Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-31 / 307. szám

PN MAGAZIN így ír(t)unk mi Kollégái helyett megírta: HÁMORI ZOLTÁN BANCZIK ISTVÁN: Szép siker A GSK vezetőedzőjét kérdez­tük arról, hogy minek köszönhe­tő a csapat rohamos javulása, megújulása. Mint tudjuk, a mos­tani 6—0-ás vereséghez csak két öngóllal járultak hozzá, míg a múlt héten hármat rúgtak. — Mit mondjak: oroszlánként harcoltak a gyerekek, ehhez ta­lán az is hozzájárul. hagy egy kicsit fájt nekik a Petőfi Népe múlt heti dicsérete. — Mégis, kit tudna kiemelni? — Az egész csapat nagyon jó volt, talán Slézingert emelném ki, aki a múltkor két öngólt rú­gott, most csak egyet. Hiába, na­gyon akar az a fiú. Persze szó se róla, jó napot is fogott ki. — Mik a további tervek? — Vigyázni kell, nehogy a fiúk­nak fejükbe szálljon a dicsőség. GÉMES GABOR: Az eszme diadala Buflinger Rezsőné füleit feje két oldalán hordja. Szemei arca elülső részén helyezkednek el, orra közöttük magasodik. Kezeit munkavégzésre használja. Este fekszik és reggel kel. Egyszóval igazi példakép. HALÄSZ FERENC: Muszáj karaván Amint azt népszerű napila­punk írta, (amely egyébként csak­nem 70 ezer^példányban jelenik meg naponta, 168 millió oldalon évente — olvassa, terjessze ön is) vitatkozni kell — egy ideig. Hogy meddig? Ameddig én bele nem szólok. Míg ezt V. Z. és Zs. elv­társ is fölfogja, a karaván halad. Muszáj neki. HÁMORI ZOLTÁN: Az ürge A kis ürge, miután elvégezte a marxista—leninista esti egyetem 'levelező tagozatát •— áttekintő képességgel, lényeglátással meg­izmosodva — fúrt még egy kijá­ratot föld alatti lakásából. Mit tesz a véletlen, éppen ezen ke­resztül öntötték ki. Tanulság: Ha az irhádra pá­lyáznak, ne iskolába járj, hanem iszkiri! HELTAI NÁNDOR: Fuszulykaszárú szimbolika Mi hát o népszínmű? Bazsa­rózsák lihegik bűzös váladéku­kat a pitvarajtóban. Ez lenne? Vagy a zsíros bajszú, nyögve­nyelős ripityomság? Esetleg ez a verbunkba áztatott csizmanyi­korgás? Jancsó bebizonyította, hogy így is lehet rendezni. (An­nak ellenére, hogy nem is ő ren­dezte.) Az előadásra egyébként nem lehet jegyet kapni. ne is kísérle­tezzenek. KOHL ANTAL: Bögrecsárdák virágai Elkeseredett családanyák és munkáslevelezők tömegének mély­séges felháborodásával van asz­talom elborítva. Annak ellenére, hogy az asztal többé-kevésbé vízszintes, itt látható a lejtőn va­ló lezuhanás, teljes társadalmi valóságában. Gyermekek sirá­mai, özvegyek könnyei — kilenc óra előtt kimért féldecik. Beszéljünk nyíltan. Miért iszik valaki? Vagy azért, mert szom­jas, vagy gazért szomjas, mert iszik. Pedig van még társadalmi segítőkészség, van megoldás. Én például akkor sem iszom, ha szomjas vagyok. Igaz, néha emiatt kicsit rosszul érzem magam, de van társadalmi bázis, van még, aki lefogja az italozók — egyre jobban reszkető — kezét. OPAUSZKY LÁSZLÓ: A kérdés?!... — Teljesíti-e exporttervét az EXPORTTERV Teljesítő Vállalat? — Teljesíti. PULAISARA: Idefigyeljetek férfiak! Jó lenne, ha a társadalmi meg­ítélés. a család, az otthon és a szabad idő vonatkozásában a pe­lenkamosást is egyenlő súllyal tekintené női és férfimunkának. Csinálják a férfiúk is! Nem he­lyes, ha egy apa ahelyett, hogy popsikenőccsel balzsamozná kis­gyermeke testét, inkább a felesé­gét veri. És pelenkát is kell mos­ni! (Ehhez egyébként legcélsze­rűbb az Alföld Áruházban venni lavórt, zöld színben, hogy harmo­nikusan illeszkedjen lilaszínű kezünkhöz, fejlesztve ezzel amúgy is kifinomult ízlésünket.) T öbb mint két év­tizedes barátság fűzi össze Bács- Kiskun a szovjet Kim­mel. Rendszeres kap­csolatot tartanak fenn a két terület különféle vezető szervei, a test­vérüzemek, a gondokat egymással megosztó, s az egymás sikereinek örülő munkahelyi kö­zösségek. Személyes jó barátok levelei is vi­szik, hozzák a hírt. Hasonlítanak a test­vérmegyék abban, hogy mindkét helyen erős ágazat a gazdaságban például a szőlő- és a gyümölcstermesztés. Az emberek itt is, ott is szeretik a dalt, a tán­cot, s nem vetik meg, óévbúcsúztató, új esz­tendő köszöntő táján, amitől tüzesebb lesz a kedv. Akit egyszer a krasznogvargyejszkij járásban elterülő gaz­dag kolhoz, a Rosszija elnöke, Krivorotov elv­társ vendégül látott, nem felejti el, mit ér­tenek arrafelé vendég­szereteten . .. Az óesztendő utolsó napja krími baráta­inknál is a vidámságé. Bizonyára fényes összejövetel lesz ma a szimferopoli, gyönyö­rű Okean étteremben. Boldog új esztendőt, • Az egyik ötös rekord 1983-ban — avagy amint a népdal (kis ferdítéssel) mondja „Félegyházi utca gyerökös, gyerökös!” A kudarcgyűjtő A londoni Stephan Pile furcsa hobbija: ku­darcokat gyűjt, olyan embereket tart nyil­ván, akiknek különböző vállalkozások nem sikerültek. Magát is közéjük sorolja, és megalapította a kudarcgyűjtők klubját. Klub­társaival együtt 1968 óta gyűjti a különböző kudarcok történetét, és a gyűjteményt nem­rég „Hősies kudarcok könyve” címmel pub­likálta is. Lássunk néhányat a furcsa kudar­cok közül! A könyvben többek között szó van bizo­nyos Arthur Paul Pad- rickről, aki 1962 és 1977 'között 162 találmányt jelentett be szaba­dalmaztatásra, de egyet­lenegyet sem alkal­maztak a gyakorlat­ban. Egyik találmá­nya egy föld—víz ke­rékpár, a másik egy szerkezet, amellyel a sarkvidékekről hógolyó- kat lehet kilőni a siva­tagokba. ahol a hóié öntözésre használható. A könyvből megismer­jük az első porszívó tör­ténetét is. Feltalálója 1901-ben mutatta be a londoni Music-Hall szín­padán. Csakhogy a por­szívó az összegyűjtött port azonnal szét is szórta a nézők első so­raira. Az egyik néző, Hubert Cecil Booth hiába próbálta meg­győzni a feltalálót ar­ról, hogy gépének ép­pen fordítva kellene mű­ködnie. Végül Booth bi­zonyította be, hogy neki van igaza, megszerkesz­tette az első jó porszí­vót. A könyv egy Gaon ne­vű cirkuszi akrobata történetét is leírja, akit úgy reklámoztak, hogy a világon egyedül ő tud négy szaltót csinálni a trapézok között az aré­na fölött 18 méter ma­gasságban. Csakhogy 1978-ban a Madison Squ­are Gardenén az egész cirkuszi szezonban egy­szer sem sikerült szal- tózás közben a második trapézt elkapnia, min­dig a biztonsági háló­ba zuhant. Amikor meg­kérdezték. sikerült-e egyáltalán valamikor a négyes szaltó, beval­lotta, hogy egyetlen egyszer, próba közben. Pile nyomdahibákat is gyűjt. Könyvében em­lít egy ilyen hibarekordot is: a londoni Times 1978. március 15-,i szá­mának egyetlen olda­lán 78 nyomdahibát ta­lált, Stephen Pile szerint mindazok közül, akik­nek a történetét fel­jegyezte, az uptoni De­rek Langborne pro­fesszor járt a legrosz- szabbu'l. 1972-ben egy téli napon, miután be­gyújtott a kandallóba, kiíeJé indult, hogy sze­net hozzon. Eközben egy égő széndarab a rostélyról a fásládába esett, és meggyújtotta. A professzornak még volt annyi ideje, hogy a lángoló íásládát kivi- gye a kertbe, de közben a lángok belekaptak az ajtó elé akasz.ott füg­gönybe: mire a Drofesz- szor visszatért, a füg­göny és az ajtó mar lángokban állt. Ekkor a konyhán keresztül ment be a lakásba, hogy értesítse a tűzoltókat. Amikor azonban a tele­fonhoz nyúlt, kinézett az ablakon, és meglátta, hogy az égő fásládától gépkocsija is lángra- gyúlt. Kezében egy vö­dör vízzel ismét kisza­ladt a kertbe. hogy mentse a gépkocsit, de fele úton meg­torpant. mert eszébe jutott, hogy a gépkocsi mellett egy nyitott benzines kanna van te­le benzinnel. Végül a szomszéd hívta ki a tűz­oltókat. A professzor­nak szerencsére nem esett baja. Borsos ár Íme, egy kis­sé elfajzott „művészi” haj­lamokra utaló termék. A ké­pünkön látható napszemüve­get egy nyu­gat-berlini di­vatbemutatón vonultatták fel — potom egy­millió már­káért kínálva A horribilis ár magyarázata, hogy a szem­üveg keretét TI brilliánskő dí­szíti. Könnyű vérű nők és szentek otthona Aarhus dán városban rendezik be a vi­lág első nőmúzeumát. Valamennyien egy tető alatt kapnak helyet: a feleség, és a szolgálólány, a boszorkány és a szajha, az egyedülálló anya és fiatal lány, az elké­nyeztetett cicababa és a gondterhelt me­zőgazdasági munkásnő, akinek a gyerek­kocsival együtt kellett kimennie a répa- földre; a futószalag mellett dolgozó nők, és nők, akik idejüket ma az írógép és a te­levízió között osztják meg. Társaságbeli hölgyek ugyanúgy helyet kapnak a mú­zeumban, mint tanítónők és reklámmodel- lek. A jütlandi Aarhusban nők egy cso­portja azt 'tervezi, hogy állami támogatás­sal történelmi és szociológiai áttekintést ad az elmúlt évszázadoktól egészen korunkig a szerepről, amelyet a nők játszanak, vagy játszaniuk kell. Képek — a fénykép gyakorlatilag még a századforduló idején is ritkaság — ru­hák, munkaruhák, háztartási eszközök és lakberendezési tárgyak mutatják majd be a fejlődést, és ugyanakkor szemléltetik a nőknek a férfiak világában elfoglalt társa­dalmi helyét, valamint — bármennyire megváltoztak is az életfeltételek — doku­mentálják az alapvető állandó tényezőket. Az aarhusi nőmúzeum felállításához nemcsak az állam nyújt anyagi segítséget. A lakosság valamennyi rétegéhez tartozó nők vesznek részt az előkészítő munkában. Ha a múzeum elkészül, talán lesz benne egy kis hely a mondat számára, amelyet N. S. F. Grundtvig, a 200 évvel ezelőtt szü­letett nagy dán költő, teológus és népmű­velő fogalmazott meg: „A tapasztalat arra tanított — ősz hajam miatt merem han­gosan elmondani —, hogy mindazt, amit valóban meg kell szívlelnünk, a nőnek kell hozzánk eljuttatnia.” (Pintér Márta felvétele) A tisztviselők és a házasemberek óvatosabban vezetnek Jobb autóvezetők a nők, mint a férfiak? Agresszívebben, tehát balesetveszélyesebben vezetnek a fiatalok, mint az idősebbek? Gyakrabban szenvednek balesetet a hivatásos vezetők, mint a ke­veset vezetők? Ezekre és néhány más kérdésre kívánt az Autóbiz- tcsítók Szövetsége (HUK-Ver- band) lehetőleg minél pontosabb választ kapni, hogy felülvizsgál­hassa a jelenlegi díjstruktúrát. Az infrateszttel összekötött vizs­gálat eredménye alátámasztotta a biztosítók eddigi károkozó és kármentes osztályozásának rend­szerét. Nincs szükség a díjstruk­túra megváltoztatására, mondják Bonnban. A vizsgálat szerint a tisztvise­lők jobb kockázatot jelentenek az aulóbiztosítcknak, mint a többi autósok, kedvezőbb kárarányuk azonban nem függ össze kisebb évi menetteljesítményükkel, mint ezt eddig hitték, hanem az óvato­sabb vezetési stílusukkal. Ugyan­ez vonatkozik egyébként a köz­szolgálati alkalmazottakra és munkásokra is, akik a többi mun­kavállalóhoz képest kedvezőbb kárstatisztikával rendelkeznek. A nők a volánnál több balesetet okoznak ugyan, mint a férfiaik, de miattuk kisebb károk kelet­keznek, és a nők a férfiakhoz ké­pest kevesebb és gyengébb autót is vezetnek. Az autóbiztosítók eb­ből arra következtetnek, hogy a nők semmi esetre sem vezetnek jobban, mint a férfiak. Az a tény, hogy a menettelje­sítmény növekedésével a balese­tek gyakorisága is együtt emel­kedik, többek között az önállókat és a szabadfoglalkozásűakat érin­ti, akik szakmai okokból autóz­nak sokat. Ök éppen olyan „rossz kockázatot” jelentenek az autó­biztosítók számára, mint a 25 év alatti fiatal vezetők, akiknek a rosszabb baleseti statisztikája nemcsak a gyakran agresszív ve­zetési stílusukkal magyarázható, hanem a városi forgalomban való kevés tapasztalattal is. Ügy lát­szik, a családi állapotnak is van befolyása a balesetek gyakorisá­gára: a házasságban élő autósok egyértelműen óvatosabban vezet­nek, mint az özvegyek vagy el­váltak, a nem házas vezetők ne- dig határozottabban több balese­tet okoznak. ELKÉSZÜLT A VICTORY 9 A hajózás története számos legendás hajóst és hajót tart számon. Közéjük tartozik a trafalgári csatában győztes Nelson admirális és híres zász­lóshajója, a Victory is. Piilis József nyugdíjas 3 évi munkával — mintegy 5 ezer óra alatt — elkészí­tette az eredeti hajónak 100-szorosan kicsinyített modelljét. Deltás leányzó Diana Brandt 19 éves, NßZK-beli body- buildingező hölgy, aki nyert már „Miss Oberhausen”, majd pedig „Miss Westfalen" címet, és igen népszerű body-lady a rek­lámfotósok körében. Izomköteges vállak, széles delták, dom­borodó bicepsz, izomhurkás combok... — Valahogy így lehet lefesteni szavakkal Dia­nát. Kétségtelen, a magunkfajta hétköz­napi embereknek kicsit szokatlanok az ef­féle „női” bájak. Persze nem is bájgyarapításként emel­geti a nehéz súlyzókat rendületlenül a né­met hölgy, ez nyilvánvaló. Egyszerűen ar­ról van szó, hogy a virágkereskedelemből élő Brandt család kenterbe „veri” Diana izmaival az esseni konkurrens cégeket, mióta portékáit „deltás virágszálával” rek­lámozza. Mert ugyebár egy családi vállal­kozásban minden családtagnak illő a leg­jobb képességeit kamatoztatni; a papa a szaktudását és az üzleti érzékét, a mama a szervezőkészségét, a leányuk pedig fel- duzzasztott izmait adja a munkához — ha nem is munkára, hanem mutogatásra. És az üzlet az üzlet, amelynek sikere érdeké­ben minden eszköz felhasználható. Ha ar­ra gondolunk, hogy a vérontás, a banditiz- mus, a zsarolás, a megfélemlítés egyaránt gyakori,, sőt egyre divatosabb jelenségek a nyugati farkaspiacon, akkor valóban csak piti áldozatnak tűnik egy eldeformált, el- izmosított dalia-lady súlyzógyötrelme. Mi tagadás, azért egy kicsit mégis rémi- , tő, a női bájaknak, a kecsességnek, a fi­nom formáknak, lágy testhajlatoknak e Diana-féle eltorzulása. S ami a legvissza- riasztóbb, hogy szó sincs sportról, megszál­lottságról, vagy mondjuk egyszerű una­loműzésről. Á bizniszért; puszta reklám­fogásból kínozza izompacsirtává magát a német hölay. — Persze a'Brandt család üz­leti sikereit tekintve, úgy látszik, sokaknak tetszik ez az „erősleányreklám" a nyugati üzletvilágban. yy v juoouji 6it6Tj6Clt hazcLTíJcbciTL is csak a férfiak körében. Az izomkolos' leányzók még nem jöttek divatba határ' kon belül. — Engedtessék meg egy szub tív megjegyzés: Szerencsére! —h ­v Az oldalt összeállította: Varga Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents