyadi László a bemutató óta szinte a legnépszerűbb opera hazánkban, akárcsak a Bánk bán. Az Operaház megnyitásáig az egykori Nemzeti Színházban 238 alkalommal került előadásra, címszerepében, de a többi szerepben is a legkiválóbb hazai, s külföldi énekművészekkel. A mű címszerepében az utóbbi évtizedekben 'elsősorban Simándi József alakítása maradt emlékezetes, de joggal tekinthetjük a fiatal Molnár Andrást, az ezredikhez közeledő budapesti előadások egyik jelenkori Hunyadi Lászlójának meg- formálóját is Erkel és a történelmi alak szelleméhez méltó művésznek.

Sz. Gy.

GYERMEKÉVEK - GYERMEKÉLET

Tudósítóink

jelentik

Először jelentkezett beszámolójával a kecskeméti II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapattól El-Salem Leilla, szeretettel köszöntjük őt is tudósítóink sorában!

„TETTEKKEL HAZÁM SZOLGALATJÁRA" — ez a jelmondat fogja össze gyönyörű csapat - falunkat, ahova évforduló-niaptá- runk szerint minden héten másik raj írja az aktuális cikkeket. A csapat-faliújságra pedig kiírunk minden iskolában történt fontos eseményt, például felhívásokat különféle versenyekre, a versenyek eredményeit, papírgyűjtési akciót, szabadidős programot. Van egy másik faliújságunk is. oda az iskolai rajzórákon készült legszebb művek kerülnek.

Nagyon jó. hogy nálunk szombaton délelőtt szabadidős programok vannak, lehet sportolni, bábot, ajándékot készíteni. A sulirádióról legközelebb írok".

(Várjuk az újabb beszámolót!) *

„Rajunk Ady Endre nevét vette fel — írja Bartus Tímea Tisza- alpárról. — Ebből az alkalomból egy irodalmi összeállítással emlékeztünk a költőre. Megjelenítettük szülőhelyét, pályakezdő debreceni éveit. Nagyváradot. Párizst. Szóltunk költészetének fejlődéséről, élete utolsó éveiről is.

Hallgatóink a KlSZ-alapszer- vezet tagjai voltak, s a műsor után hangulatos diszkót rendeztünk".

*

Nagyszabású hulladékgyűjtési akcióról irta levelét Kecelről Kriston Éva.

„Valamennyien kiskocsikkal járjuk az utcákat, és ha a kocsi megtelt, máris mentünk az átvevőihelyre! így sikerült az egész akciót egyetlen nap alatt lebonyolítani.

Nagy élmény volt nálunk a virágkiállítás is. Akik eljöttek, különféle különlegességekben is gyönyörködhettek".

„A téli vakáció előtt iskolagyűlést tartottunk. Kiss István igazgató, Lozsi Márta, úttörőelnök, Gőeze György csapatunk vezetője, valamint Kovács Attila

t Végre itt a hő! Indul a szánkó...

csapatvezető-helyettes fogadta az osztályközösségeket képviselő hatvan pajtást. Valamennyi kérdésünkre részletes és megnyugtató válaszokat kaptak" — írja levelében Vattay Noémi, a bajai Tóth Kálmán úttörőcsapattól.

*

Teljesült leghőbb álmunk: elkészült új iskolánk —. írja La- dánybenéről Simkó Tünde. ..Az iskolaavatás egyben béke- nagygyűlés is volt. mert a békét mindennél szükségesebbnek, fontosabbnak érezzük, és jó lenne ha hangunkat .mindenhol meghallanák!”

*

A hetedikes Czeglédi Zsolt Jánoshalmáról jelentkezett.

..Végre megérkezett a tél. és hull a hó. de én még mindig szívesen gondolok az elmúlt nyárra. amikor Sikláson nyaraltam, és Harkányba jártam fürödni. Sokszor eszembe jut Kiskundorozs- ma is, ahonnan a közeli sziksós tóhoz és az újszegedi strandra mehettem fürödni. Persze jutott időm itthon gyümölesszedésre is. Úgy érzem tartalmas volt a. nyaram. ezért emlékezem elégedetten".

*

Érdekes eseményről ^kaptunk beszámolót Kiskunhalasról. Szatmári Tímea és Réfi Andrea levelében.

Az Alsóvárosi Általános Iskolában a nyolcadikosok befejezték a történelemkönyv Magyar Népköztársaságról szóló tananyagának feldolgozását. Ezután meghívták Fekete Dezsőt, a városi könyvtár főmunücatársát, hogy az esemény halasi vonatkozásairól beszéljen nekik.

„Korabeli dokumentumokat, újságokat, fényképeket láthattunk. és megtudtuk, hogy városunkban a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt másfél hónappal megalakult a KMP. első titkára Hódi Géza- festőművész volt. Megtudtuk. hog a halasi származású Garbai Sándor, a Forradalmi Kormányzó Tanács első elnöke volt, és hallottunk Bokányi Dezsőről, aki már a század elején szót emelt a halasi szegények érdekében.

Kézbe vehettük a Halasi Vörös Újságot, a Halasi Munkást. — mindkettőben sok érdekes adatra bukkantunk.

És hallottunk mindazokról, akiket augusztus 6-án kivégeztek: Szüts József néptanítóról. Dénes Marcaliról, Brinkus Lajosról és

a többiekröl is ,.

*

Jól sikerült a matematika- vetélkedő a tiszaálpári iskolában: Bársony Ibolya, Bartus Tímea, Bársony Attila és Kiss Julianna győzött.

Rajzpályázat az olimpia jegyében

A Magyar Olimpiai Bizottság és a Művelődési Minisztérium a XXIII. Nyári Olimpiai Játékokhoz kapcsolódva gyermekrajz- yályázatot hirdet!

A RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI:

— Fiúk és lányok egyaránt részt vehetnek, 14 éves korig.

— A fő téma az olimpiai játékok.

Helyes, ha az alkotásban kifejezésre jut a sport és a béke, a sport és a szabadság, mint összefüggő fogalmak, a rendszeres sportolás és az egészség kölcsönhatása. Ezen túl minden olyan téma feldolgozható, amely az olimpiai sportágakhoz kapcsolódik, esetleg személyes élményhez kötődik.

— A résztvevők bármely, az iskolában is tanult művészi technikát alkalmazhatják.

A rajzok legfeljebb 25x35 centiméteres nagyságban készíthetők el.

— Mindegyik alkotáshoz az alábbi adatokat kell mellékelni: az alkotó családi és utóneve, életkora, lakcíme. Az iskola neve, helye, a rajztanár családi és utóneve. A rajz címe.

— A munkák a pályázatot

hirdetők állandó tulajdonába kerülnek.

— A Magyar Olimpiai Bizottság a zsűri elbírálása alapján tiz rajzot választ ki, és juttat el a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak.

— A pályázatra készített alkotásokat az alábbi címre kell eljuttatni május 15-ig: TEST- NEVELÉSI ÉS SPORTMÜ- ZEUM. Budapest, Dózsa György u 3.. 1143.

— A pályaműveket szakértőkből álló zsűri bírálja el. A legjobb pályamunkák díjazásban, elismerésben részesülnek. A kiválasztott alkotásokat országos kiállításon mutatják be. Az eredményhirdetésre az 1984. évi Nyári Olimpiai Játékok megnyitóját megelőzően kerül sor.

* "

Gyerekek! Készítsetek minél több rajzot, akvarellt, nyomatot. batikot, kollázst. Dolgozhattok temperával, zsírkrétával, tussal, ceruzával, tollal, minden elképzelhető technikával. Valamennyiünknek nagy öröm lenne, ha megyénkben ifjú alkotó munkáját kiállításon mutatnák be, illetve a tíz legjobb közé kerülne ...!

REJTVÉNYFEJTŐKNEK

Az elmúlt alkalommal kn/.uli rejtvényben a keresett szám: 38.

A sorsolásnál a következők nevét húztuk kisszámúkra jutalomkönyvet postáztunk: Kovács Nóra, Kiskunhalas: Keve- házi János, Kecskemét; Gyarmati László. Orgovány; Vén Brigitta, Kunbaja: Popp Andrea, Katymár; Keresztúri Ildikó, Kiskőrös; Mladoniczki Anna, Lajosmizse: Vass Ildikó, Kunszentmiklós; Jávor Péter. Budapest; Halasi Orsolya, -Baja.

Ezen a héten egy város nevét keressük. Ebben a városban talált menedéket II. Rákóczi Ferenc fejedelem néhány hűséges emberév:-:. A városnak ma más neve van. — az Itt láthatv ábrába kelt helyes sorrendben be-'rni az e’áb bi neveket: AiNTAL, DENES. EMESE. GABOll ILLÉS. KOLQS, RÓKUS. TAMAS

Megfejtésül a város régi és mai nevét k ■ beküldeni, február 6_tg, levelezőlapon, szerkesztőségünk címére: Petőfi’ Népe Szeri:esz. tősége. Kecskemét, 60S1, Pf. 76. A levelezőin' címoldaléira most is Írjátok rá: Üttörőverscny. A 'helyes megfejtést beküldők között tíz könyvet sorsolunk ki.

o

;0

:0

:0

JO

JO

:Q

ft

rwi

összeállította: Selmeci Katalin

Történetek

híres

emberekről

Anatole France, a világhírű író kisfiú korában egyszer ezzel a íkérdéssel fordult édesanyjához? ,

— Mama, az embert megbüntetik az igazságért?

— Nem, gyermjekem. Az igazságért senkit sem büntetnek meg — válaszolta az édesanyja. ■

— Hát akkor Imiért büntetett meg engem a tanító úr, amikor megmondtam, hogy nem készítettem el a házi feladatot?

•

G. B. Shaw kisfiú korában elhencegett édesapjának:

— Püpa, te mindig azt mondod, hegy lusta kölyök vagyok. Csak hallottad volna, hogy -ma ás ‘ menynyire megdicsért engem a tanító úr!

— Ennek örülök — szólt az édesapja. — És mit mondott a tanító úr?

A fiatal Shaw ujjongva felelte:

— A tanító úr azt mondta, hogy még nálam lustább kölyök is van az osztályban!

if

Makszim Gorkij édesapja halála után nagyszülei házába került. Este panaszkodott a nagyapjának:

— Olyan hideg van.

— Igen. gyermekem — sóhajtott a nagyapja. — Takarózz. be jól, és az angyalka majd meg fog melegíteni.

A kisfiú úgy tett. ahogy a nagyapja mondta. * Néhány pillanat múlva azonban felült az ágyban és él- goiidolkozva nézett nagyapjára.

— Mit akarsz már megint? — kérdezte türelmetlenül az öregember.

— Nagyapa, kérem — felelte o kisfiú —, az angyalka helyett nem kaphatnék inkább egy meleg takarót?

Gyűjtötte: Stenczer Ferenc