Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-11 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 291. szám Ára: 1,40 Ft 1983. december 11. vasárnap [l£J2 0 Megkezdte munkáját az Űttörővezetők VIII. Országos Konferenciája Németh károly beszéde" Szombaton Miskolcon, a Borsod megyei pártbizottság székházában több mint 500 küldött és meghívott részvételével megkezdődött az Űttörővezetők VIII. Országos Konferenciája. A kétnapos tanácskozá­son a küldöttek megvonják az úttörőmozgalom mintegy ötesztendős munkájának mérlegét és megfogalmazzák a társadalom követelmé­nyeiből és a gyermekek igényeiből adódó időszerű tennivalókat. Haraszti István, az úttörőszövet­ség titkára köszöntötte a konfe­rencia küldötteit és vendégeit, köztük az elnökségben helyet fog­laló Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, va­lamint a párt-, az állami és a tár­sadalmi élet számos vezető sze­mélyiségét. Grósz Károly, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottságának első titkára a vendéglátók nevében üdvözölte a tanácskozást, majd a konferen­cia elfogadta napirendjét, ügy­rendjét, s megalakította munka- bizottságait. Az országos tanács írásos be­számolójához Varga László, a Ma­gyar Úttörők Szövetségének fő­titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Elöljáróban elmondta, hogy az úttörővezetői közösségek, testü­letek alkotó módon, nagy körül­tekintéssel vitatták meg az orszá­gos tanács levelét, illetőleg a kon­ferencia előre kiadott dokumen­tumait. A kritikus és önkritikus elemző, értékelő és tervező mun­kában több tízezren vettek részt, s az így szerzett tapasztalatok fel­jogosítják az országos tanácsot arra, hogy felelősséggel jelentse: (Folytatás a 2. oldalon.) ÁPRILIS 4. GÉPIPARI MÜVEK KISKUNFÉLEGYHÁZI GYÁRA Teljesítik a tervet Korábban beszámoltunk arról, hogy az Április 4. Gépipari Mű­vek kiskunfélegyházi köziponti gyárában az év első felében aka­dozott a termelés. A különböző import és belföldi alapanyagok több esetben késve érkeztek és emiatt az első féléves tervüket nem tudták teljesíteni. Most. az év vége előtt néhány héttel Dobó Endre termelési igazgatohelyet. lestől arról érdeklődtünk, hogy a korábbi gondok ellenére sikerül-e elérni idei célkitűzéseiket. — A lemaradást már a har­madik negyedévben behoztuk — mondta Dobó Endre. — Az év utolsó három hónapjában pe_ dig jól szervezett ütemes a tér. melésümk. A szovjet .megrende­lésre gyártott atomerőművi be. rendezések december 15-ig elké-. szülnek, s ugyancsak befejezzük december 20-ra a tőkés exportra kerülő termékek gyártását. A hazai megrendelők igényeit is teljesítjük. A Mezőhéken épü­lő szövetkezeti sörgyár részére 20, darab, egyenként 118 köbirné. teres erjesztő tartályt gyártot­tunk. Ezekből tizenhatot már a helyszínen szerelnek dolgozóink, az utolsó négy pedig a napokban elkészül. Jelentős munka volt hat. egyenként 500 köbméteres bortartály elkészítése is Bács- Kisfcun megyei megrendelőknek. Most a negyedik negyedév fon­tos feladata a paksi atomerőmű részére a 25 millió forintos meg­rendelés teljesítése. Bízunk ab­ban. hogy határidőre elkészülnek és rendeltetési helyükre kerülnek a szűrőtartályok, hőcserélőik és má.s berendezések. Abban, hogy az első félévi le­maradást sikerült behozni, nagy szerepe van a múlt év végénála- kult tíz gazdasági munkaközös­ség 185 tagjának is. — Reméljük — mondta befejezésül Dobó Endre —. a jövő év zökkenőmen- tesebben kezdődik és teljesítjük majd terveinket. O. L. • Készül az utolsó erjesztőtartály egyik részegysége. Kádár János látogatása a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Kádár János szombaton délelőtt Budapesten fel­kereste a Szovjet Kultúra és Tudomány Házát. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára meg­ismerkedett a szovjet—magyar barátság elmélyíté­sén munkálkodó, s e tevékenysége során a Szov­jetunió népeinek életét, a világ első szocialista ál­lamának céljait, eredményeit mind sokrétűbben bemutató ház munkájával. Éppen tíz esztendeje nyitotta meg kapuit a centrum, amelynek növekvő népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy e tíz év alatt ötmillió vendéget fogadott. Statiszti­káiban tízezer rendezvényt jegyezhettek fel: film- bemutatókat, kiállításokat, tudományos konferen­ciákat és előadásokat, baráti találkozókat. (MTI) Fűtött fólia helyett szabadföldi zöldségtermesztés Kecskeméten, az Egyesült Mezőgazdasági Szak. szövetkezet tagjai termesztettek évtizedeken át — a területük nagyságához képest — a legtöbb zöld­ségfélét a szövetkezetek sorában, Vacsiihegy. Kőrö- sihegy, Máriaihegy, Biudaihegy, Szolnokiíhagy no. vemlber végén, december elején szinte fehérlett a fóliasátraktól. A megyeszékhelyet övező kiskertek­ben laknak és foglalatoskodnak ugyanis az Egye­sült Szakszövetkezet tagjai. Amióta a fűtési költség megsokszorozódott, és a zöldséigáraik alig fedezik a termelésre fordított ösä. szegeket, ;a kecskeméti szakszövetkezetben is a ta­vaszi hóm,apókra halasztottak a fóliasátrak előké­szítését Kevés .kivétellel csak hidegtűrő zöldség­félét, kínai kelt. salátát hajtatnak és szegfűt ne­velnek a sátrakban. Néhányan barkácsolnák olyan alkalmatosságot, amiben el lehet tüzelni a gallyat, a venyigét, de ez sem általános. Megmaradt viszont a szabadföldi ve- teményezés a tavaszi, nyári időszakban. Ebben to­vábbra is jeleskednek az Egyesült Mezőgazdasági Szakszövetkezet gazdái. Nem véletlenül magas a közös gazdaság közvetítésével értékesített zöldsIágK gyü.rr.ölcsforgalom. 1983-ban ez megközelítőleg 3 milliót tett ki. A zöldséget a keresik« de lem és a tartósítóipar hasznos!tja. Akik korábban kertészkedtek, most inkább ser­tést hizlalnak, nyulat tenyésztenek, sőt a szövetke­zet területén termett nádat is hasznosítják. Vágó­sertésből 8,2 .mii Ili óit, élő nyúl/ból 375 ezer fo rin tot érőt, nádból 38 ezer forintos forgalmat 'bonyolított le a közös, gazdaság a tagsági termelés jóvoltából. A nagyüzem pedig kalászos gabonát, évelő pil­langóst termeszt takarmánynak a szövetkezeti gar­dák állattartása száméra, és a kiegészítő ágaza*- totkfoól szerzi a nagyobb jövedelmet. K. A. ® Legna­gyobb részt a háztáji és kisgazda­ságokban termett zöld­ségfélét tartósítanak Hetény- cgyházán az UNIVER ÁFÉSZ konzerv­üzemében. \ Feldolgozás, értékesítés Bűnözés és bűnüldözés (3. oldal Művelődés, irodalom, művészet (5. oidai) (3, oldal) December elejére már ke­vés tennivaló van a határban. A mélyszántásra tervezett több mint százhúsz ezer hektárnak a 98 százalékát .még a fagyos napok előtt megmunkálták Bács-Kiskun állami és szö­vetkezeti gazdaságaink trak­torosai. Az elmúlt hónapokban mag­tárba gyűjtött búza, rozs, ár­pa, zab, kukorica, naprafor­gó, szója feldolgozása még ja­vában tart. Lisztet őrölnek, tápot, olajat gyártanak belő­le a megye, valamint a távo­labbi vidékek feldolgozó üze­meiben. Az ültetvények ter­mése a hűtőtárolókba és a pincékbe került, s egy részük eljutott a fagyasztók asztalá­ra. A többit folyamatosan szál­lítják a megrendelőknek. A császártöltési Kossuth Tsz évekkel ezelőtt hosszúlejáratú szerződést kötött a Hungaro- vin budafoki pincészetével. Bortermését a legnagyobbrészt külföldön értékesíti a főváros környéki vállalat. Az export­nyereségből pedig évről évre visszatérítést fizet a Kossuth Tsz-nek. • A nyárlőrinci és a szikrai pincékben még ér­lelik az italokat. A állami gazdaság palackozó üzemének műszaki szerelői: Kolócz Antal és Csernák Pál azonban már készítik a töltőgé­peket a hónapokig tartó munkára. NŐTT A FELÚJÍTÁSOK ARANYA Építőipar Kalocsán Kalocsán négy nagyobb szervezet dolgozói végzik az építési-szerelési mun­kákat. A két megyei építő­ipari vállalat, a BÁCSÉP- szer és a DUTÉP építés- vezetőségei mellett, a Ge­nerál Építőipari Kisszövet­kezet és a városi tanács költségvetési üzeme pró­bálja kielégíteni a szépülő, fejlődő város intézményei és lakossága részéről felve­tődő igényeket. Tavaly 196 millió 450 ezer forint ér­tékű munkát végeztek el az építőipari dolgozók Ka­locsán, ezen belül legna­gyobb mértékben a DUTÉP növelte termelését. Az építési, szerelési te­vékenység értéke' a fizikai létszám csökkenése ellené­re, növekedett. A legutób­bi adatok szerint az egy építőipari munkásra jutó termelési ' érték jelenleg 442 ezer 454 forint. Ez ke­vesebb, mint a megyei át­lag, mivel Kalocsán a .ki­sebb árbevételt biztosító felújítás aránya az átlagos­nál magasabb. A város építőiparában a DUTÉP munkája meg­határozó jelentőségű. Dol­gozói döntően a lakásépí­tésben, a közintézmények, valamint az ipari, mező- gazdasági üzemek új beru­házásainak kivitelezésében vesznek részt. Az elmúlt négy év alatt 312 lakást építettek, részt vettek a KAGE tejüzem, a gabona­siló és a Duna Áruház el­készítésében is. A városi tanács nemrégiben átadta a vállalatnak az újabb 180 házgyári lakás építéséhez szükséges területet. A vál­lalt munkát határidőre történő elkészülését, a megfelelő minőséget, sze­retnék elérni azzal a nye­reségérdekeltségi rendszer­rel, amely alapján a válla­lat a tervezettnél nagyobb nyereség esetén a többlet harminc százalékát a fi­zikai dolgozók között oszt- ■ja szét A BÁCSÉPSZEK Kalo­csán is a felújításból vál­lal nagyobb részt, árbevé­telük 70 százaléka szárma­zik itt ebből. Az idén fog­tak első ízben nem koope­rációs lakásépítésbe. A Miskei úti 16 lakás nagyobb része jövőre készül el és a vállalat maga értékesíti azokat. A sok felújítás mi­att az ÉPSZER egy ember­re jutó termelési értéke alacsony. Ennek ellensú­lyozására ösztönző bér­rendszert vezettek be, amely a dolgozókat a gyorsabb, jobb minőségű munkavég­zésben teszi érdekeltté. A nagy megyei vállalatok mellett két helyi szerve­zet is részt vállal a kalo­csai építkezésekből. A Ge­nerál Építőipari Kisszö­vetkezet ez év elején vált ki az Asztalos-, Építő- és Elektromosipari Szövetke­zetből. A tervek szerint azokon a területeken dol­goznak majd munkásai, ahol a kisszervezeti forrna elősegíti az igényekhez va­ló gyors alkalmazkodást. A városi tanács költség- vetési üzeme szintén ta­vasztól működik ezen az új néven. A kommunális és az építőipari költségve- . tési üzem egyesülésével alakult szervezetnek első­sorban a felújítás ad fel­adatot. Változatlanul to­vább működik a két évvel ezelőtt létesített magán- lakásépítási szolgálat iro­dája, amely az elmúlt idő­szak alatt 1700 ügyfél prob­lémájával foglalkozott és összesen 1,5 millió forint értékű szolgáltatást vég­zett. F. E. Személyes tapasztalat Azt hiszem, vitathatatlan, hogy az emberek nagyobbik részének Ima is ctz az első reakciója az események, tör­ténések kapcsán: hiszem, ha látóm. Pedig a többség — mondhatni döntő többség — nem eleve\ elutasító. Da min­denfajta írásos jelentésnél, szóbeli tájékoztatónál, fotó­nál, hangos-iképes tudósításnál fontosabb, sokatmondóbb a személyes tapasztalás. Amikor a maguk valóságában jelen­nek meg a ddlgok, ne.m sötétí. ti a képet kedvezőtlenebbé, vagy festi szebbé a mindig szükséges tömörítés, vagy ép­pen elhatározott szándék. Ám ha reális, tárgyilagos, is a kel. lő mélységig részletes is az információ, mégis más a hatás akkor, ha arról magunk is meggyőződünk. Nem ugyanaz a kategória olvasni az újságban, hivatalos iratban, hogy nagy kárt Oko­zott a nyári aszály, vagy látni a kókadt, ikiégett gabonatáb­lát. Más hallani az értőkésí­tési nehézségekről, a „váloga­tós” piacról, s más látni, hogy tényleg télé eladatlan ter­mékkel a raktár. (Megint más persze azt szemügyre venni, hogy a dekonjunktúra idején is kamionóik viszik az árut, a szakemberek keresik, s meg ás találják az addig rejtve ma­radt. vagy ki nem használt értékesítési csatornákat.) Az ilyen tapasztalások ha­tása — különösén a döntést hozó, döntésre jogosult sze­mélyek esetében — túlnő a konkrét ügyön, s a későbbiek, ben általánosan is lérvényesül. Bács-Kiskunban, ha nem is fejeződött be, mindenesetre szakaszhatárhoz ért egy láío- gatásaorozat, amelynek ledre. tében a megye párt- és taná­csi vezetői felkeresték a hat várost. Mégpedig azzal a cél. lal, hogy az úgymond nagy ügyek után, mellett — ame­lyekről egyéb fórumon, külön­böző munkaprogramékor amúgyis tudomást szereznek — értesüljenek az <t települő, seken élő sok ezer efmbetrt fog­lalkoztató, látszóláa apró don­gákról is. Meat ezekre! — no­ha a lakosságnak nagyon is fontosak, hiszen kihatnak min. dennapjaikra, befolyásolják közérzetükét — a sok millió forintos tételék árnyékában kevesebb figyelem jut. A találkozókon a helyi poli­tika irányítói felvázolták köz. vetlen és távolabbi feládatai- kat, s szóltak iaz égész telepü­lést. a városlakókat közvet­lenül érintő kérdésekről is, majd városnéző sétára került sor. De ezúttal az nem a ha­gyományos, a nevezétejssége- ket bemutató látványosság volt, hanem munkaprogram. Félegyházán például felkeres­ték a régóta kiürített Holló­házat, hogy megtalálják a mi­előbbi hasznosítás módját. El. jutottak a Darvas téri iskolá­hoz, amelyiknek van ugyan bekerített udvara, csak éppen a gyerekek nem vehetik bir­tokba. Megnézték a presszó és a körzeti (pártház építését, amely lassan halad, is ennek nem az anyaghiány az egye. dűli oka. Viszont ez utóbbi nehezíti Baján a földgázvezeték háló­zatának bővítését, pedig azt a lakosság önerőből végzi. S rá­adásul az a tény is bosszantja okait, hogy a kivitelezők a jó­zan ésszel ellenkezőén decelm- ber 31-i szerződési határidő­ket szabnak. Akkor, amikor köztudott, hogy a fűtési sze­zon október 15-én kezdődik. Még többeket foglalkoztat, felháborít az, hagy a fiatalok­nak szánt garzonlakásők tér. vezeti ára négyzetméterenként 18—19 ezer (forint. Hiányos a kórház felszereltsége, kevés az orvos — állapították meg. Rendezett viszont a lakótelep környezete, s ez netm minden városra igaz a megyében sem. Kiskőrösön — látva a mos­tam épület zsúfoltságát — nyilvánvaló lett, mennyire kell a településnek egy korszerűbb szakrendelő, természetesen mentőállomással. Néhányat ragadtam csak ki a feljegyzett témák közül, hi­szen a noteszban több oldal is megtelt a látottak, hallattak rögzítésével. & noha az újság­ban nem számoltunk be ezek­ről a látogatásokról, a lakos­ság kisebb-nagyobb köre még­is tudomást szerzett róla, hi­szen annak idején jó néhá­nyon nékém szegezték a kér. dést lakótársaim közül is: Hal­lottam-e, hogy megyei vezetők jártak a keics,ke|rn.éti Széche- nyivárosban. Hallottam, válaszoltam, s most már mások is tudják. És közösen reméljük, hogy e lá­togatások kettős haszonnal járnak. A közvetlen tájékozó­dás, információszerzés mel­lett segítenek a felvetett prob­lémák, az előttünk álló fel­adatok mielőbbi megoldásá­ban. Váczi Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents