Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-26 / 21. szám
4 PETŐFI NÉPE • 1984. január 28. TUDOMÁNY — TECHNIKA KÉTSZÁZÖTVEN ÉVE SZÜLETETT Kempelen Farkas Noha tárni lóéveiről nincsenek adataink, bizonyára csodagyerek volt. Hiszen 17 évesen már jogakadémiát végzett, s a bécsi magyar udvari kamara fogalmazója, alig 32 éves. amikor a magyarországi sóbányák felügyelője, két esztendővel később pedig a Bácska és a Bánát elnéptelenedett vidékeinek ikormánybiztosa. ö intézte ennek az országrésznek a törökdúlás utáni betelepítését. 1734. január 23-án született Pozsonyban, és 1804. március 26-án hunyt el Bécsben. A közbeeső 70 év valóságos regény. Sokan megírták, beszéltek róla, életéről film is készült. Kora egyik legszínesebb egyénisége volt. Sokkal több annál, mint ahogyan ma ismerik: a „sakkozó török" megalkotója. „Sakkautomatájának” titkára egyébként sohasem derült fény. jóllehet a gép tél századdal túlélte szerkesztőjét, mígnem 1854- ben elégett Philadelphiában. Bizonyos, hogy nem volt automata, de máig is rejtély, mint oldotta meg Kempelen a korabeli technikai eszközökkel. hogy a gépbe bújtatott sakkozó mozgatni tudja a bábukat és főként: hogyan láthatta onnan a táblát? ... A sakkozógépnél sokkal több időt és elmélyült tanulmányokat áldozott Kempelen beszélőgépére. Különféle sípokkal próbálta megoldani a problémát, meglepő sikerrel, amint szem-, illetve fültaniúk állítják. Egyikük szerint: ......a gép nem csak hangokat, szavakat, hanem mondatokat is hallatott. Franciául és olaszul jobban beszélt, mint németül, mert ezek a nyelvek nincsenek tele kemény mássalhangzókkal”. Talán ez is oka. hogy európai bemutatója során a beszélőgép épp Németországban tetszett legkevésbé. „Szégyellje magát az — írja valamelyik tudós egy lapban — aki azt állítja, hogy az emberi beszédet valaha is elő lehet állítani holmi élettelen géppel..." Lám, ismét egy jóslat. ami nem vált be. Mentségére szolgáljon a cikkírónak, hogy a probléma megoldásában még ma is csak a kezdő lépéseknél tartunk. Kempelen Farkas sok területen messze megelőzte korát. Hihetetlenül sokoldalú volt. Szer• A sakkozó török szerkezete. keszbeft irótoészüléket a vakok, számára, szivattyúikat a bányák víztelenítésére és a pozsonyi meg a budai vár ellátására, hidrogénfejlesztőt léggömbökhöz és „gumietasztikuim” helyett ő kezelte először firnisszel a léggömbök selymét. Még a múlt század végén is ezt az eljárást alkalmazták. Készített gőzgépet és reaktív gőzturbinát. de legtöbb művének a leírása mindmáig nem került elő. Nem azt mondjuk, hogy elveszett, mert remélhető, hogy még előkerülnek. Noha okmánytárának nagy részét Kempelen maga semmisítette meg, amikor a magyar jakobinusok ellen nyomozásit indítottak, mégis sok rajz. irat kerülhet elő bécsi, pozsonyi és magyarországi levéltárakból — tőle és róla. Az osztrákok egyik legnagyobb feltalálójukként tisztelik, de több ország sajátjának tartja. Még az írek is, minthogy a család Írországból származott. Mi se feledjük hát, hogy magyarnak Vallotta magát. Megmutatja a hibát az aeroszol Egy rigai gyár aeoszolas hibavizsgáló anyagot állít elő. A vizsgálathoz. háromfajta anyagra vm szükség, amelyeket külön dobozokban hoznak forgalomba. A/ eayi'kíben a felül at tisztító, a másikban a színes jelzőfolyadík, > harmadukban pedig az előhívó van. A vlzsgálanaó tárgyra egymás után rá fújják a háromféle anya. got. A megtisztított felületen \ jelzöfolyadék ás az elő hivő matt- száradása után világosan elötúiv- nek a szabad szemmel nem látható repedezésok, hibák. A vizsgálat mindössze néhány percet vesz igénybe, és az ezredmil. liméternyi repedéseket is kimutatja. Segítségével hegesztési varratokat. különféle ötvözetek öntésének a minőségét lehet ellenőrizni. Szintetikus autóút Ny ugair Szibériában sikeresen kipróbálták egy kísérleti autópálya 7 kilométer hosszú szakaszát. Vasbeton helyett szintetikus anyagot használtak. Az autópálya különösen nehéz körülmények között épült. Dor- nitnak nevezik az új anyagot, amit a vegyipar hulladékanyagaiból állítanak elő. Alkalmazásánál már nincs szükség arra, hogy az úttestet kavics, cs sóderalapra ágyazzák. Az út minden kilométere az eddigihez képest 60 ezer rubellel olcsóbb. „Automata pezsgő” Izsákról Az Izsáki Állami Gazdaság pezsgőüzemében új, automata berendezést szereltek fel. A szakma nagy figyelemmel kíséri az eseményt. Érdemes néhány szóban elmondanunk, hogy miért... A pezsgőgyártás klasszikus eljárása a palackos erjesztés. Az alapborhoz cukrot adnak, majd beoltják egy különleges élesztővel, azután dugaszolt palackban, pincében, állandó hőmérsékleten tartják hónapokig. Később a „seprőt” eltávolítják, .adalékanyag got tesznek bele, s újra ledugaszolják. A teljes technológia két évet vesz igénybe!... A modern pezsgőgyártás egészen más. mert a tömeges igénynek ez túl hosszú idő. így fejlődött ki az úgynevezett tankpezsgpgyártás. Lényege, hogy a pezsgőt több száz hektoliteres tartályokban erjesztik, a „seprőt” szú. réssel vagy centrifugálással távolítják el. a kész pezsgőt töltőgéppel palackozzák. A korábbi bíbe'.ődés eltűnt, a hosszú erjesztés lerövidült. A pezsgő ezt még eltűri. De az állandó és kellő hőmérséklethez ragaszkodik. Másképp szólva: a legkisebb eltérés is tönkreteszi. A tartályok hőmérsékletének szabályozására modulokból felépülő automatikarendszert dolgoztak ki a kecskeméti GAME szakemberei. Ez lehetővé teszi a teljes komplex folyamat valamennyi fázisának számítógépes irányítását. A berendezés jelzi az ösz- szes szükséges ponton a hőmérsékletet és automatikusan adagolja a hűtőfolyadékot. Hiba esetén látható és hallható riasztójeleket ad. Ez hazánkban az első alkalom, amikor pezsgőgyártásban segítségül hívják az elektronikát. Az üzemi kísérlet egv évig tartott. Ennék a tapasztalatai alapján kezdték meg a 34 egységből álló teljes tartálysor automatikájának felszerelését. A berendezést a Ganz Műszer Művek készítette el. Az eljárást a Gépipari és Automatizálási Műszaki Fői§^ kola szakemberei, tanárai dől- gozták ki: dr. Davidesz János, dr. Helm László, Lajtai István, dr. Lovas Béla, valamint Tege András, az Izsáki Állami Gazdaság pezsgőgyárának műszaki vezetője. ff1 A hőmérséklet-szabályozó rendszer főbb egységei. Növényi oszlopok Egy újabb kertészeti irányzat szerint a zöldség- és dísznövényeket nemcsak vízszintes talajban, hanem függőlegesen feltornyozott termőföld hengerpalástjából kiágazó an is termesztik. így megnövelik a termőterületet. De talán még ennél is fontosabb, hogy jobb lesz a hő- és fénygazdálkodás. A növénytermesztésben ugyanis ott van a legnagyobb átlagos hőmérséklet, ahol a legmeredekebben érik a napsugarak a talajfelszínt. Télen a mi éghajlati övünkben alacsony a Nap állása, ezert alacsonyabb hőmérsékleten fény is csák szűkösen van. De ha a vízszintes talajszintet 90 fokkal elforgatjuk, olyan helyzetbe kerül, miiftha ugyanabban az időben ugyanilyen földrajzi szélességen a déli féltekén volna (ahol tudvalévőén akkor van nyár, amikor nálunk tél). Nyáron viszont, amikor a vízszintes talajt meredek szögben érik a napsugarak, a hengeres földoszlop függőleges falát laposan súrolják, kevésbé forrósítják. Vízszintes talajon a növények helyzetét az ún. geotro- pizmus határozza meg: gyökérzetük a Föld középpontja felé, hajtásréndszerük azzal ellentétes irányban növekszik. Ha magot vetnek a henger•» pa/lást lyukaiba, a kifejlődő növény szorosan a falhoz simulva fölfelé, a gyökér belül lefelé növekszik. Am, ha vízszintes talajon nevelt palántát ültetnek ‘a hengerbe, a hajtás 2—3 cm-t lefelé, majd onnan kifelé hajolva növekszik, s hajtása mintegy 45 fokos szöget zár be a függőlégessel. A növények — ha egészségesek. voltak — mindennemű vegyszer nélkül termeszthetők a növényi oszlopban. Gyomo- sodás nincs, tehát a növény- ápolás igazában csak az öntözésből áll. A növényoszlopot speciális földkeverékkel kell feltölteni, és sajátosan perforált, mindkét végén nyitott műanyag csövön juttatják beléjük az öntözővizet. Összeállította: Mester László SZÁLLÍTÓ VÁLLALAT, JÁRMÜVEK NÉLKÜL Az árutovábbítás egyik —< ma már egyre terjedőbb — formája a csövön történő- szállítás. Igaz, beruházási igényei nagyok, de a termékek helyváltoztatása a legegyszerűbb, a legbiztonságosabb és olcsó is. Naponta igen nagy mennyiségű kőolajat, gázt és gazolint „fuvaroz” a Gáz- és Olajszállító Vállalat 22. számú kecskeméti üzeme. Munkahelyük Bács, Csongrád és Pest megye, s több mint 900 kilométer vezeték, helyesebben nagy átmérőjű cső karbantartása, azokon a folyamatos szállítás biztosítása a dolguk. • Benkő Pál a számítógép által kijelzett paramétereket rögzíti. Naponta 17 millió köbméter gáz — A kőolaj jelentősebb részét A Igyon adják fel, amelyet Szász- halomibattáig kell továbbítanunk — mondta Bárdi Géza üzemvezető. Hiába nagy az algyői szívaty- tyúállomás teljesítménye, nem tudja a kőolajat Szászhalombat- táig továbbszállítani. Ezért Kecskeméten is épült egy szivaty- tyúállomás, amely egyrészt besegít az algyőinek másrészt ezzel ezer köbméterrel töb,b olajat vagyunk képesek a megyei kitermelőhelyekről betáplálná. A megye kőolaj-lelőhelyeiről, Szánkról és Kiskunhalas környékéről, naponta 270 ezer tonna olajat, s 50 ezer tonna gazolint továbbítunk Szászhalombatt^ra, illetve más felhasználóknak. Az olajszállítás egyik nehézsége, hogy a csövek belső falára a parafin lecsapódik, szűkíti a cső keresztmetszetét, nehezíti az előírt mennyiség átfolyását. E- míatt hetenként kétszer, olykor háromszor tisztítani kell a csöveket. Ezt a csőgöréify (a csőbe nagy nyomással áramló olaj egy körmozgást végző, vágóélekkel ellátott szerkezetet tol maga előtt) a szállítás akadályoztatása nélkül. azzal együtt elvégzi.. — A gázt — vette át a szót Racskó István szakszervezeti főbizalmi — a termőhelyekről Kar- doskútról, Algyőről, Szánkról, FQngpcsgá^hísró 1. y, ,tjÜlésről, Kiskunhalasról tpva bbítjuk Budapestre, Kecskemétre, Kiskunfélegyházára, Kiskunhalasra, Bajára, Nagykőrösre, Csongrádra. illetve a Dunántúlra. Ezek mellett Szánk, Kiskunmajsa, Jánoshalma. Kunszentmiiklós, Tiszakécske közvetlenül csatlakoznak a vezetékre. Az országos lakossági gázenergia 20 százalékát mi szállítjuk. A legnagyobb felhasználó a Péti NiitiX)génművek, illetve a Dunaújvárosi Acélmű, amelyek egy év alatt másfél milliárd köbméter gázt fogyasztanak. Azösz- szehasonlítás, kedvéért említem, hogy a megyeszékhely napi igénye 520—550 ezer köbméter. Egyébként csővezetékeinken naponta 17 millió köbméter gázt szállítunk. — Az energiaracionalizálási program megyei megvalósítását segíti — folytatta Bárdi Géza —. hogy egyre több mezőgazdasági nagyüzem, például a kunadacsi. a tiszaalpári, a szabadszállási, a fü'löpszáilási a DÉGÁZ hálózatán keresztül csatlakozik a mi vezetékeinkhez. s ilyen módon jutnak a tsz-ek a lakossággal együtt olcsóbb tüzelőanyaghoz. Ami a munkánk nehézségét illeti. azt valóiran kevesen ismerik. Áz országos vezetékhez kapcsolódó leágazásokon úgynevezett fogadóállomások épülteik, amelyeket nyomáscsökkentő berendezéssel láttak el. itt a mii dolgozóink kezelik a technikai berendezéseket. illetve végzik éti 1— merkaptánnal a szagosítást. ugyanakkor karbantartják az állomás gépeit. Az üzemhez tartozó, harmincnál több állomás közül tizenegy teljesen automatizált. s ebben az évben ezeket már számítógéppel vezéreljük. Ez azon túl, hogy megkönnyíti a diszpécserek, karbantartók, hi- 'haelhárítók munkáját, fokozott biztonságot is jelent. Dolgozóink másik része naponta járja a csőkígyó nyomvonalát,, ellenőrzi annak biztonságát. Az irányitóközpontban Szántó László és Benkő Pál diszpécserek nagyon elfoglalt emberek. A telefonok egymást érik. az állomások jelentik a különböző paramétereket. A már automatizált állomásokról a számítógép a képernyőre vetíti az adatokat, ugyanakkor lyukszalagra is rögzíti. 24 óra alatt három műszakban — óránként jelentkeznek az állomások — rendkívül sok adatot kell regisztrálni, illetvg. értékelni. A múlt évben épült meg Vá- roSföldön egy igen jelentős, nemzetközi szállítást is ellátó szivaty- tyúállomás. amely a Szovjetunióból érkező gázt 70 centiméteres átmérőjű csövön Jugoszláviába továbbítja. Maga a gépészeti berendezés 500 millióba került. A városföldi fogadó- és továbbítóállomáson történik egyébként a már említett termelőhelyekről az olaj. a gáz továbbítása is. Az üzem a múlt évi tervét az előirányzatoknak megfelelően teljesítette. energiamegtakarításuk 30 százalékkal volt kevesebb a tervezettnél. Ezt jjp .szervezéssel és alaposabb munkával érték el. — Ami a legdöntőbb: a múlt évben nem volt üzemzavarunk, azaz gázkimaradás nem történt — mondta Racskó István. — Tulajdonképpen mi akkor dolgozunk jól. ha csupán készenlétben állunk. Ezt a készenlétet, karbantartást. ellenőrzést azonban nagyon jól kell ellátnunk, elvégeznünk, ebben van a mi felelősségünk ... Gémes Gábor ERDŐSÍTÉS, új melléküzemág Tervezés a csengődi szakszövetkezetben Csengődön a lakosság — kevés kivétellel — a mezőgazdaságból él, s különösen régi hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek. Az Aranyhomok Szakszövetkezetben is ez a legfontosabb ágazat. A 150 hektár közösön kívül a tagság a nagyüzemi telepítéshez csatlakoztatva, saját anyagi hozzájárulással 254 hektárt telepített a szövetkezeti szakemberek irányításával. Dr. Borbényi Imre elnök: — Az elmúlt őszön nagy volt a kínálat szőlőből. Ebből adódóan felvásárlási gondokkal küszködtünk, mind a szakszövetkezetnél, mind a Középmagyarországi Pincegazdaságnál nagy mennyiségű óborkészletet tároltak. Az elhelyezési problémák miatt a szüretkor a tagsági szőlőátvételnél zökkenők voltak. Ennek ellenére csaknem az egész termést mi vásároltuk tel, ezer tonnával többet a tervezettnél. Mivel más üzem, illetve vállalat nem veit át a termésből, tagjaink egy része attól tartott, hogy nem tudja értékesíteni szőlőjét. Szerencsére szüretre befejeztük a pincebővítést, így tízezer hektoliterrel többet tudunk tárolni. A szüret eléggé elhúzódott. Ezért az előző évi készletek értékesítésére is több időnk volt. A szakszövetkezet alapító tagja a Mezőgazdasági Szövetkezetek Borászati Közös Vállalatának, a BORKÖV-nek, melynek központja Kiskőrösön van. Ez utóbbi 26 ezer hektoliter bort vett át, amelynek jelentős részét exportálták. Több borkimérésük is van, főként Budapesten. Eladási gondjaik tehát megoldottak. Az elnök a vezetőséggel együtt az elmúlt év összegezésén munkálkodik és a terveket készíti. Dr. Borbényi 'Imre a pedagóguspályát cserélte fel a jelenlegi posztjával. Kiskőrösön a Petőfi Sándor Gimnáziumban és Kertészeti Szakközépiskolában igazgatóhelyettes volt. Egy napon — ez 1975-ben történt — a csengődlek felkérték, hogy vállalja el a szakszövetkezet Irányítását, csak néhány esztendőre, mig rendbejön gazdálkodásuk. Azóta megszerette a szövetkezeti életet, a tagság is befogadta. A szakszövetkezet évről évre gyarapodott, javult, a tagok életszínvonala. Az elnök most is tele van tervekkel. — Mintegy 7—8 hektár olyan területünk van, amely szőlőtermesztésre nem alkalmas, annyira gyenge, gyatra homok. Elhatároztuk, hogy erdősítjük. Tovább bővítjük varrodánkat. A Fékon kalocsai gyárával kötöttünk megállapodást, jelenleg ötvenen dolgoznak az üzemben, s szeretnénk megduplázni a létszámot. Az asz- szonyok, lányok szükség esetén besegítenek a szőlőtermesztés időszaki munkáiba. A Mezőgéppel arról tárgyalunk, hogy lakatosüzemet létesítünk. A melléküzemágak jövedelméből jut az alaptevékenység fejlesztésére és egyúttal gondoskodunk a tagság állandó foglalkoztatásáról. Az utóbbi években sokat fejlődött a <tagsági gazdálkodás. Évről évre több sertést tartanak és meghonosodott a nyúltenyésztés is. A tagok sok segítséget kapnak a közöstől, szaktanácsadáson kívül kaszálót, legelőt, szalmát, takarmányt stb. Az idén várhatóan tovább fejlődik a két állat- tenyésztési ágazat a tagsági gazdaságokban. Az 1981-ben nyílt gazdabolt is a kistermelést segíti. A szakszövetkezet adta az épületet és a raktárteret, az Agroker és még néhány nagy- és kiskereskedelmi vállalat látja el a boltot áruval. A növekvő forgalom miatt az idén tovább bővítik. Űjabb épületek átalakításával lehetőséget teremtenek nagyobb árukészleték raktározására. 9 A szakszövetkezeti varrodában jelenleg ötvenen dolgoznak. K. S.
