Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-17 / 13. szám
1984. január 17. • PETŐFI NÉPE • 8 \ KÖZMŰVELŐDÉS MA Kézfogások után és előtt Szinte lehetetlen eltúlozni annak a me- cénásságnak a jelentőségéi, amely a képzőművészet otthonává tette Kecskeméten a jellegzetesen szecessziós Cifrapalota épületét. így kerülhettek nyilvánosság elé méltó környezetben az évtizedek során felhalmozott festészeti, grafikai és szobrászati értékek. Ezek megidézik — szerencsésebb esetben pedig föltárják — a múlt század és a legújabb kor összekötő eredményeit. Csakis ily módon maradhattak Bács-Kiskun és a „hírős város” birtokában fontos életművi hagyatékok: az adományozáskor kötött szerződések többnyire feltételként szabják meg a nyilvánosságról való gondoskodást. lomra összeállított felsorolás. A Zeneakadémia nagytermében irodalmi estek igyekeztek híveket toborozni a modern irodalomnak. A Tömörkény Társaság zenés, irodalmi, színpadi matinékkal is nyilvánosság elé segített alkotókat. Az 1928. végén indult Munka című folyóirat mellett szavalókórus és szín.játszócsoport alakult:, több száz műsort tartottak. Emellett népdalkórust és kamarakórust működtettek, a programok alkalmi „élőújságok”-kal egészültek toi. S nagyon fontos szerepet játszottak a mindehhez szervesen hozzátartozó vitaestek ... Valami elkezdődött A századeleji, virágmintás homlokzatú, mázas cserepezésű épület egyik második emeleti sarkában kis kiállítás várja az érdeklődőket. Külön, ilyenkor szokásos megnyitó nem volt. Az egész „csupán” megkezdődött. Illetve röplapok mellett a Petőfi Népe adta hírül, hogy valami készül. Művelődési oldalunkon új rovat indult január 8-án, s minden hasonló alkalommal ismétlődni fog: más-más tartalommal az idén tizenkétszer a tervek szerint. Nem véletlenül esett egybe a két kezdeményezés. Ezt az együttes jelentkezést a Kecskeméti Galéria és a megyéi pártbizottság napilapjának összefogása tette lehetővé. Mintha csak így folytatódna a legutóbbi képzőművészeti világhét, amely a tömegkommunikációval való kapcsolatot választotta vezérmotívumul. Sok szó esett erről különböző találkozókon Lajosmizsétől a szanki bányászközségig, ahol például a termelőszövetkezet ifjúsági szervezetének fiataljai rendeztek eszmecserét a témáról. Azok is rádöbbenhettek a művekké! való találkozás mással nem pótolható élményére, akiknek Bács-Kiskun képzőművészeti élete korábban esetleg nem jelentett többet, mint néhány tanyás tájképet. Mert fiatalságuk okán sem tudhatták, hogy főleg a hatvanas években olyan alkotó műhelyek jöttek létre Bács-Kiskunban, amelyek megállják a helyüket messze, földön .váló -összehasonlít tásókkal is. Műhelysorozat nyitánya Az új évtized alighanem másfajta feladatokat hozott az alapozást követően. A létrejött sokféle erőnek egymásra kell találnia, hogy ne csak elszigetelten fejtsék ki hatásukat. A legújabb, galériabeli „műhelysorozat” elsőként Csáky Lajos grafikusművész „Jelenetek a fák életéből” című kamarakiállításának ad helyet. A Petőfi Népe bemutatta a hódmezővásárhelyi születésű, tíz esztendeje Kecskeméten élő és dolgozó alkotót, akinek a rajzait számos kiállítás sorakoztatta fel Bácsalmástól Budapestig. Finoman — pontosan! — megmunkált felületek sejtelmessége és drámai tartalom kelt valami olyan hatást, ami az élmény nehezen megfogalmazható leírására késztet kritikusokat. Például így: „az ember drámájának a természet, az ember érintette tárgy: a város, a ház, a szoba csupán halk díszlete"., Nem ismeretlen dolog a sajtónak és a közművelődés valamely ágának, intézményének kézfogása. Pécsett olykor a legizgalmasabb kamaratárlatoknak a sajtóklub szűk előtere ad helyet, rendszeresek a kiállítások Szegeden is a szerkesztőségek központi szék- házában, s nem hiányzott a kezdeményezők mellől a kecskeméti sajtóház klubja sem. Jelen lenni A közművelődési határozat és törvény megerősítette a múlt évtized derekán, hogy a tömegkommunikációs eszközök közvetlenebbül is legyenek jelen a kulturális élet alakító tényezőinek sorában. De ez sem előzmények nélküli. A két világháború közötti baloldali folyóiratok szerkesztői és munkatársai visszaemlékezéseiből mindennél érzékletesebben kiderül: az olykor csak tiszavirág életű kiadványok zöme kapva kapott azokon az alkalmakon, amelyeket a különböző egyesületekkel, társaságokkal közösen sikerült teremteniük az írói bemutatkozásokra, művek népszerűsítésére. Sőt, maguk is kezdeményeztek, létrehoztak vonzó alkotói műhelyeket, stúdiókat. Kiadványokat jelentettek meg, előadásokat tartottak. Az egyesületek, társaságok pedig igényelték a közreműködésüket. Kun Zsigmond elmondása szerint például a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületében „zavartalanul folytak az írói bemutatkozások, a folyóiratok — a Nyugat, a 100%, a Korunk Szava, a Szép Szó, az Argonauták — hírverései, Palasovszky kórusjátékai, Tersánszky kísérletei, Ba- silides, Medgyaszay, Török Erzsi dalestéi; Kása, Kadosa, Farkas Ferenc, Kozma, Szelényi zenei műsorai, képzőművészeti kiállítások, a tudományos előadások .. Sok mindent sugallhat napjainkban a következő, csupán taláOsztással szorzódik A közművelődés mai, átfogóbb szemléletének meghonosodása idején fölöttébb időszerűek ezek a kezdeményezések. Példaként szokták emlegetni az Üj Tükörklubokat. Immár legendás a Szabad Föld három nagy akciója: Könyvet a pusztai diákoknak, Olvasson velünk és az összetett önművelési program. Szerepük van a pedagógus szakmai lapoknak is abban, hogy erősödött az iskolák és múzeumok, színházak, mozik együttműködése. Folytatásra és követésre méltók azok a pályázatok, tudományos tanácskozások, hagyományos és klubszerű író— olvasó találkozók, amelyek időnként összefonódnak a Forrás szerkesztőségének munkájával. Művészeti és kutatóműhelyek, művelődési intézmények látják hasznát a kapcsolatok bővülésének. És mindazok, akik részt vesznek a változatos rendezvényeken. A Forrás—Üj Tükör Klub például filmvetítést, közös színházlátogatást, városrendezéssel foglalkozó beszélgetést hirdetett meg januárra Kiskunhalason. S ha az időjárásban is szövetségest találnak, a hógolyózás és korcsolyázás sem hiányzik közös prorgamjukból... Immár számos művészeti, művelődési intézmény létrejött Bács- Kiskun megyében. Nagy dolog képtárat avatni, amikor minden beruházásra szánt forintnak helye van gazdasági teljesítményközpontú világunkban. Nem is új létesítmény nyitotta meg kapuit^ hanem a szükséges átalakítások után olyan galéria várja látogatóit Kecskemét szívében, amely a legfontosabbat teszi lehetővé az ember és műalkotás kapcsolatában: az eredeti művekkel való találkozást. A századelőn készült épület stílusos módon juttatja közönség elé mindazokat a művészeti remekeket, amelyek nem viselik el a múzeumi raktárak sötétségét. Módot ad arra is, hogy más közművelődési vagy oktatási intézményekkel társulva — esetleg csak egy-egy alkalomra szólóan — az élmények megosztásával megsokszorozza kincsei hatását. . Halász Ferenc A zebegényi festő M ost lenne 90 éves Szőnyi István. Újpesten született. Rendkívüli tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károlynál és Réti Istvánnál végezte. A századelő legendáshírű képzőművészeti szabadiskolájában, Nagybányán is dolgozott, Itt, az erdélyi hegyek közt eszmélt rá a természet szépségére, itt sajátította el mesterétől, FerencZy Kárólytól azt, hogy olykor nem is kell mást tenni, mint a látott festői motívum szépségét az ecset nyelvére lefordítani. Fejlődését megakasztotta az 1914-es háború, amelynek poklából hosszan gyógyuló tüdőbajjal szabadult. 1917-ben újra a nagybányai hegyek között keresett nemcsak gyógyulást, de lelki békét is a nagy világégés sebeire. Művészi érése idején megismerkedett a felbolydult Európa sokféle forrongó művészeti mozgalmával, az önmagáért való formaépítés (a l’ar.t pour l’art) világával, a kubizmussal, a dadaizmussal. A Nyolcak mozgalma, főleg Ultz Béla robusztus emberábrázolási módja átmenetileg hatása alá kerítette. A húszas évektől azonban a formabontó törekvések helyett az időtálló monumentalitás felé fordult. Magába húzódott, az ember belső világát kezdte .tanulmányozni, és a felületek, a formák, a fényhatás törvényszerűségeit. Útján töretlenül haladt haláláig, eszményeitől semmi sem tántoríthatta el. Életművét igen következetesen építette, egy-egy témában egész varáció- sorozatot hozott létre. A siker is , rámosolygott. Már első, 1920- ban rendezett kiállítása nagy feltűnést keltett, művésztársai közül sokakra hatottak elképzelései. Egész életében vonzódott a falu világához. 1924-ben véglegesen Zebegényben telepedett le. Haláláig figyelte, és képein > megörökítette a Duna-kanyar ezer arcát, a völgykatlanban meghúzódó kis falu .parasztjainak akkoriban igen küzdelmes, röghöz kötött életét. A művészet erejével emelte a halhatatlanságba a paraszti , élet mozzanatait. Megindult szívvel, tartózkodó lírával figyelte a tájat, benne az embert. 1928- ban festett főműve, a Zebegényi temetés vall erről a megindító kapcsolatról, amelyet mis fontos, a harmincas években festett zebegényi kép követ. Rövid római tartózkodása után palettája megszínesedett, az okkerek, a lilák, a barnák erősödtek fel sajátos színvilágában. A részletezést mindinkább elkerülte, a kevéssel so- katmondás, a festőiség előtérbe kerülése, a fényben oldódó, laza színfoltok, magávalragadó, emelkedett líra és. látomásszerűség jellemzi képeit. A harmincas évek közepétől technikája is megváltozott. Temperával festett, világos színekkel. 1937-től 1960-ban bekövetkezett haláláig a Képzőművészeti Főiskola tanáraként egész generációknak volt nagyrabecsült mestere. Munkásságáért kétszer kapott Kossuth-díjat, s elnyerte a Kiváló Művész címet. A szeretett Zebegény kis temetőjében helyezték örök nyugalomba, híven egész életére jellemző, tartózkodó szerénységéhez. Kis háza és műterme ma múzeum, és a magyar művészet rajongóinak zarándokhelye. SZÉPEN MAGYARUL — — SZÉPEN EMBERÜL Mit jelent a sár szó földrajzi neveinkben? Mindnyájan több olyan földrajzi nevet ismerünk, amelyikben a sár szó vagy előtagként, vagy utótagként, vagy pedig továbbképzett formájában előfordul. Például város- és falunevekben: Soroksár, Abasár; Sárvár, Sár- szentmihály, Sárhida, illetőleg Sárospatak, Sárosd; tájegységmegnevezésekben: Sárköz, Nagy- és Kis-Sárrét, továbbá itt említhetjük meg a régi Magyarország északi részén elterülő, ma Szlovákiához tartozó Sáros vármegyét (a székhelye Eperjes volt); végül pedig fölyónév is alakult említett szavunkkal: a Sárvíz. Vajon mit jelent ezekben a sár szó? Azt, amit ma legjobban ismerünk, és amit értelmező szótárunk így ír körül: víztől lággyá, híggá, ragadóssá vált, főleg esőtől feláztatott föld, talaj? Erre a kérdésre határozott nemmel válaszolhatunk. Valójában több típust kell elkülönítenünk. Az elsőben — ezeknek a száma a legnagyobb — az .ótörök származású sár szónak az eredeti jelentése maradt fenn: mocsár, vizenyős terület. Soroksár nevének a kialakulásáról például ezt írja a Földrajzi nevek etimológiai szótára: „A ’szöglet’ jelentésű sark sarok és a ’mocsár’ jelentésű sár összetétele. Eredetileg a' Csepel-sziget kelet felől határoló Duna-ág mellékén levő mocsárra vagy. a felső hajlás mentén húzódó és keletre is kinyúló mocsárterületre vonatkozhatott, amelyet délkeletről a Gyáli-patak is táplálhatott. A mocsárnak a Dunára hajló szögletében, sarkában település keletkezett, s fekvése alapján a Soroksár nevet kapta.” A ’mocsár’ jelentésű sár szó található még a felsoroltak közül a következő nevekben: Sárvár, Sárospatak, Sárosd, Nagy- és Kis-Sárrét, Sáros (volt vármegyenév). Ehhez közel áll a szónak „mozgásban levő vagy folyós mocsár, mocsaras folyó’ értelme, amely a részben csatornázott mezőföldi vízfolyás, a Sárvíz nevében van meg. A Sárvíz mellékére utal továbbá a Sárköz és Sárszentmihály neve, valamint még jó néhány fel nem sorolt falunév. Más típust képvisel Abasár és Sárhida helynevünk. Ezekben ugyanis a ’sárga, szőke’ jelentésű sár személynév alakult helynévvé, pontosabban a helynév részévé. A Zala megyei Sárhida neve tehát — a Földrajzi nevek etimológiai. szótára szerint — valószínűleg egy Sár nevű személy birtokán épült Válioka-hídra utal. Dr. Szathmári István KÖNYVESPOLC: seLi a Móra Kiadónál meg I Mondd csak, apu! jelent, öt éven felülieknek ajánlott kötet, amely a harmonikus családi nevelésben az apukáknak igyekszik segíteni néhány pedagógiai kérdésben. Az antológia apa és gyermeke kapcsolatának elmélyítését, érzelmi közeledését, kívánja 'szolgálni a szépirodalom nemes eszközeivel : mesékkel, versekkel, elbeszélésekkel, történetekkel. Vajda.Aurél, 3,.kötet szerkesztője József üAtMlátnádézi^ előszavában: „Apám. szátjábáljszépiVolt az igaz.” De hivatkozhatnánk Ady Endrére is, aki az erős, dolgozó, küzdő apát hatalmasabbnak láttatja a királyinál is a Proletár fiú versében. A kisgyermek apja iránti rajongásai, feltétlen odaadása természetes pszichológiai jelenség, hiszen legszűkebb környezetében, a családban számára apuka a férfias erények példaképe, az erő, a bátorság, az okosság, a nehéz munka képviselője, a' nagyság és tökéletesség szimbóluma. Erre a sajátos gyermeki szemléletmódra építve remekművek sorozatából állt össze a kötet, mely az édesapákat próbálja eligazítani abban, hogy mikor, mit válaszoljanak a világ dolgai iránt érdeklődő kisgyermekek számtalan „miért?”-jére. S apuka akár élőszóval, akár felolvasással tolmácsol egy-egy szemelvényt gyermekének, mindenképpen erősödik kettejük bensőséges. meghitt összetartozása. Ám a szerkesztő majdhogynem teljességre törekvése következtében néhány igénytelenebb, művészileg kidolgozatlanabb munka is helyet kapott a gyűjteményben. Kevesebb talán több lett volna, ha a közel 100 alkotás számát valamelyest csökkenti, ha a 260 lapos könyv valamivel vékonyabbra sikerül. Kitűnő az Apa, az Apu, te mit dolgozol egész nap?, a Csak jönne már a szombat délután, az Együtt lenni jó című fejezet anyaga, mert a mai életformát tükröző, korszerű tematikát feldolgozó írásokat gyűjtötte csokorba. A nagyszülők és unokák meleg lelki összefonódását példázza a Milyenek a nagyapák? ciklusa. Ebből is kiemelkedik Janikovszky Éva, Tordon Ákos, Lázár Ervin, valamint (Áprily Lajos remek fordításában) Lev Tolsztoj munkája. Valamivel halványabb a Repülni tanul a kisveréb, s a Leültem hozzá játszani című fejezet, a felhasznált anyag viszonylagos gyengesége miatt. - ' Hallatlanul vonzó a műfajok változatossága, s a műalkotások eredetének sokfélesége. A magyar és más népek folklórjától kezdve a klasszikusokon át a modem szerzőkig, a gyermek- irodalom hazai és külföldi jeleséiig szinte mindent és mindenkit felvonultat a kötet. Az idegen forrásból származó alkotások kiváló műfordítók átültetésében jutottak nyilvánossághoz. S ez a nemzetközi eredetű kaleidoszkóp magában hordja a tartalom, az eszmeiség kifejezésének sokszínűségét is: a szegény és gazdag ellentétét, a háború szomorú élményét, az ember legyőzhetetlenségének sugallatát, a korszerű technikai vívmányok. találmányok elterjedését, a jelenkor modem életvitelének momentumait stb. De egynémely helyen felbukkannak a magyar történelem kiemelkedő hősei, követendő példaként állítható eszményképéi is, pl.: Árpád fejedelem, Hunyadi János. Mátyás király, Széchenyi István, Petőfi Sándor stb. A műalkotások poézise, cselekménye, eszmeisége, a hősök és szereplők magatartása megfelelően árnyalt és jellegzetes, nagyon emberi és egyetemesen humánus. Szívesen ajánlom a derűs humorú. ízes-zamatos nyelvi fordulatokkal, sztereotip kifejezésekkel is fűszerezett antológiát — felnőtt és gyermek intenzívebb érzelmi kapcsolatteremtése megvalósításának érdekében — a szülők és a pedagógusok figyelmébe. Losoncz Mihálvné A sas és a farkas A farkas hétszámra nem evett semmit Búsian lógatta fejét az erdőin, jártában, amihez csak gyomra korgása adott akusztikus ütemet. Igaz, hogy ezenközben itt-ott falt egy kevés salátát, de ez még csak rontotta hangulatát, mert utálta a franciás kosztat .,. — Itt az aesopusi lehetőség — villant fel a szeme egy tisztás szélén, midőn meglátott egy nagy madarat a másik oldalon, szájában a szokásos sajttal. Ki fogom tőle csikarni, határozott — de miivel a farkasoknál a lelkiisimeret soha sem volt elhanyagolható tényező, most is felébredt. — Én nem róka vagyok, hanem farkas. Azért, mert éhezem, még nem lehet átírnli a klasszikusokat. Közelebb érve aizoniban látta, hogy nem holló, hanem sas a szóban forgó. Tehát súlycsoport-különbség nincs — gondolta, s ezek után mindent a maga útján. Hizelgett — kitátotta — meg. ette. A tanulság vérmérséklet szerint kettő lehet. Az egyik az, hogy lehetünk akármilyen erősek, a gyengeségeink közösek. A másik: ha sáijtról Van szó, mindenképpen többre megy az eszes. H. Z. • Szőnyi István: Zebegényi temetés B. I.
