Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-09 / 290. szám

* • PETŐFI NÉPE O 1983. december 9. a Magyar Szocialista Munkáspárt KÖZLEMÉNY Központi Bizottságának 1983. december 7-i üléséről Nagyobb önállóság a szocialista munkaverseny szervezésében (Folytatás az 1. oldalról.) időszakban ez a szándék mufat.- kozott meg Losonczi Pálmáik, laz Elnöki Tanács elnökének Oiipru. son tett hivatalos látogatásában. Fred Sinowatznak, az Osztrák Köztársaság kancellárjának ma. gyarországi látogatása és a tár­gyalások hozzájárultak a szom­szédos Ausztriával fennálló sok­oldalú, mindkét fél által nagyra értékelt jó kapcsolataink további erősítéséhez. A magyar—osztrák kapcsolatok alakulása jól példáz, za, hogy az eltérő társladalmi be. rendezkedésű országok között le. hetséges eredményes együttmű­ködés, ha azt az érintett felek az egyenjogúságra és a kölcsönös érdekekre alapozzák. O A Központi Bizottság né­pünk érzéseit kifejezve határozottan elítélte az Amerikai Egyesült Államoknak a Grenadai Köztársaság elleni katonai inter, verncióját. Ez a lépés .semmivel sem igazolható súlyosan sérti a nemzetközi jog elemi normáit és az ENSZ alapokmányában fog,. Iáit elveket. A Központi Bizottság rámuta­tott. hogy a térség független or­szágait fenyegető imperialista nyomás, a provokációs lépések következtében fokozódott a fe­szültség Közép-Amerikában. A magyar nép szolidáris azzal az igazságos küzdelemmel, amelyet a nicaraguai nép a miaga válasz­totta független, szabad fejlődé­séért folytat. Szolidárisak va­gyunk a salvadori hazafias erők­kel, amelyek a terror és az el­nyomás ellen, a demokratikus jo. gc'k kivívásáért harcolnak. A ciprusi török közösség veze. tői által kikiáltott úgynevezett független állammal kapcsolatiban a Központi Bizottság rámutatott, hogy a ciprusi kérdés igazságos és tartós rendezése a két népkö­zösség törvényes érdekeinek a figyelembe vételével, s az ENSZ határozataival összhangban le­hetséges. Tovább éleződött a helyzet a Közel-Keleten, ami újabb súlyos konfliktusok veszélyét rejti ma­gában. A közel-keleti válság tar­tós és igazságos rsndezésériek el­engedhetetlen feltétele az izrae li csapatok teljes ás feltétel nél­küli távozása Libanonból és a korábban elfoglalt arab terüle­tekről. a palesztinjai arab nép C'ná'lló államának megteremtése. Biztosítani kell Libanon területi egységét, függetlenségét, szuve­renitását, az imperialtista beavat­kozás megszüntetését. A Palesz­tinái arab nép harcának súlyos károkat okoznak a felszabadítáisi mozgalmon belüli ellentétek, azo­kat a szervezet egységét helyre­állítva kell megoldani. O A Központi Bizottság meg­állapította, hogy kétoldalú kapcsolataink fejlesztését é;s a nemzetközi kommunista mozga­lom közös céljait szolgálták azok a megbeszélések, amelyeket a bolíviai, a holland, az indiai, az izraeli, a libanoni, az clasz. a palesztin, a portugál kommuníis. ta pártok hazánkban járt kül­döttségeivel, továbbá az angolai, a belga, a francia, a kongói, a luxemburgi, a japán és a spanyol testvérpárt képviselőivel folytat­tunk. Az internacionalista kap­csolatok szellemében vett részt pártunk küldöttsége az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja XX1TI. kongresszusán. Pártunk nemzetközi kapcsola­tainak erősítéséhez járult hozzá a Tanzániai Forradalmi Párt és a Sandinista Felszabadítás! Front küldöttségének látogatása ha. zánkban, valamint delegációnk részvétele a Madagaszkárt Füg­getlenségi Kongresszus Párt X. kongresszusán és a Guineái De­mokrata Párt XII. kongresszusán. Küldöttségünk részvétele a Francia Szocialista Párt kong­resszusán, megbeszéléseink a Német Szociáldemokrata Párt. a Chilei Szocialista Párt. a Szíria! Arab Újjászületés Szocialista Pártja, a Zambiai Nemzeti Füg­getlenségi Párt magias szintű kép­viselőivel eredményesen elősegí­tették egymás álláspontjának jobb megismerését, a béke. a nemzetközi biztonság, az egyete­mes emberi haladás ügyét. II. A Központi Bizottság áttekin­tette az idei gazdasági építőmun­ka tapasztalatait, elfogadta az 1984. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Megállapította, hogy népünk ki­egyensúlyozott politikai légkör­ben, eredményesen dolgozik az 1983. évi feladatok' megoldásán. A dolgozók helytállásának, áldo­zatkész munkáján sk köszönhe­tőéin ■> népgazdaság a további romló külső feltételek és a me­zőgazdaságot sújtó aszály ellené­re a gazdaságpolitika irányvona­lának megfelelőién, a fő célokait megközelítve fejlődik. A kiviteli többlet mteighaliadíja a tavalyit, a küi'Jgazdasálgi egyensúly tovább javul. Az ország nemzetközi fize­tési ikötelezettségeinek eleget tesz. Az áruellátás az alapvető fogyasztási cikkekből kielégítő. A Központi Bizottság nagyra értékelve a kifejtett erőfeszítése­ket, az elért eredményieket, hang­súlyozta, hogy a gazdaság telje­sítőképességét, a gazdálkodás színvonalát miég mlndigi nem si­került a szükséges mértékben a fokozódó követeiméinyiekhez iga. •zítan i. O Az 1983. évi gazdasági fejlődés fő vonásai: a nemzeti jövedelem termelése kö­zel áll a tervezetthez, a belföldi felhasználás meghaladja a szá­mítottat. A munka termelékeny. sége emelkedik, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökken. Az állami költségvetés hiánya az előiná nyzottnál kisebb. Az ipari termelés növekedése megközelíti a tervezettet, az egyes ágazatok termelése differenciál­tan alakul. A termelés bővülését hátráltatják a kedvezőtlen kül­piaci feltételek, helyenként a munkaerőhiány, a behozatal, a belföldi kooperációs kapcsolatok hiányosságával összefüggő nehéz­ségek. A termelés szerkezete, a versenyképesség, az értékesítési tevékenység — az erőfeszítések ellenére — még nem felel meg a követelményeknek. Az építőipar termelése megha­ladja a tervezettet. Ezen belül csökken a beruházási építkezések, növekszik a fenntartási, felújítá­si tevékenység, a lakosságnak vég­zett építés részaránya. Ugyancsak növekszik az építőipari export. A mezőgazdaság termelése ösz- szességében a kedvezőtlen időjá­rás ellenére eléri a tavalyit. A je­lentős aszálykárok következtében kalászosokból, kukoricából, szá­lastakarmányból, ipari növények­ből és zöldségből a számítottnál kevesebb termett. Az állattenyész­tés fejlődik, az állomány — főleg a sertésállomány — tovább nö­vekszik, a takarmányellátás ki­elégítő. Az -állattenyésztés hoza­mai meghaladják a tervezettet. A mezőgazdasági nagyüzemek ki­egészítő tevékenysége bővül. Az energiaellátás kiegyensúlyo­zott. A népgazdaság a számított­nál és a tavalyinál is kevesebb energiát fogyaszt. A hulladékok és a melléktermékek hasznosítása javul. © Gazdaságpolitikai fő cél­jaink elérésié tartós minő­ségi változásokat követel a ter­melésben, a gazdálkodásbani. En. nek mindenekelőtt a hatékony­ság és a versenyképesség erőtel­jes növelésében kell megnyilvá­nulnia. Ehhez elengedhetetlen a térim ákszerkezet kötszer űsiítésé'­nek é.s a műszaki fejlesztésnek a meggyorsítása, a költséggazdál­kodás és a beruházási tevékeny­ség további javítása, a céltudatos külkereskedelmi munka. A sza­bályozórendszer egyes elemeit úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek gaz­dasági céljaink elérésére. Az ipar növekvő mértékben já­ruljon hozzá a kü igazid a slálgi egyensúly javításához és a nem­zeti jövedelem termeléséhez. Fej­lődése az exportképességtől és a jövedelmezőségtől függően job­ban differenciálódjék. A vállala­tok fordítsanak nagy figyelmet a kcfeizeírű. jó minőségű, keresett termékek kifejlesztésére és gyár­tására. Bővítsék a gazdaságosan ■értékesíthető, az importot meg­felelően helyettesítő, kedvező anvas- és e msrg ist e 1 h a s zn ál ássál •alí'áliítható termékek körét. Ha tározottabban, gyorsabb ütem­ben szorítsák vissza a tartósan veszteséges, alacsony hatékony, súgó tevékenységeket. Az építő'pác a mérséklődő ke­resletet jobb minőségiben elégít­se ki. csökkentse a kivitelezési időt. Erősödték vállalkozási kész­sége, az eddiginél nagyobb arány­ban végezzen felújítási-fenntar­tási és lakossági építési munká­kat. Bővítse a külföldön végzett gazdaságos tevékenységét. O Az életszínvonal megala­pozottan csak a gazdasági lehetőségekkel, az elosztható for­rásokkal összhangban tervezhe­tő. Ennek megfelelően a lakos ság fogyasztása és reáljövedelme lényegében az ez évi szinten ma. rád, a társadalmi juttatások mér­sékelten növekednek. A foglalkoztatottak száma — főként az iparban és az építőipar­ban — csökken. Munkaerőhiány a fővárosban, néhány vidéki ipa­ri körzetben, főleg egyes fizikai munkakörökben mutatkozik. A lakosság reáljövedelme és fo­gyasztása várhatóan az elmúlt évi színvonalon marad. A mun­kások és alkalmazottak, valamint a termelőszövetkezeti dolgozók át­lagkeresete 4,0—4,5 százalékkal nő. A pénzbeli társadalmi jutta­tások 9 százalékkal emelkednek. A tervezett szociálpolitikai in­tézkedések — a családi pótlék és az alacsony összegű régi nyugdí­jak felemelése — megvalósult. A fogyasztói árszínvonal emelkedé­se nem haladja meg a tervezett 7,5 százalékot. A lakosság életkörülményei ja­vulnak. Felépül 76 ezer lakás, ja­vul a lakásgazdálkodás, elkészül 2100 bölcsődei, 8100 óvodai hely, 1500 általános iskolai osztályte­rem és 900 kórházi ágy létesül. A A települések ivóvíz- és földgáz- ellátása bővül. Az előirányzott kereskedelmi, hírközlési, egész­ségügyi, oktatási, művelődési fej­lesztések teljesülnek, illetve túl­teljesülnek. Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai fejlődnek. A kivitel számottevően, a behozatal kis­mértékben nő. Együttműködésünk a szocialista országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval erősödik. A rubelelszámolású áruforgalom — a beruházási gépek forgalmát ki­véve — a tervezettnek megfelelő­en alakul. A nem rubelelszámolá­sú kivitel jelentősen bővül, a be­hozatal pedig a tavalyi szinten marad. O A Központi Bizottság az összes körülményt mérle­gelve megerősítette, hogy a XII. kongresszuson elfogadott gazdla- ságpolitiikiai irányvonalat foly­tatjuk. Ennek .megfelelően szocia- lis.ta vívmányaink védelmié és gyarapítása érdekében ai gazda, sági munka középpontjába 1984- ben is a hatékonyság növelését, az egyensúly biztosítását, az or­szág nemzetközi fizetőlképesisé. igének ,megőrzését kell állítani. A Központi Blzotpssy 'megivizs- igádva a^el&lf^MÍjÉ^qpaka go^ám fíialakult elgondolásokat és szá- mnít|áiscka>t, egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1984. évi nép­gazdaság! tervet az alábbi fő előirányzatok szerint véglegesít­se, és az állami költségvetésiről szóló törvényjavaslatot az or­szággyűlés elé terjessze: Az átlagkeresetek — a bérpré. ferenciáival és a bérpolitikai in­tézkedésekkel együtt — 4,8—5,0 százalékkal emelkednek. A la­kosság pénzbevételei — a pénz. •beli társadalmi juttatásokat is béleszáimítva — mintegy 8 száza­lékkal növekednek. A bérnövelé­si lehetőségeket a teljesítményiek fokozására, a hatékonyság, a mi­nőségi munka, javítására kell fel­használni. A bértarifa-rendszer mód'osít.ása nagyobb lehetőséget tereim! a teljesítmény szerinti bérezésre. A bérpireferencia első­sorban a kivitel ösztönzését szol­gálja. Szűk körben sor kerülhet bérpolitikai intézkedésre. A 40 órás munkahétre való áttérés fel­tételeit a teljesítmények növelé­sével. a termelékenység gyor­sabb emelésével, a szervezatítség javításával kell megalapozni. Az állami ártámogatás csök­kentése, az ellátóé biztonságának fenntartása és külgazdlaéá'gi helyzetűink miatt a fogyasztói ár­színvonal emelkedik. Az idei ár­emelések jövőre is érvényesülő hatása, valamint a szabadáras termékek várható áremelkedése 4.5 százalékot, az slkerülhetetle. nüi szükséges központi áremelés mintegy további 3 százalékot tes.z ki. A fogyasztói árszínvonal 1984. ben összesen 7—8 százalékkal emelkedhet. A mezőgazdaságban a növény- termelés teljesítménye közelítse, az állattenyésztésé haladja meg az 1982. évit. A hozamok emelkedje­nek, a ráfordítások csökkenienek. Gabonafélékből legalább 15 millió tonna termést kell elérni. A m''"- levő állatállomány fenntartásához, a hozamok növeléséhez nélkülöz­hetetlen a takarékos, országos mé­retekben jól szervezett takar, mánygazdálkodás, a gyepterüle­tek. a melléktermékek jobb hasz­nosítása. A nagyüzemek kiegészí­tő tevékenysége és a háztáii ter­melés is fejlődjék. A mezőgazdasági, élelmiszeripa­ri és kereskedelmi szervezetek ja­vítsák együttműködésüket a ter­melésben, a tárolásban, a feldol­gozásban, valamint a forgalma­zásban. A közlekedésben nagy figyelmet kell fordítani a szállítási igények összehangolt, folyamatos kielégí­tésére, a korszerű szállítási mó­dok elterjesztésére, a ráfordítások csökkentésére, a személyszállítás feltételeinek javítására. A népgazdaság energiaigényé­nek zavartalan kielégítése érde­kében folytatni kell az energia­gazdáik -dási és -racionalizálási program végrehajtását, a fűtőolaj helyettesítését más energiahordo­zókkal. A beruházások előirányzatait mind az állami döntési körben, mind a vállalatoknál, szövetkeze­teknél pontosan be kell tartani. Előnyben kell részesíteni az ex­portképességet növelő, az energia- és anyaggazdálkodást ésszerűsítő fejlesztéseket. A beruházási tevé­kenység hatékonyságát javítani szükséges. Kiemelt fontosságú a vásárló­erő és az árualap összhangjának biztosítása, az áruellátás színvo­nalának megőrzése, javítása, a szolgáltatások iránti kereslet jobb kielégítése. Az életkörülmények javítását szolgálja, hogy felépül 70—74 ezer lakás, elkészül 1100 általános is­kolai tanterem, 1800 bölcsődei és 6200 óvodai hely, folytatódik a kórházak bővítése, javul az egészségügyi ellátás. Be kell fejezni a többi között, az észak—déli metróvonalnak az Élmunkás tértől az Árpád-hídig terjedő szakaszát, az Árpád-híd átépítését és az Operaház re­konstrukcióját. Meg kell kezde­ni a Nemzeti Színház építésének előkészítését. O A külkereskedelmi árufor­galom egyenlegét mindenek­előtt a kivitel dinamikus növelésével kell tovább javítani. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitel összetételének javításá­ra, a piaci feltételekhez való ru­galmas alkalmazkodásra, a terme­lő és a külkereskedelmi vállala­tok együttműködésének erősítésé­re. Külgazdasági kapcsolataink fej­lesztésében megkülönböztetett fontossága van a KGST-országok­kal, mindenekelőtt a Szovjetunió­val való együttműködésünk to­vábbi erősítésének. A fejlődő or­szágokkal is szélesíteni kell a gaz­dasági együttműködést. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös elő­nyök alapján tovább kell bővíte­ni a gazdasági kapcsolatokat. O Az 1984. évii népgazdasági terv nagy követelménye­iket támaszt a gazdasági élet va­lamennyi területén, az irányítás •és a végrehajtás minden szimt- •jén. A vállalataik, a szövetkeze, ■tek ás a tanácsok a követeimé, nyékét fiigyetemlbe véve. a fő gazdaságpolitikai célokkal össz­hangban készítsék el .a...jövő évi 'terveket. A gazdálkodó szerve­zetek fokozottan használják ki 'tartalékaik at, adót faágaikat. Gazdasági feladataink megol­dása az állami, párt- és társa, dal.mi szervektől egységes cselek­vést. a gazdaságpolitikai célok elérésére tönekvő. kezdeményező murikét igényel. Elsősorban a di­namikus, fejlődésre képes, lehe­tőségeik kihasználására törekvő vállalatokat, szövetkezeteket tá­mogassák. A Központi Bizottság ajánlja, hegy a munkaverseny-mozglalom- bsin a gazdálkodás minőségi kö­vetelményeit. felként az energia- és anyagtakarékosságoit. a jöve­delmező export bővítését, a vál­lalati kooperációs, ás szerzcidléses kapcsolatok javítását állítsák elő térbe. A tömegtájékoztatás és a pro­paganda segítse elő. hogy a köz­vélemény megismerje és támo­gassa a népgazdasági terv cél­jait. Tudatosítsa, hogy a tényle­ges lehetőségekkel számoló gaz. ■daségpolitikai irányvonal érvé­nyesítése. az 1984. évi tej;v fő elő­irányzatainak teljesítése vívmá­nyaink védelmét, az ország fize-. tcképiesség'ének megőrzését, to­vábbi szocialista fejlődésünk fel­tételeinek megteremtését szol­gálja. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteiket, hogy tegye­nek meg mindent az 1984. évi népgazdasági terv céljainak meg. valósításáért. A kommunisták jár­janak élten a feladatok vállalá­sában és teljesítésiében. A Köz­ponti Bizottság felkéri a társa­dalmi és tümegs.zervezeteket. hogy mozgósítsák tagságukat, a dolgozókat az ország gazdasági fejlődése érdekében végzett al­kotó. kezdeményező, fegyelmezett munkára, a becsületes helytál­lásra. ♦ A Központi Bizottság a továb­biakban személyi és szervezeti kérdésekben határozott. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) lönböző címek, például a Szakma ifjú mestere, a Kiváló ifjú szak­ember. a Kiváló dolgozó cím el­nyeréséért kta'akult versenyfor­mákat továbbra is megtartják-e, esetleg újabb versenyformákat lé­tesítenek, s azt is önállóan dön­tik el, hogy például egy-egy szo­cialista brigád milyen feltételek­kel kaphatja meg a brigádverseny különböző fokozatait jelző címe­ket. A magasabb szintű, vagyis a minisztériumi és minisztertanácsi elismerés szabályainak egész sor kötöttségét is megszüntetik. Nem az lesz a döntő, hogy egy-egy bri­gád mióta működik, korábban mi­lyen kitüntetési fokozatokat ért el, hanem az, hogy ma mit nyújt a közösségnek. A jutalmazásra rendelkezésre álló összegek növelésére a mai vi­szonyok között nincs lehetőség, ar­ra azonban mód van, hogy az eredmények szerint jobban diffe­renciáljanak, a kitüntetést és ju­talmat valóban a legjobbak kap­ják, s így azonos összegből több 1984. január 1-től a pénzügymi­niszter módosítja az ifjúsági be­tét és a lakástakarékossági betét, valamint a takaréklevél után té­rítendő kamat mértékét, és 1984. március 1-től új, magasabb ka­matozás ú talk arékbetót-f aj iákkal egészíti 'ki az eddigieket. 1984. március 1-től évi 6 szá­zalékos, illetőleg évi 7 százalékos kamatozású takarékbetétkönyvbe is lehet pénzmegtakarításokat el­helyezni. Évi 6 százalékos kamatot azok­nak fizetnek, ákük betétjüket 2 evre, évi 7 százalékos kamatban pedig azok részesülnek, akiiík be­tétjüket 3 évre helyezik el. Az erre vonatkozó betétszerződés megszegése (a betét lejárat előtti felvétele) esetén a pénz tulajdo­nosa — akárcsak az egyéves le­kötésű betéteknél — kamatot nem kap. A lakásra takarékoskodók ed­diginél nagyobb támogatása ér­dekében az ifjúsági takarékbetét kamata az alábbiak szerint válto­zik: — 5 évig tartó takarékoskodás esetén a kamat azonos az eddi­givel, — 6 éven át folytatott takaré­kosság esetén a kamat a jelenle­gi évi 5 százalék, plusz 1 száza­lék helyett évi 5 százalék, plusz 1,5 százalék, — 7 éven át folytatott takaré­kosság esetén a kamat a jelen­legi évi 5 százalék, plusz 1 szá­zalék helyett évi 5 százalék, plusz 3 százalék. Ez hét év alatt havi 500 fo­rint betételhelyezés esetén —ami a betétek átlagos 3 és fél éves időtartamú elhelyezésének felel meg — azt jelenti, hogy a beté­tes követelése 12 081 forinttal gyarapodik az eddigi 10 088 fo­rinttal szemben. Minthogy a be­tétes nemcsak az összegyűjtött betét, hanem annak kamata és a kamatkiegészítés után is jogosult külön kölcsönre — a jogszabály szer.int igénybe vehető 60 ezer, illetve 70 ezer forint maximu­mon belül — a 6, illetve 7 év utáni kamatkiegészítés emelése automatikusan növeli a külön kölcsön összegét, amit a betétes Az Esztergomi Megyei Bíróság csütörtökön Tatabányán ítéletet, hirdetett a márkusihegyi bánya­szerencsétlenség bűnperében. Az elsőrendű vádlottlat. Garas Já­nos fcaknász diszpécsert bűnös­nek mondta ki foglalkozási kö­rében elkövetett halálos tömeg- szerencsétlen, sé'get okozó gondat­lan veszélyeztetés vétsége miatt, s ezért 4 évi és 6 hónapi fog­házban letöltendő szabadságvesz­tésre ítélte, további öt évre el. tiltotta a föaknászi és bányames. teri foglalkozásától. A másodren­dű vádlottat, Németh József fő_ aknász-helyettest a bíróság bűn­cselekmény hiányában a vád álól felmentette. Az ítélet indoklásában a bíró­ság hangsúlyozta, hogy a bánya­it at as atrófa idején, 1983. június 2 ív nőit 22-re virradó éjje'l az Oroszlányi Szénbányák mánkus. hegyi bányájában Garas János elsőrendű vádlott mint diszpé­cser. tehát mint a legmagasabb beosztású felügyeleti személy tel., jesíitett szolgálatot. A vádlott nem tett eleget az általános bá­nyabiztonsági szabályokban élő- írt kötelességének, nevezetesen annak, hogy üzemzavar esetén intézkedni köteles a biztonságot veszélyeztető állapot megszünte­tésére. A tragédia napján' ugyan, is éjszaka zivatar vonult át a jut a legrátermettebbeknek. Az ilyenfajta differenciálás lehetővé teszi, hogy a Szakma, illetve az Ágazat kiváló brigádja címet el­nyert kollektívák — a brigádok egy-egv tagjára számítva — két­ezer helyett háromezer forintot kapjanak, ugyanígy növelik a Ma­gyar Népköztársaság Kiváló Bri­gádjának járó fejenkénti három­ezer for-tot ötezer forintra, a Munka Vörös Zászló Érdemrend­jével kitüntetett brigádok egy-egy tagjára számított hatezer forintot nyolcezer forintra. A vállalati el­ismerésekkel, kitüntetésekkel járó összegeket központilag nem szab­ják meg, az a jövőben a vállala­tok hatáskörébe tartozik. A határozat egyértelműen ki­mondja, hogy a munkaverseny szervezésével, a feltételek biztosí­tásával kapcsolatos feladatok a vállalati vezetők munkaköri köte­lességéhez tartoznak. A szakszer­vezetek és a KISZ-szervezetek sa­játos politikai, nevelő eszközeik­kel segítik a dolgozók kezdemé­nyezéseit és erősítik a munkaver­seny mozgalmi jellegét. Emelkedik néhány tartósan lekötött lakossági takarékbetét kamatlába ítélet a márkushegyi bányaszerencsétlenség ügyében új lakás építése vagy vásárlása esetén évi 3 százalékos kamat­tal vehet igénybe hosszú lejá­raira. Az ifjúságii betéteik kamatki- egészítésónek növelésén túlme­nően lehetővé válik, hogy a be­tételhelyező ne csak a rendsze­res havi befizetéseit teljesíthes­se, hanem egyszerre nagyobb ösz- szeget is elhelyezhessen, vagy betétvállalását felemelhesse. A rendelkezés az 1984. január 1. előtt megkötött ifjúsági taka- rékbetét-szerződésékre is érvé­nyes. A lakossági betét után a beté­tes az évi 5 százalékos alapka­maton felül a továbbiakban 7 éven túli lekötés esetén a je­lenlegi évi 1 százalék kiegészítés helyett évi 3 százalék kiegészí­tésben. 10 éven át folytatott takarékos­kodás esetén pedig a jelenlegi évi plusz 2 százalék helyett évi plusz 4 százalék kamatkiegészítésben részesül. Vagyis a 10 éves taka­rékoskodás után elérhető kamat plusz kamatkiegészítés együtte­sen évi 9 százalékot tesz ki. A változás a január 1. előtt megkötött lakástakarékossági be­tétszerződésekre Is vonatkozik. Az előbbi intézkedésekkel össz­hangban az ugyancsak hosszú le­járatú takarékossági célokra szol­gáló takaréklevél kamata is emel­kedik a következők szeriint: — egy évet meghaladó betét- elhelyezés esetén a kamat válto­zatlanul évi 3 százalék, • — a két évet kitöltött betétek a jelenlegi évi 5,5 százalék he­lyett évi 6,5 százalékkal kama­toznak, — a három évet kitöltött be­tétek a jelenlegi évi 6 százalék helyett évi 7 százalékkal kama­toznak, — az öt évet kitöltött betétek a jelenlegi évi 7 százalék helyett évi 8 százalékkal kamatoznak, — a hét évet kitöltött betétek a jelenlegi évi 8 százalék helyett évi 9 százalékkal kamatoznak. A kamatváltozásra vonatko­zó rendelkezések a takaréklevél esetében is visszamenőleges ha­tályúak. (MTI) bánya felett, s a villám okozta túlterhelés miatt zavair keletke­zett az eletkramos berendezésék- bein. Emiatt a föld alatt az ö&z- szes berendezés áram nélkül ma. radt, megszűnt a viliágát ás, s le­állt a bánya levegőellátását biz­tosító főszellőztető gép is. Ebben a helyzetben Garas János soro­zatos mulasztásokat követett el. A mulasztások követtkezménye- ként a levegő metántartalma .megnövekedett. és nagy vaj ószí . ■Hűséggel feltételezhető, hogy az •elővájáson történt robbantás miatt következett be a sújtólégi- robbanás, amely kiterjedt más ibáinyia'térségekre is. Eninek kö­vetkeztében 37-en életüket vesz­tették és 17-en megsérültek. A megyei bíróság arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy Né­meth József másod,réndű vádlott •nem követett el olyan szabály­szegést. amely a szerencsétlen­séggel okozati összefüggésbe •hozható. Az ügyész fellebbezésében az elsőrendű vádlott büntetésére súlyosbítást kért, s nem értett egyet a másodrendű vádlott fel­mentésével. A védelem fellebbe­zést nyújtott be az elsőrendű vádlott felmentése érdekében, a másodrendű vádlott felmentését tudomásul vette. (MTI) A 1984. évi terv az 1983. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem 101,5—102,0 Belföldi felhasználás 98,0— 99,0 Ipari termelés 101,5—102,0 Országos építés-szerelés 97,0— 98,0 Mezőgazdasági termékek termelése t Lakossági fogyasztás 100,—101,0 (Az 1982. évihez viszonyítva) 100,—100,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 A szocialista szektor beruházásaira 180—183 milliárd forint fordít­ható.

Next

/
Thumbnails
Contents