Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-16 / 270. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Átmenetileg megnövekszik a felhőzet, szórványosan várható gyenge havazás. A megélénkülő. Időnként megerősödő délnyugati, nyugati szél fokozatosan északnyugatira fordul. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet —5 és —10 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 fok körül alakul. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Hazánkba érkezett az osztrák kancellár Kedden a késő délutáni órákban Budapestre érkezett Fred Sinowatz, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja, aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Vele érkezett felesége, Hermine Sinowatz. A kancellár kíséretében van Heinz Fischer tudományos és kutatási miniszter, Erich Schmidt kereskedelmi és ipari minisztériumi államtitkár, valamint az osztrák politikai élet több más vezető személyisége. Fred Sinowatz-cal népes, gazdasági szakemberekből álló delegáció is Budapestre érkezett. Az osztrák kormányfőt és a kíséretében lévő személyiségeket a magyar és az osztrák zászlókkal díszített Keleti pályaudvaron ünnepélyesen fogadták. A vendégek fogadtatására megjelent Lázár György és felesége, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint politikai életünk több más vezető személyisége. Ott volt Randé Jenő, a Magyar Népköztársaság bécsi és Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Az ünnepélyes fogadtatást követően a vendégek gépkocsiba ültek és szállásukra hajtattak. XXXVIII. évi. 270. szám Ára: 1,40 Ft 1983. november 16. szerda (Folytatás a 2. oldalon.) Nemzetközi konferencia a világgazdaság helyzetéről Tegnap folytatódott a nyocva- nas évek világgazdasági és pénzügyi helyzetével foglalkozó nemzetközi konferencia, mely hétfőn kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. A zárónapon Gaston Thorn, az BUróipai Közösségek Bizottságának elnöke a nyugat-európai integrációnak a világgazdaságban és a világkereskedelemben betöltött szerepéről beszélt. Elmondotta, hogy a világtermelés egynegyedét adó gazdasági kő. zösség stabilitása a hetvenes éveik olaj válságai idején megrendült, s azt csak fokozatosan sikerül helyreállítani. Jelenleg is számos bizonytalansági tényező nehezíti a gyorsabb fejlődést. Gondot okoz, hogy a fejlődő országok további eladósodásuk fékezése érdekében csökkentik importjukat, így a közös piaci termékek vásárlását is. Ez azért érinti súlyosain a közösséget, mert az EGK termékeinek több miint 40 százaléka a fejlődő országokban talál gazdára. Az árfolyamok bizonytalansága, a nemzetközi pénzügyi rendszer zaivarai szintén gátolják a közösség fejlődését. Gaston Thorn bizakodóan ítélte meg a közösség jövőjét., Elmondotta, hogy a jövő esztendőben az EGK országainak ipart termelése együttvéve 1,5 százalékkal bővül, s a tagállamok — közös erőfeszítésekkel — túlléphetnek a jelenleg tapasztalható bizonytalanságokon. A tanácskozás egyes résztvevő1 .11 optimistáinak tartották a Gaston Thorn által elmondottakat. Rámutattak, hogy a gazdásági közösség belső gyengeségei az említetteknél sokkal jelentőseb(Folytatás a 2. oldalon.) A TANÁCSOK TÁMOGATÁSÁVAL ■■■■■■■ ' ’ ■m Fejlődik a szolgáltatóhálózat Jó példa: Tiszakécskén, Soltvadkerten és Baján Megyénkben az év derekán hétezer-hatszázötven kisiparos dolgozott, kétszáznegyvenhattal több, mint az esztendő elején. A szakemberek háromötöd része községi, míg három- ezerhuszonnégyen városokban tevékenykednek. Vajon, hozott-e és milyen változást a javítók, szolgáltatók, karbantartók és kismértékben termékelőállítással is foglalkozó iparosok szakmai összetételében az újabb kétszáznegyvenhat dolgozó munkába állása? — érdeklődtünk Darabos Bálinttól, a KIOSZ Bács-Kiskun megyei Szervezetének titkárhelyettesétől. Megtudtuk, hogy az újak felerészben személy- és teherszállítással foglalkoznak. A többiek vállalkozása megoszlik építőipari és olyan új, vagy korábban kevésbé végzett feladatokra, mint amilyen a mészolítás, a tészta-, a zacskóké&zí tés és a fülciimpal!yu- kasztás. Ezeket azelőtt az úgynevezett szabad, iparúk között tartották szánnom, amelyekhez nem szükséges szakképzettség. Űj a megyében az első félévtől az álarc- és farelamgicikk-készítés (Solton), a rugógyártás (Izsákon), a díszibetűírás, a dorombkészítés, és ■a kisipari kirakatrendezés (Kecskeméten), de dolgozik a megyéiben — Kiskunhalason — egy útátfúró is, aki megkönnyíti a gáz- vezeték-építőik munkáját azzal, hogy feleslegessé teszi az út- és a járdabontást. Hasonlóan jó szolgálatot tesz ez éMtől a megye első kisiparos autómentője. Az első félévi változások, bár sok új vonást tartalmaznák, még korántsem elégítik ki a lakosok összes szolgáltatási szükségletét. Továbbra is kevés a kádár, a cipész, a cserépkályihakészlítő. a késes és köszörűs, a liátszerész, és még jó néhány mesterember. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a KIOSZ és a helyi tanácsok megalkudnának a szolgálta, tasokra jellemző felemás helyzettel. Keresik, a megoldást. Dá- vodon megbeszélésre hívták a termelőszövetkezet szakmunkásait, s tájékoztatták öklét, miképp dolgozhatnának a falubelieknek is. Azóta többen váltottak iparengedélyt. Felsőszentiiváh ellátásának javítására a tanács és a KIOSZ megállapodást kötött. A legnagyobb mértékben azonban mindenhol a tanácsokon múlik elsősorban a szolgáltatások javítása. Ebben- élenjáró nagyközség Tiszakécsfce, ahol az idén 240- ről 251-re emelkedett a szolgáltató szakemberek száma. Megnyerik és meg is tartják a kisiparosokat a lakosság érdekében szükséges munkákra. Olcsó telekkel segítik őket a letelepülésben. Így került a nagyközségbe kőműves és villanyszerelő, így költözött oda Afoonyból egy autója(Folytatás a 2. oldalon.) ® Fontos szakma az ácsmesterség. (Tóth Sándor felvétele) Hotel Csipke — Halason • Szinte napról napra szépül a kiskunhalasi Hotel Csipke épülete. A falak különleges színe, a fehér erkélyrács, homlokzat tetszetős látvány. Az épület szinte „rímel" a halasiak által babaháznak elnevezett Köztársaság utcai lakóházra, s mintegy stílust teremt a városban. A falak mögött is folyik a munka, hiszen a műszaki átadás már megkezdődött. Az elképzelések szerint szilveszterre benépesül • szálloda, amely elsősorban a gyógyüdülés lehetőségét kínálja a vendégeknek. A Hotel Csipke ugyanis portaszomszéd a fürdővel, amelynek hévize gyógyító hatású. (Pásztor Zoltán felvétele) OLASZORSZÁG _______________________________ Vi harosan kezdődött a rakéta-vita Viharos körülmények között kenuit sor az olasz parliament hétfő esti ülésére, amelyen az eu- rorakéták telepítéséről kezdődött ívita. A rendőrség őrizetbe vett 160 tüntetőt, akik a képviselőház előtt folytattak ülősztrájkót. A brutális beavatkozás következtében többen megsérültek, köztük képviselők is. Bet tinó Craxi minisztereinek, a kolalíció feltűnő érdektelensége közepette — a többség öt pártjából mindössze 54-em voltak jelen a 104 komim-unista képviselővel szémben- — újólag állást foglalt az aimertkai rákéták szá- cíliiai telepítése melllett. Cratxi úgy értékelte az 1979ben hozott NATO-határozatot, mint amely „a biztonságot teremtette meg Nyugot-Európa számária” az áUítólaigos szovjet fenyegetéssel szemben. A francia és az angol nukleáris fegyverekről úgy nyilatkozott, hogy azok „problémáit okoznak” ugyan, de lényegében elutasította, hogy a mostani tárgyalási szakaszban figyelembe vegyék őket. « Az éjszakai vitáiban, az OKP nevében félszólaló Antonio Rubbi bírálta a miniszterelnök beszédét, és rámutatott, hogy a szicíliai rakétatelepítés új helyzetet teremt: tovább növeli a nemzetközi feszültséget és a fegyverkezési versenyt segíti. Nem szűnnek a harcok Libanonban BEJRÜT A libanoni kormány hadsereg és a falangista milíciák hétfő este és kedd reggel heves tüzérségi párbajt vívtak a Valid Dzsumblatt vezette drúz-szocialista erőkkel Beírút, Szűk El-Garb és Harub térségében. Több rakétabelövés érte a keresztény-lakta Kelet- Bej rút egyes kerületeit és a baabdai elnök’ nalota körzetét. A harcok következtében ismét megsérült két, néhány napja helyreállított magasfeszültségű távvezeték és emiatt visszaállították a napi 12 órás áramszünetet. A szemben álló felek végül is kedden reggel újabb megállapo(Folytatás a 2. oldalon.) Kísérleti gépgyártás Kecelen Napjainkban sem könnyű a szőlőművelés. Még hiányzik többféle kisgép, amely helyettesíthetné az emberek fizikai munkáját, ugyanakkor gyorsabbá is lehetne tenni a nyitás, ápolás, metszés, ültetés és pótlás elvégzését. Többször szóltunk már lapunkban is arról, hogy ügyeskezű mesteremberek otthoni műhelyükben összeállítanak különféle kisgépeket Sőt egyet-kettőt szomszédaiknak, barátaiknak is készítenek. A megyénkben rendezett kiállításokon ugyancsak bemutatták ezeket a házi gyártmányokat, közülük több a szakemberek, a gyártók érdeklődését is kiváltotta. Legfőképpen azért, mert a nagyüzemeknek és háztáji gazdaságoknak egyaránt szükségük volna rájuk, ezenkívül praktikusak is. Kár lenne sorakoztatni annak okait, miért nem kezdődött el mór eddig is a hasznos kisgépek gyártásla, vaigy éppen_azt boncolgatni, miért nem hozzák be kiül. földről. Eigy okot azonban mégis érdemes említeni: azokat az eszközöket, amelyekre a hazai sző- lőművelőikinek szükségük votoa. javarészben még európai országokban sem gyártják. Nemrég Kecelen, a Szőlőfiürt Szákszövetkezetben bemutatót tartottak, ahol munka közben is megnézték az érdeklődők azokat a házilagosan élőállított szőlőiművelő gépeket, amélyék gyártását és továbbbfejlesztését a szakemberek is szűkségesnék,tartják. A Szőlőtermesztés-gépesítési Együttműködés Szakmai. Bizottsága. az együttműködj tagjai is ekkor egyeztették elképzeléseiket és jelentős elhatározások születtek. Legfontosabb: a keceli Szőlő- fürt Szakszövetkezetben kísérleti gépgyártó és -fejlesztő üzemet hoznak létre, valamint a szakszövetkezet szolgáltató gépműhelye az elfogadott és alkalmas gépek, eszközök kisszériás gyártását is elkezdi. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól kapta a szakszövetkezet a megbízást erre a munkára és hozzá a pénzt is — haltmillió forimt kamatmentes hitéit — a kísérleti gyártáshoz szükséges forgácsoló és egyéb gépekre, valámiint a fejlesztésre vagy gyártásra kiszemelt gépek, eszközök megvásárlására. A szakszövetkezetben már edditg is foglalkoztak úgymond „magánszorgalomból” hasonlóval. Itt készült ugyanis az a met- szőkocsi, valamint a szőlőpótlást segítő úgynevezett oldlalkihelye- ző gödörfúró berendezés, amely az említett bemutató több mint száz résztvevője körében is sikert aratott. Csináltak még sor. vegyszerezőt és szőlőhaj tásvégót is. Most feladatúk sokkal nagyobb és jelentősebb lesz, mert a jövő esztendőben 19 eszköz továbbfejlesztett miintapétdanyának elkészítése hárul rájuk, vállalásuk szerint. Egyebek között ásógép. bakiháti ebontó és -sorművelő elkészítése, hogy csak a legfontosabbakat -említsük. Munkájúkat a MÉM Műszaki Intézet koordinálja, az igények felmérése alapján. ] Pol itt ka és ] kői lyv Holnap délután Tiszakécskén tartják a politikai könyvnapok Bács-Kiskun megyei megnyitóját. Jó alkalom ez arra, hogy néhány gondolatot, megállapítást, tényt papírra vessünk a könyv és a politika kapcsolatáról, a politikai irodalom tudatot és világnézetet formáló erejéről, ennek jelentőségéről, szerepéről, s próbáljuk meghatározni a politikai irodalom helyét a köz- művelődésben, az önképzésben, az oktatásban — általában az irodalomban. Régen nem vitatja senki, hogy az ember általános műveltségének része az ideológiai tájékozottság, a politika elvi és gyakorlati rendszerében való elígazodási készség. Mint ahogyan az orvos, a mérnök csakis akkor képes betölteni hivatását,, ha elméletileg is alaposan felkészült, az ideológia munkásai, a politika iránt érdeklődők, a világ jelenségeiben eligazodni kívánók is csak akkor tudnak érvényes választ adni a felvetődő új és új kérdésekre, ha tisztában vannak a társadalmat mozgató erők törvényszerűségeivel, ha ideológiailag képzettek. Lenin már 1901-ben, a forradalmi párt szervezésének kezdeti időszakában, a Mi a teendő? című írásában arra figyelmeztet, hogy „Politikai lap nélkül... el sem képzelhető olyan mozgalom, amely méltó arra, hogy politikai mozgalomnak nevezzék”. Ez a felismerés nem akkor fogalmazódott meg Leninnél először. Korábbi cikkében, a Mivel kezdjük? című röpira- tában kategorikusan kijelenti: „ . . . országos lapra van szükségünk”. A propagandának, a meggyőzésnek óriási jelentőséget tulajdonított. Tisztában volt azzal — amit nekünk sem szabad egy pillanatra sem elfelejtenünk —, hogy a célok elérésére történő mozgósításban, az emberek tudatosan cselekvő tömeggé való szervezésében pótolhatatlan szerepe van az agitációnak, a propagandának, a nyílt és őszinte beszédnek, a tényeken alapuló, meggyőző érvelésnek. így kapcsolódik össze a politika és a könyv, az agitáció és a sajtó, az ideológiai tisztánlátás igénye és kielégítésének szükségessége. Az emberek — párttagok és párton kívüliek egyaránt — ma már természetesnek veszik, hogy lakásuk könyvespolcán Shakespeare, Dante, Tolsztoj, Arany János mellett ott legyenek a politika, az ideológia alapművei, a marxizmus—leninizmus klasszikusainak eligazító írásai éppen úgy, mint napjaink időszerű kérdéseivel foglalkozó kötetek, kiadványok. Nemcsak most, az ünnepi megnyitó koncentrált pillanataiban állapíthatjuk meg, hogy milyen óriási eredményt értünk el a politikai irodalom terjesztésében. Az elmúlt évtizedekben az olvasók fokozatosan ébredtek rá, hogy nem nélkülözhetik ezeket a kiadványokat, s napjainkban már tíz- és százezrekre tehető azoknak a száma, akik rendszeres vásárlói, sőt előjegyzői az effajta könyveknek. Csupán Bács-Kiskun megyében az elmúlt, 1982-es évben jóval több, mint hatmillió forint értékű, a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent könyvet vásároltak. Ilyen rekord még soha nem született a megyében. De nem kell szégyenkezni az idei év eddigi eredményei miatt sem. 1983 első tíz hónapjában az eladQtt könyvek ára már meghaladta az ötmillió forintot. De a tapasztalatok szerint a forgalom mindig az év utolsó két hónapjában a legmagasabb. így alapos remény van arra, hogy ebben az évben a kiadó megyei kirendeltsége a tavalyi rekordot is felülmúlva eléri a hat és fél millió forintos forgalmat. Mi érdekli, mi foglalkoztatja elsősorban az olvasókat, a Kossuth-könyvek vásárlóit? Tömören fogalmazva a választ, azt mondhatjuk: a történelem és a jelenkor. Ez az érdeklődés természetes, hiszen a világ és benne hazánk jelenét csakis úgy érthetjük meg, ha tisztában vagyunk történelmével, azokkal az eszmékkel és eseményekkel, amelyek mozgatói voltak fejlődésünknek. Viszont mindezt csakis az láthatja világosan, aki ugyanakkor tisztában van a társadalmi fejlődés dialektikájával, a két világrendszer kialakulásával, céljai, módszerei különbözőségével, ideológiájával, vagyis aki megszerezte a politikai alapképzettséget. Az adatok arra utalnak, hogy egyre többen és többen ismerik fel ezt a szükségességet. Mégsem mondhatjuk, hogy ezután alig van dolga a propagandának, az agitációnak: Nem lehet célunk felsorolni, hogy konkrétan hol és mi a teendő. Aczél György az év elején tartott országos tanácskozáson mondott vitaindítója végén ezt tömören így fogalmazta meg: „Legyen nagyobb a propaganda szerepe az emberek meggyőzésében, együttműködésük megszervezésében, a programszerű, cselekvésre mozgós&ó, tudatformálásban” . Gál Sándor
