Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-13 / 268. szám

2 ® PETŐFI NÉPE ® 1983. november 13. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÖNIKÄJA: HÉTFŐ: A „Haza Pártjának” győzelmét hozták a török parlamenti választások. — Gemajel libanoni elnök hazautazott Párizsból. — Felipe González spanyol kormányfő tárgyalásai Bécsben. KEDD: Az ENSZ közgyűlése megkezdte a közép-amerikai helyzet vitáját. — Az öböl-menti országok külügyminiszterei közvetítési feladattal Damaszkuszba utaztak. — Az utolsó kubai csoport ha­zatért Grenadából. — Az amerikai szenátus megszavazta a 253 milliárd dolláros katonai költségvetést. SZERDA: Reagan elnök Tokióba érkezett és megkezdte tárgyalásait Nakaszone kormányfővel. — Angol—nyugatnémet csúcstalálkozó volt Bonnban. — Ideiglenes kormány alakult Grenadán. — Tru­deau kanadai kormányfő villámlátogatása Hágában és Brüsszel­ben. CSÜTÖRTÖK: Kádár János látogatása Prágában. — Stone, amerikai elnöki különmegbizott San Jóséban találkozott az emigráns ni- caraguai ellenforradalmárok képviselőivel. — A Pravda szerkesz­tőségi cikkben emlékezett meg Leonyid Brezsnyevről, halálának első évfordulóján. PÉNTEK: Szovjet—szír külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában. — NATO-f orrás okból kitudódott, hogy az év végéig ál rakétát he­lyeznek el Nagy-Britanniában, Olaszországiban és az NSZK-ban. — Sadl-i algériai elnök befejezte párizsi látogatását. SZOMBAT: Reagan elnök megkezte dél-kóreai tárgyalásait. — Tru­deau nyugat-európai körútja során Bonnban és Londonban is a kelet—nyugati feszültség csökkentéséről folytatott eszmecserét.— Mohieddin egyiptomi miniszterelnök befejezte ausztriai látogatá­sát. — Bolgár—görög csúcstalálkozó Szófiában. A hét három kérdése: • Súlyos harcok folytak az észak-libanoni Tripoli körzetében az Ara­tathoz hű, illetve az ellene támadó palesztin egységek között. Képün­kön: a harcokban kigyulladt tripoli olajfinomító lángoló tartályai. Van-e remény a palesztin mozgalom egységének helyreállítására? A palesztin mozgalom válsága aligha választható el a nemzet­közi helyzet általános éleződésé­től, mégha az is bizonyos, hogy a kelet—nyugati hidegháborúséi, lentétek csak áttételesen és egy. szer-másszor éppen paradox mó­don éreztetik hatásukat. Semmi esetre sem lehet úgy föltenni a kérdést: az imperialistáiknak; mi a jobb és ki a jobb? Az El-Fatajh mérsékeltnek mondott szárnya és maga Arafat? Igazak lehetnek-e a vádak azok ellen, akiik hosszú, hosszú éveken át a haladó arab mozgalom élvonalában harcol­tak? Az imperializmusnak csak egy valami lehet hasznára: a teljes libanoni zűrzavar és azon belül vagy amellett a palesztin moz­galom (Válsága! Így nyílik alka­lom az intervencióra, a beavat­kozásra, arra, hogy az USA had­serege megvesse lábát a Közel- Keleten, meg ezáltal indokol­hatja Izrael Dél-Libanon végle­gesnek szánt megszállását. A li­banoni káoszhoz látványosan já­rult hozzá az izraeli hadsereg épp azáltal, hogy felvonult a Suf-hegység vidékéről, lehetőivé téve a keresztény imifflíoiák tárna, dását, aimire 100 százalékos biz­tonsággal a drúzok ellentámadá­sát lehetett megjósolni . . . No, természetesen Izrael nem tud beleszólni a palesztin mozga­lom különböző szárnyainak ha­talmi harcába, annál inkább meg. teszik ezt a feudális és iimpenia- 1 ista barát arab országok, ame­lyek most .messzehangzóan Ara- fatot kezdték támogatni, kiszá­mítva, hogy az ilyen „mérgezett testvéri csókok” kiváltják Szíria és a PFSZ balszárnyániaik, vagy éppenséggel a balos, szélsőséges palesztin csoportoknak az ellen­érzéseit. Ugyancsak túlságosan feltűnőnek látszanak felsorakoz­ni Arafat mellett más nyugati erők is: Cheysson francia kül­ügyminiszter sorozatos nyilatko­zatai mellett figyelmet érdemel, hogy az utóbbi napokban a fran­cia hírügynökség, az AFP adott mindig elsőnek hint Arafat hol­létéről és szándékairól... Hosszú távra a palesztin moz­galom egységének helyreállítása jósolható, piert csak ez feleli meg a palesztin nép érdekeinek, azok pedig nyomban érvényesíthetek lesznek, mihelyt a nemzetközi helyzetben enyhülés következik be. Addig azonban valószínű, hogy tovább tart a hatalmi harc. Mi történik Grenadában? Az USA tartós katonai jelen­létre készül a kis., karib-itengeni szigetországban — ezt jelentik azok a nyugat-európai tudósítók, akik most már eljutottak Grema- dába. Az amerikai sajtó, enyhén szólva elfogult vagy hiányos tá­jékoztatást adott több esetben, nem is beszélve arróll, hogy a New York Times a minap azt je_ len tette: tömegsírt találtak, a holttestek között Bishop voílt kormányfőét is felismerték .. . Két nap múlva maiga az amerikai külügyminisztérium volt kényte­len cáfolni. Nem az Egyesült Államok sajtója, • rádiója, televí­ziója, hanem a nyugat-európai tudósítók számoltak be arról, hogy a tengerészgyalogosok és parancsnokaik a rendőrök é® bí­rák szerepkörében tetszelegnek, vagy hogy minden diplomáciai szokást lábbal tiporva megalázó módon bánnak azoknak az or­szágoknak a diplomatáival, ame­lyeket Grenada korábbi szövetsé­geseinek minősítenek. Az új fejleményekben kulcs, szerepe van egy színesbőrű „an­gol arisztokratának”, azaz Sir Paul Scoon-naik, a brit főkor- mányzónaik. aki ideiglenes kor­mányt alakított. Pedig a grenariái alkotmány semmilyen jogot nem ad a fokormányzónak kormány létrehozására. Szenzációs leleplezést közölt egy kanadai hírügynökség Sir Paul Scoon-nak az amerikai in­tervenció előtti állítólagos segély­kéréséről. A főkormányzót a már partra szállt amerikaiak vit­ték egy hadihajó fedélzetére és ott írta alá — washingtoni uta­sításra — a „segélykérő üzene­tet”, persze antedatálva. Az amerikai «ajtó változatla­nul többségében az intervenciót helyeslő, a reagani politikát di­csérő cikkeket közöl, csak elvét­ve olvasni bíráló megjegyzése­ket. Aztán az USA közvéleménye többségében szintén az erőfitog­tatás mellett van. A nyugat­európai szövetségesek azonban nemcsak sajtójukban, hanem fe­lelős kormáinyférfiak nyilatkoza­taiban Is nyíltan bírálják az amerikai agressziót. Milyen eredményekkel járt Reagan elnök látogatása Japánban? Az amerikai elnök távol-keleti utazása1 csak Japánnak és Dél- Koreának szólt, az eredetileg harmadiknak tervezett állomás, a Fülöp-szigeték kimaradt az Aquino ellenzéki vezér meggyil­kolása miatt is hevesebbé vált Amerika-ellenes hangulat láttán. Japánban sem csak barátságos mosoly fogadta a Fehér Ház urát. Tüntetők isj, de az igazi Amerika. ellen-esség tulajdonképpen az üz­leti életben- jelentkezik. No, nem nyílt megütközés formájában, sőt! Japán abban a kereskedelmi há­borúban, amelyet az USA piacá­nak meghódításáért folytját, időn­ként visszavonulná- kénytelen, vagy legalábbis megígérni, hogy önkéntesen csökkenti autóexport­ját, az elektronikai cikkek szállí­tását, vagy akár az acéllemeze­két. Aztán egy idő után áz ígéretet feledve: a japáni áruk tovább özönlenek Amerikáiba! Most pél­dául meg kellett fogadni Na- kaszonénak, hogy a jövőben ke. vesebb autót szállítanak a- Csien- des-óceán túlsó partjára. Az amerikai elnök a japán fegyverkezés fokozását követelte vendéglátójától. Kettős szándék, kai: 1. amerikai fegyvereket vá­sároljanak, 2. Japán csatlakozzék „a sza-bad v-i-lág védelmében.” az imperialisták katonai koalíciójá­hoz. Nakaszone nem mondott ne. met. Személy szerint ő is igény­li országa felfegyverzését (amit pedig a békeszerződés mindimáig tiltott!), de itt is jellegzetes japán manőver figyelhető meg. Hogy az amerikai fegyverek megvásárlása ne legyen „egyirányú üzlet”, Ja­pán katonai rendeltetésű elektro­nikai újdonságokkal tud és akar szolgálni a Pentagonnak. Annak — úgy látszik — szüksége is- van rá. Reagan Japán után Dél-Koreá- ba utazott, hogy a Washingtoni— Tokió—Szöul stratégiai három, szöget megerősítse. Pálfy József Tollhegyen „Bocsánat, hogy a csapos közbeszól..Vagy negyven éve hazai színpadokon kel­tett mosolyt a mindig közbe­szóló csapos figurája. Az em­bernek az jut eszébe, amikor hírül veszi, hogy a luxembur­gi rádió és tévé egyik népsze­rű műsorában világpolitikai kérdésekről nyilatkozott egy bizonyos monsieur Ledere, a franciaországi olcsó áruházak hálózatának megalapítója. Közölte, hogy Mitterrand el­nök életveszélyben van, hogy az Exocet-rakéták leszállítása Iraknak világháború kirobba­násához fog vezetni, s emlé­keztetett arra, hogy ő a II. Já­nos Pál pápa elleni merény­let előtt két hónappal infor­málta az akkori francia el­nököt, Giscard d’Estaing-t, ar­ról, hogy mi készül a katoli­kus egyházfő ellen. A maga titkos kapcsolatait azzal pró­bálta bizonygatni, hogy de Gaulle tábornok valaha öt küldte az algériaiakkal való kapcsolat felvételére. Genfbe. Edouard Ledere, az áruházak hálózatának ügyes megszerve­zője, s ezt milliói is bizonyít­ják, a végén figyelmeztette a franciákat, hogy csak Európá­ban és csupán Európával menthetik meg magukat. Nem utánozhatják Amerikát, mert nincs meg hozzá a hatalmuk, erejük. Csádban is belekeve­redtek valarríibe, aztán Liba­nonban is. Ledere jóslata: legközelebb Tunéziában vár Franciaor­szágra ugyanilyen kaland. „A csapos", bocsánat, az áruházak tulajdonoságnak jóslatait egyelőre jegyezzük fel. • Befejezéséhez közelednek a Luther Márton-évforduló ünnepségei az NDK-ban. Képünkön Erich Honecker és kísérete tor szobra előtt, Wittenbergben. • Brit—ír csúcstalálkozóra került sor. Képünkön: Margaret Thatcher kormányfő és Dr. Garret Fitz­gerald miniszterelnök az egyik megbeszélésen. Ha­sonló szintű tárgyalás két év óta nem volt. nagy refonná­4 • Hivatalos látogatáson Tokióban tárgyalt az ame­rikai elnök. Képünkön: Nakaszone Jaszuhiro mi- nisztertelnök és Ronald Reagan maszkját viselő tün­tetők azon a megmozduláson, ahol a felvonulók a fokozódó japán—amerikai katonai együttműködés ellen tiltakoztak. Usztyinov marsall beszéde MOSZKVA Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja pénteken Moszkvában be­szédet mondott a hadsereg párt­napján. Beszédében a többi kö­zött kijelentette: Az Egyesült Államok és NATO- szövetségesei rendkívül agresszív politikát folytatnak a Szovjetunió­val és más szocialista országok­kal, a világ haladó erőivel szem­ben. Erről több tény is tanúsko­dik: Először: az USA által másfél évvel ezelőtt a kommunizmus, a Szovjetunió és más szocialista or­szágok ellen meghirdetett keresz­tes hadjárat nem pusztán jelszó­nak, hanem külpolitikai program­nak bizonyult. Fő célja, hogy biz­tosítsa a felkészülést a szocializ­mus megsemmisítésére. Ez vezérli ma az USA vezetőit gyakorlati lépéseik megtételében, és ezt tart­ják szem előtt más NATO-tagál- lamok vezetői is. Másodszor: az Egyesült Álla­mok és NATO-szövetségesei min­dent megtesznek azért, hogy meg­bontsák a Szovjetunió és az USA, a Varsói Szerződés és a NATO között kialakult katonai­hadászati egyensúlyt. A hadásza­ti és közepes hatótávolságú nuk­leáris fegyverzet új rendszereit hozzák létre. Korábban nem ta­pasztalt méreteket öltött az Egye­sült Államok és a NATO hagyo­mányos és általános rendeltetésű fegyverzetének korszerűsítése. Terveket dolgoznak ki a világűr militarizálására is. Az USA 1985- ben 322,5 milliárd dollárra kíván­ja növelni a katonai kiadásokat, ami két és félszerese a három­négy évvel ezelőtti összegnek. Harmadszor: az USA és más NATO-országok vezetői, hogy sza­bad kezet kapjanak a háborús kalandokhoz, minden manővere­zési lehetőséget kihasználnak és nem -hajlandók becsületes tárgya­lásokat folytatni a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről. A je­lenlegi amerikai kormány hibájá­ból félbeszakadt, vagy zsákutcá­ba jutott minden e kérdésről folytatott fontos tárgyalás. Az európai nukleáris fegyverzet kor­látozásáról folytatott tárgyaláso­kat a világ közvéleményének fél­revezetésére használják fel. Negyedszer: az USA és a NATO fegyverzetének növelésével párhu­zamosan nagyobb méretűvé vál­nak a hadgyakorlatok. Ötödször: az amerikai háborús készülődésbe mind szélesebb körben vonják be a világ legkü­lönbözőbb térségeinek más orszá­gait is. Az USA reakciós rendsze­reket juttat hatalomra az antiim- perialista és nemzeti felszabadító mozgalom elnyomása céljából, s újjá akarja éleszteni a japán mi- litarizmust is, hogy hozzákapcsol­ja a NATO gépezetéhez. Az Egyesült Államok alkalmas­sá akarja tenni fegyveres erőit arra, hogy a világ bármely ré­szén haladéktalanul bevethetővé váljon. A Grenada elleni fegyve­res támadással bizonyítani kíván­ta a világnak, hogy kész bevetni hadseregét mindenhol, ahol ezt szükségesnek tartja. Hatodszor: az USA és a NATO hatalmas méretű pszichológiai tá­madást indított a Szovjetunió és a Szocialista közösség országai el­len. így akarják elfogadtatni a nemzetközi közvéleménnyel, hogy elkerülhetetlen a háború a szocia­lizmussal és a kommunizmussal. Ezt a célt szolgálják a rágalmak, hazugságok, a szocialista országok címére intézett útszéli kijelenté­sek. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány a növekvő veszély körülményei közepette szi­lárdan és következetesen küzd a béke megóvásáért és megszilárdí­tásáért. Ugyanakkor válaszlépése­ket is tesz, hogy biztosítsa a Szovjetunió és szövetségesei biz­tonságát. Ha az új, közepes ható- távolságú amerikai nukleáris ra­kétákat Európába telepítik, akkor a Szovjetunió beszünteti azt a mo­ratóriumot, amelyet hasonló kö­zepes hatótávolságú eszközeinek európai telepítésére mondott ki. Az NDK és Csehszlovákia kor­mányaival létrejött megállapodá­sok alapján ezen országok terüle­tén már megkezdődtek a hadmű­veleti-harcászati rakétakomple­xumok telepítésének előkészítő munkálatai. A Szovjetunió kény­telen lesz más intézkedéseket is tenni, köztük olyanokat, amelyek szemléletesen bizonyítják, meny­nyire illuzórikusak az Egyesült Államoknak a földrajzi tényezők­re, területének feltételezett sért­hetetlenségére épített számításai. Sor kerül a szovjet fegyveres erők készültségének fokozására is. A szovjet nép biztos lehet abban, hogy ellenségeinek semmilyen lé­pése sem éri váratlanul. A szov­jet fegyveres erők képesek meg­semmisítő csapást mérni bármely agresszióra, bárhonnan is induljon ki. A szovjet emberek békés mun­kájának megbízható garanciái vannak — hangsúlyozta beszédé­ben Dmitrij Usztyinov. Lehetőség a bor- és pezsgőkivitel növelésére (Folytatás az 1. oldalról.) pezsgőexport gyorsabb ütemű fejlesztését tűzte ki célul, mlég az előző ötéves terv idején. Ennek dicséretesen eleget is tett. Jó (mi­nőségű italai iránit annyira meg­nőtt a kereslet, hogy a saját öze. ml ültetvényeinek a termése már alig fedezte a nyersanyag-szük­ségletet. Azonban az izsáki gazdaság­nak elfogyott az ültetvénytelepí­tésre alkalmas területe. Kapóra jött az említett szövetkezetek sző­lőfelújítási, telepítési szándéka. Az Aranyhomok Tsz-mek a sza­badszállási határban kétszáz hek­táros régi ültetvénye volt, ame­lyet az V, ötéves terv idején- sa­ját erőből és állami támogatás­sal korszerűsített. Ágazatfejlesz- tés-i tervét az izsáki gazdasággal egyeztetve 150 hektáros újabb ültetvény létesítésére váüilailko- zotit. A munkát megfelelő üteme­zéssel évek óta végzi és 1985-ben fejezi be. Ugyanekkora területet pediig az Izsáki Állalmi Gazda­ságnak engedett át tartós hasz­nálatira!, közvetlenül az arany­egyházi szőlője mellett. A szom­szédos nagyüzem megfelelő előké­szítés után 1983 tavaszán be is fejezte a saját 150 hektáros sző­lőjének ültetését. Az ál-laimi gazdaság és a szö­vetkezet tulajdonában 500 hek­tár korszerű szőlőültetvény ala­kult ki, és fordul termőre a VI. ötéves terv végén. A telepítők a helyi adottságoknak leginkább megfelelő, olyan szőlőfajtákat vá­lasztottak ki, amelyek a hazad és a külpiaci igényeknek megfelelő végterméket adnak. Hasonlóan járnak el Ágasegyházám és Orgo- ványon is a szövetkezetek. Az Aranyhomoik Tsz felújított 200 hektáros ültetvénye tavaly már termett, és a borászati együttműködés keretében a ter­més egy részét át is adta az ál­lami gazdaságnak. Az idei, még jelentősebb termésből 3500 hek­tolitert vesz át az izsáki pezsgő­gyár. Ismeretes, hogy az együtt­működés a feldolgozó- és a tá­rolótér bővítésére, korszerűsíté­sére is kiterjed. Az állami gaz­daság Agárdy-telepl borászati központjában 10 ezer hektoliter­rel bővült az idén a pince befő. gadóképessége, a szaibadszállásj szövetkezetben pedig a korszerű­sítéssel egyidőben szőlőszikfcasz- •tót, folyamatos sajitolót állítottak üzembe, s ötezer hektoliterrel nia- gyobbították a tárolóteret. Vala­mennyi társult nagyüzemnek és a két fogyasztási szövetkezetnek hasznára válik ez a gazdasági együttműködés. A szőlőért, a borért az alapáron kívül értéke­sítési nyereségéből is visszatérít partnereinek az Izsáki Állami Gazdaság. A Csongrád, a Szolnok, a Pest, a Tolna és a Bács-Kiskun megyei nagyüzemeik és kisgazda­ságok szőlőterméséből pedig az izsáki borászati üzem és pezs­gőgyár nyersanyagkészlete, ex­port-árualapja gyarapodik. —s —1 LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT O Röplabda NB I-es férfimérkőzés: Kecskeméti SC—Vasas 3:1 (—9, 1, 3, 8). Kecskemét, 300 néző. Vezette: Máthé, Gulyás. Kitűnt: Demeter, Nyúl, illetve Nagy I., Simon. • Kosárlabda NB I. Férfimérkőzés: Bajai SK—Kecskeméti SC 70—63 (28—34) Ld.: Likár 23, Pestality 18, Agfalvi 12, ill.: Boros 18, Felföldi 16, Szaffnauer 14. Női mérkőzés: Ganz-MÁVAG—KSC 69—65 • Labdarúgó NB I. Ferencváros—Volán 3—0 (0—0); Nyíregyháza—Zalaegerszeg 1—1 (1—1); Haladás—Vasas 1—0 (1—0); Csepel—Rába ETO 2—1 (1—0); Videoton—PMSC 1—1 (1—1).

Next

/
Thumbnails
Contents