Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-27 / 22. szám

« * PETŐFI NÉPE • 1084. január 81.

HAZUNK TÁJA

KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK!

Alma i.

' Az almafák rendszeres növény- védelme és okszerű tápanyagellátása biztosítja a nagy hozamú, ízletes és a téli tárolást jól tűrő gyümölcsök fejlődését.

TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁS: 100 négyzetméterre 500—800 kilogramm szerves trágyát, 2,6—6,5 kilogramm 34 százalékos ammó- niumnitrátot, 2,2—3,3 kilogramm 18 százalékos szuperfoszfátot és 3 kilogramm 60 százalékos kálium műtrágyát adjunk egy évben. Homoktalajon célszerű a nitrogén műtrágyát két-három részletben kijuttatni. Legmegbízhatóbb a talajvizsgálaton alapuló tápanyag-utánpótlás.

NYUGALMI IDŐSZAK. A metszéskor kéregtisztogatással a telelő rovarkártevőket gyérítjük. A tavaszi lemosó permetezést ázta- tásszerűen végezzük a bárium- poliszulfid (Neopol) 5 százalékos oldatával. Korábbi évek erős takácsatka, illetve kaliforniai pajzstetű fertőzése esetén az Ágról 3 százalékos töménységben használható fel.

EGÉRFÜLES ÁLLAPOT. Al- mafalisztharmat ellen a Thiovit (0,75 százalék), Afugán (0,07 százalék), Ch. Fundazol 50 WP (0,07 százalék), Karathane FN 57 (0,1 százalék), Topsin-Metil 70 WP (0,07 százalék), almafavarasodás ellen Miltox Special (0,4 százalék), Dithane M—45 (0,2 százalék), Orthocid 50 WP (0,2 százalék), Plyram Combi (6,2 százalék), vagy az Ortho-Phaltan (0,2 százalék) használható eredményesen.

zöldbimbós Állapot, a

tömegesen rajzó aknázómolylepkék ellen Unifosz 50 EC (0,15 százalék) vagy a Chinetrin 25 EC (0,05 százalék) lehet hatékony.

pirosbimbös Állapot, az

a Imafa-varasod ás és lisztharmat ellen a már említett készítmények használhatók. Takácsatkák ellen a Pol-Akaritox (0,15 százalék), Anthio 33 EC (0,2 százalék), vagy a Mitax 20 EC (0,4 százalék) készítményekkel védekezzünk.

VIRÁGZÁS ALATT. A méhek védelme érdekében ebben az időszakban a gombabetegségek ellen csak a Chinoin Fundazol 50 WP, Topsin M 70 WP, Thiovit- készítményeket használjuk, a már említett töménységben.

SZIROMHULLAS UTÁN. A varasodás, a lisztharmat és takácsatkák károsítása mellett számítani kell a levéltetvek, pajzstetvek, almamoly, sodrómolyok, aknázómolyok megjelenésére. Ha az aknázómolylepkék ellen nem volt eredményes a védekezés, a leveleken megjelennek a pontszerű aknák. Amíg ezek a 2 milliméter átmérőt nem haladják meg, hatékonyan védekezhetünk. Bi 58 EC 0,3 százalékos oldatával. Később a vékony szálon bábozódni induló lárvák ellen a Ditrifon 50 WP-vel (0,2 százalék), a Fiiból E-vel (0,2 százalék), Unitron 40 EC-vel (0,2 százalék), vagy a Chinetrin 25 EC-vél (0,05 százalék) permetezhetünk. Az aknázómoly későbbi 2. és 3. nemzedéke ellen is a fent leírtaik alapján lehet védekezni.

(Folytatjuk)

Küldjük a dossziékat

Értesítjük azokat a kistermelőket* akik levélben jelezték szerkesztőségünknek — gyűjtik a „Kistermelőknek ajánljuk” sorozatot —, hogy a hét folyamán megkezdtük a dossziék postára adását.

A biztos termelésért

A vállalatok a múlt évben is tovább bővítették kapcsolatukat a termelő üzemeken, az áfésae- ken keresztül a kistermelőkkel. A jól értékesíthető áruféleségeket — ilyen a meggy, a cseresznye, a spárga, a hízómarha, a hízósertés, a hízott liba. a juh, a tej stb. — hosszú távú, míg más árukra időszaki szerződést kötnek. A jövő feladata lesz, hogy aiz időszaki szerződéses áruk átvételét jobban megoldják. Gondot okozott a retek, de nem volt zavartalan a nyári alma átvétele.

Mind több az olyan kistermelő. aki az önellátáson felül zöldségét. gyümölcsöt és szőlőt termel. Az így keletkezett áruk értékesítése gondot jelentett, mert a kistermelői zöldség átvételére kijelölt szakboltok .nem minden esetben vették át a fogyasztásra alkalmas és felkínált termékek teljes mennyiségét. A boltok saját fogyasztói köriük ellátását megoldják ugyan, azonban nem szervezik az ezen felüli árutermelést, felvásárlást. Elégedetlenséget váLtott ki a kistermelőkből az is. hogy az UNIVER ÁFÉSZ a szabadáras szőlőt küogna;mmo.nlkiént 4 forintos áron vásárolta fel. Ezt a megengedhetetlen árat a Bács- Kiskun megyei. Tanács mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályának gyo_rs intézkedésére megváltoztatták.

Év elején az adózásról

Kik fizetnek jövedelemadót?

Mi a mezőgazdasági tevékenység? Ki kaphat ideiglenes mentességet?

Mint ismeretes, 1977. január 1. óta a háztáji és kisegítő gazdaságok adóztatását a mezőgazdasági lakossági jövedelemadóról szóló, ma is érvényben lévő rendelet szabályozza. A termelés biztonságát kedvezően növeli — miközben az adózók érdekeit és az ügyintézés egyszerűsítését egyaránt szolgálja —, hogy a tanács több évre állapítja meg az adót, és csak változás esetén módosítja azt.

■■ HB £2§

Háztáji és kisegítő gazdasága után jövedelemadót fizet az, aki bármilyen címen mezőgazdaságilag művelhető földterületet használ. Adófizető az a termelőszövetkezeti tag, illetve mezőgazdasági szak- szövetkezet és szakcsoport tagja, valamint az egyéni gazdálkodó és az egyéb foglalkozású személy is, aki bármilyen címen földet használ, ide értve az illetményföld használatát is, függetlenül attól, hogy a használónak a földből van-e jövedelme.

Adófizető, aki akár földet használva, akár enél- kül úgy tart állatot, illetve úgy folytat más mező- gazdasági tevékenységet — például kertészkedik, vagy méhészkedik —, hogy termékeinek eladásából az átlagosnál lényegesen magasabb bevételt ér él, vagyis, úgynevezett árbevétele az évi 150 ezer forintot meghaladja. Ugyancsak köteles adót fizetni az, akinek két évesnél idősebb lova- (öszvére) van, illetve ilyen állatból bármilyen címen hasznot húz, függetlenül attól, hogy földet is használ-e, vagy sem; végül az, aki 11 kilowatton (15 lóerőn) felüli mezőgazdasági vontatót (traktort), hozzá kapcsolható pótkocsit vagy tehergépkocsit üzemeltet.

Fontos tudni, hogy mezőgazdaságilag művelhető földterületnek nem csupán a mező- és erdőgazdálkodásra használt ingatlan minősül. Adót kell fizetni a más célokra szolgáló területért is, így a házhelyért, a' lakóház körüli kertért, a gyümölcsösért stb., kivéve azokat a művelésből kivont földterületeket — például utakat, udvarokat stb. —, amelyeket az ingatlan-nyilvántartásban is feltüntettek; azonban ezek is csak akkor mentesülnek, ha területük a 800 négyzetmétert elérik, ugyanis ez az adómentesség alsó határa, A szántó, rét, legelő, erdő, nádas művelési ágba tartozó földterület esetében csak 1500 négyzetméter után kell adót

H A kisüzemi szőlőtelepítés elképzelhetetlen lenne a nagyüzemek segítsége nélkül. A nemrégiben gyűjtött vesszőket most válogatják, készítik elő a tavaszi gyökereztető telepítéshez.

fizetni. Az adókötelezettség mindig a földterület használóját terheli. Ha tehát a földet bérbe adják, akkor az adót nem a tulajdonos, hanem a haszonbérlő fizeti.

Az adózás szempontjából mezőgazdasági tevékenységnek minősül a szántóföldi növénytermelés és a szabadföldi kertészet (a virág-kertészet és a dísznövények termesztése kivételével); az üvegházi és a melegágyi (ablakkeretes, műanyagfóliás stb.) zöldségkertészet, a gomibatermelés, a szőlő- és a gyümölcstermelés; az állattartás és -hizlalás, a méhészet és a halászat; a saját előállítású termény, illetve saját nevelésű és saját tulajdonú állat feldolgozása, függetlenül attól, hogy létrejön-e így ipari termék (vaj, kolbász, savanyúkáposzta, száraz- tészta, aszalt gyümölcs stb.). Ezek azonban csak akkor minősülnek mezőgazdasági jellegűnek, ha a tevékenységet (értékesítést) nem ipar jogosítvány alapján végzik: utóbbi esetben ugyanis általános jövedelemadót kell fizetni. E tevékenységeket csak akikor adóztatják meg háztáji és kisegítő gazdasági jövedelemadóval, ha belőlük valaki a lényegesnél magasabb bevételt ért el: vagyis, ha eladott termékeinek ára együttesen több volt, mint évi 150 ezer forint.

Az adókötelezettséget az év első napja, a január 1. szerinti állapot figyelembevételével bírálják el. (Az adóév azonos a naptári évvel). Aki év közben vásárol lovat (öszvért), illetve mezőgazdasági vontatót (traktort), pótkocsit (erőgépet) állami vagy szövetkezeti szervtől, azután a vásárlást követő hónap első napjától köteles adózni.

Előzetesen engedélyezett, szakszerű szőlő-, gyümölcs- és erdőtelepítés esetén a termőre fordulástól függően (például őszibaracknál ez négy év) változik az adómentesség. Belterületen háromezer négyzetméternél kisebb területre telepített háziker- ti gyümölcsös, illetve 1500 négyzetméternél kisebb házikerti szőlő telepítési engedély nélkül is mentesíthető — a telepítést követő évtől — az adófizetés alól. A tanácsi kezelésben lévő állami föld a használatba vételtől számított öt évig adómentes, ha a bérbeadás előtt nem volt művelve. Ha a szerződést időközben felbontják, az ötéves időtartamból még hátralevő évekre az adómentesség az új használót is megilleti.

Mentes az adófizetés alól az a földterület, amelyen zöldségtermesztést folytatnák, és a termékek értékesítésére szocialista szervezettel (állami vállalattal vagy szövetkezettel) kötnek értékesítési szerződést. A termékek átadását igazolni kell. Ameny- nyíben a földhasználó nem tesz eleget szerződésileg vállalt kötelezettségének, az adót utólag le kell rónia. Az ideiglenes adómentesség megilleti a tsz- tagokat abban az esetben is, ha nem közvetlenül, hanem a termelőszövetkezeten keresztül kötnek termékértékesítési szerződést szocialista szervezettel a háztáji földterületen megtermelt zöldségre, burgonyára. i

Ha a mezőgazdasági szakszövetkezet és szakcsoport tagja vagyoni hozzájárulást fizet, s hatezer négyzetmétert meghaladó földterületet használj úgy 15 százalékos adókedvezményben részesül, ötven százalékos (de maximum 1500 forint) kedvezményt kap a 65. életévét betöltött férfi, és a 60 évesnél idősebb nő, ha nincs más adóköteles jövedelme, és nincs vele együtt adózó férfi családtagja.

U. L.

GAZDÁLKODÁS OKOSAN, JOBBAN

Mindent a megfelelő helyre

A dunavecsei Béke Termelőszövetkezet egy évtizede

A Tasstól Hartáig húzódó solti síkságot a Homokhátságon sokan tejjel-mézzel folyó Kánaánnak képzelik. Némi igazság van ebben, hiszen a Duna jótékony közelsége mindenképp érezhető, de a folyó földtörténeti aktív mozgásának következményeként megtalálható itt egymás szomszédságában a jó öntéstalajtól a lepelhomokig szinte minden talajtípus. Ezen ar területen gazdálkodik 4741 hektáron a dunavecsei Béke Termelőszövetkezet. Csaknem egy évtizede a Virágzó és az Űj Elet egyesülésével alakult ki. A tavalyi termelési értéktervük meghaladta a 162 millió forintot, a nyereség 17 és fél millió forint lett.

Korom Ferenc elnökhelyettessel a 70-es évek tapasztalatairól beszélgettünk.

— A megalakuláskor nem volt könnyű helyzetben a termelőszövetkezet, hiszen Dunavecsén az akkori járási székhelyen intenzíven megkezdték az ipartelepítést. Sok száz dolgozó számára létesítettek itt munkahelyet a textil- és a fémipari vállalatok. így kellett nekünk, a megnagyobbodott mezőgazdasági szövetkezetnek helyünket megtalálni. Ez tulajdonképpen megkönnyítette, de meg is nehezítette a határban a munkát. Ugyanis megfelelő kooperációval a kampány idején lehet a községben munkaerőt találni, emellett gondot is okoz, hiszen a környék szakképzett munkássága szívesebben vállal állást az ipari üzemekben ...

Az alaptevékenység is lehet jövedelmező

Főleg az alaptevékenység bővítésére, korszerűsítésére vállalkoztak. Erről így vallott az elnökhelyettes :

— Alapelvünk, hogy a megfelelő növénykultúra a számára legkedvezőbb helyre kerüljön, vagyis a kalászosok, a napraforgó, az öntéstalajokra, míg a gyümölcsösök a homokra, ahol a fák mélyre hatoló gyökerei képesek áttörni a vékonyabb, vastagabb terméketlen homokréteget. Sőt, egyszerű közgazdasági megfontolásból nem mindig a legintenzí- vehb technológiát választjuk, hanem azt, amelyikkel a legmagasabb fajlagos jövedelem érhető el. Erre leginkább az utóbbi három esztendőben figyelünk. Ezért emelkedett például a napraforgó vetésterülete 472 hektárra.

Országszerte éreztette az elmúlt esztendőben hatását a burgonyaágazat jövedelmezőségének a mélypontja. Mint minden más

gazdaságban, Dunavecsén is kerestek és találtak megoldást. A burgonya javát vetőgumóként, az apróbbakat étkezési célra értékesítették. A szántóföld mellett 286 hektáron terülnek el a gyümölcsültetvények.

Bevált

a csonthéjas-program

A dunavecsei gyümölcs híres. Az első kertek már a hetvenes évek elején szép termést hoztak. A kertészeti főágazat gerincét a kajszi jelenti. Ez a gyümölcsfaj sok helyütt veszteséges, de itt öt év átlagában számolva nem az.

— A legjobb akarat ellenére is érezhető, hogy ennek a növénynek termeszthetőségi határa csak néhány száz kilométerre van északabbra — mondta az elnök- helyettes. — A jelenlegi fajtáink sajnos, bizonytalanul teremnek. Ha viszont kedvező az esztendő, akkor egy hét alatt lekvárrá érik a barack a fákon. A csonthéjasprogram miatt telepítettünk a kajszi előtt érő meggyet, utána pedig őszibarackot és szilvát szedhetnek dolgozóink. A harminc hektáros szilvánk az idén fog első alkalommal teremni. Sokan szidják az almát, mi nem, hiszen megfelelő gondoskodással, korrekt értékesítési kapcsolattal ezek az ültetvényeink is megfelelő árbevételt hoz na K! ‘A It a 1 áb a h' belföldifogya'sztási'aK[Dltárúlásrai,i exportra a 'konzerv- és a szesziparnak adjuk át a gyümölcsöt. Terveink között szerepel, hogy a jövőben szeretnénk ml magunk közvetlenül a szállításra, tehát a külpiac igényei szerint válogatni a termést. Ehhez a feltételeink — iparvágány, helyiség — adva vannak.

A tejtermelés élvonalában

Az árbevételnek egynegyedét az állattenyésztés adja. A Duna— Tisza közére jellemző fajokat — szarvasmarhát, sertést, juhot és baromfit — tartanak. A 400 tehenet számláló keresztezett tehenészetükben már 1982-ben elérték az egyedenkénti 5100 literes átlagot. Egy korábban felújított régi telepen évente ezer— ezerötszáz sertés hízik. Az intenzív termelés érdekében tenyészállatokat nevelnek, ezeket a Kecskeméti Állattenyésztési Vállalatnak adják el. Az állattenyésztők ezen kívül még 1500 anyajuhnak viselik gondját. Az állományt többszöri bonitálás után tenyész- alapanyagként próbálják értékesíteni. A baromfi ágazatban a szülőpárok tartása nem vált be, ezért visszatértek az árutermelésre. Mintegy félmillió húscsirkét nevelnek évente,.

Bács-Kiskun megyében ritka az olyan gazdaság, ahol nincs számottevő háztáji ágazat. Dunavecsén is jól szervezik a termelést. Kétszáz hektár körüli területen hibridkukorica-vetőmag háztáji előállítására vállalkoztak. Kezdetben nehéz volt a gondos munkát igénylő termelést összehangolni, mert ennél a munkánál napok, sőt órák is sokat jelentenek.

'Korom Ferencet végezetül a minőségi munkára való törekvés-.. rőYkéfdeztem.

—pfes évek óta sikerrel.alkal-i: mázzuk azt az elvet, hogy bizonyos mérhető munkákat a meny- nyiség és a minőség szerint értékeljük, fizetjük. így például, ha a traktorosok, kombájnkezelők a feladatukat hibátlanul, és jól végzik el, jelentős többlet- jövedelemre is szert tehetnek ...

Czauner Péter

9 Már 1982-ben •átlagosan évente 5100 liter tejet adót; eg.v-egy tehén. '(Straszer András felvételei)

A Balog-tanya egy kőhají- tásra volt Szalai István tanyájától. Takaros házból állt, istállóval, ólakkal, hatszáz négyszögöl kerttel, mely tele volt gyümölcsfákkal, de mindennél többet ért a szőlő, mely jó évben öt hektó bort is megtermett. Tavaly, amikor özvegy Balog Pálné meghalt, Szalai István sokat gondolkodott, hogy megveszi a tanypit. Aztán mégis lemondott róla: minek neki már hetven éves korában még egy tanya.

Pedig árulták nagyon az örökösök: még az újságban is hirdették. Visszajönni egyikük sem akart a városból, kijárni, művelni meg nem volt idejük. Ügy állít a ház egy évig bezárva, a kert egyetlen kapavágás nélkül, mintha megfeledkeztek volna róla.

Aztán az egyik nap azzal fogadta otthon Szalai Istvánt az anyósa, a fél süket, fél vak Molnár Panna néni, hogy elkelt a Balog-tanya.

— Ki vette meg?

— Egy autó volt itt délután: egy finom úr meg a felesége.

Szalai István csak legyintett. Látta már az 6 anyósa Szent Pétert is a dűlőben meg a kétfarkú ördögöt is.

Hanem a hír mégis igaznak

VENDÉGEK A TANYÁN

bizonyult: a tanya elkelt, egy pesti házaspár vette meg.

— Pestiek? — hüledezett mindenki. — Minek azoknak tanya?

Szalai István alig várta, hogy lássa az új szomszédokat.

Jöttek is azok már szombaton. Megálltak autóval a tanya előtti gyepen, s egy kis idő múlva hol itt, hol ott tűntek fel az udvaron. Láthatóan rendezkedtek. Másnap, vasárnap a kertet járták körül többször is. Nézelődtek. Aztán délután autóba ültek, s elmentek.

Szalai István mind a két napot a kerítésre támaszkodva töltötte, mégsem lett okosabb.

Egy hét múlva újból jöttek a szomszédok, s azontúl szinte minden hétvégén, néha már pénte-. ken. Kapáltak, kötötték a szőlőt, permetezték a gyümölcsfákat, tették, aminek a sora volt.

Szalai István alig bírt magával, úgy furdalta a kíváncsiság. Egyszer hétközben át is lépett megnézni, mit csináltak a pestiek. Olyan volt minden a kertben, amilyennek lennie kellett: a

krumpli feltöltve, a sárgarépa, zöldség kiegyelve, a paradicsom karóhoz kötve.

Szombaton aztán, amikor a szomszédok megjöttek, újból átment azzal az ürüggyel, hogy hátha kellene valami segítség.

Kedvesen fogadták. A férfi köszönte a jószándékot, meg is ígérte, hogy feltétlenül szól, ha bajuk lenne valamivel, de az asszony csak nevetett.

— Ugyan! Nem akarunk mi itt semmi különöset. Csak szórakozásból vettük meg a tanyát. Egész héten dolgozunk, húzzuk az igát, ,s a hét végén kijövünk ide, hogy kipihenjük magunkat.

Szalai István bólintott.

— Tetszik tudni — folytatta az asszony —, esténként néha éjfélig is elüldögélünk az eperfa alatt. Nem szólunk egy szót sem, csak hallgatjuk a csöndet.

— Hát az van — dörmögte Szalai István, és elköszönt.

Néhány nappal később aztán csak legyintett, mikor a szomszédok felől kérdezték.

— Ah, azok csak vendégek. Mert aki csak szórakozásból kapál, az nem igazi tanyasi ember, az csak vendég a tanyán.

Tóth Tibor

f