Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-21 / 17. szám

8 • PETŐFI NÉPE • 1984. Január 81. Az iszlám jegyében, amerikai tartalommal? események sorokban MOSZKVA ______________ A z izraeli kommunista párt Meir Vilner főtitkár vezette kül­döttsége szerdán Moszkvában megbeszélést folytatott Konsztan- tyin Csernyenkóval, az SZKP KB {Politikai Bizottságának tagjával, (Borisz Ponomarjovval, az SZKP (KB Politikai Bizottságának pót­tagjával, a központi bizottság tit­káraival és Karen Brutyenccel, az SZKP KB nemzetközi osztá­lya vezetőjének helyettesével. >■ NYUGAT-BERLIN__________ Elsőfokú füstködriadót ren­deltek el pénteken a nyugat-ber- 'lini hatóságok, mert a város le­vegőjében a kéndioxid és szén- •monoxid koncentrációja veszé­lyes fokot ért el. Az elsőfoikú ria­dó azt jelenti, hogy felszólították •a lakosságot: a levegő további ■szennyezésének elkerülése érde­kében csökkentsék a lakások fű­tését, és a magántulajdonban le­vő gépkocsik használatát. PRÁGA____________________ Az ausztriai Pernhofen vegyi­gyárából származott az a szenny­víz, amely az elmúlt. hetekben 85 tonna hal pusztulását okozta a dél-morvaországi Breclav köze­lében levő vízmű víztároló­jában — állapították meg a vizs­gálatok. A kárt egymillió koroná­ra becsülik. , Casablancában végeit ért az Iszlám Konferencia Szervezeté­nek (ICO) 4, csúcsértekezlete. A halt óráig' tartó utolsó ülé­sen a konzervatív országok nyo­mására határozatot hoztak ar­ról, hogy Egyiptom újra foglalja el helyét a 45 iszlám országot tö­mörítő szervezetben. A Casablan­ca! határozatot Habib Sattinak, az ICO főtitkárának a vezetésveK miniszteri küldöttség viszi Kai­róba. Egyiptom tagságát 1979- ben függesztették fel a Camp Bavid-i egyezmény miatt. Casa­blancái források szerint az Egyiptom visszavételére irányu­ló kampányt a háttérből Szaúd- Arábia irányította. Nem hivatalos értesülések sze­rint a határozatot parázs vita Michael Heseltine brit hadügy­miniszter csütörtök este a Falk­land- (Malvin)-szigetékre érke­zett. Látogatásának célja, hogy meg- í látogassa az Argentínával 1982- ben vívott háború után a szige­teken felállított angol helyőrsé. get, (Négyezer katonia tartózko­dik ott.) Heseltíne azt mondta: meg akar győződni arról, hogy miként valósul mag a konzerva­tív brit kormányzat fafliklándi po­litikája. A brit hadügyminiszter megte­kinti a különböző katonai létesít­útán 32 szavazattal 7 ellenében három tartózkodással fogadták el. A határozat elfogadása miatt Líbia, Szíria és a Jemeni NDK küldöttségeinek vezetői tiltako­zásul kivonultak a tanácskozás­ról és hazautaztak. Nélkülük tar­tották meg a csúcsértekezlet zá- róűlését. i A csúcsértekezlet támogatásá­ról biztosította az 1982-es fezi arab csúcson elfogadott határo­zatot a iközél-keleti rendezésről, amely a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezőt vezetésével függet­len palesztin állam létrehozását irányozza elő Jeruzsálem fővá­rossal, de közvetve elismeri Iz­raelt is. (A konferencia tartóz­ménye-ket, köztük a főváros most épülő új repülőterét.' amelyet a szigetek védelme, azaz a falkla.n- di brit jelenlét biztosítása céljá­ból hoztak létre. . Az Argentínái kormányzó Polgári Radikális Unió parlamenti képviselői nyilatko­zatban tiltakoztak a brit hadügy­miniszter falklandi látogatása el­len. i Nyugtalanságot kelt az a tény 111 állapítja meg a nyilatkozat —, hogy a szigeteket . az Atlanti- óceán déli térségének nukleáris katonai támaszpontjává változ­tatták. kodott attól, hogy elutasítsa a Reagan-tervet. A jelek szerint inkább valamiféle kompromisz- szumoit keresett a fezi és a Rea- gan-itérv között, bár nyilvánosain a fezi terv mellett állt ki.) DZsallud, a líbiai forradalom vezetőségének tagja i elutazása előtt újságírókkal/ közölte, hogy országa Szíriával és a JNDK-val ellenez minden olyan kísérletet, hogy „a Camp| David-i alkut az iszlám leple alatt arabizálják”. A líbiai politikus bírálta a fezi határozat támogatását, is, mert „elismeri az ellenséget és lemond a fegyveres harc lehetőségéről”. Dzsallud rámutatott: a Casablan­cái csúcsot az „iszlám jegyében rendezték meg, de tartalmában amerikai volt". Bejrúti összecsapások Tegfiapra virradóra heves .har­cok .robbantak ki egyfelől a li­banoni kormányhadsereg és a falangista milíciák, másfelől a drúz-szocialista fegyveres erők között Bejrút és a Bejrúttól dél­keletre fekvő hegyvidék térsé­gében. Válaszul a drúz települé­sek ágyúzására, a drúz tüzérség a déli óráktól kezdve tűz alá vet­te a főváros keleti körzeteit. Szaeb Szalam volt .miniszterel­nök rámutatott, hogy a falangis- ta hírszolgáltatással ellentétben hem a drúz erők, hanem a jobb­oldali milíciák kezdeményezik az Összecsapásokat. A brit hadügyminiszter a Falklandokra utazott Bizottságok vizsgálják a Kiessling-ügyet NAPI KOMMENTÁR Trudeau és az „ötök’* Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt. kezdeményezésére pénteken az NSZK parlamentjének had­ügyi bizottsága parlamenti vizs­gáló bizottsággá alakult át, hogy tisztázza Günter Kiessiling tá­bornoknak, a NATO európai leg­felsőbb parancsnoksága volt fő­parancs n ok-helyét tesénái idő előtti nyugdíjaz.' atási ügyét. Hans-Jpchea Vogel, az ‘SPD- írakció elnöke, pártja lépését el- ~ sősorban azzal indokolta, -hogy Helmut Kohl kancellár elütési- * tóttá Manfred Wörner hadügy­miniszter leváltását. Az SPD fe­lelősnek tartja Wörnert azért, hogy a katonai elhárítás „nem előírásszerűeri” szerezte be azo­kat az adatokait, amelyek alap­ján '.biztonsági kockázattá” nyil­vánították Kiessliinget. Ezeket az adatokat a továbbiakban „hiá­nyosan értékelték ki” és „nem a valóságnak megfelelően tárták a nyilvánosság elé” — mondta Vogel. | ' A Kiessling-ügyet vizsgáló bi­zottság megalakulásával már két olyan parlamenti bizottság mű­ködik, amelynek tevékenysége a Kohl-kcrmány egyik tagjáit is érinti. Mint ismeretes, a Flick- ügyet vizsgáló parlamenti bizott­ságnak azt kell tisztáznia, hogy © Manfred Wörner nyugatnémet hadügyminiszter a Kiessling tá­bornok ügyében tartott parlamen­ti vitában szólal fel. A háttérben Helmut Kohl nyugatnémet kan­cellár látható. ¥ Otto Lambsdorff gazdaságii mii-1 niszter Vallóban elfogadott-e ke­nőpénzt a nagy tőkés monopóli­umtól. Kanada ritkán hívta jöl ipagá- ra a figyelmet olyan kezdeménye­zéssel, amely a nemzetközi élet­ben ilyen vagy olyan előjellel vi­hart kavart. Az ősz óta azonban egyre gyakrabban emlegetik Pierre Elliot Trudeau nevét, még­pedig általában pozitív kicsen­géssel, elismeréssel, mert a ka­nadai miniszterelnök figyelem­reméltó javaslattal áll elő: az úgynevezett atomklub öt tagja tartson értekezletet a nukleáris leszerelésről. TriMbau szerint ugyanis az atomháború veszélyé most már olyan mértékben fe­nyegeti az emberiséget, hogy az érintetteknek okvetlenül tár­gyalóasztalhoz kell ülniök. A Szovjetunió, áz Egyesült Államok, Kína, jNagy-Britannia és Franciaország — vagyis az atom­hatalmak — közvetlen eszmecse­réjének gondolata vegyes fogad­tatásra talált. Mint az várható volt, a kanadai indítványra Wa­shingtonban fanyalogva vála­szoltak. Közismert azonban, hogy Trudeau kritikusan szemléli a nagy szomszéd katonapolitikai irányvonalát, s a Fehér Házból megfogalmazott elodázó — de mindmáig nem elutasító — fele­let nem vette el a kedvét indít­ványának további szorgalmazá­sától. Peking arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy bár a nuk­leáris leszerelés elsősorban a Szov­jetunióra és az Egyesült Álla­mokra tartozik, a maga részéről nem ellenzi a kanadai javaslatot. Moszkvában Jurij Andropov — mint tegnap közöltük — leve­let intézett a kanadai politikus­hoz, s ebban támogatásáról biz­tosította elgondolását. A szovjet válasz időpontja majdnem egy­beesik a stockholmi konferencia nyitányával" Talán“ fölösleges is hangsúlyozni, hogy nukleáris le­szerelés ügyében már korábban több fontos javaslatot tett Szov­jetunió újabb állásfoglalása ép­pen a bizalom erősítését. Trudeau kezdeményezése két­ségtelenül ésszerű, bölcs javas­lat. Legföljebb az vet rá némi árnyat, hogy a kanadai kormány­zat — igaz, jóval korábbi meg­állapodás értelmében — engedé­lyezte az országban az amerikai cirkálórakéták kísérleti repülé­sét. Kanada azonban éppoly kri­tikus szemmel nézi az ameri­kaiak európai rakétatelepítését, mint ahogy nem hagyta megjegy­zés nélkül az USA grenadai ak­cióját, s közép-amerikai beavat­kozási próbálkozásait sem. Gy. D. Lázár György látogatása a munkásőrségnél (Folytatás az 1. oldalról.) tulajdonságokat fejleszti és erő­síti, amelyek nélküllözhetetlemek voltak és maradnak céljaink el­éréséhez. Társadalmunk szocia­lista vonásainak erősítése azt kí­vánja, hogy minden eddiginél többen kövessék a legjobbak pél­dáját és azok határozzák meg a közösségek arculatát, akik tehet­ségük, tudásuk legjavát adva dolgoznak. Biztosította az egy­séggyűlés résztvevőit: a párt és a kormány — mint eddig — a jövőben is megkülönböztetett fi­gyelmet fordít arra, hogy a mun­kásőrség minden szükséges esz­közzel, lehetőséggel rendelkezzék hivatása teljesítéséhez. Ezt követő-ejn a rmniisziterelniök szólt az elmúlt évi gazdasági épí- tőmun.ka eredményeirőlli, nehézsé­geiről,' s vázolta az idei 'legfon­tosabb tennivalókat. Hangoztat­ta,, hogy a., terv reális, de megva­lósítása újabb nagy erőfeszítése­ket igényel. Az ország vezetése bízik abban, hogy az emberek hagy többsége, képes és akar is szívvel-ilélekike 1 dolgozni, telje­sítményét fflkogni. Építhet arra, hogy a nép ebben, a nehéz hely­zetben is rendületlenül bízdlk’ a pánt politikájában és cseleiffiően támogatja a gondok enyhítését, megoldását szolgáló intézkedése­ket. Számíthatunk a. szocialista országokhoz fűződő szilárd test­véri kapespLataiimkra, s Számiunk­ra változatlanul megkülönbözte­tett fontosságú a KGST-onszágok- kal, mindenekelőtt a Szovjetunió­val kialakult sokoldalú együtt­működésünk további erősítése, Valamint a szocialista gazdasági integrációban rejlő lehetőségek jobb kihasználása. A párt és a kormány [ szilárd meggyőződése: a munkásosztály, a .nép továbbra is kész árrá, hogy áldozatos munkával, a közös aka­rattal éis cselekvéssel segítse ed­digi vívmányaink megőrzését, s szocialista, hazánk további fejlő­désiének megalapozását — han­goztatta. Gazdasági feladatokról, érdekvédelemről tárgyalt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról.) Igazgatóság osztályvezetője erő­feszítéseikről szólt. A rendszeres foglalkoztatás érdekében székhe­lyüktől. távolabb is vállalnak munkákat. Meg kell ■ teremteni annak a lehetőségét, hogy anya­gilag is érzékelhetőbben méltá­nyolhassák a családjuktól távol­levő dolgozók áldozatvállalását! Kovács Pál, az SZMT osztályve­zetője szerint a feszített tervek megkövetelik a teljes őszintesé­get, a tájékoztatás nyíltságát és a világos, áttekinthető programo­kat. A megyei pártbizottság és a megyei tanács üdvözletét Tohai László, ,a megyei tanács általános elnökhelyettese tolmácsolta. Meg­állapította, hogy a szakszerveze- -iek -felelősségteljesen.- foglalkoz- , nak a népgazdaság és a megye £ előtt álló feladatokkal, de csakis j ilyen .szemlélettel” csökkeiítóefők gondjaink; Részletesen ismertet­te az 1984-es megyei költségvetés főbb tényezőit, a lakosság közér­zetét javító beruházások kilátá­sait, realitásait. A gazdasági munkaközösségek­kel kapcsolatos ■ tapasztalatairól számolt be Tóth Pál, az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegy­házi gyárának szb-titkára. Pal- sovics József, a HVDSZ megyei titkára is kitért fölszólalásában a vállalatoknál alakított gazdasági munkaközösségekre. Nem vitatta hasznukat, de utalt a működésü­ket illető kritikákra. A javasolt kiegészítésekkel a tanácsülés elfogadta az SZMT ál­lásfoglalását, amely — egyebek között — hangsúlyozza: a moz­galom igényelje a gazdasági ve­zetőktől, hogy a dolgozóik számá­ra közérthetően fogalmazzák meg a célokat, a feladatokat, ezek ér­dekeltségi tényezőit. Javasolták, induljon széles körű mozgalom a gazdasági célok eléréséért. To­vábbá: a munka verseny-mozga­lomban a gazdálkodás minőségi követelményeit, főként az ener­gia- és anyagtakarékos$ágot, a jövedelmező exporttermelést, a vállalati kooperációs és szerző­déses kapcsolatok javítását . ál­lítsák előtérbe, Ipdokplt, hogy a vállalatok sa­ját erőből megvalósított béreme­léseinél a szakszervezet a tartó­san kiemelkedő teljesítményt nyújtó fizikai munkások, a kulcsszerepben i dolgozó alkotó, műszaki, gazdasági . értelmiség helyzetének javítását szorgal­mazza. A,v.áJlalaUjizsjci^ljá' ellá­tás a társádájtol Jjpphifé’sá'i. járó munkabérrel is növelhető. Fel­hívják a figyelmet; a vállalatok ne csökkentsék a lakásépítési tá­mogatást, és ezt a ténylegesen rászorulók kapják. Hegedűs István, az SZMT tit­kára ismertette a szakszervezeti mozgalomra vonatkozó fontosabb döntéseket, valamint a közigaz­gatási átszervezéssel kapcsolatos szervezeti változásokat, majd a tanácsülés elfogadta az SZMT szerveinek idei munkatervét. Vé­gezetül érdemeinek elismerése mellett, nyugdíjbavonulása miatt szaks zervezéti ta ná cs ta g s á g án ak megtartásával felmentették Laczi Endrét az SZMT elnökségi tiszt­ségéből, s helyére az építők szak- szervezetének ' megyei titkárát, Keresztes Bélát választották. H. N. Az első hét mérlege Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti: Lezárult a stockholmi konferencia első mun­kahete. A svéd főváros kulturális központja, a tanácskozás színhelye fölött már nem rója a kö­röket a rendőrség fehér-piros helikoptere, a hosz- szú üvegépület előtti térről pltűntek a békéért doboló-kántáló buddhista szerzetesek, hazautaz­tak a külügyminiszterek, és megritkult a sajtó­központ ügyfélforgalma is. A legyező alakú ha­talmas ülésterem ajtóin hétfőtől kiakasztják a táblákat: „Zárt ülés”. Harmincöt beszéd hangzott el négy nap alatt, vitázó, bölcselkedő, átfogó és olykor a részleteik­ben elvesző beszédek. Minden külügyminiszter tükrözte országa politikai egyéniségét fejtegeté­seiben, senki nem szorítkozott kizárólag a kon­ferencia témájára: a bizalom és a biztonság, a leszerelés európai vonatkozásaira. Nicaragua és Libanon, Churchill és Molotov, az emberi jogok és a formális logika, az elrettentés és az ideoló­gia — minden elhangzott és szóba került, aki­nek és aminek csak köze volt és van kontinen­sünk sorsához. Aligha becsülhető le áz a tény, hogy a stock­holmi konferencia megnyitására egyáltalán ‘ sor került, mégpedig külügyminiszteri szinten. Az európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada külügyminiszterei utoljára 1983 szep­temberében találkoztak, a madridi találkozó zá­rószakaszában. Négy hónap telt el, és az európai folyamat /ismét összehozta őket., Diadalmasko­dott az a felismerés, hogy maradtak olyan te­rületek, ahol kifejezett érdekközösség van a har­mincötök között, s ha már nem is lehet látvá­nyosan Véget vetni a fegyverkezési hajszának, legalább a fegyverek fölötti politikai, ellenőrzés erősödjék; ha már nem csökkenthető a szándé­kos háború eszköztára, legalább véletlenből, számítási hibából, a szándékok félreismeréséből ne robbanjon ki atomháború. A stockholmi konferencia első munkahetében világossá 'vált, hogy az amerikai rakétátplepítés megkezdése kát irányból befolyásolta a tanács­kozást. Andrej Gromiko egyértelművé tette, hogy az eurohadászati egyensúly megbontásával Wa­shington aláásta a tárgyalások és á tárgyalások­hoz nélkülözhetetlen bizalom alapjait,' egyben aláásta a saját maga iránti bizalmat is. Ezt csak­is úgy lehet helyreállítani, ha az Egyesült Álla­mok -visszatér a nyugat-európai rakétatelepítés megkezdése előtti) helyzethez. Ha viszont Reagan ■ élnök.erire most nem kész', akkor; a három szin­ten bejelentett szovjet ellenintézkedésekre sor kerül. Európában tehát rakéták lesznek néhány percnyi távolságra a másik fél,'hadászati fon­tosságú objektumaitól. És ebből adódik, hogy az amerikai raikétatelepítás nemcsak gátat emel a stockholmi konferencia útjába, hanem létfon­tosságúvá is teszi a konferencián a gyors meg­egyezést. A svéd külügyminiszter csütörtöki beszédében kifejtette, hogy á hadászati csapásmérés percek­kel mérhető lehetősége növeli a számítási hibák, a félreértések veszélyét, s pánikhangulatban igen nehéz felelős döntést hozni a béke és a háború kérdésében. Ezért különösen fontosak azok a ka­tonai bizalomerősítő intézkedések, amelyek ilyen helyzetekre higgadtságot adhatnak a' döntásho-. zóknak, megóvhatják őket az elhamarkodott, szinte automatikus elhatározásoktól.-. Stockholmiban sokan hangoztatták, hogy a kon­ferencia nem helyettesítheti, a többi fegyverzet- korlátozási tárgyalófópumot. Ugyanakkor azon­ban az állásfoglalásokból kitűnt, hogy a Stock­holmba,n egyeztethető biztonságerősítő intézke­dések kedvezően befolyásolhatják akár a genfi, akár a bécsi eszmecseréik légkörét és fettátejb- rendszerét. Az erőszak kizárása, az atomfegyver elsőként, alkalmazásáról való' lemondás, Európa övezetenként! atomfegyver-,mentési1,áse merőben új helyzetet teremthetne eurohadászati vonat­kozásban és a közép-európai hagyományos had­erőik csökkentésének lehetősége vonatkozásában. Ami a svéd fővárosban ageodalmat kelt. az az a szomorú lehetőség, hoev a NATO európai stra­tégiája nemcsak Genf és Bécs, hanem Stockholm érdemi munkáját is tárgytalanná teheti. Stockholmban kétségkívül nehéz problémákat kell megoldani a következő, években, amíg a szi­lárdabb katonai bizalom és az erősebb politikai' biztonság alapjain hozzá lehet látni az európai leszerelés problémáinak megoldásához., Megkerültek az elrablóit műkincsek E várva várt, örömteli beje­lentés mellett a belügyminiszté­rium péntek esti sajtótájékozta­tóján beszámoltak, arról is, hogy a nyomozómunka az elmúlt na­pokban, sőt órákban újabb és újabb eredményeket hozott, s így kerültek ’mind közelebb nagyér,tékű műkincseinkhez. Két társa' utam' a bűnszövetkezet har­madik magyar tagja is beismerő vallomást tett, Olaszországban pedig további két gyanúsítottat fogtak el. . Ladvániszky Károly. rendőr- altábornagy, belügyminiszter-he­lyettes és a rendőrség vezető munkatársai, elmondták, Ijogy a Görögországból kapötit értesítés szerint a hat festményt Pátre vá- ®| környékén, egy kolostornál találták meg. A 'hely megjelölése azért nem pontos — tették hoz­zá —, mert a görög nyomozóha­tóságok még nem adtak részle­tes tájékoztatást arról, hogy mi- képt jutottak el a képek rejtek­helyéhez:, Annyi azonban, bizo­nyos, hogy a műtárgak már biz­tonságban vannak, s jelenleg a görög rendőrség, szakértői vizs­gálják azokat. Vasárnap Borba­rát Béla rendőr ezredes, Kon­cert'.István. rendőr ezredes és Garas Klára, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója Görögor­szágba utazik, hegy magyar rész­ről is-sor kerüljön: a képek vizs­gálatára. Mint ismeretes, az olasz és magyar állampolgárok- bcl álló, bűnszövetkezet hét. képet rabolt el, Raffaello: Ifjú képmá­sa című alkotását itthon rejtet­ték el, 1 á nyomozás eredménye­ként már.megkerült: hat fest­ményt pedig külföldire csem­pésztek: Rafáello: Esterházy Ma­donna; Tiepolo: Mária hat szent­tel és A pihenő szent család Tintoretto: Női mellkép és Férfi Fgyi.ptomba menekülés' közben, mellkép, valamint egy ismeret­len mester: Giorgione képmása című művét. A nyomozás legújabb fejlemé­nyeiről szólva elmondották, hogy Olaszországban elfogták Giorda­no Inceriti-t, akit a helyszínen ta­lált ujjlenyomat alapján már ko­rábban a bűncselekmény egyik tetteseként azonosítottak, s mint kiderült, mind a betörésben, mind pedig a képek kijuttatásában részt vett. A sajtótájékoztató előtt rö­viddel érkezett hír arról, hoev ugyancsak letartóztatta az olasz rendőrség Carmine Palmese-t, az ügy egy másik szereplőjét, így az öt olasz gyanúsított közül — a ko­rábban elfogott Giacomo Morini- vel együtt — már hárman kerül­tek letartóztatásba. * Kovács Gusztáv beismerő vallo­másából a bűncselekmény továb­bi részletei váltak ismertté. Min­denekelőtt az, hogy az olasz mű­kincstolvajok nemcsak a betörést szervezték meg alaposan, "határo­zott tervvel is érkeztek Magyar- országra. A kiállítóterembé hár­man hatoltak be: Graziano lóri, Carmine Palmese és Kovács Gusz­táv, míg másik három olasz tár­suk ‘ a figyelő szerepét töltötte bé. Két autóval — Kovács Gusztáv 1600-as Ladájával, és a Giacomo Morini vézette, Fiat Rhytmóval — érkeztek a helyszínre, majd azok­kal is távoztak a Labanc utcában bérelt lakáshoz, | itt távolították el a képek, vakkereteit. Ezeket zsákba csomagolva Scianfi. lóri és Kovács a Lánchíd közelében az alsó H-kpartról dobta a Duná­ba. A sajtótájékoztatón Ladvánszky Károly a Belügyminisztérium kö­szönetét tolmácsolta az Interpol főtitkárságának, az Olasz és a Gö­rög Köztársaság bűnüldöző szer­veinek, s mindenkinek,' aki segít­séget nyújtott e szerteágazó bűn­ügy felderítéséhez. Rendkívül ak­tív és eredményes együttműködés vezetett a nyomozómunka sikeré­hez — tette hozzá, utalva arra is, hogy az állandó, információcsere mellett magyar belügyi delegáció járt Olaszországban, az ottani ha­tóságok rendelkezésére bocsátva a bűnözők azonosítását és elfogását segítő adatokat. Görögországból pedig csütörtökön érkeztek haza a rendőrség vezető szakemberei: ugyancsak részletes tájékoztatást nyújtottak az ottani nyomozáshoz. Elismerés és köszönet illeti a magyar rendőrség személyi állo­mányát, a nyomozókat, a vizsgálat vezetőit, akik november 5-e óta valóban rendkívüli erőfeszítéseket tették a bűnügy felderítéséért — mondotta a miniszterhelyettes, i A sajtótájékoztatón részt vett Rátkai Ferenc művelődési minisz­terhelyettes is, aki ugyancsak él- iSmeréssel szólt a nyomozásban résztvevők munkájáról, malpl rá­mutatott: ez az eset riyomatékkal figyelmeztette a művelődési tárca vezetését arra, hogy nemzeti kin­cseinket, a kultúra felbecsülhe­tetlen értékeit még nagyobb gond­dal,- felelősséggel kell óvnunk, őriznünk. Garas Klára a köszönet szavaihoz hozzátette, azt is: a mű­kincslopások felderítésével kap­csolatos, gyakran kedvezőtlen nemzetközi tapasztalatok ismere-* tében nem is remélték, hogy ilyen hamar sikerül'majd a festmények nyomára , bukkanni. I ,0

Next

/
Thumbnails
Contents