Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-31 / 307. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Élet és munka :V:;v 'y Gyarapodó szűkebb hazánk A szerdai lapokban olvashattuk a közleményt arról, hogyan fejlődött az óesztendőben a népgazdaság, az ország. Már üzemel a Paksi Atomerőmű első egysége, befejeződött több nagy vállalkozás, mint például a Székesfehérvári Könnyűfémmű korszerűsítése. Érdemes átgondolni, mi mindennel gyarapodott e tizenkét hónap alatt szűkebb hazánk, Bács- Kiskun. Hány új iskoláról, üzletről, lakóépületről, művelődést szolgáló intézményről, üzemről mondhattuk el az idén, hogy megnyílt, átadták, elkészült? Már termel Bácsbokodon és Kalocsán az új tejfeldolgozó, Kiskunfélegyházán a baromfivágóhíd, több helyen végeztek az energia- gazdálkodást‘javító földgázbekötéssel és szinte valamennyi község tudna példát mondani arra, hogy járda épült, vizet vezettek. Most képekkel idézzük fel néhány kézzelfogható jelét annak, hogy valóban sok mindennel lettünk gazdagabbak egy év alatt. • A Hosszúhegy! Állami Gazdaság 1983-ban átadott palackozó gépsorai. ■£<&**isaÉr • A Hotel Sugovica Baján. A kecskeméti Cifrapalotában megnyílt a képtár. / smét élérkezett a számvetés, a mérlegkészítés ideje. Ilyenkor, az esztendő végén, szükséges megállni rövid időre, alkalmat találni arra, hogy felmérjük: mit tudtunk elvégezni abból a munkából, amit 1983-ra terveztünk, sikerült-e elérni az önmagunk elé tűzött célokat. Ez a felmérés egyben alapja annak is, hogy erőnket, lehetőségünket, anyagi és szellemi képességünket jobban megismerve, reálisan tervezhessük a következő, immár az ajtónkon kopogtató 1984-es év elvégezni való feladatait. Azt a munkát, amely alapja és meghatározója életünknek olyan értelemben is, hogy munkánk minősége egyben életkörülményeink minőségét is jelenti. Az az őszinte és nyílt politika, amely a Magyar Szocialista Munkáspártot kezdettől jellemzi, és amely legfőbb erőssége, minden állampolgár előtt világossá tette, hogy milyen gondokkal kell megküzdenünk a gazdaságban szinte napról-napra. Ugyanakkor az is egyértelmű, miként lehetünk úrrá ezeken a gondokon, mit kell tennünk annak érdekében, hogy enyhüljenek a gazdasági élet szorításai. Néhány nappal ezelőtt, a Parlament téli ülésszaka már országosan számot adott — ha nem is tételesen, de főbb motívumaiban — az 1983-as évről, s a jövőformáló, a következő esztendőre érvényes pénzügyi célokról, lehetőségekről, amikor elfogadta az 1984-es költségvetést. De hol tart Bács-Kiskun megye? Merre billen a mérleg nyelve, ha egyik serpenyőjébe terveinket, a másikba eredményeinket tesszük? A kérdésre nem elég csupán egyetlen szóval, vagy akár bővített mondattal is válaszolni, mert ennek a mérlegnek az alakulását számtalan tényező — ahogyan fogalmazni szokás: objektív és szubjektív körülmény — befolyásolja. A megyei pártbizottság, amikor december 21-i ülésén határozatot hozott a jövő évi gazdaságpolitikai feladatokra, egyben tömören értékelte az 1983-as esztendőt is. Megállapította többek között, „ ... hogy a megyében folyó gazdasági építőmunka megfelel a Központi Bizottság 1983. áprilisi ülésén hozott határozatában megerősített fejlődési iránynak. A megye gazdálkodó szervezetei, az egyre nehezedő feltételek és a váratlan körülmények ellenére — gyakran nagy erőfeszítések árán is — igyekeztek feladataiknak eleget tenni.” Ez mindenképpen a munka elismerését jelenti, de hozzá tartozik az igazsághoz, hogy az erőfeszítés, az igyekezet, a törekvés még nem azonos az eredménnyel. S ebben — a korábbi szóhasználatnál maradva — egyaránt szerepe volt az objektív és a szubjektív tényezőnek is. y ól indult az 1983-as esztendő. A mezőgazdaságban biztatóak voltak a terméskilátások, de később a hosszan tartó aszály sok kárt okozott. Az iparban a külpiaci árváltozások, a cserearányok további romlása, az exportértékesítési nehézségek teremtették a kedvezőtlen körülményeket. Mindezek következtében a megye gazdaságának teljesítménye, a termelékenység és esz- közkihasználás növekedése a korábbinál erőteljesebb takarékosság mellett sem érte el a célkitűzéseket. A részletes és elmélyült elemzés azonban azt is kimutatta, hogy voltak és vannak olyan mezőgazdasági, ipari üzemek, ahol mertek és tudtak rugalmasan alkalmazkodni a változó objektív körülményekhez, megtalálták — mert kollektíván keresték — a legjobb, legeredményesebb megoldásokat, vállalták az ésszerű kockázatot, előrelátva gondolkodtak, s nem felülről várták az intézkedéseket, hanem komolyan véve az önállóságot, kihasználták az abból adódó lehetőségeket. S ha a jövő évi feladatokról szólunk, ha az 1984-es teendőinket vesszük szemügyre, elsősorban az ilyen szemléletre, a gazdálkodás rugalmasságára, szervezettségére kell felhívni a figyelmet. . gazdálkodás külső feltételei A ugyanis 1984-ben sem javwl- v l nak, másképpen fogalmazva: nem változnak az objektív körülmények, s remélhetően, az aszály elkerüli a mezőgazdaságot. Ebből viszont egyértelműen következik, mit kell tennünk — mit tehetünk —, hogy mégis megőrizzük az életkörülmények eddigi szintjét, egyes területeken utolérjük önmagunkat, s ahol lehetséges, javítsunk az 1983- hoz képest. A válasz egyszerű, de senki ne gondoljon arra, hogy a megoldás, a válaszban megfogalmazott feladatok végrehajtására nem kíván további és nagyobb, átgondoltabb erőfeszítéseket. Mit tehetünk, mit kell tennünk? Erre a kérdésre is megtaláljuk a választ a megyei pártbizottság említett határozatában: „1984-ben a gazdasági munkában, az irányításban, a végrehajtásban a fő erőfeszítéseket a termelékenység hatékonyságának növelésére, a piaci kereslethez igazodó szervezeti változtatások meggyorsítására kell összpontosítani”. Vagyis a munkát jobban megszervezve, jobb minőségű termékeket és terményeket előállítva, szorgalmasabban, nagyobb figyelemmel kell dolgoznunk. A mai nappal végetérő esztendő is megmutatta, hogy képesek vagyunk erre, tudunk okosan gazdálkodni, noha ez még nem mondható el az ország, a megye valamennyi mezőgazdasági, ipari üzeméről, kereskedelmi és egyéb szervezetéről. A lehetőség azonban mindenki előtt nyitott, s annak kihasználása — a népgazdaság érdekeit elsődlegesnek tekintve — kötelező. Erre sarkall a vállalati szabályozórendszer változása. amely növeli az önállóságot, ezzel együtt azonban az egyes gazdálkodó egységek felelősségét is. A minőségileg jobb munkára ösztönöz továbbra is a vállalati gazdálkodás, s a vásárlóerő-szabályozás egyaránt fontos eszköze: a keresetszabályozás is. amelynek kimondott célja, hogy a korábbinál fokozottabban érvényesítse a teljesítmény szerinti differenciálást. j-^égen felismert igazság, hogy ÍV az élet alapja a munka. * ' De éppen a szocializmust építő társadalom az, amelynek legfontosabb célja az életkörülmények fokozatos javítása. S ehhez elsősorban az szükséges, hogy szintén fokozatosan javítsuk munkánkat, minőségben, választékban és mennyiségben is többet termelve. Magyarország és benne Bács-Kiskun megye lakossága szorgalmáról, munkaszeretetéről, becsületes helytállásáról ismert. Ha e jelzőkhöz még az átgondoltságot, a jobb szervezést, az együttes cselekvést, egymás segítését is hozzátesszük, vállalni tudjuk az 1984-es év feladatait. S nemcsak vállalni, de végrehajtani is. S mához egy évre, az idei esztendőhöz képest kevesebbel semmi esetre sem — de talán több eredménnyel — kívánhatunk egymásnak békés és boldog új esztendőt. • A rég várt mozgólépcső megérkezése után a hírős városban megnyílhatott az új Centrum Aruház a karácsonyi vásárlások idejére. • Elkészültek a Cegléd—Kiskunhalas vasútvonal villamosításával. • Kiskunhalason novemberben avatták fel a kőolaj- és földgázipari létesítményeket. PETŐFI NEPE XXXVIII. évf. 307. szám 1983. december 31. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA szombat Ára: 1,40 Ft Eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak!
