Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Izrael blokád alá vette a Tripoli kikötőt PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIIL évf. 290. szám Ára: 1,40 Ft 1983. december 10. szombat [pTTj SIKERES RENDEZVÉNYSOROZAT VOLT Befejeződött az árszakértői akadémia öt napot töltött négy megye — Szolnok, Csongrád, Békés és Bács- Kiskun — csaknem kétszáz ár­szakértője, e munkakörben tevé­kenykedő közgazdásza Kecske­méten, a Tudomány és Technika Házában megrendezett árszakértői akadémián. Jelentős haszna volt a hét nagy, úgynevezett központi előadásnak, a szekciókban tartott négy tájékoztatónak, valamint a k on zultácSákna k. Dr. Hübner l.ászlóné, az Országos Anyag- és Árhivatal főosztályvezetője, a. MTESZ Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság árszakértői klubja elnökének értékelése sze­rint azért volt szükség e rendez­vénysorozatra, mert az elmúlt há­rom évben jelentős módosítások­ra került sor, új elemekkel gazda­godott az árszakértői munka, amelynek ismerete és elsajátítása nemcsak szükséges, hanem köte­lessége mindenkinek, aki ebben a szakmában tevékenykedik. Az akadémián az ország legki­válóbb szakemberei tájékoztatták a hallgatókat. Feltárták az össze­függéseket a szabályozás és az ár­rendszer között, beszéltek a vál­tozások szükségességéről, amely végsősoron az értékarányos árak kialakításáért történik. Az árszak­értők ötnapos együttléte vitára, eszmecserére is lehetőséget adott, amely ugyancsak az ismeretgyara­pítást szolgálta. S, hogy még min­dig vannak viták, polémiára okot adó témák, azt bizonyította a teg­nap megtartott fórum, ahol is több mint félszáz • kérdést tettek fel a hallgatók. A válaszokat dr. Hüb­ner Lászlómé melllett, dr. Boytha Györgyné, Borbás János, az Or­szágos Anyag- és Árhivatal, dr. No­(Folytatás a 2. oldalon.) Vízvédelmi tanácskozás Kiskunhalason A közelmúltban a Miniszterta­nács rendeletét hozott, amelyben a vízzel való takarékos gazdál­kodást és a víztisztásálg fokozott védelmét kívánja szabályozni. A cél — hogy a kitermelt és fel­használt víz teljes mennyiségben megtisztítva kerüljömi vissza a természeti körforgásba — ugyan még távoli, de meg; kell kezdeni a lépéseiket az ellentmondások felszámolására. A Bács-Kiskun megyei Vízvé­delmi Bizottság évi ülését — amelyet tegnap délelőtt Kiskun­halason, a Dél-Bács-KiSkun me­gyei Vízmű Vállalatnál tartottak meg — a testület elnöke, dr. Glied Károly nyitotta meg Ne­mere Péter, a vállalat főmérnö. ke a megye déli részének csator­názási és szennyvíztisztítási helyzetéről adott tájékoztatót, ki­egészítve a bizottsági titkárának, Simor Józsefnek beszámolóiját. Bencze Kázmér, az ADUVÍZIG osztályvezetője hozzászólásában a soltvadkerti PetőfLtó kotrásé, nak megkezdett munkálatait is­mertette. A hozzászólók között Tóth László, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövet, kezet elnökhelyettese a megye, székhely szennyvíztisztítási gond­jairól szólt, majd az egymást kö­vető aszályos évek csapadékhiá­nyának súlyos következményeit taglalta. Véleménye szerint Bács- Kiskun megyében az utóbbi években sokat tettek a vízvéde­lem érdekében, de a továbbiak, ban még nagyobb gondot kell fordítani a vízkészletek haszno­sítására a mezőgazdaságban. (Folytatás a 2. oldalon.) POLITIKAI KÖNYVNAPOK Előadás, kiállítás, vásár l/ *' : Wl HBm. t- '*i Kecskeméten, a széchenyiváro- si pártházban, tegnap délután zsúfolásig telt a díszterem. A po­litikai könyvnapok városi meg­nyitóján részt vett dr. Nonn György, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója, s A nemzet és a nem­zetiség időszerű kérdései cím­mel tartott előadást az érdeklő­dőknek. — Mi a legfőbb nemzeti kér­dés ma Magyarországon? A vá­lasz akár egyetlen szóba is sű­ríthető: a béke! — mondta egye­bek között az előadásában. — Mert a dermedő külpolitikai helyzet, a fegyverkezés fokozó­dásának hatása, a háborútól való félelem nyomasztja a békeszere­A múlt hét végén kezdeménye­zett, egymást követő légitámadá­sokhoz hasonlóan ismét egyszer­re lépett akcióba Libanonban az amerikai és az izraeli hadiflotta. Az amerikai hajóágyúk csütör­tök este a drúz-szocialista ellen­zéki erők állásait lőtték a Bejrút­tól keletre fekvő Bhamdun és Szofar térségében. Előzőleg a főváros déli peremén bocsátkoz­tak tűzharcba a libanoni nem­zeti-hazafias erőkkel a harckocsi ágyúkat, aknavetőket bevető amerikai tengerészgyalogosok. Izraeli ágyúnaszádok és heli­kopterek péntekre virradóra az El Fatah palesztin szervezet "V 'f>v. * ~v*: n-j egyik tengerparti állását támad­ták az észak-libanoni Tripoli ki­kötőjének körzetében. Az agresz- sziót olyan időpontban hajtották végre, amikor Tripoliban várják a Jasszer Arafathoz hű palesztin egységeket elszállító görög hajó­kat. A támadás alátámasztja azt a fenyegetést, hogy Izrael min­denáron meg akarja akadályozni Arafat és az őt támogató négy­ezer harcos eltávozását. Palesztin források szerint az Arafathoz hű erők meghiúsítot­tak egy izraeli partraszállási kí­sérletet. A palesztin veszteség egy halott, három sebesült. Az izraeli támadásban öt ágyúnaszád és több helikopter vett részt. Az izraeli hajók továbbra is Tripoli közvetlen közelében cirkálnak. • Az izraeli hadiflotta teljes ten­geri blokád alá helyezte az észak-libanoni Tripoli kikötőjét. A blokád célja annak megakadá­lyozása, hogy a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsógánaik elnöke és a mellet­te kitartó palesztin egységek az ENSZ lobogója alatt eltávozhas­sanak Tripoliból. A PFSZ a Biz­tonsági Tanács, Franciaország, Görögország és az Arab Liga se­gítségét kérte a tengeri blokád feloldásaihoz. Mezőgazdasági, élelmiszeripari szakmunkásképzés a megyében • A máso­dik osztályos húsipari szakmunkás tanulók az iskola Jól fel­szerelt laborató­riumában gyakorolnak. Mezőgazdasági szakmákra Bács-Kiskun több tanintézetében képez, nek ki általános iskolát végzett fiatalokat. Állattenyésztő és húsipa­ri szakmunkás tanulókat egyedül Kiskunfélegyházán oktatnak. A Duna—Tisza közén — Budapestet, Ceglédet, Szegedet ideszámítva — a kiskun városban működik még mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkásképző egyazon intézetben. Az iskola jelentőségét növeli az, hogy a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, és a baromfitenyésztés, az ehhez kapcsolódó feldolgozó ipar termékei a lakosság ellátásá­ban, az exportban döntő 'szere­pet töltenek be az ország legna­gyobb mezőgazdasági területű megyéjében. Bács-Kiskun me­zőgazdasága ugyanis elérte a min­den idők legmagasabb sertésál­lományát 1,3 milliót. Említésre méltó ezen kívül a szarvasmarha-, a juh-, a baromfiágazat teljesít­ménye is, bár e két utóbbinak a fejlődési ütemét mérsékelte a külpiaci kereslet változása. A jó minőségű végtermék nem független az állattartó telepeken, az élelmiszeripari üzemekben dolgozók rátermettségétől, fel- készültségétől. Szép számmal dol­goznak a megyében azok a beta­nított és szakmunkások, akik Kiskunfélegyházán, valamint az intézet és a vele együttműködő üzemek, vállalatok által szerve­zett továbbképzőkön Baján, Ti- szakécskén, Jánoshalmán, Mály- kúton és másutt szerezték meg képesítésüket. Jellemző, hogy a tanfolyamos oktatásban részt vet­tek közül négy esztendő alatt 52 továbbképzőn kilencszázhatvan­heten sikeresen vizsgáztak és valamennyien .itt, a megyében dolgoznak. Az intézet működési körzete az egész Bács-Kiskun, Tasstól a déli országhatárig, Dunavecsétől Tiszakécskéig, de akad jelentkező a Tiszántúlról is. A szakmunkás- képző tanárai a téli hónapokban sorra felkeresik az általános is­kolákat, a következő tanévre szer­vezik a fiatalokat az állattenyész­tő és élelmiszeripari szakmák elsajátítására. Évek óta legtöbb a jelentkező a húsipari feldolgozó osztályokba. A szakmunkásképző tanüze­mei általában a közeli gazdasá­gok, vállalati telepek. A szarvasmarha-tény észtők a félegy­házi Vörös Csillag, a tiszaalpári Tiszatáj, a pálmonostorai Keleti Fény Termelőszövetkezetben gyakorolnak. A baromfitenyész­tők ugyancsak a helyi Vörös Csillag és a Petőfi Tsz szakosí­tott telepén, s a bábolnai Tetra félegyházi keltetőjében szerez­nek szakmai ismereteket, vala­mint a rémi Dózsa Tsz baromfi- ágazatát tanulmányozzák. Az élelmiszeripari tanulók szá­mára az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat Kiskunfélegyhá­A realitás jegyében tő emberek lelkét, s érezhető nyomot hagy gazdasági életünk­ben is .. . Az évente mintegy kétszáz kö­tetet megjelentető Kossuth Könyvkiadó, a politikai könyvna- pokra harminc új kiadvánnyal rukkolt elő. A könyvnapok tegna­pi kecskeméti eseményét könyv- kiállítással és vásárral kötötték egybe. A jókora paravánokon történelmi, filozófiai, kiül- és belpolitikai témájú, pártmunká­val és ifjúságunkkal foglalkozó kötetek, lexikonok, sorozatok, folyóiratok és egyéb tájékoztató jellegű kiadványok sokasága kel­lette magát. összesen mintegy, négyszáz kötet. Érzékeny politikai figyelem — így jellemezhető a közvéle­mény várakozása, amely a Központi Bizottság e heti ülé­sét várta, fogadta. Aligha szük­séges találgatni ennek okait. Unos-untalan mondjuk ma­gunknak a közhellyé csontoso­dott kategóriát: a nemzetközi, a világpiaci helyzet feszültté válása mind szigorúbb leckét ír elő Magyarország számára. De hát akár közhely, akár nem, a tények reális értékelé­sének igénye kell, hogy vezes­se a gondolkodást. Csakugyan, az országnak romló feltételek­kel kell szembenéznie. A Köz­ponti Bizottság ülése a reali­tásokból kiindulva állapítot­ta meg, hogy ilyen adottságok közepette népünk kiegyensú­lyozott politikai légkörben eredményesen dolgozik, a nép­gazdaság alapvonásaiban a gazdaságpolitikai irányvonal­nak megfelelően fejlődik. Ezt bizonyítja, hogy a súlyos aszály veszteségei ellenére egyensú­lyi helyzetünk tovább javul, az ország eleget tudott tenni fizetési kötelezettségeinek. Amit ebből a közvélemény kétségbevonhatatlanul megál­lapíthat: az ellátás megőrizte színvonalát. Az alapvető cik­kekből kielégítő, az élelmisze­rekből jó a kínálat. Azt is tapasztalhatjuk, hogy az éle­tünk minősége — amely jóval tágabban határozza meg az állampolgár helyzetét — a je­lentős erőfeszítések hatására állja az idők próbáját. Meg­jegyzendő, gondjaink tete­mes része igényeink a lehet­ségesnél talán gyorsabb növe­kedéséből származik, ez vo­natkozik például a tartós fo­gyasztási cikkek iránti keres­letre, éppúgy, mint mondjuk a lakásépítésre. A népgazda­ság teherbíró képességét és a kibontakozó kedvező folyama­tokat jelzi az energiatakaré­kosság racionalizálási prog­ramjának idei sikere. Ezek természetesen számokkal mér­hetők: a népgazdaság keve­sebb energiahordozót fogyasz­tott, mint tavaly. Ennek ma­gyarázata, hogy már harmadik éve csökken a fajlagos fo­gyasztás az iparban. Jó érzés­sel állapíthatjuk meg azt is, hogy nem szorultunk semmi­féle korlátozásra, s villany- kapcsolóját reggel, délben, es­te bárki zavartalanul felkat- tinthatta, az üzemanyagot a benzinkutaknál megvásárol­hatta. Ismerve a mai helyze­tet, szintén része, pozitív ele­me életszínvonalunknak. Mindemellett néhány ma­kacs gonddal küszködünk. A közlemény is megállapítja: az idén sem erősödött megfele­lően a termékek versenyké­pessége, mert nem tudtunk kellő javulást elérni a belföl­di kooperációs kapcsolatok­ban, nem sikerült a kívánt mértékben javítani a minősé­get. Napi tapasztalatunkból, a mostanában mind nyíltabb helyzetértékelések bői, hozzá­tehetjük: mindennek hátteré­ben összetett okok húzódnak meg. Érdekeltségi rendsze­rünk, szabályozóink változta­tásra szorulnak, csakúgy, mint a munkamegosztás szervezése. Nem hagyható figyelmen kí­vül — az első pillandtra gaz­daságon kívülinek látszó, va­lójában a gazdasággal nagyon is összefüggő tényező — a mun­kafegyelem sem, amelynek ál­lapota sajnos joggal tölthet el bennünket, aggodalommal. A Központi Bizottság fel­mérte, hogy az ország 1984- ben is szogorú feltételek kö­zött találja majd magát. Nyíl­tan mérlegelve e feltétel- rendszert úgy határozott, hogy a gazdaságpolitika fő céljait továbbra is a XII. kongresszus irányvonala szerint kell ala­kítani. „Ennek megfelelően a szocialista vívmányaink vé­delme és gyarapítása érdeké­ben a gazdasági munka közép­pontjában 1984-ben is a haté­konyság növelését, az egyen­súly biztosítását az ország nemzetközi fizető képességé­nek megőrzését kell állítani”. Ez azt jelenti, hogy teendő­ink sorrendjét az objektív adottságok határozzák meg. Most is az értékek létrehozá­sára kell erőfeszítéseinket kon­centrálni, elosztási lehetősége­inket ez szabja meg. A köte­lező sorrendet tehát az élet diktálja. Így azt, hogy a mezőgazda­ságnak, az iparnak milyen mértékben kell hozzájárulni a nemzeti jövedelem gyarapí­tásához — s mennyit fordít­hatunk az életszínvonalra. Az összefüggés rendszerből kő­KÉP és HANG A rádió és televízió jövő heti műsora (5-6. oldal) m zán rendezett be tanüzemet, és évek óta megkülönböztetett fi­gyelemmel kíséri előmenetelü­ket, gyakorlati képzésüket. El­járnak azonban a. bajai a BÁCS- HŰS, a kiskunhalasi és a soltvad­kerti áfész vágóhídjára, a Helvé­ciái Állami Gazdaság húsfeldol­gozójába, hogy a különböző mű­szaki, technológiai színvonalú üzemek munkájában is jártassá­got szerezzenek. Több átszervezést megért és túlélt a kiskun város nagymúltú tanintézete harmincegynéhány esztendő alatt. Volt leányközép­iskola, amelyben mezőgazdasági szakismereti tárgyakat is oktat­tak. Később mezőgazdasági gim­náziummal egészült ki és került közös igazgatás alá. 1951-ben lett a mezőgazdasági technikuskép­zés otthona, de az újabb átszer­vezéskor, 1966 67-ben mezőgazda- sági és élelmiszeripari szakmun­kásképzővé alakult át, bár a tech­nikum utolsó évfolyamán vég­zett diákok csak 1970-ben hagy­ták el az intézetet. Szakmunkásképző intézeti kez­deményezésként nyitotta meg az MSZMP XII. kongresszusa ezzel összefüggő határozata után mun­kások szakközépiskoláját. Egyko­ri növendékei közül negyven­hármán folytatták tovább tanul­mányaikat a régi falak között, és szerezitek érettségi bizonyítványt. • Nagy siker volt a Ga­lambos Erzsi játszotta Lo­la Blau. Georg Kreisler darabját most a Zenés TV- Színház tűzi műsorára vasárnap az 1. műsorban 21.35-től. Ülést tartott a Kalocsai Városi Tanács Értékelés és feladatmeghatá. rozás szerepelt a Kalocsai Vá_ rosi Tanács tegnap megtartott ülésének na p.i rendijén. Szaláki István tanácselnök adott tájé­koztatást a vb 1983. évi tévé. kenységéről. majd a testület el. fogadta a városi tanács követ­kező esztendőre szóló rrvunka- tervét. Ezután az ügyrendi bi­zottság vezetője beszámolt az időközi helyi tanácstagi válasz­tásról. igazolta a mandátum ér­vényességét, majd átadták a megbízólevelet az újonnan meg­választott tanácstagnak. Hajdú Jánosnak. A köve t kezűkben a városi ta­nács döntése alapján Kailöcsa városért kitüntetést nyújtottak át a hosszú időn keresztül vég. zett kiemelkedő szakmai és koz. életi munkájukért dr. Nagy Atti­la körzeti főorvosnak. Keleti Jó­zsefnek, a Vén József Általános Iskola igazgatójának és Szalon- tai Lászlónak, a Bács-Kiskun megyei Élelmiiszerkereskedelmi Vállalat kalocsai kirendeltség ve. ze tőjének. Az ülésen a tanácstagok meg­kapták a közvélemény által rég­óta igényelt fedett uszoda épí­tésére mozgósító felhívást, azzal, hogy juttassák el a választópol­gárokhoz — támogatásúikat kér­ve. A mintegy 20 millió forintba kerülő létesítmény, a 25x12.5 mé­teres medence, a hozzátartozó vízforgató és tisztító berendezés, sei ugyanis a városi és környék­beli lakosság, az üzemek, szövet, kezetek, intézmények felajánlá­saiból, társadalmi összefogással valósulhat meg. V. T. vetkezik: a lakosság fogyasz­tása és reáljövedelme jövőre az 1983-as szinten marad, mér­sékelten növekednek a társa­dalmi juttatások. A KB-köz- lerúény szavaival: „Az átlag- keresetek —, a bér preferen­ciával és a bérpolitikai intéz­kedésekkel együtt — 4,8—5; a lakosság pénzbevételei mint­egy 8 százalékkal emelked­nek. A bérnövelési lehetősége­ket a teljesítmények fokozásá­ra, a hatékony, a minőségi munka javítására kell felhasz­nálni. A fogyasztói árszínvo­nal 1984-ben 7—8 százalékkal emelkedhet. Mindezért színvonalasabban kell gazdálkodnunk. Például: vissza kell szorítanunk a tar­tósan veszteséges, alacsony hatékonyságú tevékenysége­ket, előnyt kell nyújtani ugyan­akkor a dinamikusan fejlődők­nek; a rendelkezésre álló jö­vedelmet azoknak kell adni elsősorban, akik a nemzeti jö­vedelmet gazdaságosabban ál­lítják elő, többet tesznek a külgazdasági egyensúly ja­vításáért. Tetemes tehát va­lamennyi gazdálkodó munkája, hiszen feladataikhoz általá­ban nem számíthatnak több anyagra, energiára, támoga­tásra, mint ma, s mind na­gyobb mértékben szorulnak saját tartalékaikra, kezdemé­nyezéseikre. És mit kínál a társadalom erőfeszítése fejében jövő évi programunk? Nem keveseb­bet, mint lehetőségeink meg­őrzését a továbbfejlődést egy rendkívüli nehéz szakasz le­gyűrése közben. A közvéle­mény tudatúban van annak, hogy ez a program az ország érdekeit szolgálja. Cselekvés­re ösztönöz, amellyel meg­őrizhetjük életünk alapvető értékeit. M. I. nm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents