Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-11 / 266. szám
2 © PETŐFI NÉPE 9 1983. november II. Magyar—csehszlovák tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) Önnek, akit hosszú évek óta ismerek és tisztelők, és akihez a közös célokért végzett munkán túl, személyes barátság is fűz. Gustáv Husák válasza őszinte köszönetét mondok a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta. nácsának és személy szeriint ön_ nék azért a nagy megtiszteltetésért, hogy a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített zászló rendjét adományozták nekem. Ebben egyúttal pártjaink és szocialista államaink testvéri kapcsolatainak nagyra értékelését is látom. Kapcsolataink főként a szocializmus építése .időszakában virágoztak fel. Ma joggal mondhatjuk hogy országainkat nemcsak a jószomszédi kapcsolatok fűzik össze, hanem a kölcsönös tisztelet és bizalom, a szoros együttműk-ödés_ az igaz szövetség szálai is. A csehszlovák—magyar barátságot olyan nagy történelmi vívmánynak tekintjük, amely erősít bennünket és elősegíti haladásunkat. Biztosítani kívánom önt arról, kedves Kádár elvtárs. hogy továbbra is mindent megteszek pártiatok és országaink, Csehszlovákia és Magyarország népei barátságának, szövetségének és együttműködésének további sokoldalú fejlődéséért. Kérem, adja át forró elvtársi üdvözletemet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságéinak. a Miagyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának. Új sikereket kívánóik pártjuk XII. kongresszusa határozatainak megvalósításához, a hazájuk felvirágoztatásba érdekében, a magyar nép javára végzett munkához — — fejezte be beszédét Gustáv Husák. * Az MSZMP és a CSKP tárgyalóküldöttsége Kádár János és Gustáv Husák vezetésével a kora esti órákban záró megbeszélést tartott. Magyar részről ezen részt vett Szűrös Mátyás és Kó- tai Géza, valamint Kovács Béla, a Magyar Népköztársaság, prágai nagykövete. A CSKP delegációjának tagja volt Vasil Bitek. Csehszlovákiában tett egynapos hivatalos baráti látogatását befejezve csütörtök este hazautazott Prágából Kádár János és kísérete. KÖZLEMÉNY Kádár János és Gustáv Husák prágai találkozójáról A gazdasági szabályzók 1984. évi módosítása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Gustáv Husiknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghívására 1983. november 10- én baráti látogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Kádár János és Gustáv Husák kölcsönösen tájékoztatták egymást az MSZMP XII., illetve a CSKP XVI. kongresszusa határoJ zalainak teljesítéséről. Vélemény- cserét folytattak a két párt, a két szomszédos szocialista ország sokoldalú együttműködésének alakulásáról és továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi helyzettel, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal kapcsolatos időszerű kérdéseket. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló barátsága és sokoldalú együttműködése mindkét ország népeinek javát szolgálja, egyben hozzájárul a szocialista közösség erősítéséhez is. Megállapították, hogy folyamatosan növekszik a két ország közötti árucsere-forgalom ás szélesedik az együttműködés különösen azokban az ágazatokban, amelyek elősegítik a gyorsabb ütemű tudományos-műszaki fejlesztést, a termelés hatékonyságának növelését. Megerősítették Lázár György és Lubomir Strougal miniszterelnökök közelmúltban sorra került találkozóján született megállapodások fontosságát. Kádár János és Gustáv Husák kifejezték országaik kölcsönös érdekeltségét a kétoldalú tudomágodalammal állapították meg, hogy tovább növekedett a feszültség a világban. Elítélték az imperializmus, mindenekelőtt az USA szélsőséges köreinek a kialakult erőegyensúly megbontására, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szembeni katonai fölény megszerzésére irányuló kísérleteit. Különösen veszélyesnek minősítették azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy több nyugat-európai országban közepes hatótávolságú amerikai rakétákat telepítsenek. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság síkra száll amellett, hogy érdemi megállapodás szülessen a Géniben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon az európai atomfegyverek korlátozása ügyében. Ezzel összefüggésben Kádár János és Gustáv Husák egyetértésüket fejezték ki és támogatásukról biztosították azokat az új szovjet javaslatokat és állásfoglalásokat, amelyeket Jurij Andropov tett. A két párt képviselői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy amennyiben sor kerül az amerikai rakéták telepítésére, a Varsói Szerződés tagállamai megfelelő lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megőrizzék az európai katonai erőegyensúlyt. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a jelenlegi bonyolult helyzetben is megvan a lehetőség a a nemzetközi kapcsolatok veszélyes jelenségeinek a leküzdésére. Korunkban a különböző társadalmi rendszerű országok békás egymás mellett élésének vá’tozatlanul nincs ésszerű alternatívája. A tartós nemzetközi béke és biztonság megteremtésének egyedüli útja az egyenlő és a kölcsönös biztonság elvének következetes figyelembe vétele, az erőegyensúlynak a fegyverzetek alacsonyabb szintjén történő kialakítása. Valamennyi vitás nemzetközi kérdésre tárgyalások útján lehet és kell megoldást találni. Ezeket a törekvéseket fekezdeményezéseit. Sajnálattal állapították meg, hogy a NATO- tagállamok mind ez ideig nem foglaltak érdemben állást a Varsói Szerződés és a NATO között az erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondás és a békés kapcsolatok megőrzéséről megkötendő szerződés ügyében. Kádár János és Gustáv Husák megelégedéssel szólt a madridi találkozón elért eredményekről és az európai bizalomerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kész aktív részvételével hozzájárulni a konferencia sikeréhez. Ismételten megerősítették pártjaik és országaik szolidaritását Afrika, Ázsia és Latin-Amerika népeinek a szabadságért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért folytatott harcával az imperializmus, a gyarmatosítás, a neokoloniaiizmus, a fajüldözés és a faji megkülönböztetés ellen. Ezzel összefüggésben határozottan elítélték az Egyesült Államoknak Grenada elleni fegyveres agresz- szióját, amely a nemzetközi jognak, az ENSZ alapokmányának és a független állam szuverenitásának durva megsértését jelenti. Aggodalommal szóltak a közel- keleti helyzet alakulásáról, elítélték a közvetlen imperialista beavatkozást Libanon belügyeibe. Állást foglaltak a térség problémáinak átfogó és igazságos politikai rendezése mellett az összes érdekelt fél részvételével. A két párt képviselői a megbeszélések során hangsúlyozták a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a Szovjetunióhoz fűződő szoros internacionalista együttműködésének, a szocialista közösség országai összefogásának és összehangolt fellépésének rendkívüli jelentőségét. A Nemzetközi Űrhajózási Szövetség nemrégi budapesti kongresszusán a hazai és a külföldi szaktekintélyek állást foglaltak amellett, hogy a világűr legyen a békés kutatás és együttműködés, az egész emberiség' javát szolgáló közös erőfeszítések színtere, ne pedig a fegyverkezési verseny kiterjesztésének újabb arénája. Ugyanez az alapgondolat jutott kifejezésre az ENSZ-közgyűlés mostani őszi ülésszakán előterjesztett szovjet egyezménytervezetben. A Szovjetunió és más szocialista országok kezdeményezésére egyébként az elmúlt több mint másfél évtizedben számos megállapodás, intézkedés született a kozmoszbeli katonai tevékenység korlátozására. Ezek azonban az előre nem látható ugrásszerű tudományos-technikai fejlődés miatt nem zártak el minden csatornát a világűr militarizálása előtt. Szovjet kezdeményezés A jelenlegi szovjet indítvány már számot vet ezzel és így fogalmazza meg a tilalmat: egyetlen állam se folyamodjon erőszákhoz sem a világűrben, sem pedig a világűrből más országok ellen. Indítványozta: a szerződő felek vállaljanak kölcsönös kötelezettséget arra, hogy nem fejlesztenek ki és nem áliomásoz- tatnak olyan fegyvereket, fegyverrendszereket a világűrben, amelyekkel kozmikus, légi és földi objektumok megsemmisít- hetők. Jurij Andropov, az SZKP'KB főtitkára, államfő még az egyezménytervezet előterjesztése előtt Moszkvában amerikaiak egy csoportjának kijelentette: a Szovjetunió kész egyoldalúan leimondani a műhold-megsemmisítő eszközök telepítéséről mindaddig, amíg más államok — elsősorban az Egyesült Államok — nem tesznek ilyen veszélyes lépést. Miért annyira időszerű ez a témakör? Miért szorgalmazza oly kitartóan a Szovjetunió — és nemcsak a Szovjetunió! — a kozmikus térség békés jellegének megőrzését? Amerikai tervek Ennek a magyarázata, hogy a Reagan-kormányzat — az előző adminisztrációk által vállalt minden kötöttségtől, főleg az 1972-ben aláírt SALT— 1-ben foglalt megkötésektől szabadulni akarván — a legközelebbi öt évben , ts’iesen kifejlesztett és operatív célokra felhasználható” űrfegyverrendszerek pályára állítását tervezi. A szervezeti kereteket máris kialakították: Colorado Springsben 1982. szeptember 1-től megkezdte működését a kozmikus katonai tevékenységet irányító „világűr parancsnokság”, majd ez év elejétől az úgynevezett katonai világűrtechnológiai központ. Gyors ütemben igyekeznek megteremteni a kozmikus hadviselés haditechnikai feltételeit, nyíltan azt a célt követve, hogy a Szovjetunióval szembeni egyoldalú fölényt kiharcolva, itt lenn a Földön és a világűrben egyaránt megbontsák a hadászati egyensúlyt és ezzel — mint Washingtonban latolgatják — biztosítsák magúiknak a szocialista országok elleni első csapás képességét. A Space Shuttle-lel, az űrrepülőgéppel eddig végzett és a jövőben sorra kerülő kísérleti repüléseket jórészt ennek a törekvésnek a szolgálatába állították, illetve állítják. Ugyanígy az olyan rakéta- és lézerfegyverek kifejlesztését, amelyekkel a potenciális ellenfél bármilyen földi és űrbéli célpontjai megsemmisíthetek lennének. Caspar Weinberger hadügyminiszter úgy véli, az F—15-ös vadászgépek fedélzetéről 25—30 ezer méter magasságban indítható kétlépcsős rakéták alkalmasak lehetnek az ellenség mesterséges holdjainak kikapcsolására, a nagy teljesítményű lézerek pedig interkontinentális ballisztikus rakétáinak ártalmatlanná tételére, közvetlenül a start után. E rendszerek szolgálatba állítását az évtized végére teszi. Tehát körülbelül arra az időpontra, amikorra az amerikai hadászati támadó erők korszerűsítési orogramja nagyiéból befejeződik. Ez az összéhan- eo’ás és ütemezés felettébb szembetűnő, s kétségtelenül arra vall. ® Kozmikus támadás egy űrállomás ellen — fantáziarajz hogy az Egyesült Államok felső vezetése a 80-as évek végére, a 90-es évek elejére szeretné kivívni a mindenoldalú katonai fölényt. Ehhez Reagan elnök március 23-i hírhedt televíziós szereplése adta meg a döntő lökést. A világűrben létesítendő „áttör- hetetlen sugárernyő”-ről szólva, olyan lázerfegyveres űrkomplexumok felépítéséről beszélt, amelyek — várakozása szerint — megnyitnák az utat a „sikeres kozmikus hadviseléshez”. Ötszázmilliárdos üzlet Más kérdés: képes-e az Egyesült Államok realizálni nagyravágyó elképzeléseit? Ebben igen sok mértékadó amerikai szakértő is kételkedik, mondván, hogy a Szovjetunió eddig még mindig és minden területen megszüntette átmeneti hátrányát. A Rea- gan-féle tervnek különben elég szép számmal akadnak bírálói, akik tisztán tudományos-technikai nézőpontból a belátható jövőben kivihetőnek tartják ugyan egyes kozmikus fegyverek megalkotását, de felhívják a figyelmet e program anyagi-pénzügyi A gazdasági szabályozásban végrehajtott változások elősegí. tik az 1984. évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását: kedvezőbb feltételeket teremtenek a külgazdasági egyensúly javításán hoz, a teljesítmények növeléséhez, segítik a népgazdasági és vállalati jövedelmek közötti joíbb összhang megteremtését, a felhalmozási vásárlóerő tervszerű keretek között tartását. Az intézkedések jórészt illeszkednek a gazdaságirányítás átfogó fejlesztési koncepciójához. A szabályozó-változások a termelői árak rendszerére, a vállalati jövedelem- és keresetszabályozás egyes elemeire koncentrálódnak. A feldolgozóipar egyes területein módosul a termelői árak képzése. Az elmúlt éveikben szerzett tapasztalatok alapján lehetővé vált, hogy a vállallatok egy részénél egyszerűbb és rugalmasabb legyen az exportáraik alapján történő termelői ármegállapítás mechanizmusa. A vállalati gazdálkodással szemben fokozottabb követelményeket támaszt az az intézkedés, hogy 1984. január 1-től a vállalatok, által fizetett társadalombiztosítási járulék 10 százalékkal nő. A vállalati bér- és keresetszabályozási rendszer jövőre is érvényben marad, de az iparban, építőiparban és mezőgazdaságban növekedhet azoknak a vállalatoknak száma, amelyek rugalmasabb keresetszabályozást alkalmazhatnak. A tapasztalatok értékelése alapján szükség esetén kisebb ki. igazításokra kerülhet sor. A vállalatok a meghirdetett feltételek mellett pályázhatnak ilyen bér- szabályozás alkalmazására. A vállalati gazdálkodás önállóságát növeli, hogy 1964. január 1-tól megváltozik a vállalati tartalékolási rendszer. Megszűnik a kötelező tartalékalap-képzés. Az önkéntes tartalékolás a vállalati elhatározás alapján történik, az adózás előtti nyereségből. Adót akikor kell fizetni, ha a vállalat érdekeltségi alapjait e forrásból egészíti ki. A nyereségtartalékot a vállalat év közben felhasználhatja fizetési helyzetének javításaira is, 1984-iben változik az amortizációs rendszer is. Ennek keretében sor kerül a gépek leírási kulcsainak jelentős összevonására, az amortizációs .normáik egyszerűsítésére. A vállalati beruházások terv- szerűsége érdekében elkerülhetetlenné vált a vállalatok, szövetkezetek fejlesztési pénzforrásainak mérséklése. Figyelembe véve az ez évi jelentős kifizetési többletet, 1984-ben a vállia,latok és szövetkezeteik fejlesztési alapjaiknak egy részét köteleseik külön számlán elhelyezni, illetve atz ennek megfelelő összeget zárolni. A gazdaságii szabályozók 'módosításáról a jogszabályok a Magyar Közlönyben) jelennek meg 1983. november 12-én. A felügyeleti minisztériumok a váiltozitatá- sokról részletesen tájékoztatják a vállalatokat. A mezőgazdasági árak és pénzügyi szabályzók 1984-ben A termelési költségeket niöve- lő áremelkedésekkel, valamint egyes támogatások megszüntetésével. illetve mérséklésével összhangban 1984-ben a mezőgazda- sági termékek felvásárlási árszintje 4,4 százalékkal növekszik. Az étkezési bűz® és rozs ára 24 Ft-tal, a kukorica és az egyéb -takarmánygabona-félék ára 20 forinttal emelkedik 100 kilogrammonként. Egyidejűleg megszűnik a gabo na-t öbble tterm elési prémium. A cukorrépa ára 2 forinttal, a napraforgóé átlagosan 21 forinttal növekszik 100 kilogrammonként. Átlagosan kilogrammonként 1,40 forinttal emelkedik a vágósertés, 2,20 forinttal a vágómarha é& literenként 0,55 forinttal1 a tehéntej ára. A mezőgazdasági termelésiben felhasznált fontosabb termelési eszközök és anyagoik körében az ártámogatás csökkentésének következtében átlagosan 16 százalékkal emelkedik a műtrágyák mezőgazdasági beszerzési ára. A növényvédő és gyomirtó szerek beszerzési árainak egy része, az importárak alakulásától függően, emelkedhet. A mezőgazdasági gépekre a tervezés során 3 százalékos átlagos áremelkedéssel számoltak. A takarmányfélék mezőgazdasági beszerzési árai átlagosan a következő mértékben emelkednek: import és belföldi fehérjetakarmányok 8 százalék, kukorica és egyéb kenyérgaibona (a felvásárlási áremeléssel összhangban) mintegy 5 százalék, keve- réktiakarmányok 6 százalék. A mezőgazdasági kisgépek fogyasztói árai — az ártámogatás 20 százalékról 10 százalékra csökkentése következtében' — átlagosan 12—13 százalékkal növekednek. A vállalati fejlesztési források mérséklésére irányuló központi intézkedések a mezőgazdaságiban ► az alábbi sajátosságokkal érvényesülnek : — A kedvezőtlen tenmőhelyű, valamint az aszály miatt 1983- ban veszteséggel záró nagyüzemek mentesülnek a' fejlesztési forrás-zárolás (elvonás) alól. — Azok a gazdaságok, amelyeknél az aszály miatt jelentősebb növénytermelési hozamkiesés és üzemi eredménycsökkenés következik be. az általánosnál kisebb mértékű forrás-zárolásra (elvonásra) kötelezettek. — A többi gazdaságban, a zárolás (elvonás) .mértéke az idein felül 11 százalék, Az említetteken túl a mezőgazdasági pénzügyi szabályozókban még a következő: főbib változások következnek be. A nagyüzemek jövedelem-érdé. kéltségének növelésére és a társadalombiztosítási járulék-emelés részbeni ellensúlyozására a jövedelemadó átlagosan 20 százalékkal mérséklődik. Egyidejűleg az átlagosnál jobb szántóterületeken gazdálkodó üzemeknél növekszik a földadó. Az energiaár-emelés részbeni ellensúlyozására nyújtott átmeneti állalmi támogatás megszűnik. A szarvasmarha-tenyésztés támogatási rendszerén' ibelül jelentősebb változás, hogy a tejértékesítési prémium megszűnik, a tejár-kiegészítés pedig literenként 1 Ft-ról 1,60 Ft-ra nő. A termelési támogatások megmaradnak, a zöldségtermelés ösztönzésére a kistermelők a síkfó- liához is 40 százalékos -támogatásban részesülnék. A háztáji- és kisegítő gazdaságok adózása nem változik. A jövedelemadózás új rendszere korlátáira. A nemrég elhunyt futurológus, Hermann Kahn például 200 milliárd dollárra becsülte a gyártási költségeket és évi 50 milliárdra a ianntartási- üzemeltetési kiadásokat. Larry Presler köztársaság-párti szenátor ezzel szemben kiszámította, hogy a várható költségkihatás legkevesebb 300 milliárd "dollárra rúgna, vagyis messze felülmúlná a jelenlegi évi teljes katonai előirányzatokat. A nyugatnémet Der Spiegel alighanem a dolog lényegére tapintott a következő megjegyzésével: a Pentagonban a kozmikus háborúval kapcsolatban kiagyalt fantasztikus elképzelések „csupán a hadiipar nagyfőnökeinek körében váltanak ki osztatlan elismerést, mert hiszen legalább 500 milliárd dolláros üzlet kilátásait csillantják meg előttük . . .” Így hát nem nehéz rájönni, valójában kiknek az érdekeit képviseli az elnöki posztra magát újra jelöltetni kívánó Ronald Reagan, amikor felelőtlenül a csillagok háborújával kacérkodik. Serfőző László Az ország több minit 10 millió állampolgára .közül mintegy 2,5 millióan fizetnek általános jövedelemadót, szellemi foglalkozásúak jövedelemadóját, illetve a háztáji és kisegítő gazdaságok utáni adót. Az új rendelet az általános jövedelemadó és a szellemi foglalkozásúak jövedelemadójának rendszerét módosítja és egységesíti; az esetek túlnyomó többségében mérsékli a'z adót. A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója nem változik. Nem érinti -az intézkedés a munkaviszonyból, a szövetkezeti tagságból származó és az ezzel azonos megítélés alá eső nyugdíj járulék-köteles jövedelmeket sem. Az új adórendszer .megszünteti a különböző tevékenységek révén szerzett jövedelmek eltérő mértékű adóztatását. Az általános közteherviselés szellemében az adó nagysága a megszerzett jövedelemtől függ. Az adókulcsok továbbra is progresszív adózást írnak elő. de az egyes jövedelem- sávokih-oz tartozó adóteher csökken, ezzel a korábbinál jóval-magasabb jövedelemhatárok esetén érvényesül csak erős progresszió. Az új szabályozás szerint a foglalkozások, tevékenységfajtáik szerint különböző mértékű adóztatás helyett egységesen, kizárólag az összjövedelem nagysága alapján kell az adót fizetni. Ez azzal is jár, hogy ,q. különböző forrásból származó jövedelmeket összevontan adóztatják. Az adóztatás egységes, a korábbinál kisebb tételeket tartalmazó adókulcs-táblázat alapján történik. A bevételeket terhelő költségeket természetesen a tevékenységek eltérő jellegének megfelelően különböző mértékben lehet levonni. Az adó alapja (adóalap) az így kialakított tiszrtajö- vedeleim. Mivel általában csökken az adó eddigi progressziója, az állampolgár-ok — magasabb árbevétel esetén is — érdekeltté válnak abban, hogy tevékenységüket .bővítsék. Kedvezőbbé válik az -idős kor és a munkaképesség csökkenése miatt adómentességet élvezők helyzete, mert 1984-től kezdve — a korábbiaktól eltérően — csak az évi adó-mentességi jövedelem- határt (48 »00 Ft) meghaladó jövedelmük után keli adózniuk. Előnyösebb az új költségelszá- mo-lási rend is, mert az adóalap kiszámításakor — ténylegesen felmerült kiadásokon túlmenően — lehetősé? nyílik meghatározott körben a tevékenység .gyakorlásához szükséges eszközök kopásának (értékcsökkenésének) költ. ságiként való elszámolására. A számos könnyítés mellett január 1-től szigorúbb következményei lesznek az adóeltitkolásnak. Az eddigi — túlnyomó többségében szabálysértési — bírság helyett felemelt adót állapítanak meg. Ez az adóhiány 20 százalékától 50 százalékúi? terjedhet.
