Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-24 / 303. szám

PN MAGAZIN Téli játékok A valamikori élet a parasz­ti-falusi világban sok-sok ér­dekes, tréfás, játékos élfog­laltságot is jelentett az embe­reknek, fiataloknak és idősek­nek egyaránt, különösen a té­li hónapokban. Amikor Luca napján tréfálkoztak, a disznó­toros napokon tobzódtak az élvezetekben, a betlehemesek játékában gyönyörködtek, hallgatták a „hejgetést”, ün­nepelték az aprószentek nap­ját, és feledték keservüket, bánatukat, gondjukat a far­sangi mulatságok alkalmával. Szemléltetésül bemutatunk egy régi regölős véreikét, melyet általában karácsony másnap­ján mondtak el csizmás-sutoás elődeink. „Amoda is keletkezik egy sebes patak, Legeltetem juhaimat, csodaszarvas. Csodaféle szarvasnak Ezer ága-boga, Ezen- ága-bogánJ Ezer misegywrtya. Gyulladván gyulladjék Altatván aludjék, Ej regö-rejtem, Regö-regö-regö rejtem! Itt is mondanának Egy szép leányt, Kinek neve volna, Német Franciska volna, Ej regö-rejtem, Ragö-regö-regö-rejtem! Amoda is mondanának Egy szép legényt. Kinek neve volna: Kacró István volna, Ej, regö-rejtem, Regö-regö-regö-rejtem! Regöljük a gazdát. Vele az asszonyát! Ej, <regö-rejtem, Regö-regö-regö-rejtem! Sarokban a zacskó. Tele van százassal, Fele a gazdáé, Fele a regösöké, Ej, regö-rejtem, Regö-regö-regö-rejtem! • Betlehemesek — Bálványos Huba grafikája király számára készült, amelyet az egész barokk korban utánoz­tak Az utolérhetetlen művészi tökéllyel készített élőkép a nápo­lyi betlehemkészítők fénykorát idézi. A miniatúraszerűen kidol­gozott kis figurák mindegyike tö­kéletes iparművészeti alkotás. A fejeket és a kezeket agyagból, ké­sőbb viaszból mintázták. A ruhá­kat a kor jellegzetes díszöltözetei­nek anyagaiból, arannyal átszőtt brokátból, selyemdamasztból varr­ták, gyönggyel, arany- és ezüst­hímzéssel gazdagították, a cipőcs- kék selyemből, bársonyból, szaty- tyánbőrből készültek. B. I. • Jelenet a meisseni betlehemből 1430 körül. • A pásztorok imádása. Részlet egy betlehemből. (Bayerisches National Muzeum, München) A betlehemes játék évszázadok óta elterjedt népszokás volt ha­zánkban. Karácsony előestéjén többnyire tíz-tizennégy éves fiúk énekes, dramatikus játék kereté­ben végigjárták a betlehemmel a falut, bekopogtatva a házakba. A betlehem kis templomocska volt, amelyet ügyes népi faragók ké­szítettek; többé-kevésbé a falu­beli templom mintájára, vagy az egykori betlehemi istállót utá­nozták a helybet) szokásos formák felhasználásával. A jelenetben áb­rázolt figurák, Mária, József, a kisded és az újszülött imádására sietett pásztorok a helyi viseletét hordták, mint a mezőkövesdi kis betlehemen, ahol a pásztorok hím­zett szűrt viselnek. Több helyen — például Vörsön. a Balaton mel­lett — a templomban őrizték a betlehemet. Bács-Kiskun megyé­ben viszont nem hiányozhatott egyetlen hagyományosan megterí­tett karácsonyi asztalról sem. Az első betlehemet Szent Hie- ronimus állította fel i. u. 386-ban Betlehem városában, melyben hí­veinek élőképszerűen, kis figu­rákkal ábrázolta Jézus születésé­inek történetét. A bölcsőállítás szokása, benne a bepólyált kis­deddel, Rómán keresztül terjedt el, ahol Liberius pápa a Fórum melletti bazilikában egész kápol­nát rendezett be a betlehemi je­lenettel. A középkor folyamán a legenda szerint Assisi Szent Fe­renc töltötte meg új élettel e ha­gyományt, amikof 1223-ban a greccicj erdőben szénával telt já­szolba tette a kis Jézus-figurát, mellette pedig valódi kis szamár és ökröcske állt. A szokást a ko­lostorok honosították meg minde­nütt, de a XII. századtól már a népszokások közt is megtalálható a bölcsőállítás egyes vidékeken. A betlehemállítás szokása a nép körében az utolsó évtizedekig fennmaradt. A legszebb betlehe­meket Olaszországban, Bajoror­szágban, Dél-Tirolban és Csehor­szágban készítették, ahol minde­nütt sajátos formái alakultak ki. Dél-Tirolban és a Szász Érchegy­ségben egész falvak specializál­ták magukat a betlehemek készí­tésére, virágzó népművészeti ágat hozva létre. A 'leghíresebb -aha "is látható betlehem, száznál ..több* figurával, IV. Károly (1748—1819) nápolyi Kizsi, az ősi város Kizsi, alig négy kilométer hosszú és 200—600 méter széles sziget a Szovjetunió európai területé­inek északi részén. A faépítéseknek egészen külön­leges ritkaságai találhatók itt. Olyan, minit egy mesebeli város. Százával érkeznek ide a turistáik a világ minden tájáról, hogy szépségében gyönyör­ködjenek. A tudomány és a szovjet restaurátorok munká­jának érdeme, hogy az ősi, fából épült városban eredeti szépségében gyönyörködhet a világ. A res­taurátorok kezét dicséri, hogy a régi épületek meg­szabadultak a századok nyomán eredeti stílusukat eltorzító toldásoktól, és a konzerválás nyomán még sok.-sok évszázadon át gazdagíthatják a világ mű­emlékeit. Harminc éve annak, hogy az Onyega-tó végtelen kékjében fekvő szigetet, Rizsit szabadtéri építészeti múzeummá nyilvánították. Együttest al­kotnak itt a karcsú tprnyú templomok, a fából ké­szült szélmalmok, a sátortetős harangtorony, és a XIV. században épült kápolna. Rizsi szigete északra. a Karéliai Autonóm Köz­társaságban található, ahol az éghajlat szeszélyei­től védeni kell minden fát, de még a füvet is. • A skanzenben gyakran rendeznek folklórün­nepeket. r«mth tinmuMi „Kalapos téesz”, „filléres téesz”, meg a többiek A falvakban a családokra, em­berekre különös nevet aggat az idő. Nem csúfnevek ezek, hiszen szülőfalumban a Likár-cSalád azért kapta a „héteszü" jelzőt, mert okos. furfangos észjárású volt Pista bátyám. Panna ángyom meg azért a Mézes Panna titu­lust. merthogy méhészkedtek s ő árulta a városi piacon a méziet. Persze akadt olyan is. amikor nem valami dicséretes dolog adott nevet valakinek amit aztán az isten se vakart le róla. A felszabadulást követően meg- ‘ alakult termelőszövetkezetek sem lettek kivételek az előbbiek alól. Elmondok néhányat a mi vidé­künkről. Az egykori hódunai szövetke­zetek a Dózsát azért hívták „ka­lapos téesz”-nek. mert ők a „tel- - jes” demokráciára törekedve ^kü­lönös munkarendet alakítottak ki. A vezetőség kis cédulákra íratta fel minden tag nevét. Es­ténként pedig a másnapi mun­kákat. Reggel aztán egy asszony kihúzta a munka-cédulákat a ka­lapból. egy másik meg azoknak a nevét. akik ezt aznap elvégzik. Az elnök neve U- a kalapban volt. Kivétel csak akkor lehetett, ha a járáshoz hívták, vagy egyéb fontos dologban járt. Hát így let­tek ők a „kalaposok”. Akik még ma is dolgoznak a hercegszántói Lenin Tsz-ben, szinte büszkén tűrik a ..kalapos” címet. A „filléres téesz” a felsőszent- ivánj Vörös Október volt. Ennek meg az a históriája, hogy a hat­vanas évek elején két jó szövet­kezete volt a községnek. Folyt is közöttük a versengés. Vajon me­lyik fizet év végén többet? Tör­tént. hogy ugyancsak döntetlenre állt a verseny az Új Élettel. S ekkor, ma sem tudja senki, hogy tniként't'örtént, Hegedűs Miska az elnök pontosan, fillérre meg­tudta, hogy s mint kerekedett ri­válisánál, Borsodi Jánosékná.1 a munkaegység forintértéke. Seb­tében rátett erre egy fillért, s így készült el a zárszámadás. Győz­itek. még ha csak egy fillérrel is. A győzelemnek azonban ára lett. „fillére^ téesz”-nek keresztelte el őket az Új Élet. A homokmégvi Aranykalász Tszt „cukrász” meg „zsák-zsák" tsz-nek egyformán gúnyolták jó ideig. Ott az történt, hogy egy tavaszi reggelen — úgy mondják — kicsit kapatos fővel a trakto­rosok meg a rakodóik pétisó he­lyett a tagság részére kapott kris­tálycukorral szórták meg a ha­tárt. A tettesek azzal védekeztek, hogy a reggeli félhomályban nem láttak jól. Különben is: zsák- zsák! Nagyobb ügy nem lett be­lőle, hiszen a tagság szégyellte a történteket. Titkolták is, amíg le­hetett. Úgy mondják, csak az vi­gasztalta őket. hogy a megcukro­zott földek ritka szépen fizettek ebben az esztendőben. A bajai halászok 1945-ben megalakították szövetkezetüket. Mint bérlő szövetkezet, a Baja és Vidéke Halászati Szövetkezet ne­vet viselte. Külön neve nem volt. Illetve mégis csak volt. Jézus Szí­ve Téesz. A dolog úgy adódott, hogy a negyvenes évek végén a járási párttitkárnál járt az ak­kori ügyvezető. Akkor még nem volt nevük. A párttitkár pesti ember volt a halat sem szerette, s a szövetkezetét sem nézte va­lami jó szemmel. Ö vágta oda a kereskedő vitában: Tudják, ma­guk nem egy szövetkezet, legfel­jebb egy bánatos Jézus Szíve Téeszcsé! Minthogy mások is hal­lották, így kapott „nevet” egy ideig a halászok szövetkezete amely aztán 1952-ben az Új Élet Halászati Tsz lett. A hetvenes évek elején a szom­szédos paksi halászok is ..kiérde­melték" a ,,szalámis téesz" nevet. De ennek a történetnek furcsább és vidámabb a históriája. Egy nyári reggelen halászni indult a paksi brigád. Halat nem sokat, de három faládát húztak a part­ra. Fel is bontották azon nyom­ban. Szalámi volt mindhárom­ban. Ettek belőle. ízlett is. A töb­bit szétosztották, s hazavititék. Biztos, hogy egy hajóról esett a Dunába, nyugtatták lelkiismere­tüket. Másnap úgy döntöttek, hogy elmondják az elnöknek. Elő­ző nap Budapestre utazott, s nem is volt otthon. Mesélte is a brigádvezetö Ben- cze Ferencnek, merthogy akkor még ö volt az elnök. Látják, hogy az kékül-zöldül. s azt várja, hogy befejezzék. — Tudjátok, hogy mit ettetek? — bődül fel. — Romlott, kiselejtezett szalámit! Aztán me­séli. hogy amikor Pestre indult, látja, hogy a szövetkezeti boltos tragacson három ládát tol. Meg is kérdezte, hogy mit visz? — Megromlott a szalámi, most. meg kell semmisíteni. Már jegyző­könyveztük. De kj az isten égeti el ezt? Gondoltam, egyszerűbb, ha a Dunába dobom. — Mire ed­dig ért az elnök, már senki sem volt körülötte. Felvidéki István Karácsonykor születtek Kétszeres ünnepük van azoknak, akik karácsonykor születtek. Kö­zülük is különösen a művészembereknek, akik amúgy is reflektor- fényben állnak. Természetesen lehetetlen felkutatni valamennyiüket, akik december 24—26-a között jöttek a világra. Egy kis csokorra- valót mégis összeszedtünk. Nemrég mutatta be n Vígszín­ház Woody Allen Játszd újra, Sam! című darabját, Iamelyet né. hány éve a mozikban is láthat­tunk. A főszereplő — bár nem élő valóságban — Humphrey Bo­gart, io 30-as, 40-es évek bálvá­nya. 1899. december 25-én szüle­tett és 1957. január 14-én hunyt él. Színpadi színészként kezdte pályáját, 1930-tól filmezett. és nagyon gyorsan került iá legnép­szerűbbek, közé. Az igazi élvonal­ba csak A máltai sólyom meg­filmesítésével jutott. Másik leg­ismertebb filmje a sok közül a Casablanca. Fogalom, legenda: példakép: Déryné Széppatákd Róza. 1793. december 24-én született, ő az el­ső magyar operaénekesmő. Nevé­hez fűződik a kolozsvári opera megteremtése. A vándorszínját­szás jelképeként tiszteljük, az ő nevét viselte az országot járó színtársulatunk, a Déryné Szín­ház. A színművészet klasszikusai közé számít a francia Louis Jou­vet. 1887. december 24-én szüle­tett, 1951. augusztus 16-án hunyt el. Gyógyszerésznek készült, és hazája egyik legnagyobb színpa­di színésze és rendezőjei lett, aki sokat filmezett is. Nevéhez fű­ződnek az új felfogásban szín­padra vitt Moliére-darabok, ame­lyek főszerepét is legtöbbször ö játszotta. A szovjet filmművészet egyik nagy öregje NyikoLaj Krjucskov. 1909. december 24-én született, munkásfiatalként került 1928- ban a Moszkvai Központi Színház társulatába. 1933-ban kapta első filmszerepét. 1978-ban forgatta 100. filmjét. Számos kitüntetés tu­lajdonosa. Néhány emlékezetes filmje: Külváros, Legény a tal­pán. A halhatatlan garni zon, Meghasonlás, Muhtár, hozzám! Őszi Maraton. Világhírű magyarjaink egyike Kertész Mihály. 1886. december 24-én született, és 1962. március 6-án hunyt el. mint Michael Cur­tis Oscar-díjas amerikai filmren­dező. Bonvivánként kezdte pálya­futását a Magyar Színházban. Egyéves dániai tanulmányút után 1914-ben kezdett idehaza filmet rendezni. 1919-től 1926-ig Auszt­riában dolgozott, onnan ment Hollywoodba, ahol a sikerfilmek sorát készítette. Néhány közülük: Robin Hood, Casablanca, Blood kapitány, Szerelem és vérpad, Aranyváros. Ne hagyjuk ki a felsorolásból Little RichardOit — eredeti nevén Richard Panni,mant —. az 1935. december 25-.1 születésű ameri­kai énekes—zeneszerző—zongo­ristát aki az ötvenes években a rock egyik legkiemelkedőbb sze­mélyisége volt. A világhírű nyugatnémet szí­nésznő, Hanna Schygulla 1943. de­cember 25-én született. Középis­kolái után Párizsba ment, majd Münchenben tanult germaniszti­kát és romanisztikát. Közben egy színiiskolát látogatott, majd a müncheni Antitheater tagja lett. 1969-től a Rainer Werner Fassbin­der filmjeinek főszereplőjeként ismerte meg a világ. Legkiemel­kedőbb alakítását a Maria Braun házasságában nyújtotta. Játszott a többi között a Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban, a Berlin — Alexanderplatz és a Lili Marigen című filmben. A televízióból ismerhetjük Ri­chard Widmarkot, az egyik bűn­ügyi sorozat, a Medigan főszerep­lőjeként. 1915. december 26-i szü­letésű színész-producer. Egyete­mi tanulmányai után a Lake Fo- rest-i egyetemen a beszédtanítás docense volt. Ezután rádióbemon- dó lett, majd színpadra lépett. 1943-ban debütált a Brodwayn, és 1948 óta filmezik. Főleg gengszter- és bűnügyi filmek hő­seként szerzett nevet magának. Sok filmje közül a legutóbbi né­hánynak a címe: Gyilkosság az Orient-expresszen, A dominó­elv, Coma. E. M. Halak és más apróságok Aki próbálta, tudja, micsoda öröm az egy szülőnek, ha cse­metéje kisállatot kap ajándékba. Az adakozó szándéka nemes, hi­szen a pedagógiai szakkönyvek szerint is fontos, hogy a gyerek megismerkedjen az állatok min­dennapi életével. A tanácsok sze­rint egy-egy kis háziállat elmé­lyíti a gyerek felelősségtudatát, fokozza mások iránti alkalmaz­kodási készségét. Szóval, mit cifrázzam, a fiam aranyhalakat kapott ajándékba. Első lakhelyük egy ötliteres ubor­kásüveg volt, én pedig — mint a család anyagbeszerzője — meg­kaptam a feladatot: hozzak a halaknak eleséget. Páratlan si­ker koronázta igyekezemet, első nekifutásra sikerült szárított ví­zibolhát, speciális vitaminkeve­réket vásárolnom számukra. A következő lépés lakhelyük betele­pítése vízinövényekkel. Sajnos, aznap mindenkinek sok más dol­ga akadt, így a növényduggatás is rám maradt. A hetenkénti víz­cserét természetesen csak én csinálhatom, mivel családom fér­fitagjai szerint ez nagyon fele­lősségteljes munka, különben is nekem van a legügyesebb ke­zem. Lassan szaporodnak a halak körüli állandó feladataim. So­sem tudtam, hogy ennyi gon­doskodást igényelnek ezek az ap­ró állatok. Most akvarisztikával foglalkozó könyveket olvasok, és megrendeltem a kisállattenyész­tők szaklapját. Ez kell, már csak azért is, mert a szomszédban ki­keltek a kispapagájok és Pista bácsi kettőt nekünk ígért belőlük. Nagy vész nincs, legfeljebb még egy órát elcsípek az éjszakából, egy felnőttnek napi hat óra alvás is elegendő. Lényeg, hogy erő­södjön fiamban a mások iránt érzett felelősség. Apropó, nincs véletlenül egy felesleges kiskutyájuk? — fejszés — A MESEMONDÓ Napjaink egyik ritka mesterségét űzi a 89 éves I. Mozolevsz- kij, aki a kis belorusz városban. Musztában él. Az idős mese­mondó minden szavát lejegyzik a néprajzikutatók. Mozolevszkij meséi nemrégen a „Belorusz népmesék" című kötetben kerültek az olvasókhoz. Mindig sokan gyűlnek össze a vígkedélyű ember házában, hogy hallgassák a szebbnél szebb, izgalmas és ízesen előadott népmeséket. Az őszhajú Mozolevszkij kifogyhatatlan i tréfából, a tanulságos történetekből, mintegy tanújelét adva a népművészet örök megújulásának. összeállította: Varga Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents