Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

MUNKA KÖZBEN XXXVIII. évf. 295. szám Ára: 1,40 Ft 1983. december 15. csütörtök ♦ " vr A kalocsai Háziipari Szövetkezet tizennégy év után újra el­nyerte a Kiváló szövetkezet címet. Termékeiknek több mint 70 százaléka kimondottan népművészeti, de a sorozatokban ké­szülő ruhák zömén is alkalmaznak hímzést. Eves tervük 54 millió forint. Külföldre ebben az évben körülbelül 4,5 millió forintért szállítanak, főleg tőkés megrendelőknek. Nagy fába vágták a fejszét, 15 millió forintért új üzemház építését kezd­ték el. A szövetkezet 1476 bedolgozót foglalkoztat. Nem kis feladat a munkával való folyamatos ellátásuk, bérük számfejtése, az elkészült kézimunkák ellenőrzése, minősítése. Ezt a munkát végzi 1969 óta Sebők Lászlóné, a népművészeti kézi hímző­részleg kiadója. Több mint félezer bedolgozó munkájáért fe­lel. Segít az újonnan jelentkezőknek. Az első félévben hatvan, négy új asszony kért és kapott munkát. Édesanyja a szövetke­zet alapitó tagja. Nyugdíjasként is itt dolgozik. Sebők Lászlóné jói végzett munkájáért az idén megkapta a Szövetkezet Ki­váló Dolgozója címet. (Pásztor Zoltán felvétele) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE ' * ' AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA MINŐSÉGI VÁLTOZÁSOK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN Magyar—szovjet gazdasági tárgyalások • A Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműkö­dési Bizottság ülésszakának jegyzőkönyvét Marjai József és Nyikolaj Talizin aláírja. ENSZ-HATÁROZAT Nemzetközi konferencia foglalkozzon a Közel-Kelettel Az ENSZ-közgyűlés keddten ha. tározatban támogatta a közel-ke­leti helyzettel foglalkozó nemzet­közi konferencia összehívását. A tagállamok eilsöpTü többségéinek szavazatával elfogadott határo­zat szerint az értekezleten az arab—izraeli konfliktusban ériim" tett valamennyi fél részt venne, beleértve a Palesztinái Feliszaiba- dításii Szervezetet, a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat és a 'töb­bi érdekelt országot. A határozatra 124 ország sza­vazott, 4 ellenszavazat és 15 tar­tózkodás mellett Az Egyesült Ál­lamok é6 Izrael képviselője el­lenszavazattal élt, a közös piáéi országok — Görögország kivéte­lével — tartózkodtak. A közgyűlési határozat, mely a szeptemberben Genfiben meg­tart ott Pa lesztí na-konferencia akcióprogramjából indul ki, fel­kérd a Biztonsági Tanácsolt, hogy segédkezzen az értekezlet meg­rendezésében, és arra kéri az ENSZ főtitkárát; hogy március közepéig tegyen jelentést a kon­ferencia összehívását célzó erő­feszítéseiről. A közgyűlés több más határo­zatot is hozott, amelyek a közel- keleti helyzet átfogó és igazságos rendezését sürgetik. Befejeződött a Magyar—Szov­jet Gazdasági és Műszaki-tudo­mányos Együttműködési Kor­mányközi Bizottság XXXI. ülés­szaka. Az ülésszak jegyzőköny­vét az Országházban Marjai Jó­zsef és Nyikolaj Talizin, mi­niszterelnök-helyettesek írták alá. Az ülésszakon kiemelten fog­lalkoztak a magyar párt- és kor­mányküldöttség 1983 júliusi, szovjetunióbeli tárgyalásaim 'meg­határozott feladatok teljesítésé­vel. A felsőszintű tárgyalásokat követően egyeztetett intézkedési terv készült a legfontosabb ten­nivalókról. Ebben célul tűzték ki egyebek (között az agráripari komplexum ágazataiban a mik­roelektronika és robottechnika, a közszükségleti cikkek gyártásában megvalósítandó hosszú távú együttműködési megállapodások kidolgozását. Meghatározták a feladatok teljesítésének határide­jét. és kijelölték a végrehajtásért felelős minisztériumokat. Az in­tézkedési tervben megfogalma­zottak a tervkoordináció meneté­vel szoros összhangban vannak. A felek megelégedéssel állapí­tották meg. hogy a szovjet üze­mek rekonstrukciójára vonatkozó eddigi megállapodások végrehaj­tása a szerződéseknek megfele­lően ''halad és mindkét fél szá­mára jelentős előnyökkel jár. Ezért a két ország kormánya tá­mogatja. hogy már a jelenlegi tervidőszakban bővítsék az ilvem jellegű együttműködést. A ma­gyar fél felhívta a hazai vállala­tok figyelmét, hogy a Szovjetunió ipari, elsősorban könnyű- és élel­miszeripari rekonstrukcióiban va­ló részvétel lehetőségét saját ma­guk is keressék. A bizottság áttekintette az 1983. évi kölcsönös áruszállítások tel­jesítését, és az 1984. évi árucse­re-forgalom előkészítéséből adó­(Foly tatás a 2. oldalon.) ÁLLATTENYÉSZTŐK TANÁCSKOZÁSA __________ J obb nyersanyagot kap a tejipar • Kiskunfélegyházán, a Petőfi Tsz és a város többi szövetkezete, meg a tejipar összefogásával épített korszerű üzemben jó minőségű tejtermékeket készítenek. Képünkön: csomagolják a joghurtot. Az elmúlt időszakban a nép­gazdaság különböző ágazataiban egyre több szó esett a minőség­ről. Indokolt ez, hiszen a bél­és külföldi, kis- és nagyfogyasz­tó most már megnézi: mit kap a pénzéért? Továbbá indokolt azért is, mert így a termelő is tudja érdemes-e, és milyen irányban fejleszteni, továbblép­ni. Köztudott, hogy különböző mezőgazdasági termékek átvéte­li árait a jövőben a minőség szerint még inkább differenciál­ni fogják. A Homokhátság tejelő szarvas- marhát tartó szövetkezeti gazda­ságainak szakemberei tegnap Kecskeméten egy olyan tanács­kozáson vettek részt, ahol a Tej­ipari Tröszt osztályvezetője tá­jékoztatta őket a január elsejé­től változó tejminősítésről. Térjék István előadásában is­mertette az okokat, amelyek az új minősítés bevezetésére kész­tették a tejipari vállalatokat. A közelmúltban számos olyan üzem kezdte meg a termelést, ahol a legkorszerűbbnek számító, a vi­lág élvonalába tartozó technoló­giákkal készítik a különböző áru­féleségeket. Legtöbbjükben a ter­melés hatékonyságát nem csekély mértékben károsan befolyásolja az alapanyag néha gyenge minő­sége, nevezetesen a tej magas csíraszáma. Természetesen, alaposan elő­készítették az új minősítési mód­szert. A nagyüzemi kísérletre ta­valy a csornai járásban 13 szö­vetkezeti és egy állami gazdaság vállalkozott. A minőséget havi háromszori mintavétellel, a fizi­kai tisztaság és az összcsíraszám, valamint a tíznaponkénti úgy­nevezett összesített eredmény alapján állapították meg. A jövedelem csökkenésétől fé­lő üzemek vezetőit a kísérlet egy­értelműen meggyőzte. A leglát­ványosabban a tej fizikai tiszta­sága változott meg. A járásban az előző évek eredményeihez ké­pest jelentősen javult a minőség. Bizonyítja mindez, hogy az üze­mek képesek voltak lépni. Ezért a Bács-Kiskun megyei gazdasá­goknak sem kell tartaniuk a jö­vedelmezőség romlásától. Igaz, a kedvezőbb árért a jövőben töb­bet és jobban kell dolgozniuk. A húsmarhát nevelő gazdasá­gok szakemberei is hallhattak újdonságot á Kunsági TESZÖV szervezte tanácskozáson. Vág- völgyi Ottó, az Országos Húsipari Kutató Intézet osztályvezetője tartott előadást a húsmarhák vá­gás utáni minősítésének módsze­réről. Mindkét előadásból és a hoz­zászólásokból kitűnt: a mezőgaz­dasági ágazatok termelését nem a minősítés módja változtatja meg, hanem az ösztönző árrend­szer és az ehhez kapcsolódó ter- mékbírálási módszer. Cz. P. (Háttér-anyagunk a 4. oldalon.) Bér és jövedelem az állami gazdaságokban A MEDOSZ megyei bizottságának ülése A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek megyei bizottsága a Hosszú­hegyi Állami Gazdaság oktatási központjában tartotta ez évi utol­só ülését. A tanácskozás témája: az idei bér- és jövedelempoliti­kai tervek végrehajtásának ta­pasztalatai a megye állami gaz­daságaiban. Az összejövetelen a hosszúhegyi és a b.ácsalmási gaz­daság vezetői számoltak be az anyagi ösztönzés új módszerei­nek sikeréiről. Hosszúhegyen 14 önelszámoló egységet alakítottak ki. A na­gyobb önállóság eredményeként hatékonyabb volt a munka, nem volt szükség vendégmunkások al­kalmazására a kertészeti ágaza­tokban a termés betakarításakor. Kétszázzal kevesebb dolgozóval! oldották meg a feladatokat, amely számottevő anyagi megta­karítást jelentett a gazdaságnak és több jövedelmet az alkalma­zottaknak. A Bácsalmási Állami Gazda­ságban a bruttó Jövedelemhez kötött szabályozási formát vá­lasztották az új bérrendszerek közül. Más mezőgazdasági üze­mekhez hasonlóan, bővítették azokat a forrásokat, amelyek több pénzt jelentenek dolgozóik­nak. Az illetményföldön lehető­vé tették hibrid-napraforgó ve­tőmag termesztését olyan megál­lapodási alapján, hogy az erre vállalkozók a nem gépesíthető munkákat kötelesek jó minőség­ben elvégezni. Az illetményföl­dön termesztett hibrid naprafor­gó-vetőmag költségeivel a vál­(Folytatás a 2. oldalon.) A SIKER ALAPJA: A KIFOGASTALAN MINŐSÉG Termékeink a nagyvilágban A piaci verseny erősödése egyre inkább arra kényszeríti a magyar exportőröket, hogy rendszeresen tájékozódjanak a vevők, a felhasználók véleményéről, megismerjék kívánsá­gaikat, s azokhoz az újabb szállítmányoknál, a termékek to­vábbfejlesztésénél rugalmasan alkalmazkodjanak. Á bőripari termékek értéke­sítésével foglalkozó külkereske. delmi vállalat, a Tannimpex éven­te mintegy 15—20 szakvásáron mutatja be bővülő kínálatát, tesz­teli a véleményeket. Igen sikeres volt a legutóbbi moszkvai árube­mutató, ahol cipőket, bőrdíszmű, árúkat és kesztyűket egyaránt kiállítottak. A vásárló, a Riazno- export külkereskedelmi vállalat képviselői 'elégedetten nyilat­koztak a látottakról, és már több 1984-es szállításra kötöttek szer. ződést. A külkereskedelmi vál­lalat tőkés exportját az idén a tervezettnél nagyobb mértékben bővíti. Ezt elősegítette az is, hogy az őszi párizsi bőrhéten sikere­sen szerepeltek ia Minőségi, a Szi. getvári. a Sabariia cipőgyár és a Hunor pécsi kesztyű és bőrruhá- zati vállalat termékei. Az idén elsősorban a cipők kivitelét tud­ták növelni, s ezek a termékek a nyugat-európai — igen gazdáig választékot kínáló — piacon ma már a közepesnél jobb kategóriá­ba tartoznak. Sőt a vevőik véle­ménye szerint néhány exportált cipő és, .kesztyű már megközelíti a legjobbak minőségét. Az Artex Külkereskedelmi Vál­lalati, amely mintegy 500 cikk­csoport külföldi1 értékesítésével foglalkozik, három éve elsősor­ban magyar bútorok kivitelével ért el figyelemre méltó eredmé­nyeket a tengerentúlon,. Az USA- ban elsősorban úgynevezett stall, és barokk-, illetve modem búto­rok exportját kezdték meg. A gyártóik és az exportőrök fiigyer lembe vették az európaitól lé­nyegesen eltérő ízlésvilágot, s en­nek megfelelően a korábban ex­portáltaktól eltérő méretű és kül­sejű termékekkel jélentek meg. A tengerentúlon ért el számot­tevő sikert az Ikarus gyár is' amely a.z esztendő végéiig 40 csuklósbuszt szállít az amerikai Milwauikee-be. A gyár rendkívül rövid határidőt vállalva exportál a tengerentúlra. Munkaszerve­zéssel, a gépek és a brigádok át­csoportosításával. lényegesen gyorsabbá tették a szerelést: míg korábban hetente egy ilyen au­tóbusz .készült el, addig ma már naponta összeszerelnek egy jár­művet. M;a már az USA-bian és Kanadában egyaránt elismert névnek számít az Ikarus. 1984-re újabban ötven buszra kaptak megrendelést ezúttal Houston ból. Kedvező évet zár az idén a Ohemolimpex Külkereskedelmi Vállalat, amelynek tőkés ex,port­ja várhatóan 10 százalékkal ha­ladja meg a múlt ösztendeit. s ér­téke eléri a 15 milliárd forintot. A vegyiparban az elmúlt évek­ben végrehajtott fejlesztések eredményeként számos termék minősége mia már eléri a világ­színvonalait. A jó minőségű ter­mékkel a külkereskedelmi vál­lalat ia viszonylag nehéz értékesí. tési viszonyok között is meg tud­ta tartani piiaoi pozícióit, sőt az idén az eladási árakat is bizo­nyos mértékben emelhették. Ez azért is figyelemre méltó, mert jelenleg a vegyipari termékek piacát általában nyomott árak jellemzik. Egészségünkért Egy csecsemőápolási ki­advány került a ikeizembe nem­régiben, amelyét az 1940-es években jelentetitek meg. Ér­deklődéssel nézegettem, \ hi­szen másfél évtizede) jóma­gam is sűrűn forgattam az Anyák könyvét. abból merít­ve ismeretéket lány óim ellá­tásához. Nos, a háború előtti zöldkeresztes ' brossúrában szinte minden tudnivaló ben­ne volt: az anyatéj fontossága, a tisztasági követeítményék, a levegő, a napfény iXzükségessés ge. Csak {a csecsemő táplálás­ban akkoriban ,.egyeduralko­dó” grízt kelt helyettesítem a manapság használatos bébi­tápszerekkel ... Elgondolkodtató, hogy fél évszázaddal <azelőtt ugyanazo­kat az ápolási tarfécsakat suly­kolták ia kismamák fejébe, mint manapság. Ez leigyben esi. szomorító is. Hát etnnyi idő nem volt elég, hogy a felnö­vekvő generációk elsajátít­va a fontos ismereteket, to­vábbadják a megszerzett tu­dást? Az egészségügyi kultú­ra kialakítására, általánossá tételére vajon mefrmjyi lesz a kifutási idő? Ám a csalódott legyintés he­lyett , célszerűbbnek tűnik ' a fiatalok és idősebbek más irá­nyú szakadatlan formálása mellett programba iktatni |az egészséges életmód mégtnni- tását. Erre pedig minden lehe­tőséget meg kell ragadni, úgy, amiként manapság teszik mindazok a szervezetek, in­tézmények, amelyek sorra megrendezik a kis- és nagy­községekben, a városokban és az üzemekben az egészség- ügyi heteket, hónapokat. A gyakorlat próbáján ki­alakult módszerek _szerint az óvodai, iskolai, lakóhelyi vagy üzemi közösség alá a hall­gatóság életkorának, \ érdek­lődési körének megfelelő élő. adást, filmeket visznék. Hi- . szén teljesen fölösle,gés lenne a rendszerek fogmosásra ser­kenteni azokat, akik már ré­gen „bolti fogat" használnak, de az idős korúak életvitelére, ok­tatni az iskolásakat épp ily anakronizmus volna. Persze vannak események amelye. ken a falu apraja-riagyja ott szorong, mert az élőadót jól ismerik a televízióból, vagy a rádióból. Hogy azután a név­re eljött kíváncsiskodók mit visznek haza, mondjuk a hu­mángenetika mai állásának taglalásából, az már más kér­dés. Hiszek abban, hogy a kö­zösséggel együtt élő orvosak, gyógyszerészek, védőnők, pe­dagógusok, népművelők és vö­röskeresztes tisztségviselők előadása jobb hatásfokú, fő­ként, ha a bölcs szavak mellé a mindennapos példamutatás érvét is felsorakoztatják. Csak az elismerés illeti meg mindazokat, akik a progra­mok megtervezésében, kivi­telezésében részt vállalnak. Egyáltalán nem kisebbíti ér­demeiket — hiszen, éppen ők tudják ezt lenjobban —, hogy az egészségnevelés sohasem lehet kampányfeladat. Nem egy hét, de még égy egész érv is kevés ahhoz, hogy minden­kit megtanítsanak a helyes életvitel kialakítására. Arról nem is beszélve, hogy a ká­ros szenvedélyektől milyen nehéz megválnia még annak is, aki szeretne! Az egészségügyi rendezvé­nyek azonban kiváló alkal­mat teremtenék az érdeklő­dés felkeltésére, amellett ran­gos közösségi események is. Mert azt senki sem vitathatja: mindem embernek legáltalá­nosabb érdeke, hogy egészsé­gét megóvja, vagy helyreállít. sa. Nagy Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents