Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-16 / 296. szám

« • PETŐFI NCPE • IMS. december 16. Pravda-kommentár a brüsszeli nyilatkozatról Gennagyij Kiszeljov látogatása hazánkban Az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására december 13—15. között látogatást tett hla- zánklban Gennagyij Kiszeljov, az S2KP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára találkozott a szovjet vendéggel. Fogadta Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára ia Horn Gyula, a KB külügyi osz­tályának vezetője, és Kótai Gé­za, a külügyi osztály helyettes ve­zetője megbeszélést folytatott Gennagyij Kiszelj ovival, a nem­zetközi élet és a két párt ka,peso, tatainak néhány időszerű .kérdé­séről. Egyeztették az MSZMP és az SZKP 1984—1985-re szóló két_ éves együttműködési tervét. A NATO ibnüsszeli nyilatkoza­tának az volt a célja, hope a szó. cialista országokra, mindenek­előtt a Szovjetunióra hárítsák a felelősséget a nemzetközi helyzet romlásáért, noha ez az Egyesült Államok nyugat-európai rakéta- telepítésének a következménye — állapítja meg a Pravda csütör­töki kommentárja a NATO euro. csoportjának, katonai tervezőcso­portjának és miniszteri tanácsá­nak ülése után december 9-én kiadott okmányról szólva. A nyugati szövetség tagjai „saj­nálkoznak” a genfi tárgyalások megszakadása miatt, de megfe­ledkeznek arról, hogy a tanács­kozássorozaton még egyszer meg lehetett volna vizsgálni a tele­pítés mellett és ellen szóló élve­ket ; ezt ki sem yprva mégis meg. kezdődött a rakéták nyugat-eu­rópai elhelyezése. A tanácskozáson azzal az in. doklással döntöttek a hagyomá­nyos fegyverzet fokozott ütemű fejlesztéséről, hogy — úgymond — elkerülhessék az atomfegyve­rek.,,idő előtt történő” bevetését. Korábban viszont a hagyományos fegyverzet területén befkövetke. zett lemaradásukkal igyekeztek alátámasztani a nukleáris fegy­verek fejles.ztésének szükséges­ségét Ebben az ördögi körben tehát az egyik fegyverzet erőlte­tett ütemű fejlesztése és félhlaü- mozása automatikusan vonja ma. ga után a másik fegyverzet fej­lesztését. Az amerikai nyomás ellenére három tagállam — Görögország, Dánia és Spanyolország — nem volt hajlandó teljes mértékben magáévá tenni a brüsszeli nyilat­kozatot Nyugat-Európáiblan és az Egyesült Államokban js növek­szik azoknak a tábora, akik az esztelen fegyverkezési hajsza megállítását óhajtják — írja be­fejezésül a Pravda. LIBANON Fokozódik az amerikai beavatkozás BEJRŰT Abdel Halim Haddam szíriai külügyminiszter szerda este fo­gadta Donald Rumsfeld amerikai elnöki megbízottat, aki Amman- ból érkezett Damaszkuszba. A ta­lálkozóra röviddel azután került sor. hogy a libanoni vizeken ösz- szevont amerikai hadihajók hu­szonnégy órán belül másodszor lőtték a szíriai hadsereg libanoni állásait. Rumsfeld első damasz­kuszi látogatása önmagában is azt bizonyítja, hogy az amerikai katonai beavatkozás fokozódása még nem torlaszolta el az utat a diplomáciai érintkezés, a libanoni rendezésben való együttműködés elől. A damaszkuszi sajtó mindazon­által azzal vádolja Washingtont, események sorokban BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke és Apró Antal, az országgyű­lés eLnöke bemutatkozó látoga­táson fogadta Milovan Zidart, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét. BELGRAD __________________________ C sütörtök délelőtt háromnapos hivatalos ' 'togatásra Belgrádba ér­kezett 1 runcois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök. A magas rangú vendéget a belgrádi repü­lőtéren Milka Spiljak, a Jugoszláv Áüamelnökség elnöke, a kormány több tagja, más hivatalos szemé­lyek üdvözölték. Mitterrand-t út­jára elkísérte a párizsi kormány több minisztere is. hogy katonai erőt alkalmazva szándékozik eltávolítani a szíriai csapatokat Libanonból. A New Jersey csatahajó szerdai beveté­se arról tanúskodik, hogy Wa­shington mindenáron, minden fegyver igénybevételével rá akarja kényszeríteni akaratát Szíriára :— állapítja meg a Tis- rin című napilap. Amin Dzsemajel libanoni elnök bejrúti újságíróknak nyilatkozva Londonban bejelentette, hogy a jövő héten — csütörtökön vagy pénteken — megkezdődik a genfi megbékélési tárgyalások második fordulója. Csütörtök reggel az izraeli had­sereg felügyelete alatt megkezdő­dött a Suf-hegységben fekvő Deir Al-Kamar településen körülzárt 2500 falangista milicista, és a 20—25 ezer keresztény menekült első, ötszáz fős csoportjának el­szállítása. Az Avali folyótól észak­ra vállalt szerep azt bizonyítja, hogy az izraeli hadsereg nemcsak Dél-Libanont tartja megszállva, hanem a szeptemberben (kiürített területéken, sőt az észak-libano­ni Tripoliban is folyamatosan be­avatkozik Libanon belső ügyeibe. Az izraeli 'hadihajók szerda es­te ismét lőtték a Tripoli térségé­ben levő palesztin állásokat. A Jasszer Arafathoz hű négyezer harcos eltávozásának megakadá­lyozásában Izraelt az a feltétele­zés vezeti, hogy a blokád előbb- utóbb a palesztin belharcoik lka­ik j ulásá.t idézi elő. A BÉCSI TÁRGYALÁSOK IDEI ZÁRÓÜLÉSE A szocialista országok mindent megtettek a .. -ioí /na&üygisrr t. Bécsben csütörtökön megtartot­ták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkenté­séről folyó tárgyalások 31. for­dulójának záróülését. Az ülésen az NDK, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kül­döttségének vezetője szólalt fel. A szocialista országok szóvivő­je sajtóértekezleten ismertette André Wieland nagykövetnek, az NDK-küldöttség vezetőjének fel­szólalását, aki a szocialista or­szágok inevében megvonta a tár­gyalások mérlegét. Rámutatott, hogy az új amerikai nukleáris fegyveréi európai telepítése to­vábbi és minőségileg új fenyege­tést jelent a Varsói Szerződés or­szágaival szemben. A fegyverke­zési verseny újabb, veszélyes for­dulója éppen Közép-Európában bontakozik ki a legnagyobb mér­tékben. A szocialista országok —ahogy idei javaslataik is bizonyítják — minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy a tárgyalások kike- rüljenék a zsákutcából, és meg­megállapodasért a Wovon iníft állapódás jöjjön létre. A NATO- országok azonban ragaszkodtak irreális, obstrukciós álláspontjuk­hoz, elutasították a gyakorlata megoldási javaslatokat. Wiílam de Vos van Steenwijk holland nagykövet, aki a NATO- országok nevében tájékoztatta a sajtót, minden érdemű, kérdés elől kitért. Azt mondotta, hogy a NATO-áillamOk készen állnak a tárgyalások folytatására. A tárgyalások folytatásának időpontjáról diplomáciai csator­nákon keresztül (később fognak megegyezni. A bécsi haderőcsökkentésd tár­gyalások — amelyeken a NATO tizenkettő, és a Varsói Szerződés hót állama (köztünk hazánk) vesz részt — 1973 Októberében kez­dődtek. Az enyhülési politika ki­bontakozása idején kezdett meg­beszélések célja az volt, hogy fokozatosan csökkentsék a Kö­zép-Európában felhalmozódott nagy mennyiségű, korszerű fegy­verzetet, és csökkentsék a kiét szövetség szembenálló csapatai­nak létszámát. Ulősztrájk a múzeumban • Hollandiában januártól lép érvénybe a kormány új költségvetése, amely csökkenti a közalkalmazottak fizetését és megkurtítja a köz­kiadások egy részét is. Képünkön: fiatalok egy csoportja jelképes tiltakozásul Ulősztrájkot szervezett a leghíresebb holland múzeum­ban, így tüntetve a kulturális kiadások visszafogása ellen. Lemondott a bolíviai kormány Testületileg benyújtotta lemon­dását szerdán a bolíviai kormány. Jósé Ortiz Mercado külügymi­niszter szerda esti sajtóértekez- létén közölte, a lemondásnak az a célja, hogy „a politikai és gaz­daságii béke” megteremtése érde­kében nemzeti egységkormányt hozzanak létre. A kormány 18 minisztere az­zal vádolta a jobboldal uralta szenátust, hogy „alkotmányjogi puccsot” szervez a baloldali kor­mányzat ellen. V éleménykülönbségek az SKP kongresszusán A párt egységének helyreállí­tásához világos, a tömegek szá­mára is követhető, elvi politiká­ra, a múlt hibáival való őszinte szembenézésre van szükség. Ez az igény uralta a Spanyol Kom­munista Párt kongresszusának csütörtök délelőtti vitáját. A plenáris ülés éles vélemény­különbségéket tükröző vitájában többen hangsúlyozták, hogy amíg a pártvezetés elvi alapion nem néz szembe az elkövetett hibák­kal. addig nem lehet helyreállí­tani a megbomlott egységet. A hozzászólók közül többen köve­telték, hogy az SKP rendezze kapcsolatait a viliág összes kom­munista pártjával, s főként a szo­cialista országok pártjaival. Tanácskozás az MSZMP művelődéspolitikájának irányelveiről (Folytatás az 1. oldalról.) dig „A művelődési terület megyei irányításának né­hány tapasztalata” címmel tartott előadást. Az elő­adásokat vita követte. A tanácskozáson részt vett, s a vitában felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkárba. Szólt a műve­lődéspolitikánk alapját, legfőbb céljait máig érvé­nyesen meghatározó dokumentum létrejöttének kö­rülményeiről, arról a törtjéneiimi helyzettől, amely a dolgozó tömegek kulturális felemelkedését, a mű­vészetek valóságtükröző funkciójának kiteljesedé, sét, a művészeti alkotások közkinocsé tételét szol­gáló program kidolgozására ösztönözte a pártot. Ma elsősorban azt szükséges áttekintenünk — mondot­ta —, hogy mi az, ami teljesült ebből az állásfoglia. lásibód, s még inkább: melyek az ebből adódó vál­tozatlanul időszerű feladataink, illetve a negyed- százada még nem látott, a fejlődés szülte tenni va­lóink. Utalt arra a hatalmas átalakulásra, amely e 25 esztendő alatt a művelődés felié teleiben, a kultúra egészében, ,gz életmódiban végbement. E fejlődés mennyiségi mutatóit tekintve is szinte felmérhe­tetlen: az iskolarendszer bővülése, a közoktatás és a felsőfokú képzés eredményei nyomán minden ed­diginél népesebb, s jelentősebb szereppel bíró ér­telmiségi réteg teremtődött meg hazánkban: a kuil túra számokkal mérhető „fogyasztása” a korábbi­nak sokszorosára növekedett. A magyar falu, a pa­rasztság életének átalakulását példa nélkül álló gyors előrehaladás jellemezte. Ugyanakkor koránt sem lehetünk elégedettek az emberek tudatának fejlődésével, a közerkölcs átformálódásával, s ez egyben feladatainkat is jelzi — tette hozzá Ma változatlanul igaz, s minden eddiginél idő­szerűbb az a művelődéspolitikai irányelveken is tükröződött felismerés: a szocializmusban a nemzet sorskérdése, hogy az emberek tanuljanak, művel­tek legyenek. Attól függött, s attól függ ennek az országnak a jövője — az ipar, a mezőgazdaság, az infrastruktúra fejjlpdése, az élet minősége —. hogy a következő nemzedékeket mennyire képes kultú. rált, képzett emberekké nevelni. E tényt kell szem előtt tartamunk művelődéspolitikánk mai törekvé­sednek meghatározásakor — hangoztatta. Az értelmiség szerepéről szólva Aczél György kd- emedte, hogy e réteg, amelyről negyedszázada még úgy beszéltünk, mint szövetségesünkről, mára a társadalom egészéhez szervesen hozzátartozó, an_ nak egyenrangú részévé vált Ugyanakkor többet kell törődni az értelmiségiekkel, hogy alkotó ere­jüket még inkább a szocializmus szolgálatába állít­sák: méltó feladatokat adni számukra, s vissza is igazolni munkájukat. A művelődéspolitikának, a művelődési intézmé­nyeknek kötelességük a jelenleginél nagyobb fi­gyelmet fordítani arra, hogy az elmúlt évtizedek­ben gyarapodott az emberek szabad ideje, a lehe­tőség arra, hogy kulturálódjanak, hogy színvona­lasan szórakozzanak —* mondotta. — Nagy a fele­lősségünk abban, hogy kellő segítséget adjunk a szabad idő valóban tartalmas eltöltéséhez, hogy jó értelemben vett divattá váljék az olvasás, a kulturálódás megannyi formája. Többet kell ezért tenni, például úgy, hogy az olyan nagyhatású tömeg­kommunikációs eszköz, mint a televízió, határo­zottabban vállalkozik műveltségigényt ébresztő, for­máló szerepére. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban ar­ról szólt, hogy a 25 éve elfogadott dokumentum nyomán alakult ki, s erősödött meg a művészeti műhelyek önállósága, az alkotói szabadság tiszte­letben tartásán és a vitán, meggyőzésen alapuló elvi politikai irányítás gyakorlata. E kapcsolatrend­szernek azonban ma érzékelhetők gyenge pontjai is, hiszen a műhelyek — filmstúdiók, . színházak, könyvkiadók, szerkesztőségek — felelősséggel páru- 1 sülő önállósága csak akkor érvényesülhet, ha az alkotás folyamata során vitatkoznak, véleményt mondanak a készülő művekről. Jogos és sürgető igény, hogy a szocializmus ideológiájának képvi­selete határozottabbá, következetesebbé váljék e műhelyekben. A párt arra szövetkezett a kultúra munkásaival, az értelmiségiekkel, hogy szebb, értelmesebb, gaz­dagabb életet teremtünk az embereknek. A kultú­ra emberformáló hatása, a műveltség kiteljesedése nélkül ez nem lehetséges. Ezért játszik semmi mással nem pótolható szerepet a kultúra mai éle­tünkben, s fejlődésünkben egyaránt — hangoztatta Aczél György. A tanácskozás pénteken folytatja munkáját. (MTI) Országgyűlési bizottságok ülései IBUSZ­küldöttség Újvidéken A napokban a Vajdasági Tu­rista Szövetség meghívására Új­vidékre látogatott az IBUSZ Rt. tárgyalóküldöttsége, melyhez Ju­goszláviában csatlakozott Laka­tos Barnabás, az IBUSZ belgrádi képviseletének vezetője. Az újvidéki tárgyalások tulaj­donképpen folytatását jelentették a legutóbbi kecskeméti találko­zón elkezdett párbeszédnek, s a magyar küldöttség összetétele — Csongrád, Baranya, Bácsi-Kiskun megyék képviselői — pedig arra utalt, hogy a megbeszéléseken el­sősorban a határmenti iterületek idegenforgalmának kölcsönös fej­lesztéséről esett szó. A tanácskozáson az IBUSZ- küldöttség ismertette a határ- mentii megyék ajánlatait a részt vevő partnerirodákkal (Kompas, Putnik, Unls Turislt, Vojvodina Tours), s megismerkedhettek azokkal a törekvésekkel, melyek­kel déli szomszédaink igyekeznek a kétoldalú kapcsolatokat élén­kíteni. Ennek egyik jelentős mo­mentuma, hogy a Vajdasági Tu­rista Szövetség tagirodái 1984- ben garantált dinár árakon kí­nálják szolgáltatásaikat a magyar vendégeknek ás, elérhető közel­ségbe hozva Újvidék, Szabadka, Zombor turistaérdékességeiit. Cs. L. Az iparnak is alapvető felada­ta, hogy továbbra is hozzájárul­jon a külgazdasági egyensúly ja­vításához, oly módon, hogy az ed­diginél nagyobb mértékben fo­kozza a hatékonyságot — hangoz­tatták az országgyűlés ipari bi­zottságának tegnap a Parlament­ben megtartott ülésén, amelyen Gorjanc Ignác elnökölt. A képviselők a jövő évi költ­ségvetési tervezetet, az ezzel kap­csolatos sajátos ipari tennivaló­kat vitatták meg. Rabi Béla ipa­ri államtitkár egyebek között el­mondta, hogy a tervezet az ipari termelés — az ideinél nagyobb arányú — növekedésével számol. Jövőre is szigorodnak a szabá­lyozók, de ennek ellenére a vál­lalatoknak tevékenységükkel az ez évihez hasonló gazdasági nö­vekedést kell elérniük. A belföl­di értékesítési tervek csökkenés­sel számolnak. Dinamikusan nö­vekszik azonban mind a szocia­lista, mind a tőkés országokba irányuló export. Jövőre több vállalatnál kísér­leti bérszabályozást vezetnek be, amelynek célja, hogy segítsék a létszámmegtartó-képességet, il­letve létszám-megtakarítást ér­hessenek el. * Csütörtökön tartotta ülését az országgyűlés kereskedelmi bi­zottsága is. Nyers Rezsőnek, a bizottság elnökének vezetésével megvitatták a kül- és belkereske­delem idei munkájáról és jövő évi feladatairól készített írásos tájékoztatót, amelyhez Török István külkereskedelmi, és And­rikó Miklós, belkereskedelmi ál­lamtitkár fűzött szóbeli kiegészí­tést. A külkereskedelmi tájékoztató részletezte azokat a nehézségeket, amelyek között az idén meg kell valósítanunk a tervben meghatá­rozott célokat, köztük á lég fon­tosabbat: a külkereskedelmi egyensúly megőrzését. A belke­reskedelem fontos feladata, hogy a lakosság alapellátását szolgáló cikkek kínálata folyamatos le­gyen, megőrizzük az áruellátás­ban elért színvonalat, s tovább bővüljön az olcsó áruk köre. * Dr. Pesta Lászlónak, a testület elnökének vezetésével — tanács­kozott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A képviselők megvitatták az Egész­ségügyi Minisztérium, valamint a SZOT társadalombiztosítási, illet­ve üdülési és szanatóriumi fő­igazgatóságának 1984. évi költ­ségvetését. Dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes hangsúlyozta: a kiemelt programok az esetle­ges lassítások ellenére is folyta­tódnak; jövőre több mint 1500 új gyógyintézeti ágy várja a be­tegeket, bővül a bölcsődei helyek száma, ám továbbra sem javul a szociális otthoni ellátás. Január elsejétől — régi kívánságnak ele­get téve — fizikai dolgozóknak minősülnek az ápolónők, az erre a célra szükséges bérnövekedés egy részét a költségvetés adja, de az intézmények és a tanácsok sa­ját forrásaira is szükség lesz az új fizetésekhez. Napirenden a közigazgatás fejlesztése (Folytatás az 1. oldalról.) saját erejükből, maguk oldják meg. Borbándi János ezután arról szólt, hogy fokozatosan megválto­zik a helyi immCS* irányításá­nak módszere is. Ma fflár keve­sebb operatív beavatkozásra, uta­sítás-jeli egű irányításra van szükség, és ahhoz, hogy ez a fo­lyamat erőteljesebbé váljék, meg kellett változtatni a helyi-terü­leti igazgatás rendszerét. A Minisztertanács elnökhelyet­tese végül felhívta a helyi taná­csok figyelmét néhány olyan fel­adatra, amelyet — társadalmi fejlődésünk érdekében — a jö­vőben még inkább tevékenységük középpontjába kell állítaniuk. — Minden tapasztalat arra utal, hogy a tanácsok a nagyobb ha­táskör és önállóság birtokában is csak akkor mozgósíthatják a kö­zös célok érdekében eredménye­sen a lakosságot, ha a szó igazi értelmében vett nyílt város- és községpolitikát folytatnak. Végezetül Borbándi János hang­súlyozta: az ilyen jelentős vál­tozás lebonyolítása, az új szerve­zetek kialakítása sok gonddal jár, lényeges azonban, hogy emiatt még átmenetileg se legyen fenn­akadás a tanácsi gazdálkodásban, a lakosság ellátásában, ügyeinek intézésében. Ezt követően Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnöke tartott előadást á közigazgatás fejlesz­tésének időszerű kérdéseiről. Részletesen szólt egyebek között az átszervezés indokairól, céljai­ról, az új községirányítási rend főbb vonásairól. Az új típusú megyei irányítás és város—köz­ség kapcsolatrendszer jellemzői közül kiemelte: a székhely-váro­sok, valamint a községi tanácsok között nem lesz, nem lehet alá- fölérendéltség, kapcsolatukat az egyenjogúság, a közös érdekeken alapuló sokoldalú együttműködés jellemzi majd. Az átszervezés újítást igényel az igazgatási mun­ka stílusában, szemléletében is, és szükség lesz a megyék, vala­mint a városok irányítási jogai­nak, kötelességeinek pontos kö­rülhatárolására. Az új irányítási rendszer elő­nyeiről szólva hangsúlyozta: szinte teljes kprűvé válik a köz­ségekben elintézhető ügyek szá­ma, így az ügyintézés még köze­lebb kerül a lakossághoz. A já­rások kikapcsolásával kevesebb a kisebb, de szakmailag 1 tebb apparátussal pedig ei dik a közigazgatási munkí vonala, javul hatékonysági Befejezésül arról szólt, h átszervezéssel megszaporod tanácsapparátusban dolgoz« adatai, növekszik önálló felelősségük, ezért javítani ják munkakörülményeiket kölcsi és anyagi elismerésü Többek között ezt szolgálja a községekben viszonylag tős béremelésre kerül sor hetőség nyílik majd tar cím adományozására is. A felszólalók a városi < rosi jogú nagyközségi tai elnökei — beszámoltak a s zeti változtatás helyi előkt tejről.

Next

/
Thumbnails
Contents