Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-22 / 301. szám
IMI 4eeemb*r SB. • PETŐFI NfPl • « KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1983. december 21-i üléséről halfogyasztás • A bajai Űj Elet Halászati Tsz dolgozói a rezét! Duna-ágban. (Folytatás az 1. oldalról.) A tanácsi fejlesztés fontosabb társadalmi-gazdasági programjai teljesültek. A megyében számos alapközmű-fejlesztés történt, a községekben sok jó példa van a helyi összefogásra, amiben jelentős szerepet játszik a tanácsok, mozgalmi szervek gazdaságszervező munkája. O A gazdálkodás nemzetközi feltételei várhatóan 1984- ben sem javulnak. Továbbra is fontos gazdaságpolitikai feladat a külkereskedelmi egyensúly javításához való hozzájárulás. Az új szabályozórendszer szabta keretek között a vállalatok a ráfordítások hatékonyságának növelésével és a műszaki színvonal emelésével, az anyag- és energia- ráfordítás gazdaságosabbá tételével, gyorsan megtérülő beruházások megvalósításával szolgálják a megye és az ország gazdasága elé tűzött célok elérését. A vállalati, szövetkezeti gazdálkodásnak és a vásárlóerő szabá- lyozásánák fontos eszköze lesz továbbra is a keresetszabályozás. Ennek keretein belül a munkahelyi bérszabályozás a korábbiaknál fokozottabban érvényesítse a teljesítmény szerinti differenciálást. El kell érnünk, hogy az egyéni és közösségi fogyasztás színvonala a helyi teljesítményektől jobban függjön. A megye sajátos szerkezetét figyelembe véve, az ipar ágazatonként és gazdálkodó egységenként differenciált növekedést valósítson meg. A termelést csak ott célszerű növelni, ahol gazdaságos, jó minőségű, piacképes termékeket állítanak elő. A termelés növekedése járuljon hozzá a belföldi igények jobb kielégítéséhez, a rubel elszámolású és konvertibilis export további fokozásához. Az ésszerű anyagfelhasználás, az anyagköltségek csökkentése megköveteli a gyártók, felhasználók és a kutatóhelyek szoros együttműködését. Indokolt a vállalatirányítási, rendszer. korszerűsítése, ami a hatékonyabb működés alap-; feltétele. Elő kell segíteni a szénhidrogén-ipar zavartalan működését. A gépiparban tovább növekedjen a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás szerepe. Kiemelt figyelmet kell fordítani az alacsony hatékonysággal működő vállalatok sorsának rendezésére. Az építőiparban a keresleti szerkezet változása mellett további feladat a saját építési-szerelési teljesítmény növelése. A megyei pártbizottság megengedhetetlennek tartja a tanácsi cél- csoportos lakásépítési, tervek teljesítésének elmaradását. Az építőipari vállalatok, szövetkezetek fokozott mértékben kapcsolódjanak be a lakásépítésbe. Az építőipari szervezetek, építő részNeves fővárosi művészek csaknem egyórgs, színvonalas műsorral köszöntötték azt a töibb -mint háromszáz embert, aki Hartán, a művelődési ház nagytermében gyűlt össze. Ott voltaik a munkahelyi kollektívák, szocialista bri. gádoik, a KISZ-alapszervezetek képviselői, a párt-, állami és tár. sadalimi szervezetek vezetői, s dr. Boza József országgyűlési képviselő is. Dr. heitert János. a helyi népfrontbizottság elnöke üdvözölte a falugyűlés résztvevőit, majd Szo. kola Imre tanácselnök adott áttekintést a településpolitikai célok megvalósításáról, a jövő ten. nivalóiról. Kiegyensúlyozott fejlődésről számolt be, mely immár évtizedek óta jellemző a nemze. tiségi nagyközségre. Jól sáfárkodtak költségvetési pénzükkel. Heggel rendelkező iparvállalatok, mezőgazdasági és egyéb üzemek, kihasználva a lehetőségeket, bővítsék a helyi építőanyag-termelést. O A mezőgazdaság dinamikusan növelje teljesítményét. Elsődleges feladata, hogy 1984-ben elérje a korábbi, 19,82. évi teljesítményszintjét. A gazdálkodás minden fázisában törekedni kell a munka szervezettségének javítására, a fajlagos költségek csökkentésére, az érdekeit^ ség fokozására. A szántóföldi növénytermesztésben a kalászosga- bona-termő terület növelése mellett a fajlagos hozamok emelésével, az energia- és költségtakarékos eljárások alkalmazásával kell növelni a termés meny- nyiségét és jövedelmezőségét. A kertészeti ágazatokban alapvető feladat a termelés, a feldolgozás és a forgalom összhangjának megteremtése. Szükséges az állattenyésztés differenciált fejlesztése. Mérsékelni kell a szarvasmarha-állomány csökkenését. A mezőgazdasági termelést szolgáló ipari és kereskedelmi szállítók fokozzák erőfeszítéseiket, hogy a termelési feltételek, az eszköz- és anyagellátás ne romoljon sem a nagyüzemekben, sem a kistermelés körében. Az élelmiszeripar legfontosabb feladata a piaci igényekhez való alkalmazkodás a mezőgazdasági termeltetésben és az élelmiszer- feldolgozásban egyaránt. Az értékesítési lehetőségek növelése, a gazdaságosság javítása érdekében az élelmiszeripari, valamint a termékfeldolgozást végző mezőgazdasági üzemek szélesítsék és fokozzák a termékek feldolgozottságát. Fontos követelmény a feldolgozott élelmiszeripari termékekben levő tápérték megőrzése. Az élelmiszer- ipari vállalatok vegyék figyelembe a fogyasztói szokások változását, növeljék az energiaszegény, diabetikus, rostos élelmiszerek mennyiségét. A mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, az indokolatlan különbségek mérséklése érdekében, valamint a közös fejlesztésekben rejlő lehetőségek kihasználása végett kiemelt figyelmet fordítsanak a különféle gazdasági együttműködések, társulások szervezésére, ezek gazdasági előnyeinek növelésére. O A kereskedelmi ellátás minőségének javítása az életszínvonal védelmének lényeges (kérdése. Jogos követelmény a kereskedelemmel szemben, hogy számottevően javítsa a kistelepü- lésekben élő lakosság napi cikkekkel történő ellátását. A bolthálózatot nagyobb beruházások nélkül is bővíteni, a kereskedelem kulturáltságát javítani kell. A vendéglátásban a szakma egészét tekintve további előrelépésekre Falugyűlés Hartán Javultak az óvodai, a napközi otthoni és az egészségügyi ellátás feltételei. Kitűnt az elnöki beszámolóból, hogy nagy figyelmet for. dítanak a társközség. Duniatetét- len fejlődésére. Ott több imint kétezer méter aszfaltút és csaknem félezer méter járda épült. Gondoskodnak a csapadékvíz elvezetéséről és az ivóvízellátás javításáról. Jó híreket mondott a tanács, elnök az anyaközség fejlődéséről is. Most dolgoznak a hartaii vízhálózat bővítésének tervén, fovan szükség. A jelentős devizabevételt eredményező idegenforgalom fejlesztése érdekében jobban fel kell használni meglevő természeti és kulturális értékeinket. A közlekedési ágazatban kiemelt feladat a forgalmi viszonyok javítása, az utak állagának megőrzése és a pénzügyi lehetőségek függvényében ennek folyamatos javítása. A hírközlésben el kell kezdeni az elhatározott távbeszélőhálózat-fejlesztéseket, tovább kell folytatni a városkörnyéki települések bekapcsolását. A tanácsok a rendelkezésre álló pénzeszközeiket továbbra is a lakossági alapellátás fejlesztésére és a társadalmi programok megvalósítására koncentrálják. A beruházási lehetőségek csökkenését a helyi tanácsok jobb szervezéssel, olcsóbb megoldások alkalmazásával és gondosabb munkával ellensúlyozzák, ily módon is javítva a lakosság életkörülményeit. Vizsgálják meg, hogy megfelelő, demokratikus előkészítés után a lakossági összefogás . milyen újabb formáira van lehetőség. A telekpályázati rendszer fenntartásával, a településrendezési tervek felülvizsgálatával, társulások alakításával, kommunális kötvények kibocsátásával, az indokolatlan építési tilalmak feloldásával is segítsék elő a lakás- építési, településfejlesztési program teljesítését. O A gazdálkodó szervekkel szemben támasztott követelmények, a differenciált, teljesítményekhez igazodp ösztönzési formák fokozottabb megvalósításával, a kezdeményező, vállalkozói magatartás terjedésének segítségével növekedhet a vállalatokon és szövetkezeteken belüli és ezek közötti feszültségek, konfliktusok száma. Ezért az állami, érdekképviseleti és társadalmi szervek kísérjék fokozott figyelemmel a helyi problémákat, szükség esetén — az összes rendelkezésre álló eszközzel — vegyenek részt megoldásukban. A vállalati felelősség és önállóság csorbítása nélkül járuljanak hozzája gazdasági építőmunka céljainak megvalósításához. A megyei pártbizottság felhívja *a pártszervezeteket, hogy politikai és szervező munkájukkal járuljanak hozzá az 1984. évi népgazdasági terv céljainak megvalósításához. A kommunisták járjanak élen a feladatok vállalásában és teljesítésében. Felkéri a társadalmi és tömeg- szervezeteket, hogy mozgósítsák tagságukat, a dolgozókat az ország gazdasági fejlődése érdekében végzett alkotó, kezdeményező, fegyelmezett munkára, becsületes helytállásra, segítsék elő a gondok, s az új teendők megértését, a közös munkát. lyamatos a magánerős lakásépítés telekellátásia, gondot fordítanak a környezetvédelemre. A hozzászólások a közügyek iránti megnövekedett érdeklődést jelezték. Énisz Henrik, az Állam- pusztai Célgazdaság dolgozója a jobb minőségű szene,kikel való kielégítő ellátást sürgette^ s arra volt kíváncsi: mennyibe kerül a községnek a sport, ezen beliül a megyei első osztályú labdarúgó- csapat szerepeltetése. Rétfalvi Teofil azt indítványozta, hogy a község szerezze be a hartai festett népi bútorokról készült film kópiáját. SpieQl Mária javasolta, hogy a község egyik új utcáját Hámán Kajtóról nevezzék el. Tímár Henrik a felvásárlási gondokról beszélt részletesen. Halászat Hazánkban az állati eredetű fehérje fagyasztása évről évre növekszik, az idén -már átlagosan 76 kilogramm hús került szemé, lyenként a lakosság asztalára Az egészséges táplálkozás iránti igény, másrészt mezőgazdaságiunk fejlődése lehetővé tette, hogy húsfogyasztásban közel álljunk a legfejlettebb országok fogyasztási színvonalához és az optimális szintihez. Döntő mértékben rna Is sertéshúst fogyasztunk. Közismert, hogy a sertéshús kalória-tártál, ma a legmagasabb. Viszont a kalóriáit igénylő munkaterületek jelentősen csökkentek. Elérkezett az idő tehát, hogy változtassunk húsfogyasztási szokásainkon. Az évi három kilogrammot alig ha. ladja meg — egy lakosra vetítve — halfogyasztásunk. (Az összes húsfogyasztáshoz viszonyítva 4— 5 százalék.) A korábbi évszázadokban úgy emlegették hazánkat, mint a vad és hal országát. És ez Igaz is volt, mert ezek könnyen elérhető tápláléknak számítottak. Aztán kö. vetkezett a folyók szabályozása, és ez lényegesen megváltoztatta az ország, főleg az alföldi térség arculatát. Ezáltal a mezőgazdasági termelés feltételei is megváltoztak. Jórészt előnyösen. Az ország vízterülete jelenleg mintegy 150 ezer hektár. Tehát országosan ennyi ma a hailtenyésztésre és fo. gásra alkalmas vízfelület. Ennek egy része, 30 ezer hektár körül, intenzív termelésre, miig 120 ezer hektár extenzív, csak halfogásra alkalmas. I A növényevők meghonosítása Miután tengerünk nincs, haziad vizeink kiterjedése pedig érdemlegesen nem változik, meglevő te. rületeink kihasználsa a cél. E téren még sok a feladat A jelenlegi termelés kétszerese is elképzelhető, ha korszerű biológiai, technológiai, mechanikái módszereket alkalmazunk. A feltételek adottak: a mélyebb vizek — víztározók. bányatavak, átfolyóvizes csatornák — alkalmasak a ketreces módszer bevezetésére és a geotermikus vizekben, bányavizekben a pisztráng, azámgolna, a harcsa termelése is megkezdődött, igen korszerű, nagy termeié, kenységű üzemekben. A növényevő halak termelését 20 éve kezdtük, azonban csak 1974-től. a százhalombattai temperált vizű Halszaporító Gazdaság létrejötté, tői beszélhetünk meghonosításról, nagyobb mennyiség előállításáról. A növényevő tenyészettel je. lentős termelésnövelést érhetünk el, arányuk egyre nőtt összes haltermelésünkben. Ezt mutatja az alábbi táblázat is. A Dunai Vasmű leányvállalata A Dunai Vasmű 1984. január 1-től önálló kisvállalatként működő leányvállalattá kívánja átszervezni budapesti gyáregységét, a lőrinci hengerművet. A kohászati kombináttól meglehetősen elkülönült, a fővárosban dolgozó egység —, amely korábban önálló vállalat volt — évente 160—170 ezer tonna durvalemezt gyárt, termelési értéke kétmilliárd (o. tint körül van. A növényevő halak exportja, illetve árucseréje is jelentősen nőtt. A külföldön eladott haliakból részarányuk 70—75 százalék. Az elmúlt öt évben a Közel-Keleten — Irak, Irán — igen keresett volt a növényevő hal. Ez is serkentette a hazai termelés növelését. E halak termelési költségei kedvezőbbek, növekedésük gyorsabb a többiekéhez képest. Vizeink halászati kihasználtságának fontos eleme a növényevő hal, arról nem is beszélve, hogy jelenléte a víz minőségét is javítja. Ismeretlen volt Van egy pontyféle, amelynek a húsa sovány, ízanyagot nem hordoz, sokféleképpen elkészíthető. Mégis első kínálatunkat nem fogadta kedvezően a kereskedelem, miután nehezebben kezelhető, nagyobb gondosságot igénylő termékről volt szó. ami emellett olcsó is. Forgalmazásában kevés volt az érdekeltség. Nem mellette, hanem ellene folyt egy ideig a propaganda. Tény, hogy például a ponty való a halászlébe, és azlt nem lehet növényevőkkel helyettesíteni. A közönség előtt ez a hlal Negyvennyolcban huszonnégy- éves volt Vájná József, akitől Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságon kérdeztem: Mi történt vele azóta? — Egy ideig az OTI kecskeméti kerületi körzeti megbízottja voltam — mondta. — 1951-ben duplán is új életet kezdtem: megnősültem, és idejöttem a központba dolgozni. Adatszolgáltató lettem. 1958-ban kerültem a járulékügyi és nyilvántartási csoportvezetői beosztásba. Érdekességként említem, hogy 1929 óta folyamatos adatgyűjtésünk van. A megye lakosságának hatvan százaléka tartozik hozzánk. Csoportomban — január 6-ig, ugyanis akkor megyek nyugdíjba — tizenhatan tevékenykednek. Azzal talán mindent elmondok magunkról, hogy az itt dolgozók nem pusztán munkahelynek tekintik az SZTK-t. A legnagyobb „hajtásban” is családnak érezzük magunkat, segítünk egymásnak. Ilyen helyen könnyű vezetőnek, __párttitkárnak _ lenni i smeretlen volt, és elkészíteni sem tudta, receptek hiányában,.. Igaz, a halkészítés hazánkban elsősorban a pontyra alapozott, néhány magyaros ételen kívül alig készítettek mást. Még a vendéglátók sem keresték az újszerűséget, miután eléggé alkalmi ételnek ismerték a halételeket. Tapasztalataink szerint — va-. lószínűleg az idegenforgalom hatására js —: nőtt a kereslet a halételek iránt. A választékos és nem túl drága ételeké a jövő. Ezek egyik jelentős alapanyaga lehet a növényevő hal. A növény, evő hal termelése viszonylag gyorséin fokozható, a kereslethez igazítható. Ugyanis más halfajokból is — pisztráng, harcsa, angolna, süllő, kecsege — miután megfelelő termelési technológia, val rendelkezünk, lehetséges a termelésnövelés, bár ezek drágább, különleges húsok. Nemcsak karácsonyra! Az idén, bár bőséges volt a kínálat, a fogyasztók mégis halhiányra panaszkodtak. Sok külföldi pedig a vendéglátó helyeken hiányolta a halat. Nemcsak karácsonyra, hanem egész évre gondoskodnunk kell halról. Lassan itt az idő, hogy a termelés a folyamatos ellátással összhangba kerüljön. Az ország minden részén és az év minden időszakában szükséges az igények kielégítése. Ezért közös erővel a haltermelőknek, a kereskedelemnek és a vendéglátóiparnak is többet kell tennie. Dr. Dobrai Lajos a MÉM Vadászati és Halászati Főosztály vezetőhelyettese Ezt a funkciót tizenegy évig töltöttem be. Hogy mit csinálok jövőre? Tétlenkedni nem fogok. Már határoztam: még aktívabb leszek a munkásőrségnél. Ugyanis az alapítótagok közé tartozoní. Életemben mindig volt valamilyen társadalmi munkám. Szeretem az embereket, és engem is megbecsülnek. Ezért — bár nem vagyok vagyonos —, mégis gazdagnak érzem magam. Híve vagyok az egy munkahelyen való kitartásnak. Ez családi vonás nálunk. A feleségem 33 éve a Gyógyszertár Vállalatnál anyaggazdálkodási csoportvezető. Egy fiunk van, s egy unokánk, -ki boldoggá tesz minket. . Azt, hogy Vájná Józsefet valóban megbecsülik, több kitüntetés bizonyítja: tulajdonosa a Munka Érdemrend bronz, a Haza Szolgálatáért Érdemérem és a Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatának, Kiváló munkásőr és pártmunkás. Csapai Lajos Felhívás újságíró-stúdióba való jelentkezésre A Petőfi Népe szerkesztősége 1984 január közepétől 13 előadásból álló stúdió-foglalkozásokat szervez az újságírói pálya iránt vonzódó, tehetséges fiataloknak. Újságíró-stúdiónkba olyanok jelentkezését várjuk, akik már elvégeztek valamilyen főiskolát, esrvete- met, esetleg most járnak felsőoktatási intézmény nappali, esti, vagy levelező tagozatára. Várjuk továbbá azoknak a jelentkezését is, akik kapcsolatban állnak valamilyen sajtószervvel: üzemi, vagy nanilap- pal és ott írásaik, fotóik, tudósításaik jelentek meg. Korhatár: harminc év. Stúdiónk foglalkozásait kéthetenként tartjuk csütörtöki napokon a délutáni órákban általában két-, esetenként háromórás elfoglaltsággal a Saj- tcbázban (Kecskemét, Szabadság tér 1 a.). Az oktatásban való részvétel díja 200 forint. A stúdió nem képez kész újságírókat, csupán előképzést ad ahhoz, hogy az arra alkalmas fiatalok valamely lapnál pályakezdő gyakornokként elhelyezkedjenek és az újságíró- iskolába felvételt nyerjenek. Azt. hogy kiből lesz újságíró, a szorgalom, de mindenekelőtt a tehetség,'a rátermettség dönti el. Jelentkezni kézzel írott, részletes önéletrajzzal lehet, amelyet zárt borítékban a következő címre kérünk beküldeni: Petőfi Népe Szerkesztősége 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1 a. A borítékra kérjük ráírni: Újságíró-stúdió. A részvételi díjat a Bács megyei Lapkiadó Vállalat címére kell befizetni (Kecskemét, Szabadság tér 1 a.) egyszerű postai csekken. Ennek a hátoldalára is kérjük ráírni: újságíró-stúdió. Csak azok jelentkezését fogadjuk el, akik a részvételi díjat befizették. A stúdió elvégzéséről igazolást adunk. PETŐFI NÉPE SZERKESZTŐSÉGE KIEGYENSÚLYOZOTT FEJLŐDÉS Év: 1970. 1975. 1980. 1981. 1982. 1983. (várható) Bruttó hal ter melés (1000 tonna) 26,0 30,8 33,6 39,2 42,0 45,0 Ebiből étkezési hal (1000 tonna) 19,1 22,5 23 28 30,4 33 Növényevő hal aránya, % 4 15 26 28 35 36 Növényevőhal- export (1000 tonna) — — 2,5 2,8 4,6 5,0 NYUGDÍJBAN SEM LESZ TÉTLEN Kiváló munkásőr és pártmunkás „Megnyitották a Földigénylő Bizottság irodáját is, ahol Vájná József, az irodavezető... a határozat után a résztvevők megválasztották az új vezetőséget, melynek (titkára Vájná József lett. Így Kis- kunmajsán is megalakult a Magyar Dolgozók Pártja .... 1948. július 17-én a községi képviselő-testü- let ülésén Vájná József képviselő-testületi tag előadja az „állami iskolákhoz építési hozzájárulás” tárgyú bejelentését...” — olvasom — a többi 'között — az 1981-ben kiadott Kiskunimajsa története című könyvben.
