Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-30 / 306. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés ma estig: délig kévé* felhőre lebet számítani, számottevő eső nem lesz. A délutáni éráktól kezd* ve északnyugat felől megnövekszik a felhőzet, és északon elszórtan kisebb eső valószínű. Délnyugaton és északkeleten hajnalban foltok­ban köd képződik. A legmagasabb nappali hőmérséklet lő fok körül várható^___________________________________________ _______________________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 306. szám Árai 1,40 Ft 1983. december 30. péntek A Legfelsőbb Tanács békefelhívása Véget ért a szovjet parlament ülésszaka A nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról szó­ló határozat elfogadásával csü­törtökön Moszkvában véget ért a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának kétnapos ülésszaka. A küldöttek ugyancsak elfogadták a jövő évi népgazdaság-fejlesz­tési tervet és költségvetést. A határozatban, amelyet Bo­risz Ponomarjov képviselő, az SZKP 'KB PB póttagja, a KB tit­kába terjesztett elő, a Legfelsőbb Tanács kifejezi súlyos aggodal­mát amiatt, hogy az imperialista erők, mindenekelőtt az Egyesült Államok imperialistái fokozódó militarizmusának és agresszivi­tásának következtében nagy­mértékben kiéleződött a nem­zetközi helyzet. — Ezért — állapítja meg a ha­tározat — a testület teljes egé­szében jóváhagyja Jurij And- ropovnak, az SZKP KB főtitká­rának. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének szeptember 28-i és november 24-i nyilatkozatát. — A Legfelsőbb Tar ács teljes mértékben támogatja és jóváhagy­ja azokat a gyakorlati lépéseket és intézkedéséket, amelyeket az SZKP és a szovjet kormány tett a Szovjetunió védelmi képessé­gének erősítésére, a szovjet nép és szövetségesei biztonságának szavatolására. Felhívják az emberiség figyel­mét arra. hogy az imperializmus értelmetlen kardcsörtető politi­kája veszélyezteti a békét. Ez a politika mindenekelőtt, az Egye­sült Államoknak és a NATO-szö- vetségaseinek abban a törekvésé­ben nyilvánul meg. hogy min­denáron megbontsák a kialakult, és a nemzetközi biztonság alap­jául szolgáló katonai egyensúlyt, s Nyugat-Európában — lehetet­lenné téve ezzel a genfi tárgya­lások folytatását — új amerikai atomrakétákat állítsanak had­rendibe. — E megállapításokat támaszt­ják a.lá — folytatódik a határo­zat — az Egyesült Államoknak, és a veLe együttműködő reakciós rendszereknek és kormányoknak arra irányuLó cselekményei, hogy a világ különböző térségeiben nemzetközi konfliktusokat szít­sanak. Az amerikai hadigépezet gyilkol és pusztít, lábbal tiporja más országok népeinek szuvere­nitását és függetlenségét. Akár­csak a vietnami háiború, az Egye­sült Államok történelmének szé­gyenletes fejezete marad a Gre­nada elleni agresszió és a sziget- ország törvénytelen megszállása is. Haragot és felháborodást kelt Washington nagyhatalmi poli­tikája Közép-Amerikában, ahol hadüzenet nélküli háborút foly­tat Nicaragua ellen, továbbá a Kubai Köztársaság fenyegetése, Libanon amerikai és izraeli meg­szállása. az Angola és más afri­(Folytatás a 2. oldalon.) Szilveszteri előzetes Ha szilveszter, akkor iókedv, konfetti, pezsgő és tánc. Harsog­nak a dudák, összekapaszkodva járják fiatalok és a majdnem fia­talok az utcákat, barátok keresik fel egymást, mindenki mindenki­nek boldog új évet kíván. Van, aki otthon a tévé előtt, van, aki valamelyik szórakozóhelyen vagy baráti körben, van, aki munkahe­lyén dolgozva köszönti az üi évet. Mi megpróbáltunk egy csokor­ra valót összegyűjteni a szórako­zási lehetőségekből, bízva abban, hogy nem az itt írtak hatására jut olvasóink eszébe: hová is menje­nek szilveszterkor? Lehet, hogy hiába szaladnának jegyekért, meghívókért, esetleg csak bebo­csátásért esedezni. Majdnem min­den vendéglátóhelyen lefoglalták az asztalok többségét és megren­delték a vacsorát. Azoknak pedig, akiknek csak ezután lesz kérdés az iménti kérdés, vigasztalásul csak ennyit mondhatunk: a Bácsi Kiskun megyei Vendéglátó Válla­latnál (tegnapig) 70—80 százalék­ban foglalták le előre a helyeket. A vállalat egyébként Kecskemé­ten 15 vendéglátó egységben szó­rakoztató műsorral egybekötött vacsoraestet szervezett. Ételaján­latuk között fácán, nyúl és más vadasételek szerepelnek, de nem hagyták ki a háziszárnyasokból készült különlegességeket sem. Külön említést kívánnak a liba­májból készült „ételköltemények”, valamint a ropogós malacsült pezsgős káposztával. Az ígéret szerint virsli és korhelyleves pedig minden mennyiségben lesz. Va­csora után 18-féle pezsgő, szám­talan palackból gyöngyözik majd elő. A megye művelődési házainak egy részében lesz csak vigalom. (Folytatás a 2. oldalon.) A Centrum Áruházban külön polcon sorakoznak a szilveszteri italok. ... íj, i C . Zárszámadásra készülnek a megye gazdaságai Nőtt a kiegészítő ágazatok szerepe • Cipőipari Üzemet nyitott a lajosmizsei Népfront Tsz, amelyben szá­mos asszony és leány talált munkát. Számadásra készülnek Bács- Kiskun gazdaságai. Az 1983-a9 mérlegük adatai még nem végle­gesek. A mezőgazdaságban az áruértékesítés folyamatos. A ke­reskedelem, az élelmiszeripar a naptártól függetlenül várja a ter­ményt, a terméket. A baromfi, a tej, a tojás, a hízósertés, -marha, a juh, a kisállatok forgalma min­dig is a kereslethez, az átvevő, a feldolgozó vállalatok teljesítőké­pességéhez igazodott. A decemberben átadott termék ellenértéke gyakran csak a kö­vetkező év januárjában jut el a gazdasághoz, jóllehet az előállítá­sának a költsége még az elmúló esztendőt terheli. Hasonló a hely­zet a mezei leltár esetében. A ta­lajmunka, a tápanyag-visszapót­lás, az őszi kalászosok vetése, téli ápolása, a gyümölcsösök, szőlős­kertek gondozása csak az új esz­tendőben térül vissza. A megye egész mezőgazdaságát sújtó elemi csapás számos nagy­üzem növénytermesztését érzéke­nyen érintette. Ebből és egyéb okokból egy állam; gazdaság, egy halászati téesz és 13 mezőgazda- sági szövetkezet pénzü«vi hiánv- nyal zárja az 1983-as évet. A me­gyei szakigazgatás segítségképpen 18 nagyüzem földadóját mérsékel­te, ezenkívül a jövedelemadó-elő­leg fizetése alól is mentesített szá­mos gazdaságot. Az Állami Bizto­sító igazgatósága 60 nagyüzem­nek együttesen 35 milliós díjhát­ralékát engedte el, vagy térített vissza jelentősebb összeget a nö­vénybiztosítási szerződés alapján az aszálykár miatt. A pénzügyi hiánnyal záró 13 szövetkezet kö­zül 12 a Kiskunságban van. csu­pán egy a Duna mellékén. A kiskunsági szövetkezetek kö­zül 73 mezőgazdasági nagyüzem, 7 közös vállalat, egy halászati téesz készít most mérleget. Ked­vezőtlen termőhelyi adottságuk miatt 61 szövetkezet részesül egyes termékeiért ártámogatás­ban, az állami költségvetésből jövedelem-kiegészítésben. Az 1980-as zárszámadásukhoz viszo­nyítva, most a kiskunsági szövet­kezetek nyeresége 15 százalékkal, az ebből képzett fejlesztési alap 35 százalékkal lesz alacsonyabb. Minden eddiginél nagyobb azok­nak a közös gazdaságoknak a szá­ma, amelyeknek a várható nyere­ségük nem éri el a 2 millió forin­tot. A bácskai és a Duna melléki közös gazdaságok kedvezőbb hely­zetben vannak, hiszen az idei 9,8 milliárd forintos együttes terme­lési értékük csupán héttized szá­zalékkal alacsonyabb az 1982-es esztendeinél. Állattenyésztésük túlszárnyalta a termelési és az ér­tékesítési előirányzatot. A nö­vénytermesztésük pedig összessé­gében megközelítette a tavalyi eredményt. A mezőgazdasági szak- igazgatás értékelése szerint a me­gye 31 mezőgazdasági szövetkeze­te és 3 állami gazdasága takarí­tott be az idén 7 tonna, vagy an­nál magasabb kukoricatermést hektáronként, s valamennyi nagy­üzem a bácskai és a Duna mellé­ki körzetben gazdálkodik. Ezzel szemben a Kiskunságon, sőt a Duna mentén is akad olyan szö­vetkezet, amelynek csupán 1—2 tonna lett a hektáronkénti kuko­ricatermése. A-z idén a korábbinál sokkal naigyobb szerepet kapott a szö­vetkezetek kiegészítő ágazatainak a termelése. A könnyűipari, a híradástechnikai, a lakatos- és fémipari üzemek nyeresége mér­séklődött, főként a velük együtt-- működő nagyvállalatok piaci kap­csolatainak romlása miatt. A szö­vetkezeti kiegészítő üzemek te­vékenysége mégis hathatósan hozzájárult a közös gazdaságok összbevételéhez. Bács-Kiskun me­zőgazdasági nagyüzemeinek ter­melési értéke az idén meghaladta a 29 milliárd forintot, ami 2,9 százalékkal magasabb az előző esztendeinél. Nem lenne teljes a kép, ha a termelési és egyéb költségek emelkedéséről, az elemi csapás, valamint egyéb okok miatt le­csökkent bevételről megfeledkez­nénk. Mindezekből következik ugyanis, hogy a megye mezőgaz­dasági üzemeinek várható nyere­sége 19 százalékkal lesz alacso­nyabb a tavalyinál. K. A. Zöldségexport A terveknek megfelelően meg­közelítően 10 milliárd forint ér­tékben forgalmazott az idén zöldséget és gyümölcsöt á Hunga- rofruct Szövetkezeti Külkereske­delmi Vállalat. Az idei első fél­év, a kedvező időjárásnak is kö­szönhetően jól sikerült; elsősor­ban a fóliasátrak alól sok árut adhattak át a vállalatnak a ter­melők. Az év második felében az aszály gondokat okozott. Né­hány külföldre lekötött cikkből a szerényebb termés miatt keve­sebbet szállítottak. A kieső téte­leket más terményekkel igyeke­zett a Hungarofruct pótolni. Az eredetileg tervezettnél több sző­lőt, fejeskáposztát, fokhagymát szállítottak, többek között az NDK-ba, Ausztriába és az NSZK- ba. Jelenleg is naponta indulnak az áruval teli kamionok, vagonok a határ felé. A legnagyobb tétel az alma: a Szovjetunióba, Cseh­szlovákiába, az NDK-ba, Finnor­szágba és az NSZK-ba szállítják a tárolókból e gyümölcsöt. Vö­röshagymát az NSZK-ból és Svédországból rendeltek, fejeská­posztát pedig a csehszlovák, a lengyel és az NSZK-beli partne­rek számára szállítanak. Megkezdődtek az előkészületek 1984-re. A vállalat mezőgazdasá­gi partnereinek döntő többségé­vel már megkötötte a jövő évi termelési szerződéseket. Az üze­mek körében általában megvan a termelési kedv, ám néhány cikkből, például zöld- és paradi­csompaprikából az igényeltnél kevesebbre tudtak csak szerződ­ni. A vállalat a külpiacon kere­sett termékek előállítását igyek­szik különböző megoldásokkal ösztönözni. Jó árat fizetnek az exportpiacon például a zöld spár­gáért, termelésétől mégis vona­kodnak az üzemek, mivel a spár­ga nemcsak kézimunka-igényes, hanem érzékeny a szélre, fagyra, csapadékra. Bács-Kiskunban egyes üzemek a Hungarofruct ta­nácsai alapján próbálkoznak együttműködni a háztáji gazda­ságokkal a spárgatermesztésben. Jó exportcikk a kínai kel is. Zöldségtermesztési rendszer dol­gozta ki gazdaságos termesztésé­nek technológiáját, s elsősorban Szentes környékén mind nagyobb területen foglalkoznak majd vele. Oktatási, kulturális beruházások 1984-ben Az 1984-es népgazdasági terv a nehezebb gazdálkodási viszonyok ellenére is fokozott figyelmet for­dít az oktatás, valamint a kultu­rális területek fejlesztésére. A terv a társadalmi szükségletek tervszerű és céltudatos kielégítése érdekében — figyelembe véve a népgazdaság teherbíróképességét — rangsorolja az igényeket. A művelődési tárca beruházásai mérséklődnek ugyan, de ennek el­lenére több jelentős fejlesztés fe­jeződik be. A jövő év végéig az óvodai he­lyek száma több mint 5 ezerrel nő, s ez az örvendetes tény — az óvodás korúak számának csökke­nésével együtt — lehetővé teszi a zsúfoltság enyhítését: az óvodás (Folytatás a 2. oldalon.) 9 A szabadszállási Lenin Tsz-ben zöldségszárítmányt válogatnak, osztályoznak a feldolgozó üzemben. A termelők következnek Bevezetőül két, egymástól látszólag független számítás: az elsőre Berend T. Iván tör­ténészünk hívta fel a figyel­met, amikor arról írt, hogy a második világháború során elszenvedett háborús pusztítá­sok összegével ér fel az a kár, amely 1973—82. között ért bennünket, a cserearányrom­lás következtében. A másik számításról — amelynek látszólag semmi kö­ze sincs Berend T. Iván fejte­getéséhez — dr. Láng István, az MTA főtitkárhelyettese tá­jékoztatta még szeptemberben az újságírókat. Elmondta, hogy a tudósok felmérték, mire ké­pes a magyar mezőgazdaság 2000-ig, 1980-hoz viszonyítva. A jelzett húsz év alatt legfel­jebb 80 százalékkal lehet nö­velni a bruttó hozamokat. Többet nem várhatunk a bio­lógiai meg az egyéb korlátok miatt. Ez a két — megismételjük: csak látszatra egymástól füg­getlen — számítás a magyar népgazdaság 1984. évi tervét olvasva jutott az eszembe. Minthogy a tervről részletesen beszámolt a sajtó, a rádió, csak a legfontosabb előirányzatokat idézem emlékeztetőül: a nem­zeti jövedelem 101,5—102, a belföldi felhasználás 98—99, az ipari termelés 101,5—102, a mezőgazdasági termékek ter­melése 100—101, a lakossági fogyasztás 100—100,5, az egy lakosra jutó reáljövedelem pe­dig 100 százalékra alakul 1983-hoz képest. Visszatérve Berend T. Iván és dr. Láng István gondolatai­ra, illetve a jövő évi terv főbb mutatóira, most már el­végezhetjük a szintézist. Vagy­is leszögezhetjük, hogy ha bol­dogulni akarunk, akkor min­denekelőtt az iparban kell fordulatot elérnünk. Semmi­képpen sem lebecsülve ezzel a mezőgazdaságot, amely az or­szág legnagyobb természeti kincsével, a termőfölddel és a napfénnyel gazdálkodik, s amely egységnyi értékű ter­mékre vetítve több konverti­bilis hozadékú exportra képes, mint az ipar általában. De mi­közben e tényeket kiemeljük, látnunk kell, hogy a kivitel zömét már rég az ipar adja, mint ahogy az ipar termeli meg az ország nemzeti jöve­delmének oroszlánrészét is. Az a népgazdasági ág, amelynek fejlődése előtt nincs biológiai kórlát. Ennek a népgazdasági ág­nak igen nehéz, sőt, rendkívü­li körülmények között kell fo­koznia a teljesítőképességét. Hogy csak egy dologról be­széljünk, a 84-es terv szerint 7—8 százalékkal kevesebb jut az állami és 5—7 százalékkal a vállalati, szövetkezeti beru­házásokra. S mégis, ilyen kö­rülmények között sem mond­hatunk le a műszaki fejlesz­tésről, jövőnk egyik legfőbb biztosítékáról. Végtére még így is több mint 200 milliárd forint jut beruházásokra. Ha sopánkodás helyett minden vállalatnál azt vizsgálnák, mi­képp lehetne a kevesebből töb­bet produkálni, akkor meg­győződhetnek arról: még így is sok a lehetőség, hiszen ipa­runk eddig főként a könnyeb­ben mozgósítható tartalékokat vette igénybe. Mind az ener­gia-, mind az anyaggazdálko­dásra az jellemző például, hogy a legszembetűnőbb pa­zarlások, felesleges kiadások megszüntetésére összpontosí­tottak elsősorban. (A sikerek persze így is értékesek!) A va­lóban energia- és anyagtakaré­kos, egyben versenyképes konstrukciók, gyártmányok ki­dolgozása nagyobb részt még hátravan. Más szavakkal, azt is mond­hatjuk, hogy iparunknál eddig a passzív alkalmazkodás do­minált. Az aktív alkalmazko­dás kibontakozásáról csak ak­kor lehet beszélni, ha nagyobb léptékű lesz a termékszerkezet korszerűsítése, ha nő a ver­senyképes termékek száma. Mindent egybevetve, az 1984- es terv nemcsak egyszerűen a nemzetközi fizetőképesség megőrzésének terve, hanem egyben a felkészülés terve is. Felkészülés a jobb helytállás, a dinamikusabb fejlődés idő­szakára, számbavéve, hogy mit kell tenni ennek megalapozá­sáért. A népgazdaság szintjén ezt már megtették, most már a vállalatok és a szövetkezetek, a termelők következnek. Magyar László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents