Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-24 / 19. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1984. Január 24. események sorokban MOSZKVA Marjai József miniszterelnök­helyettes a KGST Végrehajtó Bi­zottsága 109. ülésszakára vasárnap Moszkvába utazott. RÓMA Az argentin és a chilei külügy­miniszter hétfőn békéről és barát­ságról szóló okmányt írt alá Va- tikánvárosban. Ennek értelmében rendezni kívánják a Beagle-szoros hovatartozásával kapcsolatos ha­tárvitájukat. A két fél a Szentszék közvetítésével jutott egyezségre. A vitatott fennhatóságú Beagle- csatorna jelentőségét elsősorban az adja, hogy összeköti az Atlanti- és a Csendes-óceánt, a nyersanya­gok fontos szállítási útvonala és olyan területen halad keresztül, amelyet olajban gazdagnak tarta­nak. Az USA az erőszakot támogatja Libanonban (Folytatás az 1. oldalról.) a kapitulációt és az amerikai megoldást elutasító erők szét­zúzására irányul. Valid Dzsuimblatt, a Haladó Szocialista Bálit elnöke a hát vé­gén Safik El-Vazzian kormányá­nak a leimondását 'követelte. Vaz- zan vá'lasanyiilatkozatálban1 közöl­te, hogy már több ízben benyúj­tottá lemondását Amin Dzsema- jel elnöknek, ő azonban minden alkalommal elutasította ezt a kezdeményezést. Dzsuimiblatt bí­rálta az Egyesült Államokat azért. hogy 'katonai támogatást nyújt a libanoni hadseregnek: A Haladó Szocialista Párt közleménye azzal vádolta Pierre Dzsermajelt, hogy a polgárháború felújítására' szólított fel az úgy­nevezett biztonsági tény erősza­kos alkalmazását Sürgetve. iFaddi Frem, a falangiista veze­tésű jobboldali milíciák parancs­noka jelezte, hogy a jobboldiáli fegyveres erőknek készen kell áll­niuk a közeljövőiben bekövetke­ző fejleményekre. Stansfiel'd Turner, az amerikai Központi Hírszerző Iroda,, a GIA volt igazgatója egy bejrúti lap­nak nyilatkozva rámutatott, hogy az amerikai és más nyugati csapatok jelenléte Inikátolb kés­lelteti, semmint elősegíti a liba­noni válság rendezését, mert csökkenti a libanoni hatóságok készségét a szükséges engedmé­nyek megtételére. A síita Amal mozgalom felhí­vásába hétfőn kiterjedt sztráj­kok, tüntetések voltak az Izrael által megszállt Dél-LLbanonban. A tiltakozó megmozdulások új hullámát az váltotta ki. hogy a megszállók körülzárták, teljes blokád alá1 helyezték a Tir kör­zetében lévő Hallisztje falut, mi­után a helyi mecset imámját és további 16 személyt letartóztat­tak, elhurcoltak. Mitterrand—Thatcher találkozó Marly-:le-Roy kastélyában ta­nácskozott hétfőn Mitterrand el­nök Margaret Thatcher angol mi­niszterelnökkel. Francia köz­lés szerint a találkozó színhe­lyéül az Elyisée-palota helyett azért választották ezt a Párizs közelében egy erdőben fekvő kas­télyt. hogy ezzel is kidomborít­sák az eszmecsere nem hivatalos és kötetlen jellegét. Margaret Thatcher hétfőn a délutáni órákban már visszare. pült Londonba, s elindulása előtt nem nyilatkozott a francia ál­lamfővel folytatott megbeszé­lésről. Michel Vauzelle, az Elyisée-pa. Iota szóvivője később közölte, hogy a megbeszélésen a közös piaci problémákról, a kelet—nyu­gati kapcsolatokról és a közel- keleti kérdésekről volt szó. A szó­vivő. aki részleteiket nem ismer­tetett. hangsúlyozta: a találko­zó az első kapcsolatfelvétel volt a közös piaci problémákat ille­tően, amióta Franciaország az év elején átvette a Közös Piacon belül az elnöki lisztet. Békeperspektíva Ha még valaki nem tudná, a világ jövője a felhalmozott fegyverektől függ, mégpedig olyképpen, hogy minél több van belőlük, és minél „szín­vonalasabbak”, annál bizto­sabb a világbéke. Legalábbis Reagan elnök így indokolta az Egyesült Államok fegyverke­zési kiadásainak növekedését egyik közelmúltbeli nyilatko­zatában. Hogy e nemes cél eléréséért nem sajnál semmi áldozatot, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a teg­napi hír, amely szerint az amerikai légierő egy kozmikus fegyver prototípusát próbálta ki a kaliforniai Vandenberg légitámaszpont közelében a hét végén. A légierő szóvivő­je szerint az ASAT-program jelenlegi költségvetése 1,4 mil­liárd dollár. A műholdrom- bölő rakétákat '(’mert, ha a békéről van szó ugye, ne ra­gadjunk a Földhöz) 1987~ben akarják hadrendbe állítani. A hír utolsó mondata így hangzik: „A több hónapos ha­lasztóé után végrehajtott ra­kétakísérlet élvonalbeli ame­rikai tudósok körében rend­kívül heves ellenállást váltott ki.” Mindig gyanúsak voltak ezek a tudósok. Fogalmuk sincs arról, miből lesz az iga­zi béke. H. Z. I NAPI KOMMENTÁR . *] A fejlődő világ jövőjéért —* Alig néhány évtizeddel a gyar­matbirodalmak széthullása, a független fejlődő világ tömbjé­nek létrejötte után Ázsia, Afrika és Latin-Amerika helyzete is­mét a nemzetközi politika reflek­torfényébe került. Akkor pozi­tív, most negatív előjellel. A füg­getlenség elnyerése utáni * első évek magasracsapó reményei, hogy a történelmi lemaradást vi­szonylag hamar sikerül ledolgoz­ni, s hogy a gyarmati uralom katasztrofális következményeit dinamikusan sikerül majd lenye­segetni: a realitásoktól elszakadt elképzelésnek bizonyult. Az el­múlt évek immár megállíthatat­lannak tetsző tendenciája: egy­felől a fejlődő világ polarizálódá­sa, másfelől együttes, folyamatos térvesztése a világgazdaságban, s — kevés kivétellel — a társa­dalmi és szociális ellentmondások éleződése. Problémájuk világpo- ■li'tikal ' jelentőségű; hasit a nem­zetközi gazdasági és'' pénzügyi élet összefüggései, kölcsönhatá­sai miatt érzékenyen befolyásol­ják egymás és valamennyi más országcsoport életét, s földünk stabilitását általában. A svéd Olof Palme és a nyugat­német Willy Brandt vezette — hosszú évek óta tevékenykedő és egymástól független — két nem­zetközi bizottság az elmúlt héten együttes ülésen vizsgálta meg a legsürgősebb tennivalókat. Ta­nácskozásukon 25 európai, ázsiai, afrikai és amerikai ország szemé­lyiségei vettek részt, javaslatot tettek arra, hogy rendeljenek el egyéves moratóriumot az atom­fegyverek fejlesztésére, s hívja­nak össze gazdasági világártekez- letet a fejlődő országok eladóso­dása ügyében. Annak megítélésében, hogy me­lyek is a lényeges ok-okozati összefüggések a fejlődő világ mai helyzetének alakulásában, két­ségkívül vannak eltérések a két bizottság és a szocialista orszá­gok álláspontja között. Legfris­sebb indítványáik azonban azt jelzik, hogy mind a nemzetközi biztonság, mind a gazdasági fej­lődés alapkérdéseiben reális megközelítése vezérli őket. Nap­nál világosabb, hogy a fegyver­kezési verseny megfékezése, min­denekelőtt a nukleáris arzenál bővítésének megállítása olyan anyagi erőforrásokat szabadíthat fel, amelyek óriási jelentőségűek lehetnének a fejlődő országok megsegítésében. Ezzel logikailag £ Szórása ttTilö sázéfugg '.az' el ad ősöd ás *'^j5'fSbT&Vtf5jaí^'A' fejlődő országok ’ * töbtílégá'nek katasztrofális pénz­ügyi helyzete ugyanis fejlődésük lelassulásából fakad, ez viszont nagyrészt visszavezethető belső erőforrásaik történelmi okokból következő szűkösségére. Kicsit elkoptatott fordulattal, bűvös körnek szoktuk ezt nevezni, amely azonban egyáltalán nem az, ha a fejlődő világ sorskérdéseit építő­en, tárgyszerűen, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének, a nemzetközi biztonság szélesebb összefüggéseinek optikáján át szemléljük. Gy. S. FINNORSZÁG Koivisto két éve Helsinkiben eleinte kicsit nehéz dolga van az idegennek, ha az el­nökről kérdezi a finneket. Nem, nem azért, mert nem akarnak be­szélni róla. Ellenkezőleg, akkor is szóba hozzák a kérdést, ha addig említés sem történt a személyéről. A kezdeti nehézséget az okozza, hogy olyan természetességgel be­szélnek két emberről, mintha a kettő ugyanaz a személy volna. Azán még egy-két kérdés, s ki­derül: ennek a látszólagos ellent­mondásnak a tisztelet és a szere­tet az oka. A finnek ma is nagy megbecsüléssel tekintenek az 1981 őszén visszavonult Urho Kaleva Kekkonen negyedszázados elnöki tevékenységére, de elégedettek 'utódja, Mauno Koivisto munkájá­val is, aki immár két esztendeje hivatalosan megválasztott állam­fője Suomi 4,7 millió lakójának. A legnépszerűbb politikus Amikor a nagy előd, Kekkonen — megromlott egészsége miatt — kénytelen volt visszavonuni. so­kan kétkedéssel figyelték a még ügyvezető elnök Koivistót. Azt mondták, aligha állja majd az összehasonlítást Kekkonenn'’!. Hi­bájául rótták fel látszólagos hatá­rozatlanságát, azt, hogy nem ért a külpolitikához. Aztán 1 voksok 43 százalékával 1982 januárjában nyolc jelölt közül őt emelték az elnöki székbe a választók. A két­kedők azután sem csendesültek el: úgyis hamarosan kiáfcrádulnak belőle a finnek — jósolták. Nem, ez történt. Két esztendő múltán biztosan állítható, hogy Koivisto ma a legnépszerűbb po­litikus Finnországban. Gazdasági gondok és remények Pedig kétéves elnöki ténykedé­se kézzelfogható és a hagyomá­nyokat tekintve nem kockázat- mentes változásokat hozott a bel­politikai ’életben. A változásokhoz tartozik — és ezért bírálhatnák — az ország megnehezült helyzete. A tőkés világgazdasági válság szele elérte ugyan Finnországot, de hogy nem okozott túl komoly megrázkódtatásokat, azt részben a mostani elnök javára írják. A gazdasági gondok azonban letagadhatatlanok. Suomi 1981-ig a leggyorsabb fejlődéssel büszkél­kedhetett a több mint két tucat fejlett őkés államot tömörítő szer­vezet, az OECD tagjai közül; Európa Japánjaként emlegették az országot. 1982-ben a gazdaság gyakorlatilag stagnált, félszázalé­kos növekedést tudott felmutatni, 1983-ban pedig mintegy két szá­zalékot. A finneket a legjobban a munkanélküliség aggasztja, itt skandináv viszonylatban szokat­lanul magas az állást keresők száma. Ebben az évben a négy­párti kormány négyszázalékos gazdasági növekedést remél. s. a munkanélküliséget hat százalék­ról 5,7 százalékra kívánja csök­kenteni. Ha ez sikerül, 1984 akár már az újbóli gazdasági fellendü­lés éve lehet Finnországban. A szovjet kapcsolat A finnek azt is jól tudják, hogy a gazdasági sokkok elkerülésében komoly szelepe volt a szovjet kapcsolatnak, annak, hogy bizto­san számíthatnak a szomszéd ha­talmas piacára. Külkereskedel­€> Koivisto, az elnök. műk egynegyedét bonyolítják a Szovjetunióval. Óriási jelentőségé van a szovjet olajszállítmányok­nak, szükségletük 80 százalékát a Szovjetunióból fedezik. A szovjet kapcsolat .fontosságát nemcsak gazdasági, hanem politi­kai értelemben felismerte Koivis­to is. Azóta, hogy ellátja az or­szág elnöki teendőit, többször járt Moszkvában. A többj között azért, hogy a Szovjetunió és Finnország között 1948-ban kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási egyezmény meg­hosszabbítása végett. Koivisto a Paasikivi—Kekkonen ’ külpolitikai irányvonal megőrzé­sén munkálkodik. Finnország el­nöksége idején is folytatja pozitív semleges politikáját. Koivisto vá­lasztói nevében többször elítélte az Egyesült Államok nyugat- európai rakétatelepítését,, sürgette az északi atomfegyvelmentes öve­zet megteremtését, újra és újra leszögezte: semmilyen körülmé­nyek között sem' járulnak hozzá nukleáris fegyverek elhelyezésé­hez hazájuk területén. Kocsi Margit Marokkói megmozdulások Hivatalosan is megerősítették vasárnap Marokkóban, hogy az elmúlt napokban az ország észa­ki területéin nagyarányú tünte­tések és megmozdulások voltak. Hírügynökségi jelentések sze­rint diákok vonultak az utcákra, tiltakozva a vizsgadíjak és a ta­nulmányi költségek emelése miatt. A tüntetőkhöz hamaro­san csatlakoztak á - munkanélkü­liek és a lakosság .létminimum alatt élő rétegei. Észak-Marokkó városaiban gyakorlatilag rendkívüli állapot van. A településeket katonai és rendőri erők őrzik, estétől reg­gelig kijárási tilalom van érvény­ben. Arhipov Franciaországba utazik A francia kormány meghívásá­ra január végén — február ele­jén hivatalos látogatást tesz Fran­ciaországban Iv.an Arhipov, szov­jet miniszterelnök-helyettes — jelentették: be hivatalosan a szov­jet fővárosban. Az elmúlt néhány! hónapban élénkülés volt tapasztalható a 'két ország, ' .kapcsolataiban,’ számos különböző színtű megbeszélésre ■került sor 1 két ország politiku­sai és gazdasági vezetői között. Moszkvai megfigyelők úgy tudják, hogy Arhipov i látogatása idején nagy hangsúllyal fognak szerepelni a gazdasági kérdések. Az elmúlt évben sikerült- jelen­tős mértékben csökkenteni a Szovjetunióval szembeni fran­cia keres’kédelmi deficitet, de a nyugat-szibériai szovjet gázszál- lítások megindulásával francia részről újabb intézkedéseket tar­tanak szükségesnek. Tisztújítás az Országos Ügyvédi Tanácsnál Teljes ülést tartott hétfőn a fővárosban — a Budapesti Ügy­védi Kamara dísztermében — az Országos Ügyvédi Tanács, amely­nek összesen 61 tagját a közel­múltban választották meg az ügyvédség helyi önkormányzati szerveinek, a fővárosban és a me­gyékben működő kamaráknak a tisztújító közgyűlésén. Most új­jáválasztották az Országos Ügy­védi Tanács vezető tisztségvise­lőit is: az elnök ismét ár. Kárpá­ti László, a főtitkár dr. Horváth József lett. Megválasztották az Országos Ügyvédi Tanács külön­böző bizottságainak vezetőit és tagjait is. A teljes ülésen részt vett dr. Markója Imre igazságügyi mi­niszter is. Felszólalásában elis­meréssel szólt az ügyvédek mun­kájának megnövakedett társa­dalmi szerepéről. Egyebek között hangoztatta, hogy az ügyvédek tevékenysége Szerves része a szo­cialista igazságszolgáltatásnak. Nagy felelősség hárul — mondta — az eligazodást keresőknek nyújtandó jogi tanácsadásban és gyakorlati segítségnyújtásban az Országos Ügyvédi Tanácsra, amelynek irányítania és szervez­nie kell az ország ügyvédeinek tevékenységét, s emellett ellátnia az'ügyvédek érdekvédelmi és ér­dekképviseleti feladatait is. | A miniszter ezután kitünteté­seket adott át olyan ügyvédi ve­zetőknek, akik hosszú idő óta — megyeszékhelyen működő terü­leti kamarák elnökeként — ki­emelkedő szakmai és közéleti te­vékenységet fejtettek ki. A Magyar UNESCO Bizottság közgyűlése A Magyar UNESCO Bizottság hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia fele lvasótenmében megtartotta ez évi' közgyűlésiét. Az ülésen Nagy Péter akadémikus, a bizottság elnöke beszámolt az •UNESCO-közgyülés XXII. ülés­szakáról, amelyet tavaly október— novemberben rendezték meg Párizsban. Ezt követően Szecs- kő Tamás, a bizottság tájékoz­tatási al'bi.zottsSgának elnöke, az MRT / Tömegkommunikációs Ku_ tató Központjának igazgatója ismertette az' UNESCO tájékoz­tatási politikáját, valamint a szer­vezetnek az új tájékoztatási vi­lágrend megvalósításában, ját­szott szerepét. A Magyar UNESCO Bizottság múlt évi tevékenységéről és fon_ tosabb idei feladatairól Salgó Lászlóné főtitkár adott áttekintést. Egyebek közt elmondotta: a Ma­gyar UNESCO Bizottság és szak­mai albizottságai folyamatosan és sokrétűen vettek, részt az utób­bi három évben az UNESCO prog­ramjának végrehajtásában. A magyar delegáció aktívan tevé­kenykedett a Mexikóban meg­rendezett' II. Kultúrpolitikai Vi­lágkonferencián, az UNESCO .-wsendtetyüli közgyűlésén ijietve l].:az^l-lÖNESCO-közgy^^,^1^X11. ‘ ülésszakán. Jelentős í eredmény­ként könyve,lihetőik el azok a ha­tározati javaslatok — például a kulturális turizmus fejlesztésé­ről, a népművészet és az amatőr­mozgailom támogatásáról, az egye­temes kulturális örökséggel kap­csolatos oktatásról — amelyek elfogadására magyar kezdemlé. nyezésekre került sor ezeken a konferenciákon. Az UNESCO szakmai programjának megvaló­sításában tevékeny miagyar rész­vétel eredményeként jelentősen nőtt a hazánkban rendezett UNESCO-konferenciáik és szak­értői értekezletek száma, Az idei 'év feladatairól szólva a főtitkár kiemelte, hogy hazánk­ban rendezik meg a szocialista országok UNESCO-bizottságai- nak egyeztető értekezletét és az európai UNESCO-bizottságok fő­titkárainak találkozó j át A. külföldi rendezvények közül különösen fontos az idén Géni­ben rendezendő Nemzetközi Ne­velésügyi Konferencia XXXIX. ülésszaka, amelynek egyik kiemelt témája az alapfokú oktatás re­formja. A jövő évben Párizsiban lesz a IV. Nemzetközi Felnőtt­oktatási Konferencia. Az élőké, szülétek során hazánkban tovább­képző tanfolyamot szerveznek a felnőttoktatás 'összehasonlító ta­nulmányozására specializálódott fiatal kutatóiknak, g i '.’ íja 'közgyűlés', refpyepfeíj irf ob b Hozzászólás után 'tudomásul vették "az elhangzott beszámoló­kat, s elfogadták a Magyar UNES­CO Bizottság 1984. évi munka­tervét és akcióprogramját. (MTI) Jól szervezett termelés, túlteljesített tervek (Folytatás az 1. oldalról.) millió forintért. Bízunk abban, hogy megkezdhetjük a tőkés ex­portszállításokat is. Termelésünk növelését várha­tóan jól segíti majd a Ladánybe- nén megnyíló új telepünk. A Zrí­nyi Szakszövetkezetben kialakí­tottunk egy műhelyt. A tavasszal 15—20 lakatos kezdi meg itt a termelést, s a létszám év végére várhatóan “eléri az ötven főt. Tu­lajdonképpen már lehetne is ott dolgozni, de nagyon nehezen tud­juk beszerezni a munka megkez­déséhez elengedhetetlen transz­formátort. Ígéretet kaptunk ar­ra, hogy márciusban megkezdik a szerelést, ezt követően munkához láthatnak ladánybenei dolgozó­ink is — mondta befejezésül az igazgató. O. L. A MAGVÁR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI ÉBVENVBEN: 1914. .JANUAR 24.TÖL Devizanem vételi «Kbién Eladási ■. • ■ «1 Folyam )00 rgyeégre, forintban uOl Iont, , i 6984,39. 6390,OB Aus.'lc i 4890,79' • ' 4994,82 B Iái r<i ik ‘ 79^? v 79,45, ' 79,53 Dán ki nu ,446,01 4)7,99 4.47:61 mm S'.74Mir.Y' ; 7G().*i9 • , !• mi i l 11 Ilik mm )1 118 ': 531.61 , Ho Ilii 1 innt 'HíüíW ' 14) 4i H43;«5 SS , J-afitin bírt' (ívm 'm\W, < ■14)4,98' ' 105i)7 K i l l 1 ii 1 >11 ii ■ 3636,49 K j ,ui d'o.ir műm ' ■ ,15197,30" , ' l551ä-,80 Ni ,li un Ő77;04 577 »í '' \s/K rm £ . 1619.26 litct [in<lü)‘ 1 1 ilill 1 71 OsV.n il; schilllnv. ■' J>’j i 1 ; Í2i9.5(i HörUföül rscu'Jo ' JH.-Ví • 1 pl . 33-5ir MMlpBHR • mm . i, Sviiu i 1- ii ik | 1 JUH 13 < ■% 3038^3 svi-'l ki i i 3ij *! • 395 98 ' • 556.54 | 1 1 rr 1-, Ü n.ljB! 1 ‘>5,97 40 s J 500 DU 1-2682,60 i;-i i'; K; 434Bi7# I: 4545,2j> valuta. < V cénzBtm ■Al'ü'1 folt •Auuzuál dollar ■ r>j i korivá J i.i , in jri«a‘ c;.nm: difii iiina" — K.illl'l.T. df!|‘-|! K i". úti § Mi,........ koruna NS-/.I márka */ I# ISI ora-vt Rig AW) I t ’. o,tnrí!k schilling' ‘ II Pfti'tUl? iU escudo Sonn,. !'■ sí |ä S étijei ;i-*fll-;i Svéd korona* fsl dollar ANKJEGY» ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Érvényben: mi január ."•Vételi 1 Flidlll árfolyam 100 egy*é*re, forintban Bi igj w ‘mm glg§™ 1 77*07 - 1 ' 1 '151$ $5' 1 g njt 1 :% ; 1 HII! í ■ BÄH I ' MXm' ;' . 27. U . ; I MŰM-l 2 IBWI mm l 1 ,7$&Í9; ■< ' ' AIM f 33.1)3 1 llillllil • .n.5T - n:i 4' 209?.28 rm.b'fi c 48700 Vásárolható legmagasabb Váfikiefíy*címlet; 100-as ** Vásárol ható .]»£»rníi£»aívabb bímkí.c.ííy« címlet* 500-a«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents