Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-16 / 296. szám
1983. december 18. • PETŐFI NÉPE • 5 Az öregecske szüzek férjhezmenetele, m * ^ -1 Hamisítatlan kabaré uralkodott a Kocsonya Mihály házas- úgy általában sága bemutatóján. Néhai Bilicsics Márton és Szabadhegyi Mihály pálosrendi szerzetesek — e kurta közjáték valószínű szerzői — minden bizonnyal elégedetten állapították volna meg, hogy még a hivatásos magyar színjátszás kezdete előtt született, legalább kétszáz éves komédiájuk (modern változata) ma is időnkénti nevetést, kuncogást csal ki a távoli utókor publikumából. • Vitéz László (Berzenczey Péter), Lamanda László (Kocsonya Mihály), Ecsedl Erzsébet (Ber- zenczeyné, Tóth Rita (Kocso- nyáné). (Straszer András felvétele) Persze az alapszituáció ősformája, a vénlányság komikuma, a házasság, mint intézmény ellentétessége végtelen variációsorba épül a világirodalomban. Gondoljunk Gogol Háztűznézőjére, vagy Csehov Leánykérésére. De- hát a tematika legfeljebb hálás, még nem dönt el semmit. E konfliktusformákat különböző művészi szinten fel lehet dolgozni és sokféle mélységélességgel lehet eljátszani. Gágyor Péter, a Kocsonya Mihály házasságának átdolgozója, rendezője, díszlet- és jelmeztervezője, valamint a társulat egyértelműen szórakoztató produkciót hozott létre. Ámde a szó milyen értelmében? Az előadás engem legjobban a Telepódiumokra emlékeztetett, sajnos. Ez persze nem a választott kifejező- eszköz, a humor miatt tesz elégedetlenné — hiszen ez csak (igen termékeny) formája a művészi gondolatsornak, hanem az előadásból kirajzolódó világkép közhelyessége, a drámai és színészi végiggondolás nem túl magas szintje, igénye miatt. Azért volt szükség az átdolgozásra, mert a pálosrendi szerzetesek három életképfüzéréből álló ódon, kurta komédiája jóformán addig sem tartana, amíg a szék megmelegszik alattunk. Így a buta nemest, csúnyácska leányát, valamint a csőbehúzott kérőt kigúnyoló nyers komédia igencsak átalakult és kibővült. Sokféle színjátéktípus és még több játékstílus vállalhatott volna keresztapaságot e produkcióban. Érezhetően a közelmúltban látott amatőr előadások hagyománya termékenyítette meg leginkább az együttes fantáziáját. Amíg ez a játékosságot, a rögtönzést, a karikírozást, a helyzet- komikumok kidolgozottságát jelenti, teljesen logikus is, hiszen eredetileg iskolaszínházi művel van dolgunk, amelyet diákok játszottak, diákoknak. Sokkal meggondolkoztatóbb, hogy a XVIII. századi komédiát milyen művészi indokok alapján telepítették át másfél évszázaddal későbbre. Így például a dráma nyelve, mely pusztán csak régi, az újonnan beépült népies- kedő kiszólásofckal egyszeriben irónia tárgyává, s nem túl friss humorforrássá válik. Az átdolgozásra hatott a Jöjj délre, cimborám nyelvi és gesztusrögtön- zési, társítási módszere. Csak mely ott egyszerre forma és jelentésépítő eleme volt egy minden oldalról nyitott előadásnak, itt a nagyon is egyértelmű, konkrét, hagyományos történés kaba- rés kicirkalmazásként, időnként fárasztó poénvadászatként hat, s színházi hagyományunknak nem a legtermékenyebb ágához kapcsolódik. Ugyanez az üvegházi népiesség hatja ót a játékstílust is, pedig a tehetséges fiatal társulat láthatóan nemcsak ilyen kifakult sablonokkal tudna hatni. Az átdolgozás nem korlátozódott az eredeti történet feldúsítására, hanem a XX. századi kételkedéstől áthatva, folytatja is a történetet. Eszerint a kínosan férjhez kényszerített öreglány lányára ugyanilyen savanyú sors vár, s mint az előadás sugallja, így lesz ez az idők végezetéig. A második, kudarcba fulladt férj- hezadás jelenetei — amelyekben már a csehovi drámatechnika formaelemei is feltünedeznek —, az addigi vidám színpadi stílusból hirtelen együttérző, búbánatos hangnembe lökik az előadást. Milyen tragikus is az öreglányok sorsa, sőt környezetüké is, tehát általában mindenkié, tűnik fel, hirtelen, az előbbiek után mindenképpen zavarba ejtő tanulság. Csakhogy a műből való ilyetén kiszólást már előre hiteltelenítet- te az előző jelenetek poénvadászata. Jobb, ha a drámában vagy a színjátékban a tragikum és a komikum természetszerű össze- fonódottsága egyidejűleg érezhető és nem ilyen dialektikusán, különválasztott. Az előadást szép, régies muzsika kísérte. Véleményem szerint jobban igazodott az eredeti mű korához, mint a színpadi feldolgozás által megcélzott XIX. századi életképhez. A tehetséges színészek közül Tóth Rita, Ecsedi Erzsébet, Be- ratin Gábor és Lamanda László tetszett legjobban. H. Gy. SIKERESEN MŰKÖDIK AZ AKTÍV AHÁLÓZAT A pártirodalom terjesztése Kalocsán A politikai és pártirodalom népszerűsítésében Kalocsán évek óta élenjárnak. A terjesztő propagandisták példát mutatnak abban, hogy miként lehet — és kell — eljuttatni az érdeklődőkhöz az időszerű és fontos szellemi termékeket. Erről beszélgettünk a napokban Szabó Györgynével, a városi pártbizottság munkatársával, aki nemrégiben vette át „A pártirodalom népszerűsítéséért” megtisztelő kitüntetést. ' — Kalocsa élvek óta élemjár a politikái és ■pártirodalom terjesztésében. Hosszú idő óta a legjobbak között szerepelnek. Hogyan, miként sikerüli etzt 'Elérniük? , — Célúink elsősorban az, hogy tervszerűen ösztönözzük a munkahelyek dolgozóit a Kossuth-kááld- ványofc és pártfolyói,rátok olvasására, imajd pedig természetesen arra, hogy olvasmányélményeiket minél inkább felhasználják napi munkájukban. — Milyen módszerekkel segítik a terjesztőket? — Sikeresen ,működik aktívahálózatunk, ímely nagyban befolyásolja a pártmunkának e fontos területét. Bevált módszerünk, hogy az ajánlásaink konkrétak, egyre inkább személyre szólóak. Ehlhez viszont ismernünk'kell az embereiket, kinek-ikinek az érdeklődési körét, sajátos igényét. Figyelembe vesszük azt is, hogy ki milyen mértékben és miilyen módon kapcsolódik be naponta a pártoktatásba. — Ilyen nálunk a Fékon gyár, a kórház, az egészségügyi szakközépiskola. És örömmel mondom, hogy a sor ezzel még nem teljes. — Ne haragudjon meg a személyes kérdésért: de ön mint a terjesztő propagandisták újonnan kitüntetett irányítója, alvas-e rendszeresem? — Szeretem a Népszerű történelem sorozat példányait, olvasom a párti oly ó Iratokat, a napilapokat. Ha ezekhez hozzáadom, hogy a televíziót és a rádiót rendszeresen kell hallgatni, illetve nézni, meg azt is, hogy a Nők a történelemben eüneveziésű so. rozat ds a kedvenceim közé tartozik, akkor nyugodtan állíthatom, hogy igyekszem (tartani a lépésit. — Miért csinálja? Vagyis, miért akoz örömet az ilyán irányú pártmunka? — Moldova György szavaival válaszolok, aki egyik könyviének címéül ezt írta: Akit a mozdony füstje megcsapott. Nos, engem a terjesztői munkám első éveiben a kezdeti eredmények lendítettek. És örömmel mondom, hogy ez a tény feldobott, lelkesített, további jó munkára ösztönzött. — Meg is lett az epedmémue, hiszen legutóbb megkapta a pártirodalom terjesztéséért járó kitüntetést .... — Az elismerés nagyon meglepett, hiszen ón nem ezért végzem ezt a munkát. . . Azt persze nem tudom letagadni, hogy nagyon örültem a kitüntetésnek ... V. M. fSalatokról - fiataloknak 1 1 r j 1 • • 1 • A program ma változatos lesz, í hnn naT l/'r\7Kí>t1 az iskolában sem volt baj — W ILIlUll llOl IvUZj Uvll érthető, hogy Bosnyák Anlkő jókedvűen számol be a napról ____________________________________________________________________ Horváth József nevelőtanárnak. • Koruk ala®ján inkább az úttörőknek készülő összeá tiltásban írhatnánk ezekről a gyerekekről. A felelősségtudat, a felnőttes véleményformálás, az önállóság, amelybe korán belekóstoltak, mégis inkább a nagyobbak közé sorolja őket. A kiskumífél. egyházi Bajcsy-Zsilinszky úton lévő kollégium tíz— tizennégy éves- fiúknak, lányoknak jelenti szeptembertől júniusig az otthont — legalábbis hét közben. Közös jellemzőjük a gyerekeknek, hogy vala_ mennyien a város környékén élték tanyákon, tsz. központokban; ma Is oda indulnák, ha eljön a szombat, vagy egy-egy nagyon várt hosszabb Iskolai szünet. Itt, a városbeli kollégiumiban központi fűtés, me. leg víz, a tanulószobákban televízió van, az iskola alig kétszáz méterre, szóval teljes a komfort. „A családi légkört szerintem a legnagyobb kényelem sem pótolhatja” — fejti ki véleményét Horváth József nevelőtanár, míg a gyerekekre várunk. — ..Lehet, hogy otthon, a tanyán nincs villany, de ott vainnák a szülők. Van a gyerekek között olyan, aki nem bírja a távollétet, Inkább vállalja, a naponkénti utazást. Most is hazament egy nagyon értelmes kislányom”. A birtokos szerkezet nem a vér szerinti kötődést jelzi ebben az esetben. A nevelőtanárok, akik a bekerülés pillanatától, nap minit nap órákat töltenek a gyerekekkel, lassan sajátjuknak érzik a rájuk bízott húsz—harminc fiút és lányt. •Körbejárunk a hálószobákban. Tóth Éva, aki szintén Horváth József „lánya”, most még egyedül van itthon, beteg. — Délelőtt voltam orvosnál, aztán meg olvastam, keresztrejtvényt fejtettem — ad számot a nap első feléről. — Én szeretek a kollégiumban lakni, de azért hétvégeken szívesein megyek haza apukámhoz. — Éva jól tanul, oroszból ő a „segédtanítóm”. Közösségi ember, aki mindig szervez, mozog, csak a társai között érzi jól magát — jellemzi a nevelő, tanár. — De megjöttek a többiek is. Somkuti Anita, a diákotthon-tanács titkára. Minden, éviben, új gyereket választanaik meg. Van, ezen kívül kultúrfelelős, sportíelglps és még sok egyéb tisztség. A szabad időbeni programok megszervezd, se az ő feladatúik. Anita, két barátnője is mellénk ül. Drózdik Mária és Szász Anita szintén hetedikes, valamennyien egy osztályba járnak. — Elég nehéz volt ímegsizofcni itt, amikor tízévesen bekerültünk — mondja Drózdik Marika a tizenhárom évesék felnőtites komolyságával. — Ma már könnyebb, mégszerettük a helyet, és látjuk, mennyivel nehezebb lenne, ha otthonról járnánk iskolába. Én Kiskunfélegyházától 13 kilométerre lakom, onnan utazgathatnék busszal. Most, hogy itt a tél, még rosszabb lenne. — Mi is azon a környéken lakunk — meséli Szász Anita. — Jobb otthon, az biztos, de így egyszerűbb. Az alsó tagozatot minid1 a hárman a Dózsa iskoláiban végeztük el, összevont osztályban. Míg az egyik osztály csendben, tanult, a másikkal foglalkozott a tanítónk. Nagyon rossz volt. Főleg a mia- tematiikával kínlódtunk sokat, nehezek voltak a feladatok. Egy év kellett, miikor bekerültünk a kol_ léglumha, hogy utolérjük a többieket. Akkor romlott is a tanulmányi eredményeim, de azóta már sá_ került kijavítlanom. A három lány — száztizenhárom társához hasonlóan — megszokta a környezetet'. Tíz éve működik a kollégium, és ma már a szülők többsége nem vonakodik attól, hogy elengedje gyerekét a városba. Tudják, hogy jó helyre kerülnek, ahol nemcsak a tanuláshoz, az emberré váláshoz is segítséget kapnak a nevelőiktől. —s —t Pillanatkép A korábbinál jóval kedvezőbb tárgyi feltételek között látja el feladatát Kecskeméten 1982. október végétől a Szalvay Mihály Üttörő- és Ifjúsági Otthon. Üj típusú intézmény a megyében, amely nemcsak a gyermekeknek nyújt új programot, hanem a fiataloknak is. A körükben végzett munkát a működés kezdetétől eltelt időben az útkeresés jellemezte, viszont így is jelentős részt vállalt a KISZ mozgalmi képzésből, módszertani munkából. Ez év őszétől pedig az úgynevezett szakági tevékenységben is tehetnek valamit a fotózás, a kerámia- és tűzzománckészítés, valamint famegmunkálás fejlesztése érdekében. A szervezett szabadidős programok rendezésében rendelkezik a legtöbb tapasztalattal az otthon. Viszont rá kellett a szervezőknek jönni, hogy a KISZ-fia- tálokiat — érdeklődési körük és igényük megváltozása miatt —a „nagy rendezvények” nem vonzzák igazán.. Ezért a kisebb csoportos munkát lesz érdemes meghonosítani. A szabadidős ifjúsági programok egy .része a tudományos ismeretterjesztés körébe tartozik, amellyel az iskolában' tanultak megerősítésére, kiegészítésére törekednek. Rendeztek pszichológiai, rocktörténeti, filmtörténeti szabadegyetemet, amelyhez filmsorozat is kapcsolódott. Az elmúlt hetekben lapunkban is tudósítottunk az agráregyetemi napokról. Ennek eredményeképpen a kari tájékoztatók, kihelyezett órák, a felsőfokú intézmények kulturális bemutatkozásai alapján reális kép alakulhatott ki az érdeklődőkben. A földrészeik estjei című sorozat eddig a Közel- Kelet, Távol-Kelet és az afrikai földrész embereinek szokásaival, kultúrájával ismertette meg a látogatókat. A fiatalok társadalomba való beilleszkedését, közéletivé válását jól szolgálják a várospolitikai pályaválasztási sajtófórumok, amelyeknek a továbbiakban is nagy szerepet szánnak. A szabadidős tevékenységi formák egy csoportja a művészeti nevelés jegyeit hordozza magán, Úgy tűnik, megtalálta helyét a mozgalommá szélesedett társastánc. Egyre szebb eredményeket ér el a Hírős táncklub. Megkezdte munkáját az amatőr színjátszók köre és alakul a színházbarátok társasága. Remélhetőleg az Otthon Galéria majd nemcsak a házban készült alkotásoknak ad bemutatkozási lehetőséget, hanem más fiatal amatőröknek is. Szándékosan hagytuk az Otthont bemutató pillanatkép végére a tegnap megnyitott .Logi-klubot. Erről csak annyit; ez teljesen új tevékenységi formát jelent a Szalvay Mihály Üttörő- és Ifjúsági Otthon életében. Szép volt, (öreg) fiúk! Tízéves lehettem, amikor a rádióban gyakran felcsendültem a Tremeloes és a Dave Dee, Dozy, Beaky, Mick and Tttch angol zenekar slágerei. Könnyen megjegyezhető dallam és szöveg jellemzi stílusukat. Ma ezzel nemigen állnák a versenyt a rookmu- zsika piacán. De 1983-ban is színpadon vannak! Igaz, nosztalgia-hangversennyel Járják Európát. Az OBI jóvoltából hozzánk is eljutottak, a régi idők nagy zenekarait bemutató koncertsorozat keretében. Jó ötlet, hogy az egykor nálunk is népszerű együtteseket meghívják a Budapest Sportcsarnokba. Fáziskéséssel, mert hiszen ma már magam keresem a kenyérrevalót, Tremeloes-ékat pedig legföljebb a Slágermúzeumban hallhatom. Jó hullt csaptak Budapesten. Kitünően éreztem magamat, mint mások (a harmincasok), én is örültem, dúdoltam a dalokat, ütemesen járt a lábam. Közben azon morfondíroztam : a Tremeloes 1957-ben alakult, s most, ennyi év után vajon milyen érzés lehet nekik a régi slágereket újraéleszteni? Óriási taps követte a Sárga folyó, Az én kisasszonyom, a Helue Helue, az Itt jön a kedvesem, a Tvisztelj és kiabálj!, a Hallgatni arany című kompozíciókat. Két ráadást követeltünk ki. Az „öreg” fiúk kiváló hangulatot teremtettek. Nevettünk Dave Munden énekes-doboson, mert fenekén kirepedt a börnad- rágja.) Szünet után jött Dave Dee, Dozy, Beaky, Mick és Tich, a „bcceneves” zenekar. 19G6 óta így ismerjük őket. Most Is élveztük nótáikat: az Okay-t, a Ments meg!-et, a Zabadak-ot (hajjaj, milyen sokan énekelték a nézőtéren!), a Hideway-t, a Xanadu legendáját. Ugyanúgy szóltak ezek a slágerek, mint egykoron. Kaptak értük egy rózsaszálat. A szőke hölgyet, aki a virágot dobta, felhívták a színpadra. Szuzl egy kicsit szánalmasnak tűnt. Dehát valahogy hangulatot kellett teremteniük. Ez a Tremeloes-nak jobban sikerült! , (Bor) Összeállította: Tuza Béla — Úgy tudjak, hogy Kalocsán a legutóbbi időszakban is kimagasló eredményeiket értek el.. . — Az elmúlt évben csaknem félmillió forint ér. tékű politikai kiadványt juttattunk el szervezetten az érdeklődőkhöz. Ez a többi között azzal is Magyarázható, hogy a különféle rendezvények immár hagyományos „szereplői” a könyvek, a könyvkiáil- lí tások. Egyre töbib az olyan- pántm-ap, taggyűlés, stlb., amelyen a jelenlévőiknek alkalmuk van ismerkedni a Koss-utlh-lkiadványokkal. — Az említett rendezvények melléit nyilván sokat segítettelk az ügynek az író—olvasó találkozók is... — Feltétlenül. Az elmúlt évben például Hollós Ervinnel és Lajtai Verával ismerkedhettek meg az érdeklődők meghitt beszélgetések keretiében. Az a véleményünk, hogy a viliág aktuális eseményeire, a tudományos felfedezésekre és az időszerű politikai jelenségekre kíváncsi olvasók szívesen kerülnek emberközelbe a művek szerzőivel. — Szeretnénk hallani konkrétabban arról is, hogy Kalocsa milyen eredményt mutatóit fel a terjesztői munkában. — Városunkban — ezt büszkén mondjuk — tavaly egy .lakos átlagosan 44 forintot költött politikai témájú -könyvre. Ha meggondoljuk, hogy az azt megelőző esztendőiben ez az összeg alig több minit 37 forint volt, akkor igazán elégedettek lehetünk ilyen tekintetben is. — Említetne néhány olyan munkahelyeit, ahol a. terjesztők különösen kimagasló eredményt érteik e'l? • A Kós Károly tervezte budapesti Allatkert. Kós Károly, Kós Károly Temesvárott született 1883-ban, műveiit tekintve író, költő, iparművész, építész festő, illusztrátor, etnográfus és iparművészettörténész egy személyben. Az 1909-ben megjelent Attila királyról ének című verses elbeszélését saját linómetszettel illusztrálta. Az országépítő című regénye Szent István királyról szól. Kós Károly is építő volt, az lett, az maradt minden -műfajban, az erdélyi népek és az európai nemzetek testvériség hazáját építette művészettörténeti jellegű könyveivel, ameilye,kben „Erdélyiország népének művészetéről” elméi, kedett. 1923-ban Erdély köivei című műve németiül is megjelent. Hosszú ideig volt szerkesztője az Erdélyi Helikonnak, igazgatója lett az Erdélyi Szépmiíves Céhnek. Építészként alkotta a legje. ilentősebbet sajátos stíluséa polihisztor val, melynek szecessziós elemei a népi építészet forrásait is gazdagon felhasználják egyéni fogalmazás alapján. Képzeletének tisztázott bőségét igazolja a budapesti Állatkert, a Városmajor utcai iskola, a zebegényi római kát. templom, a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum. Nyugihatat. lansága mindig új művet eredményezett, sztánai lakóháza, mely otthona lett —, szintén beszédes bizonyítéka tehetségének, Épületeiben, mindén egyedi vonásuk melllett va-n vaila-mi összetartozó: a kellemes labirintus jelleg az apró tornyok szerkesztése, a mérsé kel-t his'torizáilás és az erőteljes -népi karakter, a fa és a kő bátor társítása. Rajzai Tamási Áron elbeszéléseivel tartanak egyszerű és természetes rokonságot. Érdekesek és páratlanok a maguk nemében juharfából faragott sakkfligurái, melyek kész szobrok és a bástyák: épületek. Az élet és a történe. lem viharai között is megőrizte jó kedélyét és töretlen alkotó -kedvét. 1977-ben hun-yt el, kilenicvenhárom éves korában. Ady szavainak szellemében írt, tervezett, faragott, festett: „Őrzőik: vigyázzatok a strázsá-n”. őrhelye Erdély volt, és a mii századunk, azt óvta, építette regénnyel, drámával, verssel, architektúrával, a békét igénylő, a megbékélést szervező humánumot. Egyéni hanggal, derűsen — egy kései magyar polihisztor képébe rejtőzve. Losonczi Miklós