Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-20 / 299. szám

* • PETŐFI NÉP~ • 1983 december 20. GAZDÁLKODÁS + OKOSAN + JOBBAN Továbblépés TÉMA módra A TEMAFORG Textilhasznosító Vállalat kunszentmiklósi üzemében Kóta György igazgató egy esztendővel ezelőtt a követke­zőképpen fogalmazta meg a közösség előtt álló legfontosabb célokat: „Száznegyvenmil­liós fejlesztésbe kezdtünk, s a pénzt igyek­szünk úgy felhasználni, hogy minden fon­tos dologra jusson. A hagyományostól elté­rő, úgynevezett nem szőtt technológia ará­nyát 1983-ban növeljük, s reményünk van arra, hogy az idei évinél jóval több árut ér­tékesíthetünk tőkés piacokon. Ehhez sok minden szükséges, három dolog azonban egyenesen nélkülözhetetlen. Ezek: a megfe­lelő termékválaszték, a kifogástalan mi­nőség és a szállítási határidők szigorú be­tartása. Ha sikeresen megfelelünk e legfon­tosabb követelményeknek, jövedelmi viszo­nyaink is előnyükre változnak." • A kifogástalan minőségre gondosan ügyelnek. Kóta György üzemigazgató (balról) és Fekete Sán­dor üzemrészvezető ellenőrző kőrútjuk egyik ál­lomásán. (Pásztor Zoltán felvételei) újítási előadó statisztikája is er­ről árulkodik. Célszerű javaslatok — íme, néhány konkrét példa — mondja és mutatja az újítási naplót. — A géptisztító rongyot általában 100—120 kilogrammos bálákban szállítjuk. Am egyik nyugati vásárlónk közölte ve­lünk, hogy ezentúl öt kilogrammos csomagokban kéri az árut. Há­rom javaslatot is kaptunk a meg­oldásra, ezek közül választottuk ki a legcélszerűbbet. Az újítások felelőse további példákat sorol. Jóború Mátyás és Gál János például olyan esz­közt terveztek és szereltek föl a varrógépre, amellyel termelé­kenyebbé vált a takarók besze- gése és javult a minőség. De em­lítésre érdemes Németh Istvánná szakoktató ötlete is, aki a kony­hai légszűrők betétjének gyártá­sát korszerűsítette oly módon, hogy csökkent a hulladék meny- nyisége, s ugyanakkor egy dol­gozó és, egy gép felszabadult. Az idén eddig 14 újítást nyújtottak be a TEMAFORG üzemében, és Kalocsai János azt mondja ha az elbírálás helyben történik, a díjakat a javaslat benyújtásától számított egy-másfél héten belül kifizetik. Ennyit az újítómozgalomról, amelynek a termelésre és az ex. • A nem szőtt üzem termelése az idén 500 tonnával haladja meg a tavalyit. Az export aránya is jelentősen megnőtt. ta György. — A másik, hogy jobb és több munkáért magasabb jö­vedelem is jár. Fizikai dolgozóink csaknem kétharmada teljesít­ménybért kap: ezt a kört lépés­ről lépésre bővítjük. Csák egy példa: a karbantartók csoport- vezetőjének havi. keresete attól függ, mennyit teljesített az adott időszakban a gondjaira bízott üzem. Csoda-e, ha tartósabb gép­állás ritkán fordul elő? A teljesítménynek megfelelő bérezést egyéb ösztönző prémiu­mok egészítik ki. Ilyen a szep­tember elején bevezetett export­prémium is. amely azt eredmé­nyezte, hogy teljesültök a tervek, és a dolgozók fizetése — például Hajdú Antalné csoportjában — 20—25 százalékkal nőtt. Mit fűz­het még ehhez a csoportvezető? — Nagy hajtás volt. de meg- ( érte. Most valahogy úgy vagyunk, hogy bárcsak jövőre is ennyi, illetve több lenne a munka, és természetesen a kereset. A csoport — amelynek tagijai az ezüstjelvényes Zrínyi Ilona szocialista brigádot alkotják — kizárólag tőkés exportra ter­mel, Tavaly 600 tonna, az idén 1050 tonna géptisztító rongy ke­rült le a szalagról, igaz, a kom­munista szombaton is termelő- munkát végeztek. — Korábban havi 80—85 ton­na, szeptemberben 134, október­ben 123 tonna volt a csoport tel­jesítménye — summázza a hu­Eltelt 12 hónap, ismét itt a számvetések ideje. A TEMAFORG Vállalatot s cégen belül a kun­szentmiklósi üzemet azon gazdál­kodó egységek között tartották számon 1983-ban, amelyek a ne­hezebb körülmények között is példásan helytálltak, eredmé­nyesen gazdálkodtak és jól keres­kedtek, növelték árbevételüket, főként tőkés exportjukat. A tudatos fejlesztés haszna A nem szőtt technológiát Kun. szentem ki ósor 1975-ben kezdték alkalmazni. Az eljárás lényege: hulladékból úgy állítanak elő szö­vés nélkül kelmét, hogy az elemi szálaira tépett, piheszerű anya­got gépsorokon, hengerek között futtatják át: tűnemezelik. Ezzel szemben a hagyományos tech­nológia a következő: a textilhul­ladékot szétválogatják, majd „korcolják" — a gombot, cip­zárat lemetszik, a varrást fel­vágják — és az így nyert dara­bokat géptisztító rongyként érté­kesítik. Korábban ez a gyártási mód volt túlsúlyban, ám az ará­nyok 1983-ban megváltoztak. Mit tart erről Kóta György, üzem- igazgató? — Az idén az üzem árbevétele 450 millió forint körül alakul. Ebből 300 milliót a .nem szőtt tex­tíliákért, 150 milliót a géptisztító­rongyért kapunk. A mérleg" tehát erősen a korszerű technológia ja­vára billen, amj nem véletlen, hanem tudatos fejlesztőmunka eredménye. — Tudjuk, hogy tavaly a korco- lóüzemet — a célúak megfelelő, de olcsó, saját kivitelezésben fel­épített — új épületbe költöztet­ték. Mindezt azért, hogy a „nem. szőtt üzemrész” nagyobb terület­hez jusson... — így volt, és azóta más egyéb is történt. Az üresen maradt nagycsarnokot szükség szerint átalakítottuk, s oda korszerű gé­peket telepítettünk. A nyugat­német DILO csőtűnemeizelő, és az ugyancsak NSZK-beli HERGET kártológép a világszínvonalat képviselik. Emellett felépítettünk egy 1300 négyzetméteres raktárát, és januárra készen lesz a leg­újabb 2300 négyzetméteres üzem­csarnok is. — Többszörösére nőtt tehát a gyártóterület, dolgozni kezdtek az új gépek. Hallhatnánk valamit a piacon sikert aratott termékek­ről is? Siker Moszkvában Tavaly ötezer darab könnyű takarót szállítottunk az NSZlK- ba azzal, ha megnyeri üzletfe­leink tetszését, jelentős meny- nyiséget vásárolnak tőlünk. Nos, a bemutatkozás jól sikerült, az idén 300 ezer. nem szőtt techno­lógiával készült takarót adtunk el nyugatnémet partnereinknek. Természetesen nemcsak taka­rót gyártanak. A különböző szű­rőszövetek, kárpitosipari alap­anyagok hordozószövetek iránt fokozódik az érdeklődés. A víz- gazdálkodásban, de más ipar­ágakban is sokoldalúan felhasz­nálható kunszentmiklósi gyer­tyaszűrők tavaly BNV-díjat nyer­tek. S íme itt az újabb siker. Októberben Moszkvában szerepeltünk, a Melioráció ’83 cí­mű világkiállításon. Amit bemu­tattunk: a TEMA-DRÉN elneve­zésű drénszűrő, amelyet a mező- gazdaságban a talajvíz szinten tartására alkalmaznak. Termé­künk aranyjelvényt kapott, a gég- sort. amelyet mi magunk alkot­tunk, a szovjet fél megvásárolta, s jelenleg tárgyalások folynak egy leendő szovjet—magyar kö­zös vállalat megalapításáról. A team amely a találmány megalkotója, hattagú. Kunszent- miklósról Kóta György, valamint Cserna Miklós főmérnök és Haj­dú Gábor tmk-vezető vett részt a munkában. Alkotókedvben, kezdeményezőkészségben úgy tű­nik nincs hiány. Kalocsai János portra gyakorolt jótékony hatása vitathatatlan. Az üzem tőkés ex­portja, amely tavaly 12 .millió fo­rintot tett ki. az idén megkétsze­reződött. Jó piacpolitika nem­zetközi sikerek, korszerű techno­lógia — e tényezők alapozták meg az eredményeket. S még va­lami: korszerű, teljesítményará­nyos ösztönzési rendszer. Több munkáért magasabb bér — A kis üzlet is üzlet, ez az egyik alapelvünk — mondja Kó­száros hajrát elismerően Péteri Ákos üzemrészvezető. Végül még egy vélemény, amely­nek tulajdonosa Fekete Sándor, a nem szőtt üzemrész vezetője: — Az idén csaknem változat­lan dolgozói létszámmal a tava­lyinál jóval többet termeltünk. Teljesítettük a tőkésexport- előirányzatot — ehhez 120 ezer forint célprémium állt rendel­kezésünkre. amelynek nagyobb részét kifizettük. Néhány új termékünk befutott, keresett a piacon, ezekből jövőre a jelen­leginél is többet készítünk. Sitkéi Béla Utazását kezdje gondtalanul! Értesítjük tisztelt utasainkat, hogy a tervezett utazás előtt már 2 HÓNAPPAL KORÁBBAN is megválthatják vasúti menet- és helyjegyeiket. Ezáltal elkerülhetik az utazás napján a tartós sorbanállást. Felhívjuk szíves figyelmüket a 20%-os CSALÁDI KEDVEZMÉNYRE, mely gyermekeikkel együtt utazó szülőknek biztosít olcsóbb utazást. Ennek feltétele legalább kettő 18. életévnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermekeikkel együtt történő utazás 100 km-nél nagyobb távolságra, menettérti viszonylatban, gyorsvonat igénybevételével is. Minden kedves utasunknak KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS EREDMÉNYEKBEN GAZDAG ÜJ ÉVET KÍVÁN A MÁV SZEGEDI IGAZGATÓSAGA 2301 NÍVÓDÍJ A SAJÁT ERŐBŐL ÉPÍTKEZŐKNEK Nőm új az ötlet, de ezen a te­rületen még nem alkalmazták. Az év lakóháza pályázat kiírását azért határozták el a szervezők, mert — mint Borbély Lajos me­gyei főépítész elmondta — a jó épületeket szeretnék népszerű­síteni, abban a reményben* hogy ezzel is növelik a lakóházak esz­tétikai. műszaki színvonalát. Mivel a lakásépítés egyre in­kább a sajátért* megvalósítás fe­lé tolódik el, e módszer mind határozottabban településformá­ié erővé válik. És ha már karak­tert ad — nem is rövid időre — akikor ne ízlésrqmibolá, környe­zetbe nem illő, vagy egyszerűen rosszul használható házak készül­jenek! Hiszen hasonló erőfeszítés­sel, s nem föltétlenül drágábban, egyébnek, közösségnek egyaránt jobban tetsző lakóépületek gaz­Az év lakóháza 1983. dagithatják a falvakat, városo­kat. Mivel a pályázatot most első ízben írják ki. ezért visszamenő­leg egy évvel meghosszabbítot­ták a jelentkezési lehetőséget, így részt vehetnek mindazok, akik 1982. január 1. és 1983. decem­ber 31. között kiadott lakáshasz- nálatbavételi engedéllyel ren­delkeznek. Egy a lényeg: a ház Bács-Kiskun megyében álljon. A benevezett pályamunkákból az elözsürizés rostáján fennma­radókat a bíráló bizottság a hely­színen is megtekinti, s ítélete meghozatalánál a következő szem­pontokat veszi figyelembe: az ut­cakép hatását, a ház építészeti megjelenését, funkcionális elren­dezését és a gazdaságossági mu­tatókat. Az összevetés nem lesz egyszerű feladat, mert együtt ver­senyez a bócsai családi ház a kecskeméti Marx téri társasház­zal. A győztes egyébként nemcsak pénzjutalmat és az országos pá­lyázaton való részvétel lehetősé­gét nyeri el. hanem egy iparmű­vész által készítendő plakettet is, amely a ház falát is díszítheti. V. T. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A korszerű, gazdaságos, az építészet követel­ményeit magas színvonalon kielégítő, magán­erőből megvalósult lakóépületek alkotóinak el­ismerésére az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium egyetértésével a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pályázatot hirdet AZ ÉV LAKÓHÁZA, 1983. cím elnyerésére. A nívódíjpályázatot évenként meghirdetik, de első alkalommal részt vehetnek bármely 1982. január 1. és 1983. december 31. között saját erő­ből megvalósult — használatbavételi engedély. lyel rendelkező — lakóépület alkotói. A részvétel szempontjából lakóépületnek mi­nősül: a hagyományos, egyedi tervezésű családi ház; a csoportos, korszerű családi ház, sorház, lénoház, átriumiház; a többszintes, többlakásos lakóház (kástársasház. társasház); a lakóépület- bővítés (emeletráépítés, tetőtérbeópítés). Minden megvalósult lakóépületet csupán egy alkalom­mal lehet nevezni. A pályázat nyilvános és névaláírásos, az alko­tók — építtető, tervező, kivitelező (vagy műsza­ki vezető) — együttesen vehetnek részt. A jelentkezéshez mellékelni kell: — 1:100 méretarányú tervdokumentációt, mű­szaki leírást; — minimálisain az épület külső képét, és a környező beépítéshez való illeszkedést bemutató 1—1. 13x18 centiméter méretű fényképfelvételt; — a használatbavételi engedély másolati pél­dányát ; — az épület és az alkotók adatait (megnevez­ve az épület helyét, az építtető nevét és címét, a tervező nevét, címét, végzettségét, a kivitele­ző rriűszaki vezető nevét, címét, képesítését); — az esetleges pénzjutalom megosztási ará­nyát. A pályaműveket lezárt csomagban a Bács- Kiskun megyei Tanács Építési és Vízügyi Osz­tálya (6000 Kecskemét, Május 1. tér 3.) címére keil beküldeni. Beküldési határidő: 1984. február 15. (szerda) 12 óra. A benyújtott pályázatok elbírálását szakmai és társadalmi szervek képviselőiből alakuló zsű­ri végzi. Díjazásra 49 ezer forint áll rendelkezés­re. az alábbi bontásban: 1 megyei díj (25 ezer forint), 3 dicséret (8—8 ezer forint). A nívódíj nyertese képzőművész által készített emlékpia- kettet, a dicséretben részesített alkotások szer­zői oklevelet kapnak. A pályázat eredményhirdetése, a díjaik kifi­zetése 1984. április 11-ig megtörténik. A bíráló bizottság joga, hogy a megyei I. díjas, illetve a dicséretben részesített pályaműveket az orszá­gos döntőre benevezze. Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ÚJÍTÁSBÓL VERSENYKÉPES TERMÉK Egy év alatt hétmilliós eredmény Évente 30—40 újítást dolgozanak ki és nyújtanak be el­fogadásra a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságban. Alig kevesebb ennél a hasznosítottaknak a száma. Az állami gaz­daságok versenyében a szikrait többször sorolták a legjob­bak közé. Harmadéve 7,1 milliós vállalati nyeresége szár­mazott a gazdaságnak a bevezetett újításokból, a gyártás­technológiai és műszaki megoldásokból. Évente 30—40 újítást dolgoz­nak ki és nyújtanak be elfoga­dásra a Kecskemét-Szí krai Álla­mi Gazdaságban. Alig kevesebb ennél a hasznosítottaknak a szá­ma. Az állami gazdaságok verse­nyében a szikrait többször sorol­ták a legjobbak közé. Harmad­éve 7,1 milliós vállalati nyeresé­ge származott a gazdaságnak a bevezetett újításokból, a gyártás­technológiai és műszaki megoldá­sokból. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú nagyüzem jól felké­szült szakemberei 1979 óta 147 újítást nyújtottak be. ezekből 126-ot azóta is alkalmaznak. Ugyanezen idő alatt a gazdaság egymillió forintnál magasabb ösz- szeget fizetett ki újítási díjként az ott dolgozóknak. Akad közöttük húsz-, harminc-, harminchétsze­res újító, akiknek sikerült a sző­lőművelés. a termésfeldolgozás. az italgyártás valamelyik munka- folyamatára az eddiginél éssze­rűbb, olcsóbb megoldást találni. Várkonyi Miklós gépészmér­nök, a gazdaság újítási felelőse. A legutóbbi négy esztendő újí­tásainak alka lma zásáb ó l elér t 11,9 milliós vállalati eredménynél is nagyobbnak tartja azt a szel­lemi értéket, tudást, ami az üzem újítóközösségének a sajátja. Nap­jainkban mindezek szinte felbe­csülhetetlenek, támogatni, mun­kásságukat elismerni szüksé­ges. Sajnos, egyik-másik helyen ennek az ellenkezőjével lehet találkozni. Néhány jelentősebb újítását, amely a kertészeti termeléssel, termékfeldolgozással összefügg a szikrai közösség a Hírős Napok alkalmával is szándékozott bemu­tatni. Az Állami Gazdaságok Országos Központjának ez év má­jusi felhívására el is küldték a választ, azóta sem kaptak értesí­tést az ÁGOK-tól. Egyik korábbi lapszámunkban ismertettük azt a sokcélú szállító-, rakodótargon­cát, amelyet szintén a szikrai újí­tók szerkesztettek. Ha a szűkös anyagi lehetőségek ellenére saját munkahelyük nem támogatja őket messzemenően, akkor nap­jainkban nem dolgozna az or­szágban hatvan ilyen munkagép, amelyre a mezőgazdaságnak, sőt ipari, kereskedelmi vállalatok­nak is annyira szüksége lenne. Külső támogatást ugyanis nem kaptak az újítók az anyagbeszer­zés megkönnyítésére egyetlen kereskedelmi vágy irányító szerv­től sem. A Kertészet és Szőlészet című szaklap harmadéve megjelent március 19-i számában egy kunmadarasi szakember ener­giatakarékos műszaki megoldást jelentő találmányát ismertették. A találmányát 19 országban al­kalmazzák, de őt magát . itthon kontárnak minősítették. A szikrai újítók a munkahelyük hathatós segítségével ezt a mi­nősítést elkerülhették. Kedvü­ket sem szegte a külső szervektől tapasztalt érdektelenség. Sót, folytatják a munkájukat. Ha­zánkban eddig nem ismert, és nem gyártott palackmérethez két hónap alatt házilag készítettek olyan adaptert, amely sok milliós gépberuházás nélkül, az új típu­sú üvegek töltésére is alkalmassá tette a nyárlőrinci üzem palacko­zó gépsorát. Pittenauer Tamás el­készítette a balesetmentes szőlő­szüretelő kést. és százat, házilag legyártott a szikrai gazdaság mű­helyében. üzemi használatra. Egy újítócsoport az exportra gyártott Ámor vermutcsalád külföldi nyersanyagainak he­lyettesítésére dolgozott ki eljá­rást. s készítette el a recepteket. A korábbi harmincegynéhány külföldi növényi nyersanyag he­lyett csupán három maradt a be­hozatali listán, olyan, mint pél­dául a citromhéj. amely itthon ipari célra alkalmas mennyiség­ben nem állítható elő. A végter­mék exportképes és kérdett cikk ma is. Ugyancsak a ‘ többszörös újító Pittenauer Tamás szerkesz­tett egy berendezést, amely a víz és a levegő állandó, de szabá­lyozható nyomását tartja meg egy géprendszeren, amelyen ere­detileg ilyen nem volt, a zavar­talan működéshez azonban szük­séges. A Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaságban erkölcsileg, anya­gilag megbecsülik az újító szak­embereket. Számítanak a jövő­ben is a tevékenységükre. Bizo- nl”os- hogy nemcsak a szűkeibb közösségnek, hanem a népgazda­ságnak is hasznára válik ez a tö­rekvés. • Pittenauer Tamás sokszoros újító a külföldi gépre szerkesztett víz- és légnyomás-állandósító berendezésével. (Méhesi Éva felvétele) K. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents