Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
1983. december 23. • PETŐFI NÉPE • 8 lista nemzeti egység további megszilárdításához, s nem utolsósorban: a helyi önkormányzati szervek önállóságának gyarapodásához, a felelős közösségek számának emelkedéséhez. Pozsgay Imre rátérve a Hazafias Népfront szerepére, amelyet betölthet a választójogi törvény eredményes gyakorlati alkalmazásában, azt fejtegette, 'hogy a viták során találkozni lehetett a népfront-mozgalmat lekicsinylő megjegyzésekkel is. — A Hazafias Népfront — egyebek között — nem választóGazdaságunk Hetényi István előterjesztése Az állami költségvetés tervezetét a kormány az idei év tapasztalatait hasznosítva és a jövő évi várható körülményeket mérlegelve terjeszti az országgyűlés elé. A benyújtott javaslat összhangban van az 1984. évi tervnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 7-i ülésén jóváhagyott irányelveivel. Előadói beszédemben elsősorban arról szeretnék szólni, hogy milyen feladatok állnak előttünk az állami pénzügyi munkában. Jövő évi gazdasági feladataink meghatározásakor immáron öt éve abból a tartós, alapjában változatlan gazdaságpolitikai követelményből indulunk ki, amelynek lényege fizetőképességünk megőrzése, elért vívmányaink védelme. Cselekvésünket egyre érzékelhetőbben ezek szolgálatába tudjuk állítani. Az eredmények önmagukért beszélnek. Látjuk azonban a gyenge pontokat is, ahol érezhető javulást kell jövőre elérni. A kedvező tapasztalatok és a felismert gyengeségek tanulságosak jövő évi munkánk számára. 1984-ben továbbra is a XII. kongresszuson elhatározott gazdaságpolitikai irányt követjük, hangsúlyozva a fizetőképesség megőrzésének elsőbbségét, mert annak az érdekében kell a legtöbbet tenni és ez a feltétele az összes többi célunk elérésének is. Az állami bevételek tervezésekor a népgazdasági tervvel összhangban arra építünk, hogy a nemzeti jövedelem összehasonlító áron másfél-két százalékkal, folyó áron számolva pedig mintegy 8 százalékkal emelkedik. Figyelembe vesszük a kiadások tervezésekor azt a körülményt is, hogy a nemzeti jövedelem belföldi fel- használása összehasonlító áron az ideinél kisebb lesz, illetve folyó árakon csak körülbelül 5 százalékkal növekedhet. Fizetőképességünk fenntartása ugyanis megköveteli, hogy legalább 15 milliárd forinttal növeljük a külkereskedelmi többletet jövőre, mert csak így tehetünk eleget kamatfizetési és esedékes törlesztési kötelezettségeinknek. Legnagyobb feladatunk továbbra is a kivitel növelése, de fokozott figyelmet kell fordítani az importált anyagok és fűtőanyagok takarékos felhasználására is. Továbbra is megteremtjük a feltételeit annak, hogy a lakosság reáljövedelme és a fogyasztás az idei színvonalat elérje, megőrizzük ezek színvonalát. A lakosság pénzbevétele 8 százalékkal növekszik, a fogyasztói árszínvonal 7—8 százalékkal fog emelkedni. A munkabérek növekedése kisebb mértékű lesz. mint az összes pénzbevételé, viszont ennél jóval gyorsabban nőnek a társadalombiztosítási kiadások, illetve a. szociális juttatások. Az árszínvonal tervezett alakulásában közrejátszik, hogy a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának fenntartása, a piaci és a hatósági árak elszakadásának elkerülése, valamint a fogyasztói árkiegészítés csökkentése végett központi árintézkedéseket is tervbe veszünk. A jövő évi költségvetést a kormány úgy dolgozta ki, hogy az megfeleljen három fontos követelménynek. Biztosítsa, hogy az állami bevételek és kiadások a népgazdasági terv fő céljainak, előirányzatainak megfelelően csoportosítsák át a végső jövedelmeket. A bevételek és a kiadások fokozottabb összhangjával, a fő célok megvalósítására jobban orientáló szabályozók megállapításával segítse a költségvetés a népgazdasági egyensúly további megszilárdítását. És végül, de nem utolsósorban: a költségvetési intézmények pénzalapjukból, takarékos gazdálkodás mellett legyenek képesek alapvető feladataik ésszerű ellátására. A költségvetés tervezett bevételei 563.3 milliárd forintot, kiadásai pedig 566.7 milliárd forintot tesznek ki. A tervezett hiány 3.5 milliárd forint, kisebb az idénre tervezett 10 milliárd forintnál. A bevételek 4.5 százalékkal, a kiadások körülbelül 4 százalékkal nőnek az idei várható szinthez képest. A költségvetés bevételeinek 83 százaléka a vállalatoktól és a szövetkezetektől származik, és e befizetések jövőre 4—5 százalékkal haladják meg az idei színsokat „kiszerelő” szervezet, hanem olyan mozgalom, amely nemzeti programmá emeli az MSZMP politikáját — hangsúlyozta, majd arról szólt, hogy a képviselőik, akik most is élvezik az állampolgárok bizalmát, zömmel jól, magas színvonalon dolgoznak, s így nincs okúik arra, hogy tartsanak a kettős, illetve többes jelöléstől, a megmérettetéstől. Mert ezt a kockázatot, aki ma Magyarországon érdekképviseletre alkalmasnak találtatik, annak ezt vállalnia kell. Végezetül elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. A vitában több képviselő nem jelentkezett felszólalásra. Az igazságügyiminiszter válaszolt a felvetett kérdésekre. Az országgyűlés ezt követően a képviselőik és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosítással — részleteiben egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint a Magyar Nép- köztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett: Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. fellendítése sokrétű és alkotó munkát igényel vonalat. A lakosságtól szármázik a költségvetési bevételek 7 százaléka: ez az adókon és az illetékeken felül tartalmazza.' a dolgozóktól fizetett ny-ugd'íjjárulók összegét is. A lakosságtól származó befizetések növekedése 14 százalékos lesz. Áttérve a kiadásokra: a kiadások 10 százaléka a felhalmozást szolgálja, összegük az idei színvonalon maradi. Növekednek — csaknem 5 százalékkal — a költségvetési intézmények kiadásai, és mintegy 11 százalékkal a társadalombiztosítási kiadások. A korábbi, sokéves irányzattal ellentétben viszont csökkentjük a költségvetésiből folyósított termelési és fogyasztói ártámogatásokat, de e támogatások még mindig a költségvetés összes kiadásainak 25 százalékát fogják kitenni. A költségvetés .bevételeit döntő mértékben a vállalati gazdálkodás eredményei és a jövedelemszabályozás határozzák meg. A gazdasági szabályozók jövő évi módosításait a kormány novemberben közzétette. A változások közül hatását tekintve a legnagyobb jelentőségű a munkabérek után fizetendő itársadalombiztosí- tási járulék 10 százalékponttal történő emelése. Az intézkedés elsődleges célja a .termelési költségeken belül az élőmunka-költségek reális szinthez való közelítése, és ezzel az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodás ösztönzése. A bérjárulék emeléséből származó többletbevétel közvetlenül szolgálja a költségvetési egyensúlyt is. A társadalomibiztosítási bevételek és kiadások különbözete- ként mutatkozó, és 1979 óta is gyorsam növekvő támogatás igénye az intézkedés nyomán számottevően csökken. Távlati hatását tekintve jelen, tös lépésnek tartjuk a vállalati kötelező tartalékalap-képzés meg. szüntetését. Az új szabályozás szerint a vállalatok a tartalékképzésről és -felhasználásról maguk döntenek. Az eddig felhalmozott alapokkal azimban csak kis mértékben rendelkezhetnek. Annak nagyobb részét — sajnos —. ki kell vonnunk a vállalatok rendelkezése alól. A legjobb fejlesztési elgondolásokkal rendelkező vállalatok beruházási lehetőségét növeli a fejlesztési források kötvénykibocsátás útján történő átcsoportosítása. A már megvalósult első kötvénykibocsátásaik — például a gázkötvény, a- telefonhálózat bővítésére felbocsátott kötvény — a vásárlóik számára gazdasági előnyt is jelentenek. Indokolt, hogy szóljunk az új kisvállalkozási formákról. Ma mór több mint húszezer kisvállalkozás működük, a részt vevők száma meghaladja a 150 ezret. Többségük, munkaidő utáni munkavégzésre vállalkozott, és általánosságban elmondható, hogy hatékonyan kiegészítik az alapvető szervezeti formákat. Az idén is szólnom kell a veszteséges. alaphiányos vagy alacsony hatékonyságú vállalatokról, illetve gazdálkodásról, mert a sokszor emlegetett szerkezeti változások elsősorban itt szükségesek. Ezt a kérdést nem lehet a szigorú gazdasági feltételekre hivatkozással elodázni, mivel azt tapasztaljuk, hogy a magasabb követelményekhez a vállalatok nagyobb része meghatározott program és elhatározás esetén fokról fokra alkalmazkodni tud, és csak egy szűkebib kör az, amely erre nem képes. A vállalatok egy része a világszerte érzékelhető strukturális válság, illetve tartós dekonjunktúra nehézségeivel küzd. Több esetben például á hiányos piacismeretre alapozott fejlesztés okozza az a.íapihiányt, illetve a kapacitások tartós kihasználatlanságát. Tehát inem maga a vállalkozás ténye, mint ahogyan ezt néha hallani, hanem a téves vagy nem kellően előkészített döntés vezet gazdálkodási nehézségek, hez. Ezért indokolt, hogy ezeknél a vállalatoknál szigorúan megköveteljük a kibontakozás kellő garanciát nyújtó programját, és ha időnként hallani olyat, hogy egy-ilk-másik vállalat nehéz pénz. ügyi helyzetének úgynevezett rendezése lassain megy. az álta. Iában nem valamiféle adminisztratív késlekedés következménye, hanem annak tudható be, hogy ez a program egyes vállalatoknál naigyon lassan készül el. A kibontakozással nem kecsegtető vállalatok tartós támogatására nincs mód. A támogatásokat mérsékelnünk kell, mert elszívják az erőt más hasznos célok elől. A vállalatok részére nyújtott támogatások és fogyasztói árkiegészítések az idén 160 milliárd forintot tesznek ki, ezt jövőre 142 milliárd forintra kívánjuk csökkenteni. Az intézkedések nem lehetnek kampányszerűek, hanem a strukturális átalakulás részei, és összehangoltak kell hogy legyenek az életszínvonal általános követelményeivel. De a nagyfokú körültekintés nem odázhatja el a megérett intézkedéseket. Az idei év rendkívüli időjárása indokolja, hogy külön szóljak a mezőgazdaságról. Az aszály, amelynek méreteit jellemzi, hogy az éves csapadék 120—200 milliméterrel maradt el az átlagostól, számottevő kiesést okozott a gabonatermésben. Az aszálykárok mérséklésében nagy szerepe van a mezőgazdaságban dolgozók helytállásának, lelkiismeretes munkájának. Központi intézkedések is segítették a termelés folyamatosságát, és előmozdították a jövő évi termelés zavartalan megalapozását. A nagyüzemek pénzügyi helyzete az időjárás következtében a korábbinál differenciáltabb. A Dunántúlon a helyzet lényegesen jobb/ a nagyüzemek pénzügyi gondjainak nagyobb hányada az aszály sújtotta alföldi megyékre koncentrálódik. A gondok ellenére a mezőgazdasági termékekből az ellátás továbbra is zavartalan és az is marad. Sőt: egyes termékekből túlkínálat okoz a termelőknek gondokat. Figyelmünket most a jövő évi termelés előfeltételeinek megteremtésére fordítjuk, mert jövőre az 1982. évinek lényegében megfelelő magas színvonalú termeléssel számolunk. A szabályozás, elsősorban az ár- és támogatási rendszer változásai segíteni fogják jövőre a termelési szerkezet némi módosítását is, kívánatos irányba. A reális költségnövekedéseket és néhány eddigi termelési támogatást az ágazatban mintegy 4,4 százalékos átlagos felvásárlási áremeléssel, a jövedelemadó 20 százalékos csökkentésével és a kötelező tartalék-alapképzés megszüntetésével ellensúlyozzuk. Azzal számolunk, hogy intézkedéseink hatására a mezőgazdasági termelés piacérzékenysége erősödik. A költségvetési kiadások 53 százalékát az intézmények és a társadailomb iztosítás kiadásai teszik ki. A kiadási előirányzatok a szűkre szabott lehetőségd? mellett is hozzájárulnak az életkörülmények javításához, a sokirányú állami kötelezettségek teljesítéséhez. A társadalombiztosítási ellátás jövőre is a költség- vetés legdinamikusabban növekvő kiadási tétele. A kiadások 119 milliárd forintra fognak rúgni. A nyugdíjasok számának növekedése, az újonnan nyugdíjazottak magasabb keresete, a nyugdíjak évi rendszeres emelése, valamint az ez évi, a családi pótlékok és egyes nyugdíjakat növelő intézkedések hatására a kiadások 9 százalékkal nőnek, és az átlagnál alacsonyabb nyugdíjak és családi pótlék vásárlóerejének védelmében további intézkedéseket teszünk. A költségvetési intézmények kiadásait szigorú rangsorolással az alapellátás — köztük mindenekelőtt az általános iskolai oktatás és egészségügy — elsődlegességének szem előtt tartásával irányozzuk elő. Megköveteljük a rendelkezésre álló anyagi erők racionális és takarékos felhasználását, és ahol arra ésszerű lehetőség van, az intézmények szervezetének korszerűsítését, saját bevételeinek növelését. Az egészségügyi és szociális célú kiadás 30 milliárd forintot tesz ki, e kiadások 8 százalékkal fogják meghaladni az idei vár- haló szintet. A kórházi ágyak száma további 1200—1300-zal nő, és 1984- ben számuk meghaladja a 100 OŐO-et. Jövőre elkészül a felújított Traumatológiai Intézet s az új mentőközpont, de új ágyakon fogadhat betegeket a győri, egri, valamint a tatabányai kórház is. A betegellátást szolgálja az egészségügyi szakdolgozók számának emelése, a kórházi ágyak mellett dolgozó háromműszakos ápolónők kedvező bérezése. Oktatási, kulturális kiadásokra 46 milliárd forintot, az ideinél ugyancsak 8 százalékkal többet fordítunk. Továbbra is kiemelt feladat az átmenetileg megnövekedett létszámú korosztályok megfelelő oktatásának, nevelésének biztosítása. A jövő tanévben mintegy 17 000-rel emelkedik az általános iskolai tanulók száma. Feszítő 'társadalmi gondunk és kiemelt feladatunk továbbra is a lakásépítés. Az új lakásgazdálkodási szabályok alkalmazásának tapasztalatai kedvezőek. A lakásépítésre fordítható állami pénzeszközök csökkenése ellenére a tanácsok meggyorsították, javították a terület-előkészítést, a telekellátást és minden feltétel megvan arra, hogy jövőre a tervezett 70—74 ezer lakás megépüljön. A lakbéremelés végre- hájitása zökkenőmentes volt, ebben a fokozatosság és a leginkább rászoruló rétegek számára bevezetett szociális támogatás is közrejátszott. A lakásgazdálkodás új feltételei a fiatal családalapítók lakáshoz juttatását segítik. El kell azonban ismerni, hogy a saját rész előteremtése — a kedvezményezett el-őita-karékossági megoldások bővülése ellenére — nincs mindig arányban a fiatalok megtakarítható jövedelmével. E feszültség enyhítése feladata a kormánynak is, a tanácsoknak is. Ez utóbbiak a lépcsőzetes lakáshoz juttatással, a telek megszerzéséhez és a- lakásépítéshez nyújtható támogatással segíthetnek elsősorban. A lakásépítés kedvezőbbé vált pénzügyi feltételeinek hatására megnövekedett a lakosság építési kedve, ezt azonban nem követte az építőanyag-kínálat. Az építkezők ebből eredő gondjain segíteni kívánunk, javítani akarjuk a kereslet és 'kínálat összhangját, intézkedéseink hatására várhatjuk, hogy az építőanyag- ellátás bővebb lesz és az ellátás javulni fog. Az államra háruló igazgatási feladatok ellátásának feltételeit a költségvetési javaslat^ 7 milliárd forint kiadási előirányzat mellett • Az országgyűlés szünetében a cseréje. megye képviselőinek derűs eszmebiztosítja. Itt számításba vettük, hogy az igazgatási szervek teendőiket mindinkább a társadalmi igényneik megfelelően végzik. Mérséklik a kiadások növekedését a végrehajtott szervezeti változtatások, létszámcsökkentések, a külképviseletek és kereskedem mi kirendeltségek alkalmazottai számának csökkentése is. Az osztálytermek száma 1000-rel nő és ennek köszönhetően a váltakozó tanítás mértéke kismértékben csökkenthető lesz. Az általános iskolába járó .tanulók 46 százaléka fog már napközi otthoni ellátásban részesülni, és ezenkívül mód van szervezett, kedvezményes étkeztetésre a vendéglátóipar üzemeiben is. Az általános iskolai kiadások 11 százalékkal emelkednek. A gyermek- és az ifjúságvédelemre fordított kiadások emelkedése 9 százalék. A növekmény több dk közt a hi vatásos pártfogók és a nevelőszülői felügyelők létszámának bővítését, az állami gondozásba vett gyermekek intézményi ellátásának javítását szolgálja. Az alapellátás nagyrészét a tanácsok szervezik és finanszírozzák. E feladatok megoldása- — a rendelkezésre álló pénzzel — jórészt rajtuk múlik. A tanácsok e téren felelősen gondolkodnak és gazdálkodnak. Tevékenységük nélkül — ideértve a társadalmi erő mozgósítását is — nem érhettük volna el ezeket az eredményeket. A tanácsokra vár, hogy a közösségi feladatok megoldásába ezután is minden mozgósítható erőt bevonjanak. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a lakossági erőforrások bevonása rendkívül körültekintő, felelős mérlegelést igényel és csak az érdekeltek megnyerésén alapulhat. Az életszínvonal, az életkörülmények javítása olyan feladatok megoldását is szükségessé teszi, amelyeknél a hatalmas ráfordítás a lakosság nagy többsége számára gyakran közvetlenül nem érzékelhető, de az érintettek számára létkérdés. Ilyen például az egészséges ivóvíz biztosítása. E kérdéssel a kormány a közelmúl-tDr. Boza József felszólalása — Két témakört szeretnék hozzászólásomban érinteni, amelyek a kormányzati munkát segítik és szorosan kapcsolódnak az 1984. évi költségvetéshez is. Az elsőnél utalok az őszi ülésszakra, ahol többször elhangzott a .megállapítás, hogy a magyar ipar presztízsét meg kell védeni. Nekem ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy a magyar munkásosztály presztízsét nem kell megvédeni, mert történelmünk során számtalanszor bizonyította, hogy mindig ott tudott és tud lenni a nemzetközi haladás élvonalában és -mindig tudta, hogy mi a történelmi küldetése. A magyar munkásosztálynak -nemzetközileg is tekintélye van, hazánkba* pedig egyértelmű a vezető szerepe. A magyar ipar termelési színvonalának megítélése — amely teljesen más dolog, mint amit az előzőekben érintettem — már nem ilyen egyértelmű. A termelésben az eredményt nem jelszavakkal, hanem a -tényleges hatékonyság növelésiével kel.1 elérni. A magyar iparban ezekre is sok jó példát lehet felsorolni. Nekem .nagyon tetszik — gondolom másoknak is — az, ahogyan Jászberényben, a hűtőgépgyárban dolgoznak, s évről évre korszerűbb, többet tudó terméket adnak a fogyasztónak. Va* a mi gazdaságpolitikánknak — a javaslatomhoz kapcsolódó nagy tapasztalata. Nevezetesen az, hogy addig, -amíg a mezőgazdaságban dolgozó vezető szakemberek lényegesen kevesebbet kerestek, sokszor például felét sem, mint egy traktoros, akkor a mezőgazdasági értelmiség menekült a szakmájától. Azután jött a nagy fordulat, hogy a mezőgazdaságban dolgozó szakembereket anyagilag. erkölcsileg is magas szinten meg kell becsülni. Emlékszem, akkor is szűkében álltunk beruházási forrásoknak. De a történelem igazolta, hogy a párt és a kormány a 60-as évek elején helyesen döntött, amikor azt mondta, hogy a legolcsóbb beruházás, ha megfelelő káderpolitikát folytatunk és valóságosan növeljük a szakemberek anyagi érdekeltségét. Javaslom a kormánynak, hogy a mezőgazdaságban ezen területen szerzett kedvező tapasztalatoknak az iparban történő felhasználását vizsgálja meg. A második témakör a szőlő- és gyümölcstermelés szabályozórendszerével függ össze. A mezőgazdasági szabályozórendszerünk normatív jellegű, pedig a szőlő- és gyümölcstermelésnek .több olyan sajátossága van, ami különösen ilyen válságos időszakban — véleményem szerint — megkülönböztetést igényelne. A szőlőt és a gyümölcsöt több évtizedre telepítjük, így az nehezebben tud alkalmazkodni a változó piaci körülményekhez. Lényegesen nagyobb az eszköz- és az importigénye is. A termelési folyamat elhúzódik: téli almánál például 18 hónap, bornál médiában foglalkozott, és 1984-ben újabb 90 olyan -településen lesz jó ivóvíz, ahol ma nem megfelelő a minősége. Valamennyi, költségvetési intézmény gazdálkodása,vai kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy még a kiemelt területeken is elengedhetetlen az ésszerű takarékosság. Jelentős tartalékok vannak a belső szervezet, az intézmények közti munkamegosztás fejlesztésében, a beszerzések racionalizálásában, a fenntartás és felújítás ésszerű megszervezésében és a színvonalas ellenőrző munkában. Ezeket fokról fokra feltárjuk és mint az elmúlt években, úgy a jövőben is megteszünk minden lehetséges ésszierűsítést. Az 1984. évi költségvetés előirányzatai lehetővé teszik, hogy hazánk olyan gazdaságpolitikát folytasson, amely az elmúlt évekhez hasonlóan a jövő évben is támogatásra találhat a szoeiializ. mus építését igenlő minden állampolgár részéről, és kivívja további nemzetközi megbecsülő, sänket .Megvalósítása nagy erőfeszítést, esetenként áldozatot kő. vetel gazdasági szervezetektől, állampolgároktól egyaránt. A társadalom demokratizálódási folyamata, a gazdaságirányítás fej. lesztése egyaránt kezdeményező, a döntésekben és végrehajtásban cselekvőén részt vevő állampolgári, vállalati és tanácsi magatartást igényel. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a népgazdaság egyensúlyának megszilárdítása, gazdaságunk felien, dí.tése nem egyszeri felbuzdulást igényel; hanem állandó, sokrétű és alkotó cselekvést. Ehhez kérem az országgyűlés fórumán a munkások, parasztok és értelmi, ségiek alkotó közreműködését közös céljaink valóra váltásában — mondotta befejezésül Hetényi István. A pénzügyminiszter előterjesztése után Hajmer Imre Komárom megyei képviselő fejtette ki véleményét, majd dr. Boza József, Bács-'Kis,kun megye 18. választó- kerületének képviselője szólt hozzá: ladja a 24 hónapot is. A költségek gyorsabban növekedtek, mint az ágazat bevételei. A költségeiken beliül az ipari, és az energiaárak 50—60 százalékot jelentenek, ami ellen az ágazat nem tud semmit tenni. A gyümölcstermesztés ráfizetéses lett. Nagyon lesújtó a kép az almánál és a körténél. Nem nehéz belátni, ha nem lesz változás a termesztés ökonómiai feltételeiben, akkor néhány év múlva — félve merem kimondani —, a hajdan nagy gyümölcsexportáló országból importot igénylő ország 'lehetünk. Meggyorsult a gyümölcsösök kivágása, nálunk, Bács-Kiskun megyében 1983-ban 1606 hektárra adtak kivágási engedélyt. Tudom, hogy bizonyos területeknek a termelésből való kivonása indokolt, de azt is tudom, hogy az üzemek többsége arra készül, hogy pár éven belüi az alma és körte teljes termőterületétől megszabaduljon. Az elmondottak alapján a következőket javaslom: 1. A szőlő- és -gyümölcstermés tárolásával, forgalmazásával ösz- szefüggő eszközök hitelfelvételeit kedvezményezni, a forgalmazást, értékesítést korszerűsíteni kellene. 2. Ma aki bortárolót épít, az adót, illetéket fizet. Javaslom ezeknek törlését. 3. Az almaszáá-lítás besorolása kedvezményezett legyen az őszi csúcsszállítás idején. 4. Több és olcsóbb ipari háttérre lenne szükség. 5. Talán elsőként kellett volna említenem, de mivel javaslataim fontossági sorrendet nem jelentenek, így utolsónak mondom: vannak a mezőgazdasági üzemeknek is tartalékai, azoknak feltárása, mobilizálása pedig egyértelműen az üzemek, a mi feladatunk. • • • Ezután Szabó István (Hajdú- Bihar megye), Kökuti Ferencné (Fejér megye), Stadinger István (Budapest), Sörés István (Szabolcs megye), Kovács László (Pest megye) szólalt fel. Az országgyűlés téli ülésszakának első napja —, melyen a tanácskozást Apró Antal, Cserven- ka Ferencné és Péter János felváltva vezette — ezzel végétért. A ÍP«aHilg>t _rr\Q_______________J_' . f ,