Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-23 / 302. szám

IDŐJÁRÁS Várható ldójáráa ma estig: Veve. •ebb felhő, párás, helyenként tartó­san ködős Idő várható, délen és kele­ten egy-két helyen még előfordulhat eső. Mérsékelt, változó Irányú légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet —2, plusz 3, leg­magasabb nappali hőmérséklet pénteken 3, I fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS, VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYJAVASLAT, JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉS Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 302. szám Ára: 1,40 Ft 1983. december 23. péntek NÉGYSZÁZ ÚTTÖRŐ ÉS KISDOBOS JÖTT EL Fenyőünnep a megyeszékhelyen összesen négyszáz gyermek érkezett tegnap Kecskemétre, a megyei fenyőünnepre. A meghívottakon kívül minden úttörőcsapatot két jól tanuló, és 'mozgalmi tevékenységben is kitűnő kisdobos, illetve út­törő képviselt. A fiúkat, lányokat a város négy pontján kisbírók várták, akik „kikiáltották” a programot, és mesetérképeket adtak a csoportoknak. Ezután felkeresték a Katona József Múzeumban, az Erdei Ferenc Művelődési Központban, a Szórakaténuszban, vala­mint az úttörő- és ifjúsági otthonban őket váró Meseanyókat, akik az ügyesen szereplő gyerekeknek aranydiókat adtak. A csoportok ezt követően mesefigurákkal találkozhattak — barna medvével, Hó­fehérkével, Hamupipőkével, tündérrel — és készíthettek különféle játékokat, fűzhettek gyöngyöt, szőhettek, fonhattak, sőt mézeskalá­csot is süthettek. Délben a nagy fenyőfa alatt a művelődési központban játszottak a vendégek, majd együtt mentek a Katona József Színházba, a Csalóka Péter című mesejátékot megnézni. Képünk a közös játékot örökítette meg. (Pásztor Zoltán felvétele) PETŐFI NÉPE Csütörtökön a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Legfelső törvényhozásunk fórumán megjelentek: Losonczl Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglaltak a budapesti diplomáciai képvi­seletek vezetői és tagjai. A téli ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség a választójogi törvény 17. paragrafusának ötödik bekezdése alapján benyújtotta az időközi választásokról szóló jelentését. Ezt az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vette, és a választá­si jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a megválasztott országgyűlési képviselők megbízólevelét. Megállapította, hogy azok a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelnek, ezért javasolja a kép­viselők igazolását. Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, és Boros László, Sztrapák Ferenc, Za- horecz József és dr. Czibere Tibor országgyűlési képviselőket igazolt­nak jelentette ki. Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége javaslatot terjesztett elő bizottsági tag felmentésére, és a bizottságokban — felmentés és elhalálozás miatt megüresedett tagsági helyek betöltésére. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés Andrikó Miklóst — államtitkári kineve­zésére tekintettel — a terv- és költségvetési bizottság tagságából felmentette. Koltai Imrét és Kovács Ferencet az építési és közle­kedési bizottság, Mezei Lászlót a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság, dr. Csendes Bélánét a kulturális bizottság, Papp Lajost, a terv- és költségvetési bizottság, Németh Ferencet a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság tagjává megválasztotta. Az országgyűlés ezután elfogadta a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának jelentését, amelyet a legutóbbi ülésszak óta alko­tott törvényerejű rendeletéiről készített. Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Minisztertanács be­nyújtotta az Alkotmány módosításáról, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról, valamint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés plénuma ezt követően elfogadta az ülésszak na­pirendjét: 1. Az Alkotmány módosításával foglalkozó törvényjavaslat; 2. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával fog­lalkozó törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló tör­vényjavaslat. Az elfogadott napirendnek megfelelően Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára előterjesztette az Alkotmány módosításáról szóló expozét. Államéletünk szervezeti megoldásai Katona Imre beszéde — A ma érvényben levő alkot­mányunkat 1949-ben iktatta tör­vénybe az országgyűlés, ez törté­nelmi jelentőségű vívmány volt: szentesítette a néphatalmat és cé­lul tűzte ki a kizsákmányolástól mentes társadalom, a szocializ­mus felépítését. Az azóta eltelt 34 év alatt csak egyszer került sor az alkotmány módosítására, ami­kor 1972-ben a megelőző több mint két évtizedes, az egész társa­dalomban lényegi változást hozó fejlődés ezt szükségessé tette. Né­pi alkotmányunk alapelvei ma is érvényesek. Mindezek alapján ki­jelenthetjük, hogy szocialista ál­lam- és jogrendszerünk, politikai intézményrendszerünk szilárd alaptörvényre épül — mondotta bevezetőjében Katona Imre. — Szocialista társadalmunk fej­lődésének eredményeként ismét időszerűvé vált, hogy állami éle­tünkben több új szervezeti meg­oldást vezessünk be. Az alkotmá­nyosság védelmének hatékonyab­bá tételét segítheti elő egy újon­nan létesítendő önálló szerv: az alkotmányjogi tanács, mely jelle­génél fogva sajátos feladatot lát el: a jogszabályok alkotmányos­ságát vizsgálja. Az alkotmányjo­gi tanács az országgyűlés megbí­zásából működik. Ez erősíti a leg­felsőbb államhatalmi-népképvi­seleti testület irányító és ellenőr­ző szerepét. Az Elnöki Tanács titkára ezután az ellenőrzési rendszerről szólt. Megállapította: ellenőrzési rend­szerünk általában megfelel a kö­vetelményeknek, ez azonban — természetesen — nem jelenti azt, hogy továbbfejlesztésére, hatéko­nyabbá tételére ne tegyük meg a szükséges intézkedéseket. A jelen­legi szabályozás szerint a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tag­jait az országgyűléstől kapott fel­hatalmazás alapján a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa választja meg A javasolt módosítás elfoga­dása esetén a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke a Mi­nisztertanács tagja lenne. Katona Imre szólt arról is, hogy már korábban lehetőséget terem­tettek az államtitkári jogalkotói tevékenységre; mint mondotta, in­dokolt megteremteni annak a le­hetőségét, hogy az országos hatás­körű szerv vezetésével megbízott államtitkár állampolgárokra is kötelező rendelkezéseket adhas­son ki. Az Elnöki Tanács titkára kitért az Alkotmány módosításáról szóló javaslatnak arra a részére is, amelynek alapján megszűnik a megyéknek járásokra történő ta­gozódása. Ez kedvező feltételeket teremt a helyi tanácsok önkor­mányzati jellegének kibontakozá­sához. Utalt az országgyűlés má­sik napirendi témájára, amely vá­lasztási rendszerünk továbbfej­lesztéséről szól. Ennek kapcsán az Alkotmányt ki kell egészíteni az­zal a rendelkezéssel, amely előír­ja, hogy az országgyűlési képvi­selőket választókerületenként és országos listán, a helyi tanácsta­gokat pedig választókerületenként választják. Az országos választási listán megválasztott képviselő visszahívásáról — a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának javas­latára — az országgyűlés dönt. A törvényjavaslat végül arról is rendelkezik, hogy az Alkotmányt módosító új szabályok 1984. ja­nuár 1-én, a választásokkal kap­csolatos új rendelkezések pedig az 1985. évi általános választás ki­(Folytatás a 2. oldalon.) SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSKERTÉSZET A KISKUNSÁGON Társulások a Bácskában és a Duna mentén Baján a bácskai és Duna melléki, Kecskeméten a kis­kunsági mezőgazdasági szövetkezetek választott képviselői tanácskoztak csütörtökön a két területi szövetség küldött- közgyűlésén. A kiskunságiak 73 szövetkezet, 7 közös válla­lat VI. ötéves terve időarányos teljesítéséről, a TESZÖV szolgáltató ágazatának tevékenységéről készített tanulmányt vitatták meg Magony Imre titkár szóbeli kiegészítője után. A bácskai és Duna melléki küldöttközgyűlésen az 1983- as év gazdálkodásának alakulása, az I984-es főbb feladatok, a szövetség nőbizottságának jelentése, és a terület TOT-tag- jainak ténykedése volt a vitatéma, amelyhez dr. Varga An­tal szövetségi titkár fűzött szóbeli kiegészítőt. A kiskunsági szövetkezetekben jelentősen változott a termelés szerkezete a jövedelmezőbb gaz­dálkodás. a népgazdaság, s a piac igényeinek megfelelően. A búza termőterülete 12, a cukor­répáé 28, a napraforgóé 64, a lu_ cérnáé 9 százalékkal nőtt három év alatt. Azonban a Homokhát­ságon a szőiő- és gyiüimölcster. mesztés a meghatározó ágazat. Űj ültetvényekkel csaknem 50 százalékkal megnőtt a nagyüae. mi terület. A szőlőtermesztés és borászat gazdaságossága rohamosan rom­lik. Ennek egyik oka a termelés, hez szükséges ipari anyagok, eszközök árának rohamos emel­kedése. Valamint az a tény, hogy a szőlőtermés döntő részét csak olyan áron tudta értékesíteni a termelő, ami a felvásárló válla­latok pillanatnyi érdekeinek megfelelt. A gyümölcstermelés közgazda- sági helyzete még inkább rom­lott. Az értékesítési bizonytalan­ság. a tárolás, hűtés, szállítás is. métlődő hiányosságai miatt 1800 hektár gyümölcsöst selejteztek ki. de csak 300 hektárt ültettek helyette a kiskunsági szövetkeze­tek. A Bácska és a Duna mellék közös gazdaságainak erőfeszíté­se a termelés jövedelmezőbbé té­telére, a rugalmas alkalmazko­dás a megváltozott közgazdasági körülményekhez, a megalapozott biológiai háttér, a jobb fajta- használat, az okszerű tápanyag gazdálkodás együttes eredménye az, hogy a térség szövetkezetei 9,8 milliárd forintos termelést ér­tek el. A műtrágyaellátást jól se­gítette a Kalocsa környéki Agrár­ipari Egyesülés agrokémiai köz.* pontja, amely 8 tagszövetkezettel gyarapodott. A rémi Dózsa irá­nyítása alatt működő takarmány­keverő társulás százhúszezer tonna áru kibocsátásával döntő szerepet vállalt a környék taka.r- mányellátásában. A Bácskai Húsipari Közös Vállalat célszerű együttműködést alakított ki a tagszövetkezetei nék vág óhíd ja i. val. Szövetkezeti összefogással valósul meg a jégeső elhárító rendszer, és a Bácska, valamint a Duna-melilék öt körzetében 32 termelőszövetkezet érdekelt a gázprogram végrehajtásában. A térség szövetkezetei az 1083-:r évet várhatóan 870 milliós nye­reséggel zárják. K. A.—B. N. É. Kairói találkozó Jasszer Arafat, a PFSZ VB el­nökié csütörtökön Egyiptombiain olyan találkozón vett részt, amelyről Jichak Samir izraeli miniszterelnök „sajnálkozással és megdöbbenéssel” értesült. Ara­fat ugyanis Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel randevúzott — akinek elődje, a néhai Anvar Szadat, különbekét kötött Tel Aviivval. Ezt a különbekét az arab világ árulásának, az arab és a palesztin ügy kiárusításának bélyegezte és kiközösítette Kai­rót. Arafat és Mubarak találkozó­ja így Izrael szemében megerő­sít valamit: a jelenlegi egyipto. mi elnök — tulajdoniképpen Sza­dat halála óta — maga is kiutat keres a Camp David-i zsákutcá­ból. Ennek a törekvésnek lénye­ges eleme, hogy Egyiptom kere­si egyben az „arab országok csa­ládjához” visszavezető utat. Ez az útkeresés nemcsak egyiptomi vállalkozás: segítenék benne a mérsékeltnek nevezett arab országok is. amelyek el­lenzik ugyan a nyílt kitárulko- zásit Izrael felé — de a „Pax Americana”, az amerikai ihleté­sű közel-keleti béke szellemében hajlandóak alkuba bocsátkozni még alapkérdésekről js. feltéve, ha ez nem sérti saját érdekeiket. Az egyik alapkérdés éppen a palesztin ügy, amely Arafatnak és híveinek Libanonból történő távozásával nem éppen pozitív szakaszba jutott. A távozás azon­ban már csak végkifejlet volt, — az alapvető probléma a PFSZ-en belüli belső vál§á.g. A Mubarak—Arafat találkozó­nak ezért talán az időzítés a leg­főbb szépséghibája: a PFSZ Vég­rehajtó Bizottságának elnöke kénytelen volt olyan időpontban megtárgyalni a szervezet és az Egyiptom közötti viszonyt, ami­kor magát js súlyos gondok gyöt­rik a jövőt illetően. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS SZOLGÁLTATÁS A Kecskeméti Állattenyésztő Vállalat ez év január 1-én alakult, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád me­gye területén négy teljesítményvizsgáló, és három megyei állomáson végzi az alapítólevélben megha­tározott feladatokat. Fő tevékenysége: valamennyi állattenyésztéssel összefüggő szolgáltatás. Többek között a törzskönyvezés, teljesítményvizsgálatok, a tenyész- és haszonállatok forgalmazása, a fajtafenn- tartó nemesítés és más egyéb. Dr. Molnár Mihály, a vállalat igazgatója arról tá­jékoztatott, hogy a sok feladatot önállóan csak rész­ben tudják ellátni, ezért együttműködési szerződést kötöttek a gödöllői, a szekszárdi Állattenyésztő Vál­lalattal, valamint a Taurina szarvasmarha-itenyész- tő közös vállalattal, összefogva, tíz megyében vég­zik az állattenyésztéssel kapcsolatos feladatokat. Saját takarmánykeverőt üzemeltetnek Szalkszent- mártonon, amely ellátja az ország teljesítményvizs­gáló állomásait. ŰJ SZOBOR AZ ÚJ ISKOLA ELŐTT A vállalathoz tartozó három megyében 6 szarvas- marha-, 12 sertés-, 9 juh- és 11 ló-itörzstenyészetet 'tartanak fenn. Törzstenyészetté csak azt az állo­mányt lehet kijelölni, amely termelési és tenyésztési érték szempontjából kiemelkedő, valamint a nem­zetközi együttműködésbe is bekapcsolható. Tegnap, a Hódmezővásárhelyi Egyetemi Tangaz­daság dísztermében a kecskeméti vállalathoz tarto­zó három megye törzstenyészeteivel foglalkozó szak­emberek évvégi tanácskozásra jöttek össze. Ez al­kalommal az Országos Takarmányozási és Állatte- ínyésztési Minősítő Intézet osztályvezetője dr. Baltay Mihály értékelte az eddigi munkát. Egyidejűleg 'ju­talomban részesítette a kiváló eredményt elért állat- tenyésztőket. Bács-Kiskun megyéből az Állampusz­ta! Célgazdaság, a kisszáilási Bácska, a csátaljai Üj Tavasz Termelőszövetkezet, valamint a soltszentim- rei Ezerjó Szakszövetkezet állattenyésztői részesültek elismerésben. " K. S. BM Apostagon zárult a Nagy Lajos centenárium-«-M i <4 A A Tegnap délután Apostagon tar­tották a Nagy Lajos-centenárium záróünnepségét. A dunavecsei ál­talános iskola kamarakórusa nép­dal-csokrokat adott elő. majd Purger Kinga nyolcadikos tanuló szavalata idézte Nagy László, Nagy Lajos halálára írt versével a falu határában, a Tabáni telken született „halálig tiszta” remek­írót. Ezután Bolvári József, az apostagi községi tanács, valamint a Nagy Lajos-emlékbizottság el­nöke köszöntötte a megjelenteket, köztük megyénk párt és állami vezetőit, a magyar szellemi élet neves személyiségeit, a környező települések társadalmi szerveinek, intézményeinek küldötteit. — Nagy jelentőségű a mai ese­mény Apostag életében — mon­dotta Bolvári József. — Nemcsak a nagy érdeklődéssel kísért cente. náriumi rendezvénysort zárjuk le, de két maradandó értékkel is gaz­dagodik községünk. Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművés2_ih­letett Nagy Lajos szobrával és az új öttantermes általános iskolával, amely soha nem évülő bizonyíté­kát adta, hogy mire képes egy község, ha egy akarattal felvál­lalva rangján kezel egy társadal­mi fontosságú ügyet. Hubay Miklós, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Nagy Lajos utolsó óráinak tanúja, avatóbe­szédében a falu Kossuth-díjas szü­löttének Apostaghoz fűződő szo­ros, ur-mnakkor ellentmondásos kapcsolatáról szólt. „Most. szüle­tése után 100 évvel végre ismét megtért övéihez a Kiskunhalom jövőt építő, szorgos lakóihoz a fiú. Remek szobor idézi alakját, jö­vőnket alapozó új intézmény — az Iskola — viseli mától a nevét” — mondta. Az írószövetség elnökének be­széde, valamint a szobor leleple­zése után Hatházi Sándor vette át az iskolát. Az ünnepséget a diá­kok műsora zárta.

Next

/
Thumbnails
Contents